International Management Culture Strategy and Behavior 9th Edition Luthans Solutions Manual

International Management Culture Strategy and
Behavior 9th Edition Luthans Solutions Manual
download
https://testbankfan.com/product/international-management-culture-
strategy-and-behavior-9th-edition-luthans-solutions-manual/
Find test banks or solution manuals at testbankfan.com today!

We believe these products will be a great fit for you. Click
the link to download now, or visit testbankfan.com
to discover even more!
International Management Culture Strategy and Behavior 9th
Edition Luthans Test Bank
https://testbankfan.com/product/international-management-culture-
strategy-and-behavior-9th-edition-luthans-test-bank/
International Management Culture Strategy and Behavior
10th Edition Luthans Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/international-management-culture-
strategy-and-behavior-10th-edition-luthans-solutions-manual/
International Management Culture Strategy and Behavior 8th
Edition Luthans Test Bank
https://testbankfan.com/product/international-management-culture-
strategy-and-behavior-8th-edition-luthans-test-bank/
Governmental and Nonprofit Accounting 10th Edition Smith
Test Bank
https://testbankfan.com/product/governmental-and-nonprofit-
accounting-10th-edition-smith-test-bank/

Oracle 12C SQL 3rd Edition Casteel Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/oracle-12c-sql-3rd-edition-casteel-
solutions-manual/
Human Resource Development Talent Development 7th Edition
Werner Test Bank
https://testbankfan.com/product/human-resource-development-talent-
development-7th-edition-werner-test-bank/
Welding Principles and Practices 5th Edition Bohnart Test
Bank
https://testbankfan.com/product/welding-principles-and-practices-5th-
edition-bohnart-test-bank/
Microbiology 1st Edition Wessner Test Bank
https://testbankfan.com/product/microbiology-1st-edition-wessner-test-
bank/
Business in Action 6th Edition Bovee Test Bank
https://testbankfan.com/product/business-in-action-6th-edition-bovee-
test-bank/

Structural Dynamics Theory And Applications 1st Edition
Tedesco Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/structural-dynamics-theory-and-
applications-1st-edition-tedesco-solutions-manual/

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-1
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
Chapter 7: Cross-Cultural Communication and Negotiation

Learning Objectives and Chapter Summary

1. DEFINE the term communication, examine some examples of verbal
communication styles, and explain the importance of message interpretation.

Communication is the transfer of meaning from sender to receiver. The key to the
effectiveness of communication is how accurately the receiver interprets the
intended meaning.

2. ANALYZE the common downward and upward communication flows used in
international communication.

Communicating in the international business context involves both downward and
upward flows. Downward flows convey information from superior to subordinate;
these flows vary considerably from country to country. For example, the downward
system of organizational communication is much more prevalent in France than in
Japan. Upward communication conveys information from subordinate to superior.
In the United States and Japan, the upward system is more common than in South
America or some European countries.

3. EXAMINE the language, perception, and culture of communication, and nonverbal
barriers to effective international communication.

The international arena contains a number of communication barriers. Some of the
most important are language, perception, culture, and nonverbal communication.
Language, particularly in written communications, often loses considerable
meaning during interpretation. Perception and culture can result in people’s seeing
and interpreting things differently, and, as a result, communication can break down.
Nonverbal communication such as body language, facial expressions, and use of
physical space, time, and even color often varies from country to country and, if
improper, often results in communication problems.

4. PRESENT the steps that can be taken to overcome international communication
problems.

A number of steps can be taken to improve communication effectiveness. Some of
the most important include improving feedback, providing language and cultural
training, and encouraging flexibility and cooperation. These steps can be
particularly helpful in overcoming communication barriers in the international
context and can lead to more effective international management.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-2
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

5. DEVELOP approaches to international negotiations that respond to differences in
culture.

Negotiation is the process of bargaining with one or more parties to arrive at a
solution that is acceptable to all. There are two basic types of negotiation:
distributive negotiation involves bargaining over opposing goals while integrative
negotiation involves cooperation aimed at integrating interests. The negotiation
process involves five basic steps: planning, interpersonal relationship building,
exchanging task-related information, persuasion, and agreement. The way in which
the process is carried out often will vary because of cultural differences.

6. REVIEW different negotiating and bargaining behaviors that may improve
effective negotiations and outcomes.

There are a wide variety of tactics used in international negotiating. These include
location, time limits, buyer-seller relations, verbal behaviors, and nonverbal
behaviors. Negotiating for mutual benefit is enhanced by separating the people
from the problem, focusing on interests rather than positions, generating a variety
of options, insisting that the agreement be based on objective criteria, and standing
one’s ground.

The World of International Management: Offshoring Culture and
Communication

1. Summary:
This opening vignette highlights issues that many companies today face as they
take advantage of offshore opportunities. While moving certain operations offshore
can offer companies tremendous savings, it can also create problems as a result of
cultural differences and communications issues. Companies that proactively take
steps to manage these differences and ensure that communication is strong are more
likely to find their offshore operations are successful.

2. Suggested Class Discussion:

1. Why is it so important for companies that choose to offshore certain activities to
carefully consider how cross-border communication will be affected by both
national and organization differences in culture?

2. How should firms that offshore service tasks address cultural gaps and improve
communication between affiliates? How do different communication mediums
such as telephone versus e-mail exacerbate cultural divides?

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-3
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

3. Related Internet Sites:

• BusinessWeek {http://www.businessweek.com/}

• A.T. Kearney {http://www.atkearney.com}

Chapter Outline with Lecture Notes and Teaching Tips

The Overall Communication Process

1) Communication is the process of transferring meanings from sender to receiver. On the
surface, this appears to be a fairly straightforward process. On analysis, however, there are
a great many problems in the international arena that can result in the failure to transfer
meanings correctly.

Teaching Tip: There are many companies that help businesses overcome cross-cultural
communications challenges and develop cross-cultural communications strategies. An
example is PROV. Communications, Inc. {http://www.prov.co.jp}. The site contains an
excellent description of the cross-cultural communications solutions that the company
provides.

Teaching Tip: A series of reports on business customs, etiquette, cross-cultural
communication, proper gifts, negotiating tactics, business culture, manners, business
entertainment, and much more on the Internet at {http://www.businessculture.com/}.

Verbal Communication Styles

1) One way of examining the ways in which individuals convey information is by looking at
their communication styles.

2) Context is information that surrounds a communication and helps to convey the message.
a) Indirect and Direct Styles: In high-context cultures, messages are implicit and direct.
In low-context cultures, people often meet only to accomplish objectives.
b) Elaborate and Succinct Styles: There are three degrees of communication
styles―elaborate, exacting, and succinct.
c) Contextual and Personal Style: A contextual style is one that focuses on the speaker
and relationship of the parties. A personal style focuses on the speaker and the
reduction of barriers between the parties.
d) Affective and Instrumental Styles: The affective style is characterized by language
which requires the listener to carefully note what is being said and to observe how the
sender is presenting the message. In contrast, the instrumental style is goal-oriented
and focuses on the sender.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-4
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
Teaching Tip: An interesting article dealing with the cultural dimensions of language is
available at{http://faculty.css.edu/dswenson/web/CULTURE/SURVNOTE.HTM}.

Interpretation of Communications

1) The effectiveness of communication in the international context often is determined by
how closely the sender and receiver have the same meaning for the same message.

Communication Flows

1) Communications flows in international organizations move both up and down.

Downward Communication

1) Downward communication is the transmission of information from superior to
subordinate.
a) The primary purpose of the manager-initiated communication flow is to convey orders
and information.
b) In the international context, downward communication poses special challenges: Less
direct communication in Asian countries, but orders are direct. In some European
countries, downward communication is not only direct but extends beyond business
matters.
c) Suggestions for all types of communication with nonnative speakers:
1. Use the most common words with their most common meanings.
2. Select words that have few alternative meanings.
3. Strictly follow the basic rules of grammar—more so than would be the case with
native speakers.
4. Speak with clear breaks between the words so that it is easier for the person to
follow.
5. Avoid using words that are esoteric or culturally biased such as “he struck out” or
“the whole idea is Mickey Mouse” because these clichés often have no meaning
for the listener.
6. Avoid the use of slang.
7. Do not use words or expressions that require the other person to create a mental
image such as “we were knee deep in the Big Muddy.”
8. Mimic the cultural flavor of the nonnative speaker’s language, for example, by
using more flowery communication with Spanish-speaking listeners than with
Germans.
9. Continually paraphrase and repeat the basic ideas.
10. At the end, test how well the other person understands by asking the individual to
paraphrase what has been said.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-5
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
Upward Communication

1) Upward communication is the transfer of information from subordinate to superior.
a) The primary purpose of this subordinate-initiated upward communication is to provide
feedback, ask questions, or obtain assistance from higher-level management.
b) Upward communication does not always occur because of a number of
communication barriers.

Communication Barriers

1) The most important communication barriers for international management include
language, perception, culture, and nonverbal communication.

Language Barriers

1) Knowledge of the home country's language (the language used at the headquarters of the
MNC) is important for personnel placed in a foreign assignment. If managers do not
understand the language that is used at headquarters, they likely will make a wide
assortment of errors.
a) Language education is a good beginning, but it is often not enough to ensure that the
personnel are capable of doing the work.
b) Written communication has been getting increased attention, because poor writing is
proving to be a greater barrier than poor talking.

2) Cultural Barriers in Language: Cultural barriers have significant ramifications for
international communications. Even in countries where the same language is spoken,
cultural barriers exist. For example, Americans use a very different style to write letters
than managers from Great Britain do. Written communications in the U.S. sometimes
appear to be rude in Asian countries.

