Human Resource Management 12th Edition Ivancevich Solutions Manual

Human Resource Management 12th Edition Ivancevich Solutions Manual
Human Resource Management 12th Edition Ivancevich Solutions Manual
Human Resource Management 12th Edition Ivancevich Solutions Manual

1. Human Resource Management 12th Edition
Ivancevich Solutions Manual download
https://testbankdeal.com/product/human-resource-management-12th-
edition-ivancevich-solutions-manual/
Find test banks or solution manuals at testbankdeal.com today!

2. We believe these products will be a great fit for you. Click
the link to download now, or visit testbankdeal.com
to discover even more!
Human Resource Management 12th Edition Ivancevich Test
Bank
https://testbankdeal.com/product/human-resource-management-12th-
edition-ivancevich-test-bank/
Fundamentals of Human Resource Management 12th Edition
DeCenzo Solutions Manual
https://testbankdeal.com/product/fundamentals-of-human-resource-
management-12th-edition-decenzo-solutions-manual/
Human Resource Management 12th Edition Dessler Test Bank
https://testbankdeal.com/product/human-resource-management-12th-
edition-dessler-test-bank/
M Finance 4th Edition Cornett Test Bank
https://testbankdeal.com/product/m-finance-4th-edition-cornett-test-
bank/

3. Visualizing Physical Geography 2nd Edition Foresman Test
Bank
https://testbankdeal.com/product/visualizing-physical-geography-2nd-
edition-foresman-test-bank/
Foundations of Microeconomics 7th Edition Bade Test Bank
https://testbankdeal.com/product/foundations-of-microeconomics-7th-
edition-bade-test-bank/
Business Law Principles for Todays Commercial Environment
5th Edition Twomey Test Bank
https://testbankdeal.com/product/business-law-principles-for-todays-
commercial-environment-5th-edition-twomey-test-bank/
Fundamentals of Logic Design 7th Edition Roth Solutions
Manual
https://testbankdeal.com/product/fundamentals-of-logic-design-7th-
edition-roth-solutions-manual/
Macroeconomics Canada in the Global Environment 10th
Edition Parkin Test Bank
https://testbankdeal.com/product/macroeconomics-canada-in-the-global-
environment-10th-edition-parkin-test-bank/

4. Exploring Psychology 9th Edition Myers Test Bank
https://testbankdeal.com/product/exploring-psychology-9th-edition-
myers-test-bank/

5. Chapter 07 - Recruitment
7-1
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
Chapter 7
Recruitment
CHAPTER OVERVIEW
This chapter focuses on recruitment as one of the ways an organization can deal with
employee shortages. It explores the importance of recruiting and explains where and how
organizations look for job candidates.
New approaches to recruitment are discussed, including the impact of the Internet, temporary
agencies, and employee leasing.

CHAPTER LEARNING OBJECTIVES
After reading this chapter, students should be able to…
1. Discuss how to develop an effective recruiting program for an organization.
2. Describe the recruiting process: who does it, how recruiters do it, and where do they
find recruits.
3. Differentiate between realistic and unrealistic job previews.
4. Determine a cost-benefit analysis of a recruiting program.
5. Analyze different strategies that organizations might use to recruit blue-collar, white-
collar, managerial, technical, and professional applicants.

6. Chapter 07 - Recruitment
7-2
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

KEY TERMS
Key terms are shown in bold, as they appear in the text, throughout the lecture notes.

DISCUSSION AND PROJECT IDEAS
• Discussion topics:
 Ask students to discuss when, where, and how they have applied for employment.
Was the experience good or bad? What made the most memorable impression?
 Students may have recent recruiting experiences or stories from friends who have
been recruited. Ask for feedback.
• Projects:
 Have students select a job that they would like to have and then research what it
pays as a full-time, permanent employee. Then have them determine what the
going rate is for the same job as a temporary employee. They should also note
which benefits (paid vacation and insurance, for instance) they would miss out on
if they took the temporary job.

7. Chapter 07 - Recruitment
7-3
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
LECTURE OUTLINE
INTRODUCTION
• Before an organization can fill a job vacancy, it must find people who:
 Are qualified for the position
 Want the job
• Recruitment refers to organizational activities that influence the number and types of
applicants who apply for a job and whether the applicants accept jobs that are offered
 It is often the first contact between the organization and a prospective employee
 Care should be taken to create a positive first impression
• Although recruitment can be expensive, organizations have not always treated it as
systematically as other HR functions
 During the coming years, the importance of recruitment will increase
 A looming tight labor market will plague organizations of all sizes
– Baby boomers retiring
– Fewer young people entering the workforce
 Many companies have developed retention strategies
– Hewlett-Packard Co. and Charles Schwab Corp. have preferred freezes or pay
cuts over layoffs
• The recruiting process begins with finding employees and then matching them to the
tasks to be performed
 Whether potential employees respond to the recruiting effort depends on the
attitudes they have toward the tasks and the organization
• How difficult the recruiting job is depends on such things as:
 Government and union restrictions
 The labor market
 The employer’s requirements
 Candidates’ preferences
EXTERNAL INFLUENCES
Government and Union Restrictions
• Government agencies can and do review the following to determine if an organization
has violated the law:
 Recruitment sources
 Recruiting advertising

8. Chapter 07 - Recruitment
7-4
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

 Estimates of the firm’s employment needs for the coming year
 Statistics on the number of applicants processed by demographic and job category
 Checklists to show what evidence was used to verify the legal right to work
• Sound recruiting practices (Exhibit 7-1):
 Establish general guidelines for recruiters
 Make sure applicants complete, sign, and date an employment application,
including certain legal certifications
 Use outcome-oriented job descriptions
 Utilize an offer letter than outlines the commitments the organization is prepared
to keep
 State that employment is “at-will”
 List salary, frequency of pay increases, and benefits
 State conditions upon which employment may be subject
• The Immigration Reform and Control Acting (IRCA) of 1986 has placed a major
responsibility on employers for stopping the flow of illegal immigration
 All employers are required to screen every applicant’s eligibility for lawful
employment and maintain records demonstrating employment authorization
 The basic features of the IRCA fall into four categories:
– Employer’s duty not to recruit, hire, or continue to employ unauthorized
aliens
– Employer’s duty to verify the identity/work authorization of new employees
– Employer’s duty not to discriminate on the basis of citizenship or national
origin
– Amnesty rights of certain illegal aliens who are eligible to achieve temporary
or permanent resident status
 The government is planning to step up enforcement of the IRCA
– More investigators, attorneys, and support staff will be hired
– Money will be devoted to ensuring that legal applicants are not discriminated
against because of the stepped-up enforcement activities
Labor Market Conditions
• If there is a surplus of labor at recruiting time, even informal attempts will attract
more than enough applicants
 When full employment is nearly reach in an area, skillful and prolonged recruiting
may be necessary
 How many applicants are available also depends on whether the economy is
growing

9. Chapter 07 - Recruitment
7-5
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

– When companies are not creating new jobs, there is over an oversupply of
qualified labor
• Employers can find out about the current employment picture through:
 The federal Department of Labor
 State divisions of employment security and labor
 Boards and journals, such as the Journal of College Placement, the Monthly
Labor Review, and The Wall Street Journal
Composition of Labor Force and Location of Organization
• As legal requirements have increased, it has become more important for an
organization to analyze the composition of its workforce
 This is done to determine whether the firm’s employment practices are
discriminatory
 The number of minorities in the workforce depends largely on the availability of
these minorities in the relevant labor market
• An aggressive diversity management program will be essential for organizations
entering the 21
st
century
 Diversity enhances competitiveness
 For it to work, however, it must be valued by the organization
 Other benefits include such things as higher productivity and increased customer
satisfaction
INTERACTIONS OF THE RECRUIT AND THE ORGANIZATION
• There is a complex interaction between job applicants and the organization trying to
hire them
• The techniques used and sources of recruits vary with the job
• An applicant’s abilities and past work experience affect how they go about seeking a
job
The Organization’s View of Recruiting
• Things that affect recruiting from the organization’s viewpoint:
 The recruiting requirements set
 Organizational policies and procedures
 The organization’s image

10. Chapter 07 - Recruitment
7-6
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

Recruiting Requirements
• The process begins with a detailed job description and job specification
 Without these, it is impossible to determine how well any applicant fits the job
 The recruiter must know which requirements are absolutely essential and which
are merely desirable
– This helps the organization avoid unrealistic expectations for potential
employees
Organizational Policies and Practices
• HRM policies and practices can affect recruiting and who is recruited
 One of the most significant is the policy of hiring from within
 Many organizations recruit from outside the organization only at the initial hiring
level
– Most employees favor this approach
– Some employers feel this practice helps protect trade secrets
– However, an organization may become so stable that it is set in its ways
 Other factors that affect recruiting:
– Favoring the hiring of the disabled, veterans, or ex-convicts
– Nepotism
Organizational Image
• All else being equal, it is easier for an organization with a positive corporate image to
attract and retain employees
 Recruitment is also easier for organizations that have a strong community
presence or positive name recognition
• The ideal job specifications preferred by an organization may have to be adjusted to
meet the realities of:
 The labor market
 Government or union restrictions
 Its policies and procedures
 Its image
• If too few high-quality people apply for a job:
 The job may have to be adjusted to fit the best applicant, or
 Recruiting efforts will have to be increased

