Test Bank for Understanding Motivation and Emotion, 7th Edition, Johnmarshall Reeve

Test Bank for Understanding Motivation and Emotion, 7th Edition, Johnmarshall Reeve
Test Bank for Understanding Motivation and Emotion, 7th Edition, Johnmarshall Reeve
Test Bank for Understanding Motivation and Emotion, 7th Edition, Johnmarshall Reeve

1. Test Bank for Understanding Motivation and
Emotion, 7th Edition, Johnmarshall Reeve
download
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-understanding-
motivation-and-emotion-7th-edition-johnmarshall-reeve/
Find test banks or solution manuals at testbankmall.com today!

2. We have selected some products that you may be interested in
Click the link to download now or visit testbankmall.com
for more options!.
Test Bank for Understanding Motivation and Emotion, 6th
Edition by Reeve
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-understanding-
motivation-and-emotion-6th-edition-by-reeve/
Test Bank for Motivation Theory Research and Application
6th Edition by Petri
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-motivation-theory-
research-and-application-6th-edition-by-petri/
Solution Manual for Motivation Theory, Research, and
Application, 6th Edition
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-motivation-
theory-research-and-application-6th-edition/
Managerial Economics Keat 7th Edition Test Bank
https://testbankmall.com/product/managerial-economics-keat-7th-
edition-test-bank/

3. Solution Manual for Pharmaceutical Calculations for
Pharmacy Technicians A Worktext, 2nd Edition
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-pharmaceutical-
calculations-for-pharmacy-technicians-a-worktext-2nd-edition/
Test Bank for Electrocardiography for Healthcare
Professionals, 3rd Edition : Booth
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-electrocardiography-
for-healthcare-professionals-3rd-edition-booth/
Solution Manual for Essentials of Strategic Management,
6th Edition, by John Gamble, Arthur Thompson Jr. Margaret
Peteraf
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-essentials-of-
strategic-management-6th-edition-by-john-gamble-arthur-thompson-jr-
margaret-peteraf/
Test Bank for Fundamental Orthopedic Management for the
Physical Therapist Assistant, 3rd Edition: Shankman
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-fundamental-orthopedic-
management-for-the-physical-therapist-assistant-3rd-edition-shankman/
Test Bank for Essentials of Corporate Finance (Mcgraw-
hill/Irwin Series in Finance, Insurance, and Real Estate)
9th Edition
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-essentials-of-
corporate-finance-mcgraw-hill-irwin-series-in-finance-insurance-and-
real-estate-9th-edition/

4. Engineering Mechanics Statics Bedford 5th Edition
Solutions Manual
https://testbankmall.com/product/engineering-mechanics-statics-
bedford-5th-edition-solutions-manual/

5. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 2



2
We Are Not Always Consciously Aware of the Motivational Basis of Our Behavior
Motivation Study Reveals What People Want
To Flourish, Motivation Needs Supportive Conditions
When Trying to Motivate Others, What Is Easy to Do Is Rarely What Works
There Is Nothing So Practical As a Good Theory

Summary

6. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 3



3
Problem of the Day

Why study human motivation? Why is it a worthwhile and satisfying thing to do?

When looking at another person in action, what cues do you use to infer that person’s
motivation? In other words, when a person is motivated, how do you know it?


Activities
Define motivation.
Ask each student to construct a personal, one-sentence definition. Then ask the students
to exchange and share their written definitions with the person sitting next to them.

Define emotion.
Ask each student to construct a personal, one-sentence definition (if possible). Then, ask
the students to exchange and share their written definitions with the person sitting next to them.


Discussion Questions

Theory

1. Imagine that a guest speaker, named Dr. Motivation, pays a visit to your class.
He wonders if you might have one burning question to ask. What might that question be?

2. From a motivational point of view, what causes behavior?

3. From a motivational point of view, why does behavior vary in its intensity?

4. Are people primarily motivated by internal motives or by external events,
or are people motivated about equally by internal motives and external events?

Application

1. Think about a serious motivational problem you had. What was it?
What do you think caused the problem? How might you solve it?

2. Think about a serious motivational problem someone else had (e.g., a friend or
teammate). What was it? What do you think caused the problem?
How might you solve it?

3. Why did you come to class today? Provide a motivational answer to explain:

Initiation: What motivated you to come to class in the first place?
Persistence: Why do you continue to stay minute after minute?

7. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 4



4
Why come back tomorrow?
Goal directedness: Why go to class today rather than do something else?

8. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 5



5
Multiple-Choice Test Questions

__ 1. Motivation study concerns itself with those processes that give behavior its:
(a) benefits and costs.
(b) energy and direction.
(c) feedforward and feedback.
(d) success and personal authenticity.

__ 2. A theory is a(n):
(a) construction of facts with successive layers of complexity.
(b) intellectual forecast to estimate the value of a psychological principle.
(c) project requiring some action or some set of actions.
(d) intellectual framework that organizes a vast amount of information about a
phenomenon as to describe, understand, and explain it.

__ 3. Pairing “science” and “motivation” in the phrase “motivational science” means that
answers to motivational questions require:
(a) that one’s personal beliefs about motivation are confirmed by cultural norms.
(b) opportunities to reflect on one’s personal experiences so as to gain personal
insights about the nature of motivation.
(c) objective, data-based, empirical evidence from well-conducted research.
(d) that one recognizes that most motivational states cannot be studied scientifically.

__ 4. Which of the following statements is most true?
(a) A motive is an internal process that energizes and directs behavior.
(b) Cognitions are short-lived physiological-functional-expressive phenomena.
(c) External motives (incentives) predict behavior better than do internal motives
(needs).
(d) Internal motives (needs) predict behavior better than do external motives
(incentives).

__ 5. Which of the following statements best defines motivation? Motivation is:
(a) an intense desire to succeed.
(b) a force that energizes and directs behavior.
(c) a system of rewards and punishments to influence behavior.
(d) positive beliefs about oneself, such as high self-esteem.

__ 6. Among the following questions, which is considered to be a core, perennial question
within motivation study?
(a) Is human behavior mostly conscious or mostly unconscious?
(b) Under what conditions do people learn best?
(c) What causes behavior?
(d) Why are people happy?

9. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 6



6


__ 7. People often say that the best way to motivate others is to increase their self-esteem, as in
“Find a way to make people feel good about themselves, and then all sorts of good things
start to happen.” In response to this approach to motivation, the textbook concluded that:
(a) no research exists on self-esteem because it is best studied through personal
experience.
(b) a great deal of evidence supports this approach to motivation.
(c) practically no evidence supports this approach to motivation.
(d) while not perfect, increasing self-esteem is still the most effective approach to
motivating other people.

__ 8. Which of the following questions is not a key part of understanding motivation study’s
basic question, “What causes behavior?”
(a) Once begun, why is a behavior sustained over time?
(b) What is the difference between one type of behavior and another?
(c) Why does behavior start?
(d) Why does behavior stop?

__ 9. A motivation researcher interested in understanding why a person eats a meal needs to
answer all of the following questions, except:
(a) How is food digested?
(b) Why did the eating begin?
(c) Why did the eating end?
(d) Why did the person eat quickly at first but eat much slower after several bites?
(e) Why is the person eating a meal rather than doing something else?

__10. _________ are conditions within the individual that are essential and necessary for the
maintenance of life and for the nurturance of growth and well-being.
(a) Cognitions
(b) Emotions
(c) Motives
(d) Needs
(e) Presses

__11. __________ are short-lived subjective-physiological-functional-expressive phenomena
that orchestrate how a person reacts to significant life events.
(a) Cognitions
(b) Emotions
(c) Motivations
(d) Motives
(e) Needs

10. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 7



7
__12. In contrast to other psychological constructs, such as intelligence and personality, the
construct of "motivation" has one great advantage, which is that:
(a) measures of motivation are more reliable than are measures of these other
constructs.
(b) motivation is more psychological in nature than these other constructs.
(c) motivation is more stable and endures over time more than these other constructs.
(d) the antecedent conditions to motivational states are frequently known.

__13. The duration of time a person waits to get started on a task upon first being given the
opportunity to do so (e.g., how much time it takes before one starts studying upon
entering the library) is called:
(a) choice.
(b) effort.
(c) latency.
(d) persistence.
(e) probability of response.

__14. _____ is the time between when a behavior first starts until it ends.
(a) Choice
(b) Effort
(c) Latency
(d) Persistence
(e) Probability of response

__15. Assessing a person’s heart rate, blood pressure, and respiratory rate to infer the presence
and intensity of a person’s motivational state constitutes which type of measure of
motivation?
(a) automated
(b) behavioral
(c) enactive
(d) psychophysiological
(e) projective

__16. In general, motivation researchers rely heavily on _____ measures, but only lightly on
_____ measures.
(a) behavioral and physiological; self-report
(b) behavioral; self-report and physiological
(c) self-report and behavioral; physiological
(d) self-report; behavioral and physiological

__17. Which of the following is not a valid criticism of self-report measures of motivation?
(a) People often give socially desirable, rather than accurate, verbal responses.
(b) Self-report measures are inherently unreliable.
(c) Self-report measures do not work well with either infants or animals.
(d) Self-report measures frequently rely on memory for their accuracy.

11. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 8



8

__18. If a motivation researcher measured chemicals within a person’s blood or saliva
(e.g., epinephrine, cortisol), then that researcher would be assessing which aspect of brain
and physiological activity as an expression of the person’s motivation?
(a) brain activity
(b) cardiovascular activity
(c) electrodermal activity
(d) hormonal activity

__19. Engagement is a multidimensional expression of motivation. Which of the following
aspect of engagement is not central to understanding the person’s underlying motive
status?
(a) behavioral engagement
(b) cognitive engagement
(c) emotional engagement
(d) social engagement

__20. _______ engagement expresses the extent to which the person actively monitors how
well things are going and uses sophisticated learning and problem-solving strategies.
(a) Behavioral
(b) Cognitive
(c) Emotional
(d) Social

__21. _______ refers to how actively involved a person is during the activity in terms of
being on-task and displaying effort and persistence.
(a) Agentic engagement
(b) Behavioral engagement
(c) Cognitive engagement
(d) Emotional engagement
(e) Social engagement

__22. Which of the following is an example of using hormonal activity to measure motivation?
(a) Cortisol release into the bloodstream
(b) Electrical changes on the surface of the skill, as with a lie detector machine
(c) Eye behavior, such as blinks and glances
(d) Facial expressions to show a specific emotion
(e) Ingesting a medicine to change brain functioning, such as taking an aspirin

__23. If a student pays very close attention to the learning materials, puts a lot of effort into the
learning, and persists in the learning for an extended period of time, she would be rated as
scoring high on ___________ engagement.
(a) behavioral
(b) cognitive
(c) emotional

12. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 9



9
(d) social
__24. If a student asked questions, offered suggestions, and expressed his preferences for how
to learn the lesson, he would be rated as scoring high on __________ engagement.
(a) agentic
(b) behavioral
(c) cognitive
(d) emotional
(e) social

__25. The following example reveals the importance of which theme in the study of
motivation? The worker who has an interesting job and works with supportive
co-workers will perform better and be happier on the job than will the worker who has a
boring job and works with conflictual co-workers.
(a) Motivation includes both approach and avoidance tendencies.
(b) Types of motivation exist.
(c) To flourish, motivation needs supportive conditions.
(d) We are often not consciously aware of the motivational basis of our behavior.

__26. Which of the following statements best supports the conclusion that types of motivations
exist?
(a) Motivation is a dynamic process.
(b) Motivation is a unitary construct.
(c) Some types of motivation yield a higher quality of experience and better
outcomes than do other types.
(d) Some types of motivation produce more energy and direction than do others.

__27. To adapt optimally, people need a motivational repertoire that features:
(a) just as many avoidance-based motives as approach-based motives.
(b) many more approach-based motives than avoidance-based motives.
(c) many more avoidance-based motives than approach-based motives.
(d) many more psychologically based motives than biologically based motives.

__28. Which of the following is an example of motivation as an intervening variable?
(a) Motivation  Outcome
(b) Motivation  Multiple outcomes
(c) Old motivation  Social context  New motivation
(d) Social context  Motivation
(e) Social context  Motivation  Outcome

__29. A motivational psychologist would agree with each of the following statements, except:
(a) changes in environmental conditions cause changes in motivational states.
(b) motivation includes both approach and avoidance tendencies.
(c) to adapt optimally, people need positive, approach-based motives rather than
aversive, avoidance-based motives.
(d) to flourish, motivation needs supportive conditions.

13. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 10



10



__30. The following example illustrates what core theme in motivation study:
 People are more sociable on a sunny day than on a cloudy day
 People are more violent in the hot summer months than in the cold winter months
 People feel hungry because they have low leptin in their bloodstream
(a) Motivation study reveals what people want
(b) To flourish, motivation needs supportive conditions
(c) Types of motivation exist
(d) We are not always consciously aware of the motivational basis of our behavior
(e) When trying to motivate others, what is easy to do is rarely what works

__31. Theories help motivation researchers:
(a) avoid having to collect data to test their hypotheses.
(b) avoid statistics to analyze the data they collect in their experiments.
(c) understand the public’s priority as to what motivation researchers should study.
(d) understand the complex phenomena they study.

__32. Can theories of motivation be used to recommend practical applications to improve
people’s lives?
(a) No, the real world is just too messy for practical applications of theories of
motivation.
(b) No, typically theories are guidelines with little or no truly useful applied value.
(c) Yes, once validated, theories can be used to recommend practical applications.
(d) Yes, so long as practical application takes precedent over theoretical speculation.

14. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 11



11
Answers to Multiple-Choice Questions

Chapter 1
Introduction


Multiple-Choice Test Questions

1. b 11. b 21. b 31. d
2. d 12. d 22. a 32. c
3. c 13. c 23. a
4. a 14. d 24. a
5. b 15. d 25. c
6. c 16. a 26. c
7. c 17. b 27. a
8. b 18. d 28. e
9. a 19. d 29. c
10. d 20. b 30. d

15. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 12



12
Short-Essay Test Questions

1. Explain the meaning and importance of the phrase motivational science.
That is, why is it important to say motivation is a science?

2. Explain the function or purpose of a theory in terms of helping (1) motivation researchers
understand complex phenomena, (2) generate testable research hypotheses, and (3)
recommend practical applications (e.g., schools, work) to improve people’s lives.

3. State the two perennial questions in the motivation study.

4. How do motivation researchers answer this question: What causes behavior?

5. How do motivation researchers answer this question:
Why does behavior vary in its intensity?

6. What is the problem with the idea that the best way to motivate people is to increase their
self-esteem? That is, why don’t motivation researchers recommend that practitioners
(e.g., teachers, parents) boost people’s self-esteem with the intention of increasing their
motivation?

7. What is the subject matter of the motivation study? That is, if motivation is defined as the
study of those internal processes that give behavior its energy and direction, then
identify the various processes that give behavior its energy and direction.

8. Why do motivation researchers care so much about monitoring a person’s engagement
during an activity? When they monitor a person’s engagement, what do they monitor to
determine the person’s extent of engagement?

9. How can you tell that someone is motivated? That is, to assess the quantity and quality
of a person’s motivation, what would you measure?

10. If a person was very fearful, what would a motivational psychologist measure to infer the
presence and intensity level of that fear?

11. Provide a definition and example of these two aspects of motivated behavior:
latency and persistence.

12. Explain why motivational psychologists do not solely depend on self-report questionnaire
data to assess people's motivational states.

13. Briefly describe each of the following six physiological systems that expresses a person’s
underlying motivational or emotional process—cardiovascular activity, plasma activity,
hormonal activity, ocular activity, electrodermal activity, and skeletal muscle activity.

16. Instructor's Manual and Test Bank for Understanding Motivation and Emotion 13



13

14. Explain the meaning of the following theme in motivation study:
Motivation benefits adaptation.

15. Explain the meaning of the following theme in motivation study:
Motivation varies not only in its intensity but also in its type.

16. Explain the meaning of the following theme in motivation study:
Motives vary over time and influence the ongoing stream of behavior.

17. Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

18. atheizmussal, erkölcs elleniségre vezető elvekkel, fatalizmussal
vádoltatnak és minden egyébbel, ha van még valami, mely irántok
gyülöletet gerjeszthet. Ezen vádaktól távol azon férfiak nyilvános
élete, a kiknek tanitmányait látjuk előnkbe terjesztve, és ha a
filozofiában elégnek tartatik néhány betanult szavakkal vitázni,
azoknak értelmét hol ide hol amoda huzni vonni, azokhoz
következtetéseket aggatni, mind addig mignem föltett
eredményünkhöz jutunk, ugy hadd menjen a maga utján, nem sokat
törődünk vele.“ – Igy szól Győry Sándor elfogulatlanul és eléggé idős
korában, hogy éltesek által ifjunak ne kisebbittessék; és fejtegetvén
az ujabbkori elmélődést, ezen tételben mondja ki megnyugvását, s
az eszme iránti hódolatát: „korunk az általános filozofia
kifejlődésénél állapodott meg;“ és ez alapon szövi további
okoskodásait az emberiség eszményi (talán inkább eszmei
53)
)
kifejlődése körül. Elég, elég, hogy az eszmeiség ócsárlói ellen
bástyát találtunk legyen okoskodásaiban. –
A helyett, hogy a tudományoknak nem a divatos vagy jobban: a
régi skot- és kantféle bölcsészet nyomán való haladását részletesen
és tovább is bizonyitgatnám, egyedül a nyelvészetről van egy két
szóm, részint magam igazolása végett, részint a nyelv körüli más
más utú törekvések összehozására. Én, mint másban, ugy itt is
szeretem együtt tartani az elméket, s nem látok semmi veszedelmet
abban, ha Czuczor egyik, Hunfalvy másik utat követi a nyelvtan
megalapításában. Ez nincs az én általam követett bölcsészet ellen;
azonban más oldalról nem kis aggodalmak keletkeztek az iránt:
lehet-e Czuczor utját jogositani. Én, részemről, jogositottnak hiszem,
tartom; s nem támasztok gyanut okok ellen, ok nélkül. De honnan
van hát nyelvészeink aggodalma, kik a bölcsészeti nyelvészettől,
mint Hunfalvy Pál, féltik a nyelvet? Felelet: nem elegendő bölcsészeti
műveltségből, vagyis az egyoldalu gondolkodásból, mely szerint a
történeti vagy összehasonlító nyelvészek elvetnek mindent, a mit a
nyelv külső történetéből nem merithetnek, vagy más szóval: semmit
sem hagynak az élő tudalomra, a nyelvösztön és érzékre, holott a
magyar nyelv nem oly teljesen bevégzett jószág még, melynek csak
története volna már, hanem van folyvást eleven, munkás élete,

