Test Bank for Earth: Portrait of a Planet (Sixth Edition) Sixth Edition

Test Bank for Earth: Portrait of a Planet (Sixth Edition) Sixth Edition
Test Bank for Earth: Portrait of a Planet (Sixth Edition) Sixth Edition
Test Bank for Earth: Portrait of a Planet (Sixth Edition) Sixth Edition

1. Test Bank for Earth: Portrait of a Planet (Sixth
Edition) Sixth Edition download pdf
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-earth-portrait-of-a-
planet-sixth-edition-sixth-edition/
Visit testbankmall.com today to download the complete set of
test banks or solution manuals!

2. Here are some recommended products for you. Click the link to
download, or explore more at testbankmall.com
Solution Manual for Earth: Portrait of a Planet (Sixth
Edition) Sixth Edition
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-earth-portrait-
of-a-planet-sixth-edition-sixth-edition/
Test Bank for Environmental Science: Earth as a Living
Planet, 9th Edition by Botkin, Keller
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-environmental-science-
earth-as-a-living-planet-9th-edition-by-botkin-keller/
Test Bank for The Blue Planet: An Introduction to Earth
System Science, 3rd Edition by Skinner, Murck
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-the-blue-planet-an-
introduction-to-earth-system-science-3rd-edition-by-skinner-murck/
Test Bank for Criminal Law for the Criminal Justice
Professional, 5th Edition Norman Garland
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-criminal-law-for-the-
criminal-justice-professional-5th-edition-norman-garland/

3. Test Bank for Java Software Solutions: Foundations of
Program Design, 7/E 7th Edition John Lewis, William Loftus
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-java-software-
solutions-foundations-of-program-design-7-e-7th-edition-john-lewis-
william-loftus/
Test Bank for Cases in Comparative Politics (Fifth
Edition) Fifth Edition
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-cases-in-comparative-
politics-fifth-edition-fifth-edition/
Solution Manual for Intermediate Accounting, 10th Edition
David Spiceland
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-intermediate-
accounting-10th-edition-david-spiceland/
Test Bank for Personal Finance, 5/E 5th Edition Jeff
Madura
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-personal-
finance-5-e-5th-edition-jeff-madura/
Solution Manual for Interpersonal Skills in Organizations,
6th Edition, Suzanne de Janasz, Karen Dowd, Beth Schneider
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-interpersonal-
skills-in-organizations-6th-edition-suzanne-de-janasz-karen-dowd-beth-
schneider/

4. Solution Manual for Macroeconomics: Canada in the Global
Environment, 10th Edition, Michael Parkin Robin Bade
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-macroeconomics-
canada-in-the-global-environment-10th-edition-michael-parkin-robin-
bade/

5. b. geochemistry d. seismology


ANS: A DIF: Moderate REF: PRE.2
OBJ: PRE. B. Explain the foundational themes of modern geologic study.
MSC: Analyzing

6. The Earth is _______ years old.
a. 4.56 million c. 13.8 billion
b. 4.56 billion d. 14.5 billion


ANS: B DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. B. Explain the foundational themes of modern geologic study.
MSC: Remembering

7. The _____________ is the division of geologic time that ended 541 million years ago.
a. Precambrian c. Paleozoic
b. Phanerozoic d. Cenozoic


ANS: A DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. B. Explain the foundational themes of modern geologic study.
MSC: Applying

8. ________ is/are driven by heat within the Earth. Plate movement is a good example.
a. Gravity c. External processes
b. Internal processes d. Kinetic energy


ANS: C DIF: Easy REF: PRE.3
OBJ: PRE. D. Provide a basic definition of the theory of plate tectonics.
MSC: Applying

9. Which source of energy is MOST likely responsible for plate tectonic movements?
a. gravity c. external energy
b. internal energy d. potential energy


ANS: B DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. D. Provide a basic definition of the theory of plate tectonics.
MSC: Applying

10. What is the main source of external energy to the Earth System?
a. gravity c. radioactive decay
b. convection d. the Sun


ANS: D DIF: Easy REF: PRE.3
OBJ: PRE. D. Provide a basic definition of the theory of plate tectonics.
MSC: Understanding

11. The theory that describes the movement of the Earth’s crust and the consequences of that movement is
called
a. plate tectonics. c. geophysical flux.
b. expanding Earth theory. d. geologic time.