11. Chapter 07 - Recruitment
7-7
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

The Potential Employee’s View of Recruiting
• The applicant has abilities, attitudes, and preferences based on past work experiences
and the influences of parents, teachers, and others
 These factors affect recruits in two ways:
– How they set their job preferences
– How they go about seeking a job
Preferences of Recruits for Organizations and Jobs
• Recruits have a set of preferences for jobs, which can include:
 Education and skill levels
 Geographic location
 Salary levels
 Advancement opportunities
• Such a recruit may not find the “ideal” job
 The number of college-level job openings between now and 2008 will nearly
equal the number of college-educated entrants to the labor force
 However, approximately 6 million college graduates will still be unemployed or
under-employed
 Other barriers to finding the ideal job include economic conditions, government
and union restrictions, and organizational policies and practices
– The recruit must anticipate compromises, just as the organization does
• From the individual’s point of view, choosing an organization involves:
 Choosing an occupation
 Choosing an organization to work for within that broader occupation
• Occupational choice is most heavily influenced by parents, followed by teachers,
career counselors, friends, and relatives
 Organizational choice is influenced by corporate image and size
– Many recruits prefer larger, well-established firms
• Satisfaction with the communication process in recruitment is critical to attracting
applicants

12. Chapter 07 - Recruitment
7-8
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

Job Search and Finding a Job: The Recruit
• People who are successful at finding the “right job” tend to follow similar job search
processes:
 Self-assessment
 Information gathering
 Networking
 Targeting specific jobs
 Successful self-presentation
• The purpose of self-assessments is to recognize your:
 Career goals
 Strengths and weaknesses
 Interests and values
 Preferred lifestyles
– The assessment is similar to what recruiters will be doing, but from the
perspective of the applicant
• Information gathering and networking are methods for generating lists of potential
employers and jobs
 Information sources include newspapers, trade publications, college recruitment
offices, organizational “insiders,” and the Internet
• When the job seeker has decided where to send a resume, self-presentation becomes
critical
 Recruiters want resumes and cover letters that are tailored to the position and are
truthful
• The cover letter and resume should include these items, in order of importance:
 The position you seek
 Your specific job objectives
 Your career objectives
 The reason you seek employment
 An indication that you know something about the organization
• Not all job seekers provide a truthful resume:
 A Reid Psychological Systems survey found that up to 95 percent of college
students are willing to be less than truthful when searching for a job
 In the long run, little can be gained from such practices, especially since
falsification of an application is typically grounds for dismissal

13. Chapter 07 - Recruitment
7-9
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

• Successful job seekers prepare carefully for job interviews
 Learn as much about the company as possible
 Use “impression management” tactics
– Interviewers are strongly influenced by interpersonal and communication
styles during an interview
METHODS OF RECRUITING
• Most organizations must use both internal and external sources to generate a
sufficient number of applicants
 When there is an inadequate supply of labor and skill within the organization, it
must “get its message across” to external candidates
 The organization’s choice of a recruiting method can make all the difference in
the success of the recruiting effort
Internal Recruiting
Job Posting
• Organizations can use skills inventories to identify internal applicants for job
vacancies
 Because it is hard to identify all current employees who might be interested in the
opening, firms often use job posting and bidding
• In the past, job posting was little more than the use of bulletin boards and company
publications
 Today, postings are computerized and easily accessible to employees via the
company’s intranet
 Software allows employees to match an available job with their skills and
experience
– It may also highlight where gaps exist
Inside Moonlighting and Employee’s Friends
• Inside moonlight may be used when there is a short-term shortage, or if no great
amount of additional work is necessary
 It could entice workers into taking a “second” job by enticing them with bonuses
 Moonlighting is so common at some organizations that HR departments consider
issuing “moonlighting policies” that cover:
– Performance expectations
– Prevention of conflict of interest
– Protection of proprietary information

14. Chapter 07 - Recruitment
7-10
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

• Before going outside to recruit, many organizations ask present employees to
encourage friends and relatives to apply
 Some offer “finders fees” for successful referrals
 Employee referrals should be used cautiously, especially if the workforce is
already racially or culturally imbalanced
External Recruiting
• Walk-ins provide an important external source of applicants
 As labor shortages increase, however, organizations must become more proactive
in their recruiting efforts
• External recruiting can be done through:
 Media advertising
 E-recruiting
 Employment agencies
 Executive search firms
 Special-events recruiting
 Internships
Media Advertisements
• Media include:
 Newspapers
 Trade and professional publications
 Billboards
 Subway and bus cards
 Radio
 Telephone
 Television
• Some job seekers reverse the process: they advertise for a situation wanted
• When developing a recruitment advertisement, begin with the corporate image
 General Mills used its Trix cereal logo to create instant recognition among college
graduates
– The ad read “It’s Not Kid Stuff Anymore”
 Effective recruiting is consistent with overall corporate image
– It represents the values the corporation is seeking in its employees
 Recorded want ads are another innovative way to attract applicants

15. Visit https://testbankdead.com
now to explore a rich
collection of testbank,
solution manual and enjoy
exciting offers!

16. Chapter 07 - Recruitment
7-11
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

• Help-wanted ads must be carefully prepared
 Media must be chosen, coded for study, and analyzed for impact afterward
– If the organization’s name is not used, the impact may not be as great
– If the name is used, too many people may apply
 Including diversity in ads helps attract more employees from diverse populations
– Avoid indicating a preference for a particular race, religion, or gender, or a
particular national origin
E-Recruiting
• No other method has had as revolutionary an effect on organizational recruitment
practices as the Internet
 There are approximately 30,000 websites devoted to job posting activities
 However, 71 percent of all job listings occur on a handful of the “big boards”
– Monster.com
– CareerBuilder.com
– HotJobs.com
– Jobsearch.org (America’s Job Bank)
 These websites saw huge numbers of resumes posted and visitors
– Monster.com received 25,000 resumes per day and 46 million visitors per
month
– CareerBuilders.com reports 1 million job posts and 23 unique visitors each
month.
Employment Agencies and Executive Search Firms
• Executive search firms:
 Focus on higher-level managerial positions with salaries of $50,000+
 Are on retainer
 Charge higher fees
• Employment agencies:
 Deal primarily with middle-level management and below
 Are paid only when they have provided a new hire
• Organizations are willing to pay the higher fees of executive search firms because
they maintain the confidentiality of both the recruiting organization and the person
being recruited

17. Chapter 07 - Recruitment
7-12
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

Special-Events Recruiting
• Special events that organizations have used to attract applicants:
 Open houses
 Scheduled visits to headquarters
 Informative literature
 Hospitality suites at professional meetings
 Speeches at association meetings or schools
– Ford Motor Company has conducted symposia on college campuses and
sponsored cultural events
 Job fairs
• Job fairs are an interesting recruitment approach
 Can reduce recruiting costs by up to 80 percent
 May be scheduled on holidays or weekends to reach college students and those
who are already employed
 Especially useful for smaller, less well known employers
 Appeals to job seekers who wish to locate in a particular area and those wanting
to minimize travel and interview time
– www.jobweb.com provides listings of job fairs
Summer Internships
• Organizations hire students as interns during the summer or part time during the
school year
 The use of interns is dramatically increasing
 Nearly one out of every three students at four-year universities will intern before
graduating
• Internship programs have a number of purposes:
 Allows organizations to get specific projects done
 Exposes organizations to talented, potential employees who may become
“recruiters” at school
 Provides trial-run employment
 Attracts the best people in areas where there are labor shortages
 Can improve diversity
• From the student’s point of view:
 An internship means a job with pay

18. Chapter 07 - Recruitment
7-13
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

 It provides real work experience
 There is the potential of a future job
 It offers a chance to use one’s talents in a realistic environment
 It may offer course credit hours
• There are costs to internships:
 Interns take up a lot of supervisory time
 Their work is not always the best
• Some students expect everything to be perfect at work
 When it is not, they become disillusioned
 Disillusioned students become reverse recruiters
College Recruiting
• College recruiting can be difficult, time consuming, and expensive
 Nonetheless, recruiters believe that college recruiting is one of the most effective
ways of identifying talented employees
 It will continue to play an important role in recruitment strategies
• During recruitment, a recruiter visits a campus to interview candidates and describe
the organization to them
 Brochures and other literature about the organization are often distributed
 Ads may be run or seminars conducted
• The typical recruiting sequence:
 Students seeking employment register at the college placement office
 During the recruiting season (mid-October to mid-March), candidates are told of
scheduled visits through student newspapers, mailings, bulletin board, and so on
 At the placement service, they reserve preliminary interviews with employers and
pick up brochures and other literature about the firms
 Preliminary interviews are held
 Before leaving campus, the recruiter invites chosen candidates to make a site visit
– Those lower on the list are told they will be called if the students chosen first
do not accept employment with the firm
• Students who are invited to the site:
 Are given more job information
 Meet potential supervisors and other executives
 Are entertained