19. szülemlő képessége, mely szerint ha nem teremt is minden nap uj
alakot, de legalább ujraszülheti a régieket, mint ujra is szüle már
sokat; nem is említve az egyszerüséget, mely a tisztultság, éredés
tagadhatlan jele. – Hibáznak továbbá nyelvészeink abban, hogy a
nyelvet, mint bölcsészetit, nem a képzet, hanem teljesen a
gondolkodás müvének hiszik; legalább ide vág Hunfalvy Pálnak
ellenem felhozott okoskodása, melyben a betük jelentességet, az
organizmus szolgálatát a nyelv körül, elveti. Mert ha valamit állitok is
„a magyar betük ősjelentéséről,“ ez még nem azt teszi, hogy annak
„minden más nyelv betüiről is okvetlenül“ állani kell. Épen az a
nyelvek sajátsága, hogy bennök nem azon abstrakt egyetemesség
dolgozik, mely nem is egyéb, mint egyetemesség, hogy a mi egy
nyelvben történik, másikban is ugy történjék. Épen abban áll a
nyelvek szelleme, hogy a mit egyik nép igy fejez ki: a másik
amugy fejezi ki, vagyis a dolgot, mely egy és ugyanaz, p. a
napot, egyik mondja nap-nak, a másik sol-nak a harmadik
Sonne-nak, igy az isten, világ stb. szavak végetlenül. A mit
már élő nyelv körül tudni lehet, az nem foglaltatik mindig
oklevelekben. Sőt a nyelv élete épen a tudalom maga. Soha se
keressünk azért oly egyetemességet, a mi csak névleg az, ne
különösen nyelvekben; ne is fogja rám senki, mintha én olyan
bolondot állitanék, „hogy egyedül a mi nyelvünk hű lenyomata az
emberi organizmusnak, s a többi nyelvek elkorcsosultak“
54)
; mert ez
az én bölcsészeti meggyőződésemmel ellenkezik; holott más oldalrul
nem csudálom, ha olyanokért tétetem felelőssé, a mik a régi elvont
bölcsészeti gondolkodással épen egyeznek. Ilyen már az a
meggyőződés, „hogy a nyelv bölcsészeti müvelése az élő tudalom és
ezer meg ezer példák nyomán fölösleges, mert a bölcsészet
egyetemes tudalom dolga, igy tehát bölcsészeti
nyelvmüvelés után a nyelvek között nem volna
különbség, holott a tapasztalás ellenkezőt tanit.“ És épen mert a
tapasztalás ellenkezőt tanit, azaz a nyelvek különbségét: ezért kell
lenni a magyar nyelvben is valami különböztető határozmánynak,
tulajdonkép sajátságnak. És ez a sajátság nem épen az, mi a magyar
nyelvnek, példaul az uralaltaji nyelvek közül, mint felmaradt rész, jut,

20. hanem az, a mi a magyarnyelvet folyvást élteté s virágoztatá addig
is, mig uralaltaji nyelvekről nem is álmodtunk. Ez pedig a nyelv mai
élete, melynek törvénye nincs megirva előre a
rokonság határai között.
Hasonlóul hiába való törekvés „a magyar nyelvnek minden
izikéjét oklevelesen meghatározni“ akarni, mert a nyelv oly szabad
alkotásnak is helyt ád, minő a legszilajabb költői képzelődés vagy
kedvcsapongás mögött sem marad hátra. Én tisztelem az
összehasonlitó nyelvészetet, s erről Hunfalvy P. is vön értesülést,
hanem az még nem minden. És Hunfalvytól nem vehető épen rosz
néven, ha emlitvén „a hires filozofia tudományt,“ kicsinléssel szól
felőle, mert ez neki már szokása, másfelől az a bölcsészeti
gondolkodás, a melyre munkáiban ismerhetni, nem is egyéb mai
nap, mint csak épen hires. Ő, hiszem azon bölcsészetről szól
kicsinléssel, a melyet ösmér; tudnillik a magáéról; ez jogában áll.
A nyelv, mint emberi szellem müve, dolgok tárgyak neve. A
dolog vagy tárgy (nap, isten, világ) ugyanegy; a név (nyelvek
szerint) különböző, hasonló vagy épen ellentétes. Lucus a non
lucendo. De a dolgok nem üres, holt lények, hanem bennök erők,
törvények munkálnak, nyilatkoznak; és pedig elménk meg szokta
különböztetni bennök a lényegest a látszattól, az allományit
(substantiale) a járulékitól. Egyik tárgyat elnevezé az ember egyik,
másikat másik tulajdona után; vagy épen a magyar ember a lényegi,
másik csak a látszati oldalt vette észre, s fogadta el inditóul a dolog
elnevezése végett. Sőt tetszett valamely nyelvnek ugy és nem
máskép álkotni szót, mint Humboldt irja: aus freier Lust, teremtői
játékból: ki veheti kérdőre? Az összehasonlitó nyelvész? Soha! A mit
a képzetek társakozása egy Shakspearenél, egy Jean Paulnál vagy
magánál a népnél, dalai, meséi, közmondásaiban szabad, senkitől
nem engedelmezett, de nem is kért módon összehoz: mindazt
előhozhatja, mindazt a szabadságot követheti a nyelv és jaj a
nyelvnek, a mely ebbeli szabadságát nem követi, nem használja,
mert megkövesül, elveszti szülemlő erejét utóvégre. Mondom, ismét
mondom, „okleveli bizonyosságot“ ne keressetek a nyelvben; ne is

21. feszitsétek a szellemet a tudvalevő szabályokra, és ugy ne a
nyelvben, mint ne egyebütt. A maga önutú, szeszélyes, daczos
alakaiban a nyelvet követni, a nyomokat kimutatni, ez nem épen oly
csekélység, mint pusztán az adatok emberei gyanitják. Tiz
összehasonlitó nyelvészünk lesz addig, mig nem kettő olyan, minőt,
előbbiek után, ohajtok, Czuczorban pedig jó formán birunk is már.
Ha tehát történik, hogy valamely tárgyat ez a nyelv talán lényegi,
amaz ellenkezőleg látszati oldalrul foga föl és nevezett el, és erre a
betük vagy hangok segitségét sajátságos módon vette igénybe: nem
lehet-e szólni bölcsészeti nyelvmüvelésről, mint ezt, Czuczor után,
tömérdek példában isméri a magyar olvasó már eddigelé? És ha
nyelvünkben talán inkább lényegi mint látszati oldaláról van
elnevezve a dolog, nem mondhatni-e, hogy a magyar elme inkább
bölcsészi mint költői határozmányait ragadta meg annak, vagy
mgforditva? Igy a bölcsészeti nyelvmüvelésről, igenis, lehet sőt kell
szólni, ha nem akarjuk egyoldaluságban szilárditani meg a
nyelvészetet, mitől isten őrizzen. De ez a bölcsészeti nyelvmüvelés
korántsem azt teszi, hogy mindig kategóriákat pergessünk
ajkainkon; hanem ez uton lehet szólni valamely nyelvnek bölcsészeti
vagy költői hajlamáról, de akár ezt, akár azt mondjuk, mindig
bölcsészkedve, okot fejtve szólunk, különben az egész nyelvészetet
igen közönyös dolognak tartom, olyannak, melyben semmi sincs
egyéb emlékezeti tudatnál, a lélek bensősége nélkül.
Mindezektől azonban elüt Hunfalvy P. értelme a bölcsészeti
nyelvmüvelésre nézve. Szerinte „bölcselmi magyar nyelvtudomány az
leend egyszer, mely felfogva a nyelvek közötti egyezést és
különbséget, fel az altaji nyelvek általános jellemét, azok mélyébe
hat, s a magyar nyelvnek minden izikéjét oklevelesen
meghatározza“
55)
. A mi ezenkivül van, szerinte, ráfogás, ugyhivés.
Látni való, hogy ő pusztán csak adatokat szeret a nyelvben még
pedig irott adatokat. Ez igen fontos egy dolog, de az élőnek van
élete is nemcsak története, jövője is, nemcsak multja. Én ezt is
becsülöm Czuczorral és Lugossy és Ballagival együtt, mig ő csak
amazokhoz ragaszkodik. Ez érdeme egy részrül, mert munkássága