ANS: A DIF: Easy REF: PRE.3
OBJ: PRE. D. Provide a basic definition of the theory of plate tectonics.
MSC: Applying

12. Groundwater is part of which realm?

6. a. geosphere c. biosphere
b. hydrosphere d. atmosphere


ANS: B DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. E. Explain what geologists mean by the Earth System concept.
MSC: Applying

13. Glaciers are part of which component of the Earth System?
a. geosphere c. biosphere
b. cryosphere d. atmosphere


ANS: B DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. E. Explain what geologists mean by the Earth System concept.
MSC: Applying

14. Rivers are part of which component of the Earth System?
a. geosphere c. biosphere
b. hydrosphere d. atmosphere


ANS: B DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. E. Explain what geologists mean by the Earth System concept.
MSC: Applying

15. The geosphere includes all of the following EXCEPT the
a. mantle. c. cryosphere.
b. crust. d. core.


ANS: C DIF: Easy REF: PRE.3
OBJ: PRE. E. Explain what geologists mean by the Earth System concept.
MSC: Understanding

16. The condensation of water vapor in the atmosphere and subsequent transfer to the ocean via
precipitation is an example of a(n)
a. cycle. c. method.
b. system. d. hypothesis


ANS: A DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. E. Explain what geologists mean by the Earth System concept.
MSC: Analyzing

17. The interconnected web of interacting materials and processes on the Earth is known as the
a. tectonic cycle. c. hydrosphere.
b. geosphere. d. Earth system.


ANS: D DIF: Easy REF: PRE.3
OBJ: PRE. E. Explain what geologists mean by the Earth System concept.
MSC: Remembering

18. The _____________ is the semirigid layer of the Earth that encompasses the crust and uppermost
portion of the mantle.
a. lithosphere c. geosphere
b. asthenosphere d. mesosphere


ANS: A DIF: Difficult REF: PRE.3
OBJ: PRE. F. Name the main layers of the Earth’s interior. MSC: Analyzing

7. 19. The ______________ is a soft layer of the upper mantle.
a. lithosphere c. geosphere
b. asthenosphere d. mesosphere


ANS: B DIF: Easy REF: PRE.3
OBJ: PRE. F. Name the main layers of the Earth’s interior. MSC: Analyzing

20. From center to surface, our planet has the following layers:
a. core-crust-mantle. c. crust-mantle-core.
b. core-mantle-crust. d. mantle-core-crust.


ANS: B DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. F. Name the main layers of the Earth’s interior. MSC: Understanding

21. What system divides the Earth history into intervals?
a. geologic time scale c. geochronological index
b. universal time scale d. isotopic measurement scale


ANS: A DIF: Easy REF: PRE.3 | Box P.1
OBJ: PRE. B. Explain the foundational themes of modern geologic study.
MSC: Applying

22. Scientists guide their work using a sequence of steps for systematically analyzing scientific problems
in a way that leads to verifiable results. This sequence is called the
a. elemental method. c. hypothesis.
b. scientific method. d. theory.


ANS: B DIF: Easy REF: PRE.3 | Box P.1
OBJ: PRE. C. Demonstrate how geologists employ the scientific method.
MSC: Remembering

23. Which of the following statements is MOST true of a scientific theory?
a. Theory is a scientific word for a hypothesis.
b. A scientific theory is a new idea, yet to be tested.
c. Scientific theories are truths that are too theoretical to be tested directly.
d. A theory is a scientific idea supported by an abundance of evidence.


ANS: D DIF: Difficult REF: PRE.3 | Box P.1
OBJ: PRE. C. Demonstrate how geologists employ the scientific method.
MSC: Understanding

24. Which of the following is MOST true of hypotheses in science?
a. A hypothesis is a possible natural explanation that can explain a set of data.
b. A hypothesis must be delineated before the start of any scientific endeavor.
c. A hypothesis is a scientific idea supported by an abundance of evidence.
d. It is important that hypotheses are proved correct.


ANS: A DIF: Difficult REF: PRE.3 | Box P.1
OBJ: PRE. C. Demonstrate how geologists employ the scientific method.
MSC: Understanding

25. Which of the following is MOST true of a scientific law?
a. A scientific law is a possible explanation that can explain a set of data.
b. A scientific law describes a specific relationship or phenomenon.
c. A law is a scientific idea supported by an abundance of evidence.
d. A scientific law explains why a natural phenomenon occurs.

8. ANS: B DIF: Difficult REF: PRE.3 | Box P.1
OBJ: PRE. C. Demonstrate how geologists employ the scientific method.
MSC: Understanding

SHORT ANSWER

1. Where does geologic discovery take place? Where do geologists typically work?

ANS:
Geologic discovery takes place in the field, in laboratories, and in many other, often unique locations
using a variety of types of technology and sophisticated instruments. Geologists may find themselves
working in a wide array of professional positions spanning many subdisciplines. For example, they
may work in an academic or research setting or in a range of industry-related jobs. They may also
work for local/state/federal agencies or as individual consultants. These are just a few examples of
what geologists might do professionally.

DIF: Easy REF: PRE.1
OBJ: PRE. A. Describe the scope and applications of geology. MSC: Applying

2. Describe some of the reasons a person might want to study geology.

ANS:
First, geology is a highly practical subject—one that provides relevant answers to things that impact
everyday life. Second, the study of geology provides awareness of the planet that few other disciplines
can. Third, the study of geology puts the accomplishments and consequences of human society in
context. Finally, the study of geology may change your view of the world to one augmented with
geologic curiosity.

