Download full ebook of I instant download pdf

D

1. Get Full Test Bank Downloads on testbankbell.com
Financial Accounting Version 2 0 2nd Hoyle
Solution Manual
http://testbankbell.com/product/financial-accounting-
version-2-0-2nd-hoyle-solution-manual/
OR CLICK BUTTON
DOWLOAD EBOOK
Download more test bank from https://testbankbell.com

2. More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Human Resource Management Version 2 0 2nd Portolese
Solution Manual
https://testbankbell.com/product/human-resource-management-
version-2-0-2nd-portolese-solution-manual/
Human Resource Management Version 2 0 2nd Portolese
Test Bank
https://testbankbell.com/product/human-resource-management-
version-2-0-2nd-portolese-test-bank/
Principles of Social Psychology Version 2 0 2nd Stangor
Test Bank
https://testbankbell.com/product/principles-of-social-psychology-
version-2-0-2nd-stangor-test-bank/
Principles of Marketing Version 3 0 3rd Tanner Solution
Manual
https://testbankbell.com/product/principles-of-marketing-
version-3-0-3rd-tanner-solution-manual/

3. Introduction to Psychology Version 3 0 3rd Stangor
Solution Manual
https://testbankbell.com/product/introduction-to-psychology-
version-3-0-3rd-stangor-solution-manual/
Business Communication for Success Vesrion 2 0 2nd
McLean Test Bank
https://testbankbell.com/product/business-communication-for-
success-vesrion-2-0-2nd-mclean-test-bank/
Solution Manual for Database Systems: An Application-
Oriented Approach, Introductory Version, 2/E 2nd
Edition : 0321228383
https://testbankbell.com/product/solution-manual-for-database-
systems-an-application-oriented-approach-introductory-
version-2-e-2nd-edition-0321228383/
Solution Manual for Database Systems: An Application
Oriented Approach, Compete Version, 2/E 2nd Edition :
0321268458
https://testbankbell.com/product/solution-manual-for-database-
systems-an-application-oriented-approach-compete-version-2-e-2nd-
edition-0321268458/
Solution Manual for Advanced Accounting 11th Edition by
Hoyle
https://testbankbell.com/product/solution-manual-for-advanced-
accounting-11th-edition-by-hoyle/

4. ©2012 Flat World Knowledge, Inc. 1
Financial Accounting Version 2 0 2nd Hoyle
Solution Manual
Full chapter at:
https://testbankbell.com/product/financial-accounting-
version-2-0-2nd-hoyle-solution-manual/

CHAPTER 2
What Should Decision Makers Know in
Order to Make Good Decisions about
an Organization?


1. CREATING A PORTRAIT OF AN ORGANIZATION
THAT CAN BE USED BY DECISION MAKERS

1. Explain the comparison of financial accounting to the
painting of a portrait.
2. Understand the reasons why financial accounting
information does not need to be exact.
3. Define the term “material” and describe its fundamental
role in financial accounting.
4. Define the term “misstatement” and differentiate
between the two types of misstatements: errors and
fraud.


1.1— Financial Statements: The Portrait of an Organization
[PowerPoint 2-3]
The purpose of a portrait is to capture a likeness of the artist’s model. Similarly, financial
accounting attempts to present a portrait of an organization that can be used by interested
parties to assess its financial health and future prospects. In accounting, this portrait is
most often presented in the form of financial statements. Financial statements are a
representation of an organization’s operations, financial position, and cash flows.

5. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

2
1.2— A Likeness Does Not Have to Be Exact [PowerPoint 2-4]
Like a portrait, financial statements are not an exact depiction of its subject. Just as the
eyes in a portrait differ from the person’s actual eyes, the numbers in the financial
statements are not exact. Financial accounting information is rarely an exactly accurate
portrait. The accountant’s goal is to create financial statements that present a likeness of
an organization that can be used to make decisions.

Example: the reported cost of constructing a building may be off slightly because of the
sheer volume of money being spent on the many different aspects of the project. No one
expects the reported cost of a $50 million manufacturing plant to be accurate to the
penny.
1.2.1—Usefulness of Financial Statements [PowerPoint 2-4]
If financial information provides a fair representation, an interested party should be
able to make use of it to arrive at desired projections such as future stock prices. A
potential investor or creditor does not need numbers that are absolutely accurate in
order to assert, “Based on the information available in the financial statements, I
understand enough about this business to make informed decisions. Even if I could
obtain figures that were more accurate, I believe that I would still take the same
actions.”

1.2.1—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Before class, require students to pull the
income statement and balance sheet of a company that
interests them, such as Starbucks or Target. These
statements can be used to illustrate many of the points of
this chapter. To begin, have the students examine the
magnitude of the numbers on their financial statements.
Many will be in the millions, and some in the billions, of
dollars. It should make sense to them immediately that
those types of numbers cannot be exact to the penny.







1.3— Material Misstatements [PowerPoint 2-5]
1.2.1—Appropriate In-Class Use
Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√
2
Minutes
Students will
need to bring
financial
statements to
class

6. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

3


In financial accounting, the data presented to decision makers by an organization should
never contain any misstatements that are deemed to be material. Financial statements
must be free of material misstatements in order to be of use to decision makers.

7. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

4
1.3.1—Two Types of Misstatements [PowerPoint 2-6]

The two types of misstatements are errors and fraud. A misstatement is an error
(made accidentally) or fraud (done intentionally) where reported figures or words
actually differ from the underlying reality. In simple terms, the information is wrong.
1.3.2—Teaching tip
Before giving students examples of errors and fraud, see if they can come up with
example of their own. Ask if they know of any companies or individuals, which have
been accused of fraud. They should come up with examples such as Enron or Madoff.
This will allow for a good discussion of the difference between an error and fraud.
1.3.3—Material Misstatement [PowerPoint 2-6]
A misstatement is deemed to be material if it is so significant that its presence would
impact a decision made by an interested party. A financial accountant never claims
that reported information is correct, accurate, or exact. However, the accountant must
take all precautions necessary to ensure that reported data contain no material
misstatements. All parties need to believe that reported information can be used with
confidence because it presents a fair likeness of the organization as a whole.

1.3.3—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Ask the students to look at their financial
statements (see 1.2.1 above). Would a $100 misstatement
make a difference to them if they were thinking of
investing in this company’s stock? How about a $100
million misstatement? Call on one or two students to
explain their answers.









1.3.3—Appropriate In-Class Use
Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√
2
Minutes
Students will
need to bring
financial
statements to
class

8. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

5

2. DEALING WITH UNCERTAINTY

1. Discuss the challenge created for financial accountants
by the presence of uncertainty.
2. List examples of uncertainty that an accountant might
face in reporting financial information about an
organization.
3. Explain how financial accounting resembles a language
such as Spanish or Japanese.

2.1— Uncertainty, the True Challenge for Reporting [PowerPoint 2-8]
Many of the figures reported by an organization do not lend themselves to accuracy. The
primary reason that exactness is not a goal can be summed up in a single word:
uncertainty.
Financial accounting is a structured attempt to paint a fairly presented portrait of an
organization’s overall operations, financial condition, and cash flows. This requires the
reporting of many events where a final resolution might not occur for months or even
years. Uncertainty keeps financial information from being precise. Examples of
uncertainty faced by organizations include law suits, bonuses and warranties.
Many of the most important accounting rules have been created to establish requirements
for the reporting of uncertain situations. Because of the quantity and variety of such
unknowns, exactness simply cannot be an objective of financial reporting.
Whenever an organization encounters a situation of this type, the accountant must come
to understand what has happened and then determine a logical method to communicate a
fair representation of that information within the framework provided by financial
accounting rules. Thus, reporting events in the face of uncertainty is surely one of the
major challenges of being a financial accountant.

2.2— Accounting as the Language of Business [PowerPoint 2-9]

Accounting is a language—one that enables an organization to communicate a portrait of
its financial health and future prospects to interested parties by using words and numbers
rather than oils and watercolors.
2.2.1—An Effective Communication [PowerPoint 2-9]
An effective communication is possible in a language when: 1) set terminology exists
and 2) structural rules and principles are applied.
Financial accounting has its own terminology. Many words and terms (such as
“LIFO” and “accumulated depreciation”) have specific meanings. In addition, a

9. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

6
comprehensive set of rules and principles has been established over the decades to
provide structure and standardization. They guide the reporting process so that the
resulting information will be fairly presented and readily understood by all interested
parties, both inside and outside the organization.
For successful communication of financial information, both the terminology and the
structural rules must be understood by all parties involved.