19. Chapter 07 - Recruitment
7-14
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

 May be tested
• If the site visit goes well:
 The student is given an offer
 Some bargaining may take place on salary and benefits
 The candidate decides whether to accept or reject the offer
• Organizations are becoming more creative in their use of colleges and universities
 The trend is for organizations to develop a stronger, ongoing relationship with a
select number of schools
The Effective College Recruiter
• People who influence the applicant’s job choices:
 Peers
 Family
 Spouse
 Friends
 Professors
 Recruiters
• The recruiter is the filter and the matcher, and is viewed as an extension of the
organization
 Therefore, recruiters must be carefully chosen
 Good recruiters convey an image that reflects favorably on the organization
• A good recruiter:
 Is outgoing and self-motivated
 Is a good salesperson
 Has well-developed interpersonal skills
 Is familiar with the company they represent
• Characteristics that students prefer in a recruiter:
 Work experience in their specialties
 Personal knowledge of the university they are visiting
 Friendliness
 Knowledge
 Personal interest in the applicant
 Truthfulness

20. Chapter 07 - Recruitment
7-15
© 2013 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution
in any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

 Enthusiastic communicator
• Major flaws that student find in recruiters:
 Lack of interest in the applicant
 Lack of enthusiasm
 Interviews that are stressful or too personal
 Time allocation
• Although recruiters can and do make a difference, applicant’s decisions are affected
more by the characteristics of the job and the organization
REALISTIC JOB PREVIEWS
• When recruiters provide realistic expectations about the job, turnover of new
employees is lower
 Most recruiters, however, give general, glowing descriptions of the company
• Recruitment is more effective when realistic job previews (RJPs) are used
 Pertinent information about the job is given, without distortion or exaggeration
 Most jobs have unattractive features; the RJP presents the full picture
 Exhibit 7-3 presents the typical sequence of traditional versus realistic previews
• Studies indicate that:
 Newly hired employees who received RJPs have a higher rate of job survival
 Employees hired after RJPs indicate higher satisfaction
 RJPs can set the job expectations of new employees at realistic levels
 RJPs do not reduce the flow of capable applicants
• Although it seems clear that RJPs have beneficial effects, there is uncertainty as to
why they have the effects they do and in what contexts they are the most effective
ALTERNATIVES TO RECRUITMENT
• Because of the cost and permanence of recruiting individuals, an alternative
recruitment method may be used
Overtime
• Organizations avoid the cost of recruiting and having additional employees
• Overtime provides employees with additional income
• Potential problems include fatigue, higher accident rates, and increased absenteeism
• Continuous overtime often results in higher labor costs and reduced productivity

21. Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

23. MÁSODIK RÉSZ.
A REND-ÚR.
A «FÜRST» ÉS A «PRINCZ».
Kedves princz Alienor, megbocsát ön, hogy itt az előszobájában
egy férfinak (azt hiszem, a komornyikja volt) egy pofont adék, s egy
másik állatot, a kinek a neme után nem tudakozódtam, innen az ön
szobájából nyakánál fogva kilökék… Ez már az én modorom, ha
valahová bekoczogtatok, a hová nem akarnak beereszteni.
Egyébiránt az ön hibája, hogy elmulasztotta utasításba adni,
miszerint azon bizalmas személyek közé, a kiknek szabad bejárásuk
van önhöz, az apja is oda számítandó. Azért kérem, ne dúlja fel
magát, még csak reggel tizenegy óra van: a legszebb hajnali álom
ideje. Ha kivánja, idehozatom a chocoladéját; az ágyfüggönyöket
csak félig huzzuk szét, s aztán beszélgethetünk. Ön azalatt
kibontogatja a hajából a papillotokat, vagy ha ezt a friseur nélkül
nem teheti, felveheti a peplumot, ledülhet a kerevetre, s én majd
kezébe adom a nargiléhjét, kedves princz Alienor. Csak nem
szégyenli magát tőlem? Igaz, hogy én férfi vagyok, s ön ezzel a
himzett hálófőkötővel, ezekkel a függőkkel a füleiben úgy tünik fel,
mint egy kisasszony; hanem hiszen mi benső viszonyban állunk
egymással, s nincs okunk titkolózni, még ha két külön nemhez
tartoznánk is.
– Ugyan édes «Fürst Pratz von und zu Nornenstein», széles
birodalmad nagyszámú alattvalói között nem találsz senkit mást, a

24. kit untass, mint engemet?
– Au contraire, kedves Princz Alienor; én önnek gratulálni jöttem
a születése napjához: huszonkettedik születése napjához.
– Merci! A huszonkettedik nem érdemes a gratulatióra.
– Mert még kettővel hátrább van a huszonnégynél. Lássa ön,
épen ezért jöttem ma önhöz. Mert én nem tartozom önnek a szeretői
közé, a kik azért gratulálnak, hogy ékszereket kapjanak ajándékba,
sem czimborái közé, kik a pezsgőt várják a nyájas üdvözlet után!…
– Hanem az apáim közé.
– Biztosítom önt róla, hogy e szónak csak singulárisa van, mint a
«halál»-nak. Én hoztam önnek valamit a gratulatióhoz. Épen arról
akarok önnel beszélni, hogy szándékom van a hátralévő két fatalis
évet anticipálni, s önt nagykorusítani.
– Már ezt meg lehet hallgatni.
– No úgy-e? Most már kiment az álom a szeméből? Még tán fel is
öltözködnék? El van készítve számára a légfütő szekrényben a
burkony és selyemsalavári, hogy meg ne hűtse magát fölkeléskor a
hideg öltönydarabokkal. Kezébe adjam? Tehát nem volna önre nézve
kellemetlen, ha két évvel ideje előtt birtokába vehetné anyai
örökségét s évdíj helyett egész vagyonával rendelkezhetnék? Nem
kivánok minden kérdésemre választ. Tudom méltánylani azon
gondot, melylyel ön szép fogainak és szájpadlásának tartozik; csak
vegye ön tele a száját az anatherinvízzel, s ha helyesli, a mit
mondok, majd bólintson a fejével, ha nem helyesli, rázza meg azt,
én érteni fogok belőle.
– Tehát én ki akarom önnek adni anyai örökét. (Mellesleg
megjegyezve, azt nem jól teszi ön, ha a «keleti szőrvesztő szert»
használja arra, hogy karjáról és lábszárairól a férfias pelyhet

25. eltávolítsa, attól a bőr érdességet kap; a rómaiak azt izzó dióhéjjal
szokták elperzselni, attól a bőr egész nőies simaságot kap.) Azonban
kedves princz Alienor, én önnek anyai örökét csak egy föltétel alatt
vagyok hajlandó kiadni két évvel a törvényes idő előtt, s a föltétel az,
hogy ön az apai örökségnek is átveendi egy részét.
– Ah! Kezdesz érdekes lenni.
– Úgy van, kedves princz Alienor; önt nagyon fösvényül részesíté
az apja mindazon lényeges tulajdonokban, a miket ő maga őseitől
örökölt. Legelőször is hasonlítsa ön össze külsőnket. Én az idén
töltöm be az ötvenedik évet, s bár homlokom tarkóig kopasz s
hajam, bajuszom szürkül: nem festem, nekem az így illik, azért
tökéletes délczeg férfi vagyok. Egészségem vas; kezeimmel patkókat
török szét; megvívok a medvével a vadászaton s megállok a
hózivatarban napestig, még be sem rekedek utána. Ön pedig egy
huszonkét éves ifjú, a ki, hogy nőiesebbnek lássák, kitépi a szőrt az
álláról, festi az arczát, ajkait, elfárad a tánczban s kiszalad a
szinházból, ha a darabban lőnek.
– Valóban nagyon külömbözünk egymástól.
– Mikor én ilyen idős voltam, mint ön, már kilencz párbajom volt,
egy orosz ezredest megöltem kardviadalban; háromszor voltam
nyertes az epsomi és longchampsi akadályversenyen saját magam
lovagolta paripával; kezemet, lábamat törtem s kigyógyultam;
átúsztam fogadásból a nagy vizesés medenczéjét Schafhausennél, s
felmásztam a Dhawalagiri csúcsára. Harmincz esztendős koromban
ezredese voltam az osztrák hadseregnek s viseltem mellemen hét
ország érdemrendét. Egy praetereálás miatt odadobtam kardbojtot
és érdemrendeket s elmentem hadakozni Abd-el Kader ellen, mint
önkénytes s verekedtem beduinokkal és oroszlánokkal.
– Ezt én mind nem csinálom utánad.
– Tudom. És sok egyebet nem. Én nemcsak athleta voltam,
hanem gavallér is. Én is szerettem az asszonyokat; de nem azokat, a
kiknek birása olcsó gyönyörüség, hanem a kiknek megnyerése