DIF: Easy REF: PRE.2
OBJ: PRE. A. Describe the scope and applications of geology. MSC: Understanding

3. Scientists use the scientific method to guide their work. List the steps used in the scientific method.

ANS:
The basic steps of the scientific method are: recognize the problem; collect data; propose hypotheses;
and test hypotheses.

DIF: Difficult REF: PRE.3 | Box P.1
OBJ: PRE. C. Demonstrate how geologists employ the scientific method.
MSC: Analyzing

4. Geology is a synthesis of many sciences. Explain why this is true.

ANS:
The study of geology is interdisciplinary in its very nature and is useful for understanding other
disciplines of physical science. Geology applies basic concepts of physics, chemistry, and biology. As
you learn about the Earth, you may also learn about fundamental topics such as the behavior of matter
and energy and the nature of chemical reactions.

DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. B. Explain the foundational themes of modern geologic study.
MSC: Applying

9. 5. The geosphere encompasses the solid Earth. Explain how the Earth System consists of more than just
the geosphere.

ANS:
The Earth System consists of a number of interconnected realms in addition to and beyond the
geosphere, which includes the solid Earth. Other important realms in the Earth System include the
hydrosphere (water), the cryosphere (ice), the atmosphere (gaseous envelope surrounding Earth), and
the biosphere, which includes life on the planet.

DIF: Moderate REF: PRE.3
OBJ: PRE. E. Explain what geologists mean by the Earth System concept.
MSC: Analyzing

10. Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

14. The Project Gutenberg eBook of A három
márványfej: Regény, kritikával elegy

15. This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
Title: A három márványfej: Regény, kritikával elegy
Author: Mór Jókai
Release date: July 22, 2020 [eBook #62727]
Most recently updated: October 18, 2024
Language: Hungarian
Credits: Produced by Albert László from page images generously
made
available by the Google Books Library Project
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A HÁROM
MÁRVÁNYFEJ: REGÉNY, KRITIKÁVAL ELEGY ***

16. Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 355. oldalon található.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?
id=oulkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.

17. JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI
 
 
NEMZETI KIADÁS
 
 
LXXIII. KÖTET
A HÁROM MÁRVÁNYFEJ
 
 
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA
1897
A HÁROM MÁRVÁNYFEJ
 
REGÉNY, KRITIKÁVAL ELEGY

18.  
IRTA
JÓKAI MÓR
 
 
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK TULAJDONA
1897

20. SZERZŐI ELŐSZÓ.
Jól tudom azt, hogy a tisztelt közönség épen olyan szivesen
olvassa a kritikát, mint a regényt: czélszerűség tekintetéből mindjárt
egyesítettem mind a kettőt; ez által kitüntetve tanulmányaimnak
mélyen lerakott alapját; feltárva a kútforrásokat, s lélektani és
korfestési magyarázatokkal értelmezve azokat a rendkívüli és
lehetetlennek látszó eseményeket, a mik ez elbeszélést hosszúra
nyujtani törekesznek a nélkül, hogy a szükségesnél több
archæologiát, geognosiát, botanikát, táj- és jelmez-leirásokat
vennének igénybe.
Ez által megkönnyítem a kritikának a dolgát és elveszem a
kenyerét, a mi kettős jó cselekedet.
Tehát:
«Disputa.»
Kritikus. Micsoda inkorrekt czím «Márványfej»? Fej alatt az
organikus test részét értjük. Ha márványból van, akkor már szobor.
Tehát helyesen: «Három márvány mellszobor».
Szerző. Engedelmet kérek, ezek épen csak «fejek». Semmi sincs
hozzá más. Hogy miért hiányzik náluk a test többi része? ez az
elbeszélés legutolsó lapján lesz olvasható, a mit előre elárulni nem
lehet, tehát hadd következzék az első fejezet.

22. A HÁROM TÜZES SZENTEK
KLASTROMA.
Megálljunk!
«Disputa.»
Kritikus. Miféle tüzes szentek? «Fagyos szenteket» ismerünk.
Pongrácz, Szervácz, Bonifácz. De tüzes szentek? Kik azok?
Szerző. Ezek a három bibliai férfiak: Zsidrák, Mizsák és
Abednégó, a kik Nabukodonozor arany bálványa előtt nem akartak
térdre borulni, s a kiket ezen akaratosságért a «káposztaevést»
feltaláló nagy király (dicső ősünk) a hétszeresen befűtött
kemenczébe vettetett. (A nagy antiszemita!) És a kiknek ebben a
nagy tűzben még a hajuk szála sem perzselődött meg. A király
kihozatta őket a kemenczéből s mind a hármat babyloniai
nemességre emelte.
Kritikus. Ezt elhiszem. (Mert muszáj.) Hanem ez még nem elég
arra, hogy keresztyén szentek legyenek belőlük.
Szerző. Előrebocsátom, hogy az esemény szinhelye Dalmatia, s a
történet ideje úgy a keresztes háborúk első századára esik. Akkor
még nem voltak tisztázva a fogalmak, hogy kik a keresztyén, kik a
zsidó szentek? Egyébiránt Dávid királyt is szentnek szoktuk nevezni,
pedig senki sem kanonizálta, sőt Simeon valósággal szentnek is van
nyilvánítva; pedig (kútforrásaim szerint) csakugyan zsidó volt és
maradt, holta napjáig.
Kritikus. De hát miért neveztek el egy kolostort épen Zsidrák,
Mizsák és Abednégórul?

