A magyar népviselet

A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja. Fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi.
Jellegzetes vidékei: Kalotaszeg, Kalocsa, Lóc, Matyóföld, Hosszúhetény, Hollókő, Kazár, Ormánság, Sárköz, Székelyföld, Torockó, Püspökbogád.

1. Magyar népviseletek

2. A magyar népviselet tályegységei A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja. Fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. Jellegzetes vidékei: Kalotaszeg, Kalocsa, Lóc, Matyóföld, Hosszúhetény, Hollókő, Kazár, Ormánság, Sárköz, Székelyföld, Torockó, Püspökbogád.

3. “ Ruha teszi az embert ” ??? “ Egykor valakinek a ruházata alapján felismerhető volt az a tény, hogy az illető milyen nemzetiségű: magyar, olasz, német vagy éppen görög. A ruha megkülönböztette a társadalom különböző rétegeit is, eltérően öltözködött a főnemesség, általában a nemesi rend és a közrend. Ruhájukról felismerhetőek voltak a városi polgárok, a tisztségviselők, például a városi tanács tagjai. Az illető ruházata alapján kiderült, hogy ki melyik faluba való, ugyanakkor egy-egy öltözet finoman kidolgozott eltérésekkel, jelzésekkel kifejezésre juttatta viselője életkorát, családján belüli helyzetét, faluközösségen belüli rangját is. ” Szinezett metszet " Eger vidéki lakosok ", 1830 körül https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_n%C3%A9pviselet

4. Fontosabb erdélyi tájegységek TOROCKÓ Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy hozzá tartozik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük. Kalotaszeg , történeti-néprajzi tá j Erdélyben , Kolozsvártól Ny ugat ra. D él en a Gyalui-havasok északi , Ny ugat on a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegység keleti vonulata fogják közre . Ma a gyalu-járai út mentén fekvő , népi kultúrájában hasonló néhány községgel együtt mintegy negyven , egészben vagy részben magyarlakta falu tartozik Kalotaszeghez Székelyföld A székelyek élnek legnagyobb számban Erdély területén, az egykori hét székből szerveződött területen. A mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék) tartoznak ide. A székely népviselet évszázadok óta státuszuk szimbólumának tekinthető. Az Erdélyben található más népcsoportoktól eltérően a székely viselet egyszerűbb, kevesebb rajta a díszítés.

5. A torockói férfi viselet E Nyáron széles, felhajtott karimájú, fekete kalapot, télen báránybőrből készült kucsmát hordtak. Az ingük fehér gyolcsból készült, a viselő korától függően leszorították különböző színű és díszítésű övvel. A nyakukba négyszögű fekete selyemkendőt tettek (a fiataloké ki volt hímezve, az idősebbeké dísztelen). Az ingre rávették a fehérített báránybőrből készült lájbit, mely ujjatlan, elől csukódó, rókaprémgalléros és kék fonallal levarrt. Erre a lájbira, nyakba akasztva rávették a vörös vagy kék selyemmel kihímzett rókaprémes bőrködmönt. Lábbelijük a vassarkú, fekete kordovánbőrből készített csizma.

6. A torockói női viselet A lányok fejrevalója a fekete bársonyból készített, arany csipkével borított, három oldalról szalagokkal körülaggatott párta volt. A fiatal asszonyokén vékony selyemfátyol is volt, kihímezve kék, piros vagy zöld selyemszállal. Az asszonyok fekete keszkenőt vagy virágos kendőt hordtak. Az ingük fehér gyolcsból készült, az eleje sűrűn ráncolt és mintázott, az ujja hosszú és hímzéssel díszített. Az ing kiegészítője a fehér gyolcsból készült vállas szoknya, másnéven fersing. Erre jött felül, keresztben a színesen hímzett fűző és hosszú kézelők, melyeket az ingujjra kapcsoltak. Az öltözet díszes kiegészítői a következők voltak: zsinóröv, jegykendő, erszény, átlósan hajtott selyemkendő. Lábbelijük a hegyes orrú, magas sarkú piros (lányoké) vagy fekete (asszonyoké) színű harmonikás szárú csizma.