22. eddigelé is bámulatos, és hibája más részrül, mert türelmetlensége
már is kiállhatlan. A bölcsészeti nyelvmüvelés nem törli el a nyelvek
közötti különbséget, ha bár egyes hangokat, szókat végső elemekig
bonczol is. Ugyanazon hangot máskép veszi más nép. Ugyanazon
tárgyat más tulajdonság után nevezi el más nyelv. Ugyanazon
nyelvtani alakot más módon szerkeszti más nyelv. A hang egy, de a
felfogás különböző. A tárgy egy, de sokfélék a benne fekvő
tulajdonok. Egy az értelem, de más az alak, p. a mondat formája.
Ha tehát emliti Hunfalvy, hogy nem tudja: „miért nevezte el az
ökröt a régi hindu a vah (vehere) szótul, a görög a boare-tul s a
magyar az öklelni-tul;“ ha nem látja be „azon belső metafizikus
szükséget, melynél fogva különböző uton nevezték el a nyelvcsinálók
az ökröt;“ és ha „az erre adandó felelettől függ az igazság, melynek
hódolni fog“
56)
: ugy előbbeniekben kész az eligazitó felelet. Hiszen a
magyar sajtói Tárczában hozza fel maga Hunfalvy, hogy „némelyek a
szanszkr. uksan-t (taurus) seminatornak értelmezik.“ Hogy ez
épen valami nagy metafizikus szükség volna, arra semmi szükség,
mert a nyelv a képzet dolga, nem pedig a gondolaté s épen azért
különböző. Ha a gondolaté volna, ugy nem volna különböző; mert a
gondolat egy és ugyanaz, p. az ökör sehol sem tartozik nem szarvas
állatok közé, de tulajdonai után egy osztályba eshetik lóval, tevével;
s a lovat, tevét is el lehet vala nevezni vah (vehere) szótul a nélkül,
hogy mindaztal ló és teve összetévesztetnék az ökörrel. De az
öklelni-tul lovat már nem igen fog nyelv nevezni soha, mert a ló
nem öklel. És igy a metafizikus szükség mindössze is a dolog, a tárgy
maga. „Vah (vehere), seminator öklel, boare,“ mind tulajdonságai az
ökörnek, ennélfogva lehete is közülök akármelyik után neveztetnie;
mint nem fogna meglepni, ha körme, szarvai után neveztetnék is
valamely nyelvben talán szarvasnak, körmösnek stb.; mikor csak
annyiban volna beleszólója a bölcsészetnek, a mennyiben elitélné
hogy melyik nyelv nevezi lényegesb vagy kevésbbé lényeges oldal
után ugyanazon tárgyat. – Igy jár el szellemünk a nyelvalkotás körül.
És gyanus az a bölcsészet, mely nem tudhatni vél oly dolgokat,
melyeket még nem tud, ellenkezőleg nem tudni vall olyakat,
melyeket tudhat. Ennélfogva semmi nagy bölcseséget nem látok

23. abban, hogy „miért nem jelent a menni szó repülni-t.“ Ez a
szőrszálhasogatásnál is finomabb, és lehet, hogy igen gyakorlati, de
a „lét és tudat“ bölcsészetének vele semmi köze. – Térjünk vissza
ennek ügyéhez közelebbrül és végezetre.

25. XVI.
Ugy tetszik, legalább nekem, hogy az a fenséges tudomány,
melyet mondaszerü adatból Püthágorás óta filozofiának hi a
tudós világ, jelen korunkban megállapodott. Lehet, hogy az időjárás
vön uj fordulatot, s az ugynevezett gyakorlati szellemeknek viradt
fel, de hihetőbb mégis, hogy valami nagy esemény történt a
tudomány életében, mely miatt, vagy mert akadály, vagy mert fontos
előhaladás, lehetlen kissé hosszabb időre meg nem állapodni; első
esetben, hogy elhárittassék; másodikban, hogy reá mivelődjek a kor,
s utána érjenek az elmék. Én ez utolsót hiszem.
E részben a német szellemet illeti a dicsőség. Ezt bevallani az
igazságnak vitt hódolat. Egyszersmind állithatjuk, hogy a bölcsészet
elérte férfikorát, vagy legalább tulvan a fejlődési korszak
vergődésein. Ezen nyilatkozattal, megvallom, azon tudósainknak
ohajtok egy kis örömet szerezni, kik a németországi bölcsészeti
mozgalmakban, miképen Kant óta történt, megrovandónak lelék a
rendszerek egymásutáni gyors következését. De ugyanazon
tudósainknak mondok más oldalrul keserüséget, ha állitom, hogy
ilyes felfogással s ellenvetéssel akaratlanul is elárulják, hogy igen
elmaradtak, vagy tévuton járnak, talán vég meghasonlásban is
vannak a mai bölcsészeti tudalommal.
Ma már nem igen nagy szerencse az a bölcsészet, mely
tapasztalat, kétely, birálat s több efféle vezérige után indul. A
tudomány megnyeré immár a lehető szervületet, s amaz elemekből
elfogadta mindazt, mi bennök életrevaló, elsajátitható volt; minek
öntáplálkozása végett hasznát vehette. Hasonlóul elvirultak a
váladékos (ekklektikus) bölcsészet tavaszi napjai; szinte késői dolgok

26. a nemzeti bölcsészet ferdén látott alakulásai: az angol vagy skot
közérzék, a franczia felvilágosodás, a német alanyiság
részszerintiségei.
A tudomány épületén egy uj emelet van készen; ezt kell
meglaknunk, megerősitnünk, hogy tovább épithessünk. A szellem,
ugy látszik, megfáradt a nagy munkában, s hosszabb időre pihen, a
mig uj irányt lel. Láthatni ugyan mai nap is némely nyomokat, de
koránsem uj, hanem csak megujitott kezdettel. Az eszmeiségnek
(idealizmus) sükerült a rendszerbe ömlés, a tudományi alak
megnyerése, mig a másik oldal, az anyagiság, mind hiába küzd
szervületért, alakért, elevenségért. Most tehát emez utóbbi ujra
kezdi a harczot
57)
, mint Macready Macbethe, mikor már
haldoklásábul még egyszer fölemelkedik, s megerőteti magát
utoljára. Mert mióta a természet, az anyagi világ is átszellemült, azaz
tüneményeiben magánál fensőbbre, nemesebbre utal, senki okos
nem lesz eléggé bohó a természettudományok itélő széke elé vonni
az eszmeiség elvét. Pedig ez volt a rendes eljárás. A természet, mint
tények országa, volt az itélőszék, a legfelsőbb biróság. Hányszor
állittatott szembe egymással ész és anyag, szellem és természet?
Mai nap épen a legnagyobb természetbuvárok, Liebig, Humboldt stb.
tesznek tanuságot a szellem ügyében.
Ha tehát megujult az anyag és szellem ős kérdése, körülbelül
annyi várható utána, mint a mi eddigelé történt, hogy az eszmeiség
ujra megfelel magaért, föltevén, hogy legyen valakinek kedve
folytatni a vesztett ügy csatáját.
Erre gondoltam én már, midőn a bölcsészeti fejlődés
megállapodásáról szólottam. Legfőbb az, hogy ezalatt időt nyerünk
elérni az előre haladott irodalmakat s egy szivonalra emelkedni
velök. Csak az a kérdés: miképen használtassék fel az eltölteni való
idő. Mert ennek is több módjai lehetnek. Nálunk az volt eddig
szokásban, hogy a bölcsészeti vagy általán, tudományos
jelenségeket a külföldön kelle megszeretnünk előbb s aztán nagy
ügygyel, bajjal ültetnünk által, s honositani meg. Ilyenkor a mi

27. tudósaink belé kapaszkodva egy egy külföldi nagyságba, vitték a
nevét s tudományát csudálatra méltó buzgósággal, tüzzel, vassal;
inkább mint honfitársai oda haza. Sohasem szerették jobban
Coccejust, Voetiust, Ramus Pétert saját népeik, mint mi. De az
ellenkezővel, a gyülölettel is igy voltunk. Sohasem, üldözték jobban
Hegelt oda haza, mint nálunk. Azonban a szeretet épen olyan volt
mint a gyülölség: bün. Mind a kettő tekintély rovására történt; s ez
mutatá és mutatja ma is azon álláspontat, melyet a bölcsészet, mint
tudomány, irányában elfoglalva tartunk. Igy hallhatni közöttünk ma
is sokféle bölcsészetről. Rousseau és Voltaire felől, ha tetszik,
ujdonságképen csak jelenleg olvashatunk eligazitó elmélkedéseket.
Van embere a mult századi bölcsészetnek oly meggyőződéssel, hogy
a mi azóta történt, mind hiába történt. Igy rothasztjuk az életet
fölösleges tudni valókkal, miket már régen el kellett volna felejteni,
vagy csak annyit tartani meg belőlök, mennyit ételből a gyomor, t. i.
a táplálkozásra szükségeset. – Mind e jelenségből mégis annyi esik
dicséretül a magyarság szellemére, hogy nem volt oly habütése az
eszmék mozgalmának Európában, mely közöttünk nem érzett volna.
Mindenkor belé estünk a mozgalom körébe, s fejlett körültünk a
szellemi tériség, mint naptól a világosság. Ez nagy szerencse, igy és
nem máskép magyarázható meg, ha nem hullottunk ki, mint
önmiveltségü nép, az idő rostájából.
De a mi bününk, szeretet és gyülölséggel egyiránt, igen
természetes volt mind eddig. A népek egymásnak mesterei. Egyik a
másiktól tanul; és nem mutathatni nemzetet a földön, melynek
hiányzott volna a maga mestere. Történik aztán, hogy a kezdet
durvasága lebárdoltatik a müveltség simitó befolyása által; s a
nemzetek rokonulnak a pallérozódásban. Azért egy részről időelőtti
volna kedvünket veszteni a munkához, mert még nagy tudományi
multtal nem dicsekhetünk, de más részrül férfiatlan is, mert
erőszegett állapotra mutatna, mintha félnénk a munkától. Tanuljunk
csak más népeket, irodalmukat: meglátjuk, hogy a mi nem nekünk
való, bizony nem ragad ránk erőszakosan, csak el ne hagyjon
bennünket az eszmélkedés, a magunkra gondolás. Arra, hogy
tudományban eredetiek, önállók legyünk, nem is oly szükséges a