Perceptual Barriers

1) Perception is a person's view of reality. How people see reality can vary and will
influence their judgment and decision-making.
a) Advertising Messages: One way that perception can prove to be a problem in
international management communication is evident when one person uses words or
symbols that are misinterpreted by the other. A failure to understand home-country
perceptions can result in disastrous advertising programs.
b) View of Others: Perception influences communication when it deals with how
individuals "see" others. Most Americans, for example, believe others see them in the
same way they see themselves.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-6
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
The Impact of Culture

1) The Impact of Culture: Besides language and perception, another major barrier to
communication is culture, a topic that was given detailed attention in Chapter 4. Culture
can affect communication in a number of ways, and one way is through the impact of
cultural values.
a) Cultural values vary from country to country.
i) Examples: U.S. nonclass-consciousness, as in college students from all economic
groups taking similar part-time jobs to make pocket money; U.S. belief that time is
an asset not to be wasted has limited meaning in some other ountires.
ii) Various values are reinforced and reflected in proverbs that Americans are taught
from an early age. These proverbs help to guide people’s behavior.
b) Misinterpretation: Cultural differences can cause misinterpretations both in how
others see expatriate managers and how the latter see them.
i) Americans are more informal than many others when conducting business, using
first names, for example.
ii) Suggestions:
•
Be careful not to use generalized statements. Work hours, vacation accrual,
general business practices, and human resource issues vary widely from
country to country.
• Since most of the world uses the metric system, include converted weights and
measures in all internal and external communications.
•
Keep in mind that even in English-speaking countries, words may have
different meanings. Not everyone knows what is meant by “counterclockwise,”
or “quite good.”
•
Remember that letterhead and paper sizes differ worldwide. The 8
1/
2 x 11 inch
page is a U.S. standard, but most countries use an A4 (8
1
/4 x 11
1
/2 inch) size for
their letterhead, with envelopes to match.
•
Dollars are not unique to the United States. When referring to American
dollars, it is important to use “US$.”

Nonverbal Communication

1) Nonverbal communication refers to the transfer of meaning through means such as body
language and the use of physical space. Table 7–6 in the text summarizes a number of
dimensions of nonverbal communication.
a) Kinesics
i) Kinesics is the study of communication through body movement and facial
expressions, primarily eye contact, posture, and gestures.
ii) Oculesics refers to the area of communication that deals with conveying messages
through the use of eye contact and gaze, such as looking someone in the eye.
iii) Haptics involves communicating through the use of bodily contact. More than half
the time, gestures that are assumed by Americans to be universal are
misinterpreted.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-7
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
b) Proxemics
i) Proxemics is the study of the way people use physical space to convey messages.
ii) Americans use 4 distances to communicate face-to-face:
• Intimate distance is the distance between people that is used for very
confidential communication.
• Personal distance is the physical distance used for talking with family and
close friends.
• Social distance is the distance used to handle most business transactions.
• Public distance is the distance used when calling across the room or giving a
talk to a group.
c) Chronemics
i) Chronemics is the way in which time is used in culture.
ii) Monochronic time schedule is a time schedule in which things are done in a linear
fashion.
iii) Polychronic time schedule is a time schedule in which people tend to do several
things at the same time and place higher value on personal involvement than on
getting things done on time.
d) Chromatics
i) Chromatics is the use of color to communicate messages. Every society uses
chromatics, but in different ways.
ii) Knowing the importance and the specifics of chromatics in a culture can be very
helpful; such knowledge can help you avoid embarrassing situations.

Achieving Communication Effectiveness

1) Companies can improve the effectiveness of communication by improving feedback
systems, providing language and cultural training, and increasing flexibility and
cooperation.

Improve Feedback Systems

1) One of the most important ways of improving communication effectiveness in the
international context is to open up feedback systems.
2) There are two basic types of feedback systems: personal (e.g., face-to-face meetings,
telephone conversations, and personalized e-mail) and impersonal (e.g., reports, budgets,
and plans). At present, there seem to be varying degrees of feedback between the home
offices of MNCs and their affiliates.
3) Many international subsidiaries and affiliates are not operating as efficiently as they
should. The units may not have sufficient contact with the home office. They do not seem
to be getting continuous assistance and feedback that are critical to effective
communication.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-8
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
Provide Language Training

1) Besides improving feedback systems, another way to make communication more effective
in the international arena is through language training.
a) Those who are not native speakers of English should learn the language well enough
so that face-to-face and telephone conversations and e-mail are possible.
b) If the language of the home office is not English, this other language also should be
learned.
c) Written communication also is extremely important in achieving effectiveness.

Provide Cultural Training

1) It is very difficult to communicate effectively with someone from another culture unless at
least one party has some understanding of the other's culture. Otherwise, communication
likely will break down.

2) It is erroneous to generalize about an “international” culture, because the various nations
and regions of the globe are so different. Training must be conducted on a regional or
country-specific basis.

Teaching Tip: Many businesses provide cultural training for companies that do business
overseas. An example is a firm called Across Cultures. The firm's website provides a nice
illustration of the services that cultural training firms provide. Three items are offered: the
book Cultural Intelligence, the Peterson Cultural Style Indicator (PCSI), and cultural
presentations/consulting services. Across Cultures' website is available at
{http://www.AcrossCultures.net/}.

Increase Flexibility and Cooperation

1) Effective international communications require increased flexibility and cooperation by all
parties. To improve understanding and cooperation, each party must be prepared to give a
little.

2) Essential starting point: Recognize and accept the inescapable subtleties and difficulties of
intercompany relationships. Then focus on the quality of the people at the interface
between organizations. Finally, require frequent, rapport-building meetings by at least
three organizational levels: top management, staff, and line management at the working
level.

Teaching Tip: The site "Your Japanese Guest" provides an excellent example of the
communications challenges that arise in international business. The site, which is
available at {http://fly.hiwaay.net/%7Eeueda/japguest.htm}, focuses specifically on the
challenges of effective American-Japanese communications.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-9
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
Managing Cross-Cultural Negotiations

1) Negotiation is the process of bargaining with one or more parties for the purpose of
arriving at a solution that is acceptable to all. Negotiation often follows assessing political
environments and is a natural approach to conflict management.

Types of Negotiation

1) People enter into negotiations for a multitude of reasons, but the nature of the goal
determines what kind of negotiation will take place.
a) Distributive negotiations refers to bargaining that occurs when two parties with
opposing goals compete over a set value.
b) Integrative negotiations involves cooperation between two groups to integrate
interests, create value, and invest in the agreement.

The Negotiation Process

1) Several steps are used to manage the negotiation process.
a) Planning: Planning starts with the negotiators identifying those objectives they would
like to attain. Then, they explore the possible options for reaching these objectives.
b) Impersonal Relationship Building: The second phase of the negotiation process
involves getting to know the people on the other side.
c) Exchanging Task-Related Information: In this part of the negotiation process, each
group sets forth its position on the critical issues.
d) Persuasion: The success of this most important step often depends on (1) how well
the parties understand each other’s position, (2) the ability of each to identify areas of
similarity and difference, (3) the ability to create new options, and (4) the willingness
to work toward a solution that allows all parties to walk away feeling they have
achieved their objectives.
e) Agreement: The final phase of negotiations is the granting of concessions and
hammering out a final agreement; sometimes it is carried out piecemeal.

Cultural Differences Affecting Negotiations

1) Effective negotiation requires a sound understanding of the other side's culture.

2) Some recommendations (see also Trompenaars and Hampden-Turner: Chapter 4):
a) Do not identify the counterpart’s home culture too quickly.
b) Beware of the Western bias toward “doing.”
c) Try to counteract the tendency to formulate simple, consistent, stable images.
d) Do not assume that all aspects of the culture are equally significant.
e) Recognize that norms for outsiders may differ from those for compatriots.
f) Do not overestimate your familiarity with your counterpart’s culture.

3) Before beginning any negotiations, negotiators should review the negotiating style of the
other parties. Be as informed as possible and thus avoid trouble before it occurs.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-10
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

Negotiation Tactics

1) Specific tactics are used in international negotiations.
a) Location: Where should negotiations take place? If the matter is very important, most
businesses will choose a neutral site.
b) Time Limits: Time limits are an important negotiation tactic when one party is under
a time constraint.
c) Buyer-Seller Relations: How should buyers and sellers act? Americans believe in
being objective and trading favors. Negotiators in many other countries have different
approaches.

Negotiating for Mutual Benefit

1) Separating the People from the Problem: Often, when a manager spends so much time
getting to know the issue, many become personally involved. Therefore, responses to a
particular position can be interpreted as a personal affront.
a) Take the other’s perspective; avoid blame and stay positive; aim for win-win.
b) Recognize and accept emotions and tension; avoid defensiveness.
c) Really talk, listen; summarize and interpret the other side.
d) Get into discussion before issues arise.

2) Focusing on Interests over Positions: The position one side takes can be expressed
through a simple outline, but still does not provide the most useful information. Digging
deeper into the situation by both recognizing your own interests and becoming more
familiar with others’ interests will put all active partners in a better position to defend their
proposal.

3) Generating Options: Managers may feel pressured to come to an agreement quickly for
many reasons, especially if they hail from a country that puts a value on time.
a) Better to have many options
b) Form proposals: brainstorm, state problem analyze issue, ponder approaches, stategize
actions, evaluate options, discuss necessary improvements.
c) Offer proposals agreeable to other side; pinpoint their decision makers and tailor
suggestions to them; support your proposal.

