Energy efficient Buildings in India 1st Edition Mili Majumdar (Ed.)

Energy efficient Buildings in India 1st Edition Mili Majumdar (Ed.)
Energy efficient Buildings in India 1st Edition Mili Majumdar (Ed.)
Energy efficient Buildings in India 1st Edition Mili Majumdar (Ed.)

1. Energy efficient Buildings in India 1st Edition
Mili Majumdar (Ed.) pdf download
https://ebookfinal.com/download/energy-efficient-buildings-in-
india-1st-edition-mili-majumdar-ed/
Explore and download more ebooks or textbooks
at ebookfinal.com

2. Here are some recommended products for you. Click the link to
download, or explore more at ebookfinal
Making Your Data Center Energy Efficient 1st Edition
Gilbert Held
https://ebookfinal.com/download/making-your-data-center-energy-
efficient-1st-edition-gilbert-held/
Religion and Society in Ancient Thessaly 1st Edition Mili
https://ebookfinal.com/download/religion-and-society-in-ancient-
thessaly-1st-edition-mili/
Energy Efficiency in Buildings Both New and Rehabilitated
1st Edition José Manuel Andújar (Editor)
https://ebookfinal.com/download/energy-efficiency-in-buildings-both-
new-and-rehabilitated-1st-edition-jose-manuel-andujar-editor/
Energy Performance of Residential Buildings A Practical
Guide for Energy Rating and Efficiency 1st Edition Mat
Santamouris
https://ebookfinal.com/download/energy-performance-of-residential-
buildings-a-practical-guide-for-energy-rating-and-efficiency-1st-
edition-mat-santamouris/

3. India s Energy Security 1st Edition Ligia Noronha (Ed.)
https://ebookfinal.com/download/india-s-energy-security-1st-edition-
ligia-noronha-ed/
Vagabond Vol 29 29 Inoue
https://ebookfinal.com/download/vagabond-vol-29-29-inoue/
Lighting Retrofit and Relighting A Guide to Energy
Efficient Lighting 1st Edition James R. Benya
https://ebookfinal.com/download/lighting-retrofit-and-relighting-a-
guide-to-energy-efficient-lighting-1st-edition-james-r-benya/
Cracking the Efficient Buildings Code The Offices
Factories Hospitality Retail Building that win customers
1st Edition Manu Goel Nishant Goel
https://ebookfinal.com/download/cracking-the-efficient-buildings-code-
the-offices-factories-hospitality-retail-building-that-win-
customers-1st-edition-manu-goel-nishant-goel/
Advances in Photochemistry Volume 29 1st Edition Douglas
C. Neckers
https://ebookfinal.com/download/advances-in-photochemistry-
volume-29-1st-edition-douglas-c-neckers/

5. Energy efficient Buildings in India 1st Edition Mili
Majumdar (Ed.) Digital Instant Download
Author(s): Mili Majumdar (ed.)
ISBN(s): 9788185419824, 8185419825
Edition: 1st
File Details: PDF, 32.80 MB
Year: 2002
Language: english

6. Energy-efficient
buildings in India
Editor
Mili Majumdar
I
Ministry of Non-conventional Energy Sources

7. Put your building on an energy diet.
How much energy does your buildi ng waste? Surprisingly most commercial buildings are capable of running efficiently at
half the energy they currently run on. Today building owners and facility managers turn to Tata Honeywell as a single source
lor their building automation needs. The complete range of solutions inclu de Heating Ventilation and Air Conditioning
Control System. Lighting Control System. Elevator Control System, Sanitary and Plumbif)g Control System and Electrical
Monitoring and ContrOl System. Tata Honeywell provides you with various strategies to make your building intelligent and
more energy efficient.
Tata Honeywell also provides state·ol-the-art Intelligent Fire Detection Systems, Access Control and CCTV Surveillance
Systems for your safety and security needs.
Cut your ener.gy c~sts. Save precious energy.
Put your building on an energy Diet. Call Tata Honeywell today.
For further information please contact - Tata Hon ":e -'cc =: !.. _ -9 r-a apsar Industrial Estate, Pune. 411013 (India)
Tel.: [phone] Extn 1 647, Fax: [phone], e-ma ,,~:; .-~'a'a , eywell.co.ln

8. 25913
Energy-efficient buildings in India
Due dale!
(1)
().
1 4 MAR zrl ff1
/' .".~ ~t{)
ANNA UNIVERSITY CHENNAI
UNIVERSITY LIBRARY
Call number tj" ~ G & · q C 5" d (9 ) P I
'"
Accession number t d ,5:OU , -3
Available for loan from ________ _
This book should be returned on or before the date
mentioned in column 1.
I..D. No. Date of Issue Initial of the Staff
(2) (3) (4)

10. Energy-efficient buildings in India
Foreword
R K Pachauri, Director, TERI
Editor
Mili Majumdar
Tata Energy Research Institute
Ministry of Non-conventional Energy Sources

11. © Ministry of Non-conventional Energy Sources andTata Energy Research Institute 2001
Reprinted in 2002
This book has been prepared under MNES project no.15/11/ 97-SEG(ST). No part of this publication may be
reproduced or transmitted in any form, without written permission of MNES and TERI.
ISBN 81-85419-82-5
Edited by
Mili Majumdar
Technical contribulion by
Ani! Misra, TERI
Pradeep Kumar, TERI
Bibek Bandyopadhyay, MNES
Cover design by
Rasik Varsani
Published by
Taca Energy Research Inscituce
Darbari Seth Block, Habitat Place
Lodhi Road, New Delhi -110003, India
Telephone [phone]
Fax +9] 114682144,4682145
E-mail [email protected]
I%b www.ceriin.org
and
Ministry of Non-conventional Energy Sources
Government of India
Block No.14, CGO Complex
Lodhi Road, New Delhi -1.1 0 003
Disclaimer
The contents of the book reflect the technical and other feacures of the projects as provided by the respective
project architects. The MNES (Ministry of Non-convemiona 1 Energy Sources) and TERI (Tata Energy Re­
search Institute) do not assume any responsibility for the auchenticity of the design, costs, performance data,
and any other information contained in ehe book. The MNES and TERI will also not be liable for any conse­
quences arising oue of use of any informacion or data contained in the book.
Prin.Led by
Thomson Press (lndia) Limited
B-3!5, Okhla Phase -I
New Delhi -110 020

12. Contents
Vll Foreword
IX Preface
xi Acknowledgements
1 Energy efficiency in architecture: an overview of design concepts and
architectural interventions
Climatic zone: cold and cloudy
21 Himurja office building, Shimla
25 Himachal Pradesh State Co-operative Bank, Shimla
30 Residence for Mohini Mullick, Bhowali, Nainital
33 MLA Hostel, Shimla
Climatic zone: cold and sunny
41 Degree College and Hill Council Complex, Leh
45 Airport and staff housing colony, Kargil
49 LEDeG Trainees' Hostel, Leh
55 Sarai forTabo Gompa, Spiti
Climatic zone: composite
59 Residence for Madhu and Anirudh, Panchkula
62 PEDA office complex, Chandigarh
66 Bidani House, Faridabad
69 Transport Corporation of India Ltd, Gurgaon
76 SOS Tibetan Children's Village, Rajpur, Dehradun
80 Redevelopmenr of property at Civil Lines, Delhi
86 Inregrared Rural Energy Programme Training Centre, Delhi
91 Tapasya Block (Phase I), Sri Aurobindo Ashram, New Delhi
97 Residence for Sudha and Aram Kumar, Delhi
102 Residence for Neelam and Ashok Saigal, Gurgaon
106 Dilwara Dagh, Country House for Reena and Ravi Nath, Gurgaon
III RETREAT: Resource Efficient TERI Retreat for Environmental Awareness
and Training, Gurgaon
119 Water and Land Management Institute, Bhopal
124 Baptist Church, Chandigarh
128 Solar Energy Centre, Gual Pahari, Gurgaon
134 National Media Centre Co-operative Housing Scheme, Gurgaon
138 American Institute of Indian Studies, Gurgaon

13. vi C ontents
Climatic zone: hot and dry
145 Indian Institute of Heal th Management Rese arch, J aipur
151 Sangath -an architect's srudio, Ahmedabad
155 Torrent Research Centre, Ahmedabad
161 Re
sidence for Mahendra Patel, Ahmedabad
166
Solar passive hostel, Jodhpur
Climatic zone: moderate
173 Residence far Mary lviathew, Bangalore
177 TERI affice building-cum-guest house, Bangalare
Climatic zone: warm and humid
185 Nisha's Play School, Goa
189 Office building of the West Bengal Rene,vable Energy Developmenr Agency,
Kolkata
195 Office -cum-Iaboratory for the West Bengal Pollution Control Board, Kolkata
201 Silent Valley, Kalasa
206 Vikas Apartments, Auraville
210 La Cuisine Solaire,. Auroville
214 Kindergarten SchOOl, Auraville
218 Visitors' Centre, Auroville
223 Co mputer Maintenance Corporation House, Mumbai
Appendices
231 Commonly used software packages in energy-efficie nt building
analysis and design
233 List of institutions / organizations, architects, and scientists working on
energy-efficie nt buildings
234 Financial incenrives by the Ministry of Non-conventional Energy Sources for
the promotion of solar passive architecture
236 Explanation of the temperature check charts provided in the boak
237 Energy-efficient glazings
240 Products and services offered by various companies
249 Index