23. Szerző. Azért, mert ezen tiszteletreméltó áhitatos menedéknek a
boltozatai rejték kőkoporsóikban ezen dicső férfiak
csontmaradványait, a mikhez messze földről (sőt tengerről is)
elvándoroltak a hivő népek.
Kritikus. De hát hogyan kerültek Ninivéből Dalmátiába ezeknek a
zsidó hitregebeli hősöknek a csontmaradványai: kétezer esztendei
földben pihenés után? Előre kijelentjük, hogy holmi csodatételeket
nem fogadunk el: vagy tessék azt irni az elbeszélés alá, hogy
«legenda»: akkor más megitélés alá esik; de ha regény, akkor realis,
circumstantiális, minutiosus magyarázatot követelünk. Tehát
ilyenformán a lorettói és tersatói kápolna szállítás módja ki van
zárva.
Szerző. Nem is folyamodom semmiféle csodatételekhez:
mindennek urát adom. Tehát: volt a hajdankorban egy hirdetett
utazó: Jónás prófétának hítták. Ő találta fel a hajótörés elleni
biztosítást s ő utazott a legelső gőzhajóban. Ő volt a legelső alapító,
a ki részvényleveleinek gyors pusztulását megérte, akkor még ezeket
«töklevélnek» hivták. Egyszer ellátogatott Ninivébe is: előre
bejelenteni, hogy jön a nagy «krach». Ennek a jó szolgálatának a
jutalmául nyerte a királytól ajándékba az ez ideig mauzoleumban
tartott három hires hazájafiának a csontjait. Ő azokat haza vitte
Jeruzsálembe, ott elrejtette a Gecsemáné kertjében, mikor aztán a
keresztes hadak elfoglalták a szent várost, Jónásnak egy dédunokája
rávezette őket a becses ereklyére s nem kivánt érte semmi jutalmat.
Kritikus. Szerző visszaél a kritikus elnézésével! Hisz ezek mind
zöld mesék!
Szerző. Hiszen még nem mondtam el végig. Lakozék abban az
időben Raguza falain belől, mely akkoriban igen hatalmas
köztársaság vala, egy gazdag és hires patricius: névszerint Galeatoris
János. Divat volt latin neveket viselni. A család ősei már, mint
«gályázók» voltak ismeretesek, kik hajóikkal a Pontusig és a Veres-
tengerig eljártak. János maga kiválóan ereklyékkel kereskedett. Egy
egész raktára volt ezekből a Borgo Ploccén, a melybe a széles

24. világból mindenünnen szállították a kegyelet által megőrzött
kincseket a hitetlenek országaiból, s viszont innen hordták ismét
ugyanazokat széjjel az igazhivő népek tartományaiba. Ugyanennél a
firmánál vásárolta II. Endre királyunk is azon nagybecsű ereklyéket,
a melyeket nevezetes palesztinai hadjáratából hazahozott. Galeatoris
Jánosnál (a hogy majd közelebbről meg fogjuk ismertetni nagyszerű
üzletét) kapható volt mindenféle ereklye, a melyre csak a kegyelet
figyelme kiterjedt, duplikátumokban is; sőt a keresettebb czikkek
többszörös készletben. Maga a keresztyén vallás még akkor a
dalmata partokon a kiforrás és erjedés stádiumában volt, mindenki
annyit tett hozzá, s azt választotta ki belőle, a mi neki tetszett:
lehetett hinni, lehetett tagadni, s a kettőért verekedni; minden város,
minden falu, minden kolostor más védszentet választott magának, s
annak az ereklyéit a szomszédjától féltette és védte, mert azoktól
várta a boldogságát. Megtörtént pedig, hogy két-három helység is
ugyanazokat a szent maradványokat nevezte magáénak, ez nagy
viszálkodást szült. Azért az elővigyázóbbak olyanokat választának, a
kik nem forognak annyira közbeszédben; így jutott a Brantavölgyi
kolostornak a «három tüzes szent», mind a Galeatoris firma
közvetítése által.
Kritikus. Kezd a szeg kitörni a zsákból. Tessék hát leirni a
kolostort. Majd a végére tartjuk fenn az észrevételeinket.
* * *
Szerzetesek és apáczák mindenha ki tudták jól választani a
legszebb vidékeket, a hová csendes visszavonultságuk hajlékát
építsék, ezek közé tartozik a Branta völgye.
Az Adriai-tenger sziklazátonyai őrzik a völgy torkolatát, hajósoktól
rettegett tengerfenék van ott, a mely nem alkalmas se halászatra, se
osztrigatermelésre; csak egy életmód van itt, mely eltartja az
emberét: az aranymosás. A sziklanyelvek és scogliok között
megtorlik a fövény, a mit a Branta hegyipatak seper alá magával, s a
között nagy ügygyel-bajjal felkereshetők az apró csillámló
szemerkék, a mikből a népek bálványisteneit készítik. Odafenn a