4) Using Objective Criteria: In cases where there are no common interests, avoid tension
by looking for objective options. Use legitimate, practical criteria; emphasize communal
nature of process; be flexible, within reason.

5) Standing Ground: Every discussion will have some imbalance of power, but there is
something negotiators can do to defend themselves.
a) No matter how long negotiations drag on, neither side should agree to terms that will
leave it worse off than its best alternative to a negotiated agreement, or BATNA.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-11
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
b) If no common ground is reached, a neutral third party can come in; the third-party
person has the last word in what the true “final draft” is. If the parties decide it is still
unacceptable, walk away from negotiations.

Bargaining Behaviors

1) Verbal behaviors are critical to the success of negotiations. Make high initial offers, ask a
lot of questions, and do not make many verbal commitments until the end of the
negotiating process.

2) Use of Extreme Behaviors: Some negotiators begin by making extreme offers of
requests. An extreme bargaining position
a) Shows the bargainer will not be exploited
b) Extends negotiation; gives better opportunity to gain information on the opponent
c) Allows more room for concessions
d) Modifies opponent’s beliefs about bargainer’s preferences
e) Shows opponent that bargainer is willing to play the game according to the usual
norms
f) Lets bargainer gain more than if a less extreme initial position had been taken

3) Promises, Threats, and Other Behaviors: Another approach to bargaining is the use of
promises, threats, rewards, self-disclosures, and other (influenced by culture) behaviors
that are designed to influence the other party.

4) Nonverbal Behaviors: Nonverbal behaviors also are very common during negotiations.
Typical examples include silent periods, facial gazing, touching, and conversational
overlaps. See Table 7–10.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-12
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
The World of International Management―Revisited

Questions & Suggested Answers

1. How is cultural communication in India similar to that of Europe and North
America? How is it different?

Answer: On the surface, communication in India is similar to that of Europe and
North America in that India also uses communications tools like the telephone and
e-mail. However, Indians tend to be vague with their messages as compared to
Americans or Europeans, and do not question management. Instead, Indians are
deferential, and may appear outwardly to agree with management, even if in reality
they do not. Consequently, they may not make suggestions or share information
without specifically being asked to do so. This situation can create a gap between
what U.S. or European managers think is going on and what is actually occurring.

2. What kind of managerial relationships could you assume exist between the
American financial services firm (mentioned in The World of International
Management) and its employees in India?

Answer: Many students will suggest that the relationship between the American
firm and its Indian employees is a distant and hierarchical one in which U.S.
managers are clearly above the employees in India. It appears that the U.S. firm is
not really taking the necessary steps to ensure that Indian employees fully
understand communications from the U.S. firm, nor the context in which they are
being made. In addition, there seems to be a lack of interaction and engagement
between the two groups.

3. What kind of negotiations could help engage Indian employees and overcome some
of the cultural problems encountered? How might culture play a role in the
approach the Indian employees take in their negotiation with the financial firm?

Answer: Negotiation is the process of bargaining with one or more parties to arrive
at a solution that is acceptable to all. In this particular case it might be wise to
provide cross-cultural training to both sides to help ensure that each better
understands the other culture. In addition, it is important to stress mutual respect
and communicate to the Indian employees that their opinions are important. One
way to do this is to avoid an us–versus–them environment by making sure that the
subsidiary has some more complex responsibilities and well as less complex ones.
Teamwork and collaboration should be encouraged, and there should be an
emphasis on sharing knowledge.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-13
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
Key Terms

Chromatics―The use of color to communicate messages
Chronemics―The way in which time is used in a culture
Communication―The process of transferring meanings from sender to receiver
Context―Information that surrounds a communication and helps convey the message
Distributive negotiations―Bargaining that occurs when two parties with opposing goals
compete over a set value
Downward communication―The transmission of information from managers to subordinate
Haptics―Communicating through the use of bodily contact
Integrative negotiation―Bargaining that involves cooperation between two groups to
integrate interests, create value, and invest in the agreement
Intimate distance―Distance between people that is used for very confidential
communications
Kinesics―The study of communication through body movement and facial expression
Monochromic time schedule―A time schedule in which things are done in a linear fashion
Negotiation―Bargaining with one or more parties for the purpose of arriving at a solution
acceptable to all
Nonverbal communication―The transfer of meaning through means such as body language
and the use of physical space
Oculesics―The area of communication that deals with conveying messages through the use
of eye contact and gaze
Perception―A person’s view of reality
Personal distance―In communicating, the physical distance used for talking with family and
close friends
Polychromic time schedule―A time schedule in which people tend to do several things at the
same time and place higher value on personal involvement than on getting things done on
time
Proxemics―The study of the way people use physical space to convey messages
Public distance―In communicating, the distance used when calling across the room or giving
a talk to a group
Social distance―In communicating, the distance used to handle most business transactions
Upward communication―The transfer of meaning from subordinate to superior

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-14
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.
REVIEW AND DISCUSSION QUESTIONS

1. How does explicit communication differ from implicit communication? Which is
one culture that makes wide use of explicit communication? Implicit
communication? Describe how one would go about conveying the following
message in each of the two cultures you identified: "You are trying very
hard, but you are still making too many mistakes."

Answer: Explicit communication involves directly saying exactly what you mean,
whereas implicit communication requires making inferences about meanings. The
U.S. culture makes wide use of explicit communication. For example, most
American managers are taught to set objectives in quantitative terms with
timetables for accomplishment. On the other hand, the Japanese culture makes wide
use of implicit communication. The Japanese are intentionally more ambiguous,
and no one individual carries responsibility for a particular idea. Instead, groups or
teams of employees assume joint responsibility. To convey the message in the U.S.
culture, a manager using explicit communication would probably simply say, "You
are trying hard, but you are still making too many mistakes." In the Japanese
culture, a manager might say, "Your effort is commendable," and then begin to
coach the employee on the area in which the mistakes were being made.

2. One of the major reasons that foreign expatriates have difficulty doing business in
the United States is that they do not understand American slang. A business
executive recently gave the authors the following three examples of
statements that had no direct meaning for her because she was unfamiliar
with U.S. slang: He was laughing like hell. Don't worry; it's a piece of cake.
Let's throw these ideas up against the wall and see if any of them stick. Why
did the foreign expat have trouble understanding these statements, and what
could be said instead?

Answer: The foreign expatriate had trouble understanding these statements because
she had misinterpreted their meaning. Statements that would be less likely to be
misinterpreted would be: He was laughing very loudly. Don't worry; it’s a very
simple task. Let's consider the merits of all these ideas and see if we find any that
appear to be workable.

Chapter 07 - Cross-Cultural Communication and Negotiation
7-15
© 2015 by McGraw-Hill Education. This is proprietary material solely for authorized instructor use. Not authorized for sale or distribution in
any manner. This document may not be copied, scanned, duplicated, forwarded, distributed, or posted on a website, in whole or part.

3. Yamamoto Iron & Steel is considering setting up a minimill outside Atlanta,
Georgia. At present, the company is planning to send a group of executives
to the area to talk with local and state officials regarding this plant. In what
way might misperception be a barrier to effective communication between
the representatives for both sides? Identify and discuss two examples.

Answer: The way in which Yamamoto and the state officials see reality may vary,
and this will influence their judgment and decision making. Thus, perceptions of
the two parties can become a barrier to effective communication.

After greeting the executives from Yamamoto, the state officials may choose to get
right down to the business at hand. The Japanese executives might perceive the
behavior of the officials as being hasty and rude. In Japan, it is customary to spend
a much longer time "getting to know one another" before getting serious about
business. One of the state officials might try to create a more relaxed atmosphere by
trying to introduce a bit of humor into the initial conversation. Because of the
language barrier, the Japanese executives may not be certain as to whether the
comments were made in jest or as serious statements. To be on the safe side, the
Japanese executives will not laugh or even smile at the comments. Because of the
cold reaction to his humor, the state official may perceive the Japanese as being
cold and perhaps disinterested in the project.

4. Diaz Brothers is a winery in Barcelona. The company would like to expand
operations to the United States and begin distributing its products in the Chicago
area. If things work out well, the company then will expand to both coasts. In its
business dealings in the Midwest, how might culture prove to be a communication
barrier for the company's representatives from Barcelona? Identify and discuss two
examples.

Answer: The biggest cultural barriers to communication will probably stem from
lifestyle differences between the midwest and Barcelona. A prime example is
lunchtime behavior. In Chicago it is not uncommon to see managers eating lunch at
their desks purchased from the local fast food restaurant or perhaps skipping lunch
altogether. In France, lunch is usually a quite lengthy affair involving wine and
casual conversation. Also, the French managers may be unwilling to work into the
night to complete a project, whereas the Chicagoan may not think twice about a late
nighter. In any case, the outsider often has difficulty interpreting why these
culturally specific events are happening, and this becomes a barrier to effective
communication.

Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

A SZENVEDÉSEK KULCSA.
Mikor aztán Richard elnyerte a mennyországot, úgy találta, hogy
egyszer le is kell szállni a földre.
Elővette kis feleségét és elkezdett neki földi dolgokról beszélni.
– Kedves kicsi feleségem. Tudod-e azt, hogy mi szegény emberek
vagyunk?
Edith kinevette vele.
– Hogy volnánk mi szegény emberek? mikor nekem itt vagy te,
teneked meg itt vagyok én.
– Az két millió! Hanem kamat nélkül. Nekünk össze kell huznunk
kiadásainkat. Tudod-e, hogy mennyi az összes havi jövedelmünk?
Összesen száz forint. Ennyit kaphatok az anyámtól. Most maga is
szükséget lát.
– Én nem tudom, mire lehet azt elkölteni? Hisz az tömérdek
pénz!
– Most még egy dolgot kell neked őszintén elmondanom. Még ez
a pénz se mind a mienk. Nekem vannak itt e városban korábbi
időkből becsületbeli adósságaim. Apró tartozások, mikkel becsületes
mesterembereknek, szállítóknak vagyok lekötelezve. Boldog időkben
csekélységek, számításba sem jövő könnyű tartozások; most
azonban súlyos terheim. Azokat a szegény embereket én meg nem
károsíthatom. Ki akarom őket elégíteni s havi díjam felét átengedni
nekik.
– Igen jó lesz, ötven forintból fejedelmileg lehet élni. Csak két tál
ételt főzök; magam leszek a szakácsné; majd meglátod, milyen jól

főzök én! csak egy bejáró cselédet tartok, a ki elmosogat, s kijövünk
a jövedelmeddel.
– Ez nem soká fog tartani. Én nem vesztegetem az időt hiába,
valami vasutnál, közintézetnél alkalmazást keresek s a hiányzó
összeget kiteremtem.
– Tudod mit? Eszünk egy tál ételt. Nem tartok semmi cselédet,
elmosogatok magam. Aztán maradj te nekem itthon s ne keress
magadnak semmi szolgálatot.
Richard összecsókolta a kedves feleséget s aztán átadott neki
ötven forintot, hogy próbálja meg hát azzal a gazdálkodást.
A kis menyecske elővette a papirt meg a plajbászt, elkezdett
számítani: mennyibe kerülnek a piaczi élelmi czikkek? s rájött, hogy
még tizenöt forint megmarad szállásra és ruházatra havonkint.
– Ez pompás költségvetés! Hanem azért még is kell valami dolog
után látnom. Gondold meg, hogy most még csak ketten vagyunk; de
egyszer majd okvetlenül hárman fogunk lenni.
– Eredj, te bohó!
– No, azért nem szükség elpirulnod. Hiszen máris hárman
vagyunk. Palvicz Ottó fiát ide kell már hozatnunk magunkhoz.
– Igazad van! Hát csak láss valami munka után. Majd én meg
varrni fogok pénzért.
– Oh! azt nem engedem. Azt az én kicsikém nem fogja tenni!
Inkább kétszer annyi munkát vállalok magamra.
– No az kellene! Hogy az egész nap ne légy az enyim. Majd
megosztozunk.
Abban aztán megegyeztek, hogy majd megosztoznak a keserűjén
úgy, mint a hogy az édesén megosztoztak.

Richard engedelmet kért egy pár órára elmehetni hazulról, míg
dolog után lát. Edith szabadságot adott neki, megparancsolva, hogy
egy órakor itthon legyen, mert várni fogja az ebéddel.
Egyetlen egy főző-edénye volt s egy svéd kályhája a szobájában
tűzhely gyanánt. Azon elébb megfőzte a levest abban az egy
edényben: azt félretette a kályha egyik osztályába a melegre egy
csuporba; azután megfőzte ugyanazon edényben a hushoz való
mártást; azt is félretette egy csészében; végre ugyanazon edényben
elkészítette a tésztaneműt. Oly izletes volt minden, oly finom és
kinálkozó.
Mikor pontban egy órakor hazaérkezett Richard, a kész ebéd
várta.
De jól is ízlett! Richard evett, mint egy farkas!
«A császár nem ebédelt jobban!»
S ezt nem a dynastia iránti tiszteletlenségből szokta mondani a
népajk, hanem hogy annál jobban megdicsérje vele a «szép asszony
főztét».
S mennyire tetszik ez az asszonyoknak!
A símára kitörült tányér: az a művésznő koszorúja.
Hiszen ez pompás ebéd volt! Harminczöt krajczárból!
Ilyet nem mindennap ettünk «nagyságos úr korunkban!» (Kivált
mikor Pál úr volt a szakács! Isten nyugosztalja!)
De meg is érdemlette Richard a jó ebédet. Jó eredménynyel járt.
Kapott alkalmazást egy gépgyárnál, nappali szolgálatra, havi ötven
forinttal. Az már aztán dicsőség.
Lám, első Péter czár is, mikor egy napon beállt napszámosnak s a
kapott bérből egy sajtot vitt haza a feleségének, milyen büszkén
mondá Katalin czárnénak: «Látod, hogy el tudnálak tartani, ha czár
nem volnék is!»

Még más dolgokban is eljárt Richard.
Volt a porczellán-utczai zsibárusnál. Felkérte a jó Salamont, hogy
rendezze pénzügyeit. Vegye kezébe a hitelezőivel való egyezkedést.
Egy pár ezer forintra megy biz a tartozás: de talán ráállnak a
részletfizetésre. Megkapják az utolsó fillérig követeléseiket.
Az öreg Salamon azt igérte, hogy eljön egy és két óra között,
mikor be szokott zárva lenni a boltja.
Pontos volt az öreg. Fél kettőkor hangzott a csoszogása az ajtó
előtt.
Edith még akkor törölgette el az ebédhez használt étszereket. Az
ablakok ki voltak nyitva, hogy friss lég jőjjön be az egyetlen szobába,
mely egyuttal konyha is.
– Ah, szép asszonyság, szólt az öreg zsibárus nagyokat bókolva,
engedje meg, hogy megcsókoljam a szép kezeit. Örömest csókolom
meg azon kezet, a melyik dolgozik. Sokkal örömestebb, mint a
melyik a legyezőt forgatja. Ah, önök itt igen szépen laknak!
Szűkecskén, de annál közelebb egymáshoz. Azt hiszem, nem igen
ijednek meg ilyen magánosan. Itt legalább nem igen lehet titkolózni
egymás előtt. Az ilyen szűk szállásnak is megvan a maga előnye. Az
embereknek nem igen kell benne egymást keresni. Aztán sok jó
ember elfér egy kis helyen. Az Isten áldása legyen rajta. Tehát ha
megengedi alezredes úr! Kérem: nekem mindig alezredes úr lesz. Itt
nem hallja senki. Lássunk hozzá, a miért ide parancsolni
méltóztatott, lássunk az ügyletünkhöz. Kérem, ha nincs több egy
széknél, én állhatok.
De előkerült a másik is. Biz azt pohárszéknek használták. Nekik
kettőjüknek egy szék is elég volt. Ha Richard ült rajta, akkor Edith az
ölében ült. (Erre a találmányra lehetne pátenst kérni.)
– Tehát kezdjük az elején, alezredes úr. Az asszonyságot nem
fogja sérteni a dolgunk. Én is hiszem. Egy szív egy lélek.
A szatócs elővette zsebéből a papirba csavart krétát.

– Tehát legyen ön olyan kegyes: sziveskedjék nekem feldiktálni,
kiknek tartozik?
Richardnak e dologban jó emlékezete volt. Eszébe jutott minden
hitelezője, a legcsekélyebb tartozás is. Salamon irta azokat egymás
alá az asztalra.
– Nagy összeg, tetemes summa pénz, szólt, szemöldeivel
mozgatva kerek sipkáját, Salamon. Erőszakos nagy tömeg pénz! Hm,
hm!
És egyet szippantott fekete burnótos szelenczéjéből. Megkinálta
Edithet is. Az megköszönte. Nem szereti a tubákot.
– Majd megszokja, ha a férj sokszor nem lesz itthon. A jó
asszonyok mind rászoknak a tubákra. Az bizonyítja, hogy hívek a
férjeikhez. No majd később. Hát alezredes úr, én úgy gondolom,
hogy ön még nem volt teljes koru, mikor ezeket az adósságokat
csinálta.
– De teljes becsületű mindig voltam!
– Ah! Ez már nagy mondás. Ezt már fel lehet jegyezni. «A
becsületem soha se volt kiskorú!» Lássa, nagyságos asszony, ilyen
ember ez az ön férje. Tékozló fiu! A becsületét többre becsüli
kétezer forintnál. Ne szeresse őt!
Edith válaszul nevetett és megcsókolta Richardot.
– Jól van, alezredes úr, hanem hát van egy bevett szokás.
Mindennapos. Úgy híják, hogy Vergleichsverfahren. Az ember
kiegyezik a hitelezőivel bizonyos százalékban. Azok is engednek,
örülnek, ha az elveszettnek hitt pénz egy részét megkapják. Ez igen
tisztességes alku.
– De én nem állok bele. Forintot forintért, a hogy én kaptam, a
hogy nekem adták. Én azon szegény emberektől, kik az én
becsületemben bíztak, kik hittek szavamban, egy fillért sem

vonhatok el, s a becsületemből perczenteket nem engedek le.
Inkább magam szükölködöm.
– Javíthatatlan ember! – Pedig már látja: családja van. – Jobb
gondolatokra kellene jönnie. – Jól van, no; nem szóltam semmit. –
Ha most kard volna az oldalán, hogy csörömpölne vele! – Hát most
adja elő, miből fogjuk mind ezt fedezni? Miből fogjuk törleszteni?
Azzal két rubrikát huzott az asztalon a krétával, a tele lajstrom
fölé irta, hogy: «Soll», az üres fölé, hogy: «Haben».
– Tehát legelőször is anyámtól kapok havonkint száz forintot,
annak felét a törlesztésre fordítom.
– Felét? És beleegyezik a nagyságos asszony?
– Oh igen! sietett válaszolni Edith.
Salamon felirta azt az összeget a «Haben» alá.
– Azután ötven forint havi díjt kapok a gépgyári munkám után,
ennek felét szintén a törlesztésre adom, másik fele marad nőmnek
ruházatra.
– Ah minek az nekem? szólt bele Edith. Hiszen jó anyánk annyi
ruhát küldött ajándékba nekem, hogy soha el nem szakgatom. Irasd
be az összeget egészen.
És addig erőszakoskodott, míg azt a teljes összeget be nem irta
Salamon a «Haben» rovatba.
Akkor aztán az öreg szatócs feltolta könyökéig a kabátja ujját,
mintha valami nagyot akarna kanyarítani, a mihez hozzákészülés kell
és mondá:
– Ehhez járul már most még Liedenwall Edith kisasszony
menyasszonyi hozománya: háromszázezer ezüst forint.
És aláirta számokkal vastagon: 300,000 forint.