26. fáradság és veszély. Nem én voltam bolondja a nőnek, hanem az
őrjöngött értem. S e genreben nem volt előttem semmi elérhetlen.
Csókot kaptam nyilvános tornában egy királynétól s elszöktettem a
török szultán háreméből a nagy Bejrám-ünnepi kegyencznőt.
– S utoljára elvetted egy amsterdami kereskedő leányát
feleségül.
– De a ki harmincz millió mark aranyat hozott nászajándékul s a
világ első szépsége volt, s huszonnégy kérője közül választott
engem, a kinek nagy szüksége volt rá, hogy uralkodó fejedelmi
házam vagyoni állását rehabilitáljam.
– És egy kis lágy kereskedővért olts bele a Nornenstein fejedelmi
erekbe.
– Sajnos, hogy így van. Ön e vérvegyülék hybriduma. A kiben
mind a két faj jó tulajdonai kárbavesztek. A hollandiból megkapta ön
a lágyságot, a hidegséget, az önzést; a vendböl (mert mi azok
vagyunk) a pazarlást, az élvkeresést, a kevélységet; az első
paralyzálta az utolsóban a férfias bátorságot, a nyugtalan tettvágyat,
a lelkesülést: az utóbbi kiölte az elsőből a családiasságot, a
szemérmet, a megfontolást.
– Akkor ez nem az én hibám, hanem a vegyészé.
– Meg a nevelőé. Anyja keze alatt nevekedett ön. Az csinált
önből, férfiból, leányt.
– Látod milyen kár volt, hogy nem te vállaltad magadra Mentor
szerepét. Ha mindennap nyers hússal etettél s jeges vízbe mártottál
volna, most meglehet, hogy méltó utódod volnék.
– Tettem volna azt is, ha ennél nagyobb küldetés nem várt volna
rám a világban. Ön nem is álmodott még eddig arról. Azt hiszi,
kedves, hogy a férfierő csak verekedésben s asszonycsábításban
nyilvánult nálam? Életemnek évtizedei voltak arra szentelve, hogy
vasakarattal, szivós makacssággal küzdjek egy eltaposott ügy

27. mellett, melyre egész Európa ráépítkezett már, s melyről én még
most is le akarom szórni az új építményeket. S ön erről mit sem tud?
– Rotteckben nem fordul elő a neved.
– A nevem nem, de tetteim igen. Olvasott ön a német
«rendurak»-ról (Standesherren), a mediatizált uralkodó
fejedelmekről valamit?
– Már elfelejtettem.
– De azt tán nem felejtette el ön, hogy ősei is uralkodó
fejedelmek voltak «von und zu Nornenstein». Olyan jó uralkodók,
mint a Brandenburgiak, vagy a Coburgok. Egyenrangúak a
Görzökkel, Platenekkel, Nájpergekkel. A kik határaikon vámot
szedtek, fővárosukban residentiát tartottak és testőrsereget, halál és
kegyelemjogot gyakoroltak, újonczokat szedhettek.
– S katonáikat eladhatták, mint a hesseni választófejedelem.
– Azt is megtehették. Kedves princz Alienor, én koczkáztatom azt,
hogy önnek a türelmét kimerítsem, a midőn elmondom önnek a
«Pratz von und zu Nornenstein» uralkodó fejedelmek történetét.
– A kék öreg Istenre Bajorországban! ez sok lesz.
– Nagyon örvendek, hogy egy férfias tényre már kényszerítettem
önt. Ön már káromkodik. És pedig ez volt az ön nagyatyjának
kedvencz erőkifejezése: «beim blauen Herrgott in Bayern!» Az ön
nagyatyja még tettleges uralkodó fejedelem volt Nornensteinban;
országfejedelem s mikor meghalt, kétheti országos gyász volt
hirdetve egész Nornensteinra.
– A mit meg is tartottak – a kéményseprők.
– Negyvenkilencz országfejedelemség volt Németország
területén. Souverain önálló birodalom, mely saját törvénynyel, saját
pénzzel, saját mértékkel, saját országos színekkel, saját hadi
egyenruhával birt.
É

28. – És saját államadósságokkal.
– Mikor a brandenburgi vakmerő erőszakkal bekebelezte a
nevezetes két Giech és Schönberg uralkodó fejedelemségeket, az
jeladás lett a többi apróbb-nagyobb királyoknak, fejedelmeknek,
hogy a területükön alapult uralkodó fejedelemségeket felfalatozzák.
– Királyi cannibalismus!
– Negyvenkilencz uralkodó fejedelem s huszonöt őrgróf egyhangú
tiltakozása áll örökké útjában ez égbekiáltó jogtapodásnak. A
Bundesarchiv őrzi ezüst tokba elzárva a mindannyi Durchlaucht és
Erlaucht pecsétjével szentesített okmányt. A gonosz emlékű bécsi
congressus megkisérté ez országrablást szentesíteni s paragrafusra
szedte jogaink elrablását. Azontúl elneveztek bennünket mediatizált
fejedelmeknek. Csupán Metternichnek volt irántunk rokonszenve, ő
bennünket «szomorú áldozatok»-nak czímezett.
– Kérlek jobbágyi hódolattal, fenséges «szomorú áldozat», majd
ha vége lesz, költs fel.
– Nem fog ön elaludni rajta, kedves princz Alienor, majd mindjárt
fog következni valami, a mi az ujabb kor ivadékát is érdekelni találja.
Annyit talán hallott ön udvarmesterétől, hogy első Napoleon
kedvencz eszméje volt a «rhenusi szövetség», a mi ránk nézve
egyértelmű a paradicsommal. Gaugrófjaink csoportosan harczoltak
Napoleon táborában. Ezért bántak el velünk a győztesek oly irgalom
nélkül. Souverain jogainkat elébb átalakították privilegiumokká.
Kimondták, hogy a «rendur»-ak képezik a német birodalom
legkiváltságoltabb osztályát; elől ülnek az országgyülésen, birtokaik a
katonai szolgálat alól fölmentetnek, s ha nekik tetszik a hadi pálya,
bármely ország hadseregébe szabad választás szerint beléphetnek; a
családfők testőröket tarthatnak s jobbágyaik fölött első folyamodású
biróságot gyakorolhatnak! Gyalázatos alábbszállítása uralkodói
hatalmunknak: de bár töredéke a trónnak, még mindig ereklye. Meg
akartuk azt őrizni. Mikor én önnek anyját nőül vettem, mely
házassági tény a Bundesacte 75-ik §-a szerint minden német

29. uralkodónak bejelentendő s azok által tudomásul veendő volt, azt
mondám: jól van, nem akarjátok elismerni a mi isteni jogainkat in
theoria, bizonyítsuk be azoknak létezését in praxi. Önnek anyja, mint
mondám, harmincz millió mark aranyat hozott a házhoz
nászadományul. A Bundesacte 89-ik §-a megtiltja a renduraknak
hitbizományokat alapítani oly nászhozományokból, melyek nem
fejedelmi származású nőtől erednek. De azt nem tilthatták meg,
hogy a meglevő birtokba beruháztassanak. A nornensteini
herczegség fővárosában fejedelmi várkastély emelkedett, nagyszerű
városháza épült ötven lakosztálylyal, gyönyörű szinháza vetekedett a
weimarival, s télen dráma, nyáron olasz staggione volt benne. A
mellett az egész terület utai téglaburkolatú Klinkerutakká alakíttattak
át, hogy a mint az utazó a brandenburgiak területéről a mienkre
belépett, bár nem is voltak ott festett korlátaink, rögtön megtudta,
hogy ez Nornenstein tartozandósága. Egy fogadalmi templomot is
kezdtünk el építtetni, de az már félbenmaradt. A demokratikus
lavina, melyet egykor pajkos suhanczok megindítottak a lejtőn,
rohant alá feltartóztathatlanul. A kimondott elv vonta maga után a
következményeket. A midőn a nagyfejedelmek elnyelték a kis
fejedelmeket, ki lett mondva az itélet, hogy a királyokat el fogják
nyelni a még nagyobb császárok, s valamennyit elnyeli a Moloch, a
nép!
– Fenséges uralkodó fejedelem, biz Isten, olyan szépen
prédikálsz, mint pater Klinkowström.
– Várjon csak, kedves princz Alienor, még szebben is fogok.
Egyszer az a követelés jutott eszébe a democratiának, hogy az
igazságszolgáltatást egyszerüsíteni kell. Mi a felsőházban hasztalan
protestáltunk ellene: egy pairtolonczozás, s le voltunk szavazva.
Elvették tőlünk a törvényszék jogát s azzal a nornensteini pompás
városháza, közepén az aranyos toronynyal és óraművel, üresen
maradt.
– A szegény parasztok nagy örömére.