14. Foreword
What we once called a 'house for all seasons' has now been christened 'cli­
mate-conscious' or 'bioclimatic' or 'energy-efficient' or 'sustainable' archi­
tenure. Of late, impressive terms like these have found recognition in the
vocabulary of contemporary architects and urban designers. With enough
reason, of course, as sustainability in urban spaces increasingly becomes an
imperative, particularly as urban habitats keep extending theif footprints on
the earth.
Sustainable architecture aims to create environment-friendly and energy­
efficient buildings. This entails actively harnessing renewable natural re­
sources like solar energy and utilizing materials [hat cause the least possible
damage to the global commons-v;'ater, soil, forests, and air.
Increased development of housing and commercial buildings has imposed
immense pressure on our dwindling energy sources and other vital resources
like water, thus. aggravating the already rampant process of environmental
degradation. The Nimh Plan of the Government of India has taken a lead by
stressing the development and improvement of urban areas as economically
efficient, socially equitable, and environmentally sustainable entities.
With the emphasis now on sustainable habitats as a key solution 1:0 grow­
ing urban concerns, which assume a global dimension, this book provides a
very timely insight into the context, techniques, and benefits of energy­
efficient building. The examples provided here encapsulate various combina­
tions of response (0 climatic conditions; improvized blends of traditional and
innovative building techniques; material selection; implememation of
energy-efficiem building systems; and use of renewable energy systems as
viable
alternatives
to powering buildings through conventional energy
sources.
This well-designed and informative book will serve the dual purpose of
(1) educating laypersons about the multiple benefits of building in tune with
nature and (2) reinvigorating the zeal of professional designers, builders, and
planners to impart to their projects a bond with the earth far greater than any
other aesthetic value.
(R K Pachauri)
Director, TERI

16. Preface
A penny saved is a penny earned, they said. So with joules of energy! With
recent exponential increases in energy pricing, the formerly neglected or
underestimated concept of energy conservation has swiftly assumed great
significance and potential in cuning Costs and promoting economic develop­
ment, especially in a developing-country scenario.
Reckless and unrestrained urbanization, with its haphazard buildings, has
buUdozed over [he valuable natural resources of energy, "vater, and ground
cover, thereby greatly hampering the critical process of eco-friendly habitat
development.
However, it is nor too late to retrace the steps. The resource crunch con­
fronting the energy supply sector can still be alleviated by designing and
developing future buildings on the sound concepts of energy efficiency and
sustainability.
Energy efficiency in buildings can be achieved through a multi-pronged
approach involving adoption of bioclimatic architectural principles respon­
sive [0 the climate of the particular location; use of materials with low em­
bodied energy; reduction of transportation energy; incorporation of efficient
suuctural design; implementation of energy-efficient building systems; and
effective utilization of renewable energy sources to power the building.
India is quite a challenge in this sense. N K Bansal and Gernot Minke
(1988), in their book entitled Climatic Zones and Rural Housing in india, have
classified Indian climate into six major zones: cold and sunny, cold and
cloudy, warm and humid, hot and dry~ composite, and moderate. Translation
of bioclima tic architectural design in the Indian context, therefore, provides
a plethora of experiences and success stories to learn from. Several buildings
have come up, fully or partially adopting the above approach (0 design.
The book you hold is the result of a comprehensive survey of a few such
buildings. OUf objectives include:
• creating awareness of designing energy-efficient building envelopes by
taking advantage of [he climatic conditions of a particular region
• highlight resource-efficient building practices in India
• promote the application of efficient lighting and HVAC (heating, ventila­
tion, and air-conditioning) systems to reduce energy demand
• advocate [he application of renewable energy systems
• provide performance studies of the buildings in the form of user feedback
or monitoring results (wherever available)
• quantify both the avings achieved by energy-efficient buildings as against
conventional ones and the incremental costs (wherever available)
• compiling a database of energy-efficient building products and services,
available software, and reference books
A survey questionnaire, prepared in consultation with subject experts,
was circulated to several architects. Advertisements were posted in leading

17. x Preface
architectural magazines requesting details of energy-efficierJ:t building
projects. Several submissions were received in response. Review visits to
numerous sites and dialogues eliciting user feedback on performances of the
building yielded the 41 projects that have been covered in this book.
Spanning all climatic zones of India, these projects are selected on the
basis of their energy-efficient approach to design-be it adoption of 10w­
energy construction material and techniques, innovative use of passive solar
architecrural principles, or use of renewable energy systems. Projects not
included here are the ones that used some stand-alone renewable energy
gadgets/devices without having an integrated approach to the whole design.
This book. will prove to be of interest and of benefit to practising archi­
tects, building designers and scientists, engineers, urban planners, architec­
ture students, municipal amhorities, policy makers, and concerned citizens.
We expect this book to serve not only as a handy reference document but also
as a
source of inspiration to correct our building concepts and practices.
Editor

18. Acknowledgements
The MNES (Ministry of Non-conventional Energy Sources), Government of
India, has taken important initiatives to promote solar passive architecture in
India. TERI is grateful to the MNES (Ministry of Non-conventional Energy
Sources) for providing financial and technical assistance for the production
of this book. TERI is especially grateful to Dr E V R Sastry, Adviser, MNES,
and Dr Bibek Bandyopadhyay, Director, MNES, for their valuable inputs
and suggestions.
There have been a number of people who have contributed to this project
and TERI would like to thank everyone for their time, effort, and help in
making this book a success,
• Dr R K Pachauri, Director, TERI, for his constam support, encourage­
ment, and for providing all the infrastructural support
• Dr Ajay Mathur, fanner Dean of [he Energy-Environment Technology
Division, TERI, and DrVV N Kishore, Senior Fellow, TERI, for their
guidance in strucruring the contents
• l\-ir Somnath Bhattacharjee, Dean of the Energy-Environment Technology
Division, T ERI, for his guidance
• Air Cmde M M Joshi, Chief, Administrative Services, TERI, for providing
administrative support
• Ms Rajeshwari Prakash Menon, architect and journalist, for editorial
assistance
• Dr N K Bansal, Professor, Centre of Energy Studies, Indian Institute of
Technology, New Delhi for his valuable suggestions
• Mr Anil Misra, Consultanr, TERI, and .Nlr Pradeep Kumar, Fellow, TERl,
for providing technical inputs and assistance in the project work
• Mj' K P Eashwar for editing and managing the production of the book
• Mr SaifHyder Hasan, DrVani J Shankar, Mr Kaushik Das GuPta,
Ms Mudita Chauhan, and Ms J Ram Mohan for editorial assistance
• Mr R Ajith Kumar (Ol' graphics, design, and typesetting
• Mr Rasik Varsani,. University of Reading, UK, for conceptualizing and
designing the cover page
• Mr R K Joshi for making the cover page
• Mr Girish Kumar for graphic assistance
• Mr P K Jayant han for indexing the book
• Mr Jitendra Bakshi for sourcing advertiselnents
• Mr I I Jose, Ms Tina Alawadi, and Mr A Joseph for secretarial assistance
• MrT Radhakrishnan for supervising the production of this book
• All the advertisers for supporting the book

20. Energy efficiency in architecture: an overview of
design concepts and architectural interventions
Buildings, as they are designed and used coday, contribute to serious
environmental problems because of excessive consumption of energy and
other natural resources. The close connection between energy use in build­
ings and environmental damage arises because energy-intensive solutions
sought to construct a building and meet its demands for heating, cooling,
ventilation, and lighting cause severe depletion of invaluable environmental
resources.
However, buildings can be designed co meet the occupant's need for
thermal and visual comfort at reduced levels of energy and resources con­
sumption. Energy resource efficiency in new constructions can be effected by
adopting an integrated approach co building design. The primary steps in this
approach are listed below.
• Incorporate solar passive techniques in a building design to minimize load on
conventional sy.Hems (heating, cooling, ventilation, and lighting) Passive
systems provide thermal and visual comfon by using natural energy
sources and sinks, e.g. solar radiation, outside air, sky, wet surfaces, veg­
etation, and internal gains. Energy flows in these systems are by natural
means such as radiation, conduction, and convection with minimal or no
use of mechanical means. The solar passive systems vary from one climate
to the other. For example, in a cold climate, an architect's aim would be to
design a
building in such a way that solar gains are maximized, but in a
hot climate, the architect's primary aim would be
co reduce solar gains,
and maximize natural ventilation.
• Design energy-efficient lighting and HVAC (heating, ventilation, and air­
conditioning) systems Once the passive solar architectural concepts are
applied to a design, the load on conventional systems (HVAC and lighting)
is reduced. Further, energy conservation is possible by judicious design of
the artificial lighting and HVAC system using energy-efficient equipment,
controls, and operation strategies.
• Use renewable e,l'lergy systems (solar photovclraic systems / solar water healing
systems) to meet a part of building load The pressure on the earth's non­
renewable resources can be alleviated by judicious use of earth's renewable
resources, i.e. s.olar energy. Use of solar energy for meeting electrical needs
of a building can further reduce consumption of conventional forms of
energy.
• Use low energy materials and methods of construction and reduce transportation
energy An architect should also aim at efficient structural design, re­
duced use of transportation energy and high energy building material
(glass, steel, etc.) and use of low energy building materials.
Thus, in brief, an energy-efficient building balances all aspects of energy
use in a building -lighting, space-conditioning, and ventilation -by provid­
ing an optimized mix of passive solar design strategies, energy-efficient
equipment, and renewable sources of energ:v. Use of materials with low
embodied energy also forms a major component in energy-efficient building
designs.

