Buildings and Power Freedom and Control in the Origin of Modern Building Types 1st Edition Thomas A. Markus

Buildings and Power Freedom and Control in the Origin of Modern Building Types 1st Edition Thomas A. Markus
Buildings and Power Freedom and Control in the Origin of Modern Building Types 1st Edition Thomas A. Markus
Buildings and Power Freedom and Control in the Origin of Modern Building Types 1st Edition Thomas A. Markus

1. Buildings and Power Freedom and Control in the
Origin of Modern Building Types 1st Edition
Thomas A. Markus pdf download
https://ebookfinal.com/download/buildings-and-power-freedom-and-
control-in-the-origin-of-modern-building-types-1st-edition-
thomas-a-markus/
Explore and download more ebooks or textbooks
at ebookfinal.com

2. We have selected some products that you may be interested in
Click the link to download now or visit ebookfinal.com
for more options!.
Words and buildings A Vocabulary of Modern Architecture
Adrian Forty
https://ebookfinal.com/download/words-and-buildings-a-vocabulary-of-
modern-architecture-adrian-forty/
The Idea of Freedom in Asia and Africa The Making of
Modern Freedom 1st Edition Robert H Taylor (Editor)
https://ebookfinal.com/download/the-idea-of-freedom-in-asia-and-
africa-the-making-of-modern-freedom-1st-edition-robert-h-taylor-
editor/
The Militant Democracy Principle in Modern Democracies
Markus Thiel
https://ebookfinal.com/download/the-militant-democracy-principle-in-
modern-democracies-markus-thiel/
Modern Histories of Crime and Punishment 1st Edition
Markus D. Dubber (Editor)
https://ebookfinal.com/download/modern-histories-of-crime-and-
punishment-1st-edition-markus-d-dubber-editor/

3. Death and Afterlife in Modern France Thomas A. Kselman
https://ebookfinal.com/download/death-and-afterlife-in-modern-france-
thomas-a-kselman/
Response Control and Seismic Isolation of Buildings Cib
Proceedings 1st Edition Masa Higashino
https://ebookfinal.com/download/response-control-and-seismic-
isolation-of-buildings-cib-proceedings-1st-edition-masa-higashino/
ECOWAS and the Dynamics of Conflict and Peace building 1st
Edition Thomas Jaye
https://ebookfinal.com/download/ecowas-and-the-dynamics-of-conflict-
and-peace-building-1st-edition-thomas-jaye/
Origin of Power Converters Decoding Synthesizing and
Modeling 1st Edition Tsai-Fu Wu
https://ebookfinal.com/download/origin-of-power-converters-decoding-
synthesizing-and-modeling-1st-edition-tsai-fu-wu/
Freedom Union and Power Lincoln and His Party in the Civil
War 1st Edition Michael Green
https://ebookfinal.com/download/freedom-union-and-power-lincoln-and-
his-party-in-the-civil-war-1st-edition-michael-green/

5. Buildings and Power Freedom and Control in the Origin
of Modern Building Types 1st Edition Thomas A. Markus
Digital Instant Download
Author(s): Thomas A. Markus
ISBN(s): 9780415076647, 0415076641
Edition: 1
File Details: PDF, 74.74 MB
Year: 2013
Language: english

7. BUILDINGS
&
POWER
Buildings and Power shifts the focus of architectural debate from the dominant
themes of art and technology to an analysis of meaning in terms of social relations.
Buildings are primarily social objects - their forms provide answers to questions
we ask about ourselves: questions of power, order, classification and function.
Everything about a building has social meaning - its form, function and spatial
structure are each capable
of analysis. Buildings and Powerfocuses on the emergence
of new building types during the critical period around the Enlightenment and the
French and Industrial Revolutions.
The types are
divided between those which control relations between people
directly - schools, institutions of various kinds, buildings for cleansing and
hygiene, clubs, assembly rooms and hotels;
those which reproduce knowledge -
museums, art galleries, libraries, exhibitions, panoramas and dioramas, learned
institutions and mechanics' institutes; and
those used for production and exchange
- mills, production Utopias, markets, shops and exchanges. Throughout, the book
is lavishly illustrated with photographs, drawings, maps and plans.
The aim of the book is to use this history to explore the place of architecture in
the modern
world. It provokes questions about the ways we design, build and
imagine our environment, about the ways architecture can liberate or confine our
lives. Buildings and Power is addressed to those involved in the creation of the built
environment - architects, planners and geographers and
those engaged in the
study of art and
social history, social science and material culture - above all to
anyone interested in buildings and what is written about them.
Thomas A. Markus is Emeritus Professor of Building Science at the University of
Strathclyde. As an architect he has worked as a designer,
teacher and consultant in
Europe, North America and Asia.

9. BUILDINGS
&
POWER
Freedom and Control in the Origin of
Modern Building Types
Thomas A. Markus
R
LONDON AND NEW
YORK

10. First published 1993
by Routledge
2
Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon, OX 14 4RN
Simultaneously published in the USA and
Canada
by Routledge
270 Madison Ave, New
York NY 10016
Transferred to Digital Printing 2005
© 1993 Thomas A. Markus
Typeset by Solidus (Bristol) Limited
All rights reserved. No part of this book may be reprinted or reproduced or utilized in any form or by any
electronic, mechanical, or other means, now known or hereafter invented, including photocopying and
recording, or in any information storage or retrieval system, without permission in writing from the publishers.
British Library Cataloguing in Publication Data
A catalogue record for this book is available from the British Library
Library of Congress Cataloging in Publication Data
Markus, Thomas A.
Buildings and power : freedom and control in the origin of modern
building types / Thomas A. Markus.
p. cm.
Includes
bibliographical references and index.
ISBN 0-415-07664-1. - ISBN 0-415-07665-X (pbk.)
1. Architecture,
Modern—History. I. Title.
NA500.M37 1993
724-dc20 92-33282
CIP
ISBN 0-415-07664-1 (hbk) ISBN 0-415-07665-X (pbk)

11. For S who emptied the night of witches and dogs
and B who filled it with glow-worms and stars.

13. Contents
List of figures X
A cknowledgements xviii
Introduction xix
Part I Some Underlying Ideas 1
1
The shape of the argument 3
Things and words 3
A case 5
Buildings and their texts as social practice 8
Subject 10
Tools of analysis 11
Social relations as meanings 21
Types of discourse 26
2 Why can we use buildings? 29
Dream places and real places 29
Form and function 33
What is a type? 37
Part
II Buildings and People 39
Introduction 39
3 Formation 41
'An incomparable machine - a vast moral steam engine' 41
Precursors 42
The pastoral colony 46
The Sabbatarian fortress of virtue 48
Setting the machine into motion 53
The formation of the infant character 69
Experiments in remote places 75
The construction of poverty and childhood by law 85
Republican virtue 91
Innocent
nature and disciplined bodies 91

14. CONTENTS
The calculus of morality 92
Invisible engines 93
4
Re-formation 95
The
great confinement 95
Age as pathology 97
The unproductive poor 98
The sad 106
The bad 118
The mad 130
The new workhouse 141
5
Cleanliness is next to godliness 146
6
Re-creation 157
Part III Buildings and Knowledge 169
Introduction 169
7
Visible knowledge 171
Objects in
space 171
The
storehouse of knowledge 172
The cabinet
of curiosities 185
Nature reordered 203
Politics and pictures 207
Classification and power 208
8
Ephemeral knowledge 213
An attack on the senses 213
Panoramas and dioramas 213
Exhibitions 219
9
Invisible knowledge 229
Dramatic fragments 229
The lecture
theatre 229
Rude mechanicals 240
PartrV Buildings and Things 245
Introduction 245
10
Production 249
Living space as workspace 249
The early production complex 249
The factory system 261
The
mill 263
The
iron skeleton 271
Weaving in a 'studio' 274
A 'fireproof machine' 276
Working and living 284
Perfect cities of production 286
vlii

15. CONTENTS
11 Exchange 300
PartV Concluding Remarks 317
Notes 319
Bibliography 322
Index 334
ix

16. List of figures
1.1 Proposed standard layout for courts during the French
revolution (n.d.) 6
1.2
Floor plans, their spatial maps and RA values 13
1.3a
Convex plan of a health centre 14
1.3b
Axial plan of a health centre 14
1.3c
Convex connections of a health centre 14
1.4
Spatial map of a health centre 14
1.5 Robert Adam's fourth design for the Edinburgh
Bridewell
(1791) 15
1.6 Transparent
tubes at Charles de Gaulle airport, Paris 17
1.7 Diagrammatic half-plans and spatial
maps of three
eighteenth-century hospitals: (a) Edinburgh infirmary (1738); (b)
the London Hospital (1752); (c) Manchester infirmary with
extensions (1797) 18
1.8 The
structure of the brief for the Burrell Gallery (1970) 20
1.9
Classifications and spatial prescription for the Glasgow lunatic
asylum (1807) 21
1.10 Ninth-century plan of the monastery
of St Gall 22
1.11
Auschwitz, entrance gate and plan 24
2.1 Northampton town
hall (1861) 37
3.1 Yarranton's New Harlem (1677) 42
3.2
Jonas Hanway's naval school (1783), exterior view and upper
floor plan 45
3.3 Orphan
house at Glaucha (1698-1701) 46
3.4
Montagu Burgoyne's rural settlement (1829) 47
3.5
School Street School, Dublin (1798), exterior view 49
3.6
School Street School, Dublin (1798), plans 50
3.7
School Street School, Dublin (1798), spatial map 51
3.8 Stockport Sunday school (1805) exterior view (the attic skylights
do not yet
appear) and plan 52
3.9 Stockport Sunday school (1805), interior of the 'large room' 53
3.10
Macclesfield Sunday school (1813), plans, exterior view and
interior of'large room' from a contemporary builder's model
and plans 54
X