30. – A szegény parasztoknak még nagyobb örömük is következett. A
molochnak mentül jobban tágúl a bendője, annál éhesebb. L’appetit
vient en mangeant! Következett a jobbágyok felszabadítása az úri
szolgálat, a dézsmafizetés alól. Egy tollvonással megszüntünk a mi
népünknek urai lenni, hitvány mammonnal fizettetve ki isteni
jogainkért. A Dagon bálvány követelése még tovább ment. Magának
vindicálta az egyházak fölötti patronatus jogát, s mi egy ballotázása
után a mezitlábas képviselőknek megszüntünk az egyház pártfogói
lenni, templomunk nem a mi templomunk volt többé.
– Szegény fejedelmek! Már az úr Istennek sem
parancsolhattatok.
– Még nem értünk a keserű pohár fenekére. Astaroth bálvány
újra éhezett, Beliál pokla égett, új áldozat kellett. Kimondatott a
nagy carbonari szövetségben, melynek parlament a neve, hogy
nincsenek többé kiváltságok: minden ember csak ember és semmi
más, az én fejem csak olyan fej, mint a kefekötőé, s az én kezem
csak olyan kéz, mint a cserző-vargáé: mind a kettőnk fejére
egyformán kivetik az adót, s mind a kettőnk tenyere egyformán
tartozik azt befizetni.
– A helyett, hogy egy tenyér fizetne meg mind a két fej helyett.
– Még ez sem bírt elűzni az őseimet uralt földről. Uj megaláztatás
következett. Daczára a Bundesacte 33-dik §-ának, mely örök időkre
megállapítja a «Rendurak» férfitagjaira nézve a fegyveres szolgálat
önkénytességét, kimondatott a herodesi rendszabály, hogy minden
lakosa a német területnek alá van vetve a hadkötelezettségnek, kiki
azon országban, mely fölötte souverain, s az én egyetlen
gyermekem, ki akkor két esztendős volt, azért lesz fejedelmi gonddal
felnevelve, hogy egykor a potsdami fändrich csizmáit tisztítsa.
– Nem tettem volna meg neki.
– E cholerahírre önnek az anyja elhagyta Nornensteint s elment
Amsterdamba, elhatározva, hogy fiát minden egyébnek fogja
nevelni, csak katonának nem. Én még helyben maradtam. «Nec

31. civium ardor prava jubentium!» (Már Horácz tudta, hogy ha a
«Burger» parancsolni kezd, az csak rosszat parancsol.) Vártam a
jobb sors fordulatára: bíztam az örök igazságban, s hittem az
európai bonyolulatok non putaremeiben. Végre eljött az utolsó
csapás a vasuti törvények alakjában. Egy, a gergezenusok
ördögszállta disznóiból alakult consortium engedélyt kapott rá, hogy
sínvonalát a nornensteini területen keresztül rakhassa le, s a
civilisatió vandaljai neki álltak a kisajátításnak, lyukat furtak magán a
szent Nornenfelsen keresztül, melyen maga Odin Isten tartotta
ítéleteit hajdan; kettévágták töltéssel a parkomat, pocsékká tették a
vadaskertemet, áthidalták a halastavamat, rést vágtak a
hárserdőmön keresztül, s odafészkeltek az indóházukkal a kastélyom
tövébe, a honnan minden pasasér beleláthatott a számba; a hol
nekem magamnak meg kellett állnom a sorompó előtt s várnom
engedelmesen, míg egy vonat birkákkal, ökrökkel és filiszterekkel
rakva végigrobog; s mikor egyszer hajtóvadászat alkalmával az űzött
szarvas után átugrattam a korlátot, a kriminál elé idéztek s a
szemtelen publikánus, a staatsanwaltok legcretinebb példánya, még
hat esztendei várfogságot kért rám: Nornenstein uralkodó
fejedelmére!
– Ez elől aztán elszöktél.
– És a mi mind ennél még nagyobb baj volt, az, hogy a sine
nobis épült vasut elvitte magával a szomszéd városba
Nornensteinból az ipart és kereskedelmet is.
– S neked nem maradt se zsidód, se csizmadiád!
– A mely állam nem tartja meg kötelezettségeit fiai irányában,
annak fiai is feloldva érzik magukat az állam iránti tartozásaik alól.
Én rögtön felmondtam tőkepénzeimet, piaczra dobtam
állampapirjaimat, elárusítottam minden fekvő birtokomat a
hitbizományon kivül, s e pénzerővel kerestem magamnak egy olyan
országot, mely hajlamaimnak legjobban megfelelt, s kitüzött czélom
szolgálhatására elég közelséggel bírt. Ez volt Magyarország. Itt még
olcsón lehetett nagy területeket vásárolni, itt még a földesúr

32. uralkodó fejedelme volt az ő jobbágyainak, a megvett birtokkal a
pallosjog is együtt járt, itt még a kiváltságolt osztály nem fizetett
adót, nem tartozott katonáskodni, a magyar nábob méltán nevezte
magát «kis király»-nak: valóban az volt.
– De te ugyan «pünkösdi király» lettél közöttük. Egy esztendő
mulva, hogy ide telepedtél, kiütött a forradalom, itt is
felszabadították a parasztot, itt is kifizették a kis királyokat
papirpénzzel, s aztán kivetették rájuk az adót, elvitték a fiaikat
katonáknak s átszelték a birtokaikat vasutakkal.
– Az mind igaz; de azért mégis ég és föld a különbség az itteni és
az otthoni állapotok között. A magyarra nézve német vagyok, az
osztrákra nézve magyar. Egyikhez sem köt le semmi tekintet. Azt
fogadom el tőlük, a mi nekem tetszik, s azt adom nekik, a mi nekem
nem kell. Otthon parancsszóval sem tudtam rávenni a parasztot,
hogy segítsen nekem szidni a kormányt: itt megteszi nekem egy
kurjantásra. Otthon minden garasomat számbavették: itt annyi adót
fizetek, a mennyiben a becslőbiztossal megalkuszom; a fiamat
megváltottam a katonáskodás alul egy ezer forinttal, s a
vasutvonalat oda traciroztattam, a hol nekem legkényelmesebb volt,
és végül itt azzal és a felől conspirálhatok, a kivel és a miről nekem
tetszik, ha csak dohányt nem csempészek, nem szólít meg senki.
– Kérlek, nekem valamit el ne mondj ez intriguáid közül, mert
tudod, hogy én vagyok a városban a legpletykább ember.
– Szép férfitulajdon! De annyit mégis megtudhat ön, a mit már
minden ember tud, hogy a midőn 1865. márczius 30-án a frankfurti
«rendurak» egylete Heidelbergben bizottsági ülését tartá: e titkos
ülésben oly határozatok hozattak, melyek az európai
bonyodalmakkal szemközt messze kiható terveket állapítanak meg, s
hogy e titkos ülésnek egyik másodelnöke Fürst Octavian Pratz von
und zu Nornenstein, önnek testi édes apja volt.
– Remélem, hogy azon határozatoknak semmi közük sincs az én
nagykorusításom tervéhez.

33. – Igen nagy közük van hozzá, kedves princz Alienor. Mint előre
bocsátám, ön a törvényes idő előtt csak akként juthat anyai
örökéhez, ha apai örökének egy részét átveszi; az ön atyjának van
férfias bátorsága és vannak magas ambitiói. Nem kinálom mind a
kettőt: engedek közülök választani. Én mint apa, nem teszek le arról
a hitről, hogy ön az ifjú Achillesként, kit leánynak neveltek, a
kinálkozó alkalom esetén rögtön és meglepően fogja elárulni
férfilétét s utána kap a kardmarkolatnak. Én abban is megnyugvást
fogok találni, ha ön távol akar maradni azon politikai chimaeráktól, a
miket mi vének még egyre üldözünk s azt mondja, semmi közöm
nekem a rhenusi szövetségtekhez, apró fejedelemségeitekhez: az én
birtokom Magyarországban fekszik, én azt akarom szaporítani:
ideházasodom; elveszem Etelváry Rafaela herczegnőt, a ki az
országban legszebb, leggazdagabb és tegyük hozzá: a
legszellemdúsabb úrhölgy; itt alapítok családot, leszek ebben az
országban főispán vagy képviselő: feje az aristocratikus
demokratiának. A nornensteini fejedelmek története be van fejezve s
kezdődik a Nornenstein-Etelváry herczegeké. Én ebben is meg fogok
nyugodni.
– Talán én is.
– Csakhogy egy körülményt ne felejtsen el. Etelváry Rafaela
herczegnő, bár nem uralkodó princesse, de azért oly büszke lélek, a
kit e sardanapali magaviselettel nem lehet meghódítani. Az csak igazi
férfinak adja meg magát.
– Kivánod, hogy bajuszomat meg hagyjam nőni?
– Nem, kedves princz Alienor; a férfi bizonyítványai a szívben
vannak és a karban; a jellemben és az észben. Önben minden alszik,
a mi a férfit teszi. Bizonyosan megvan, de én azt hiszem, hogy
alszik. Ön egész álomjáró. Ébredjen föl! Adja valami jelét
férfilétének! Merjen valamit! ha megbukik is; nem árt semmit. Nem
bánom: legyen az bolondság, de férfias bolondság. Áruljon el valami
ambitiót. Álljon be lázító coripheusnak a demagógok vagy az
ultramontánok közé: nekem az mindegy. Legyen veszekedő; kössön