21. Common design
elements
2 Energy efficiency in architecture:
an overview
The book carries 41 case scudies on energy-and resource-efficiem archi­
tectural projects in India. Each project highlights the energy-efficiency
measures adopted by the architects. The projects have been classified di­
mate-wise. The thermal performances of a selected number of buildings have
also
been presented. The incremental costs for incorporation of energy­
efficiency measures to buildings
have been included 'wherever such data were
available.
The passive architectural techniques that have been adopted by the archi­
tects have been discussed in this paper.
Architects can achieve energy efficiency in
me buildings they design by
studying the macro and microclimate of the site, applying bioclimatic archi­
tectural principles to combat the adverse conditions, and taking advantage of
the desirable conditions. A few common design elements that directly or
indirectly affect thermal comfort conditions and thereby the energy con­
sumption in a building are listed below.
• Landscaping
• Ratio of built form to open spaces
• Location of water bodies
• Orientation
• Planform
• Building envelope and fenestration.
However, in extreme climatic conditions, one cannot achieve comfortable
indoor conditions by these design considerations alone. There are certain
tested and established concepts, which, if applied to a design in such climatic
conditions, are able to largely satisfy the thermal comfort criterion. These are
classified as advanced passive solar techniques. The two broad categories of
advanced concepts are (1) passive heating concepts (direct gain system,
indirect gain system, sunspaces, etc.) and (2) passive cooling concepts
(evaporative cooling, ventilation, wind tower, earth-air tunnel, etc.).
The commonly considered design elements for achieving lower energy
consumption in a buildin.g are discussed below.
Landscaping
Landscaping is an important element in altering the microclimate of a place.
Proper landscaping reduces direct-sun from striking and heating up building
surfaces. It prevents reflected light carrying heat into a building from the
ground or other surfaces. Landscaping creates different airflow patterns and
can be used to direct or divert the wind advantageously by causing a pressure
difference. Additionally, the shade created by trees and the effect of grass and
shrubs reduce air temperatures adjoining the building and pro\'ide
evaporative cooling. Properly designed roof gardens help to reduce heat loads in
a building. A
study shows that the
ambient air under a tree adjacent to the wall is
about 2 DC to 2.5 DC lower than that for unshaded areas (Bansal, Hauser, and
Minke 1994).
Trees are the primary elements of an energy-conserving landscape. Cli­
matic requirements govern the type of trees to be planted. Planting decidu­
oustrees on the southern side of a building is beneficial in a composite
climate. Deciduous plants such as mulberry or Champa cut off direct sun
during summer, and as these trees shed leaves in winter, they allow the sun
to heat the buildings in winter. This landscaping strategy has been adopted to
shade the southern side of (he RETREAT (Resource EfficientTERI Retreat for
Environmental Awareness and Training) building ofTER! (see page no. Ill)