17. FIGURES
3.11 Bennett Street Sunday school, Manchester (1818) 55
3.12 Lancaster's 1811 schoolroom, Borough Road 57
3.13 Plan and interior of schoolroom of
Bell's 'national' school at
Baldwin's Gardens, Holborn (1811-13) 58
3.14 Lancaster's schoolroom for 320 and 280 boys (1809) 59
3.15 Dynamic reproduction of boys' movements on two
Lancasterian schoolroom plans (1810) 60
3.16 Plan of Lancaster's Borough Road schoolroom (1816-17) 61
3.17 Interior of Borough Road schoolroom 61
3.18 Borough Road school, front elevation (1817) 61
3.19 Children's body
postures and groupings in Lancasterian schools
(1818) 62
3.20 Monitor's
seat, movable lesson stand, alphabet wheel and bench
with holes for hats for American Lancasterian schools (1820) 63
3.21 French monitorial school in the rue de Port-Mahon, Paris (1818) 64
3.22 Manchester and Salford national school (plan 1812) and Duke
Street national school, Macclesfield (1813) 65
3.23 'National'
(Bell) recommended schoolroom layouts with 'U's
designed to prevent children in one 'class' making eye contact
with those from another; writing desks in double and triple rows
(1848) 67
3.24
Stoat's 'circulating' class (1826) 68
3.25 Jeremy Bentham's twelve-sided 'Chrestomathic' monitorial
school (1815) 69
3.26 The New Institution for the Formation of Character, New
Lanark (1809-13), elevation and plans 70
3.27 The New Institution for the Formation of Character, New
Lanark (1809-13), interior 71
3.28 First published plan
of Wilderspin's infant school (1825) 72
3.29
City of London infant school, Bishopsgate (1828) 72
3.30
Wilson infant school plans (1825) 73
3.31
Bilby and Ridge way's infant school ideas, three plans and
triangle of
sensations 75
3.32 Two
uses of Wilderspin's gallery (1840) 76
3.33 Edinburgh's Sessional school (1814), Market
Street, plan 78
3.34 Stow's first model infant school,
Dry gate, Glasgow (1828) 78
3.35 Stow's ideal plan (1834-6) and interior of infant and juvenile
galleries (1836) 80
3.36 Stow's Parochial Institution (1834) 81
3.37 Glasgow Normal Seminary (1836-7), plans of
three floors,
contemporary view and today 82
3.38 The
Book of Proverbs basis for the 'moral training system' at
Glasgow's Normal Seminary 83
3.39 Second building of
Glasgow Normal Seminary (1845) 83
3.40 Details
of galleries for infants and juveniles and for the female
school of industry in Stow's schools 84
3.41
James Kay's model workhouse school at Norwood (1838) 86
3.42 Kempthorne's design for an industrial school for 450 children
for the Poor Law Commissioners (1838) 86
3.43 Kempthorne's design for an orphan
house and normal school
for 450 children (1840) 87
3.44 Committee of
Council model plan for 80 children (1839-40) 88
3.45 Committee of
Council model plan for 450 children (1839-40) 88
3.46 Committee of
Council model plan for 273 children (1844-5) 89
xi

18. FIGURES
3.47 Committee of Council model plan for 120 children (1851) 89
3.48 Plans of Robson's New North
Street (board) school (c. 1874) 90
3.49 New North
Street (board) school spatial maps 91
3.50 Alcott's schoolroom with individual
desks (1832) 91
3.51 Mott's
patent revolving cast iron chair (1850) 92
4.1 Browne's hospital, Stamford (1493), ground floor plan 97
4.2 Morden College, Blackheath (1685), ground floor plan 98
4.3 Beamsley hospital, Yorkshire (1593), plan 98
4.4 Parish workhouse, St George's Hanover Square, London (1725) 100
4.5 Parish workhouse, schematic plan and spatial
maps 101
4.6 Space bubble around urban institutions, Manchester's prison (a),
workhouse (b) and infirmary (c) in 1794 and 1831 102
4.7 Floor plans of Smallburgh House of Industry,
Norfolk (1785) 103
4.8 Workhouse at Casale Monferrato designed by Vittone (1740s),
ground floor plan 104
4.9 Fielding's Middlesex County House (1753) 105
4.10 Tonnerre hospital (1293) 107
4.11 Filarete's ideal hospital (c. 1465) 108
4.12 Mainwaring's London Hospital (1752) 109
4.13
Liverpool infirmary (1749) 110
4.14 Gloucester infirmary (c. 1760), plan and elevation, schematic
plans and spatial map 111
4.15 Howard's ideal
lazaretto (1789) 112
4.16 Title
page and plan from the study of cholera in the West
Yorkshire asylum (1850) 113
4.17 Sylvester's
water closet (1819) 114
4.18 Lecointe's (1793) military hospital
(cFig. 5') and its
bellows-operated ventilation system
('Fig. 4') 115
4.19 Le Roy's Hotel
Dieu (1773-89), plan and detail of ward block 115
4.20
Stonehouse naval hospital (1756-64) 116
4.21 Tenon's and Poyet's 1787 hospital 116
4.22 Bamberg witch-house (1627) 117
4.23 Young
men's prison, San Michele, Rome (1701-4) 119
4.24
Maison de force, Ghent (1722), part-plan, sections and
elevations (a), and aerial view (b) 120
4.25 Cockburn and
Steuart's 1782 proposal for an Edinburgh
Bridewell, plans, second floor (a), first floor (b), ground floor (c) 122
4.26 Second version
of Jeremy Bentham's panopticon (1791) 123
4.27 Robert Adam's
fifth and final design for the Edinburgh
Bridewell, plan (only the centre portion was built) and exterior 124
4.28 The so-called 'round building' at Belper (1803-13) 125
4.29 Eastern
State Penitentiary, Philadelphia (1821-9), plan and aerial
view 126
4.30 Pentonville prison (1840-2), aerial view 127
4.31 Adjustable sails on top of
a treadwheel 128
4.32 Hand-turned crank in a
'separate' cell 128
4.33
Male and female hooded convicts 129
4.34 Interior of Pentonville prison chapel 129
4.35 Semple's plans for St Patrick's hospital,
Dublin (1749) 132
4.36 Spatial map of St Patrick's hospital 133
4.37 The
Retreat, York (1794-6), ground floor plan and exterior 134
4.38 Glasgow lunatic asylum (1807), plan 135
4.39 Glasgow lunatic asylum (1807), exterior view 136
xii

19. FIGURES
4.40 Bevans'seven-armed radial asylum (1814), plan 137
4.41 Bevans'
entry for Wakefield asylum competition (1815), plan 138
4.42 Bevans' model radial prison (1819), plan 139
4.43 Watson and Pritchett's Wakefield asylum (1815) 140
4.44 Joseph Frank's proposed asylum plan (1818) 141
4.45 Head's plan for a model workhouse for 500 (1835) 142
4.46 Kempthorne's design for a model workhouse for 300 (1835),
ground floor plan, first floor plan and aerial perspective 143
4.47 Kempthorne's design for a model workhouse for 300 (1835),
ground floor plan, first floor plan and aerial perspective 144
4.48
City of London workhouse (1849), plan 145
5.1 Margate sea bathing infirmary (1791), John Pridden's sketch
plan, and elevation 147
5.2 Albers'
designs for baths in Versailles (1787) 148
5.3 Pier Head Baths, George's Dock, Liverpool (1826-9) 150
5.4 Frederick
Street baths and wash-house, Liverpool (1842),
ground floor plan and schematic plan showing connectivity 152
5.5 Frederick
Street baths and wash-house, Liverpool (1842), spatial
map 153
5.6 Baly's model
baths, Goulston Square, Whitechapel (1847), plan 154
5.7 Baly's model
baths and wash-house cfor large towns'(1852), plan 155
5.8 Map of dominance in
baths and wash-houses, Goulston Square
(a), and Baly's 'large town' model (b) 155
5.9 Women at work in washing and drying
compartments 156
5.10 Baly's
metaphor of cleanliness 156
6.1 Robert Adam's design for the New
British Coffee House,
Cockspur
Street, London (1770) 158
6.2 United Service Club (1817-19), plans and spatial map 159
6.3 United Service Club (1827), plan 160
6.4 University Club (1822-6), plan 160
6.5 Travellers'Club (1829), plan 161
6.6 Reform Club (1837-41), plan 162
6.7 Newcastle-upon-Tyne assembly room (1774-6), plans 163
6.8 Bath's New or Upper assembly room (1769-71), plan 163
6.9 Bath's New or Upper assembly room, spatial map 164
6.10 Foulston's
Royal Hotel, Plymouth (1811-19), ground floor plan
and exterior view 165
6.11 London Bridge Station Hotel (1861), first floor plan and
exterior view 166
6.12 Westminster Palace Hotel (1858), plans and front elevation 167
7.1 The University of Leyden library in 1610, drawn by Cornelisz
Woudanus 173
7.2 'Lectern', 'stall' and
'wall' library systems 174
7.3 Herman Korb's design for the Wolfenbuttel library (1766-9),
plan, section and elevation 175
7.4 Eighteenth-cenairy ground and first floor plans of the
Wolfenbuttel library, showing book
arrangement 176
7.5 Interior of Boullee's design for the
Royal Library (1784) 177
7.6 Plans of the mid-eighteenth-century Ducal library at Karlsruhe
(a)
, and the old St Genevieve library, Paris (seventeenth century)
(b) 178
xiii

20. FIGURES
7.7 della Santa's ideal public library plan and connectivity (1816) 179
7.8 Spatial map of
della Santa's library 180
7.9 Smirke's design for the
British Museum Reading Room (1852),
interior view and plan 181
7.10 Harrison's
Lyceum, Liverpool (1800-2), plan and exterior 182
7.11 Harrison's portico library, Manchester (1802-6) 183
7.12 Redwood library, Newport, Rhode Island (1748), plan and
exterior view 184
7.13 Plan of Papworth and Papworth's model library (1853) 185
7.14 Peter the Great's
Kunstkanitner, St Petersburg (1718-34) 188
7.15 Plan of
Giganti's sixteenth-century museum at Bologna 189
7.16 Sturm's
'house of curiosities' (1707), plan 190
7.17
Nickelio's museum and library (1727) 191
7.18 Ashmolean Museum,
Oxford (1679-83), reconstructed floor
plans and view of
east front 192
7.19 Thomas Bugge's sketch of seating layout in Ashmolean
museum's experimental philosophy lecture room (1777) 193
7.20
William Hunter's ideal school of anatomy, library, museum and
house 193
7.21
William Hunter's Great Windmill Street school of anatomy,
library, museum and house (1766-8) 194
7.22 Schematic plans, ground floor (a), first floor (b), and spatial map
(c) of Hunter's Great
Windmill Street building 195
7.23 Robert
Mylne's design for the Hunterian museum, Glasgow
(n.d.,
1799>) 196
7.24 Schematic plans, ground floor (a), first floor (b), and spatial map
(c)
of Mylne's Hunterian museum 196
7.25
William Stark's design for the Hunterian museum, Glasgow
(1803):
basement plan, ground floor plan, first floor plan, front
elevation 197
7.26 Schematic plans,
basement (a), ground floor (b), first floor (c),
and spatial
maps (d) of Stark's design for the Hunterian museum
(NB plans slightly at variance with that in Figure 7.25, and based
on notebook sketches by Peter Nicholson. Chief difference -
basement 'antiquities and sculpture' of 7.25 here replaced by
'hall of the elephant'.) 198
7.27 Breakdown of
collection syntax at the British Museum in
Montagu House 199
7.28 Robert Smirke's plan for the
British Museum (1827) 200
7.29 Richard Owen's sketch layout for the Natural History Museum
(1859) 201
7.30 Natural History Museum, plan on completion (a), and Peponis
and Hedin's spatial analysis (b) 201
7.31 Leeds Philosophical
Hall (1819-21), first floor plan (a), and
exterior view (1821) (b); Yorkshire
Philosophical Society's
museum (1827-9), ground floor plan (c), and exterior view (d);
The Rotunda, Scarborough (1828), ground floor plan (e), and
exterior view (f) 202
7.32 Egyptian
Hall, Picadilly (1810-11), plan 203
7.33 Leverian museum in Blackfriar's rotunda (1788), plan (a), and
interior of rotunda (b) 205
7.34 Burton's original design for the layout of
London zoo 206
7.35 Upper floor plans
of von Klenze's Alte Pinakothek, Munich
(1826-36) 207
XIV