28. nemzeti eredetiség, mint az emberi szellemnek fölismerése.
Költőénél e részben kedvezőbb a bölcsész sorsa, mivelhogy nem oly
lényeges nála a nyelv és ebben rejlő forma, mint a költőnél. De ha
még a költészet is idegen formák után müveli magát és még sincs
elzárva előtte az eredetiség, mennyivel kevésbbé van okunk
kételkedni magunkszerü bölcsészeti önállóságon, ha szinte ellene
mondok is más részrül minden olyan lehető nemzeti bölcsészetnek,
mely az értelmi és érzelmi természet valamely saját vegyülése,
aránya után, égalji viszonyokból származnék, mint a „Propylaeumok“
szerzője akarja.
Bölcsészeti önállóságot azonban nem ujonnan fölmelegitett
módok és elvek, oldalvásti elmélkedések, viszketeg különczségek
adnak, hanem egyenlő méltatása mindannak, minálunk az idők
folytán az eszme javára, s érdekében nyilatkozott. Ez volna már az a
másik üdvös foglalkozási mód, melyet az eltölteni való idő alatt
fölhasználtatni, nemzetünk s irodalmunk részéről, ohajtok. Tehát
valamely történeti szempont volna elfoglalandó, s erről tekintendő át
a magyar szellemnek e tárgy körüli forgódása.
Nem én vagyok első, ki ezt sürgetem. A magyar akademiáé e
részben az elsőség, mert felállása után mindjárt, 1831-ben már
fontosnak hitte pályakérdésül adni fel: tudományos mivelődésünk
története időszakonként mit terjeszt elénkbe a filozofia állapotja
iránt; és tekintvén a filozofiát, miben és mi okra nézve vagyunk
hátrább némely nemzeteknél. És épen az, hogy nem én vagyok első,
hanem az akademia, mutatja, miszerint tárgyam földeritése a
nemzeti tudományosság ügyébe vág. A beadott pályamüvek lehet,
hogy megfejtették a kérdést, de a további nyomozást nem tették
fölöslegessé. Elismérve Balogh Pál és Hetényi pályairataik becsét –
mert ők voltak a versenyzők – annyiban mégis hiányosnak mondható
mindkettő, hogy első inkább támaszkodik a bölcsészet iróira,
összeköttetésben a külfölddel; másik, történetére; az irók
bővebb ismértetése nélkül. Mert ha kifonják is a tudomány
történetének szálait, de az első csak halmazosan, nevek egymás
után rakásával elégszik be; a második némi tartalmat is ád régi

29. bölcsészeink irataibol, de mind a mellett csak egy pár helyen, mig
legtöbb esetben nem hagyja belátni: honnan, mit és miért állit,
ekképen nem vagyunk minden lépten biztositva iratában, hogy jó
helyen járunk-e csakugyan; s a történeti alap mintha ingana lábaink
alatt. Megértjük példaul, mikép Arisztotelest vagy Cartest követé
egyik vagy másik bölcsészünk, de nem többet ennél; s nem marad
egyéb hátra, mint szavukra hinni belátás nélkül.
Ez oldalrul kivánatos volna minden egyes bölcsészt át meg át
tanulmányozni, s kivonatban közzé tenni, mások itélete alá is
bocsátani az irodalom utján, hogy a holt kelme megelevenednék
lelkeinkben. – Alapos reményeim vannak hozzá, hogy bárminő parlag
is a mi régi tudományosságunk mezeje – mégis csak a mienk az –
nem egy buvárkodó elmének fogja, épen ezért, maga felé ragadni
szeretetét.
Ha mégis a történeti szempont fölvétele után aggodalom
keletkeznék az iránt, hogy adataink sovány multra, szégyenlendő
kezdetre fognának visszavezetni: ez a legalaptalanabb aggodalom
volna, s épen ellenkező a történeti szemponttal. Hiszen a történetnek
épen azt kell mutatni, a mi történt, a mi megesett; s megvallom, én
nem volnék oly nagyra vele, mint közönségesen a történetirók, hogy
a mi eleinknek a tüzimadással nem épen legalább való fogalmuk volt
istenről. Sőt egyáltalában kétséges előttem minden nagy kezdet;
akkor pedig, ha netalán az utódok a nagy kezdet után is
alászállottak, nevetséges. Sohasem vált szégyenére a görög
elmének, különösen az ion iskolának, hogy Thales a vizet,
Anaximenes a léget, Anaximander a vizet és léget, Heraklit a tüzet,
Empedokles az elemek khaószi vegyületét tartá a dolgok kezdetének,
mig Leucipp és Demokrit a parányokat (atomokat). Ki veti szemére a
Püthágorás által alapitott olasz iskolának, hogy istent az anyaggal
együtt hivé öröktőlinek s ezek egymásra mükődésének
harmóniájából hozta ki a világot? Igy vagyunk a többi oskolákkal is.
És miért nem volnánk igy továbbá minden egyes népekkel és
tudósaikkal? Nekünk magyaroknak, utoljára is csak magunknak kell
magunkat felfogni, megismerni; s vajjon aggodalmasan kell-e

30. nyulnunk Laszkói Csókás Péter bölcsészetéhez, mert ő a
lelkeket, a test halála után, egész saját, nekik való helyen egy nagy
társaságban együtt tartja, mit bölcsésznek tudni alig lehet; piruljunk-
e, ha Pósaházi előtt nem látszott épen nevetségesnek a föld
napkörüli forgása, mig Sartori Bernát egy századdal utóbb is
lehetlennek hitte azt?
Szokjunk hozzá észrevenni a kicsiségeket, majd rá kapunk a
nagyra is. Hibábul, tévedésbül még a kicsi jó. A történeti szempont
már legbiztosabban juttat bennünket eme nem irigylendő jóhoz; de
ha egyszer nincs jobb, az is több semminél. És ha netalán ugy
látnók, hogy az a nagy bölcsészeti tökély másutt is csak nagy idők és
törekvések munkája s eredménye, nem kapnánk-e vidámságot,
kedvet a tudományhoz inkább, mint bölcsészeink szokásos
gyakorlatával, kik elsajátitván a fő eszméket a külföld tudósaitól,
vadonat ujdonság gyanánt bevetik közinkbe rágódni és veszekedni
rajtok mint Pósaházi korában Cartesen, Rozgonyi korában Kanton,
Szontagh Gusztáv korában Hegelen? Ki látta fejleni azon
körülményeket s föltéteket, melyek alatt, által és között az emlitett
bölcsészek tudománya nem épen szörnyeteg szülött, vagy az emberi
elmejárásnak ficzamos gyermeke, hanem rendes maga utjáni
teremtmény gyanánt mutatkozik, s természetesnek találtatik? Senki!
– Pedig ha egyszer bevétettek tudósaink által, kellett annak valami
belső okának is lenni. Az nem lehetett puszta ránktapadás. Ily
módok előadásával ohajtanám én elfoglalni egy időre bölcsészeti
irodalmunkat. De még eddig elhanyagoltatott közöttünk a
bölcsészetnek ily utu müvelése; szakadékos jelenetek mutatkoztak
folytonos velebánás helyett. Fölvettük, letettük a tárgyat, mint a
pert; s nem adván semmit lelkünk elevenségéből a tudományhoz,
elidősült, elócskult a legszebb ujdonság is, mig végül hasznavehetlen
jószág gyanánt rajtunk veszett, rajtunk száradt mint a gyalázat.
Hiányzott a szerves munkásság, fejlődés.
Mindez semmi volna magában, ha némileg elvből nem történnék.
Talán minden gonoszkodás nélkül állithatnám, hogy mi, magunk
között elméletét állitottuk fel a nemgondolkodásnak. Valaki elkiáltá

31. magát egy rosz órában, hogy a magyar szellem fellengősdi járásu, és
legott elkezdtünk lenni gyakorlatiak, életbölcsek s ellenségei minden
elmélődésnek. Hetényinek szüksége volt a gyakorlat erősbödésére, s
igyekezett bebizonyitani, hogy a magyar „keleti faj“ és „gyakorlati
irányu“; igy felhőt támasztott a szobatudósság ellen. S általában a
tudós czimet gunyul szokták használni akademikusok épen ugy
mint ujdonságirók, előtte utána, kivétel nélkül. Aztán velőnket veték
latba, s mérlegelék az érzelmi és értelmi természet vegyarányát.
Honnan mindez állitások? Felmutatta-e valaki: miben áll a
magyarság szelleme, gondolatjárása kezdettől mostanig? Művelődési
történetünk csak most kezdődik, mióta az irodalmat, s
tudományosságot fejtegeti egy két elme, de még nem jutottunk el a
magunk megismerésének határpontjához.
És legyen kárhoztatás nélkül mondva, de mégis megmondva
egyszer és őszintén, hogy a történeti életére oly sokat adó magyar
népnek bizony nem válik dicséretül az a fél meleg fél hideg indulat,
melylyel a legujabb magyar irodalom történeti irányát fogadja, ha
még most is csak áldozatul kell vinni az irónak minden tudományát,
erkölcsi s anyagi haszon kétes kilátásával. Mit nem követ el az
irodalom, hogy kellő méltánylást gerjeszszen Szalay, Teleki, Toldy e
nemű vállalata iránt? Micsoda mesterséges az a kelet, mely a
„Nemzeti könyvtárnak“ csináltátott? Az „Erdélyi történelmi tár,“ a
tudós társasági „Magyar történelmi emlékek“ hasonló utánalátással
remélhetik az életet. Az ember ohajtana ilyekrűl nem beszélni, mert
kinos kinnal esik. De a kényszerüségnél, mely ilyekrül beszélni
kötelességül teszi, fájdalmasb volna mégis a hallgatás.
Senkisem olvasta hivebben a történetirókat, mint én; de hát hol
volt az a magyar történeti munka, mely kielégitett volna? Hadainkról,
katonai erényeinkről meglehetősen hallottam; valamint jelenlenni
véltem magamat nem egyszer a Rákoson vagy Budán a nemzet
tanácskozásaiban. Figyelemmel voltam az ipar, czéh s
jobbágyrendszer multjára, s már már történetiró lett belőlem, de
mind nem láttam, mind nem találtam még fel azt a lényeget, vagy
inkább ős alapot, mely középpontja fogott volna lenni az én