25. bérczek között bizonyosan gazdag erek vannak a sziklában, a mik
ontják a latin költők által megénekelt dalmatiai aranyat, hanem ide le
már csak a porszemek jutnak. Szegény kenyér, a mely meztelenül
hagyja a mívelőjét. E félvad emberek ott laknak a meredek sziklapart
oduiban, számuk egyre apad, testük egyre véznul, nyelvüket rajtuk
kívül senki sem érti; az aranyat tőlük vándor kalmárok veszik meg, a
kik aszalt gyümölcscsel fizetnek, meg zsinegre felfűzött
kőkeménységű pereczfélével.
A Branta, a hol a tengerbe szakad, négy öles zuhatagot képez s
zúgása egész messzeségben viszhangoztatja az erdős völgyet,
melynek két oldala gyors menedékességgel emelkedik magasba. Az
északi oldalt tölgyerdő fedi, abból a fajból, mely semmi szakában az
évnek nem hullatja el a levelét. Valódi óriásai a növényvilágnak, a
miknek koronája négy-öt ölnyi magasban kezdődik, s a dereka olyan
egyenes, mint egy oszlop, négy ember ölelése át nem éri kerületét;
mikor átnéz alattuk a szem, mintha egy templom belsejébe
tekintene, a mit ős istenek emeltek. A déli hegyoldalát a völgynek
ellenben olajfák, szelid gesztenyék és cziprusok fedik. Legalant az
olajfák ezüstszürke lombjaikkal, kék gyümölcseikkel, feljebb a
nevetőzöld gesztenyék, csoportos gyümölcsbarkáikkal, a mikkel
keveredik a magasra felnyuló cziprusok sötétzöld obeliszk sudara,
mely aztán mind feljebb a többi fajrokonaival, a thujákkal, piniákkal
egészen elfoglalja a hegymagaslat ormát. Ezek a fák is vetekednek
az átelleni oldal tölgyóriásaival s a völgy mélyén egymásba borulnak
a lombkoronáik.
Csak egy keskeny ösvény vezet a Branta partján fölfelé a völgy
mentén, áttérve hol az egyik, hol a másik partra, ott, a hol a hegyi
folyam gázlói vannak; néhol az ösvény a meredek sziklapárkányra
kapaszkodik fel, a honnan veszedelmes a félre lépés, a hogy ezt a
sziklafalba vágott fülkék fogadalmi képecskéi bizonyítják; alant a
mélységben egy kőhalom, melyre minden vándor dob egy követ.
Valami szerencsétlenül jártnak a sírja talán?
Egy kanyarulatánál a völgynek egyszerre kétfelé nyílik tátongva a
hegyvágány, szétrepedt sziklafolyosót mutatva, a melynek csompói

26. és vápái kétfelől egymásba illenek; itt a Brantapatak negyvenöles
zuhatagot képez, széttört vízporából örök fehér felhőt képezve a
mélyben, melyre ha rásüt a delelő nap: szivárvány koszoru ívlik át
egyik partról a másikra. Az ösvény e zuhatag alatt vezeti át a
bucsújárót; (másnak mi dolga itt?) s onnan aztán száz sziklalépcsőn
járdogál fel addig a párkányig, a honnan a zuhatag aláomlik.
E párkányra felérve aztán térdre borul a vándor: pihenés végett
is, de még inkább az áhitattól.
Ott látja maga előtt a «három tüzes szentek kolostorát».
A háttért egy meredek gránithegyszakadék fogja körül oly
félkörben, mint egy colossæum, melynek szürkéskék alapjából
rikítón válik ki a kolostor ochra-sárga kövekből épült sima fala; ennek
a völgy menetele irányában se ablaka, se ajtaja nem látszik: azok
mind a sivár, kopár gránit semmiség felé nyilnak.
A kolostor lankás, meneteles dombon fekszik, mely lassú
emelkedéssel haladja meg a Branta zuhatagait s végre hozzá tapad a
csaknem föléje hajló gránitfal egyik oldalához.
Ez a domb maga, mintegy különválva a többi őserdő honias
növényzetétől, csupa tropikus fákkal, virágokkal van benőve vadon.
A fák alakja, levele, virága, gyümölcse mind oly csodás, ismeretlen,
mintha más világrészből került volna ide; vannak köztük olyan fák, a
miknek életföltétele egy másik fának a halála: csak veszni induló
korhatag faderékból nőnek elő (valódi metempsychosis a
növényvilágban); góliáthjai a hagymás virágoknak, mik esztendeig
készülnek hozzá roppant virágkelyheik kibontásához; gyümölcstermő
fák, a mik nem ismerik az évszakokat: egyik évenkint háromszor
terem, a másik másfél évig érleli a gyümölcsét, a harmadik együtt
hozza a virágot a gyümölcscsel, ismerős gránátalma, narancs, füge
egész pagonynyá keveredve; s a mit a mérsékelt zóna alatt mint
fanyar, kemény vaczkort ismernek, a birs körtéje itt édessé,
zamatossá, puhává érik meg. Magasra emelkednek az örökzöld geszt
körül a datolyapálmák lehajló szilvafürteikkel, mik nyers korukban