21. FIGURES
7.36 Wilkins' National Gallery (1831-8), ground and first floor plans 209
7.37
Soane's Dulwich Gallery (1814), ground floor plan 209
7.38
Burrell Gallery, Glasgow, ground floor plan 211
8.1
Mitchell's Panorama, Leicester Square (1793), section 215
8.2 Colosseum,
Regent's Park, London (1823-8), panoramic view
with Colosseum, and central tower in rotunda with passenger
lift 216
8.3
Hittorff s Paris panorama (1838), section and plan 217
8.4 Pugin's Diorama,
Regent's Park, London (1823), plan 218
8.5
Wyld's AJonster Globe, Leicester Square, London (1851),
section and exterior view 220
8.6 1849 Birmingham Exhibition 221
8.7 The Commissioners' design for the 1851 exhibition building
(1850) 224
8.8 The Crystal Palace (1851) 225
8.9
Exhibit of moving machinery in the Crystal Palace 226
8.10
Plan of Thomas Twining's museum of domestic and sanitary
economy 227
9.1
University of Leyden anatomy theatre (1593) 230
9.2 Anatomy
theatre in the Royal Academy of Surgery, rue des
Cordeliers, Paris
(late seventeenth century), plan and sections 231
9.3 Gondoin's ficole de Chirurgie, Paris (1769-74), plan, and
interior of
theatre 232
9.4
Plan for a university college by Goldman (after Sturm), 1720 233
9.5 Studies by Webster and colleagues for seating in the
Royal
Institution's first lecture theatre (1798) 235
9.6
Royal Institution, London, second floor plan, showing
mechanics' gallery, and ground floor plan, showing main and
mechanics'
entrances 236
9.7
Royal Institution, London, first floor plan showing gallery from
main
staircase for 'polite' access to lecture theatre 237
9.8
Russell Institution, London (1808), elevation and plan 238
9.9 'The Great Room' in the
Royal Society of Arts, London 239
9.10 Lebas' design for the meeting room
of the French Academy of
Sciences in the
Palais de Tlnstitut (1831-2) 240
9.11 Lecture
theatre of the London Mechanics' Institute (1824-5) 241
9.12 Manchester Mechanics' Institution, Cooper
Street (1827), plan 241
9.13
Liverpool Mechanics' Institution (1835-7), elevation, ground
and first floor plans and key 242
9.14
Keighley Mechanics' Institute (c. 1837), upper floor plan and
section 243
IV. 1 The Allegory of Trade, late sixteenth-century woodcut (Jost
Amman?) 246
10.1 Toufaire's plan for Le Creusot (1781) 250
10.2
Plan ofKunsztow(1780) 251
10.3 Mazzocato's
silk cocoon unwinding factory, Obuda, Budapest
(1784), plan 252
10.4 Tallher's
silk cocoon unwinding factory, Obuda, Budapest
(1785-6), section and plan 253
XV

22. FIGURES
10.5 Ledoux's final scheme for Chaux (almost as built), plan, and
director's
house and chapel 254
10.6
Aerial view of Ledoux's near-circular scheme for Chaux in its
entirety 255
10.7 Thomas Sandby's design for the Fitzmaurice bleachworks in
Wales (c. 1785) 256
10.8 1788 plan and exterior view
of Wyatt's Soho manufactory,
Birmingham (1765-6) 257
10.9 Rochefort naval arsenal 258
10.10 Choquet de Lindu's design for the
bagne at Brest (c. 1757),
longitudinal section and plan 259
10.11 Devonport dockyard in 1698 259
10.12 Eighteenth-century military camp layout 260
10.13 Horse-driven oil seed crushing
mill at Hull (c. 1784) 261
10.14 The Lombes'
silk mill at Derby (1717-19) 263
10.15 Town plan of Derby 264
10.16 Homology of mechanical power distribution, social
structure
and spatial structure in textile mills 265
10.17 An early nineteenth-century mule shop. The mules are
back-to-back, the spinner activates the driving wheel, two
'piecers'
attend the machines, and a child clears waste from
underneath the frame 266
10.18 Arkwright's use of
Palladian motifs at the Masson mill,
Cromford, Derbyshire (1783) 267
10.19 Arkwright's reference to basic
Classical elements in his
Wirksworth Mill, Derbyshire (1779) 267
10.20 Fairbairn's 'uncouth' (a), and 'improved' (b)
mills 268
10.21 OrrelPs Stockport
Mill (1832) 269
10.22
Strutt's North mill, Belper (1803-4), contemporary drawing and
interior today 269
10.23
Albion Mill, London (1783-6) 270
10.24 Details
of beam and column at Strutt's Milford warehouse
(1792-3) 270
10.25 Interior view
of cast iron columns and beams in Benyon, Bage
and
Marshall mill, Shrewsbury (1796-7) 271
10.26 Split-head column capital at Benyon, Bage and
Marshall mill, to
allow alignment of drive shaft with column centre 271
10.27
Philips, Wood and Lee mill, Salford (1799-1801), cross-section 272
10.28
Evolution of the cast-iron beam 272
10.29 Cast
iron structure of Stanley mill, Stonehouse, Gloucestershire
(1813) 273
10.30 Trussed joists: timber with tension rod at St Mary's
mill,
Nailsworth, Gloucestershire (late eighteenth century) (a);
fastening of tension rod through external
wall at Nailsworth (b);
Haarlem mill, Wirksworth, Derbyshire (1799), tension rod
distanced from timber joist by
huge wing nut (c); Fairbairn's
trussed
cast iron beam (d) 274
10.31
Stress distributions in beams according to different theories 274
10.32 Fairbairn and Hodgkinson's parabolic flange beam, used in end
bay of
mill at right angles to main span (a), and theoretical form
of beam (b) 275
10.33
Typical Fairbairn north-light roof, weaving shed at Saltaire 275
10.34 Fairbairn's design for the Oriental Spinning and Weaving
Company, Bombay (c. 1858), cross-section and plan 276
xvi

23. FIGURES
10.35 Saltaire mills: plan, exterior view and section of six-storey block 277
10.36 Nine fireprooftfloors: Davy's at New St
James's Palace (c. 1827)
(a), Naysmith's (1848) (b), French
systems (1850s) (c), Fox and
Barrett's
(1850s) (d), Phillips' (1870s) (e), concrete and iron floor
(1870s) (f), timber, concrete and iron floor (1870s) (g),
Swarbrick's (1875) (h), Homan's (1887) (i), Fairbairn's (j) 278
10.37 Adjustable column
bases at Belper North mill (1803-4) 279
10.38 Adjustable
gutter at Masson Mill, Cromford, Derbyshire (1783) 279
10.39 Ure's
'teagle' hoist (late eighteenth century) 280
10.40
Strutt's 'cockle' stove at Derby Infirmary (1806-10) 280
10.41
Snodgrass's proposal for using columns as steam heating pipes
(1806) 281
10.42 Eight
types of'domestic' manufacture: plans and spatial maps 282
10.43
David Dale's mill village at Catrine in Ayrshire (1796) 287
10.44 New Lanark, John Winning's drawing (c.1818), and plan 288
10.45 Owen's 'village of unity and mutual co-operation' (1817) 289
10.46 Owen's proposed villages for the County of Lanark (1821) 291
10.47 Whitwell's design for Owen's New Harmony (1825) 292
10.48 Owen's 'self-supporting
home colony' (1841) 293
10.49 Minter Morgan's Christian Commonwealth (1845) 294
10.50 Centre of
Pemberton's 'Happy Colony' (1854) 295
10.51 Buckingham's
'Victoria' (1849) 296
10.52 Saltaire plan 297
10.53 Considerant's Phalanstery (1834 and 1848) 297
10.54 'Familisteres' at Guise, aerial view and interior of one court 298
10.55 Godin's phrenological
head, showing zones of space, light and
fresh air 299
11.1 Merchant's
house at Schmalkalden (c. 1500) 301
11.2 St
John's market, Liverpool (1822), plan, exterior view, and
interior view 302
11.3
Aerial view of Baltard and Callet's Les Halles, Paris (1853) 305
11.4 Spatial
structure of exchange spaces 306
11.5 Sturm's model
market (1696) 307
11.6 Six
eighteenth-century Yorkshire cloth or 'piece' halls 309
11.7 Amsterdam Exchange (1608-11), aerial view, and courtyard 311
11.8 London's first
Royal Exchange: exterior, from a wood inlay, and
Hollar's view of the courtyard 312
11.9
Jerman's second Royal Exchange, London (1667-71) 313
11.10 Merchants' 'walks' in the second
Royal Exchange, London 314
11.11 Wood's
Bristol Exchange, plan (1745) 315
xvii