2.2.1—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Ask the students to look at their financial
statements (see 1.2.1 above). Are there terms they do not
understand or recognize, much as if they were looking at
foreign language? Ask one or two students to share a term
they do not understand. Explain that the terminology will
explained over the course of the term. They will be learning
the language of business.






2.2.1—Appropriate In-Class Use
Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√
2
Minutes
Students will
need to bring
financial
statements to
class

10. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

7

3. THE NEED FOR ACCOUNTING STANDARDS

1. Describe the purpose of accounting standards such as
U.S. Generally Accepted Accounting Principles (U.S.
GAAP) and International Financial Reporting Standards
(IFRS) and the benefits that these rules provide.
2. Explain the importance of accounting standards to the
development of a capitalistic economy.
3. Understand the role played by the Financial Accounting
Standards Board (FASB) in the ongoing evolution of
accounting standards in the United States.
4. Discuss the advantages and the possibility that financial
reporting will switch from U.S. GAAP to IFRS.

3.1— The Existence of Formal Accounting Standards [PowerPoint 2-
12]

The existence of financial accounting standards is essential to ensure that all
communicated information is understood properly. During the past ten years or so, as a
truly global economy became a reality, two primary systems of accounting rules
emerged. U.S. generally accepted accounting principles (U.S. GAAP) are applied to most
financial information presented within the United States. International Financial
Reporting Standards (IFRS) are now used almost exclusively in the rest of the world.

Having two bodies of rules causes problems for decision makers. Not surprisingly, many
corporate officials and decision makers would prefer to see one universal set of
accounting standards. Over the past few years, extensive progress has been made in
bringing these two sets of standards into alignment. However, a number of significant
differences continue to exist.

3.1.1—How does GAAP keep pace with a changing business world?

Some rules are older, but many have been developed in the last 20 to 30 years.
Accounting principles evolve as the business world changes. Significant changes are
made to GAAP every year.

3.2— The Development of Accounting Standards
[PowerPoint 2-13]

The Financial Accounting Standards Board (FASB) has held the authority to develop
U.S. GAAP since 1973. IFRS are produced by the London-based International
Accounting Standards Board (IASB). Whether U.S. GAAP or IFRS, accounting

11. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

8
standards evolve quite quickly as the nature of business changes and new reporting
issues, problems, and resolutions arise.

Because standardization exists in most areas of the reporting process, any decision maker
with an adequate knowledge of financial accounting—whether located in Phoenix,
Arizona or in Portland, Maine—should be able to understand fairly presented information
being conveyed by a wide variety of organizations. They all speak the same language. Put
simply, the existence of accounting standards enables organizations and other interested
parties to communicate successfully.
3.2.1—Teaching Tip: Value of GAAP [PowerPoint 2-14]

Have a few students volunteer what they consider the greatest intellectual
achievement of the 20
th
century. Then present this quote from the Wall Street Journal
about the importance of GAAP: “When the intellectual achievements of the 20th
century are tallied, GAAP should be on everyone's Top 10 list.”
3.3— The Importance of Accounting Standards [PowerPoint 2-14, 15]

3.3.1—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Ask the students to look at their financial
statements (see 1.2.1 above). Pair students and ask them to
compare their two companies. Tell them that each company
is allowed to do their accounting however they wish, that
no actual rules exist. Ask what comparisons they can make.
They should say none. Now say that in truth, the
accounting for these statements is governed by U.S. GAAP,
and that while some judgment is allowed, the companies
follow the same basic rules for accounting. Now can they
make any comparisons? This should demonstrate the value
of GAAP.










The United States has a capitalistic economy, which means that businesses are (for the
most part) owned by private citizens and groups rather than by the government. To
operate and grow, these companies must convince investors and creditors to contribute
3.3.1—Appropriate In-Class Use
Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√ √
3
Minutes
Students will
need to bring
financial
statements to
class

12. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

9

huge amounts of their own money voluntarily. Not surprisingly, such financing is
only forthcoming if the possible risks and rewards can be assessed and then evaluated
with sufficient reliability.

Bring back In-Class Activity 3.3.1 by asking them if they would be more comfortable
investing their money in their company knowing that the company must follow certain
accounting rules.

Before handing over thousands or even millions of dollars, decision makers must believe
that they are using reliable data to make reasonable estimations of future stock prices,
cash dividends, and cash flows. Otherwise, buying stocks and granting credit is no more
than gambling. U.S. GAAP enables outside parties to obtain the financial information
they need to reduce their perceived risk to acceptable levels. Thus, money can be raised,
and businesses can grow and prosper.

If accounting standards did not exist, the development and expansion of thousands of the
businesses that have become a central part of today’s society might be limited or
impossible simply because of the lack of available resources. An expanding economy
requires capital investment. That funding is more likely to be available when financial
information can be understood because it is stated in a common language: U.S. GAAP.

3.4— The Evolution of Accounting Standards [PowerPoint 2-16]

As indicated earlier, since 1973, FASB has served as the primary authoritative body in
charge of producing U.S. GAAP for nongovernmental entities such as businesses and
private not-for-profit organizations.. FASB is an independent group supported by the
U.S. government, various accounting organizations, and many private businesses.

Typically, accounting problems arise over time within the various areas of financial
reporting. New types of financial events can be created, for example, that are not covered
by U.S. GAAP or, perhaps, weaknesses in earlier rules start to become evident. If such
concerns grow to be serious, FASB steps in to study the issues and alternatives. After a
period of study, the board might pass new rules or make amendments to previous ones.

The FASB and other standard setting bodies will be covered in more detail in Chapter 6.

13. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

10

4. FOUR BASIC TERMS FOUND IN FINANCIAL
ACCOUNTING

1. Define “asset” and provide examples found in financial
reporting.
2. Define “liability” and provide examples found in financial
reporting.
3. Define “revenue” and provide examples found in financial
reporting.
4. Define “expense” and provide examples found in financial
reporting.

4.1— Assets, Liabilities, Revenues, and Expenses [PowerPoint 2-18,
19]

Begin with basic terminology. Four fundamental terms will be introduced in this chapter -
asset, liability, revenue, and expense. Knowledge of these words is essential in gaining an
understanding of accounting because they serve as the foundation for a significant portion
of the financial information provided by any organization.


4.2— Definition of the Term “Asset” [PowerPoint 2-18]

An asset is a probable future economic benefit that an organization either owns or
controls. Every business has its own particular mix of assets. Virtually all have cash and
accounts receivable (money due from customers). Many also have inventory
(merchandise held for resale). The size and type of other assets will vary significantly
based on the company and the industry in which it operates.

4.2.1—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Ask the students to look at their financial
statements (see 1.2.1 above). Point out the left-hand side or
top of the balance sheet. Ask volunteers to read off assets
listed there. Ask students to determine how that item can be
used to benefit the business in the future. For example, if a
student names “inventory,” its benefit could be that it can
be sold for cash.


4.2.1—Appropriate In-Class Use

14. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

11










4.3— Definition of the Term “Liability” [PowerPoint 2-18]

A more formal definition of a liability is that it is a probable future sacrifice of economic
benefits arising from present obligations but, for simplicity sake, liabilities can be viewed
as the debts of the organization.

Another term that is often encountered in financial reporting is “net assets.” The net asset
total for an organization is simply its assets (future benefits) less its liabilities (debts).
This balance is also known as “equity” in reference to the owners’ rights to all assets in
excess of the amount owed on liabilities. A business’s net assets will increase if assets go
up or if liabilities decrease. Changes in net assets show growth (or shrinkage) in the size
of the organization over time.


4.3.1—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Ask the students to look at their financial
statements (see 1.2.1 above). Point out the right-hand side
or middle of the balance sheet. Ask volunteers to read off
liabilities listed there. Ask students if it makes sense that
that item is seen as a debt of the organization. For example,
if a student names “accounts payable,” this makes sense
because these are amounts owed to suppliers.










Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√
3
Minutes
Students will
need to bring
financial
statements to
class
4.3.1—Appropriate In-Class Use
Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√
3
Minutes
Students will
need to bring
financial
statements to
class

15. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

12
4.4— Definition of the Term “Revenue” [PowerPoint 2-19]

The term “revenue” is a measure of the financial impact on an organization that results
from a particular process. This process is a sale.

For timing purposes, revenue is recognized when the earning process takes place. That is
normally when the goods or services are delivered.

4.4.1—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Ask the students to look at their financial
statements (see 1.2.1 above). Point out the income
statement. Point out that the top line is revenue.











4.5— Definition of the Term “Expense” [PowerPoint 2-19]

An expense is an outflow or reduction in net assets that was incurred by an organization
in hopes of generating revenues.

In some ways, expenses are the opposite of revenues that measure the inflows or
increases in net assets that are created by sales. Expense figures reflect outflows or
decreases in net assets incurred in hopes of generating revenues.

4.5.1—IN-CLASS ACTIVITY
Using Actual Financial Statements
Description: Ask the students to look at their financial
statements (see 1.2.1 above). Point out the income
statement. Ask volunteers to read off some of the expenses
listed. Many of these will not be familiar to students, i.e.,
cost of goods sold and depreciation. Inform them that they
will be learning the meanings of all of these terms as they
learn the “language of accounting.”


4.4.1—Appropriate In-Class Use
Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√
1
Minute
Students will
need to bring
financial
statements to
class

16. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

13









Answers to Questions
1) There are several reasons why reported financial information is
often not exactly correct or accurate. Much of the information that is
presented has some degree of uncertainty tied to it. Those numbers
can only be approximated because they will not be resolved until
some future date. In addition, the sheer volume of transactions
makes it impossible for gathered and reported data to always be
exact. However, the information that is reported must still be fairly
presented to allow users to make appropriate decisions. Information
is viewed as presented fairly if it contains no material misstatements
according to a recognized set of accounting standards such as U.S.
GAAP or IFRS.
2) A misstatement is a balance that varies from the underlying reality
of the event or transaction that it purports to report. In financial
accounting, it is a mistake that was made by accident (an error) or on
purpose (fraud).
3) Materiality describes the condition of a misstatement that is of a
size or type that has an impact on a decision made by an investor,
creditor, or some other decision maker. If a misstatement is
immaterial, it poses no problem; no decision is impacted. However,
if a decision maker makes a different decision because of the
presence of a misstatement, it is viewed as material.
4) In determining whether a misstatement is material, the accountant
considers the size of the problem in comparison to the size of the
reporting entity. No single dollar amount can be used. In addition,
fraud is considered worse than an error because of the intent to
4.5.1—Appropriate In-Class Use
Pages Discussion Team
Activity
Class
Time
Assign
Ahead

√
1
Minute
Students will
need to bring
financial
statements to
class

17. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

14
deceive. Therefore, a misstatement resulting from fraud is more
likely to be material than an error of the same amount.

5) A misstatement is considered to be fraud when information is
reported incorrectly on purpose. There is intent to deceive. In
accounting, two types of fraud exist. One is a misstatement that
occurs because of theft. Either the reported balances are wrong
because assets have been removed or because numbers have been
changed to cover up the theft. The other type of fraud occurs when
reported balances are changed to make the business look different
than it actually is. Often, numbers are physically changed so that
operations look especially strong and financially healthy.

6) For virtually any business, many possible uncertainties exist. A
few examples include:
a. a pending lawsuit (what liability amount should be reported),
b. a sale has been made but no cash has yet been collected (what
asset amount should be reported),
c. employees have been promised a bonus based on future stock
price (what liability amount should be reported),
d. products have been sold along with a warranty requiring that they
be fixed if broken (what liability amount should be reported),
e. inventory has been acquired and is getting old but has not yet
been sold (what asset amount should be reported).

7) Financial accounting can be compared to the painting of a portrait
because the goal is to provide a likeness of a business or other
organization that is presented fairly so that investors and creditors
can make use of it to make financial decisions. Using numbers and
words, the accountant hopes to provide information that will allow the
user to see what the organization looks like, at least financially.

18. ©2012 Flat World Knowledge, Inc.

15


8) A language is simply a set of terminology and rules that allows one
party to communicate with another. In financial accounting, the
communication is financial information about an organization.
Financial accounting has set rules (U. S. GAAP in the U. S. and IFRS
in most of the rest of the world) along with a fairly set amount of
terminology. If the appropriate members of the reporting entity (the
accountants who produce the financial statements) understand these
rules and terminology and the decision makers do as well, then the
financial statements should successfully communicate information
from one party to the other.

9) U. S. GAAP encompasses all of the official rules and
pronouncements created or accepted by the Financial Accounting
Standards Board (FASB). Those rules have now been brought
together in the Accounting Standards Codification. Any financial
statements or financial information that claims to be created in
conformity with U.S. GAAP must follow these rules. Over the past
several decades, FASB has issued hundreds of pronouncements that
create new rules or modify existing ones. This evolution occurs
because new transactions are created or problems are uncovered in
connection with previous rules.

10) When companies release financial statements or other
information that has been prepared according to U. S. GAAP,
decision makers know that they are seeing information on which they
can rely. It has been prepared using rules and terminology that they
know. This allows for understanding and comparison. Thus,
potential investors and creditors can assess their possible risks and
rewards and make good investments. Without U. S. GAAP,
individuals would have more difficulty evaluating their risks and would
likely not make as many investments. Without that capital,
significant economic growth is not possible.

19. Another random document with
no related content on Scribd:

20. Az Égóák: Mondtál valamit?
A másák: Nem.
(Ujabb szünet.)
Az Égóák: Hümmögtél, nyomorult. Azt hiszed, nem merem
bevallani? Igenis bevallom: ha aztán megunom a sok szőke, ártatlan
ügyet, a sok magas ifjut, a ki mind szőkéül cselekszik, akkor… adja
isten, hogy ne jöjjön egy másik kis tömzsi fekete… mert…
(Daczosan, egy kicsit szomorúan néz maga elé. Aztán némán
sétálnak tovább.)

21. A SZARVAS HÁTÁN.
(Vasárnap délután, a Népligetben. A ringlispil forog. A ringlispilen
lovak, medvék, tigrisek és szarvasok hátán ülnek a lányok. Egymás
mellett van két szép szarvas, az egyik pej, a másik vasderes. Mind a
kettő a száját tátja és ugrásra készen áll, úgy forog körbe az «én is
úgy adtam oda» dallamára. Az egyiknek a hátán ül Marika, a
másikén Julika. Egymásnak hajtják a fejüket. Forognak ők is körbe,
élvezettel, boldogan. A nap süt. Por van. Sok zene, össze-vissza.
Marika tizennyolcz éves, Julika tizenhét. Cselédek mind a ketten.)
Maráka: Mer katonajaz megin más.
Juláka: Katonajaz más?
Maráka: Persze, hogy más. Huszárkatona, tüzérkatona, rongyos
furvézerkatona és büdös baka.
Juláka: És randa kalaaz a villamostul, az is katona?
Maráka: Az nem katona. Az kalaaz.
Juláka: Hát rendőr. Az se katona?
Maráka: Rendőr, az nem katona. Konstábler, az nem katona. Az
csak rendőr, vagy biztos, vagy konstábler, de soha életibe nem is vót
katona, nem is lesz.
Juláka: Pedig van kardja. Kalaaznak nincs kardja. A kinek kardja
van, az katona.
Maráka: Díszmagyarnak is van kardja, mégse katona. Miliszternek
is van kardja, mikor a király elejbe megyen, azér mégse katona.

22. Képviselőnek is van kardja, mégis asse katona.
Juláka: Hát akkor csak ki a katona?
Maráka: Huszárkatona, tüzérkatona, rongyos trénkatona és büdös
baka. És tiszt, az is katona. Meg honvéd is katona.
Juláka: Szanité az milyen?
Maráka: Szanité is katona. Csak nem egészen. Félig csak. Szanité.
Úgy mongyuk: ez itt katona, ez meg itt szanité.
Juláka: Hát honnat tudom, hogy mellik a katona?
Maráka: Ha kardja van, csak ha nem rendőr. Ha van kardja,
katona. Ha rendőr, az nem katona, pedig van kardja. Így van.
Juláka (felragyog): Hát a fináncz?
Maráka: Az fináncz.
Juláka: Annak puskája is van. Kardja is van. Az csak nem katona?
Maráka: Az olyan, mint a szanité. A ki ződ, az csak félig katona.
Félig fináncz. A szanité is ződ, csak világosabb ződ. A fináncz
sötétződ.
Juláka: Hát mos megin hogy tudom, mellik a katona? Kardja is
van, puskája is van, ződ is, mégse katona.
Maráka: Az enyim bordó.
Juláka: Az huszár.
Maráka: Maj megtanulod te is, ha soká lesző jezen a Pesten. A
huszárt azt tudod.
Juláka: Bordó.
Maráka: Csak a nadrágja. A vártüzérnek stráfgya van. Barna
kabát, az trénkatona, rongyos furvézer.