7. A Kalotaszegi férfi viselet E A legények viselete a  bűgatya, a csizmanadrág (priccsesnadrág), a  lobogós ujjú ing , a  surc (kötény ), a hímzett  melyrevaló  és az  árvalányhajas kalap . E viseletet ma már csak nagyobb ünnepi alkalmakkor öltik fel. Jellegzetes viseletük az  állógallérú daróc (durva szövésű gyapjúruha),  cifraszűr  és a  bujka (rövíd férfikabát) , melyeknek alapanyaga a posztó. Felszegen a férfiak alacsony vagy magas sarkú fekete  csizmát  hordanak, a Cifravidéken a férficsizmák szárára is zöld selyemmel virágdíszt varrtak.

8. Kalotaszegi Női viselet A lány nagylányságának jele a  gyöngyös párta,  az asszonnyá válást a  szőrkendő  kötése jelzi. A női felsőtest ruhadarabjai: az  ing,  melynek  vállfű jét pirossal varrják, a bársonyból készített  váll , asszonyoknál  a  melyrevaló,  a gyapjúból készült  bujka.   Jellegzetes régi ruhadarab a  muszuly,  mely elöl össze nem varrt, ráncokba szedett  szoknya , ez lányoknál piros, az idősebb asszonyoknál kék. Az  ünnepi szoknya  ráncait lehajtogatják, levasalják, derék részét körbe  darázsolással  díszítik. A szoknya alatt egy vagy több  alsószoknyát  hordanak. A kötényt vagy  kötőt (pántlikás és kötises)   sok helyen  ruhának  is nevezik. A lányok viseletének kiegészítő ruhadarabja a színes  gyapjúkendő , a  kézbevaló   keszkenő.

9. A Székely férfi viselet E A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú fe h ér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap - a Küküllők mentén hétköznap a szalmakalap -, télen a betúrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka. A mellényre posztóujjast vagy kurta zekét vesznek, a szürke, vagy fekete, hosszú zekét már az öregeken sem látni. 

10. Székely Női viselet A női viselet minden vonatkozásban érzékenyebb kor-, mód-, rangmutatója volt a falu társadalmának. A legszembetűnőbb az életkor szerinti elkülönülés volt, amelyet a ruházat színárnyalataival juttatott kifejezésre. Az idősek fekete vagy más sötét színű ruházatot hordtak. A háziszőtt anyagból készült szoknya mellé ugyanabból az anyagból készült blúzt és fekete kötényt. A középkorúak kissé élénkebb színű, bordópiros-fekete csíkozású viseletet hordtak, fehér blúzzal és a szoknya anyagából készült mellénnyel, és ugyancsak fekete kötényt. A fiatalok, gyermekek fehéret vagy élénkpiros-fekete csíkozású szoknyát viseltek ugyanolyan mellénnyel, fehér blúzzal és fehér köténnyel. Az idősebb korosztály öltözékét fekete csizma egészítette ki, a fiatalokét pedig piros. A nők hajviselete is különbözött a korosztály szerint. A lányok két copfba fonták a hajukat, és leeresztve viselték, míg az asszonyok kontyba túzték és főkötőt, fejkendőt kötöttek rá, aminek anyaga, színe, hímzése életkor és alkalom szerint változik.

11. Bibliográfia https://szfsze.webnode.hu/szekely-nepviselet/ torocko.org/nepmuveszet.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalotaszegi_n%C3%A9pviselet https://www.arcanum.com/ro/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/k-72CDA/kalotaszegi-viselet-72D24/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_n%C3%A9pviselet https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/n-734DB/nepviselet-7359E/ Flórián Mária, Urai Erika : Magyar népviseletek, Budapest: Móra Könyvkiadó, 2005 https://hu.wikipedia.org/wiki/Torock%C3%B3 https://www.arcanum.com/ro/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/k-72CDA/kalotaszeg-72D1E/