Mind a ketten ránéztek, hogy minő tréfa ez?
Akkor a vén szatócs felállt és megfogta mind a kettőnek kezét.
– Asszonyom! Uram! Én önöknek szerencsét kivánok egymáshoz.
Önök megérdemelték egymást. A mit mondtam, a mit ide irtam, az
komoly dolog. Es már most tudják meg tőlem eddigi
viszontagságaiknak egész titkát. Üljenek le ide mellém, kérem. Van
még egy szék. A hogy szokták: ketten egy székre. Én azt szeretem
látni.
«A mit önők kiálltak, kezdé a szatócs, az nem volt ingyen. Annak
nagy volt a díja. Egy kapitális! Mert ne higyjék azt, hogy valaki csak
azért tesz rosszat, mert az őtet mulattatja. Azért szokás rosszat
tenni, mert az nagy perczentet hajt. Ezt tartják. Én nem tartom. Én
azt mondom, hogy becsületesnek lenni a legjobb üzlet. Itt a példa.
De hát hadd kezdjem az elején. Önöknek egy nagybátyjuk volt,
Plankenhorst Alfréd, gazdag ember, agglegény. Sajátságos büszke
ember. Én ismertem jól, mert bankárja voltam, pénzét kezeltem;
minden családi ügyébe be voltam avatva.»
«Az öreg báró egy végrendeletet tett, melyben minden vagyonát:
bécsi palotáját és tőkepénzét unokahugainak, Plankenhorstné
asszonynak és leányának hagyományozta.»
«Az öreg úr sokáig élt. Az öreg emberek rendesen sokáig élnek,
kivált ha gazdagok; a hosszú idő alatt az ifju leány valami törvényes
félreértésbe keveredett szerelem dolgában, a mit az ügyvédek úgy
neveznek, hogy «az executiónál kezdte a processust».
«No, megtörtént. Nem ritka eset az.»
«Hanem az öreg bárók az ilyesmiben nagyon scrupulosusok.
Először, mert öregek, másodszor, mert bárók.»
«Plankenhorst Alfréd más végrendeletet készített. Fölkereste egy
távolabbi rokonának árván maradt kis leányát, Liedenwall Edith
kisasszonyt, s azt Plankenhorsték nevelésére bízta.»
É

«És aztán a másik végrendelete így hangzott:
«Ha Plankenhorst Alfonsine becsülettel férjhez megy és
rangjához illő állással elfeledteti tévedését, akkor a tőkepénznek
kapja meg felét.»
«Ha aztán Liedenwall Edith is férjhez megy, tisztességes
emberhez, kapja az összeg másik felét.»
«Ha Liedenwall Edith elébb férjhez megy, legyen az összeg
egészen az övé.»
«Ha Liedenwall Edith férj nélkül marad, ha kolostorba megy, vagy
oly bukást követ el, melyet a jó világ meg nem bocsát: az egész
összeg a Brigitta-szűzek kolostoráé legyen s annak csak kamatjait
élvezzék, a míg élnek a Plankenhorst úrnők.»
«Nem lett volna szabad e végrendeletről senkinek tudni, egyedül
nekem, ki annak végrehajtásával voltam megbízva; de a titkár, ki azt
leirta, elárulta azt a Plankenhorst-nőknek. Azok tudták.»
«És már most gondoljanak önök azon eseményeken végig, a mik
önök közt történtek és meg fogják találni mindennek a
magyarázatát: legelső találkozásuktól legutolsó kiűzetésükig.»
«Mikor bezárták önöket egy magára hagyott lakásba, egyedűl.
Mikor Baradlay Richardot el akarták ölni, mint Liedenwall Edith
vőlegényét. Mikor Liedenwall Edithet a kétségbeeséssel akarták oda
űzni, hogy felvegye a zárdaszűzek fátyolát; mikor a bőszült, lázongó
csőcseléket ráuszították a Brigitták kolostorára, melyben Liedenwall
Edith volt. Midőn kifenték a hóhér pallosát Liedenwall Edith
vőlegénye számára. Miért volt? Pénzért volt! Az ördög nem dolgozik
száz perczenten alul!»
«Én mindezt láttam, tudtam, figyelemmel kisértem. Oh! nekünk,
porban csúszó embereknek nagyon jó politziánk van. Belátunk a
házakba, a szívekbe. Még a zsebekbe is!»

«Ez az utolsó a legérzőbb organum. Minden ér, minden ideg
beleszolgál.»
«Önöket ez a felfedezés meg fogja nyugtatni az emberiség iránti
hitükben.»
«Az emberek nem rosszak ingyen: csak úgy a rosszaság
szeretetéből.»
«Hazugság az, hogy a sátán rossz lélek; – csak éhes lélek.»
«Ha hasznot nem várna belőle, nem tenne semmi rosszat, otthon
heverne és pihentetné a testét.»
«A legelső rossz tette is spekuláczió volt.»
«Mikor az almát megetette az első asszonynyal, így spekulált: Ha
örökké csak az a két ember lesz a világon, ezek után én igen
szegényül fogok megélni. Legyen belőlük ezer millió. Akkor aztán
nekem is jut egy kis komfort.»
«Azért én az ördögöt nem úgy itélem meg, mint más. Neki is
joga van élni. «Leben und leben lassen.» Hanem aztán érje be a
maga apanageával. Hiszen van tágas kvártélya és fütőszere! Ez elég
szép!»
«Plankenhorstéknak megmarad a belvárosi házuk. Az is szép
birtok. Annak ugyan ők tíz esztendő alatt végére fognak járni. De hát
uram Isten! olyan idő van-e most, a mikor még valaki a tíz esztendő
utáni dolgokra is gondol?»
«A ki a mezők liliomait és a ki a ballet hölgyeit ruházza, majd
gondoskodni fog Alfonsineról is.»
«Mi nem fogjuk irigyelni a szerencséjét.»
«Hiszen mi nekünk magunknak is annyi van, hogy még ebben az
óriási nagy teremben sem férne el, ha magunkban nem tartanók.»

– Nos hát alezredes úr! alezredesné asszonyság! tetszik-e
önöknek így az ügyek elintézése?

HÚSZ ÉV MULVA.
Történetünk be van fejezve, csak a számadás van hátra. A
számadás: elvesztett és visszanyert lelkekről.
Palvicz Ottó fiát, mint saját gyermekét nevelte Baradlay Richard.
A kis Károlyka eszes fiú volt: tanulékony. Kissé önfejű és makacs,
de azt a nevelés szelidítheti s helyes irány jellemzővé idomíthatja át.
«Magam is ilyen önfejű ficzkó voltam kicsiny koromban.» Szokta
őt menteni Richard.
Jöttek kis testvérkék is időjártával Károlyka mellé, és soha sem
vette észre senki Richard családjában: melyik az édes gyermek,
melyik a fogadott?
Sokat betegeskedett a fiu. Az első három év nyomorát sokáig
birta kiheverni. Edith éjeket töltött betegágya mellett. A fiu nagyon
szerette fogadott szülőit.
Mikor tizenkét éves lett a fiu, egyszerre átcsapott kedélye a
legrosszabbra.
Nem akart többé tanulni; boszantotta nevelőjét; a kis
gyermekekhez kegyetlen volt; kereste, hogy hol tehessen valami kárt
a háznál s szembeszállt fogadott szülőivel.
Richard azt mondta, hogy ez csak a kamaszévek hozománya.
Minden suhancz ilyen infámis rossz, mikor a feje lágya kezd benőni.
Ez olyan krizis a gyermekeknél, mint a fogzás. No bizony, ha akkor
majd mindjárt kidobnák a gyereket az ablakon, mikor a foga nő és
egész nap rossz!

Károlykát nem kellett az ablakon keresztül kidobni, megszökött ő
magától is.
Szöktében holmi keze ügyébe esett ezüstnemüket is magával vitt
utiköltségül.
Richard utána ment és felnyomozta.
Ráakadt egy korhely-barlangban. – Már akkor nem volt semmi az
ezüstneműből, sem a magával vitt ruhákból. Azok helyett mindenféle
rongyos, piszkos öltözet volt a nyakába hányva. Azt mondta, hogy a
másikat ellopták tőle.
Richard hazavitte a fiút ismét a házához. Kegyesen, szeliden
beszélt hozzá. Egy kézzel meg nem ütötte, egy rossz szóval meg
nem riasztotta.
Csupán azokat a rongyos ruhákat, a mikben rátalált, zárta egy
szekrénybe s ha a fiu visszaesési rohamokat tanusított, olyankor
Richard e rongyokat a szekrényből eléje tartotta:
– Ez az, a mit az önfejüségeddel szereztél magadnak!
Valami egy évig aztán töredelmesnek látszott. De
meghunyászkodásán észrevehető volt az alattomosság. Tettető volt
és fondor.
Egy napon, mikor Richardnak hosszabb útra kellett menni, ismét
eltünt. Ezuttal nem vitt el magával semmit. Hanem annak a
szekrénynek a zárába, melyben ama rongyos ruhái álltak, bele volt
törve egy kulcs.
Mintha azt a szekrényt akarta volna felnyitni, s aztán a nem
hozzá való kulcs tollát bele törte.
De hát mit akart azokkal a rongyos ruháival? Miért akart azokhoz
ily alattomosan hozzá jutni? Mi lehet azokban?
Richard csak akkor kezdett e rongyokra figyelmes lenni s
átkutatta azokat.

