AI + emberi intelligencia = új vállalati logika?

A 2025-ös AI Summit-on elhangzott előadásom diasora.
Az előadás azzal a tézissel indult, hogy alapvetően téves az a szemlélet, amely szembeállítja egymással az embert és a gépet (mesterséges intelligenciát). Hosszú távon nincs esélyünk versenyezni a gépekkel, ahogy ma már egy Forma 1-es autóval sem áll ki senki egy futóversenyre. Az új logika a kollaborációé, az együttműködésé, ahol mi döntjük el mennyire engedjük be az MI-t az általunk végzett feladatokba és folyamatainkba. Egyáltalán nem (human-only-loop), valamennyire (human-in-the-loop és human-on-the-loop) vagy teljesen átadjuk a terepet (automatizáció - human-out-of-the-loop). Ez egyéni szinten még egyszerű és világos, viszont szervezeti szinten felvet egy csomó kérdést (mennyire digitalizáltak a folyamataink, mennyi adatunk van, amiben az MI mintázatokat kereshet).
Látszólag ez az ember-gép együttműködés újnak tűnhet, valójában viszont a modernitásnak sem sikerült soha teljesen szétszálazni az emberit és nem emberit egymástól. Erről szólt az előadásom utolsó, tudományosabb része Bruno Latour, Luciano Floridi és Yuval Noah Harari gondolatait megidézve. Végül azzal a gondolattal zártam, hogy a siker nem az „ember legyőzésén”, hanem az ember-gép együttműködési ökoszisztémáján múlik.
Miközben nem csak üzleti, hanem erkölcsi kötelességünk is felelősen alakítani az ember–gép együttműködést.

1. AI + emberi intelligencia = új vállalati logika? Pintér Róbert, Corvinus Egyetem AI Summit, Future Lab szekció 2025. szeptember 9., Magyar Zene Háza

2. Ember és MI nem Ember vs MI Az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitának a meghaladása azt jelenti, hogy megértjük, nem „Ember vs MI (gép)” megközelítésre van szükségünk, hanem „Ember és MI (gép) együtt” megközelítésre , ahol nem egymás ellen, hanem egymással és egymásért dolgozik a kettő. 2 Kép forrása

3. Human and the Loop Az ember és az MI lehetséges együttműködését mutatja be a Human-and- the - Loop megközelítés : nem használjuk: Human- only - Loop (HOL) pl. iskolabusz közösen dolgozunk vele: Human-in- the - Loop (HITL) pl. sávtartó automatika felügyeljük: Human- on - the-Loop (HOTL) pl. 3-as szintű önvezető autó autonóm módon működik: Human-out-of- the - Loop (HOOTL) pl. Waymo taxi De nem cél minden folyamatot automatizálni! 3 Kép forrása

4. A jövő: együttműködés ember és mesterséges intelligencia között A jövőben várható, hogy az önálló emberi munkavégzés egyre inkább a háttérbe szorul : a repetitív, unalmas, könnyen gépesíthető feladatokat teljesen automatizáljuk ( HOOTL ) az izgalmas, stratégiai jellegű, emberi döntéseket vagy humán kapcsolatot és érzelmi bevonódást igénylő feladatokat nagyobbrészt megtartjuk magunknak ( HOL ) a kettő között található , széles tevékenységi köröket viszont együtt fogjuk elvégezni az MI-vel, ez az, amit több néven illetünk: hibrid intelligencia, augmented work , kentaur modell, co- creation , cobot ( HITL és HOTL ) Erre a világra érdemes felkészülni! 4 Kép forrása

5. MI transzformáció a Human-and- the - Loop megközelítés alapján Az MI kihívásra lehet adni egyéni szintű válaszokat (pl. munkavállaló alkalmazza az MI-t), de muszáj szervezeti szinten is kezelni a kihívást A szervezeti megoldáshoz első körben főbb lépések : szakmai terület kiválasztása – sablon szerű leírások készítése a főbb tevékenységekről és folyamatokról – megoldások összeírása (ki hogyan oldja meg most ezeket a feladatokat, mik az erre a használt MI eszközök és gyakorlatok) – tevékenységek besorolása a Human-and- the - Loop alapján (mi legyen HOL / HITL / HOTL / HOOTL) ha van házon belüli jó gyakorlat , akkor az az érintett bevonásával szervezeten belül elterjeszthető ha nincs házon belül jó gyakorlat, akkor keresni kell rá MI megoldást (bővebben lásd később) Az MI transzformáció tehát a terület képviselőinek a bevonásával és egy folyamat központú szervezeti átvilágítással tud elkezdődni .  5 Kép forrása