23. Juláka: Hát mos megin hogy tudom, mellik a katona. A ki ződ, az
nem katona? Hiszen a vadász is ződ.
Maráka: Az szürke.
Juláka: És a fináncz?
Maráka: Az nem katona?
Juláka: Puskája is van, kardja is van, csillaggya is van. Mégse
katona. Hát mellik a katona? Mirű ismerem fő?
Maráka: Csak egyrű.
Juláka: Hát mirű?
Maráka: Csakis egyrű.
Juláka: Mirű?
Maráka: Egyrű.
(Szünet. Julika elpityeredik.)
Maráka: Minek bőgsz?
Juláka: Minek csúfúsz. Kigúnyúsz. Mer itt vagy már egy
esztendeje, én meg csak mos gyüttem. Hát honnat tudjam én a
katonát. Ahelétt, hogy megmondanád, kigúnyúsz. Inkább mondd
meg, ne csúfújj.
Maráka: Hát nyisd kija füled. Csakis egyrű ismerszik meg, hogy
mellik a katona. Ha szalutál. Errű az egyrű.
Juláka: Akkor jó.
Maráka: Hát tudtad?
Juláka: Nem én. Csak mer a Hugó… a Hugó…
Maráka: Micsinyál?

24. Juláka: Hugó. Úgy hívják Hugó. Ez a neve.
Maráka: Micsinyál?
Juláka: Hugó.
(Keservesen sir.)
Maráka: Már megen nyikorogsz. Minek bőgsz?
Juláka: Minek gúnyúsz.
Maráka: Nem gúnyullak én. De ha azt mondod, hogy Hugó, hát
akkor muszáj nevetni. Hát hogy híjják?
Juláka: Mos nem mondom.
Maráka: Ha nem mondod, akkor nem katona.
Juláka (szégyenlősen): Hát mondom.
Maráka (ránéz).
Juláka: Nem mondom.
(Bőg.)
Maráka: Nem is katona. Bizonyosan póstás. Levélhordó.
Juláka: Nem, nem. Hát mondom.
Maráka (ránéz.)
Juláka: De ne nézz rám. Aara nézz, akkor mondom.
Maráka (arra néz.)
Juláka: Hugó.
Maráka: Micsinyál?
Juláka: Hugó, Hugó, Hugó. Ez a becsületes neve. Hát a tiedet
hogy híjják?

25. Maráka: István.
Juláka: Az szebb. De mer az huszár. Huszárt nem híhatják úgy,
hogy Hugó. Huszár, az István. Az enyim az Hugó. Katonahugó.
Maráka: Millen katona?
Juláka: Piros.
Maráka: A nadrággya?
Juláka: Nem.
Maráka: Kabáttya?
Juláka: Nem.
Maráka: Hát?
Juláka: Sapkája.
(Nagy szünet.)
Maráka: Hogy híjják?
Juláka: Hugó.
Maráka: Hordár az, fiam, ott győjjön rá a frász. Mingyá kellett
volna tudnom. Hugó, az hordár. Piros sapka, az hordár. Se kardja, se
puskája…
Juláka (ragyogva): De szalutál. Te mondtad, egyrű ismerszik meg.
Maráka: Nem is szalutál, mer köszön.
Juláka: Czivilnek köszön, de katonának szalutál, nekem is szalutál.
Maráka: De szám van a sapkáján.
Juláka: Tüzérnek is van, még a gombján is. Azér, mer Hugó, azér
lehet katona. Szalutál is, piros sapkája is van, köpik is.
Maráka: Köpik?

26. Juláka: Egész nap a sarkon áll a vártán és köpik. Szuronya nincs,
de kése, az van. Katona, katona, katona.
Maráka: Hordár az, fiam, ott győjjön rá a frász.
Juláka: Katona, katona, katona, katona, katona. Te mondtad, mer
szalutál.
Maráka (sír): Győjjön rá…
Juláka: Minek szidod?
Maráka: Mer taval, mikor én erre a Pestre gyüttem, engem is
becsapott egy illen hordár. Ne sírj fiam, én is azzal kezdtem.
Esztendőre lesz huszár. Maj csak akad neked is. Hogy híjják?
Juláka (sirva): Hordár.
Maráka: A neve is hordár?
Juláka: Nem. Csak a rangja. A neve… Hugó.
Maráka (vigyorogva): Micsinyál?
(Julika hátbavágja Marikát és leugrik a ringlispilről, a mely már
egészen lassan forog. Aztán elszalad, elvegyül a por, az emberek, a
pereczek, a kendők, hinták közé. Sok zene szól, mindenfelé, össze-
vissza. A nap vörösödik, lemenőben van. Hűvös szél jön az Üllői-
úton.)

27. A LEGGONOSZABB NŐ.
(Egy éltesebb ur – valamikor régen azt mondták volna:
«nyugalmazott donzsuán» – nagy fotelben ül és több fiatal hölgynek
előadást tart. Fiatal koráról beszél, most már megöregedett
asszonyokról beszél és számozza őket. Ilyenformán):
Az ur: A tizenegyedik után következik a tizenkettedik.
A hölÖó: Milyen volt?
Az ur: Ez volt a leggonoszabb nő, a kivel bűnös életemben
találkoztam.
A hölÖó: Mit tett szegény?
Az ur: A legnagyobb gonoszságot követte el, a mit asszony
férfival elkövethet. A költő szerint a legnagyobb bűn a hazaárulás,
erre nincs is bűnbocsánat. De ezt férfiak szokták elkövetni. Ő
azonban elkövette a legnagyobb asszonyi bűnt.
A hölÖó: Mit tett? Mit tett?
Az ur: Igazat mondott.
A hölÖó (rábámul, jelezve, hogy nem érti).
Az ur: A nőnél az igazmondás olyan, mint a férfinél a hazaárulás.
A nő hazája a hazugság. Ha ettől elpártol, az én szememben vége.
A hölÖó: Hát hogy történt?
Az ur: Mondtam, hogy ő volt a tizenkettedik. Én gazdag ember
voltam s megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy ne

28. törődjem semmi mással, csak a nőkkel. Mialatt a többieket a nép
nyomora, a gazdasági helyzet, a művészet, a politika érdekelte,
azalatt én úgy éltem itt Pesten, mint egy feketekabátos ur, a ki az
ifjabb Dumas valamelyik darabjából elevenedett ki. Selymek és
bársonyok közt éltem, nyakak, vállak, fehér arcok közt. És eljutottam
oda, a hová a többi férfiak nem érnek rá eljutni: harmincznégyéves
koromban tisztában voltam a nők hazugsági technikájával. A nő
tizenötéves korában már kész hazug, húsz éves korában zseniális
hazug, harminczéves korában tökéletes hazug. Én harmincznégyéves
koromban utólértem a húszéves nőket. Minden dicsekvés nélkül
mondhatom, hogy zseniális hazug voltam.
A hölÖó: Maga is hazudott?
Az ur: Soha.
A hölÖó: Hát?
Az ur: Ők hiába hazudtak nekem. És ez nagy szó. Minden ott
kezdődik, hogy az ember megkérdezi a nőtől: «szeret?» – A nő erre
azt feleli: «nem.» Vagy ezt: «igen.» Harmincznégyéves lettem, mikor
sikerült elérnem azt, hogy értettem nemcsak a női nemet, de a női
igent is. A nő azt mondja: «az Andrássy-útról jövök.» Húsz évig kell
köztük élni, mig az ember rájön, hogy ez azt is jelentheti: «nem
voltam Budán.» Mi sem természetesebb, mint hogy ebből viszont az
következik, hogy Budán volt. Azaz: el akarja hitetni velem, hogy
Budán volt. Tehát nem volt Budán. Érti?
A hölÖó: Nem.
Az ur: Örülök, hogy rögtön megértette.
A hölÖó: De mondom, hogy nem értem.
Az ur: Mondom, mondom: szép, hogy megértette. (Szünet.)
A hölÖó: Hát mit csinált a gonosz nő?