22. 3 Energy efficiency in architecture: an overview
35 CE 2000 C/C ------Fff"6J, 'Ut-T-lH-----35 CE 2000
~-r>-ti~::tlF¥;r-l0 EI 4000
8 T5 4000 GIC ---(-----.,='1'==--+--. .,-f-----,,="fc=--+---8 T5 4 JOO C
61,S 6000 C/C -- ---If----'> d-t----o 1\;,6000
6 FL 4000 C/C ---;'-6-~-4---.
12 FB 4000 \;jl; ---+-e O-+---lLFB 4000
6 CF 4000 C/C -----r~~~~
30 GR 2000 e/e
IG 19 m' to be
replaced wi th
seasonals in wi nter
39 flP 750 C/C
~~~~l- -:IOGR 2000
IG 19m'tobe
UL--,ep",ceo with
seasonal in winter
40 HP750e/c
--"----L SS 5000 GIG
AS~ Alstonia Sehe laris
BB -Bauhinia Blaekeana
CE -Casuarina EqJlsuloli.
CF -Cassia Fistule
CP -Coiba PentEMra
DY -Duranta Variegated
EI-Erythrina IndiC<)
Fll-ficus Be njamina
Ft -Fiscus lyrata
GR -G,evilles Rol:'J.sta
HIP -Ilibicus Profussion
HP -Hameli. P"tens ~
IG -Ipoemi. Golde .. a II
LS -Lagerstomia Supp ~
TS -Tabebuia Supp N
o
• ThE' RETREAT bUilding has deciduous trees on the scuth side to cut off summer gains, These trees shed leaves dUring winter so that
n 81 solar gains are not clIt off. Wind breaks are provided In the north and north-east to protect fro th winter wmds
Building form/surface-to-volume ratio
The volume of space inside a building that needs to be heated or cooled and
its relationship with the area of [he envelope enclosing the volume affect the
thermal performance of the building. This parameter, known as the SN
(surface-co-volume) ratio, is determined by the building form. For any given
building volume, the more compact the shape, the less wasteful it is in gain­
ing/losing heat. Hence, in hot and dry regions and cold climates, buildings
are compact in form with a low SN ratio to reduce heat gain and losses,
respectively. Also,
the building form determines the airflow pattern around
the building, directly affecting its ventilation. The depth of a building also
determines the requirements for artificial lighting-greater the depth, higher
[he need for artificial lighting.
Location of water bodies
\Vater is a good modifier of microclimate. It cakes up a large amount of heat
in evaporation and causes significant cooling especially in a hot and dry
climate, In humid climates, water should be avoided as it adds to humidity.
Water has been used effectively as a modifier of microclimate in the WALMI
(Water and Land Management Institute) building complex in Bhopal (see
page no.
119).

23. 4 Energy efficiency in architecture: an overview
£. A view of the WALMI building. The flowing form overlooks a water body which has been used to
advantage for modification of the microclimate
Orientation
Building orientation is a significant design consideration, mainly with regard
to solar radiation and wind. In predominantly cold regions, buildings should
be orienred to maximize solar gain; the reverse is advisable for hot regions. In
regions where seasonal changes are very pronounced, both the situations may
arise periodically. For a cold climate, an orientation slighrly east of south is
favoured (especially 15 degrees east of south), as this exposes the unit to
more morning than afternoon sun and enables the house eo begin to heat
during the day.
This has been amply demonstrated in me MLA Hostel building at Shimla
(see page no. 33). Similarly, wind can be desirable or undesirable. Quite
often, a compromise is required between sun and wind orientations. With
careful design, shading and deflecting devices can be incorporated to exclude
the sun or redirect it ineo the building, just as wind can be diverted or
directed [0 the extenr desired.
Building envelf!pe and fenestration
The building envelope and its components are key determinanrs of the
amounr of heat gain and loss and wind that enrers inside. The primary ele­
menrs affecting the performance of a building envelope are
• materials and construction techniques
• roof
• walls
• fenestration and shading
• finishes.

24. 5 Energy efficiency in architecture: an overview
Solar chart 31 0 N
... The building blocks In the MLA hostel. Shln.la, located in the cold and cloudy lone, are oriented (fue
sOUlh (± 15 degrees) iar direct solar gain They are spaced apart so as to eliminate shadows of one
buildlflg ov I tile other, even for the longer winter shadows. It was proposed tilat all bedrooms lJe south
facing to avail of the benefit of south ex osure
Materials and construction techniques
lvIacerial with low embodied energy
Choice of building materials is important in reducing the energy content of
buildings. Strain on conventional energy can be reduced by use of l ow-energy
materials, efficient structural design, and reduction in transportation energy.
The choice of materials also helps to maximize indoor comfort. Use of
materials and components with low embodied energy has been demon­
strated in various buildings in Auroville. The Visitors' Centre at Auroville
uses innovative materials and construction techniques CO reduce embodied
energy of the building and attain the desired comfort cdnditions conducive
to the warm and humid climate.
Thermal t"nsulatt'ol1
Insulation is of great value when a building requires mechanical heating or
cooling insulation helps reduce the space-conditioning loads. Location of
insulation and its optimum thickness are important. In hot climates, jnsula­
tion is placed on the outer face (facing exterior) of the wall so that thermal
mass of the wall is weakly coupled with the external source and strongly
coupled with the interior (Bansal, Hauser, and Minke 1994).
Use of 40-mm thick expanded polystyrene insulation on walls and
vermiculite concrete insulation on the roof has brought down space-condi­
tioning loads of the RETREAT building by about 15%.

25. 6 Energy e fficiency in architectur e: an overview
Solar chim ney
(ferrocement) -;=;::' -.-n----~=,;=~
Flaslling block
(CES 5% plaster)
Steel truss beam
Stone tiles
Cement screed (1:5)
Stone slab
Cavity
Retaining '.vall
(CEB 5%)
Filling
Waterproofing (BJLC + plaster)
F
errocement
cllannel
Coping block (CES 5% + plaster)
Flashing block (p.e.e. 1 :3:9 + plaster)
I Ferrocement
overllang
Flashingblock(p.c.c.13:9+ plaster)
Broken ceramic tiles
Waterproofing (B.J.L.C.)
Ferrocement channel
Ventilation ducts
Sound trap (terracotta pot)-~f3~~_~~
Dome (CEB 5%)-
Springer (o.c.c. 1:3:6)
Corbel(RCC 1:2:4)
Tie b
eam (CEB +
RCC 1 :2:4)
Arch(CE85%)
Pillar (CEB 5%)
Stone tiles
Sand
Dressed granite
Random rubble
--.. - .. -- .. ~
.A Sec.\lonal de! IS sholf.lng use of alternative CQn::.truCli n techniques Ferrocemen sol3r cllimm.y and
ventilation duct In orbellect rch demonstrales use of ~as Ive solar ventilation techniques
Table 1 Energy contents of commonly used building materi als
Building
Cement concrete
Lime concrete with brick ballast
Brick mason ry
Brick masonry
Random rubble masonry
Stabili zed mud with 6% lime
Stabilized mud willl 10% lime
RCC roof (10 cm)
Stone slabs in RCC joists
Cement plaster
Cement plaster
Lime urkhi
Source Gupta (1994)
Elemenfs/rnaterials KWII/m
3
(ill situ)
1:5:10 402
1:4:8 1522 (80% in brick)
1:5
676 1:4 709
1:4 267
197
320
174/01
2
132/01
2
1:4 20.65/m
2
1:6 15.09/01
2
1:4 1 1.05/m2

26. Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents

30. The Project Gutenberg eBook of A gazdag
szegények: Regény

31. This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
Title: A gazdag szegények: Regény
Author: Mór Jókai
Release date: July 24, 2020 [eBook #62746]
Most recently updated: October 18, 2024
Language: Hungarian
Credits: Produced by Albert László from page images generously
made
available by the Google Books Library Project
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A GAZDAG
SZEGÉNYEK: REGÉNY ***

32. Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 266. oldalon található.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?
id=KOtkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.

33. JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI
 
 
NEMZETI KIADÁS
 
 
LXXIX. KÖTET
A GAZDAG SZEGÉNYEK
 
 
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA
1897
A GAZDAG SZEGÉNYEK
 
REGÉNY

34.  
IRTA
JÓKAI MÓR
 
 
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK TULAJDONA
1897

36. I. FEJEZET.
A «VIGYÁZZ».
«Hat órai késés a rutkai vegyes vonatnál.»
Ez volt olvasható a magyar államvasuti pályafő előcsarnokában
levő fekete táblán.
Még akkor nem volt készen a pompás központi palota, mely a
kerepesi-út végét, mint egy nagy diadalkapu zárja el mostanság; egy