32. bölcsészet-történelmi dolgozatomnak. Mikép a föstész, midőn arczot
másol, a szemet rajzolja ki legelőbb, hogy mintegy folyvást
nézhessen a másolandó egyén lelkébe: ugy kerestem én azt a
szemet, melyen a magyarság szellemébe láthassak, s nem találtam.
Kiki megérthet, hogy az én tekintetem s vágyódásom belső
történet után sovárog, melyhez az irodalom ismérete ad
vezérvilágot. De az irodalomnak sem minden ága ver ide. Mert más
valamely tudomány története a nemzet irodalmában, más ismét oly
tudományé, mely magának a nemzetnek belső története, s
alaplényiségére vonatkozik. Mint az egyes igen rég óta vesz és tesz,
alkot és ront az életben, mielőtt teljes tudalommal birna minde felől:
ugy a nemzet. És pedig a szellemnek ilyféle nyilatkozása hiába
mondatik egyesben ifjui megnemgondolásnak, nemzetben kezdeti
müveletlen kornak; annál jobban magyaráz és fest mindkettő. Nem
ok nélkül vetettem hát én magamat utána ilyen mozgalmaknak a
magyarság szellemi életében; nem ok nélkül kerestem össze a
nemzet dalait, közmondásait, meséit, s ohajtanám ismérni most
bölcsészetét. Nekem az alapvonásokat nem adja ki a polgári vagy
világi történet. Nekem a polgári élet körülményessége, közel és
távoli befolyásoktól függése a legmeglepőbb eseményeket adhatja
had és békében; de maga az egész polgári élet olyan, hol sokan
csinálnak egyet. Melyik a sok közül a mester, nem birom kivenni,
mert gyakran a vezér is vezettetik. A szellem függ, határoztatik.
Mennyi játéka van mindenféle ingernek az ember lelke körül. A
dicsvágy még legártatlanabb, noha legbizonyosb. De a kül s erőszaki
befolyások! Ha észreveszem is a sok egyesben a nemzeti lelket, de
sokkal inkább rajta kapjuk a szellemet az igazságon, midőn is ten,
világ, lélek eszméivel foglalkozva lepjük meg az egyest; midőn
gondolatait, és érzelmeit vallás, bölcsészet aztán szépmüvekben
tárja elménk, szivünk elé; s ugy gondolom, hogy eme dolgok
ismérete az a szem, melyen a nemzet lelkébe pillanthatunk.
Nem kisebb tehát ohajtásom, mint belátást, meggyőződést
szerezni arról: micsoda fokát birja meg szellemünk az
elmélkedésnek, s mi a magyarnak belső embere a gondolkodás
É

33. szerint; s hogyan mutatkozik ez a bölcsészet történetében. És ha
mind ezt ki tudnók fejteni, magyarázni! Ha módunk esnék a földig
alázott bölcsészeti müveltséget nem lábra állitani, hanem mélyebb
sülyedéstől megovni! Mert ha százszor derűl is aranyidő az anyagi
érdekekre, melyek hatalom és nyervágy uralkodása által szinte
divattá emelvék: még sem fognak lehullni magasságukból az égnek
csillagai, melyek a világutazót vezetik; ezek pedig épen a magas
metafizikai eszmék, a szellemi világ vezérszövétnekei. És ha
csakugyan elvéljük s meggondoljuk: miben áll parányiságunk, mint
nemzeté, saját népé; mi vitte elő eddigi sorsunkat vallás,
polgárzatban; mi az, minek nevében annyiszor formáltattunk ujjá
ezer év alatt: ugy fogjuk találni, hogy az mindig és kivétel nélkül
valamely észiség, változott meggyőződés, emberiségünkhöz méltóbb
felfogás, értelmi alap nevében s érdekében történt; és ha külön
czimet szán is müvében az anyag ügyének a történetiró, s megjegyzi
az időt, mikor külső jóllét, vagyon előmenetelt vőnek: mégis a nagy
életet intéző mozzanatok mindig az eszme, az igazság, a magasabb
gondolkodás ereje által születtek; sőt magának az anyaginak többre
becsülése is onnan van, mert tisztultabb felfogás bánik vele; holott
értelmi gyarapodás, eszmék körüli jártasság nélkül az anyag igen
könnyen megöl.
Mivel pedig nálunk hamar elszaggatják egymástól az élő
igazságot, minő például ez is, hogy anyag nincs szellem nélkül, s
megforditva, de mégis emez utolsó a nemesb, óvást teszek minden
egyoldalu, ügyvédi felfogás ellen, mely csak ellentétek szerint, a
maga eltépett állapotában képes fölismerni az igazságot, s arra,
hogy anyagot és szellemet összerüen, együttesen fogjon fel, végkép
gyarló, s egyáltalában képtelen Az ilyen felfogás ellen óvást teszek, s
ujra mondom: ama nagy változások, melyek az európai népségek
közt idegen magyar elemet megtartották, koronként elővitték,
mindig az eszmeiség jelszava mellett történtek. Hogy ne volna hát
érdekes tudni ama változások mélyebb fekvésü okát, vagyis az idő
lelkében működött értelmet, meggyőződést; mert hogy a
keresztyénség, a hübériség, a hitujitás, a szabadelvüség csak
külsőleg ragadtak volna reánk, s nem meggyőződéseinkben vertek

34. volna gyökeret, alapot: megfoghatlan. A történészet ugyan kijegyzi
helyét most német és bizanczi, majd szláv és vegyes természetű
befolyásoknak, ugyszinte bevon bennünket legujabb idő szerint, az
európai bölcselkedés ármozgalmába: de kimagyarázni, okot fejteni
még eddig vagy módjában nem állt, vegy érdekében. Ide járulnak
azután a hidegség, közönyösség utáni meggyőződések az
emberekben; például az a meggyőződés, hogy a magyar sohsem
törődött az elvont eszmékkel; az nem természetéhez való; ha őseink
nem sokat gondoltak velök, miért lennénk mi különbek, mint voltak
apáink?
Ez igen fontos ötlet némely történeti egyoldalu miveltség előtt, de
máskülönben nem igaz. Mind a mellett bizonyos, miszerint a kik a
történetet az emberi szellemen kivül keresik, vagy történeteikből a
tudat, a gondolat életét kitudják: előbb utóbb kiesnek a történetből
mindenestűl magok is. Részletesség, töredékesség soha meg nem
tart. – S megvallom, e ponton engem egyes, társalgási mondatok,
önkénytelenül elejtett szavak is érdekelnek jóra való emberek
szájából. Itt azonban nem szükség urát adnom: kitől, noha ma is élő
magyar irótul hallottam ily határzott, egyenes nyilatkozatot: „a
tudományok legközelebbi változása, tökélyesbülése abban fog
határozódni, hogy a metafizika elenyészend közülök“. Egy ily mondat
bárminő elszigeteltnek látszik is a papiroson, mégsem áll magában.
Ám enyészszen ki a tudományok sorából minden metafizika, jobban
lesz-e akkor? De a mondat egyáltalán helytelen. Hogy ez
megtörténhetnék, embernek tulajdonlag nem kevesebbről, mint
eszéről kellene lemondani. Azonban kérdés: lemondhat-e? A vakand
tur, mert neki turni kell; az ember gondolkodik, mert ez által ember.
De továbbá az sem hiábavaló kérdés: mi minden fogna ez esetben
maradni tudománynak metafizika nélkül? Bizony legfölebb is meddő,
sivatag tekintet a külvilágba, mint az állatok megrebbenése. Még
csak heraldikára sem lehetne kilátásunk.
Igaz ugyan, miszerint nagy emberek, sőt egész tudós felekezetek
ovakodtak a metafizikától. Névszerint Newton, de csak a
természettanban; mind a mellett semmi sem bizonyosabb, mint hogy

35. maga sem tette. Az ilyen ovakodási beszéd aztán nagy névi tekintély
gyanánt foly ki a világba. Isten tudja, hány ember hiszen ugy mint ő
kitalálta ejteni a szót, ha szinte nem érti is. Hasonlóul tilt a
metafizikától az anyagi s tapasztalati bölcsész, de még sincs avagy
csak egy is, hogy tudta volna óni magát Locketól kezdve
Moleschottig.
Se a természet, se a szellemi világ nincs addig kiösmérve s
kellően felfogva, mig átlátszóvá nem tétetett a buvárló gondolkodás
által. Mint nem puszta vakeseményt látunk a természetben immár,
ugy kell kiösmérszeni a szellemnek a történetből, mely az összes
emberiség vagy egyes népfajok szerint válik emberiség vagy nemzet
szellemvilágának tűkörévé. Mert a történet nem csak tények
halmaza, előszámlálása; de sőt inkább a tények magok is akarat,
elhatárzás, meggyőződés müveletei. E szerint a mi nálunk az idő
folytán ténynyé vált, az egyszersmind visszamutat a lélekre, a
meggyőződések mibenlétére. Csak a tények és meggyőződések
szigoru egybefoglalása viheti oda müveltségi haladásunkat, hogy
saját egész valónk, nemzeti méltóságunk, magunk és az emberiség
irányában önisméretté világositassék fel, s egész történelmi életünk
átlátszóvá tétessék a nemzeti öntudalomban.
Ennyi, a mit mondani akartam, ennyi az, minek végbevitelére
szólitom fel a magyar tudományosság embereit azon idő
elfolyandása alatt, melyre a bölcsészet jelen korunkban
megállapodott, vagy legalább megállapodni látszik. Különösen
minden szeretettel fordulok a hazai bölcsészet müvelőihez.
Emlékeztetem őket az eddigi foganatlan kisérletekre a bölcsészet
utján, melyek mint rendesen idegenből jött mozdulatok, csak
függelékei a külföld munkásságának, mint ügyekvés csak
vesztegetése az erőnek, mint előmenet, csak toldozásai a szellem
életének. Azonban a szellem soha sem fog előmenni a maga
természetén kivül. A szellem élete a gondolkodás, előmenete a
szervesség. És ha már az anyagi világban is oly szerepet játszik ez:
mennyivel inkább a szellemiben. Sőt szervesség a szellem igazsága,
egészlete. Azon kivül csak töredék, összefüggetlen részenkéntiség.