29. Az ur: A gonosz nő a megismerkedésünk perczét követő
félórában tisztában volt velem. Látta, hogy nem szorongó ifjúval van
dolga, látta, hogy nem daczos férfival van dolga – mert ezt szeretik
legjobban – hanem megérezte, hogy engem kineveltek a nők, és
velem nem lehet Budát elhitetni.
A hölÖó: Tehát?
Az ur: Tehát lefőzött. A barátságunk első hónapjaiban hazudott,
mint a pinty. Gyönyörűen hazudott. «Ki volt az a tiszt, a ki tegnap
kisérte az utcán?» – kérdeztem. Azt felelte: «Az uram főnökének az
öcscse.» Kisült, hogy az ura főnökének nincs is öcscse. Kis jelenet
volt köztünk. Végre azt mondta: «Ne kinozzon, ne kinozzon,
megmondom, ki volt: a szeretőm volt!»
A hölÖó: És maga?
Az ur: Én nevettem és megnyugodtam. Pedig tényleg a szeretője
volt, mint utóbb kisült. De a nő sokat tanult ebből. Rájött, hogy
legjobban teszi, ha igazat mond nekem. Bizonyos tapasztalatok után
a férfi kezdi kilesni az eszük járását, ezt érzik. Hát akkor elkezdenek
igazat mondani. És ez az, a mitől Isten mentse meg az embert. Ez a
legnagyobb romlottság, a mire képesek.
A hölÖó: Nos, és?
Az ur: Megszédültem egy kicsit. Egy napon soká vártam rá. Végre
eljött. «Hol késett annyit?» – kérdem. Azt mondja: «Doktor Sósnál
voltam, megnéztem a lakását.» És tudják, hol volt?
A hölÖó: Hol?
Az ur: Doktor Sósnál. És tudják, mit csinált ott?
A hölÖó: Mit?
Az ur: Megnézte a lakását.
(Sóhajt.)

30. A hölÖó: Aztán?
Az ur: Aztán egészen megzavarodtam. Mert egy nap azzal jött,
hogy ma délután két úriembernél tett látogatást. Nevettem. Ohó –
gondoltam – ez már elbizta magát. Addig mondta folyton az
igazságot, a mig rá nem jött, hogy elhiszem. És most hébe-hóba
hazudik egyet-kettőt, hogy nyomot veszítsek. De nem. Utóbb
megtudtam, hogy aznap valóban két úriembert tisztelt meg azzal,
hogy besurrant az ajtójukon.
A hölÖó: Finom nő lehetett.
Az ur: Nagyon finom nő volt. Az idén a legjobb bálokon volt lady
patroness és három miniszter csókolt neki kezet.
A hölÖó: És az ur?
Az ur: Az volt a legokosabb mindnyájunk között. Olyat tett, a mi
igazán az egyetlen férfias eljárás ilyen nővel szemben.
A hölÖó: Mit tett?
Az ur: Meghalt. Sokat gondolkoztam ezen és rájöttem, hogy
ennél ravaszabbul és önzőbben nem is cselekedhetett volna.
A hölÖó: Hallatlan. És mi lett az igazmondás vége?
Az ur: Az, hogy azontúl szépen visszaférfiasodtam,
visszagyerekesedtem. Meg voltam zavarodva. Szégyeltem az
elbizakodottságomat, a melylyel addig azt hittem, hogy tisztában
vagyok a nőkkel. Mert a mikor már a legjobban értettem a
hazugságaikat, akkor azt hittem, hogy ez náluk rendszer.
A hölÖó: Holott?
Az ur: Holott náluk nincs rendszer. De igazán nincs. Mert ha csak
olyanok volnának, mintegy rendszertelen, következetlen férfi, akkor
ki lehetne őket tanulni. De nem olyanok. Olyanok, mint a rendszeres
nők. Szépen elvesztettem magam alól a talajt és azontul minden
nőnél, a tizenharmadiknál is, meg a tizennegyediknél, meg az összes

31. azután következőknél sorra megbuktam az okosságommal. Az
egyetlen nő, a ki igazat mondott nekem, utat csinált a többi
hazugságainak. De azért mégis megokosodtam.
A hölÖó: Hogyan?
Az ur: Úgy, hogy rájöttem: a legnagyobb szamárság, ha valaki ki
akarja tanulni őket. Ők soha nem követik el azt az ostobaságot, hogy
általánosítanak, mondván: «a férfi ilyen, a férfi olyan, tehát a férfival
így kell bánni.» Nem. Ők olyanok, mint a kocsisok.
A hölÖó:???
Az ur: Nem kell megijedni a szótól. Előttem a városi kocsis az
ideálja annak az embernek, a ki hirtelen támadt helyzetet hirtelen a
legjobban kénytelen megoldani. Kerülni, fordulni, megállani, sietni,
lassítani, aztán a következő utczasarkon megint kombinálni a
villamossal, a szembejövőkkel, a mögötte haladókkal és az oldalt
kibukkanókkal. A nők is így dolgoznak. Pillanatról-pillanatra oldják
meg a helyzeteket, nem gondolkoznak előre, hanem az adott
perczben rögtönözve vágják ki magukat. Az én nőm, a kit a
leggonoszabb nőnek neveztem, úgy tett, mint az a kocsis, a ki a
kerepesi-út és a körút sarkán a nagy forgatagban egyszerre csak
hirtelen rájön, hogy úgy mehet át legjobban a zavaroson, ha
egyenesen, előre hajt. Ha nem kerül, nem üti meg a lovat, nem kiált
és nem int. Az én nőm egy adott pillanatban a bajból az egyszerű
igazsággal vágta ki magát. És én voltam a szamár, mert azt hittem,
hogy ez rendszer. Ennél már a kocsisnak is több esze van, mert
tudja, hogyha esetleg holnap is egyenesen vág át a forgatagon,
oldalba vágja a villamos.
A hölÖó: Hát akkor miért mondta róla, hogy gonosz volt?
Az ur? Mert nem az a gonosz nő, a ki bánt, kinoz, megcsal,
kifoszt, megsebez, legyilkol. A gonosz nő az, a ki megmutatja
nekem, hogy szamár vagyok.
(Fölkel és búsan megy el.)

32. A SÚLHÓF.
(A hölgyek, a kikről itt szó van, életkorukra nézve tíz és tizenegy év
közt ingadoznak. A férfi, a kiről szó van, tizenkét éves. A történet
színhelye Abbázia. Tehát jómódú pesti gyerekekről szól. Szép tavaszi
ebédután, tengerpart. Amália és Erzsébet egy sziklán ül. Amália tíz
éves, Erzsébet tíz és fél.)
Amáláa: Te miért ülsz itt?
ErzsébÉí : Hát te mért ülsz itt?
Amáláa: Én itt ülök.
ErzsébÉí : Hát én is itt ülök.
(Sokáig hallgatnak.)
Amáláa: Jó, jó, hát én itt ülök, én tudom mért ülök itt, de mért
ülsz itt te, mikor nem tudod, mért ülsz itt?
ErzsébÉí : Nekem is szabad itt ülni és én itt ülök, mert játszok a
tengerrel.
Amáláa: Az nem játszás a tengerrel, ha te itt ülsz és belelógatod a
lábadat. Lógasd a lábadat a lavórba.
ErzsébÉí : De nekem a tengerbe tetszik és ha neked nem tetszik,
mégis belelógatom, de az egész beszéd úgy is a súlhóf miatt van,
hát juszt’se megyek el.
Amáláa: Micsoda súlhóf miatt van? Mi van a súlhóf miatt? És
egyáltalán micsoda súlhóf?