6. MI transzformáció: szigetszerű működés és adatok Az MI transzformáció teljes sikeréhez azonban valójában ennél jóval több kell, a meglévő informatikai rendszerek és folyamatok kapcsolódását kell feltárni . Mennyire működnek a szervezet folyamatai szigetszerűen , tehát a digitalizáció összeér-e vagy csak bizonyos dolgokat ér el (utóbbi a gyakoribb). MI transzformáció ugyanis nincs digitalizáció nélkül , ami pedig a folyamatokon alapul (soha nem a szervezetet digitalizáljuk, hanem a folyamatait). Az MI transzformáció a folyamatokon túl a rendelkezésre álló adatok mennyiségén és minőségén múlik , az MI az adatokban keres mintázatokat , ha nincsenek adatok, mintázatok sem lesznek. A ki komolyabban szeretné megtámogatni a szervezetét, az nem tudja megkerülni, hogy pontosan leírja a folyamatait és létrehozza azokat az adatstruktúrákat is, amiket meg tud etetni a mesterséges intelligenciával . 6 Kép forrása

7. Milyen tényezőkön múlik az ember és az MI együttműködése mire képes a mesterséges intelligencia és milyen fejlett a technológia milyenek jelenleg a munkavégzéshez (szakmákhoz) szükséges készségek és hogyan alakulnak ezek a jövőben milyen döntéseket hoznak a cégvezetők , illetve mennyire veszik figyelembe a tulajdonosok a munkavállalók és a közjó érdekeit milyen mértékben képes egy cég használni a technológiát , így az MI-t, milyen a szervezeti kultúra és a digitális érettség milyen mérvű a munkavállalók felkészültsége , digitális skilljei , adaptációs- és alkuképessége, hogyan fejlődnek a tanulási készségeik és mennyire képesek stratégiákat kialakítani és követni milyen a politikai és gazdasági döntéshozók jövőképe ; a lehetséges szabályozási keretek irányultsága inkább a technológiai innovációt (gép), a munkaerőt (ember) vagy az együttműködést (ember és gép) támogatja erősebben 7 Kép forrása

8. elméleti háttér az új logikához felerősödő hibriditás Bruno Latour Mi sosem voltunk modernek (1991) című művében azt hangsúlyozza, hogy a modernitás illúziója az emberi és nem-emberi (természet, technológia, gép) szigorú szétválasztásán alapult . A valóságban azonban mindig is „hibridek” között éltünk – olyan összefonódásokban, ahol emberi és nem-emberi tényezők kölcsönösen alakítják egymást (pl. egy orvosi diagnózis nemcsak orvos és beteg, hanem gépek, algoritmusok és mérőműszerek közös munkája). Luciano Floridi szerint a 21. században nem egyszerűen technológiát használunk, hanem belemerülünk az „ infoszférába ” – egy olyan környezetbe, ahol információ, ember és gép folyamatos kölcsönhatásban vannak. Az infoszféra olyan, mint a bioszféra, csak nem biológiai, hanem információs létezőkből épül fel: emberek, algoritmusok, adatbázisok, szenzorok, IoT -eszközök. Ebben a térben az ember és technológia nem különálló , hanem kölcsönösen alakítják egymást , felelősek egymásért. Yuval Noah Harari Nexus (2024) című könyve szerint egy egészen új információs hálózatot építünk, amiben nem csak a korábban megszokott építőelemek, így emberek vagy tárgyak (pl. könyvek, dokumentumok), hanem mesterséges ágensek és algoritmusok is megjelennek , ami teljesen új fejlemény, mert többé már nem csak az emberi agy dolgozza fel az információt és hoz döntéseket, hanem az MI maga is.  8

9. Mi vezet a sikerhez ebben a világban? AI + emberi intelligencia = új vállalati logika A siker nem az „ember legyőzésén”, hanem az ember-gép együttműködési ökoszisztémáján múlik. De nem csak üzleti, hanem erkölcsi kötelességünk is felelősen alakítani az ember–gép együttműködést . 9 Kép forrása

10. Köszönöm a figyelmet ! Pintér Róbert, egyetemi docens Corvinus Egyetem [email protected] https://www.linkedin.com/in/probesz/ https://probesz.medium.com/ X: @ probesz [phone]