A felöltöny bélésébe bevarrva talált egy levelet.
Abban a levélben ez volt:
«A te gyámapád megölte a te apádat és kirabolta. Most azért tart
magánál, mert furdalja érte a lelkiismeret. Apád nagy úr volt:
ezredes, Palvicz Ottó. Anyád pedig előkelő úrhölgy Bécsben. Neked
most úrnak kellene lenned, nem pedig apád gyilkosának a kezét
csókolnod.»
Richard könnyen kitalálhatta, hogy ki irta ezt a levelet? Ki az az
egyedűli lény a világon, a ki ily ördögi boszuállásra kész legyen ő
ellene és Palvicz Ottó gyermeke ellen?
Ez a levél változtatta meg Palvicz Károly kedélyét.
Richard még egyszer utána indult, hogy fölkeresi és visszahozza.
Talán fel is lehet majd a felől világosítani, mi e rejtélyből a való?
Nyomozta ismét az eltüntet, míg egyszer megtudta, hogy az
anyja házához menekült.
Hogyan talált oda?
A közmondás azt tartja, hogy titkok, a miket három ember tud,
nem titkok többé.
Palvicz Károly tehát haza talált az anyja házához.
Ott szívesen látták megjelenését; de nem hosszú időre.
Anyja iparkodott sorsáról gondoskodni, beadta a hadi
tengerészethez.
Egy év múlva aztán kapott tőle Richard levelet, tele szánó-bánó
töredelemmel. Elmondta, minő rossz dolga van. Richard házánál a
legutolsó szolga úr ő hozzá képest. Itt mindenki üti-veri. És koplal.
Szidta az anyját, a ki ide beszerezte. A tizenötéves gyermek már itélt
az anyja fölött. Az egy világhölgy, kinek víg termeiben nincs helye
egy nagy kamasz fiunak. Szívtelen hölgy. A nagyanyját is

elpusztította a háztól, rábizonyítva, hogy megtébolyodott. Azt most
az őrültek házában tartja. Hát a fiával hogy bánt volna jobban? Őt is
azzal a biztatással bolondította, hogy majd hadapródnak adja be havi
fizetéssel a tengerészethez s közönséges matrózinasnak adta be. –
Könyörög végre Richardnak, hogy szabadítsa őt meg e helyzetéből.
Váltsa ki onnan. Örökre hű, engedelmes fia, szolgája fog lenni!
«A tengeren megtanul az ember imádkozni.»
Richard utána ment, kiváltotta.
De házához nem vitte többé. Beadta a legjobb hitelű nevelő-
intézetbe. Fizetett érte, a mit kértek.
Persze, hogy a fiu végiglakta Pest valamennyi nevelőintézetét.
Sehol sem tűrték meg félesztendőnél tovább.
Végre Richard nagyot gondolt: hazavitte magához. Azt tette fel,
hogy ebből a fiuból okvetlen derék embert fog faragni! Maga fogja őt
nevelni. Azontúl saját szobájában tartotta; mindenüvé magával vitte;
oktatta, tanította; közölte vele saját eszméit. Igyekezett őt
szabadelvű, magasröptü gondolatok által fölemelkedésre bírni.
A kísérletnek az lett a vége, hogy a fiu beárulta gyámapját, mint
veszélyes felforgatópárti főnököt. Akkor azokra épen rossz idők
jártak.
Richardot befogták többekkel együtt, hurczolták, vallatták másfél
esztendeig; akkor aztán kibocsátották azzal az utasítással, hogy
máskor megválogassa az embereket, a kik előtt politikáról beszél,
mikor a levegő tele van provisoriummal.
Richard még akkor sem tudta elítélni gyámfiát, csak az «anyja
vérét» átkozta benne. És törte a fejét rajta, hogy mit gondoljon ki
jövendőjére nézve?
E gondtól megszabadult, mert a fiu azalatt beállt önkénytesnek.
Úgy híttak egy hirtelenében toborzott ezredet. Bevettek oda minden
gyereket.

Onnan írt még azután csak keserves bűnbánó levelet Richardhoz.
Ott nem tetszett neki még az élet!
Már akkor nem ment érte Richard, csak a váltságdíjat küldte
meg, a mennyit kér az állam, azért, hogy elengedi valakinek hazája
védelmezését. A fiura pedig rábízta, hogy válaszszon magának
valami tisztességes életpályát. Akármi legyen az, számíthat az ő
segélyére.
A fiu aztán választott is. A legtisztességesebbet. Beállt
fináncznak.
Ott azután egészen jól érezte magát.
Richard utána járt, hogy sorsát ott is előre mozdítsa. Fölhasználta
befolyását az alkotmányos korszak férfiainál, hogy gyámfiának
előléptetését eszközölje. Azt el is érte. Palvicz Károly a hivatalnoki
osztályba emelkedett, s ott úgy látszott, hogy meg is ragadt.
Voltak ugyan apró, financzialis természetű kellemetlenségei,
hanem azokat a gyámatya rendesen elintézte, mielőtt kritikussá
fajulhatott volna a baj.
Így teltek el a napok, a míg nagykoruságát elérte.
Egy délelőtt, mikor a hosszú teremben, a mit bureaunak
neveznek, több kollegájával együtt szaporítja a számokat, jön be a
bureau chefje s mondja neki, hogy:
– Hallod-e te. Ide kinn van egy asszony, a ki téged keres.
– Fiatal?
– Nem tudom; a te brancheod a spiritus. Vedd az alcoholometert
és méresd meg.
– Elegáns?
– Tertia qualitæt.

Palvicz kiment az őt kereső nőhöz, ki az előszobában várt reá.
Kopott elegantiába öltözött, viselt fiatalságu nő volt az.
Mikor kilépett Palvicz Károly, a hölgy egyszerre nyakába borult és
elkezdett sírni.
– No no no, asszonyom. Csak csendesen. Hátha nem én vagyok
az, a kit keres.
– Palvicz Károly!
– Igen.
– Az én fiam!
– Teringettét, madám, mikor először volt szerencsém, akkor nem
volt ilyen kopott. De hát miben lehetek szolgálatjára?
– Oh! én nagyon szerencsétlen vagyok.
– Azt mindjárt gondoltam. De hát hova tette ön a szerencséjét?
– Koldussá lettem.
– Az szép mesterség. Csak értsen az ember hozzá. Még jövedelmi
adó alá sem esik. De hát hova tette ön a palotáját?
– Oh! a gonosz emberek, a hitelezők, elfoglalták tőlem.
– Átkozott hitelezők! Nem kellett volna velük ismeretséget kötni.
De hát én grófokat és bárókat is láttam a házadnál, persze, csak egy
pillanatra, a míg a tengerre nem küldtél. Azokat is a hitelezők vették
el?
– Oh! mikor az ember szerencsétlenségre jut, akkor senki sem
akarja megismerni.
– Látod, milyen bölcs lesz az ember, vége felé.
– És most nincs hová hajtanom a fejemet: egyedűl a te kebledre.

– No, azzal volna még rajtam csak segítve. Semmi sem
hiányoznék a boldogságomból, mint az, hogy most a nyakamra jőjj.
– Fiam! Édes fiam!
– Bezzeg, a míg jó dolgod volt, a míg gazdag voltál, nem
mondtad, hogy «fiam! édes fiam!» Én magam is alig élhetek. Én
nem tudok neked adni egy piczulát sem. Az ellen, hogy koldulj, in
thesi, semmi kifogásom, hanem hogy én tőlem koldulj, az ellen
idején reklamálok.
– Ne szólj hozzám ily kegyetlenül, anyád vagyok.
– Én pedig annyi jót sem tehetek veled, a mennyit te tettél az
anyáddal, hogy vénségére az őrültek házába beszerezted; nekem
nincs annyi befolyásom.
– Károly! Fiam. Én cseléded leszek. Mosok rád! főzök, takarítok,
csak engedd, hogy meghúzhassam magamat egy fedél alatt.
– No hiszen csak ez a szerencse kellene nekem. Hogy megtudják
itt ezek a kuruczok, hogy te vagy az anyám. A nélkül is nagyon
szeretnek. Tudod, milyen elátkozott neved van ebben az országban!
Minden gyerek tudja, hogy miket tettél. Utoljára oda át is
meggyülöltek, mert mikor már nem kaptál tárgyat az árulkodásra,
koholt összeesküvéseket jelentettél fel, míg végre kikergettek
mindenünnen, s most, mikor szerencsésen egyesítetted magadban a
nevetségest a gyülöletessel, ide jösz az én hátamra, hogy vigyelek
tovább. Nem viszlek én! Ha valaki megtudja, hogy kivel ölelkezem
itt, végem van. Ha neked egy hatost adok, nem kapom meg a
drágasági pótlékot, mint könnyelmü pazarló. Azt mondom, keress
magadnak valami gazdagabb fiut.
Egy öreg irodaszolga ott az előszobában nem állhatta meg szó
nélkül ezt a szívtelen beszédet.
– Ejh, ejh, uram; már csak mégis az anyjával nem kellene önnek
így beszélni.