34. bele valakibe, hívja ki, vagdalja meg, vagy vagdaltassa meg magát.
Tegye magát nevezetessé valami fogadással: legyen az távlovaglás,
vagy versenyúszás; vállalkozzék valami exoticus utazásra; alapítson
valami férfias klubbot: legyen az tüzoltó, athletik, rókavadász vagy
criquetjátszó klubb; lépjen föl magyar országgyülési képviselőnek,
beszéljen bolondokat, verekedtesse össze a korteseket s választassa
meg magát tenger-bor árán; de tegyen valamit, mert biz Isten, azt
fogja önnek mondani Etelváry Rafaela herczegnő, ha őt megkéri,
hogy: két asszony nem lehet egy háznál. Nos, mit válaszol ön? Vállat
vonogat? Ez a válasz? No hát jól van. A szokott bolondságokban
nincs kedve nyilvánítani a férfiasságot. Juttassa hát azt érvényre az
ész és lelki erő útján. Menjen el Németországba: csatlakozzék a
ligához; ajánlja fel szolgálatát Ehrenbreitstein fejedelmi
rokonunknak, annak lesz esze az ön számára is, meg fogja mondani,
mit cselekedjék? tolni fogja önt előre: annak van egy leánya, nagyon
csúf, de uralkodó fejedelemnő, s azt megkérheti per procura, csak a
photographiáikat kell kicserélniök; a hatalmas összeköttetés
elősegítve egy jól vezetett európai cselszövény által, vissza fogja önt
helyezni ősei birtokába, fényes uralkodói állásába. Nos, princz
Alienor, hát a körmeitől kér ön tanácsot? Feleljen, mi tetszik? Vagy
még nem ébredt fel? Kinyissam az ablaktáblákat? Bántja önt a
világosság talán? No a háromezer ördögbe is! hát ne tegyen úgy,
mintha a fogaival nézne s az orrával hallgatna rám, hanem feleljen!
Akarja-e ön rögtöni nagykorusítását s anyai örökének átvételét azon
az áron, hogy valami önhöz méltó életjelt adjon magáról?
– Semmit sem. Várok még két évig s addig csinálok adósságot
anyai örökömre.
– Nem lehet, édes princz Alienor. Legalább sokat nem.
– Miért nem?
– Mert a hitelezők okos emberek.
– El volna tán költve anyai örököm?

35. – Oh nincs, kedves princz Alienor; mind megvan teljes értékben,
és be van ruházva az ősi hitbizományba.
– Vagy tán túl van terhelve?
– Egy fillér teher sincsen rajta. Olyan tiszta a hypotheca, mint az
Aphroëssa sziget, a mi most merült fel a tengerből. Ott van az anyai
öröke először is egy gyönyörű várkastélyban, mely fejedelmi
rezidencziának volt építve, azután egy góthstylben épült
városházában, azután egy remek dalszinházban, mely igazi trianoni
minta, továbbá egy fegyvertárban, egy fogadalmi templomban, egy
muzeumban és végül huszonnégy mértföldnyi példányszerű klinker
utakban. Az egész harminczmillió márka arany ott van becsületesen
elhelyezve. Ez az ön anyai öröke. Nagy kincs, ha egyszer ismét
visszajuthat ön a nornensteini uralkodói trónra; akkor Nornstein
ismét a régi gazdagság gyülhelye lesz, a várpalota hajdani,
tallérokkal kirakott falazatú szobáját behúzhatja ön papirszőnyeg
helyett porosz tallérjegyekkel, privilegiumot oszthat kereskedőknek
és iparosoknak, s korlátot zárhat a vasuton keresztül s adót, vámot
szedhet ismét és balletet tarthat a saját költségén; de a míg ez a
fordulat be nem következik, addig, bizony Isten, nem ád önnek senki
az ön várpalotájára, színházára, templomára, városházára,
országutaira s etczeteráira egy számkivetett osztrák ezüst forintot
sem.
– Ezer milliom lobogó mennykő!
– No hála a lorettói szent szűznek, hogy végre mégis káromkodik
ön! Attól féltem, hogy e felfedezésnél el fog ön ájulni, s magamnak
kell majd szalamia-szeszért szaladnom. Csakugyan sikerült önt
kiugratnom az ágyból. Ez már első lépésnek jó. Már most csak
folytassa, édes princz Alienor. Kezdje el az apján, szidja össze minek
volt olyan bolond, hogy ennyi pénzt vert bele olyan beruházásokba,
a mik csak fejedelmeknek valók? Majd ebből azután belejön a mások
ellenében kifejtendő erélyes kedélyállapotba is, s végül az anyagi
veszteség gondja rávezeti önt magáért a nagy eszméért való
lelkesedésre s megértendi ön, mit tesz az: önkéntes számkivetésben

36. lakni az osztrák-magyar monarchiában, az uralkodó fejedelmi
czímerrel pecsétnyomó gyűrünkön? s mi dolgunk van nekünk mind
ez elemek közepett, a mik segítenek nekünk bontani ott, a hol
bontani kell! s majd megtudja aztán, hogy minő eszmelánczolat fűzi
össze az ön nagykorúsításának tényét a heidelbergei rendúri titkos
ülés márczius 30-diki határozataival. Nos princz Alienor, kezdjen
hozzá!
De bizony princz Alienor nem kezdett semmihez, hanem azt tette,
a mit haragbajött asszonyok szoktak tenni, hogy elkezdett szótlanul
járkálni fel s alá a szobájában, karjait összefonva mellén, a hosszú,
tarka, selyem peplum lebegett utána, a feje körül kötött hímzett
hálófőkötő még nőiesebbé tette halvány arczát, mint maga az
erélytelen harag kifejezése. Időközönkinti csuklása elárulá, hogy
görcsöket kapott.
Fürst Octavian Pratz von und zu Nornenstein csak várta egy
darabig, hogy mikor fog megállani s mikor kezd el beszélni? Mikor
látta, hogy hiába vár, vette a kalapját s otthagyta a princzet.
Mikor az előszobába kiért, a komornyiknak egy napoleondort
nyomott a markába.
– Ez a pofonért. S most menj be az uradhoz és mondd meg neki,
hogy ha ő megteszi a kedvemért azt, hogy valakivel, akárkivel
megverekszik, nem pisztolyra, hanem kardra, a mely affaireban vér
folyik: akkor én magam fogok neki kölcsönözni a nornensteini
monumentáira.
A «JERICHÓI KÜRT» GÉPEZETE.
– Nos hát, hogy van ön megelégedve a «Jerichói Kürt»
szerkesztőségével, barátom Napoleon? Megismerkedett ön
collégáival, az én munkatársaimmal? Mind kitünő fiatal emberek. Ott
van Buksy úr, nagytudományú férfiú, fordít angolból, francziából,