33. ErzsébÉí : A Jenő, a Jenő, tudod te, ne járjon a szád. Tudod te jól,
ki az a súlhóf.
Amáláa: Ezt megmondom a zanyádnak, hogy heczczűsz engemet a
súlhóffal. Majd ad neked két pofont és majd csöndes leszel te kofa.
ErzsébÉí : Itt mingyár hajhúzás lesz.
(Sötéten néznek egymásra.)
ErzsébÉí : Itt mingyár olyan hajhúzás lesz, mint még nem volt.
Amáláa: Nekem kihúzhatod a fejemet is, mert erősebb vagy, én
sovány lány vagyok, te meg kövér lány vagy, hát henczeghetsz, de
mégse hagyom magamat szekálni a súlhóffal.
(Most mind a ketten felnéznek a parti útra, a hol fütyörészve
jelenik meg a súlhóf, rövid kék nadrágban, meztelen lábszárakkal, kis
sapkával a fején, halászbottal a kezében.)
ErzsébÉí : Úgy-e most hallgatsz?
Amáláa: Nem is hallgatok.
ErzsébÉí : Ott megy a súlhóf.
(Nézik mind a ketten. A súlhóf rájuk vigyorog és eltünik a
fordulónál.)
ErzsébÉí : Szépen idegyött.
Amáláa: Mét hogy szépen idegyött. Nem is kellett idegyönni, hát
nem is gyött ide.
ErzsébÉí : Nekem ne beszélj! Azért nem gyött ide, mert engemet
látott. Ha te egyedül lettél volna itt, akkor idegyött volna. Tudom jól,
hogy őtet vártad. De nem gyött, hanem lesajnált téged. Most meg
mért bőgsz?
Amáláa: (sírva): Mindig… heczczűsz…

34. (Fenn a parti úton végigszáguld a súlhóf, mint egy automobil.
Hirtelen eltünik.)
ErzsébÉí : Kaczérkodik veled.
Amáláa: (nem sírva) Nagyon kaczér ember.
(Szünet.)
ErzsébÉí : Én mondhatom neked, hogy nagyon gyönyörű és
szemtelen fiú. De én azt hittem, hogy te beléd szerelmes.
Amáláa: Pedig nem.
ErzsébÉí : Hát te?
Amáláa: Hát te?
(Komolyan, égő szemmel nézik egymást.)
ErzsébÉí : Én igen. De azt hittem, hogy ő téged…
Amáláa: Pedíg nem. (Sír.)
ErzsébÉí : Pedig mindenki azt hiszi és az Elza is azt hiszi és a
Jánosék mind azt hiszik és németűl mondják, mikor a súlhóf téged
pofoz: «vaszich lip dasz nekcich». És hagynak előremenni.
Amáláa: Egyszer hagytak előremenni.
ErzsébÉí : Engem egyszer se hagytak vele előremenni, pedig
tudod, hogy csak az a szerelem, ha előremenés van, mikor
mongyák: gyerekek, menjetek előre, a kit akarják, hogy szeressen az
ember, avval hagyják előremenni.
Amáláa: Te egy szamár vagy, mert engem előreküldött a nővérem
a súlhóffal, mer a nővérem a Rétivel gyött hátul, az is szerelem.
ErzsébÉí : Pedig mind a lányok irigykednek rád, mert azt mondják,
a súlhóf téged szeret és a súlhóf a legszebb.
Amáláa: Nincs is szebb.

35. ErzsébÉí : Nincs is.
Amáláa: Bizony.
ErzsébÉí : Nincs is.
(A súlhóf megáll fönt a parton.)
Amáláa: Vigyázz!
(Nagy csönd.)
A súlhóf : Hé! Hé! Halló! Marhák!
ErzsébÉí (súgva): Egy szót se szólj.
A súlhóf (férfiasan): Két marha, gyertek föl.
ErzsébÉí : Ne felelj.
(A súlhóf egy kavicsot fog és hozzájuk vágja. A kis kavics az
Amália koponyáján koppan.)
ErzsébÉí : Téged szeret.
Amáláa (mozdulatlanul): Nem. Csak hozzám vág.
ErzsébÉí : Mért nem vág hozzám?
(E pillanatban az ő fején is koppan egy kavics.)
Amáláa: Látod?
ErzsébÉí : Csupa kaczérságból teszi.
(A súlhóf lemászik közéjük a sziklára.)
Amáláa: Szerbusz.
ErzsébÉí : Szerbusz.
A súlhóf : Nem tudtok felelni, ha kavicsot vágok a fejetekhez?
Pofont akartok?

36. Amáláa: Én feleltem, csak te nem hallottad.
A súlhóf : Most büntetésből nem maradok itt nálatok, hanem
elmegyek halászni. Ha nem viczczeltetek volna velem, itt maradtam
volna és megvertelek volna benneteket. De mert szemtelenek
voltatok és úgy tettetek, mintha nem hallottátok volna, mikor
kiabáltam, most elmegyek halászni. Majd adok én nektek.
(Elmegy.)
Amáláa: Mért mondtad, hogy ne feleljek?
ErzsébÉí : Csak.
Amáláa: Most elment. Láttad, milyen szép volt a matrózgallérban?
ErzsébÉí : Szép ferdén volt a fején a sapka.
Amáláa (utána néz).
ErzsébÉí : Most már én is boldog vagyok.
Amáláa: Miért?
ErzsébÉí : Mert látom, hogy nem szeret téged a súlhóf. Sokat
sírtam, mert azt hittem, téged szeret.
Amáláa: Pedig nem.
ErzsébÉí : Ezért nem kell adni arra, a mit a világ beszél.
Amáláa: A súlhóf senkit se szeret. Nincs annak szíve.
ErzsébÉí : Csak úgy gyön és megy.
Amáláa: Csak úgy gyön, elszalad, ad egy pofont, megint gyön,
megint elszalad, megint ad egy boxot, megy a fiúk közé, megint
gyön, megint megy.
ErzsébÉí : És szép neve van. Súlhóf.
Amáláa: És pedig nem is zsidó.

37. ErzsébÉí : És pedig katolikus keresztény. De csak úgy gyön és
megy. Nem beszél egy perczig se az emberrel hosszasan.
Amáláa: Pedig mind a lányok szeretik.
ErzsébÉí : Én azt hiszem, a nagy lányokat jobban szereti. Leszünk
mink is nagyok, nagyszerű.
Amáláa: De akkor ő is nagyobb lesz. Ez már mindig így marad. Ez
egy gazember, ez a súlhóf.
ErzsébÉí : Pedig tudja, hogy szép.
Amáláa: Pedig tudja.
(Elnéznek messze a parton. Valahol a távolban egy napsütötte
fekete sziklán megjelenik a súlhóf alakja a hosszú halászbottal. Leül
a szikla csúcsára és beleereszti a horgot a tengerbe.)
ErzsébÉí : Biztos, hogy egy halat se fog.
Amáláa: Sohase fog.
(Nevetnek.)
ErzsébÉí : Ott ül hiába mindig, néha egész délelőtt. Pedig mink
csókot adnánk neki.
Amáláa: De ő inkább halász.
ErzsébÉí : Pedig semmit se fog.
Amáláa: Pedig mégis halász.
(Összebujnak, úgy nézik és nevetnek.)
ErzsébÉí : Milyen szép csinos a feje a ferde sapkával. Mégse nem
kellenek neki a lányok.
Amáláa: Csak halász, csak halász.

38. ErzsébÉí : Mert egy marha. Gyere, szaladjunk, ott gyön a hajó,
integessünk az embereknek. Van zsebkendőd?
Amáláa: Nincs.
ErzsébÉí : Nekem sincs.
(Összefogózva másznak föl a parti útra és elszaladnak. Porzik
utánuk az út. Eltünnek. Csak a nagy, kedves tengerparti csönd
marad ott a súlhóffal, a ki mozdulatlanul ül a fekete sziklán és
halászik.)