Palvicz Károly rátekintett. Félénk volt. Akárki szembe szállt vele,
nem merte letorkolni, ha férfi volt.
– No jól van no! Itt most nem beszélhetek veled, mindenféle
ember előtt; hanem majd gyere el hozzám délután két órakor a
szállásomra, ott aztán majd kedélyesen diskurálhatunk. Nesze, itt a
lakásom czíme.
Azzal odaadta a némbernek látogatójegyét s visszatért a
bureauba.
– No’s ki volt az? kérdezék tőle a kiváncsi kollegák.
– Hát képzeljétek: megszaporodtam egy anyával!
– S mit csinálsz vele?
– Kiadom dajkaságba.
Nem sokára ismét bejött az iroda főnöke.
– Te Palvicz! Ma nagy szerencséd van. Gyámapád keresett.
– Hát mért nem jött be?
– Nem akart a dolgodban háborítani.
– Mit hozott?
– Pénzt.
– Sokat?
– Nagyon sokat.
– Kitelik tőle, a milyen bolond. Mennyi az a sok?
– Valami ötezer forint. Nesze, itt van.
Palvicz Károly bámulva vette át a levelet, melyben a pénz volt, s
ez a néhány sor:

«– Palvicz Károly! Ön nagykorú lett s ezzel én megszüntem önnek
gyámatyja lenni. Önnek atyja halála óráján nekem átadta vele volt
pénzét. Hogy mennyi volt az, meglátja ön az átvevő hadparancsnok
elismervényéből. Önnek atyja azt kivánta, hogy ez összeget, mikor
ön nagykoruvá lesz, kézbesítsem önnek. Azon idő óta
takarékpénztárban feküdt az, s a kamatok mindig hozzácsatoltattak.
Most az egészet kézbesítem önnek. Fordítsa hasznos czélra. Baradlay
Richard.»
– Hahhó! kiálta fel Palvicz Károly. Quinterno! Egy braziliai
nagybátya, a ki meghalt! Bajtársak, ma mind Frohnernél ebédelünk.
Lesz pezsgő, osztriga. Oda jőjjetek három órakor, mindenkit
megvendégelek ma.
– Még talán az édes anyját is! sugá neki a vén irodaszolga.
– No természetesen!
Azzal becsapta a sok számu könyveit. Szedte a kalapját, s futott a
bureauból. Nem is igyekeztek visszatartóztatni.
Hanem biz az nem vendégelte meg sem az anyját, sem a
kollégáit sem pezsgővel, sem osztrigával; hanem futott egyenesen
haza, bőröndjét összecsomagolta, s onnan a budai vasutra; ott
kapott egy vegyes vonatot, mely épen indulóban volt Trieszt felé,
arra felült és hátra sem nézett többet.
A kopott ruhás úrhölgy pedig pontban két órakor megjelent a fia
szállásán. Azt azonban zárva találta. A bérlő, kitől fia egy szobát bírt,
egy hátrahagyott névjegyet adott át neki, melyre ez volt írva:
«Madame!
Én megyek Amerikába: oda, remélem, nem tetszik utánam jönni!
Adieu!»
Még csak borítékba sem volt zárva.

A szerencsétlen asszony aztán ott leroskadt a küszöbön. Testi és
lelki nyomor összetörték.
Végső menedékét a szerencsétlen nő azon ápoldában találta,
melyet a «magyar gazdasszonyok» alapítottak. Néhány lelkes nő, ki,
mert maga sokat szenvedett, ezért úgy áll boszút a sorson, hogy a
mások szenvedéseit siet enyhíteni.
Palvicz Károly anyja ez ápoldába jutott. Eszméletlenül hozták ide
s lázban jött magához.
Mikor eszmélni kezdett, épen akkor járta végig az ápolda
lakosztályait a hölgyek napi bizottmánya az orvos kiséretében.
Az orvos jelenté a két bizottmányi tagnak, hogy egy új beteget
hoztak be, ki súlyosan szenved; de baja nem olyan, mely rögtön
lefolyna, évekig el fog tartani és nincs már számára az alapítványból
több üres hely. Nem tudják, mit csináljanak vele. Kénytelenek
lesznek más kórháznak átadni.
Az egyik úrhölgy magas, fenkölt alak volt; halavány szép
matrona-arcz, mely ifjúdadnak volna még mondható, ha minden
ezüst nem volna már rajta; haj és szemöldök és szempillák. Pedig a
szemek még most is oly ragyogók, tele fénynyel, tele lélekkel.
A szépség ideálja az – hatvan évvel.
A beteg nő arczán két tűzfolt gyullad ki ez alak láttára.
Megismerte a közeledő nőt. Baradlay Kazimirné az.
– Hogy hívják e beteget? kérdé Baradlayné az orvostól.
Az orvos sugva lehelli oda neki a nevet.
Baradlayné bámulva tekint a kór-hölgy arczára, s aztán kétkedve
ingatja fejét. Francziául mond az orvosnak:
É

– Az nem lehet! Én ismertem azt a hölgyet nagyon közelről. Az
egy ideál szép volt.
A beteg pedig ért francziául, s e szóknál elsápad az arcza.
Tehát annyira el kellett vesztenie szépségét, hogy még csak el
sem hiszik neki, hogy ki volt?
Ez legjobban fáj mindazon kínok között, a mik gyötrik.
A magas, fehérhajú hölgy odalép hozzá: megfogja a kezét, s
angyali szelidséggel kérdezi tőle:
– Régóta szenved ön?
A kérdezett nem felel, csak lehunyja szemeit, hogy elzárja lelkét,
nehogy ez a másik lélek behatolhasson oda.
– Legyen nyugton és ne aggódjék sorsa miatt.
Azzal az orvoshoz fordul.
– Orvos úr! Én a mai nagy nap emlékére egy új ágyat alapítok ez
intézetben s kivánom, hogy e szegény szenvedőt minden ápolással
ellássák az én költségemre.
Az orvos kiváncsi tudni, miért nevezte az úrnő e napot nagy
napnak.
Baradlayné felel rá szelid, nyugodt, enyhült hangon:
– Mai nap vétettem fel Jenő fiam hamvait a kerepesi temetőből, s
vitettem át a családi sírboltba.
– Jenő? szólt bámulva az orvos. Tehát nem Ödön volt az, a ki
martyrhalált halt?
– Végzetes névcsere történt. Jenő sietett Ödön helyett
megjelenni s bátyja családjáért ő áldozta fel magát – legkedvesebb
fiam!
É

És szemei nem könyeztek már e szónál. Most már boldogsággá
szentesült ez érzés.
– Csak egy maroknyi hamv volt már belőle; csak egy pár
ismertető platina inggomb, mely bizonyítá, hogy az a hamv az övé
volt, és a hamv között három ólom-golyó.
Az úrnő megmutatta az egyiket. Fekete lánczon hordta azt
keblében.
És dicsőülten derengett arcza hozzá. Nem sírt.
Hanem az a másik asszony ott a kórágyon a pokol minden vizióit
végig szenvedte e nehány szó alatt.
Tehát még a halált sem remélheti többé mint nyugodalmat! még
a túlvilágot sem mint menedéket; még az Isten végtelen irgalmára
sem számíthat; mert ha Isten megbocsát is neki, ő maga nem
bocsáthatja meg magának soha azt, a mit tett!
Az ősz úrnő tova halad a termeken; ő pedig ott marad egyedül,
lelkének soha el nem alvó kisérteteivel.

VÉGSZÓ.
Nagy idő múlt a nagy harcz óta! – Húsz év. – Egy század ötöde:
egy ifjúkor.
Uj sarjadék képezi az emberiség tavaszkorát, mely minden
találkozásnál tudatja velünk, a mit oly nehezen akarunk elhinni, hogy
már megvénültünk.
A budai várkertben buja zöldben nő a fű, – s a zöld füvön, az
arany verőfényen fehér báránykával játszik mosolygó arczú kis
gyermek, – s kék és fehér mezővirágokból koszorut fon a fehér
bárányka nyakába.
… Jó az Isten! – Zöld fűvet ád a harczáztatta földnek; fehér
bárányt a zöld fűnek; ártatlan szelid angyalkát játszótársúl a
báránynak; – feledés írját a mély sebnek; – jobb idők reményét a
szegény magyar nemzetnek.