27. aranynyal versengők. S a Hesperidák kertjének még kerítése sincsen,
bemehet akárki s szedhet a földre hullt gyümölcsből a mennyit
tetszik. Csakhogy valami lankasztó melegség, átfülve a fűszerfák
minden ambra illatától, úgy meglepi a jövevényt, hogy valami más
világba képzeli magát, a hol az embert nem gyönyörködteti az evés.
A mint azután beljebb halad a sok tekergő ösvények egyikén, valami
kardalszerű énekhang által kalauzolva, lassankint olyan fák
tömkelegébe jut, a mik lábtókon járnak: a derekaik magasra vannak
kiemelkedve a földből, s három-négy vastag gyökérág nyulik alá
belőlük. Ezek nem akarnak egész fürdőt venni, csak lábvizet
használnak: ott a talaj vizenyős. Egyszerre megnyílik egy nagy,
vastag moharéteggel fedett tér, a miben öles páfránbokrok képeznek
szigetecskéket, telefuttatva csillagtermő szulákokkal. Ennek a
mohaszérűnek a széleiből csupa emberfejek bukkannak elő: de ezek
nem valami levágott fejek, hanem élő emberek szemhunyorgató
agyai, a kik énekelnek, ki vékonyan, ki vastagon, mellettük egy
mankó, vagy kettő; gunyáik a bokrokra felakasztva; ezek bénák,
nyomorékok, kik messze földről ide vándorolnak, a csodatevő láphoz,
gyógyulást keresni. A gyógykezelés igen egyszerű. Lyukat ásnak a
mohába, annak a gyökerein alól forró iszap van; abba a beteget
lebocsátják nyakig, a hóna alá rudat dugnak, hogy le ne szálljon a
pokol fenekéig, s azután a mohával jól körül tömik a fejét, hogy a
feljövő pára meg ne fojtsa, aztán ott hagyják napestig. Énekelhet is.
A moha körül a fák alatt burdékok vannak összetákolva venyigéből:
az a vendégszállás.
Hogy milyen csodatevő ereje van e mohafürdőnek, ennek
tanubizonysága az a tömérdek hátrahagyott mankó, a mit a
felgyógyult lázárok letüzködtek a moha szélében, itthagyva a
nyomoruságukat.
Ezt a mohos lápmezőt élteti egy tó, mely egész a kolostor faláig
terjed; úgy, hogy az embermagasságnyira zöld a nyiroktól.
A tó fölött állandóan rezeg a levegő, mint ahogy a délibáb szokott
hullámzani; abból a vízből kéngáz fejlődik ki. Azért ebbe a kolostorba
se orozva, se erőszakkal halandó ember be nem törhet; mert a

28. dereglyére szálló, ha mind Sámson legyen is, menten ott fullad;
helepolissal se közelítheti azt meg, mert az a kokojszásban menten
elsülyed; a ki becsületes szándékkal akar bejutni a szentelt
magányba, annak ezt csak nagy alkudozások utján lehet elérni, a mi
ki s be lövöldözött nyilak utján váltott levelezés által történik meg: ez
esetben a kolostor ballustradejáról egy átelleni három singnyi magas
mellvédre lebocsátanak egy csapóhidat, azon mehet át az
elfogadható vendég; odáig nem hat fel az ölő gáz.
Tehát ennek a kolostornak hármas védelme van az ártó világ
ellen; az egyik a nyomorékok által letüzködött mankók pallizádja, a
másik az öldöklő tó, a harmadik, a leghatalmasabb pedig maga a
Nabukodonozor király.
Igen is, ő maga az kőből kifaragva, koronázott ökörfejjel, a ki a
sziklaoduban ül a trónusán, a lábai alatti tüzes kemenczéből
füstölgve omlik elő a koppasztó forró vízsugár, mely a tavat és a
mohát örökké táplálja, s a forrás üregében látható a három tüzes
szentek alakja, Zsidrák, Mizsák, Abednegó; az egyik jaspisból van, a
másik chalcedonból, a harmadik carneolból; így daczolnak a pokollal.
S ez a meleg forrás egyuttal a titka annak a rendkívüli
növénytenyészetnek, mely a kolostor kertjét az év minden szakában
diszíti. A mit megtagadott Jupiter, megadja Pluto.
«Disputa.»
Kritikus. Csak megállhattam eddig beleszólás nélkül. Ez azután a
miroboláns tájleirás. Piktor legyen, a ki lefesti! Már most majd én
irom le, hogy milyen ez a Branta völgye, meg a völgykatlanba zárt
paradicsomdomb a valóságban.

