érdeklődéssel nézte végig ezeket a különös, ezeket a számára
érthetetlen birákat, és amikor Gregorovius mester felszólitotta, hogy
hamis tudományával hivalkodó gőgjét adja fel és tegyen vallomást,
szótlanúl megrázta a fejét. Levitték a vallató szobába. Miért nem
vallok, – kérdezte ekkor magától, – holott a többieknek megigértem,
hogy nem kinoztatom magam? A magam életét semmikép sem
menthetem meg. Csak azért tehát, mert a többiek is megkinoztatták
magukat? Csak azért, mert egy különös kötelességérzés azt mondja,
hogy idegen, soha nem látott, más országokban élő zsidóknak
tartozom azzal, hogy egy ellenük is irányuló, baromi ostobaságú
váddal szembeszálljak egészen addig, amig a kinok össze nem
zuzzák bennem az emberméltóságot? Amikor már a selmecbányai
hóhér keze között volt, akkor értette meg hirtelen, hogy miért
kinoztatja meg magát. Az a gondolat, hogy épeszű és józan emberek
egy másik embert igy kinozhatnak, olyan idegen volt számára, olyan
távoli, olyan megfoghatatlan, hogy az elméjében és a lelkében ez a
gondolat eddig nem tudott helyet találni. Látta Dávidot összetörött
és megtépett testtel visszatántorogni a börtönbe; látta a többieket;
és soha egy percre nem tudta azt érezni, hogy ez a vallatás van,
hogy ez a kinzás valóság. És most, amikor a gyötrelem első nyilalásai
hasitottak végig a testén, még most is szelid, barna szemét kerekre
feszitve kellett körülnéznie, hogy megértse, hogy ez a szoba, ezek az
emberek, ez az egész kegyetlen találékonyságu berendezkedés
realitás. A kinjai fokozódtak. Ekkor megrendült kiváncsisággal
hallgatózott ugyszólván önmagába és azt kérdezte magától, meddig
lehet ezt birni. Nagy meglepetésére sokkal tovább birta, mint
gondolta volna. A selmecbányai hóhér buzgón dolgozott. József
végül csendesen mondta, hogy szüntessék be a kinzást, vallani fog.
Azután szeliden vallott mindent, amit kivántak tőle.
Utána Zakariást hozták a biróság elé és leültették egy székre,
mert állni nem tudott. Zakariás nem akart vallani, és amikor a
városbiró a kinpaddal fenyegette meg, felsőbbségesen, csendesen
elmosolyodott. Csak vigyék már; a kinpaddal ezek az ostobák pár
perc alatt meg fogják ölni, de vallomást ki nem csikarnak belőle. A