kicsiny, inséges pályaházacska fogadta a felső Magyarországról
érkező utasokat, a kik onnan aztán a város leghosszabb, legszűkebb
és legdöczögősebb stáczió-utczáján keresztül jutottak el,
omnibuszháton a vendégfogadókkal ellátott zónába.
A szokottnál is nagyobb hóesés minden utazási programmot
meghazudtolt. A főváros legjártabb utczáin két oldalt egész
hegylánczok voltak felhalmozva hóhegyekből, a miknek a
kihordására gondolni sem lehetett. Az egész nap folyton dühöngő
zivatar mindenütt betemette a mély utakat. Az egész vasutvonalon
tábor számra dolgozott folyvást a napszámos sereg, a hóekék túrták
a hótorlaszokat, a mit egyik félnap végeztek, a másik félnap megint
visszarontotta a zivatar. A hó úgy szakadt egyik órában, mintha
milliárd ludat mellesztenének odafenn, a másik órában meg apró
tűalakokban kavargott, mint a porfelleg. Valóságos szibériai éjjel
volt.
A pályaház perronján csak három emberi alakot látni. Az egyik a
kapus, a ki időről-időre kitekint, hogy esik-e még a hó? A másik egy
konstábler, a ki a bolthajtásnak abba a szegletébe támaszkodik, a

37. melybe nem fuj a szél, fején a viaszkos vászonnal behuzott kalap,
vállán a kurta kaucsuk lebernyeg. «Czudar idő», mondja a kapus.
«Kutyának való idő!» kontráz neki a rendőr. A harmadik alak
czivilben van, kurta prémes gallérú dókában, vidraszinű nemez süveg
a fején, a nyakán koczkás gyapot kendő körülcsavarva, két keze a
zsebébe dugva, az egyikből bőrrel bevont vasbot mered elő. Ez a
harmadik folyvást járkál a perronon hosszában végig, egyszer
rohamléptekben teszi meg az utat, máskor tánczolva, járja a polkát,
meg a csárdást, egyik bokáját a másikhoz ütögetve, nem azért,
mintha jó kedve volna, hanem hogy a lába el ne fagyjon. Ez egy
detektiv.
A napos tiszt benn ül a szobában, az a távirógépnél van
elfoglalva. Ilyen kritikus időben az állomások folyvást
korrespondeálnak.
Egyszer aztán kutyaüvöltés hangzik valahol a távolból.
– No hála légyen a herkópáternek! mondá a kapus. Csak jön már
az a kalarábévonat!
– Honnan tudja? kérdi a detektiv. Még nem csenget a villanyos.
– Hát hogy a «Vigyázz» kutya ugat. Az hamarább megérzi.
– Igazán. A directio kutyát tart, a ki jelez?
– Nem a directióé az, hanem az öreg vasutőré, a Kapor Ádámé.
Szegény öreg, ezzel a kutyával tesz ki egy emberszámot. Nem is
tréfa dolog, negyvennyolcz óráig egyhuzamban ott ülni abban a kis
butikban, lesni a vonatot, jó vágányba igazítani a váltót! Öreg
embernek laposakat pislant már a szeme, könnyen leragad. Hát
arravaló a «Vigyázz», hogy azalatt, a míg a gazdája az oduban
bóbiskol, a kutya kifekszik a sinekre, s már egy mértföldnyire
meghallja a vonat dübörgését, akkor aztán elkezd csúnyául vonítani,
a hogy most teszi, hogy ha az Ádám el talált volna szunyókálni, hát
fölébredjen.
– Az már derék egy kutya!

38. – De még azt is megteszi, hogy ha az öreg álmos fővel nem az
igazi váltóhoz czammog, hát megfogja a dókája szélit s
odaránczigálja az igazihoz. Nem is esett az öreggel semmi hiba,
pedig húsz esztendeje, hogy itt őrzi a váltót.
– Az is szép mulatság!
Csak öt percz mulva a kutyaugatás után kezdett el a villanyos
csengetyü berregni, s nemsokára lehetett hallani a közeledő
mozdony hosszan nyujtott s többször megczifrázódott fütyölését.
A czivilruhás odadörmögött a rendőrhöz:
– No János, most a placzra!
Erre a rendőr odaplántálta magát a kijárat elé. A kapus a
csengetyühöz ment s megadta a jelt a vonat érkezéséről. A
kolomphangra előjött az egyenruhás hivatalnok, meg egy pár
teherhordó, birkabőr süvegben, ködmönben, bagaria csizmában.
A vonat itt prüszkölt, dörömbölt már a város alatt, valami
karistoló hangot is vegyítve a zaj közé, a mi szokatlan volt. Ez a
hóekének a harsogása, a mit maga előtt tol a mozdony, mert a
hótorlasz egész az indóházig ellepte a vágányt.
Ezzel a hozzátoldott nyújtványnyal csakugyan úgy néz ki a
mozdony, mint valami özönvíz előtti Saurus, a ki szörnyeteg orrával a
jégmezőt túrja maga előtt. A waggonok úsznak a felkavart
hófellegben.
S a hó eke mellett, közvetlen a mozdony előtt, üget egy kis
lompos szőrű fehér-fekete tarka, hegyes fülű, kurtafarkú kuvasz,
mintha ő volna a pilota, a ki a vonatot vezeti. Néha olyan közel éri a
mozdony, hogy megtaszítja, akkor nagyot ugrik, de a vágányról azért
le nem tér. Ez a «Vigyázz».
Mikor aztán a mozdony megáll a perron előtt, két oldalt fujtatva a
kibocsátott forró gőzt, akkor kettőt csahint a kutya, mintha az ő
helybenhagyása nélkül nem állna meg a vonat, s azzal kiugrik a

39. sinek közül s lerázva a bundájáról a havat, először is a kalauzokat
veszi számba. Az első kalauz jó embere, azt azzal üdvözli, hogy
egyet ugrik rá, s a két első lábával megtaszítja, a második kalauz
ellenben nem birja a bizodalmát, annak háttal fordul s a hátulsó
lábaival szórja feléje a havat.
Mind a két kalauznak a szeméig van húzva a csuklyája, a nyaka
kendőbe csavarva, csak az orrát látni az arczából.
A vonat áll a mozdonyon kívül egy szenes kocsiból, azután jön a
postakocsi, ahhoz van kötve egy katonaszállító tárkocsi, mely tömve
van munkásokkal, arra következik egy sárgára és zöldre festett
waggon, I. és II. osztályú szakaszokkal, leghátul egy kakaoszinű III.
osztályú, a bagázsiás szekereket, úgy látszik, elhagyták valahol.
A detektiv bekandikált az első és második osztályokba, a miknek
az ablakain kivilágított a lámpafény. Kívülről is láthatta, hogy a
szakaszok mind üresek.
– Hát nincs pasasir? – kérdi a Nro 1. kalauztól.
Az először nem hallja a kérdést, mert a füle be van takarva,
azután meg nem felel, mert a szája be van kötve, s csak a
másodszori kategorikus felhivásra ad precziz választ.
– Van ördög!
– Hát hol maradtak?
– Ott pokolba: Hatvanba.
Azzal tovább tappog, a munkások futó börtönét felnyitni. Azok
vannak valami harminczan, mindannyian vaslapátokkal ellátva. A
mint leszabadulnak, futnak egyenesen a kantinba felmelegedni.
A detektiv erre a Nro 2. kalauzhoz fordul, a ki a III. osztályú
kocsik ajtajait nyitogatja fel. Ez már részletesebb választ ad,
csakhogy nehéz a szavát megérteni, úgy be van rekedve, mint a
hasadt orgonasip.

40. Az I. és II. osztály pasasirjai, mikor megtudták a hatvani
állomáson, hogy a hó eltemette az útat, mind kiszálltak, ott
maradtak az állomásházban. Megvárják, míg a vegyes vonat
felszabadítja az útat, s majd csak a kassai gyorsvonattal fognak
eljönni reggel. A III. osztályban levő utasok eljöttek.
Akkor aztán ezeket vette szemügyre a detektiv.
Először kiszállt a waggonból egy felvidéki atyafi, a ki
fenyőmadarakat, meg húros rigókat hozott hosszú füzérekben
felakasztva elől-hátul a vállán. Ennek épen ilyen zegernye időben kell
utazni.
Azután kibontakozott a kocsiból egy terjedelmes testalkatú
asszonyság, nagykendőkkel összevissza kötözve. Mikor lejutott a
hóba, akkor egy fiatalabb nőalak elkezdett neki leadogatni
mindenféle alakú kosarakat, a mik gondosan bevoltak bugyolálva,
kettőt, hármat, négyet. A kofa ráförmedt a detektivre, hogy fel ne
rúgja a kosarát, mert tojás van benne. Ez is ilyenkor a
legkeresettebb árúczikk a fővárosban. Mikor minden kosár le volt
adogatva, akkor az a fiatalabb nő is kiszállt a kocsiból. Szürke
szoknya volt rajta, a feje bekötve koczkás gyapot kendővel, a szája
pedig egy fekete selyem kendővel. Az egyik kezében volt egy
fogantyús utazó ládika, meglehetős kopott. A másikban egy füles
kézikosár. A harmadik utiteher, egy vászonesernyő, a hóna alá volt
szorítva.
Egy hordár átakarta venni a ládikáját, de nem adta oda neki,
«majd csak magam viszem». Ez sajnálja a rézpénzt.
A fenyőmadaras atyafi, meg a tojásos kofa elébb
kötelességüknek tartották a fináncz ajtaját felkeresni, s kiváltani a
fogyasztási adóról felelő bárczát, a fiatal nő azalatt leült a nyilt
csarnokban egy padra, a bőröndjét meg a kosarát maga mellé téve.
A detectiv nagyokat tappogott, a perronra visszatérve,
boszuságból-e, vagy csak hogy leverje a csizmáiról a havat, odament
a konstáblerhez.

41. – A kire mi áfpászolunk, az elmaradt Hatvanon a többi
pasasirokkal, s csak reggel felé jön meg a gyorsvonattal, ha megjön.
Én addig be megyek a kantinba, ha valamit kitudnék a munkásoktól.
Talán azok látták. Maga addig itt maradhat.
– Köszönöm a grátiáját.
A két élelmiszerszállító utas aztán jó későre elvégezve a dolgát a
finánczczal, átkelt a kijáraton, átadva a kapusnak az utijegyeit. Az
állomási tiszt kiadta a parancsot, hogy a gázt el kell oltani a külső
lámpákban, több vonat az éjjel nincs jelezve. Aztán a Kapor Ádámot
fel kell váltani, huszonnégy órára. Következik helyébe váltóőrnek a
Kövecs Péter. Azzal az is ment aludni.