TARTALOM.
II. KÖTET.
Egy nemzeti hadsereg 1
A szalmakomisszárius 6
Az első tandíj 27
A betyár 35
A Királyerdőben 50
A haldokló ellenfél hagyatéka 58
Napfény és holdfény 66
Sötétség 79
Mindenváró Ádám 88
Sorsát senki sem kerülheti el 107
Egy magános lovag 124
Várharcz mennykövekkel 132
Zenith 157
Az eldobott lélek 168
Ephialtes 179
Perhelia 190
Régi jó barátok 194
Nadir 203
A nem mutatott levél 218
Egy ember a kit még eddig nem ismertünk 224
A túlvilágról 230
A kőszivű ember előtt 237
A börtön távirdája 239
Az első tőrdöfés 240
A fejgörcsök napján 241

A tőr hegye letörve 248
A kőszivű ember felel 253
A kérő 254
Comedie of errors 262
A szenvedések kulcsa 266
Húsz év mulva 274
Végszó 284
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A KŐSZIVŰ EMBER
FIAI (2. RÉSZ): REGÉNY ***
Updated editions will replace the previous one—the old editions will
be renamed.
Creating the works from print editions not protected by U.S.
copyright law means that no one owns a United States copyright in
these works, so the Foundation (and you!) can copy and distribute it
in the United States without permission and without paying
copyright royalties. Special rules, set forth in the General Terms of
Use part of this license, apply to copying and distributing Project
Gutenberg™ electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™
concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
and may not be used if you charge for an eBook, except by following
the terms of the trademark license, including paying royalties for use
of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything
for copies of this eBook, complying with the trademark license is
very easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as
creation of derivative works, reports, performances and research.
Project Gutenberg eBooks may be modified and printed and given
away—you may do practically ANYTHING in the United States with
eBooks not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject
to the trademark license, especially commercial redistribution.
START: FULL LICENSE

THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE

PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the free
distribution of electronic works, by using or distributing this work (or
any other work associated in any way with the phrase “Project
Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of the Full
Project Gutenberg™ License available with this file or online at
www.gutenberg.org/license.
Section 1. General Terms of Use and
Redistributing Project Gutenberg™
electronic works
1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™
electronic work, you indicate that you have read, understand, agree
to and accept all the terms of this license and intellectual property
(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
the terms of this agreement, you must cease using and return or
destroy all copies of Project Gutenberg™ electronic works in your
possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
Project Gutenberg™ electronic work and you do not agree to be
bound by the terms of this agreement, you may obtain a refund
from the person or entity to whom you paid the fee as set forth in
paragraph 1.E.8.
1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only be
used on or associated in any way with an electronic work by people
who agree to be bound by the terms of this agreement. There are a
few things that you can do with most Project Gutenberg™ electronic
works even without complying with the full terms of this agreement.
See paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with
Project Gutenberg™ electronic works if you follow the terms of this
agreement and help preserve free future access to Project
Gutenberg™ electronic works. See paragraph 1.E below.

1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the
Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the
collection of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the
individual works in the collection are in the public domain in the
United States. If an individual work is unprotected by copyright law
in the United States and you are located in the United States, we do
not claim a right to prevent you from copying, distributing,
performing, displaying or creating derivative works based on the
work as long as all references to Project Gutenberg are removed. Of
course, we hope that you will support the Project Gutenberg™
mission of promoting free access to electronic works by freely
sharing Project Gutenberg™ works in compliance with the terms of
this agreement for keeping the Project Gutenberg™ name associated
with the work. You can easily comply with the terms of this
agreement by keeping this work in the same format with its attached
full Project Gutenberg™ License when you share it without charge
with others.
1.D. The copyright laws of the place where you are located also
govern what you can do with this work. Copyright laws in most
countries are in a constant state of change. If you are outside the
United States, check the laws of your country in addition to the
terms of this agreement before downloading, copying, displaying,
performing, distributing or creating derivative works based on this
work or any other Project Gutenberg™ work. The Foundation makes
no representations concerning the copyright status of any work in
any country other than the United States.
1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must
appear prominently whenever any copy of a Project Gutenberg™
work (any work on which the phrase “Project Gutenberg” appears,
or with which the phrase “Project Gutenberg” is associated) is
accessed, displayed, performed, viewed, copied or distributed:

This eBook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away
or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License
included with this eBook or online at www.gutenberg.org. If you
are not located in the United States, you will have to check the
laws of the country where you are located before using this
eBook.
1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is derived
from texts not protected by U.S. copyright law (does not contain a
notice indicating that it is posted with permission of the copyright
holder), the work can be copied and distributed to anyone in the
United States without paying any fees or charges. If you are
redistributing or providing access to a work with the phrase “Project
Gutenberg” associated with or appearing on the work, you must
comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through
1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the Project
Gutenberg™ trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is posted
with the permission of the copyright holder, your use and distribution
must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
will be linked to the Project Gutenberg™ License for all works posted
with the permission of the copyright holder found at the beginning
of this work.
1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project
Gutenberg™ License terms from this work, or any files containing a
part of this work or any other work associated with Project
Gutenberg™.
1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
electronic work, or any part of this electronic work, without
prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1

with active links or immediate access to the full terms of the Project
Gutenberg™ License.
1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form,
including any word processing or hypertext form. However, if you
provide access to or distribute copies of a Project Gutenberg™ work
in a format other than “Plain Vanilla ASCII” or other format used in
the official version posted on the official Project Gutenberg™ website
(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or
expense to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or
a means of obtaining a copy upon request, of the work in its original
“Plain Vanilla ASCII” or other form. Any alternate format must
include the full Project Gutenberg™ License as specified in
paragraph 1.E.1.
1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
performing, copying or distributing any Project Gutenberg™ works
unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
access to or distributing Project Gutenberg™ electronic works
provided that:
• You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive
from the use of Project Gutenberg™ works calculated using the
method you already use to calculate your applicable taxes. The
fee is owed to the owner of the Project Gutenberg™ trademark,
but he has agreed to donate royalties under this paragraph to
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty
payments must be paid within 60 days following each date on
which you prepare (or are legally required to prepare) your
periodic tax returns. Royalty payments should be clearly marked
as such and sent to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation at the address specified in Section 4, “Information

about donations to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation.”
• You provide a full refund of any money paid by a user who
notifies you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt
that s/he does not agree to the terms of the full Project
Gutenberg™ License. You must require such a user to return or
destroy all copies of the works possessed in a physical medium
and discontinue all use of and all access to other copies of
Project Gutenberg™ works.
• You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in
the electronic work is discovered and reported to you within 90
days of receipt of the work.
• You comply with all other terms of this agreement for free
distribution of Project Gutenberg™ works.
1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg™
electronic work or group of works on different terms than are set
forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of
the Project Gutenberg™ trademark. Contact the Foundation as set
forth in Section 3 below.
1.F.
1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend
considerable effort to identify, do copyright research on, transcribe
and proofread works not protected by U.S. copyright law in creating
the Project Gutenberg™ collection. Despite these efforts, Project
Gutenberg™ electronic works, and the medium on which they may
be stored, may contain “Defects,” such as, but not limited to,
incomplete, inaccurate or corrupt data, transcription errors, a
copyright or other intellectual property infringement, a defective or

damaged disk or other medium, a computer virus, or computer
codes that damage or cannot be read by your equipment.
1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for
the “Right of Replacement or Refund” described in paragraph 1.F.3,
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the
Project Gutenberg™ trademark, and any other party distributing a
Project Gutenberg™ electronic work under this agreement, disclaim
all liability to you for damages, costs and expenses, including legal
fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR
NEGLIGENCE, STRICT LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR
BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE PROVIDED IN PARAGRAPH
1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE TRADEMARK
OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL
NOT BE LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT,
CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF
YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you
discover a defect in this electronic work within 90 days of receiving
it, you can receive a refund of the money (if any) you paid for it by
sending a written explanation to the person you received the work
from. If you received the work on a physical medium, you must
return the medium with your written explanation. The person or
entity that provided you with the defective work may elect to provide
a replacement copy in lieu of a refund. If you received the work
electronically, the person or entity providing it to you may choose to
give you a second opportunity to receive the work electronically in
lieu of a refund. If the second copy is also defective, you may
demand a refund in writing without further opportunities to fix the
problem.
1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
in paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’, WITH NO
OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED,

INCLUDING BUT NOT LIMITED TO WARRANTIES OF
MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted
by the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any
provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation,
the trademark owner, any agent or employee of the Foundation,
anyone providing copies of Project Gutenberg™ electronic works in
accordance with this agreement, and any volunteers associated with
the production, promotion and distribution of Project Gutenberg™
electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
including legal fees, that arise directly or indirectly from any of the
following which you do or cause to occur: (a) distribution of this or
any Project Gutenberg™ work, (b) alteration, modification, or
additions or deletions to any Project Gutenberg™ work, and (c) any
Defect you cause.
Section 2. Information about the Mission
of Project Gutenberg™
Project Gutenberg™ is synonymous with the free distribution of
electronic works in formats readable by the widest variety of
computers including obsolete, old, middle-aged and new computers.
It exists because of the efforts of hundreds of volunteers and
donations from people in all walks of life.
Volunteers and financial support to provide volunteers with the
assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg™’s
goals and ensuring that the Project Gutenberg™ collection will

Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankfan.com

International Management Culture Strategy and Behavior 9th Edition Luthans Solutions Manual

About This Presentation

Slide Content

Tags

Categories

Download

Quick Actions

Statistics

Related Slideshows

International Management Culture Strategy and Behavior 9th Edition Luthans Solutions Manual

About This Presentation

Slide Content

Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45

Slide 46

Slide 47

Slide 48

Slide 49

Slide 50

Slide 51

Slide 52

Slide 53

Slide 54

Slide 55

Tags

Categories

Download

Quick Actions

Statistics

Related Slideshows

DTI BPI Pivot Small Business - BUSINESS START UP PLAN

CATHOLIC EDUCATIONAL Corporate Responsibilities

Karin Schaupp – Evocation; lançamento: 2000

Pillars of Biblical Oneness in the Book of Acts

7-10. STP + Branding and Product &amp; Services Strategies.pptx

Business Legislation PPT - UNIT 1 jimllpkggg

7-10. STP + Branding and Product & Services Strategies.pptx