24. Acknowledgements
My interest in these ideas was sparked off by the late Professor Cordingley of
Manchester University a long time ago. It has remained alive ever since. I owe a
debt to those whose published work I have used, and they are referred to in the
text. Because the time interval since Manchester is so long, I cannot acknowledge
all those who have helped, influenced or encouraged me since then by personal
contact. But
to some I owe a special debt.
In recent years Peter Reed has been my constant thought-companion, not only
in raising challenges to many of my arguments, but in pointing to the role of
careful writing in the generation of ideas. I hope he will not feel too disappointed
with the extent to which I have absorbed that message. The critical debates with
Nec Teymur have been invaluable. Arie Peled's ability to integrate rational argu­
ment, intuition
and artistic sensibility has served as a model. The students I have
taught in my 'Spatial Order and Social Order' course at the University of
Strathclyde, who refused to play the polite games of academics, have helped more
than they
can realise. Late in the writing of the text Lynda Schneekloth of the
University of Buffalo and Karen Franck of the New Jersey Institute of Technology,
have caused me to think again about function, language and type. Sophie Forgan,
Bill Hillier and his colleagues, Alan Lipman and Michelle Perrot have all added
insights over
the years.
I have tried to respond to the incisive and helpful comments from Chris Small
and Tony King on the draft manuscript. Any shortfall is not for their lack of trying.
Joen Sachs and the colleagues in his Division at the Chalmers University of
Technology, Goteborg, have given me a welcome opportunity for late thought
and
writing.
The many librarians, archivists, academics and architects who have helped me
to find illustrative material will, I hope, feel adequately acknowledged in the text
relating to the figures.
Honor Mulholland has worked hard and creatively with editing, Kathryn Young
with the graphics, and Alan Crumlish and Neil McLennan with photography.
I am grateful to Tristan Palmer for his faith in the project from the start, and the
work of his colleagues at Routledge, especially Ricky Leaver, Sarah Lloyd, Alison
Walters and Sally Close in seeing it through to publication.
Through the award of an Emeritus Fellowship, the Leverhulme Trust gave me
generous support without which I could not have completed the manuscript.
Finally my family has not only put up with me during the long-drawn-out
writing process, but has helped with innumerable debates, my son Gilbert
especially. My wife Beryl did more than that - she also tried hard to help me
convert 'Hungarlish' into English. It is not her fault if she did not always succeed.
TAM
Glasgow
xvlil

25. Introduction
This book is about the meaning of buildings. It is
addressed to those who design or study them, and
to those who are frequently
puzzled both by
buildings and what is written about them. Whilst
what a building looks like, whether the roof leaks
and what it costs are matters of great concern, for
most people the first question is: 'Is it good to
use?' The answer to this depends on owners,
designers, institutions of
all kinds, and occupants,
so this must be a question about society. As
indeed are issues about its appearance, construc­
tion and costs whose effects reach beyond any
individual.
The title implies the centrality of power to this
social process. I take the stand that buildings are
not
primarily art, technical or investment objects,
but
social objects. I support this by evidence and
by the ways proposed for looking beneath the
surface of both buildings and what is written
about them.
Such analysis involves taking things
apart, probing, suggesting and experimenting,
and emerging with some answers.
This is not a history book but the tools are
developed in the context of a critical period - the
Enlightenment and the first Industrial Revolution.
If they work in this familiar testbed they might
serve for a
better understanding of what we
design, build, use, read and write today.
The period is - given some latitude at either
end - the century from 1750 to 1850, the time of
the Revolutions
(American, French, Industrial
and, at its end, 1848). Europe's and America's
outer worlds were transfigured. And though
Enlightenment thought was absorbed into
science, religion, art and philosophy, it was not
till Darwin, Freud and Marx that the inner world
underwent a comparable upheaval. By then towns
and buildings had undergone their revolution.
The place is - given some latitude (or perhaps it
should be longitude!) of a few thousand miles
west across the
Atlantic or east to Russia - Britain.
The Industrial Revolution is so basic to this narra­
tive that inevitably most of the evidence is found
in its cradle.
The production metropolis was mature by
1850 and had become differentiated by function
and stratified by class. Steam power and the rail­
ways had liberated industry from rural, water-
powered sites. At the start of the period there
were a handful of building types. The most
ancient, religious buildings and houses, ranging
from the palace to the rural hovel, represented
levels of sacred and secular power. This was
extended into the
public sphere in theatres and
concert rooms, monasteries, colleges, schools,
libraries, almshouses and guest houses. For leisure
and travel there were clubs and inns. Buildings for
production were modest - farms, mills, ware­
houses; for exchange the markets, bazaars and
shops. In the
guildhalls, bourses and exchanges are
the roots of town
halls. Some papal, religious,
civil and military infirmaries, prisons, pest houses
and institutions were of substantial size.
By 1850 there had been a typological explo­
sion: a host of new industrial buildings, railway
stations, town halls, baths and wash-houses,
highly specialised urban markets; libraries, art
galleries and museums; civic universities, schools
and secular colleges; vastly expanded prisons and
hospitals out of which grew asylums and work­
houses, hotels, and
offices.
Not only did buildings house new techno­
logical processes, but they were products of new
technologies and they acquired commodity
xix

26. Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents

30. The Project Gutenberg eBook of Gróf Károlyi
Gábor följegyzései (2. kötet)

31. This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
Title: Gróf Károlyi Gábor följegyzései (2. kötet)
Author: Károly Eötvös
Release date: August 21, 2020 [eBook #63003]
Most recently updated: October 18, 2024
Language: Hungarian
Credits: Produced by Albert László from page images generously
made
available by the Google Books Library Project
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK GRÓF KÁROLYI
GÁBOR FÖLJEGYZÉSEI (2. KÖTET) ***

32. Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 315. oldalon található.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?
id=HvhZAAAAIAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.

33. Eötvös Károly Munkái
viii. kötet
GRÓF KÁROLYI GÁBOR FÖLJEGYZÉSEI
II
Eötvös Károly Munkáá
VIII
GRÓF KÁROLYI GÁBOR
FÖLJEGYZÉSEI
 
MÁSODIK KÖTET
 
 
BUDAPEST MDCCCCII
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAI TESTVÉREK
IRODALMI INTÉZET R.-T.

34. Eötvös Károly
GRÓF KÁROLYI GÁBOR
FÖLJEGYZÉSEI
 
MÁSODIK KÖTET
 
 
BUDAPEST MDCCCCII
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAI TESTVÉREK
IRODALMI INTÉZET R.-T.
 
AZ ÖSSZES JOGOK FENTARTÁSÁVAL
 
Révai és Salamon könyvnyomdája, Budapest, VIII., Üllői-út 18.

36. KOSSUTH LAJOS „IRATAI“.
(Genuai uzsorásomhoz utazom. – Látogatásom a Kormányzónál. –
Szerződése az Athenaeum embereivel. – Kossuth Ferencz aláirása hasonlit
apjáéhoz. – Miért kell Kossuth aláirásához közjegyző? – Kossuth szegényül
hagyta el hazáját. – Az ég alatt hál. – Uti málhája? – Mit ér a magyar
korona? – Miből élt Jézus Krisztus? – Mac Ádám mint jó barát. – Gunszt
Bertalan a titkár. – Mi volt fizetése? – Miként dolgozott Kossuth? – Tolla,
téntája, papirosa. – Buvárkodások a könyvtárakban. – A két luthránus
diák. – Titkárát elbocsájtja.)
Az 1879-ik év őszén, október végén vagy november elején, föl
kellett keresnem Genuában signore Goutot, magyarul Gaut urat. E
kirándulásomnak története van s az a történet elég érdekes. Ekkor
ismertem meg a Kormányzó iratainak történetét s anyira-menyire
vagyoni viszonyait.
Ekkor már Párisban laktunk. Átkozottul megszorultam pénz
dolgában. Kimerült minden hitelem, nagyon megfogytak zálogba
adható tárgyaim is, pár ezer frankra mulhatlanul szükségem volt,
szomjas zsebem tehát egyik genuai forrásomhoz, Gout vagy Gaut
urhoz kivánkozott.
Ez a Gout ur kisebb fajta uzsorás volt Genuában. A kegyetlen, de
mindig jókedvü fajtából. Sokat sohase adott, de mindig adott.
Istentelen kamatot számitott ugyan, néha husz százalékot is, de üres
kézzel sohase eresztett el.
Ott lakott egy kis utczában, mely az Aqua Sola-térre torkollott.
Volt egy kis boltja, abban kirakata nyakkendőkből. Szebb és drágább
nyakkendők Párisban se voltak. Száz lirán alul alig adott nyakkendőt.
De ez csak ürügy volt, hogy a legelső gavallérok is bemehessenek

37. hozzá. Különösen idegenek, utazók, turisták, montekarlói játékosok
voltak pártfogoltjai. Ezek közt sok angol is.
Az angolok adták neki a Gout nevet is. Eredeti neve olasz vagy
görög volt, nem is emlékszem már rá. Én is csak Gout néven
ismertem s ugy is szólitottam.
Gout angol szó. Magyarul azt teszi: száraz fájás vagy köszvény.
Ha uzsorás-pénzt kellett fölvennünk, magunk közt még Párisban is
azt mondtuk: meglepett bennünket Signore Gout.
Hitelmüveletem szerencsésen sikerült.
Épen indulni akartam Páris felé, mikor véletlenül találkoztam az
utczán vagy talán a vasuti indóháznál Kossuth Tivadarral s ő
kérdezte tőlem, nem látogatom-e meg az öreg urat?
Igazán nem volt szándékom, nem is jutott eszembe, de e
kérdésre rögtön Turin felé indultam s másnap már kint voltam
Collegno al Baracconeban. Jó ideje nem láttam a Kormányzót,
1)
jól
esett fölkeresnem, ő is különös örömmel és szivességgel fogadott.
Néhány nap előtt voltak nála az Athenaeum emberei Budapestről.
Ekkor szerződött meg velük iratai kiadására nézve.
Ott volt Vérei József, az Athenaeum igazgatója. Eszes,
mozgékony, ügyes üzletember. A nyakkendője vagy az inggallérja
mindig nyomta valahol a nyakát, mert a fejét folyton igazgatta.
Valami régi idegbaj lehetett nála. Folytonos fejbólintása feltünt a
Kormányzó urnak.
Urváry Lajos a Pesti Naplónak volt szerkesztője már nyolcz vagy
kilencz év óta s az Athenaeumnak szintén valami igazgatója.
Hebegve beszélt s szemeivel örökké pislogott. Ezt is a Kormányzótól
hallottam. Különben jó alaku, üde szinü, fiatalos külsejü ember volt.
Később hallottam, hogy ez ember életének nagy titkai voltak. Első
házassága borzasztó erkölcsi szerencsétlenséggel végződött. Utóbb