Az a fiatal utasnő pedig csak ült ott a padon, a kezét eldugva a
nagykendője alá. Még karmantyuja sem volt.
De valaki mégis észrevette az ottlétét, a Vigyázz, oda ment
hozzá, körülszaglálta.
– Kutyuskám! suttogá a hölgy.
A Vigyázz erre mind a négy lábát előre feszíté, elkezdé a
kurtafarkát erősen csóválni s kettőt vakkantott, azon a hangon, a
mely azt jelenti a kutyánál, hogy bizalommal viseltetik az illetőhöz.
Akkor aztán megugrott és elszaladt.
A fiatal nő tovább is ott maradt, le-lerázva a kendőjéről a szitált
havat, a mit a szél kívülről behordott.
Egyszer aztán czammogó lépések hangzottak a vasut mentén.
Valami lámpás fénye vereslett a hófuvat ködfátyolán keresztül.
A felváltott őr jött a kutyájával. Az egész ember egy nagy guba
volt, az arczából nem lehetett mást látni, mint két torzomborz
bajuszt, a miről jégcsapok függtek alá. Az egyik kezében volt a tokba
dugott jelző zászló, a másikban egy erősen bedrótozott lámpás.

42. Mikor a pad előtt elczammogott az őr, a kutya megint azt a
bizalmas kettős csahintást hallatá s erre az ember észrevette, hogy
ott a padon valaki ül. Megállt és odavilágított rá a lámpájával. Látta,
hogy az egy fiatal leány.
– Hát maga, lelkem, mire vár itt?
– Arra várok, hogy megvirradjon. Késő éjjel nem mehetek
magamban a városba.
– Hát nem ide való?
– Nem. Vidékről jöttem.
– Hiszen elmehetett volna az omnibuszszal a vendéglőig.
– Én nem szállhatok vendéglőbe, mert ott drága az élet.
– Hát miért jött Budapestre?
– Munkát keresni.
– Hát aztán miféle munkát tud maga?
– Tudok varrni, meg himezni.
– Hát aztán csak így jött fel Budapestre, hogy majd eljár boltról-
boltra, hogy kinek kell a maga munkája?
– Azt gondolom, hogy úgy kezdik.
– Hát addig miből él meg?
– Hoztam hat zsemlyét a kosaramban. Ez hat napra elég.
– No ez derék! Hát mondok én magának valamit. Én itt lakom
nem messze a várostól, mindjárt a Kalvária mellett. A feleségem
mosóné. Becsületes asszony. Annak van egy kis kamrája, a
mosókonyha mellett. Azt kiszokta adni ilyen maga forma varró
leányoknak. Nem sok a fizetés. Fűteni sem kell a kamarát, mert a
mosókonyháról elég meleget kap. A feleségem még munkát is szerez

43. a leányoknak, sok uri házban bejáratos. Most épen faczér a kamrája.
A mult héten történt, hogy a mamzell, a ki nála lakott, (Lidinek
hivták, én biz a másik nevét soha sem kérdeztem) egy este csak
nem jött haza. Keresték, kurrentálták, de nem került elő. Azt hiszem
a Dunába ugrott. Ki tudja mi oka lehetett rá? A leányoknál olyan
könnyen megy az. Hát jobb, mint ha gyufát ivott volna. No hát, ha
nincs valami jobb szándéka, hát eljöhet az én szállásomra. A
feleségem szívesen látja, még majd engem is megdicsér, hogy
milyen élelmes ember vagyok, röptiben fogok a számára új
czimmerfrajlát.
A fiatal nő felállt a helyéről, felvette a bőröndjét és a kosarát, s
azt mondta, «menjünk».
A Vigyázz, megértve, hogy az egyezség, mely kétségtelenül az ő
beleegyezését is birta, megköttetett, vidám csaholást indított meg s
azzal kivéve a hölgy kezéből a füles kosarat, azt a fogai közé vette s
előre futott vele a kijárathoz.
A constabler akkor is ott állt.
Először ráismert a kutyára, a kutyáról a gazdájára, s a gazdáról a
vele jövő kisasszonyra, a hogy illik tapasztalt rendőrhöz.
– No te Vigyázz! Hát Ádám apó! Baktatunk haza? Nini, hát
megkerűlt a mamzell Lidi? Csak látogatni volt oda haza?
– Az ám. Hagyta rá az öreg. Lássa, magának most semmi dolga,
elhozhatná a leányasszonykának az utitáskáját: ne czepelje maga.
– Megtenném szivesen. De most ide vagyok leszegezve. Az a
parancsolat, hogy egy konteszre kell rálesnünk, a ki hazulról
megszökött a mai vonattal, de a táviró se kutya! Eléje került.
– S ezt most el akarják fogni? kérdé az őr.
– Elfogni nem kötelességünk, hanem ha felismertük,
észrevétlenül és minden feltünés nélkül kisérnünk kell, a hol meg fog
szállni, s arról hírt adni az alkapitány úrnak. A detectiv is ott van.

44. Az öreg nevetett egy kicsit.
– Hajh, édes János öcsém, ha én a maga bőrében volnék: azt
mondanám a detectivnek, hogy gyanum volt erre a leányzóra, itt ni,
hogy hátha ez az a bizonyos grófkisasszony, s ez alatt az ürügy alatt
elkisérném a lakásáig hivatalból. Hahaha!
Az öreg nevetett a jó ötletnek. A konstábler is nevetett rajta.
Aztán utoljára maga a mamzell is úgy tett, mint a ki nem állhatja
meg, hogy ne nevessen ezen a bolondságon.
Hanem aztán a konstábler nagy hirtelen visszanyerte a
kötelességszabta hivatalos nyugalmat. Megtörlé az arczát a
kalapjából kivett zsebkendővel, aztán megint feltette a kalapot
zsebkendőstül, s lehuzta az álla alá a viharszíjt, a mi igen szigorú
kifejezést ád az arcznak.
– Azt nem tehetem, Ádám apó. Én megesküdtem rá, hogy soha
hamis tudósítással az előljáróságot tévutra vezetni meg nem
kisértem. Jójczakát öreg apó. Jójczakát szép kisasszony.
Köszöntetem a Zsuzsa nénit. Holnap reggel majd ellátogatok
magukhoz.
– Ott van ám a konstábler úrnak az abstájgkvártélya mi nálunk,
mikor fráj napja van: ő meg egy padlásszobát bir tőlünk, magyarázá
Ádám apó az új lakónőnek, mikor már a váróteremből kimentek.
Azután annyira vitte a nagylelkűséget az öreg, hogy maga
ajánlkozott a mamzellnek a bőröndje vitelére.
– Köszönöm! szólt visszautasítva az ajánlkozást a fiatal hölgy.
Nem szoktam én soha hordárral czepeltetni magam után az uti
bőröndömet.
Igazat mondott. Mert üveges hintóban szokták azt utána
szállítani. Ő volt az az eltünt grófkisasszony, a ki felől a detectivnek
meg a konstáblernek bizonyságot kell vala szerezni.

45. Igen jó helyet talált magának a biztos elrejtőzésre. Azt a kis
kamrát, a melynek a padlásán maga a rendőr tanyázik; ott csak nem
fogja senki keresni.

46. II. FEJEZET.
A PIKUSZ.
Mikor a pályaházból kiléptek, épen egy olyan szélroham sepert
végig az utczán, hogy meg kellett állniok. Az esernyőt, a mit a
leányzó kifeszített, egyszerre kifordította a szél, s a szoknyáit nagy
rendetlenségbe hozta, a min nem tudott segíteni a kezében tartott
bőrönd miatt.
– Abból az esernyőből nem lesz prédikácziós halott, mondá az
öreg vasuti. Hagyjunk fel most minden teketoriázással. Adja ide a
kisasszony a bőröndjét, majd én viszem; tudom, hogy nincs tele
aranynyal. Az esernyőt csapja a hóna alá, aztán az egyik kezét
akaszsza a karomba, a másikkal fogja a szoknyáját, aztán hunyja be
a szemét.
A hölgynek el kellett fogadnia az ajánlatot.
Azzal elkezdődött az expediczió. Méternyi magas volt a hó, a min
keresztül kellett gázolni s a szél szembefútt.
– Csak addig tart ám ez a gyilkos szél, a míg a Stáczió-utcza
szegleténél bekanyarodunk. Dörmögé az öreg. Odáig egész
gőzerővel kellett dolgoznia.
Egyszer aztán elérték az első házat: ott megállhattak lélekzetet
venni.
– Csinos kis szelecske, mondá az őr. No már most ki lehet
feszíteni az umbrélát. Várjon, majd én tartom a feje fölé. Aztán csak
egész bátran tegye. Szóljon hozzám, hogy «Ádám bácsi». Kapor
Á

47. Ádám a nevem. Tegyen úgy, hogy az emberek azt gondolják, hogy
régi ismerősök vagyunk.
– Hát találkozunk mi itt most még emberekkel?
– De még sokakkal. Vannak emberek, a kiknek bolond passziójuk
ilyen hóförmetegben sétálni az utczán éjfél után egy órakor. Majd
meglátja.
Az öreg egy kis nevető dünnyögést is hallatott e tréfához.
A leány mindjárt elkezdte a bizalmaskodást.
– Ádám bácsi! Az a rendőr csakugyan az eltünt mamzellnak
nézett engem? Hasonlítok hozzá?
– Nem tudom biz én, édes lelkem, mert én nem igen nézegettem
a fizimiskáját. Tudja, én ritkán kerülök haza. A János konstábler is
úgy van, hogy csak egy-egy fráj napon jön ki a szállására, s akkor
aztán örül, ha felfekhetik a padlásra. Aztán az a Lidi mamzell olyan
szemérmetes volt, hogy ha férfihangot hallott, nem forgatta a fejét
hátrafelé, mint a nyaktekercs, hanem belefeküdt a himzőrámába,
úgy öltögetett. Abból biz a János nem látott egyebet, mint a kontyát.
Egyszer csak valami zsivaj támadt az utczán.
A leány kitekintett az esernyő alól, s látta, hogy Ádám csakugyan
igazat mondott. Tréfás volt, de igaz volt a mondás.
Csakugyan vannak emberek, a kiknek elhatározott szándékuk
ebben a dühös hózivatarban az éjjeli órákat az utczán tölteni el. A
havat lapátolják össze: nagy teherhordó szekereket raknak meg vele.
Ki mennyi rongyos ruhát kaphatott, mind felszedte magára: kopott
pokrócz, lyukas zsák, ponyvafoszlány a derekukra kötve; a
kalapjaikat álluk alatt megkötött zsebkendővel biztosítják a szél
ellen; de boldogabb, a kinek olyan süvege van, hogy a két fülét
betakarja; a lábaik, idomtalan gubókká bugyolálva, pokrócz és