37. olaszból… («Német szótár segélyével.» A zárjelben Napoleon öcsém
beszél.) Ő a mi külföldi rovatvezetőnk. A hányszor Viktor Emánuelt
országrablónak, Bismarckot Heródesnek nevezi, annyi szivart kap a
hónap végén extrabonificatióképen. Azután Pökhendi úr: kitünő
tudományos férfiú, a ki ír nemzetgazdászatról, conjecturális
politikáról, egyházpolitikáról és magas diplomátiáról. (Lásd Welker és
Rotteck «Staatslexiconát».) Az a komoly tekintetű, magas termetű
szikár alak különösen megbecsülhetetlen egyéniség. Neve Stomfaksz
úr. Az ő feladata összegyüjteni azon híreket, melyek a pártunkhoz
tartozó főurak körül történtekre vonatkoznak, azoknak
megérkezését, elutazását jelezni, a családjaikban történt örvendetes
és gyászos eseményeket felsorolni, kitünő egyháznagyok mozdulatait
figyelemmel kisérni; jótékonyságaikat elismeréssel jutalmazni,
péterfillérek gyüjteményeit megköszönni. Ugrik úr kezeli a
színházrovatot: feladatának teljes magaslatán állva, mellőzi a
haszontalan szépműtani és művészeti szempontokat, egyedül a
dogmák szempontjából birálja meg a darabokat. Semmi sem kerüli el
figyelmét e tekintetben s a visszaéléseket lángostorral korbácsolja.
Tapló úr azzal a szőke kecskeszakállal és ragyás orral, referál a
képviselők és méltsás főrendek üléseiről, szellemdús aperçuekkel
fűszerezve a szónokok előadásait s találó silhouetteket nyirva a
kiválóbb alakokról. («S tanulmányozza a régi lőcsei kalendáriumot
adomákért, miket felfrissít.») Bámba úr teljhatalmú függetlenséggel
dolgozik in spiritualibus. («És in spirituosis.») Éles, kemény
választóvízbe mártott tolla van. Nem kimél senkit, nem válogatja a
szavakat: oda sújt, a hol legjobban fáj és sohasem revocál. Végül ott
találja ön Karakán barátunkat. Ő úgy látszik, mintha nem dolgoznék
semmit, mintha egyéb feladata sem volna, mint feljárni a
szerkesztőségbe a többieket infestálni, elanekdotázni az időt, senkit
sem engedni dolgozni; úgy, hogy mikor jön a metteur-en-pages a
kéziratért, akkor nyakrafőre kap mindenki az ollóhoz s vágja ki a
tölteléket a többi lapokból, míg végre egyesült erővel ki nem lökik
Karakán barátunkat a bureauból, hogy dologhoz foghassanak. Ez
pedig a legszükségesebb tagja a szerkesztőségünknek. Hallgasson
ön ide és bámulja azt a furfangosságot, melylyel én hadjáratunkat
berendeztem. Mint ön és mindenki tudja, a «Jerichói Kürt» feladata

38. mindenkinek megmondani az igazat. Ezt teszszük. Mindenkit
megostorozunk, a ki ügyünknek ellensége. Ez veszélyes merénylet.
Hasonló a keresztes hadjárathoz. Az igazhivők táborának szüksége
van egy «oroszlánszívű Richárdra», a ki a hitetlenek ellen karddal is
kész legyen megvédeni zászlónkat. Ez a mi oroszlánszívű Richárdunk
Karakán úr. Látta ön azokat a karokat, vállakat? Egy Sámson! Ugy
tud vívni balkézzel, mint a jobbal. Katonatiszt volt, de le kellett neki
köszönni a sok verekedés miatt. Mindenkibe belekötött s mindenkit
megpiszkolt. Ez százötven forinttal van szerződtetve a laphoz,
(«Ecclesia militans») igenis: azon czélból, hogy ha a «franc maçon»-
nak kedve kerekednék a divatszerű ellenargumentumokhoz
folyamodni s ügyét a kard élére apellálni, az ordaliákhoz megtalálja
nálunk is a maga emberét. E vértezett lovag pajzsának oltalma alatt
mindenki írhat mindent bátran és szabadon. Czikkeink mind álnév
alatt jelennek meg. Karakán barátunk készen áll azoknak
bármelyikeért elvállalni a felelősséget, ha valaki sértve érzi magát,
megverekedni vele. Ugyanő a sajtóbiróság előtt is helyt áll, ha
szükség, s elitéltetés esetén kettőzött honoráriumért kiüli a fogságot.
– És sok párbaja volt már a «Kürt» czikkeiért Karakán urnak?
– Egyetlen egy sem! De csak egy sem. A collegák tudják, hogy
mi lakik a bokorban s még csak mukkanni sem mernek. Őrizkednek a
keztyűt ide dobni.
– Lássa ön, ez nagy baj. Ön gondoskodott arról, hogy meg
legyen védve; de nem gondoskodott arról, hogy meg legyen
támadva.
– Micsoda? Ezt nem értem.
– Dehogy nem. A «Jerichói Kürt» hadakozik a saját árnyékával,
mert nincs ellenfele. A többi lapok nem vitáznak vele, tudomást sem
vesznek róla, agyonhallgatják. Ligát kötöttek s megállapodtak benne,
hogy a «Jerichói Kürt» akármit mondjon róluk, még ha azzal vádolja
is őket, hogy ezüst-kanalat loptak, az se tekintessék sértésnek. Ebből
aztán először is az a baj származik, hogy a közönségnek tizenkilencz

39. huszadrésze azt sem tudja, hogy vagyunk-e a világon? a többi lapok
nem költik fel irántunk a kiváncsiságot. De nagyobb baj ennél még,
hogy a mi magas pártfogóink, miután egyedül kiabálunk, senki
ellenünk nem mond, egészen fölöslegesnek tartják a buzgalmunkat;
megszününk rájuk nézve égető szükség lenni. Nem értik, miért
haragszunk? miután senki sem bánt bennünket. Nem fogják fel, mit
védelmezünk? miután semmi sincsen megtámadva; sőt vannak
közöttük finyás emberek, a kiknek az ízlését az æsthetika annyira
elrontotta, hogy egészséges, jól odamondott kifejezéseinket nem
találják alkalmasaknak, a midőn ellenünkben hasonlót senki sem
használ. Nekünk az a bajunk épen, hogy nincs ellenségünk, a ki
bennünket mindennap mérgezett nyilaival keresztüllövöldözzön,
fogaival megmarczangoljon, üvegcserepeken meghengergessen,
hogy mi azután sebeinkre hivatkozhassunk s vértanúságunk jeleit
bemutathassuk. Nekünk egy jó telivér ellenségre volna szükségünk,
a ki küzdelmeink értékét kellő világításba helyezze.
– Napoleon! Ön csakugyan nagy ember. Igaz a, hogy az a
legnagyobb bajunk, hogy senki sem akar bennünket bántani. De hát
hogy lehet ezen segíteni? Hogy lehet valakit arra rávenni, hogy
támadjon ránk és bánjék velünk kegyetlenül?
– Már pedig mulhatatlan föltétele egy diadalmas harcznak: egy
magát megveretni vállalkozó ellenség.
– Nem lehetne megvesztegetni valami desperatus zugirót, hogy
adjon ki ellenünk egy pamphletet?
– A pamphlet jó eszme; de a zugiró nem. Először az ilyen nem
marad titokban s nevetségessé tesz bennünket. Azután meg valami
üresfejű piszkolódást visszaverni semmi dicsőség. Nekünk olyan
megtámadóra van szükségünk, a ki a harczot komolyan veszi, a ki
meggyőződésből beszél, s a mit mond, abban eszme, gondolatok
magva van, a ki azután a megkezdett vitát egész hévvel folytatni is
tudja, s a ki egyuttal oly társadalmi állással is bír, mely őt arra
kötelezi, hogy kilétét titokban tartsa, s magára ismerni ne engedjen.

40. – Napoleon! Önnek van már ilyen embere! A felsőbb körökhöz
tartozó egyéniség? Micsoda?
– Nem szólok többet. Elég volt önnel sejtetnem, hogy mit akarok!
A többi az én gondom.
– Napoleon! ön nagy ember!
Hogy mint járt el ezek után feladatában Napoleon, azt szabad
legyen egyideig eltitkolnunk.
Tíz napra e párbeszéd után egyik pesti könyvárúsnál, a ki abban
a hírben áll, hogy a «Nagy Orient»-hez tartozik, jelent meg egy
röpirat, ezen czímmel: «Mene, Tekel, Fáresz!»
A röpirat általános felpezsdülését gerjesztett s az első kiadása
három nap alatt elkelt.
Magas szempontból itélő ész tünt ki belőle: modora finoman
gúnyoros volt, és a mellett merész; iránya az ultramontán és
conservativ eszmék ellen volt intézve, nem sokat elméletezett,
hanem adatokat hozott elő, jártasságot árult el a magas körökben,
élesen jellemezve azoknak vezértehetségeit, füszerezve előadását
csipős adomákkal, repülő mondatokkal, meglebbentve titokfedő
függönyöket, mik alatt még több is rejlik az elmondottaknál, s nem
kimélve még a női hiúságot sem.
Ez már aztán gazdag fogás volt a «Jerichói Kürt»-re nézve: ez
méltó ellenfél volt Leonhoz. Tíz napig volt neki miről írni. Tette is
egész buzgalommal. Kimutatta alaposan a névtelen szerző irányának
veszélyes voltát; ad absurdum vezette le minden okoskodását:
adatairól bebizonyította, hogy azok egytől egyig hamisak; végül
kegyetlen beszédet tartott neki erkölcsiségről, kegyeletről, nők iránti
tiszteletről és mindezen philippicának aláirta a nevét. Első eset, hogy
valaki a saját neve alatt írt a «Jerichói Kürt»-be.
Napoleon öcsémnek e czikkek sok nagybecsű kézszorítást
jövedelmeztek.