38. el kellett hagynia a lapot s nagy nélkülözések közt élt. Már itthon
laktam, a mikor nyelvrákban meghalt.
A harmadik Sigray Pál volt, az Athenaeum jogtanácsosa. Erre is
tett a Kormányzó valami jókedvü megjegyzést. Ha jól emlékszem,
azt, hogy sohase nyitja föl szemét egészen, csak félig, – mintha a
napba nézne.
Hogy Helfy barátunk ott volt-e a szerződéskötésnél: erre bizony
most már nem emlékszem. Alig képzelem, hogy ott ne lett volna,
hiszen ő volt a Kormányzó és az Athenaeum közt a közbenjáró. De
meglehet mégis, hogy nem volt ott. Ha ott lett volna: saját nevének
minden esetre helyet szoritott volna a szerződésen.
A szerződés 1879-ik évi október hó 15-én készült el véglegesen.
Tartalma hosszu és bő. Tartalmára bizony nem emlékezem.
Annyit tudok, hogy az iratok tiz kötetre voltak tervezve s hogy az
első három kötet megjelenése meglehetős szabatossággal időhöz
volt kötve.
Nekem feltünt ez.
Hiszen akkor a Kormányzó már 76–77 éves öreg ember volt. Oly
életkor, a melyben az emberek nagy és terjedelmes irodalmi munkát
nem szoktak végezni. S tíz kötet! Ha minden kötetre egy évet
számitunk is: 86 vagy 87 éves kora előtt a Kormányzó be nem
fejezheti művét.
Kérdeztem a Kormányzót, hogy csupán iratokat ad-e vagy azokat
fel is dolgozza s megfelelő megjegyzésekkel s történelmi
felvilágositással kiséri? Nagy különbség van a kettő között.
Csupán iratokat rendezni sajtó alá: könnyebb munka. Szorosan
véve, ez nem is irodalmi működés. Nem irói, nem szerzői, nem költői
munka. Erre kivételesen nyolczvan éves ember is képes lehet.
De a Kormányzó azt felelte nekem, hogy semmi esetre se nyers
anyagként adja át iratait, hanem azokat emlékiratszerü

39. megjegyzésekkel világitja meg. S szándéka az, hogy az iratokat
nemzetünknek s a külföldnek főbb történelmi eseményei szerint
csoportositsa s ez eseményeket önálló részekben külön is megirja.
Ez hát nehéz irodalmi mű lesz.
De hát lehet-e erre 77 éves életkoru embert kötelezni? S lehet-e
arra, hogy nyolcz-tiz éven keresztül végezzen ily munkát?
Ember és ember közt nagy a különbség. Akkora, mint a jellem és
jellem közt.
Mi az, a mit jellemnek nevezünk?
A nemes felelősségérzet. A kötelesség teljesitésének önmagunkra
szabott erkölcsi kényszere. Az a fenséges adósság, melyet magunkra
vállalunk a hazával, a nemzettel s az emberekkel szemben s azokkal
szemben, a kik szivünknek részesei, – hogy érzést, lelket, munkát,
örömet, egészséget s minden sikert és vagyont, mely a miénk, az ő
boldogulásukra áldozunk fel. S hogy feláldozhassuk: ebből álljon
minden boldogságunk.
Ez a jellem a maga teljes tisztaságában és épségében. Ilyen volt
Kossuth Lajos.
Minő csodálatos nagy lélek volt ő!
Mikor a vajdával nála voltunk s a vajda a munka negyedik és
ötödik kötete után kérdezősködött: akkor mondta a Kormányzó:
– A negyedik kötet egészen kész s az ötödikből is csak három-
négy ivnyi van hátra. De azért nagy lelki nyugtalanságot okoz
nekem, hogy eddig is késlekednem kellett. Talán nem én vagyok az
oka, de azért nekem fáj az. Sietek is a legelső napon, a mint
tehetem, Emich urtól mentséget szerezni a magam számára. Nem
tudnék meghalni, mig kötelességemet egészen nem teljesitettem.
Emich ur alatt Emich Gusztávot értette, a képviselőház volt tagját
s az Athenaeum vezérigazgatóját. Nemes gondolkozásu férfiu, a ki

40. sokkal több figyelemmel volt a Kormányzó iránt, mint a mennyire a
szerződés kötelezte. A Kormányzóban nemcsak a szerzőt s nem csak
a szerződő felet látta.
Bizonyosan tudom, hogy Turinból elutazásunk után egy-két napra
meg is kapta a Kormányzó levelét. Ha e levél egykor napvilágot lát:
ebből látja meg a világ, ha semmi más bizonyság nem volna is,
miként érzett, miként gondolkodott a Kormányzó a kötelességről.
A szerződés természetesen magyar nyelven van szerkesztve.
Készitésekor otthon volt Kossuth Ferencz is s Lajos Tivadar is. Ki
fogalmazta: nem tudom.
A szerződés keltének helye igy van megörökitve: Baraccone-
Collegnói terület, turini provinczia. Szerződő felekként aláirták
Kossuth Lajos, Kossuth Ferencz és ifju Kossuth Lajos. A könyvkiadó-
vállalat részéről Urváry és Vérei irták alá. Tanuk gyanánt az okiraton
Ihász Dániel és Sigray Pál szerepelnek.
Azért gondolom, hogy Helfy barátunk nem volt jelen az
aláirásnál, mert az ő neve még a tanuk közül is hiányzik. Ha ott lett
volna: legalább tanuként aláirja.
Kossuth Ferencz a »Kossuth« szót csaknem tökéletesen ugy irja,
mint édes apja a Kormányzó. A két név, a mint egymás mellett
fekszik, nyilvánvalóvá teszi ezt.
Gyakori tünet, hogy a fiu névaláirása hasonlit az apáéhoz.
Különösen gyakori akkor, ha mind az apa, mind a fiu igen sokszor
irja le saját nevét; ha élete foglalkozásához tartozik a sok névaláirás.
De ez természetes is. Ha száz kéznek kell ugyanazon nagy és kis
betüt százszor meg ezerszer gyorsan leirni; utóbb mind a száz kéz
egyenlően irja le azokat a betüket. Csak akkor lesz állandó eltérés,
ha a kéz alkatában van valamelyes különösség vagy ha a kéz a
kisgyerekkortól kezdve egészen más természetü iráshoz szokott.
Ugy látom, ily eset van Lajos Tivadarnál. Az ő betüi s vonásai
messze térnek el a Kormányzó betüitől s vonásaitól.

41. Az irásszakértők intézménye buta és gaz intézmény. Ostoba vagy
lelketlen biró az, a ki az irásszakértők véleményét figyelembe veszi.
Mekkora eltérés van ugyanazon kéz irása közt, ha a tinta, a toll, a
papiros vagy a testi és lelki állapot különböző. S minő könnyü és
természetes az idegen betük és vonások utánzása, ha az utánzó
fiatal, keze ép s gyorsan és sokat szokott irni.
De hát hagyjuk ezt.
A szerződést közjegyző is hitelesitette. Természetesen olaszul. A
közjegyző neve Vittorio Angley volt Pianezzából. Ráütötte pöcsétjét
is, a melynek czimere egy kövér fehér kereszt.
Minek kellett ide a közjegyző?
Meglehet, Olaszországban nem érvényes az olyan kétoldalu
kötés, melyet közjegyző nem hitelesit. Nem tudom. Ha igy van:
akkor ott kellett lenni a közjegyzőnek.
De ha nem igy van: akkor csakugyan mosolyogni való dolog az a
közjegyzői hitelesités.
Hát eltagadhatná valaha valaki Kossuth Lajos nevét vagy neve
aláirását? Kellett oda még tanu is? S ha kellett: Ihász Dani öreg
barátom neve nem lett volna elég önmagában is?
A királyok aláirásához miért nem kell tanu? A spanyol király még
a nevét se irja az okiratra. Csak annyit ir: »én a király«. A napkeleti
fejedelmek némelyike csak a tenyerét üti a papirosra, mintha legyet
csapna agyon s még se kételkedik senki az ő sajátkezeirásában. Van-
e annyi király és napkeleti fejedelem a világon, a kinek kezeirása
összevéve érne annyit, mint Kossuth Lajosé?
Hajh de hát magánjogi dolog, szerződés, pénz, részvénytársaság
s több e féle: igy szólnak a jogtudósok.
Hát hiszen épen ez a nevetni való, mikor Kossuth Lajos
kötelezvényéről van szó.

42. Deák Ferencz csak egy iskolásgyerek palatáblájára irta föl irónnal,
hogy vagyonát halála után adják a szegényeknek. Alá se irta a
nevét, mert haldokló szemei előtt már sötét volt a világ s keze nem
engedelmeskedett többé az elhervadt akaratnak.
Kételkedett azért valaki abban az írásban? Vagy meg merte volna
támadni valaki azt a végrendeletet? Száz szegény rokona maradt
apjának testvérei után. Jogtudós is volt köztük akármennyi. Vagyona
is tisztes maradt, a mint a kegyelet fölverte az ő szegényes
tárgyainak értékét. Még se találkozott senki, a ki éhes örökösként elő
mert volna állani, hogy a szegények pénzét magának követelje. Még
azt se hiszem, hogy biró akadt volna, a ki megsemmisitse azt a
végrendeletet.
Igy lett volna bizony Kossuth Lajos szerződésével s névaláirásával
is.
De hát végre is, miért kellett a 77 éves agg embernek arra
vállalkoznia, hogy tíz nagy kötet irodalmi munkát készit az életnek
még hátralevő éveiben?
Szomoru kérdés ez és szomoru a felelet rá.
– Anyagi körülményeim szigorusága kényszeritett, hogy a terhes
munkára vállalkozzam.
– Agyam és kezem munkájával kerestem meg hontalanságomban
mindennapi kenyeremet.
– Igy akarom kenyeremet megkeresni életem végnapjaiban is, ha
lehetséges.
Ez a felelet nagyon szomoru.
De fönséges is!
Oh ti császárok, királyok és mindenféle biboros fejedelmek! Ti
nem ismeritek a mindennapi kenyérnek gondját, még akkor se
ismeritek, ha nyomorgatott népetek pokolba kerget benneteket. Mert