29. A KRITIKUS LEIRÁSA.
A Brantavölgy, a mint előttünk áll: a halálnak és az enyészetnek a
képmása.
Két meredeken csapinós hegyoldal fut össze egy élesen
alákanyargó sziklavágányba, mely folytatását a tenger alatt találja; a
sziklák vakítón szürkék, vagy piszkosan sárgák; a kopár
hegyoldalban fölfelé vonuló barázdák látszanak, az egyik népmonda
szerint az ördög szántotta azokat végig ekével, a másik szerint azok
a szekerének a kerékvágásai, mikor sátán ő felsége a
menyasszonyával nászutra kelt, ebben, az ő rezidentiájának a
bejáratához egészen méltó, vidékben. A sziklák között nincs egy szál
fű, moha, moszat, pörs, kőtarjag: semmi! Ez a déli oldal. Szerző
szerint az az áldott őstalaj, melyben az olajfák kék bogyót, a szelid
gesztenyék drága marónit teremnek. Végtől-végig az egész
hegyoldal egy szikla sivatag, melynek látása fáj a szemnek. Az északi
hegyoldalon kesereg elszórva az egyetlen képviselője a
növényvilágnak: a zavoriai boróka, nagy vörös bogyókkal rakva. Ez is
csak ott, a hol hozzájárulhatatlan csompók között meghúzhatta
magát.
A völgyvágány tengerbe szakadó nyilásában még csak homok
sincsen, nem hogy abban az aranyásók drága porszemeket
kereshetnének és az egész Dalmatiában nem jön elő bányászati uton
annyi arany, a mennyivel egy karácsonfára akasztandó diót be
lehetne aranyfüstözni.
A Brantapatak, mely azokat a viszhangzó cascadeokat képezi,
egyszerűen nem létezik. Nyáron a medre száraz, tavaszszal, mikor a
hóolvadás megindul, egy pár napig ömlik rajta végig az iszapos
moslék, mely húsz mázsás sziklákat hömpölyget alá magával, s a

30. vágányt egyre mélyebbé vájja; hanem a mint a hó elment, nem
marad a vízből egyéb hátra, mint a mi a völgyvápákban odarekedt;
az aztán ott poshad, míg a forró nyár ki nem szikkasztja, termesztve
irtóztató szunyograjokat, s terjengetve a lázerjesztő bűzt az egész
völgyben; olyan benne a lég, mint egy elhagyott pinczében, a hol
ászok, hordó mind halomra penészedett.
Eleven állat a szunyogon kívül nem lakik itt, csak magasan a
légben hallani a rikácsolását a kóválygó tengeri sasnak, mely halat
hord haza a fiókjainak.
De hát menjünk odább, keressük fel a szerző által leirt
brantavölgyi csodálatos paradicsomot. Ne resteljünk egy kis lábtörést
koczkáztatni; hisz ott van az a minden sántaságot meggyógyító
mohafürdő, a hol a három tüzes szentek azonnal segítenek a
bajunkon.
Igen is: ott van az a féltekealakú domb, egy oldalon a sziklafalhoz
simulva, a többi sziklasivatagtól annyiban különböző, hogy ennek a
hepehupás szirtjei között csakugyan terem valami növényzet, a miről
a kecskék azt hiszik, hogy az is jó, ha nincs más; vadzsálya, démutka
még virágot is mutat, a szerb tövis, az már meghonosult az útfélen,
hanem a gránátalmákból mentül kevesebbet találunk. Azonban
legyünk igazságosak. Azon a helyen, a hol szerző azt a
pandanusokkal körített mohos lápot látta, csakugyan van valami
kert. Egymásra hordott sziklákból négyszegletű kertelés van emelve,
a minek széle-hossza lehet vagy húsz lépés, erre a kőfalra vannak
felfuttatva a szőlővesszők, a mik elég bort teremnek egy háznép
(azaz hogy a férfinép) számára. Alattok zöld és veres szinű tökök
hevernek: (az asszonynép télire való mindennapi csemegéje).
Bizonyosan ezek csábították el a regényírót, hogy a mohából kiálló
emberfejeket lásson maga előtt. Egyébiránt ezek is birnak annyi
észszel és tudománynyal, mint a gazdájuk, a ki hétköznap iszik és
pipázik, ünnepnap pedig iszik és czélba lövöldöz, s a ki characterére
nézve igen jeles rablóhős volna, ha a császári csendőrök az
élethivatását meg nem zápították volna. Leánya is van. Derék
személy, odakinn őrzi a kecskéket és dalol mellette magának. Arcza