36. Ohajtásom ennélfogva bölcsészetben is visszafordulni, meddig csak
nyomokat lelünk, a mult emlékeihez. Helyezzük be hát magunkat,
bölcsészetileg is, a történeti állás jogaiba, mint a költészeti oldalon
eddigelé behelyeztük már. És midőn ezt ohajtom, nem beszélek
valamely soha nem gyanitott eredetiségről, hanem gondolkodásról,
olyanról a milyenről: ez lesz az eredetiség. Mert az eredetiségre nem
szükség egyéb mint az emberi szellem buvárlása, fölismerése. Ez
uton senki elől sincs elvéve az. Ily formán együtt vagyok azokkal, kik
a külföldi bölcsészet mozgalmaitul ónak: de koránsem nemzetiségi
önségből, hanem, mert szeretem hogy mi is gondolkozzunk, nehogy
megemésztessék belső emberünk. Együtt vagyok továbbá azokkal is,
kiket anyagiakban a külfölddeli verseny dicse ösztönöz: de reszketek
ama szellemi szolgaság előtt, melybe már eddig is sülyedtünk, hogy
eszméink, gondolataink sincsenek, mielőtt idegen könyvet át nem
lapoztunk. Ez oly vivmány, melyért nem magunk fáradtunk; oly
dicsőség, mely magunk előtt aláz meg; oly előmenetel, melyből még
igen sok van elmaradva; oly nyereség, mely veszteséggel ér föl.
Tudom én hogy a gondolkodás egyetemesbe visz: a nemzetet
összeköti az emberiséggel. Tudom hogy minden folyó a tengerbe
siet, de mégis a tenger a folyók éltetője, folyók a tenger élete.
Kölcsönhatásban áll egymással a kettő: nemzet és az emberiség,
folyók és a tenger. Tudom, hogy a vizcsep természete nem más akár
Tiszábul, akár Rajnábul merittessék, de mégis a Tisza délre foly, a a
Rajna északra. Ilyen lenne talán az, mit a hazai bölcsészet neve alatt
értek? Ugy vagyon! mert az egész csak hasonlitás. Hanem az igaz
szó ennyiben áll: bölcsészeti multunk összeállitásábul folyó fogna elő
állni a szellemi élet mozgalmával, elevenségével; és ki fogna tünni a
munkarészlet, melyet a magyarság elméje vön a gondolkodás nehéz
pályáján. Az a részlet, melyet nemzetünk az ész, a tulajdonképi
emberiség ügyében leszolgált. Azon illetőség, mely reánk mint
nemzetre, az emberiség egy családára, világpolgári kötelesség
gyanánt esett a közös teendőbül.
Vajha senki ne lássa magát oly nagynak, hogy kicsit lásson ebben
s méltatlan magához! Vajha előitéleteink földet veszitsenek a

37. bölcsészet mezején, s adassék ellenkezőleg tám az önisméretnek és
a nemzeti tudalomnak az által, hogy az idők rendiben mindig volt
annyi életrevalósága szellemünknek hogy, ha rátelt az idő, szert foga
rendesen a szellem, a gondolkodás nehéz, de dicső munkájában. Öt
hat század beszélhet nálunk a bölcsészetről; s a mit ők beszélnek, az
lesz a magyarság szelleme, s bölcsészete okvetlenül.

38. Nyomási hibák,
Lap. Sor. Helyett Olvasd.
75.felülről19.hat. i. ha t. i.
84. – 14.vitágot világot.
94. – 8.tökéletetlenebbtökéletlenebb.
95. alulról 6.
bélyege nincs,
mód
bélyege, nincs
mód
107.felűlről 8.vegyik vegyük
120. alulról 9.ogitare cogitare.

40. Lábjegyzetek.
1) Philosophiaí pályamunkák. Első kötet. Budán, 1835.
2) A magyar philosophia történetirásának alaprajza. Uj Tudtár.
1837. 2. köt. 76–164 lap.
3) Munkái, azon kis logikán kivül, mely a Széchenyi-katalogusban
találtatik, a sárospataki főiskola kéziratai között: 1) Pneumatica,
2) politica, 3) ethica, 4) grammatica, 5) rhetorica, 6) logica, 7)
philosophica, 8) annotationes in logicam etc. – Leirattak 1656–
1659 folytán.
4) Philusophia; ennek utóbbi része sophia, nőnév; köznyelven
kicsinyitve: Zsófi. Tehát zsófiféle talán asszonyi, férfiatlan,
mendemonda filozofia? Propylaeumok 1839. 103. lap.
5) Uj Tudtár. 1837. 2. k. 90–91. lap.
6) Philosophia. Irta Ercsei Dániel. Első db. Debreczen, 1813.
Előljáró beszéd 8–9 lap.
7) Erdmann. Grundriss der Logik und Metaphysik. Zweite
verbesserte Ausgabe. Halle, 1843 22. 23. lap.
8) Erdmann, fentebb idézett munkája 66. lap. jegyzetében.
9) Hegels Werke. Encyklopaedie. Sechster Band. Zweite Auflage.
Berlin 1843. 254. lap.
10) Uj M. Muzeum 1853. VII. 346. lap.
11) Hegels Werke. Encyklopaedie – 327. lap.
12) Az egyezményes Philosophia stb. 41 l.
13) Buhle, Geschichte der Philosophie. Göttingen 1802. 7. kötet,
433–34 II.
14) Buda, 1837. 76–164 lap.

41. 15) Pest, 1853. 204. 223. 263. stb. lapokon
16) „Értelmek“ áll, nyomási hibából, mint én hiszem, a szövegben.
17) Athenaeum 1841. febr. 16-ki számában *) alatt: mutatvány ily
czimü, kéziratban levő munkából; „Szépélettan, vagy az
egyezményes rendszerre épitett fensőbb filozofia.“
18) M. Akademiai Értesitő. 1853. 273. lap.
19) M. Akad. Értesitő. 1853. 275. l.
20) U. o. 242–3. l.
21) Magyar Akadem. Értesitő. 333. l.
22) A Magyar Egyezményes Phlosophía. Irta Szontagh G. 24. lap.
23) Toldy. M. irodalom története. Pest, 1851. 8dr. Első kötet, 137.
lap.
24) A Magyar Egyezményes Phil. 11. lap.
25) Chalybäus. Historische Entwickelung der spekul. Philosophie.
Vierte Auflage. Dresden und Leipzig. 1848. 258–9. lap.
26) Magyar Akad. Értesítő. 1853. 211. lap.
27) A Magyar Egyezm. Phil. 29. l.
28) A Magyar Egyezm. Phil. 21. l.
29) Hegels Encyklopädie. Sechster Band 282–3. lap
30) A Magyar Egyezm. Phil. 24. l.
31) Chalybäus „Historische Entwickelung d. spekul. Philosophie.“
230–341. l.
32) Vörösmarty Csongor, és Tünde. 2. fv.
33) Geschichte der Philosophie. 15. Band. 3. Abtheilung. Berlin.
1836. 516. l.
34) Anglia története. Irta Macaulay; magyarul Csengeri Antal. I.
kötet. 21–22. l.
35) A Magyar Egyezményes Phil. 40. lap.
36) Philosophiai pályamunkák. Első kötet. 121. l.

42. 37) Tud. Gyüjtemény. 1822. X. kötet. 73. lap.
38) Principia Philocaliae seu Doctrinae Pulcri. Pestini. 1828. 8 dr,
184. l.
39) Tud. Gyüjtemény. 1818. Első kötet. 10. lap.
40) M. Tudós Társaság Évkönyvei. Negyedik kötet. 60–86 lap.
41) Uj M. Muzeum. 1854. VII. füzet. 13. lapon, alul, szerkesztői
jegyzésben.
42) Philosophiai Tanulmányai. Pest. 1856. 202. lap. – Olvastatott
a magyar akademiaban, febr. 26. 1844.
43) U. o. 196. lapon.
44) M. Akademiai Értesitő. 1853. 41. lap.
45) Térey. Elmélet és szemlélődés. Pest. 1843.
46) Hetényi. Palinagonia. Protestans Egyházi és Iskolai Lap. 1843.
477–95. l.
47) Protestans Egyházi és Iskolai Lap. 1844. 128. lap.
48) Pesten, 1841. 8dr. 183 lap.
49) Sárospatakon, 1849. 8dr. 158. lap.
50) Egyház és oskola. Szarvas. 1852. 42. lap.
51) Uj M. Muzeum 1855. 353–369. l.
52) Uj M. Muzeum 1856. VII. VIII. füzet.
53) Eszményi = ideal, eszmei = ideel.
54) M. Akad. Értesitő. 1855. II. sz. 151. lap.
55) M. Akademiai Értesitő. 1855. II. 155 l.
56) Magyar Sajtó Tárczája. 1857. 21. vagy január 27-ki szám.
57) Feuerbach, Vogt, Moleschott.

43. Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
8 sürgetní sürgetni
18 változtatní változtatni
46 ngyanannyi ugyanannyi
88 ő,“ korunkban ő, „korunkban
91 tekinteuek tekintenek
122 tökéleteseu egy tökéletesen egy
126 tndalom tudalom
131 leezkét leczkét
159 jauuár január
167 bogy Thales hogy Thales

44. *** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A HAZAI
BÖLCSÉSZET JELENE ***
Updated editions will replace the previous one—the old editions
will be renamed.
Creating the works from print editions not protected by U.S.
copyright law means that no one owns a United States
copyright in these works, so the Foundation (and you!) can copy
and distribute it in the United States without permission and
without paying copyright royalties. Special rules, set forth in the
General Terms of Use part of this license, apply to copying and
distributing Project Gutenberg™ electronic works to protect the
PROJECT GUTENBERG™ concept and trademark. Project
Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if
you charge for an eBook, except by following the terms of the
trademark license, including paying royalties for use of the
Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
copies of this eBook, complying with the trademark license is
very easy. You may use this eBook for nearly any purpose such
as creation of derivative works, reports, performances and
research. Project Gutenberg eBooks may be modified and
printed and given away—you may do practically ANYTHING in
the United States with eBooks not protected by U.S. copyright
law. Redistribution is subject to the trademark license, especially
commercial redistribution.
START: FULL LICENSE

45. THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE

46. PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the
free distribution of electronic works, by using or distributing this
work (or any other work associated in any way with the phrase
“Project Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of
the Full Project Gutenberg™ License available with this file or
online at www.gutenberg.org/license.
Section 1. General Terms of Use and
Redistributing Project Gutenberg™
electronic works
1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™
electronic work, you indicate that you have read, understand,
agree to and accept all the terms of this license and intellectual
property (trademark/copyright) agreement. If you do not agree
to abide by all the terms of this agreement, you must cease
using and return or destroy all copies of Project Gutenberg™
electronic works in your possession. If you paid a fee for
obtaining a copy of or access to a Project Gutenberg™
electronic work and you do not agree to be bound by the terms
of this agreement, you may obtain a refund from the person or
entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only
be used on or associated in any way with an electronic work by
people who agree to be bound by the terms of this agreement.
There are a few things that you can do with most Project
Gutenberg™ electronic works even without complying with the
full terms of this agreement. See paragraph 1.C below. There
are a lot of things you can do with Project Gutenberg™
electronic works if you follow the terms of this agreement and
help preserve free future access to Project Gutenberg™
electronic works. See paragraph 1.E below.

47. 1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the
Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the
collection of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the
individual works in the collection are in the public domain in the
United States. If an individual work is unprotected by copyright
law in the United States and you are located in the United
States, we do not claim a right to prevent you from copying,
distributing, performing, displaying or creating derivative works
based on the work as long as all references to Project
Gutenberg are removed. Of course, we hope that you will
support the Project Gutenberg™ mission of promoting free
access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg™
works in compliance with the terms of this agreement for
keeping the Project Gutenberg™ name associated with the
work. You can easily comply with the terms of this agreement
by keeping this work in the same format with its attached full
Project Gutenberg™ License when you share it without charge
with others.
1.D. The copyright laws of the place where you are located also
govern what you can do with this work. Copyright laws in most
countries are in a constant state of change. If you are outside
the United States, check the laws of your country in addition to
the terms of this agreement before downloading, copying,
displaying, performing, distributing or creating derivative works
based on this work or any other Project Gutenberg™ work. The
Foundation makes no representations concerning the copyright
status of any work in any country other than the United States.
1.E. Unless you have removed all references to Project
Gutenberg:
1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must
appear prominently whenever any copy of a Project
Gutenberg™ work (any work on which the phrase “Project

48. Gutenberg” appears, or with which the phrase “Project
Gutenberg” is associated) is accessed, displayed, performed,
viewed, copied or distributed:
This eBook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and
with almost no restrictions whatsoever. You may copy it,
give it away or re-use it under the terms of the Project
Gutenberg License included with this eBook or online at
www.gutenberg.org. If you are not located in the United
States, you will have to check the laws of the country
where you are located before using this eBook.
1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is
derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
contain a notice indicating that it is posted with permission of
the copyright holder), the work can be copied and distributed to
anyone in the United States without paying any fees or charges.
If you are redistributing or providing access to a work with the
phrase “Project Gutenberg” associated with or appearing on the
work, you must comply either with the requirements of
paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or obtain permission for the use
of the work and the Project Gutenberg™ trademark as set forth
in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is
posted with the permission of the copyright holder, your use and
distribution must comply with both paragraphs 1.E.1 through
1.E.7 and any additional terms imposed by the copyright holder.
Additional terms will be linked to the Project Gutenberg™
License for all works posted with the permission of the copyright
holder found at the beginning of this work.
1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project
Gutenberg™ License terms from this work, or any files

49. containing a part of this work or any other work associated with
Project Gutenberg™.
1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute
this electronic work, or any part of this electronic work, without
prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1
with active links or immediate access to the full terms of the
Project Gutenberg™ License.
1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form,
including any word processing or hypertext form. However, if
you provide access to or distribute copies of a Project
Gutenberg™ work in a format other than “Plain Vanilla ASCII” or
other format used in the official version posted on the official
Project Gutenberg™ website (www.gutenberg.org), you must,
at no additional cost, fee or expense to the user, provide a copy,
a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy
upon request, of the work in its original “Plain Vanilla ASCII” or
other form. Any alternate format must include the full Project
Gutenberg™ License as specified in paragraph 1.E.1.
1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
performing, copying or distributing any Project Gutenberg™
works unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or
providing access to or distributing Project Gutenberg™
electronic works provided that:
• You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive
from the use of Project Gutenberg™ works calculated using the
method you already use to calculate your applicable taxes. The
fee is owed to the owner of the Project Gutenberg™ trademark,
but he has agreed to donate royalties under this paragraph to
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty

50. payments must be paid within 60 days following each date on
which you prepare (or are legally required to prepare) your
periodic tax returns. Royalty payments should be clearly marked
as such and sent to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation at the address specified in Section 4, “Information
about donations to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation.”
• You provide a full refund of any money paid by a user who
notifies you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt
that s/he does not agree to the terms of the full Project
Gutenberg™ License. You must require such a user to return or
destroy all copies of the works possessed in a physical medium
and discontinue all use of and all access to other copies of
Project Gutenberg™ works.
• You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in
the electronic work is discovered and reported to you within 90
days of receipt of the work.
• You comply with all other terms of this agreement for free
distribution of Project Gutenberg™ works.
1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
Gutenberg™ electronic work or group of works on different
terms than are set forth in this agreement, you must obtain
permission in writing from the Project Gutenberg Literary
Archive Foundation, the manager of the Project Gutenberg™
trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3
below.
1.F.
1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend
considerable effort to identify, do copyright research on,
transcribe and proofread works not protected by U.S. copyright

51. law in creating the Project Gutenberg™ collection. Despite these
efforts, Project Gutenberg™ electronic works, and the medium
on which they may be stored, may contain “Defects,” such as,
but not limited to, incomplete, inaccurate or corrupt data,
transcription errors, a copyright or other intellectual property
infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
computer virus, or computer codes that damage or cannot be
read by your equipment.
1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except
for the “Right of Replacement or Refund” described in
paragraph 1.F.3, the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation, the owner of the Project Gutenberg™ trademark,
and any other party distributing a Project Gutenberg™ electronic
work under this agreement, disclaim all liability to you for
damages, costs and expenses, including legal fees. YOU AGREE
THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT
EXCEPT THOSE PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE
THAT THE FOUNDATION, THE TRADEMARK OWNER, AND ANY
DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE LIABLE
TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL,
PUNITIVE OR INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE
NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you
discover a defect in this electronic work within 90 days of
receiving it, you can receive a refund of the money (if any) you
paid for it by sending a written explanation to the person you
received the work from. If you received the work on a physical
medium, you must return the medium with your written
explanation. The person or entity that provided you with the
defective work may elect to provide a replacement copy in lieu
of a refund. If you received the work electronically, the person
or entity providing it to you may choose to give you a second
opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund.

52. If the second copy is also defective, you may demand a refund
in writing without further opportunities to fix the problem.
1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set
forth in paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’,
WITH NO OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR
IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO WARRANTIES OF
MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
warranties or the exclusion or limitation of certain types of
damages. If any disclaimer or limitation set forth in this
agreement violates the law of the state applicable to this
agreement, the agreement shall be interpreted to make the
maximum disclaimer or limitation permitted by the applicable
state law. The invalidity or unenforceability of any provision of
this agreement shall not void the remaining provisions.
1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the
Foundation, the trademark owner, any agent or employee of the
Foundation, anyone providing copies of Project Gutenberg™
electronic works in accordance with this agreement, and any
volunteers associated with the production, promotion and
distribution of Project Gutenberg™ electronic works, harmless
from all liability, costs and expenses, including legal fees, that
arise directly or indirectly from any of the following which you
do or cause to occur: (a) distribution of this or any Project
Gutenberg™ work, (b) alteration, modification, or additions or
deletions to any Project Gutenberg™ work, and (c) any Defect
you cause.
Section 2. Information about the Mission
of Project Gutenberg™

53. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankmall.com