39. ESTE HÉT ÓRA.
(A történet maga nagyon csöndes. Éppen, hogy történik benne
valami. Két leány szerepel benne és mind a kettő egyforma idős.
Mind a kettő tizenhét éves. Az egyik a nyaralóba tartozik, a másik is
ott lakik, de az csak vendég. Most mind a ketten a kis vasuti
állomáson ülnek, a hol rajtuk kívül nincs senki. Az utolsó vonat most
ment el Pest felé, még hallatszik nagyon messziről a szuszogása. Két
kis gömbölyű akáczfa levelei közt könnyű szél jár. Este hét óra.)
A kásasszonó: Hallod még?
A vÉndég : Pszt.
(Figyelnek.)
A vÉndég : Már nem hallom.
A kásasszonó: Én még hallom, mert az én fiúmat viszi. A ki
szerelmes, az tovább hallja a vonatot. Mult csütörtökön, mikor
elment, egész éjjel hallottam.
A vÉndég (maga elé néz): Most visszamegyünk a villába.
A kásasszonó: Igen.
(Fölkelnek a lóczáról és lassan mennek a ház felé.)
A kásasszonó: Ma nagyon szép volt a fiú. Vannak napjai. Olyan
szőke volt, mint az arany.
A vÉndég: És olyan csöndesen beszélt, mint az orgona, ha akar.
Nem csodálom, hogy olyan nagyon szerelmes vagy a fiúba.

40. (Mennek, mennek, aztán hirtelen megáll a vendég.)
A kásasszonó: Mi az?
A vÉndég : Várj, a bluzodon fent a legfelső kapocs nyitva van. Állj
meg, bekapcsolom.
A kásasszonó: Nem kapcsolod be.
A vÉndég : Miért?
A kásasszonó: Mert ez akkor kapcsolódott ki, a mikor megcsókolt.
Hátranyúlok a nyakamba a kezemmel és érzem, hogy nyitva van és
ez nekem jó, mert ő most már elment és nekem abból kell élnem, a
mit itt hagyott. Ez nyitva van, hát nyitva marad. A botját is itt
hagyta, az benn van a szobámban. Ha nem maradna itt utána soha
semmi, érzem, hogy utána mennék.
A vÉndég : Utána mennél?
A kásasszonó: Utána én.
(Nagy csönd.)
A kásasszonó: A dohány is itt marad.
A vÉndég : Milyen dohány?
A kásasszonó: A szivardohány. Mert szivarozik. Aztán, mikor nagyon
megcsókol, a szájamon marad valami nagyon kevés annak a
szivarnak a füstjéből. Ezt mindig egy kicsit érzem. És ezért nem lesz
vacsorálva.
A vÉndég : Az nincs magyarul: nem lesz vacsorálva.
A kásasszonó: Még se lesz vacsorálva. Mert ha vacsorázom, elvész
a szivarnak az íze, pedig az is azért van itt, hogy itt maradjon belőle
valami.
A vÉndég : Hova megyünk?

41. (A kertbe érnek. A kertben van egy pad, a pad előtt kavicsos út.
A kavicsos úton, a pad előtt ábra van a földön, ábra, a mit bottal
rajzoltak. Az ábra egy csigavonal, a mely nagy körben kezdődik,
egyre kisebb körökbe szűkül s végre egy ponton áll meg, a hol a bot
belefúródott a földbe.)
A kásasszonó: Látod ezt az ábrát?
A vÉndég : Látom.
A kásasszonó: Ezt is ő rajzolta. Tehát most van: kapocs, szivarfüst,
ábra és bot. Éppen elég jövő vasárnapig.
A vÉndég (áll és nézi az ábrát): Most mit csinálunk?
A kásasszonó: Most én bemegyek a szobába és naplót írok. Neked
nem szabad ott lenned. Egy óra mulva kijövök. Addig sétálj a
kertben.
A vÉndég : Jó, addig majd sétálok.
A kásasszonó: Most jó virágszag jön ilyenkor a mezőről és lehet
hallgatni a tücsköket, mert már kezdik.
A vÉndég: Én majd sétálok addig és szagolom a virágszagot és
hallgatom a tücsköket.
A kásasszonó: Itt a botja, vigyázz rá. Én bemegyek írni, mert sok
gondolatom van.
A vÉndég : Nagyon sok?
A kásasszonó: Több, mint neked. Aztán ha beleírtam mindent a
naplóba és kijövök, már semmi gondolatom nem lesz.
(Bemegy a házba.)
A vÉndég : Én itt maradok.
(Most csönd van a kertben és most jön a mezőről a virágszag és
a tücsökverseny. És langyos hullámokat hajt a szél és vékony, hosszú

42. füvek meghajolnak, a mikor jön. A vendég leül a padra és
kigombolja a nyakán, hátul, a bluza legfelső kapcsát. Aztán a
zsebébe nyúl és egy szivarvéget vesz elő. Nézi az ábrát, a mi a földre
van rajzolva. És mellette a padon a fiú botja. Most a szivarvéggel
meg dörzsöli az ajkát, mint a hogy a szinésznők szokták pirositóval.
Aztán szép nyugodtan hátradől a padon és lehunyja a szemét. A
szeme sarkában lassan, nagyon lassan elterpeszkedik egy kis köny, a
mely azonnal leszaladna az arczán, ha kinyitná a szemét. De nem
nyitja ki a szemét. Igy marad egy negyed óráig, aztán hallja, hogy
jön valaki. Most leszalad a kis köny.)
A kásasszonó (jön tollal a kezében): Te, hogy írják…
(Elakad. Nézi a vendéget.)
A vÉndég : Tessék?
A kásasszonó (egészen halkan): Mit csinálsz?
A vÉndég : Semmit.
(Most nagyon versenyeznek a tücskök, olyan nagyon, hogy az
egész világot telezúgják.)
A kásasszonó: Neked nyitva van a legfelső kapocs a bluzodon.
(Nézik egymást.)
A vÉndég : Én…
(Most megint sokáig hallgatnak.)
A vÉndég : Én… (fölkel a padról.)
A kásasszonó: Vigyázz, rá ne lépj az ábrára.
A vÉndég: Én vigyázok. Nem lépek rá az ábrára, ne félj. Nem lépek
én rá erre az ábrára, most már nem tudom tagadni, bevallom, nem
tudok rálépni az ábrára.
A kásasszonó: Hát most mi lesz?

43. A vÉndég : Elutazom haza.
(A kisasszony nem felel. A virágos szél hajtogatja a hosszú
füveket. A vendég mosolyog, de a szája széle lefelé húzódik. A
kisasszony felveti a fejét makacsan, kegyetlenül és látszik a szép
nagy szemén, hogy nyugodt. Aztán a vendég lenéz, de nyitva van a
szája, mert nagyon mélyről lélekzik. Valahol nagyon messze egy
idegen vonat dübörög. Este félnyolcz óra.)

44. A KATONA.
(A történet kezdődik Budán, a Margit-köruton és végződik Pesten, az
Erzsébet-körut tájékán. Személyek: egy finom úrikisasszony és egy
egyszerű cselédleány. A cselédleány este hét órakor megjelent
Budán, abból a czélból, hogy hazakisérje a kisasszonyát. Most együtt
mennek, mendegélnek.)
A kásasszonó: Kérem Erzsi, ne arra.
Erzsá: Arra van a villanyos megálló.
A kásasszonó: Nem, nem. Nem megyünk villamoson. Gyalog
megyünk. Nekem van egy eszmém. Mennyit adott a mama?
Erzsá: Huszat. Tizet nekem villamosra, tizet a kisasszonynak
villamosra.
A kásasszonó: Hát ha gyalog megyünk, megmarad magának a
maga tíze és én az én tízemet is magának adom.
(Erzsi belenyugszik a jó üzletbe, a mit azzal jelez, hogy
rettenetesen buta pofát vág.)
A kásasszonó: Tudja, miért van ez?
Erzsá: Miért?
A kásasszonó: Azért, mert beszélni akarok magával négyszemközt
és ahhoz sok idő kell.
Erzsá: Igen.
A kásasszonó: Hát mondjam?