43. a kincsek özöne akkor is megvan kezetekben, a hogy népetek
verejtékéből azt összeharácsoltátok.
Az oroszlán nem gyüjt. S nem fogad el senkitől mindennapi
élnivalót. Hanem élte alkonyán is önmaga keresi meg kenyerét –
büszkén, bátran, nyugodtan.
A hogy Kossuth Lajos.
Kossuth Lajos szegényül hagyta el hazáját, a mikor bujdosóvá
lett. Talán pár száz arany volt erszényében, kormányzói fizetésének
nem is egészen egy hónapra való része. Ezzel vágott neki idegen
földön, idegen népek közt a hányt-vetett életnek.
Pedig nagy állam feje volt egy ideig. Kormányzó czimén választott
fejedelme Magyarországnak. Hatalma és tekintélye akkora az ő
országában, mintha királya és vallásalapitója lett volna nemzetének.
S minő élet várt rá!
Az idegen földön töltött első éjszaka némi sejtelmet nyujtott arról
az életről előre. A hogy ezt a Kormányzó a vajdának röviden
elbeszélte.
Alkonyat felé járt az idő, mikor társaival, a bujdosókkal együtt
Kossuth a Duna jobb partjára, török földre lépett. Kis számu török
katonaság és partőrség várta. A nap lenyugodott, de még világos
volt, a mikor a partőrség által értesitett török főtiszt lóháton néhány
lovastiszt kiséretében közelgett. Ezredes volt a főtiszt, Kossuth eléje
ment.
Az ezredes e szóval fogadta:
– Tudom, ki vagy. Tudom, hogy ellened fordult a szerencse. A
padisah palástjának árnyékában nyugalmas pihenőd lesz. Allah
nevében üdvözöllek.
A kormányzó néhány szót szólt. A főtiszt nem akart tárgyalásba
bocsátkozni.

44. – A nap lenyugodott, este van. Feküdjél le nemes vendég, majd
ha a nap fölkel: beszéljünk sorsodról. Készitettem számodra éjjeli
tanyát.
Valami kisázsiai tanulatlan ember, de jó ember volt az a török
főtiszt. Sejtelme se volt arról, ki az a Kossuth Lajos s az ő alakjában
mekkora történelmi egyéniség áll előtte. Nagy nemzet üldözött,
bujdosó fejedelme! Az a jó török ezredes csak egy urat ismert. Az a
szultán, a ki az ő fölséges uralkodója. Ő hozzá képest mindenki csak
egyenlő szegény és kis ember.
Kossuth sötét szinü, de ékszer nélkül való magyar diszruhában
volt. Kalapja mellett toll, csizmáján sarkantyu, oldalán kard.
– Ragyogó öltözet nem lett volna méltó se az én helyzetemhez,
se nemzetem sorsához, de mégis diszesebb ruhát kellett felöltenem,
mert keleten voltunk már s hiába, a tisztességet ott is csak a ruha
után osztogatják.
Igy mondta a Kormányzó.
Volt kényelmes hintókocsija s podgyász-kocsija is. Három jókora
utazó ládája volt s minden holmija ezekben. Fehérnemüje tizenöt
pár, teljes öltöző két ruha s a most rajta valón kivül még egy magyar
diszruha. Lábbelik, harisnyák, kendők, keztyük, rojtos nyakravalók
elegendő számban. Néhány könyv, azután irások, irószerek, néhány
fegyver s talán négy pár diszes művü pisztoly az egyik ládában.
Fegyverek, pisztolyok elajándékozni valók. Keleten ez a jó és régi
szokás.
Nem messze volt az éjjeli tanya, melyet a Kormányzó számára a
török ezredes készitett.
Biz ez nem palota volt. Nem is hán vagyis keleti vendégfogadó.
Még csak nem is csárda az utszélen, de még sátor se.
Hát mi volt?
Lombos iharfa s alatta buja gyep.

45. A gyepre volt teritve gyékényfonat, annak tetejére egyszinü
gyapjuszőnyeg, derékalj semmi más. Még fejalja se volt. Ruhával
tömött kis kézitáskát tettek a Kormányzó feje alá, palástja volt
takarója s igy töltötte az első éjszakát idegen földön Magyarország
bujdosó fejedelme.
Szép enyhe nyári éjszaka volt. Nem nagy messzeségben volt a
Duna, melynek zugó moraját mintha hallotta volna a bujdosó füle.
Egyéb zaj nem hallatszott az éjszakán át.
Vajjon hogy töltötte az éjszakát a nagy bujdosó?
– Hajnal felé elaludtam. Alvásom nem volt hosszu, de azért
felüditett. Mióta Világost elhagytam, még ilyen álmom se volt.
– De mielőtt elaludt volna: merre járt elméje a csillagos ég alatt?
Ezt irja erről:
»Arczomon öntudatlanul a kifejezhetlen fájdalom könyzápora
omlott alá.«
»Minden volt e könyzáporban, a mi a hazafi szivének fáj; –
minden! Csak egy nem! A reménytelenség nem; a kétségbeesés
hazám jövője felett nem.«
»Ugy tetszett nekem, – még akkor a fájdalom első lázrohamában
is ugy tetszett nekem, mintha az ég csillagainak fényszikrázatából
könyeim fátyolán keresztül egy sugár lövellene felém, mely azt
hirdeti borult lelkemnek, hogy nemzetem szenvedni fog ugyan,
irtózatosan fog szenvedni, mert boszuja rettenetes a féktelen
uralomvágynak: – hát szenvedni fog nemzetem irtózatosat, de nem
hal bele!«
Ime tehát sirt.
Sirt, mert nemzetének irtózatos szenvedéseire gondolt.
De szentül hitte akkor is, hogy fel fog támadni nemzete.
É

46. Ime az első éjszaka idegenben. És ettől kezdve még
negyvennégy és fél esztendőt kellett töltenie idegenben.
De hát miért akart szegény maradni? Miért nem vitt pénzt,
aranyat, kincset magával? Ha király lett volna, bizonyosan nem üres
kézzel bujdosik el hazájából!
Joga lett volna hozzá. Egy egész esztendőre járó tiszti fizetés
még a polgári jog, még a hétköznapi felfogás szerint is megillette
volna őt. Negyedévre ugyis előre volt hozzá joga. A mostani királyi
udvartartás költségeit is előre fizeti ki országos kincstárunk. S aztán
néhány ezer főre rugott bujdosó társainak száma. Szentséges joga
volt ahhoz, hogy ezek tisztes ellátását az ő bölcsesége intézze
egyelőre.
Módja is lett volna benne.
Hiszen kezében volt, hatalmában volt a kincstár, a melyet
Duschek őrzött. Mintegy három millió forint volt ez aranyban,
ezüstben. A nemzet ajándékából gyült ez össze. Haynau vitte el, az
osztrák nyelte el ezt a nemzeti kincset. Kossuth szavára adták ezt
össze a hazafiak. A nemzetnek adták s nem az osztráknak. Az
osztráknak nem adtak volna egy fillért se. A hadijog és a nemzetközi
jog szerint is ezt magukkal vihették volna a bujdosó honvédek. Hisz
az üldözött, a menekülő harczos magával viheti még idegen földre is
tábora minden kincsét, egész pénztárát.
A Kormányzó nem nyult ehhez.
Kezében volt a korona is. Ez is országkormányzó fejedelmi
jogánál fogva volt kezében. A nádor elszökött, itt hagyta, de elvinnie
jogában se állott volna. Az uralkodó családot trónjavesztettnek
nyilvánitá a debreczeni országgyülés, tehát ez országgyülés felfogása
szerint az uralkodó család kezében se lehetett a korona. Az országot
osztrák és orosz hadak árasztották el. Ők a hóditás jogára
hivatkoztak. A hóditási jog nem jog, hanem csak hatalom és erőszak.
Csak az az övé, a mit erőszakkal elvehet. De a korona nem jutott
kezébe. Azt a nemzet jogának alapján Kossuth kezelte teljes joggal.

47. Az osztrák és orosz sereg kezébe át nem adhatta. Ez nem állott
kötelességében, sőt jogában sem.
Erzsébet királyné négyszázhatvan év előtt ellopta a koronát s
zálogba adta Frigyes császárnak. Pedig nem volt rászorulva s nem
kellett a magyar nemzet bujdosó hőseit tartania. Kossuth fenséges
lelkéhez még gondolatban se fért oly terv, hogy ő a nemzet vagyonát
érintse. De ha zálogba teszi a koronát azért, hogy a zálogösszeget
hontalan bujdosóink közt kiossza: én bizony ezért nem kárhoztattam
volna soha.
Furcsa legények azok a jó történetiró urak. Azt a királynét nem
mondják tolvajnak, mert királyné volt. Hanem tolvajnak mondják
szobalányát, Kottaner Ilonát, a ki kézi kosarában asszonya
parancsára vitte el karján a koronát. Mintha bizony koronát lopna
egy szobalány, ha már épen lopni akar s mintha bizony szobalánynál
állana a koronaszekrény kulcsa!
Csak igazságosan történetiró urak!
De mit ér hát az a korona, melyet Kossuth nem vitt át a Dunán,
nem vitt el magával, hanem elásatott Orsova határában mélyen a
föld alá?
Azt mondják, a kik jól megnézték, hogy aranya, ékköve amugy
nyersen megér hét-nyolcz ezer forintot. Tehát megér annyit, mint
hires méntől származott három-négy telivér csikó, ha nem idősebb
egy évesnél.
Teringettét! A római pápa és a bizanczi császár nem nagyon
erőltették meg magukat pénz dolgában, mikor ezt a koronát nekünk
ajándékozták. Mert hiszen nekik akkor nem sokkal került több
pénzbe, mint a nyers anyag értéke.
Mint műtörténeti tárgy természetesen mégis sokat ér ma már.
Frigyes császártól nyolczvan ezer arany forinton váltották ki
őseink. Alább nem adta a császár. Sőt még igy is kisérletet tett hamis
koronát adni át az igazi helyett. S a rendőrség még csak be se zárta