31. halovány, szemei veresek, ajkai hasonlítanak a gomblyukhoz, hanem
szederjesek. Nagyon jó lenne regényhősnőnek, mert már kétszer
elrabolta a kutnál valami uskók vőlegény; de mind a kettő
visszahozta. Recommendálhatjuk szerzőnek!
No de végre rátalálunk magára a szokatlan barokk vagy bizánczi
(egyszóval furcsa) architekturával épített nagyszerű klastromra is,
melyet szerző szerint nem az angyalok hoztak ide a levegőn
keresztűl Lorettoból, hanem a mely a kigyógyult lázárok bő
adakozásaiból emeltetett szent Nabukodonozornak meg az ő három
«Hausjud»-jainak a tiszteletére.
Itt áll előttünk (mert nem dűlhet el). Körültámogatva minden
oldalról nagy ormótlan sziklákkal, egy lapos kövekből vakolat nélkül
felrakott épület, a hézagok mohával kitömve. Két szoba az egész, de
az sem egymás mellett, hanem emeletre. A felső szoba az istálló,
alól az emberi családtagok laknak. Azért így, mivel az emeletről a
tolvajok nem lophatják el olyan könnyen a kecskét, birkát, malaczot.
Ez a nagyszerű Brantavölgyben emberi kéz rakta egyetlen épület.
Nabukodonozor királyról azonban itt nem tudnak semmit. Zsidót
itt nem láttak soha és kemenczéről itt még fogalom sincs, miután
kenyeret nem sütnek; a mi pedig a világhirű thermæket illeti, azok
ugyan ha volnának is itt, bizony hiába volnának; mert itt se férfi, se
asszony elvből nem fürdik soha.
Voltam bátor bemutatni a Brantavölgyet a maga valóságában.
* * *
Szerző. Eddig a kritikus. – És én kénytelen vagyok neki
tökéletesen igazat adni. Valóban egészen ilyen a Brantavölgynek az
ábrázatja «most». Csakhogy az én históriám ezelőtt hétszáz
esztendővel ment végbe. Akkor még olyan paradicsom volt Dalmatia,
a milyennek én festettem elébb. Különben hogy választotta volna
Róma legfényüzőbb cæsarja Diocletian e vidéket állandó lakhelyéül,
a ki válogathatott Olaszország minden virányaiban? Hogy lehetett

32. volna egyes városoknak az a mesés hatalmuk, gazdagságuk, a mi
volt Raguzának? Az én leirásom Fiume környékéről, a gyönyörű
Abbaziáról van lemásolva. Ott nőnek szabadban a pálmák, ott
fakadnak a dúsgazdag források, a mik vetekednek a római «aqua
virgo»-val; ott látni még azokat a sok százados cserfákat, a miknek
darabjáért a hajóépítők háromszáz forintokat kinálnak. Kétszáz év
előtt ilyen volt a Brantavölgy is, s egész Dalmatia. A magyar királyok
uralkodása alatt még földi paradicsom, hős népek által lakott dicső
ország, melynek ellenálló erején visszatorlódott a mongol hordák
világirtó rohama, egy ország tele csodákkal! Mikor aztán a
velenczeiek elfoglalták, cselszövénynyel, erőszakkal, egyik fajnak a
másik ellen uszitásával, a keresztes hadak őrült testvérgyilkos
dulásával, akkor legelőször is azon kezdték, hogy a dalmatiai erdőket
a saját hasznukra kiirtatták. Azokból az ősvilági fákból készültek
Velencze gályái, hajóhada, kereskedelmi flottája; azokat verték le
pilotáknak az új palotákhoz, s mikor aztán Velencze maga jól lakott
az erdővel, akkor a maradékot eladta a török szultánnak.
A keresztyénség esküdt ellensége ezekből a mi őserdőinkből
építtette azokat a hajóhadakat, a mik századokon át rabszolgákkal
népesítették meg a tengereket.
És mikor aztán már ki voltak vágva a csodaszép őserdők óriásai
(a sarjaikból új erdő keletkezett volna), akkor Velencze odatelepítette
a dalmata völgyekbe mindazokat az Istentől elrugaszkodott kóbor
népvakarcsokat, a kiknek se nemzete, se hazája, a kiket itt-amott
foglyul ejtett, mindenféle zagyvalékot, mert az «uskók», a «morlák»
név nem népnek a megszólítása, az csak «szökevényt»,
«tengerlakót» jelent s ennek a szabadon bocsátott rabszolgahadnak
volt feladatául hagyva, hogy a kivágott dalmata őserdőknek még a
bennhagyott tuskóit és gyökereit is irtsa ki, szedje ki; s ezt a
rakonczát hajóteher számra hordták át Velenczébe tüzelő-szernek.
Utoljára aztán meghonosították a kecskenyájakat a letarolt erdők
helyén, s azok még sarjunövésben elpusztítottak minden újra csirázó
növényt, végtül végig az egész dalmata parton.

33. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankmall.com