rongydarabok közé; két ujjú darócz keztyűk a kezeiken, vaslapát a
markukban.

48. – No itt van az a sok ember az utczán, a kit mondtam. Ezeknek
most van az aratásuk! Egy forint ötven krajczárt kapnak a
magisztrátustól egy éjszakára. Soha se volt ilyen szüretjük a
hunczfutoknak!
Vígan is vannak, egymást csufolják. Szegény embernek az is
mulatság.
– Itt jön az Ádám apó a mamzeljével! kiált az egyik rongyos.
– Dobre ráno! Sztará baba! Gye igyes azzal a Kátkával?
– Megálljon, Ádám bácsi! Majd elmondom a Zsuzsa néninek,
hogy szép leányt vezetget éjszaka az utczán!
– Nye krics! Te gyezsepogyes! vág vissza Ádám apó s a tokos
zászlóval a fejére suhint az egyik csufondároskodónak, az ki akarja
kerülni az ütést s hanyatt bukik a felhányt hóhalomba, társainak
nagy hahotájára.
– Hahá! A sipotár! Bele esett a hóba!
A leány meg van rémülve.
– Ezek gorombáskodni fognak velünk.
– Nem kell félni, mamzell, jó gyerekek ezek. Mind az én fiaim.
Liptói fiúk. Mind ott laknak velem együtt a zöld paradicsomban.
– Zöld paradicsomban?
– Az ám. Úgy hivják azt a házat. De nem azért hivják úgy, mintha
ott lakott volna valaha Ádám és Éva, mikor még ők is zöldek voltak,
hanem azért, hogy valamikor vendégfogadó volt, s egy nagy zöld
paradicsomalma volt kifestve a czimerére.
– Az valami nagy ház lehet, ha ennyi ember elfér benne.
– Hát elférnek, a hogy a szegény ember malaczai. A bizony csak
olyan bogárhátú ház. Mindjárt meglátjuk. Ott világít egy ablaka. Az

49. az én feleségem mosókonyhája. Felkelt már az asszony. Sok a mosni
való. Annál jobb, mert akkor tűz is van rakva. Csinálhat nekünk egy
kis magyar theát. Szereti maga a magyar theát?
– Nem tudom, milyen az?
– No majd meglátja, milyen jó!
A Vigyázz előre szaladt s a kivilágított ablak előtt elkezdett a
maga nyelvén jelt adni.
Erre elébb kinyilt az ablak, s rövid szóváltás támadt egy női hang,
meg egy kutyacsahintás között; azután felnyilt a kis ajtó. A Vigyázz
visszaugatott, jelezve, hogy szabad az út.
– No már most majd én elől megyek, mondá Ádám. Mert itt egy
mély árok van az utczán végig: azt most betakarta a hó. Csak egy
keskeny híd vezet át rajta. A ki eltéveszti, nyakig esik a hóba. Hát
csak mindig az én lábam nyomába lépegessen a kisasszony. Így ni!
Az asszony a kapuban várta az érkezőket. Mind a két karja a
könyökön felül fel volt türve, mert a mosóteknőtől jött ki. Ő már
szokva volt mindenhez. A mit egy mosóasszony kiáll, attól egy
regement férfi az ispitályba kerülne.
– No asszony, meghoztam a Lidikét.
Az asszony összecsapta a kezeit.
– Hát előkerült? No hála Istennek, csakhogy nem ölte el magát.
– Hanem most már csinálj nekünk iziben egy kis jó magyar theát,
mert a lelkünk is meg van fagyva.
– Mindjárt meglesz. No csakhogy előkerült Lidike! Hát csak vigye
be a szobájába a ládikáját, s húzzon frissen más czipőt, harisnyát.
Sötét is volt, a hölgynek az arcza kendőkkel be volt bugyolálva;
lehető volt az elnézés.

50. – Csak tessék előre menni, édes Zsuzsa néni, szabadkozék a
leány.
– No már nem akar elől menni! Mindig így bánt velem a Lidike.
Mintha valami nagyságos asszony volnék. Vagy mintha édes anyja
volnék.
Pedig bizony nem annyira a becsülettudás volt erre a fiatal
hölgynél az indok, mint az, hogy nem tudta a járást a zöld
paradicsomban, kivált sötét éjjel.
A mosóné aztán előre ment, a kisasszony utána, azt követte az
Ádám apó, leghátul a Vigyázz. A kis ajtót az Ádám zárta be.
Először egy sötét folyosóba jutottak, melynek végéből nyilt a
Kapor Ádám lakása. Annak a külső ajtaja nyitva volt, a belső üveges
ajtón keresztül világított a mosókatlan veres tűzfénye.
Mikor kinyitotta az ember az üvegajtót, egyszerre tódult ki a
hajlékból a forró gőz, abban a perczben hópehelylyé válva a hideg
levegőn.
A mosott ruhának, szappanynak és szodának párázata uralkodott
a helyiségben; mérsékelve a kőszéngőz által, a minek a füstje ilyen
nagy hóesésben leverődik, s kellemesen fűszerezve egynémely
vereshagyma illatától, a mi nem rontotta el a polczon szárasztott
kenyérélesztőkorpa szelid savanyúságát. No de jó meleg volt – s ez a
fődolog.
Az ifjú hölgy már tudta, hogy melyik az ő lakása. Egy kis alacsony
ajtó nyilik a konyhából a kamrába: az az ő otthona. Még két másik
ajtó is látható a mosókonyhában. Az egyik hanyatdülő helyzetben, az
a pinczébe vezet le; a másik a gerendák között: ahhoz meg lépcső
visz fel.
A mosókonyha tágas: téglával van padlózva, a falai
embermagasságnyira fénylenek a salétromtól, különben ki van
meszelve. Egy nyoszolya, vánkosokkal, dunnával, egy hárságy, egy
festett ruhaszekrény s egy gyalult konyhaalmáriom, egy asztal,

51. néhány szalmaszék és egy nagy karosszék képezik benne a
comfortot, mindenféle lugzók, teknők, mosókatlan, vasalódeszka,
meg egy nagy mángorló a hivatás eszközeit. Egy nagy fekete tábla a
falon, tele irva nevekkel és számokkal, jelzi a pontos ügykezelést.
Annak a szegletére van akasztva a kalendárium.
A Zsuzsa néne egyenesen a tűzhelyhez sietett, a jövevény leány
pedig bement a holmijával a kamrába, nyitva hagyva maga után az
ajtót, hogy világosságot kapjon.
Akkora helyiség volt az, hogy egy ágy elfért benne, meg egy
himző asztal. Ruhatartóul egy lefüggönyözött fali polcz szolgált.
Az ágy tisztába volt húzva, volt benne egy tengeri fűvel töltött
derékalj, egy vánkos, meg egy paplan. Az ágy fölött egy Mária-kép.
A mikor az átöltözködéshez kezdett a hölgy, mégis betette a
kamra ajtaját. Bőröndjéből előszedte a ruháit, czipőit. A mik rajta
voltak, azokra rá volt fagyva a hó.
Arra gondolt, hogy milyen furcsa meglepetés lesz az, a mikor ő
előjön, s a világosságnál meglátja a Zsuzsa asszony, hogy «nini, hisz
ez nem a Lidi mamzell!»
Mire készen lett az átöltözéssel, kopogtattak az ajtón. A Zsuzsa
szólt:
– Ki lehet már jönni. Készen a magyar thea.
A leány kinyitá az ajtót s kilépett a világosságra.
De a meglepetés nem a mosóné részére került, hanem az övére.
A Zsuzsa asszony semmi csodálkozó felkiáltásra sem ragadtatott,
mikor ezt az idegen arczot meglátta maga előtt.
Úgy tett, mintha mindennapos ismerőse volna. Pedig ép szemei
voltak.
Még úgy is nevezte.

52. – No Lidi kisasszony. Itt van a jó magyar thea. Nézze: az uram
ugyan várja ám balkézzel.
Az öreg bizony leült az asztalhoz s nem várta a vendégét, hanem
hozzálátott a maga angáriájához.
Két öblös csésze állt az asztalon, tele párolgó folyadékkal, mely
valóságos jó borleves volt, tojássárgájával behabozva, s fahéjjal
fűszerezve.
A leány kiszürcsölte azt az utolsó cseppig.
– No ugy-e, hogy jó ez a magyar thea? Szólt sunyítva az öreg
apó.
– Egészen fölmelegített. Nagyon köszönöm.
A leány aztán viszonszivesség fejében kiszedte kosarából a
zsemlyéket s azokkal kinálta meg a házigazdáját.
– De hát azt mondja a szentirás, hogy: «nem csak kenyérrel él az
ember»… szólt az öreg, hanem szalonnával is. Ezt a feleségének
mondá.
– Ej, ej! öreg ember, nem kell a szentirással tréfálkozni.
– Hát hiszen nem tréfálok én, hanem komolyan mondom. Egy kis
fagyos szalonna nagyon beválna most. Hozz le egy darabkát a
padlásról, hékám!
A Zsuzsa engedelmesen fogta a vasuti lámpát, meggyujtotta, s
felment a lépcsőn a padlásra.
– Evett-e már fagyos szalonnát paprikával a kisasszony?
– Soha se ettem. Azaz hogy: ettem ettem! Dehogy nem ettem.
– Bizony soha se evett maga nyers szalonnát, édes lelkem; azt se
tudja, mi fán terem?
Á

53. – Ádám bácsi. Mondja csak, hogy lehet az, hogy a Zsuzsa néni,
mikor engem meglátott a világosságnál, egy cseppet sem volt
megütődve?
– Hm! Hát ez úgy lehet, hogy az alatt, a míg a kisasszony
odabenn a kamrában átöltözött, én beszéltem a feleségemmel, s
elmondtam neki mindent, a mit tudok.
– De hát mit «tud» ön?
– Hm, hm, dörmögött az öreg, borostás állát körülkaparászva.
Hát tudja a kisasszony: ott a vasutnál a trafikásné ujságot is árul.
Aztán a mi ujság estig el nem kel, az már másnap csak makulatura.
Azt eladják kiló számra hét krajczárért. Hát az ilyen bitang ujságból
szokott nekem mindennap juttatni a trafikásné, hol egyből, hol
másból. Én szeretem tudni, hogy mi történik a világban. Ma épen
egy képes ujságot kaptam. Olvassa el csak, mi van benne, belül a
harmadik oldalon, mindjárt ott a Kvizda gyógybalzsamának a
hirdetése alatt.
A hölgy átvette a negyedrétű lapot s hamar rátalált a ritkított
betüs czikkre.
«Sensatiós családi dráma!»
«Nem nevezzük meg a helyet és a személyeket, kik e regényben
szerepelnek, mely egy Zola tollára volna érdemes. Egyike a magyar
arany fiatalság legkiválóbb tagjainak, a ki gyönyörű négyes fogatáról
s exoticus vadászatairól ismeretes, életre-halálra udvarolt a bájairól