48. a csalót és sikkasztót. Mivelhogy császár volt a csaló és sikkasztó. Az
a nyolczvan ezer forint mai értékben fölér tizezer ökörrel. Szép
összeg volt tehát akkor is.
Ma mint műtárgy is többet ér a korona. A frankfurti Rothschild,
ha élne, megadna érte három vagy négy millió forintot. Mert a
korona felső abroncsainak zománcza a VIII-dik vagy IX-ik századból
való s abból a korból ily ép, ily szép s ily nagy zománcz nincs már a
világon. Még Rómában sincs.
De még ez se az igazi érték. Hanem az a szentséges szent
kegyelet és áhitatos ragaszkodás, melylyel a magyar nép szive ezt a
koronát körülveszi. Mint az urnak testét. Mivelhogy alkotmányának
és szabadságának biztosságát látja benne.
Ezért hagyta itthon a Kormányzó is. És azért, hogy abból, a mi a
nemzeté, ne legyen nála semmi. Csak az a »csipetnyi por«, melyet
az orsovai Duna balpartján magához vett a hazai földből.
Hejh nagy bujdosónk – jó voltál, nemes voltál, bölcs voltál, hogy
önmagadnak semmit el nem vittél, hanem mindent itthon hagytál!
Hanem azért bujdosó társaid panaszát ki nem kerülhetted idegen
országban s a becsülettépő lelkek rágalmait ki nem kerülhetted
itthon!
– – De miből is élt hát a Kormányzó negyvennégy éven keresztül?
A történetirók, a regényirók, a költők, a szinműirók elsiklanak e
kérdés fölött. Még az ókor nagy iróinak se jutott eszébe, mikor a
hősökről szól dicsőitő szavuk, hogy mit is ettek-ittak, hol laktak,
miként ruházkodtak, miből költekeztek azok a hősök, a mikor csak
emberek voltak?
Homérósz leirja Akhilleüsz paizsát és fegyverét. De azt nem irja
le, hogy mibe került az a paizs és az a fegyver, ki adta hozzá a vasat
és a munkát, mibe került az egész készség, kifizette-e Peleüsz király
dicső fia a fegyverkovácsot és vasművest vagy most is adós a munka
árával?

49. Miből élt Szokratesz és Demoszthenesz? Ki tudták-e fizetni
házbérüket s miből? Hány öltöző ruhája volt Kszantippe urnő ő
nagyságának s Párisból hozatta-e illatszereit vagy Bécsből, mint a
budapesti urnők?
Volt-e valami vagyona Jézus Krisztusnak? Vagy mestersége vagy
műhelye vagy állandó lakása? Hol és miből szerezte a vemhes
szamarat, a melynek hátán bement Jeruzsálembe? Mibe került
palástja, a melyen megosztoztak a tömlöcztartó emberei, a
mindenféle hajduk, porkolábok, biztosok és fogházőrök? Pedig az a
palást értékes lehetett, mivelhogy méltónak tartották arra, hogy
szétdarabolják s maguk közt elosztogassák.
Miből élt Kossuth Lajos?
Elmondja maga.
Beszédeket és felolvasásokat tartott Angliában és Amerikában. A
felolvasásokat zárt helyeken, nagy ünnepre való termekben tartotta.
A közönség hallani akarta őt a kornak minden nagy kérdéséről. Őt, a
magyar nemzet bujdosó fejedelmét, két európai nagyhatalom
üldözöttjét, a népek szabadságának tiszta bajnokát, a bölcset, a
lángszavu nagy szónokot. De beszédeit se nem kérték, se el nem
fogadták az ő ingyen kegyelméből. Minden nagy városban akadt
néhány nagy miveltségü, előkelő, kitünő férfiu, a ki társasággá állt
össze, rendezte a beszéd ünnepét, belépti dijat szabott, értesitette a
közönséget, meghivta a Kormányzót s felolvasását magas
tiszteletdijjal jutalmazta.
A felolvasás elmemunka. Ép olyan munka, mint az iparosé. A
lángelme és egészség mellé még nagy tudást is kell szerezni a
felolvasónak s ennek megszerzése szintén sok munkába és sok
pénzbe került.
Régóta jól tudják ezt Angliában. S a hogy a vasiparostól ingyen
nem fogadnak el kályhát vagy gépet, a költőtől verset vagy
szinmüvet: ugy nem fogadják el a lángelmétől se a nyilvános
beszédet.

50. – Mint munkás állok előttetek; – ezt mondta a Kormányzó a
közönségnek. S a közönség megbecsülte a munkást.
Anglia jeles férfiai közt száz meg száz kiváló férfi rendezte a
felolvasásokat.
Nem számlálom el őket. De egyet meg kell neveznem, mert e
nélkül Kossuth Iratainak történetét tökéletesen megirni nem lehet.
Glasgow tekintélyes családai közé tartozik a Mac Ádám család.
A családot hiressé és vagyonossá Mac Ádám John Loudon tette, a
ki az országutak kavicsolásának bizonyos módját föltalálta és
alkalmazta s a kinek neve után nálunk is makadámos utnak nevezik
a köves alapon kavicsolt utczákat és utakat. London és Páris már
nyolczvan-kilenczven év előtt az ő találmánya szerint csinálta utczáit
s nálunk is divatba jött e találmány negyven-ötven év előtt.
Két vérrokona, leszármazója élt ennek Glasgowban. Az egyik Mac
Ádám Vilmos, a másik Mac Ádám János.
Mind a két Mac Ádám, Vilmos is, János is nagy tisztelője s benső
barátja volt a Kormányzónak. János talán még bizalmasabb barátja.
A Kormányzó azt irja:
– Második hazámban – Angliában – kiválólag Glasgow városának
szabadelvü közönsége volt az, melyről elmondhatom, hogy nekem
mint hazafinak »erős váram volt«, mint kenyérkereső családapának
pedig tartalékpénztáram, melynek ajtaja mindig nyitva állott
számomra.
Glasgowban a Kormányzó több izben megfordult 1859 végeig.
Többször tartott felolvasást. Utolsó felolvasását 1859. évi május hó
27-én tartotta. Minden felolvasást egyuttal ünnepélyes nagy
népgyülésnek lehetett tekinteni. Glasgow mindig gyöngéd
figyelemmel, rajongó lelkesüléssel, de egyszersmind magas
tiszteletdijjal hálálta meg a Kormányzó felolvasásait. Utoljára az olasz
háboru befejezése s a villafrancai béke megkötése után 1860. évi

51. januárban hivták meg a Kormányzót. Glasgow a magyar
protestánsok érdekében tartott népgyülést. A Kormányzó akkor
Londonban volt, de a népgyülésre már el nem mehetett. S azóta
többé nem is látta a skót kálvinistáknak e nagy, gazdag és lelkes
városát.
A felolvasásokat, a népgyüléseket rendezni kellett. A rendezésben
a Mac Ádám család tagjai voltak mindig a legbuzgóbbak. Különösen
János és Vilmos. Jánosról meleg hálával emlékezik meg a Kormányzó
még Irataiban is.
Ez a nemes skót férfiu nemcsak Kossuthnak, de nemzetünknek is
meleg barátja volt. Él-e még, nem tudom Ha él: agg embernek kell
már lennie, hiszen apja hatvanöt év előtt már meghalt. Kegyelettel
emlékezzünk meg mi is róla innen a messzeségből.
E férfiu pénztárát is felajánlotta a Kormányzónak s volt idő, mikor
a Kormányzó ezt igénybe vette s a nemes ajánlatot elfogadta.
Ha a Kormányzó nem az a fenséges és büszke lélek, a ki volt
egész életen át, bizony nem kellett volna még a gyöngéd baráti
ajánlatot se elfogadnia. Hiszen a keleti háboruban Törökország
szövetségesei, az olasz és porosz háboruban Ausztria ellenfelei,
uralkodók és kormányaik százezrekkel, sőt milliókkal hálálták volna
meg nagy szolgálatait. De ő elnyomott nemzete ügyéből
kenyérkeresetet nem csinált. A mit uralkodók és kormányok
nyujtottak: mind azt ő utolsó fillérig a magyar bujdosók fegyveres
csapatainak szervezésére s ellátására forditotta. Ő maga csak
szellemi munkája után élt s tartotta fenn családját.
Mikor collegnói villáját megvette: akkor még volt szerény, de
tisztes összegü tőkepénze, melynek évi járadéka a megélhetés
nyugalmát biztositotta számára. Neje és leánya már a sirban, mind a
két fia saját szárnyán: a kenyér gondjaitól ment lehetett.
Tőkéje azonban értékpapirokban, részvényekben feküdt.
Beköszöntött az 1873-ik év s vele a köz és magán hitelnek egész
világra kiterjedő válsága. A Kormányzó elvesztette tőkéjének

52. legnagyobb részét. Várt néhány éven át. Várta a hitelviszonyok
jobbrafordultát. Javulás nem jött. Vagy lassan és későn mutatkozott.
El kellett magát arra szánnia, hogy irodalmi munkába kezd s Iratait
kiadja.
Pedig szentül el volt tökélve, hogy életében nem ir könyvet s
Iratai kiadását fiaira hagyja. Ez legyen fiainak öröksége.
Sajátságos szemmel nézi az ember a maga végzetét. Talán senki
se, a legnagyobb lángelme se képes arra, hogy saját végzetének
igaz képét megláthassa.
Azt mondja a Kormányzó, hogy a legkisebb hajlamot se érezte
soha a szónoki hivatás iránt s irtózatos lelki megerőltetésébe került
magát a szónoklásra elhatározni. Becsületszava erősiti e vallomást.
S ime a világ egyik legelső s legnagyobb szónokává kellett lennie!
Ugy látszik, nem akart iróvá se lenni.
1848 előtt csak hirlapi czikkeket s esetenkénti felszólalásokat irt.
Nagyobb munkája csak az, a melyet az önvédelem joga és
kötelessége rótt rá gróf Széchenyi István támadásai ellen.
Függetlenségi harczunkról se irt történelmi emlékiratot. Pedig
annak vezére volt. E harcznak legalább husz-harmincz szereplője
megirta emlékiratait. Csak a legnagyobb, a legdicsőbb nem vette
kezébe a tollat. Az utolsó Rákóczi, Kossuth előtt utolsó nagy
szabadsághősünk a nyugalom éveiben, a Márványtenger partján
megirta saját élete történetét. Ilyen nyugalma Kossuthnak is volt Kis-
Ázsiában. Azonban még se volt.
Rákóczi Rodostóban örökre lemondott arról, hogy ő valamikor
még nemzetét vezesse. De Kossuth nem mondott le erről
Kiutahiában. Egy pillanatig se mondott le. Sőt a nyelvek ismeretében
s a hadi tudományokban gyakorolta magát, hogy bejárja majdan a
független és hatalmas nemzeteket s ezek előtt saját nyelvükön tárja
föl a magyar nemzet igazságát és szenvedéseit, – szövetségeseket