45. Erzsá: Mondja.
A kásasszonó: Mondhatom?
Erzsá: Tessék, tessék.
(A kisasszony hallgat. A hídra érnek.)
Erzsá: Most már nincs befagyva a Duna, mert már márczius van.
De azért nagyon hideg a víz még mindig.
A kásasszonó: Igen. Hát magának van egy katonája.
Erzsá: Ugyan kisasszony.
A kásasszonó: Ne szégyenkezzék, Erzsi, mert azért beszélünk, hogy
erről legyen szó. Gyalogos katona. Sértés az, ha úgy mondom:
baka?
Erzsá: Nekem nem sértés. Ha nem volna baka, lovon ülne. De
mert nem huszár, hát baka.
A kásasszonó (némi izgatottsággal): Hát gyorsan, gyorsan, mert
már benne vagyunk. Magának van egy katonája, egy gyalog-katona,
a ki mindig a konyhában ül, mert a mamám engedi. És vasárnap
elmennek együtt sétálni és maga csak éjfél után jön haza. Hát
maguk szeretik egymást és ezt tagadni nem lehet.
Erzsá: Nem bizony.
A kásasszonó: Hát most figyeljen jól. Hány éves maga?
Erzsá: Tizenkilencz.
A kásasszonó: Én még csak tizenhat vagyok, de a mi a
gyalogkatonát illeti, hát már nekem is van egy, csakhogy az
önkéntes. Maga nagyon jól ismeri, ez az a György, a ki jár hozzánk.
Mert a mamám engedi. De én érzem, hogy a mamám már nem
sokáig fogja engedni és akkor drukkoljon maga is, mert akkor a
maga katonáját is kidobják.

46. Erzsá: Kidobják?
A kásasszonó: Ezt csak úgy mondom. Nem dobják ki, csak nem
eresztik be. Az én katonám azon az úton van, hogy a mamát
fölheczczelje az összes katonák ellen és ha Györgyöt kitiltják, akkor a
magáé se ülhet a konyhában, tehát nekünk össze kell tartani Erzsi,
mert mi közös sorsban vagyunk és nemsokára össze fog bennünket
fűzni a közös bánat.
Erzsá: Istenkém, istenkém.
A kásasszonó: De én nem akarok semmit csinálni, mert nekem bele
kell az ilyenbe nyugodnom. Magának könnyű, mert maga szabad,
mint a sólyom madár, magának kifizetik a tizennégy napját és
kirugják. De én nem mehetek el, mert én rab vagyok, mint kanári
madár, oh istenem, bár volnék én is rugott madár.
Erzsá: Hát aztán?
A kásasszonó: Most már nekem nagyon kevés időm van. Az anyám
két héten belül betiltja az önkéntest és én akkor mást nem tehetek,
minthogy a Dunába ugrom. De egy kis baj van.
Erzsá: Milyen baj van?
A kásasszonó: Az a baj, hogy az én katonám még nem szeret
engem. Csak én szeretem a katonát és minden éjjel fáj a szivem.
Hát most maga mondja meg nekem, hogy hogyan kell a katonát
elcsábítani, hogyan lehet a katonát szerelemre birni, mert minden
katona egyforma. A miért az egyik önkéntes, a másik meg nem
önkéntes, az csak a műveltségtől van. De katona, az katona. Ebben
egyformák mind, az urak is, meg a pórok is.
Erzsá: Pórok? Mik azok a pórok?
A kásasszonó: A pór, az Beniczkynénél fordul elő és egy fokkal
lejebb van, mint a polgár és egy fokkal feljebb, mint az izraelita.
Erzsá: Most már nem értem.

47. A kásasszonó: Mindegy. Adjon nekem tanácsot, mivel csábítsam el
a katonát.
Erzsá: Hát mért akarja elcsábítani a kisasszony?
A kásasszonó: Hogy szeressen és megszöktessen és a magáévá
tegyen. Az övé vagyok, legyen erényem is övé. A maga erénye az
övé?
Erzsá: Nekem nincs erényem.
A kásasszonó: Nincs? De volt.
Erzsá: Nem is volt, mert én tisztességes lány vagyok.
A kásasszonó: Igen.
(Kis szünet, melyet a kisasszonynál az emberi butaság felett való
elkeseredés okoz.)
Erzsá (váratlanul megszólal): Hát először is segélyezni kell.
A kásasszonó: Segélyezni?
Erzsá: Attul döglik a légy. Ezt a huszat is neki adom, a mit most
megtakarítottunk.
A kásasszonó: Igen.
(Elkeseredik, mert kezdi érezni, hogy a katonák még sem mind
egyformák.)
Erzsá: Aztán kaczéran kell viselkedni.
A kásasszonó (némi reménynyel): Ez az! Ez az! Folytassa.
Erzsá: Hát az ember velemegy a tánczterembe, aztán mikor vége
van a táncznak és az ember elmegy onnan vele, hát ő híjja az
embert a ligetbe, de az ember nem megy a ligetbe.
A kásasszonó: Miért?

48. Erzsá: Mert sötét van. Aztán ő húzza az embert a karjánál fogva,
de az ember még se megy. Aztán lökdös egy kicsit, meg megint
czibál, aztán igér kendőt, aztán az ember még se megy. Aztán
ledisznózza az embert, de mégse megyek, hanem hazamegyek, ő
meg szépen hazakisér és nem történik semmi erkölcs és aztán ettül
még jobban szeret és hát ez a kaczérság. Tilos, tilos, de szivem joga.
A kásasszonó: Na… hát még?
Erzsá: Nahát néha aztán, ha már nagyon heczczülve van, akkor
hát lehet egy kis érzékiség.
A kásasszonó (reszketve): Erzsi…
Erzsá: Mi tetszik?
A kásasszonó: Csak mondja. Talán ez az. Mi az érzékiség a
katonával szemben?
Erzsá: Hát ez a promonáton van. Kimegyek a katonával a
promonátra vasárnap délután, vagy a ligetbe. Ottan megfogja a
kezemet és úgy sétálunk, kézenfogva. Aztán ő lóbálni kezdi a
kezemet, én meg nem hagyom. Azt mondom neki: maradhasson. Ő
meg azt mondja: ne legyen olyan daczos. És ő akarja lóbálni, én
meg nem hagyom. Aztán sokáig nem hagyom, addig, a míg egyszer
csak hagyom. De akkor már este van és mink szép lassan sétálunk
és lóbáljuk a kezünket, föl le, föl le és ez az érzékiség. Tilos, tilos, de
meggyónom. Legyónom a papnál. Szivem joga.
A kásasszonó: És… és szerelmi bűn?
Erzsá: Tessék?
(A kisasszony nem felel. De a cselédleány már mesélő kedvében
van.)
Erzsá: Aztán mikor az ember már nagyon belegabalyodott a
katonába, akkor következik a szívszerelme.
A kásasszonó: Talán ez az.

49. Erzsá: Persze, hogy ez az. A szívszerelme abból áll, hogy ha az
ember sokáig kimarad, nyáron, mikor a kisasszony meg a mama
vidéken van és csak a papa van Pesten, de az sincs otthon, akkor az
ember megvárja a ligetben a katonával a virradást. Már félháromkor
virrad. Hát akkor már megvolt a kaczérság is, meg az érzékiség is,
szivem joga, hát elkövetkezik a szívszerelme. Már akkor a padra ülök
és a katona fogja a kezemet. Bort nem iszunk, csak piros limonádét.
Hát nem részeg a katona, nehogy azt tessék hinni. Hát a pofáját az
arczomhoz támasztja és hallgatunk. Aztán leragad a szeme és akkor
lecsúszik az arczomról, mert elalszik. Akkor szép csöndesen az
ölembe igazítom a fejét és ott alszik. De azért fogja a kezemet
álmában. És virrad, virrad, egyre virrad. Ez nyáron van. És én
nézdegélek jobbra, balra és szagulom a virágszagot, mert az is
hajnalban van. De ő nem érzi, mert alszik. És nekem is fáradt már a
szemem és én is szeretnék aludni, de nem alszok. Csak úgy
megvagyunk ott ketten. És ez a legszebb, mert ez a szívszerelme.
A kásasszonó (minden reményét elvesztve): És elveszi magát
feleségül?
Erzsá: Nem.
A kásasszonó: Hát…
Erzsá: Vigyázok a tisztességemre. Mert nem akarok soha férjhez
menni. Ha férjhezmennék valaha, akkor nem bánnám, nem
vigyáznék az ártatlanságomra, mert akkor úgyis mindegy. De nem
mék férjhez soha, hát vigyázni kell. Tisztességes lány maradok.
Legföllebb, hogy segélyezem.
A kásasszonó: Igen.
(Csönd. Némán mennek egymás mellett. Már látszik a ház, a hol
laknak. Erzsi csöndesen beszél.)
Erzsá: Tessék csak hagyni a kedves mamát, kisasszony. Ha kitiltja
a Györgyöt, hát tiltsa ki. A kisasszonyoknak czivil való, olyan uri
czivil, a ki csókolózik. A katonához nem értenek. Hiába beszéltet,