úgy, mint szellemi műveltségéről ismeretes X. X. grófkisasszonynak.
A szerelmi pályázat nem maradt viszonzás nélkül. A család egyetlen
leánya ifjú szivének egész hevével fogadta a nyiltan tett
ömlengéseket. E napokban az ifjú Endymion végre formaszerű
nyilatkozattal jelent meg a grófi háznál s megkérte X. X.
grófkisasszony mamájának a kezét, Y. Y. grófnőét. S az eljegyzés
ennek értelmében meg is történt. Y. Y. grófnő még mindig igen szép
és fiatal arra, hogy még a leányával szemben is ő maradhasson a
győztes; s előnyeinek döntő súlyt ád azon körülmény, hogy ő a

54. birtokosa annak az egész három milliót érő uradalomnak. X. X.
grófkisasszony az eljegyzés napján nyomtalanul eltünt a grófi
kastélyból. Most mindenfelé keresik. Attól lehet tartani, hogy valami
végzetes tettre határozza el magát.»
A leány arcza olyan merev lett, mint egy márványszobor. Szemei
még azután is nézték azt a méregkeverő lapot, mikor már az «első
hazai orpheum» programmja következett benne.
Ebből az álomjáró mélázásból egy sajátszerű beszélő hang
zavarta fel.
A hang az asztal alól jött s ezeket a német szavakat mondá:
«Frau… Komm czhausz… Gib flájsch…»
A leány ijedten ugrott fel a székéről s az asztal alá nézett.
Ki bujkál oda alant?
Azonban kénytelen volt egyszerre kaczagásra fakadni, a mint e
beszéd okozóját meglátta.
Az egy szarka volt. Ott állt az asztal hidján, a csőrével felemelve
az abroszt s aztán a fejét féloldalra fordítva s egy szemével
felsandítva azt mondá:
«Frájla… Gud moring.»
S azzal egyet hibbanva, nagy hirtelen fenntermett a leány által
üresen hagyott széken s onnan papolt egyre, «komm czhausz, – gib
flájsch.»
Ádám apó nevetett.
– Ugy-e, megijedt a kisasszony, mikor meglátta, hogy valaki
megszólal a lába alatt? Azt gondolta, valami kisértet. Hát pedig csak
a Pikusz. No gyere ide Pikusz! ugorj ide az asztalra. Mutasd meg,
hogy hogyan kell a krajczárt kivenni a pohár vizből.
Á

55. A Pikusz engedett a felhivásnak. Felrepült az asztalra. Ádám apó
eléje tett egy pohár vizet, abba bele dobott egy krajczárt. A szarka
elébb megpróbálta belenyulni a pohár száján keresztül; de a mint az
orrába ment a víz, hirtelen kikapta a fejét és nagyot prüszkölt.
Utoljára kapta magát, ráugrott a pohár szélére, a pohár feldült, a víz
kifolyt, a krajczárt aztán felkapta s elrepült vele. Alig akarta
visszaadni.
– Önnek mind oly okos állatjai vannak. Monda a leány. A kutyája
is olyan eszes állat.
– Hát mit csináljon a szegény ember? Mikor nap nap után egy
helyben kell ülnöm, mintha szurokba ragadtam volna. Az sincs, a
kihez egy szót szóljak. Ha ez a kutyám nem volna, rég meg kellett
volna gárgyulnom. A szarkát meg a feleségem tanította be: azért
beszél németül. Ez meg az ő egyedüli mulatsága. Ez a mi
theátrumunk, a mi circusunk. A Vigyázz különben nem az én
érdemem. Ez úgy maradt rám örökségben egy vak koldusról, a ki
rám hagyta, a mért megengedtem neki, hogy ott ülhessen a
pályaház mellett. Ez a kutya olyan okos volt, hogy a szájába vett egy
kis fatányért s azzal sorba járta az uraságokat, a kik oda jöttek
ácsorogni s koldult a gazdája számára. A mit kapott, odahordta neki.
Azt mondom, kisasszony, hogy külömb lélek van ebben a kutyában,
mint sok rossz emberben.
Ez alatt lejött az asszony a padlásról egy darab szalonnával.
Tányért is tett késsel, villával a kisasszony elé.
– Hahaj! Ki látta azt: tányérról enni a szalonnát villával?
Protestált az öreg gazda. Majd megtanítom én a kisasszonyt, hogyan
kell szalonnát enni. Először levágja az ember a kenyérnek a haját,
arra ráfekteti a szalonnát, bőrével lefelé. Akkor a bicsakkal leszeli a
szalonna tetejéről a hájas részét (a ki teheti!) Akkor azután egy
késhegy paprikát elken rajta; annak a tetejébe egy csipet sót. No
most egy falatot a kenyérből vágjunk, egy másikat a szalonnából,
mind a kettőt egyszerre a szánkba teszszük. Ugy-e hogy milyen
fölséges? Valamennyi herczegnek a hires szakácsa mind összeverheti

56. a fejét, még sem talál ki olyan difinyós eledelt, mint egy darab
paprikás hasaszalonna kenyérrel. Egyesítve van ebben a mennyei
mannától elkezdve az isteni ambróziáig minden csemegének az ize!
A kinek egy darab szalonnája van, s azt meg tudja becsülni: nem kell
annak a kaszinó spájzczédulája. Hát még a ki a bőrkéjét is meg tudja
rágni! Az ám a valami. De már nekem nincs hozzá való fogam.
S addig-addig magasztalta a szalonnát, míg hol ő vágott, hol a
kisasszony szelt belőle, hogy utoljára «mores»-nek való sem maradt
a darab szalonnából.
A lakmározástól természetesen a két kedvencznek sem lehetett
elmaradni. A Vigyázz odaült a gazdája mellé a két hátulsó lábára, a
két első praczliját illedelmesen lefelé hajlítva, de néha megtaszítá az
egyikkel a gazdája térdét.
– Jó, jó! Nem feledtelek el: csak várj.
Aztán mikor egy darab szalonnát elfogyasztott az öreg, s annak
csak a levágott hájas része és a lefaragott bőre maradt: akkor a
hájdarabot oda tette a bertáfoló kutyának az orrára. De mielőtt a
szegény pára bekaphatta volna, egy percz alatt ott termett a fején a
Pikusz, «Keszt ausz!» mondá s elkapta a kutyának az orráról a hájat.
Az csak fájdalmas szemmel nézett utána.
– Látod, kutyám! Ez a világ sorja. Ő a te feljebbvalód, mert
repülni tud; te pedig négykézláb jársz. Ő tud németül, te pedig csak
ugatni tudsz. Ezért az övé a szalonnából a hája; tied pedig csak a
bőre. Ez a világnak a rendje.
S a kutya belenyugodott egészen ebbe a szép világi rendbe.
– No már most Lidi kisasszony; mondá Zsuzsa néne, jó lesz
alunni menni. Ez után a mai keserves út után. Majd holnap aztán –
beszéljünk a magunk dolgáról.

57. III. FEJEZET.
A FEKETE HATTYÚ.
Isteni álom!
A ki a halandó embert mindentudóvá, mindent tehetővé,
mindenütt jelenlehetővé teszed!
Milyen szép volt álomban visszamenni az elhagyott ősi hajlékba.
Látni a menyegzői előkészületeket. Látni saját magát a tükörterem
falain megsokszorozva; menyasszonyi öltözetben; narancsvirágból
van a dísz, az az ő kedvencze. Ő a menyasszony és nem más: az
már bizonyos. Hogy lehetett ebben kételkedni? De hát a vőlegény
kicsoda? A keblén függ egy szivalaku medaillon; közepén egy nagy
solitair. Az megmondja. Hisz az ő arczképe van benne. Itt jön ő
maga is – valósággal. Egy nagy menyegzői csokrot hoz, csupa fehér
rózsákból, a mik még nincsenek kinyilva. Hát mégis hű maradtál?
Nem árultál el? Nem adtad el testedet, lelkedet? Válasz helyett
megszólal a «Serenade-walzer.» Ez az ő kedvencz keringője. Vállára
teszi a két kezét s aztán repülnek együtt. Igazán repülnek, a lábuk
nem jár a földön: végig a hosszú táncztermen. Hát visszatértél? nem
is hagytál el? Szeretsz, mint régen? örökké így fogunk egymás
karján repülni éveken, évtizedeken át? mire visszakerülünk a keringő
tourból, a honnan kiindulunk, a tükörben az én hajam fehér lesz, a
te fejed kopasz? És a közben folyvást hangzik a serenade-walzer
bűbájos zenéje. A tánczterem végtelenbe nyúlik, átalakul vasuti
indóházzá, a csillárokból vasuti lámpák lesznek, a
menyasszonyköntös narancsvirágaiból zuzmara virágok. Hanem azért
a serenade-walzer egyre szól s a vőlegény egyre szorosabban öleli

58. menyasszonyát magához. «Hát te vagy az? Te? Te? Te?» s a mint
ismét ránéz: hát még sem ő az, hanem – a János konstábler a vasuti
pályaháztól.
Erre fölébred s a mint a szemeit felnyitja, csakugyan a János
rendőr ábrázatját látja maga előtt, ki a kissé felnyitott ajtón bedugta
a fejét.
– Ezer milliom bocsánatot kérek, kisasszony. Azt gondoltam, már
fel méltóztatott kelni. Nyolcz óra van.
– Nagyon el találtam aludni.
– Engedelmet kérek az alkalmatlankodásért. De hivatalból vagyok
itten valami fölvétel végett.
– Kérem: küldje be hozzám a Zsuzsa asszonyt.
– Ezer bocsánat. A bedugott fő visszavonul. A kalap most is a
fején volt; de ezuttal nem volt rajta a viaszkos vászon: a fehér lószőr
kócsag nyalkán fityegett az oldalán.
A hölgy természetesnek találta, hogy biz egy varró mamzellnek
az ajtaján minden órában benyithat egy konstábler.
Csak azt találta csodálatosnak, hogy a serenade-walzer zenéje
még most is tovább szól. Már a finale járja. Pedig hiszen már ébren
van. Ugy tetszik, mintha mélyen a föld alul jönne fel minden accord,
s aztán lassankint elmulna a föld alatt.
Még ez az álomhoz tartozik-e?
A Zsuzsa néne jött sietve a hálókamrácskába.
– Nem vettem észre, hogy a konstábler bejött; különben
elfogtam volna. Odakint öblögetünk a kútnál a napszámosnéval.
– Mit akar ez velem?

59. Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and
personal growth!
ebookfinal.com