53. szerezzen, hadi erőket gyüjtsön, eget-földet megmozditson
hazájának felszabaditására.
Nem is gondolhatott a csendes irodalmi munkásságra. S nem is
gondolt.
S ime mégis nagy iró lett belőle.
Nem oly nagy, mint a mekkora lehetett volna, ha lángelméjének
minden erejét s érzéseinek és tapasztalatainak mérhetlen kincseit
irodalmi munkára forditja.
Állandó tünet az egész mivelt világon, hogy a nagy cselekvések
emberei rend szerint nem irók s talán nem is tudnának irók lenni. S
az is állandó tünet, hogy a nagy szónokok rendesen gyönge irók s a
nagy irók rendesen gyönge szónokok.
Kevés a kivétel, de Kossuth a nagy kivételek közé tartozik. Iratai
első öt kötetéből száz meg száz lap bizonyitja ezt.
Ugy hallottam, de már azt se tudom, kitől, hogy a collegnói
nyaraló megvétele is nagy veszteséget okozott neki. A vételárra nem
volt szüksége a volt tulajdonosnak s azért annak tetemes részét ott
hagyta kamatozni a Kormányzónál. Jött az 1873-iki válság s mikor
legjobban dühöngött: akkor volt kénytelen a Kormányzó papirjai
nagy részét nagyon megcsökkent árral eladni, mert a volt tulajdonos
akkor sürgette a vételárt.
Az 1879-ik év folyamán értésére esett a Kormányzónak, hogy
John Mac Adám családja szivesen venné, ha a Kormányzó az általa
igénybe vett hitelkölcsönt visszafizetné. A Kormányzó gyöngéd és
érzékeny lélek volt e tekintetben is. A szűz nem őrzi jobban arczának
tisztaságát, mint a Kormányzó azt a bizalmat, melyet nemes barátai
ő benne helyeztek. Haladék nélkül s hálás érzettel utalta ki glasgowi
barátjai részére a megfelelő összeget.
Ha nem csalódom, nem volt épen nagy összeg.

54. Vérei József az Athenaeum részéről, a szerződés keltekor mintegy
harmincz ezer korona előleget adott át a készülő könyvekre a
Kormányzónak. És pedig öt ezer forintot aranyban s kilencz ezer
forintot bankjegyben. Angliában mással, mint aranyértékkel fizetni
nem szokás, az aranyat néhány nap mulva átutalta a Kormányzó
Glasgowba.
Mihelyt a szerződés ekként létrejött: a Kormányzónak első gondja
volt az Iratok szerkesztéséhez, a könyvek megirásához fogni. S
elsőben is titkárra volt szükség, a ki az iratok kikeresésében,
rendezésében, lemásolásában s ha lehet, forditásában is segitsen. S
minden esetre segitsen a levelezésben.
A szerződés készitésekor Ferencz fia s Lajos Tivadar fia is otthon
volt. Ők mindenképen buzgó és kényelmes segitségei lehettek volna.
Csakhogy Ferencz nem maradhatott otthon állandóan. Az első három
kötetre az 1880-ik, 1881-ik s kis részben az 1882-ik évet forditotta
ugyan a Kormányzó s ez idő nagy részét Lajos Tivadar otthon és a
közelben tölthette, de azért az állandó, rendszeres, huzamos
munkában őt is gátolta élethivatása.
Tehát tikárra volt szükség. A szerződés létrejötte után nyomban
megbizta hát Helfy barátunkat a Kormányzó, szerezzen neki titkárt.
Nem nagy igényü, mivelt és buzgó ifjut Magyarországból, a ki egy-
két európai nyelvet is jól ismer.
Helfy utána járt a dolognak.
Három ifjut talált, a ki szivesen vállalkozott bármily szerény
föltételek mellett is arra, hogy egy-két évet a nagy bujdosó
társaságában tölthessen.
Az egyik volt Hentaller Laji barátunk, a ki már akkor is
szorgalmasan és rajongással buvárkodott a függetlenségi harcz
emlékei körül. A következő 1881-iki országgyülésen már képviselő
lett.

55. A másik volt Eszláry Sándor, a ki azóta a főváros tisztikarában
foglalt el tekintélyes állást.
A harmadik volt Gunszt Bertalan. Ennek sikerült a Kormányzó
mellé jutnia. November első hetében elindult s november közepén
már elfoglalta Collegno al Baracconéban titkári állását.
Szentesi származás. Kereskedő szülők gyereke. Ekkor husz éves
volt; jogász és bölcsészethallgató a budapesti egyetemen s a
»Függetlenség« czimü lapnak önkénytes munkatársa. A magyar és
német nyelvet teljesen ismerte; – könnyen tanult idegen nyelveket s
olaszul, francziául, sőt angolul is a Kormányzó mellett tanult meg
harmadfél év alatt. Ott volt ugyanis 1879. évi novembertől kezdve
1882. évi juniusig.
Mi volt fizetése?
Ez bizony érdekes dolog. A Kormányzó asztalánál étkezett. Volt
külön szobája a collegnói nyaraló emeletén. Mosásról, világitásról,
irószerekről a Kormányzó cselédei gondoskodtak. Valamint fütésről
is, ha szükség volt rá. Ott különben ritkán kell füteni.
Készpénzbeli fizetése 50 lira volt havonként. Ez a mi pénzünk
szerint valami 22 forintnak, mintegy 45 koronának felel meg. Ebből
kellett ruházkodnia. Ebből telt fényüzésre, uraskodásra. A mi más
szóval azt teszi, hogy fényüzésről, uraskodásról szó se lehetett.
Nagyon szerény fizetésnek tartja ezt ma nálunk minden ember.
Nem a Kormányzó szabta meg ezt a fizetést, hanem Helfy barátunk.
Ha ő többre szabja; a Kormányzó szives készséggel adja meg a
nagyobb fizetést. Lajos Tivadar 1880-ban értesült e fizetésről s
nyomban előhozta Gunsztnak, hogy ezt kevesli s hogy a
Kormányzónak szól felőle. Becsületére válik az ifjunak, hogy ezt nem
engedte meg. Ő Helfyvel igy szerződött, neki ez elég s ő szivesen
szolgálja a Kormányzót, csak mellette lehessen. Étlen-szomjan is
szivesen szolgálná, ha másként nem lehetne.
Igaza is volt.

56. A Kormányzó ezt a fizetést megfelelőnek tarthatta. Különösen
Helfy előadása után. De talán még másként is.
A Kormányzó az 1825-iki országgyülésen távollevők követe volt.
Ő már akkor 23 éves elmult, tanulmányait teljesen bevégezte,
okleveles ügyvéd s Zemplén vármegyének tiszteletbeli tisztviselője.
Minden irányban magasabb állásu, koru, igényü férfiu, mint Gunszt
barátunk.
S vajjon mi volt tiszteletdija?
Se több, se kevesebb, csak négy huszas naponként.
Az a négy huszas mai számitással 2 korona és 80 fillér, régi
számitással egy forint negyven krajczár, még régibb számitással, a
hogy 1825-ben éltek őseink, 80 pengő krajczár, vagyis egy pengő
forint és husz pengő krajczár, más szóval három váltó forint és husz
váltó krajczár.
Régiségtudósok s az ördögök értik ma már ezt a számitást.
Ebből a két korona és 80 fillérből kellett Kossuth Lajosnak
Pozsonyba utazni, ott lakást bérelni; fütésről, világitásról, mosásról,
irószerekről gondoskodni; magát ruházni és élelmezni s az
országgyülési ifjakkal ligetben, kávéházban, kaszinóban,
kirándulásokban együtt lenni.
Ehhez képest Gunszt barátunk fizetése herczegi fizetés volt.
Pedig Kossuth Lajosnak két princzipálisszája volt. Két követküldő
mágnás asszonya.
Az egyik óvári és szentmiklósi Pongrácz Borbála grófnő, néhai
szentiványi Szent-Iványi János hátramaradt özvegye. Gazdag urnő.
A másik Révay Anna bárónő volt s még gazdagabb, – a szklabinai
és blatniczai bárók s a trebosztói és bisztricskai nemesek ősi
nemzetségéből. Első férje az utolsó gróf Sennyey volt, a kivel kihalt a
Sennyeyek grófi ága. Azután mint özvegyet feleségül vette báró

57. Révay Ferencz. Ez is meghalt 1810-ben. Tizenöt év mulva Kossuth
Lajost kérte és bizta meg, hogy őt az 1825-ik országgyülésen
képviselje.
A két özvegy mágnásnő ugy beszélt össze, hogy napidijul
mindegyik ád az ifju követnek két-két huszast s igy lesz együtt az a
napidij négy huszas. És az ifju követ vállalkozott a követségre, noha
ő Kossuth Lajos volt. Vállalkozott volna minden áron, hogy
alkotmányos joga legyen az országgyülés tagjai közt helyet foglalni.
–
A fiatal titkár bevált. A Kormányzó meg volt vele elégedve. De a
titkár se panaszkodott. Élete alkonyatáig mindig hálával gondol arra
a gondra, figyelemre s mondhatni apai kegyességre, a melylyel őt a
Kormányzó oktatta, vezette s mérhetlen tapasztalatának titkaiba
beavatta.
Mikor a titkár Collegno al Baracconéba ért: a Kormányzó már
benne volt a munkában. Az egész munka előszavát akkor már
megirta.
De az iratok rendezését is elkezdte már. Csakis elkezdte. A
mennyi irat negyed század alatt a Kormányzónál összegyült: annak
rendezése, kiválogatása, idők és történelmi események szerint való
csoportositása se könnyü munka nem volt, se olyan, hogy gyorsan
lehetett volna végezni.
Az iratok nagy része egyszerü, de öblös deszkaszekrényekben
volt elzárva s ott hevert a padláson.
A Kormányzó sokszor változtatott lakást. S nemcsak egyik házból
a másikba s egyik városból a másikba, hanem egyik országból a
másikba is. Hosszas bujdosása alatt három világrésznek s hét
országnak volt lakosa. Sokat kellett utaznia vizen és szárazon.
A lakás minden változtatása hurczolkodással jár. A magyar
példabeszéd azt mondja, hogy két hurczolkodás fölér egy elégéssel.
Annyi ingó bingó dolog, butor, szövet, ruha, könyv, irás, szobabeli

58. Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and
personal growth!
ebookfinal.com