41. Hanem aztán tíz nap mulva megint jött a «Mene, Tekel, Fáresz».
A második füzet.
Ez már az eszményi álláspontokat védelmezve, nem feledkezett
meg azoknak megtámadójáról sem. Napoleon öcsém ugyan kikapta
benne a magáét. Le volt benne rajzolva a Dunába ugrásig az a
nevetséges szerep, a mire ő vállalkozott. Egy ifjú, a ki pénzért ráadja
a fejét, hogy a szabadelvűtlen eszmék mellett buzogjon. Meg volt
neki mondva magyarán, hogy zelusa csak nagymérvű hypocrisis és
charlatánság. Be volt mutatva a világnak, mint egy Don Quixote, s
egész helyzete a világ előtt a legkegyetlenebbül lett diffamálva.
Mikor ez a második füzet megjelent, Karakán barátunk dühösen
rontott fel a szerkesztőségbe, hol már Napoleon öcsém dolgozott a
válaszon, ki levén előtte terítve a sértő röpirat.
– Ezért meg kell verekedned! ordítá Karakán úr. Olyan volt, mint
egy bika.
– Először is nem verekedhetem, mert nem tudom, hogy kivel?
Másodszor: az eszmék harczát csak eszmékkel hiszem
végigküzdhetőnek; végül pedig nem ízlésem a verekedés, nem is
értek hozzá, nem voltam katona.
– Ez gyávaság! mormogá rá Karakán barátunk.
De annál jobban megnyerte ez a válasz Napoleon öcsém
munkatársainak és főnökének tetszését. Igen is, a szellem harczát a
szellem fegyvereivel végigharczolni! Ez volt az ő jelszavuk is. Nosza
tehát: «kaszát, ásót, vasvillát ragadjatok!» (Értve mindig szellemi
ásókat, kaszákat és vasvillákat.) Valamennyien mind neki estek a
névtelen pamphletírónak s azt a megtámadott főmunkatárs
becsületeért szellemi dorongokkal úgy elcsépelték, szellemi
bivalylábakkal úgy megtérdelték, szellemi kulimászszal úgy bekenték,
hogy az, ha egy csepp szeméremérzet van a testében, kénytelen
rögtön incognitó kivándorolni Európából.

42. De fájdalom, hogy ez egy megátalkodott ember volt, a ki a
névtelenség álarcza alatt nem birt elpirulni s annálfogva ujabb tíz
nap mulva jött a III-dik füzet «Mene, Tekel, Fáresz». Ez még a
mennyire lehet felülmulta az első kettőt. Folytatta az elvi harczot
komoly indokokkal is, de egyuttal nem szalasztá el az alkalmat az
ellennézetek pártfeleit arról az oldalról is megtámadni, a hol
legérzékenyebbek voltak: az egyéniségeket mutatva be, remekül
torzított körvonalakban, a kik az ügyet szolgálják. Itt azután sorban
kijutott a «Jerichói Kürt» szerkesztőségi tagjainak is a fekete
levesből; de senki sem került ki a csávából olyan jól kicserzetten,
mint Kolompy úr, a laptulajdonos maga.
De már ez több volt az elégnél. Kolompy ur nem az az ember, ki
ily megbántásokat megtorlatlanul elvisel; sajtópert indított a kiadó
ellen, mivelhogy a szerző nem volt beperelhető.
E pernek kettős haszna igérkezett: először a büntetés, másodszor
a szerző felfedeztetése; mert az kétségtelen volt, hogy ha a kiadó
megkapja a félévi fogságot, a mit fejére kértek, akkor majd kiadja a
szerzőt, hogy üljön be a kóterbe az.
Ámde az a sajátszerű anomalia következett be, mely többször
fordul elő az esküdtszékek történetében: hogy a midőn a biróság
elnöke feltette az esküdtek elé azt a kérdést, hogy «foglaltatik-e az
incriminált pamphletben becsületsértés Kolompy úr személye ellen?»
nyolcz szavazattal négy ellen azt felelték rá: «igenis». Mikor pedig
azt a kérdést tette fel eléjük, hogy «bűnös-e azon czikk szerzője,
vagy kiadója?» arra tíz szavazattal kettő ellen azt felelték, hogy
«nem».
E szerint Kolompy úr megkapta ugyan a visum repertumot arról,
hogy a becsületén tetemes kék foltok és bőrlehámlások találtattak;
de egyuttal megvigasztaltatott, hogy ez neki jól esett; fel se vegye!
Most már Kolompy úr Napoleon öcsémnek esett neki, hogy
mondja meg, ki ama vakmerő röpiratok szerzője?
– Én nem tudom.

43. – Ön nem tudja? Hisz ön vállalkozott rá, hogy szerez nekünk
valami ellenséget, a ki bennünket megtámadjon.
– Hát hiszen szereztem is; hanem azért nem tudom, hogy az
kicsoda! Nekem csak a kiadó ismerősöm. Én azt szólítottam fel, hogy
irasson ilyen irányú röpiratot valakivel; de hogy ő kire bízta ezt, ez az
ő titka. Ez pedig maga is szabadkőműves, s azok inkább el hagyják
fürészeltetni a lábukat, mint valami titkát a Nagy Oriensnek elárulják.
– Vigye a tatár az ön ötletét azzal az ellenségszerzéssel.
– De hisz ön nagyon jól meglehet vele elégedve. A mióta önt
ütik, azóta a párthívei elárasztják önt kegyeikkel. Küldöznek önnek
finom borokat, vadpecsenyét, déli gyümölcsöket, mint valami
lábbadozó betegnek. A subventió bővebben folyik be s az előfizetők
száma szaporodik. Ön ünnepelt férfiúvá lett. Köszönje meg szépen.
A kéményseprő mesterség együtt jár a füsttel.
Kolompy úr és az egész világ azonban nem akart ezzel a nézettel
megelégedni. Az irodalmi körök és a közönség fel voltak izgatva,
kitudni a titokteljes szerző kilétét.
Annyi bizonyos volt, hogy akárki írja e röpiratokat, annak a bécsi
és budapesti magasabb körökben egészen otthonosnak kell lenni, s
az országban szétágazó cselszövényeket legjobban ismerni. Gyanúba
vétetett minden tollfogható mágnás. A kaszinóban a habituék gyanús
szemmel néztek egymásra esténkint s óvakodtak a társalgást
irodalmi tárgyakra átvezetni.
Végre egy világsugár hatott át a rejtélyes homályon.
A füzetek kiadójának volt egy fordítója: ez nem volt
szabadkőműves, s annálfogva elárult egy lényegesen utbavezető
körülményt. Az ismeretlen szerző a röpiratokat eredetileg német
szöveggel szokta megküldeni a kiadónak, az fordíttatja le azután
magyarra.
A detectiv politikának a dolga ezzel nagyon egyszerűsítve lett. A
mű szerzője egy olyan főrangú úr, a ki német.

44. A vak is rátalálhatott, olyan közel esett a rejtély kitalálása. A
«Mene, Tekel, Fáresz» senki sem más, mint Princz Nornenstein
Alienor. Ez a fölfedezés, mint a békalencse, egy éjszaka megtermett,
el is terjedt, virágzásnak is indult. Most már számosan voltak, a kik
vissza tudtak emlékezni rá, hogy csakugyan hallottak ők egyszer-
másszor princz Alienortól ilyen meg ilyen nyilatkozatokat, a mik
találkoznak a füzetekben kifejezettekkel. Ez excentrikus ember.
Kitelik tőle, hogy titokban «ír!»
Princz Alienor először meghökölt, mikor e gyanúsítással a szeme
elé léptek; hanem azután mikor látta, hogy semmi veszedelem nem
lesz belőle, hagyta a megtisztelő gyanút magán száradni, s ha
találkozott fejcsóváló, szemforgató, mutató ujjal fenyegető alakokkal,
titokteljesen mosolygott reájuk. Engedte magát a «Mene, Tekel,
Fáresz» veszedelmes nimbuszától körülderengetni.
Mi azonban nem késünk azon gyanúnknak kifejezést adni, hogy
azokat a pamphleteket alighanem Zárkány Napoleon maga irogatja,
leszidván azokban saját magát, a hogy megérdemli, teljes kedvtelése
szerint.
KARAKÁN BARÁTUNK TRAGOEDIÁJA.
De senki sem fente annyira a fogát princz Alienorra, mint Karakán
barátunk. Fogadta, hogy ha egyszer megkaphatja, bizony princzhust
fog enni! De nehéz összetalálkozni e két úrnak: Karakán úr nem jár a
casinóba, a princz meg a «Kis pipába» nem; az utczán az egyik
gyalog jár, a másik kocsin; a princz a szinházak közül a németbe jár,
Karakán úrnak pedig fogadása tartja oda be nem tenni a lábát; a
«Jerichói Kürt» munkatársai mind telivér magyar chauvinisták.

45. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankdeal.com