Solution Manual for Financial Accounting 15th Edition by Williams

Solution Manual for Financial Accounting 15th Edition by Williams
Solution Manual for Financial Accounting 15th Edition by Williams
Solution Manual for Financial Accounting 15th Edition by Williams

1. Solution Manual for Financial Accounting 15th
Edition by Williams download
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-financial-
accounting-15th-edition-by-williams/
Find test banks or solution manuals at testbankmall.com today!

2. Here are some recommended products for you. Click the link to
download, or explore more at testbankmall.com
Solution Manual for Financial & Managerial Accounting 15th
by Warren
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-financial-
managerial-accounting-15th-by-warren/
Test Bank for Financial and Managerial Accounting, 15th
Edition: Jan Williams
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-financial-and-
managerial-accounting-15th-edition-jan-williams/
Solution manual for Financial and Managerial Accounting
Williams Haka Bettner Carcello 17th edition
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-financial-and-
managerial-accounting-williams-haka-bettner-carcello-17th-edition/
Solution Manual for McGraw-Hill Connect Resources for
Judson, Law and Ethics for Medical Careers, 7e
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-mcgraw-hill-
connect-resources-for-judson-law-and-ethics-for-medical-careers-7e/

3. Test Bank for Drugs and Behavior Introduction to
Behaviorial Pharmacology, 7th Edition : McKim
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-drugs-and-behavior-
introduction-to-behaviorial-pharmacology-7th-edition-mckim/
Test Bank for Human Diseases A Systemic Approach 7th
Edition by Zelman
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-human-diseases-a-
systemic-approach-7th-edition-by-zelman/
Solution Manual for Essentials of Business Communication,
11th Edition, Mary Ellen Guffey, Dana Loewy
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-essentials-of-
business-communication-11th-edition-mary-ellen-guffey-dana-loewy/
Test Bank For Managerial Accounting, 13th Edition by Ray
H. Garrison, Eric W. Noreen, Peter C. Brewer
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-managerial-
accounting-13th-edition-by-ray-h-garrison-eric-w-noreen-peter-c-
brewer/
Test Bank for SELL, 4th Edition Thomas N. Ingram
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-sell-4th-edition-
thomas-n-ingram/

4. Contemporary Management 10th Edition Jones Test Bank
https://testbankmall.com/product/contemporary-management-10th-edition-
jones-test-bank/

5. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-2
1.3.4. Credit Function
1.3.5. Payments Function
1.3.6. Risk Protection Function
1.3.7. Policy Function

6. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-3
1.4. Types of Financial Markets within the Global Financial System
1.4.1. The Money Market versus the Capital Market
1.4.2. Divisions of the Money and Capital Markets
1.4.3. Open versus Negotiated Markets
1.4.4. Primary versus Secondary Markets
1.4.5. Spot versus Futures, Forward, and Option Markets
1.5. Factors Tying All Financial Markets Together
1.5.1. Credit, the Common Commodity
1.5.2. Speculation and Arbitrage
1.6. The Dynamic Financial System
1.7. The Plan of This Book

Key Terms Appearing in This Chapter
financial system, 3
market, 4
financial market, 6
savings, 6
investment, 6
wealth, 8
net worth, 8
financial wealth, 8
net financial wealth, 8
liquidity, 9
credit, 9
money market, 12
capital market, 12
open markets, 14
negotiated markets, 14
primary markets, 14
secondary markets, 14
speculators, 16
arbitrage, 16

Questions to Help You Study
1. Why is it important for us to understand how the global system of financial
institutions and markets works?
Answer: The global financial system of institutions and markets is an integral part of
the global economic system. It is the collection of markets, institutions, laws,
regulations, and techniques through which bonds, stocks, and other securities are
traded, interest rates are determined, and financial services are produced and delivered
around the world.
2. What are the principal links between the financial system and the economy?
Why is each important to the other?
Answer: The principal link between the financial system and the economy is the
Financial Markets. The financial markets channel savings to those individuals and
institutions needing more funds for spending than are provided by their current
incomes. The financial markets are the heart of global financial system, attracting and
allocating saving and setting interest rates and prices of financial assets (stocks, bonds,
etc.).

7. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-4
3. What are the principal functions or roles of the global financial system? How
do financial institutions and markets fulfill those roles or functions?
Answer: The principal function or role of the global financial system is to move scarce
loanable funds from those who save to those who borrow to buy goods and services and
to make investments in new equipment and facilities so that the global economy can
grow and increase the standard of living enjoyed by its citizens. Those who supply
funds to the financial market receive promises packaged in the form of financial claims
(future dividends, interest, etc.) and financial services (stocks, bonds, deposits, and
insurance policies) in return for the loan of their money.
4. What exactly is saving? Investment? Are these terms often misused by people on
the street? Why do you think this happens?
Answer: Saving: For households, savings are what is left from current income after
current consumption expenditures and tax payments are made. For the business sector,
savings include current earnings retained inside business firms after payment of taxes,
stockholder dividends , and other cash expenses. For government, savings arise when
there is a surplus of current revenues over current expenditures in a government’s
budget.
Investment: Investment generally refers to the acquisition of capital goods, such as
buildings and equipment, and the purchase of inventories of raw materials and goods to
sell. For households, investment is the purchase of a home. For business firms,
investment is the expenditures on capital goods (buildings, equipment and other fixed
assets) and inventories (raw materials and goods for sale). For government, investment
is the expenditures to build and maintain public facilities (buildings, monuments,
highways, etc.).
The terms may be misused since their definitions depend on the type of unit in the
economy that is doing the saving or investment.
5. How and why are savings and investment important determinants of economic
growth? Do they impact our standard of living? How?
Answer: The role of the financial system in channeling savings into investment is
absolutely essential to the growth of the economy. For example, if households set aside
savings and those funds are not returned to the spending stream through investment by
businesses and governments, future income payments will decline, leading, in turn to
reduced consumption spending. Then, the public's standard of living will fall. On the
other hand, if the households save and these savings are channeled into investment, the
economy's productive capacity will increase. In turn future income payments will rise,
making possible increased consumption spending and a higher standard of living.

8. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-5
6. What seven vital functions does the financial system of money and capital
markets perform?
Answer: Savings Function: Bonds, stocks, and other financial claims produced and
sold in financial markets by financial institutions provide a profitable, relatively low-
risk outlet for the public’s saving which flow through the financial markets into
investment. Wealth Function: A stock of assets (the financial instruments) sold by
financial institutions in financial markets provide an excellent way to store of wealth.
Liquidity Function: Financial markets provide liquidity (immediately spendable cash)
for savers who hold financial instruments but are in need of money. Credit Function:
Global financial markets furnish credit to finance consumption and investment
spending. Payments Function: The global system of financial institutions and markets
provides a mechanism for making payments for goods and services. Risk Protection
Function: The financial institutions and markets around the world offer businesses,
consumers, and government protection against life, health, property, and income risks.
Policy Function: The financial markets are a channel through which governments may
attempt to stabilize the economy and avoid inflation.
7. Why is each function of the financial system important to households,
businesses, and governments? What kinds of lives would we be living today if there
were no financial system or no financial markets?
Answer: Each function of financial system will create a need for the money and capital
markets through the flow of funds and the flow of financial services, income, and
financial claims. Without savings, wealth and liquidity, our future consumption may be
limited. It will also be disastrous if our source of income is disrupted. Without credit,
our consumption and investment spending will be limited. Without the payments
function, we will not be able to buy goods and services. Without risk protection, we
will be exposed to life, health, property, and income risks. Without the policy function,
the economy may fluctuate freely beyond control.
8. What exactly do we mean by the term wealth? How does it differ from net worth?
Why is it important?
Answer: Wealth is the sum of the values of all assets we hold at any point in time. The
increase (or decrease) in the total wealth we own in the current time period equals to
our current savings plus the value of all previously accumulated wealth multiplied by
average rate of return on all previously accumulated wealth. While the measure of an
individual’s wealth is important measure of their financial position, a more accurate
measure is that of net worth. Net worth is the difference between an individual’s assets
and their liabilities. It is important because wealth holdings represent stored purchasing
power that will be used as income in future periods to finance purchases of goods and
services and to increase the society's standard of living.
9. What is net financial wealth? What does it reveal about each of us?
Answer: Net financial wealth equals to financial assets - total debt. Net financial wealth
indicates our net value, i.e., the residual value of all our assets after fulfilling all our
financial obligations.

9. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-6
10. Can you explain what factors determine the current volume of financial wealth
and net financial wealth each of us has?
Answer: The volume of financial wealth is thus dependent on current savings (which
is in turn dependent on current income - current expenditures) and the size of previously
accumulated wealth. The volume of net financial wealth is thus dependent on the
current volume of financial wealth and the total debt. The average rate of return is one
of the factors in the volume of financial wealth. Furthermore, different units in the
economy have different wealth and net wealth due to their different inheritances of
wealth, capabilities of creating and retaining wealth, luck, foresight, debt preferences,
opportunities, etc.
11. Can you distinguish between the following institutions?
Money market versus capital market
Open market versus negotiated market
Primary market versus secondary market
Spot market versus forward or futures market
Answer: The money market is for short-term (one year or less) loans, while the capital
market finances long-term investments by businesses, governments, and households. In
an open market, financial instruments are sold to the highest bidder, and they can be
traded as often as is desirable before they mature. In a negotiated market, the
instruments are sold to one or a few buyers under private contract. The primary market
is for the trading of new securities (often used for new investment in buildings,
equipment, and inventories), while the secondary market deals in securities previously
issued (provide liquidity to security investors). In the spot market, assets or financial
services are traded for immediate delivery (usually within two business days). Contracts
calling for the future delivery of financial instruments are traded in the futures or
forward market.
12. If we follow financial institutions and markets around the world each day, it
soon becomes apparent that the interest rates and asset prices in different markets
tend to move together, albeit with small leads and lags. Why do you think this is
so?
Answer: For the common commodity and credit, borrowers can switch from one credit
market to another, seeking the most favorable credit terms wherever they can be found.
The shifting of borrowers among markets helps to weld the parts of the global financial
system together and to bring the credit costs in the different markets into balance with
one another. Also, speculators work to equilibrate asset prices by purchasing assets that
they believe are under priced and by selling those that they believe are overpriced.
Similarly, arbitrageurs purchase underpriced assets in one market in order to sell them
in a market which overvalues them.

10. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-7
13. What are some of the forces that appear to tie all financial institutions and
markets together and often result in common movements in prices and interest
rates across the whole financial system?
Answer: Credit, the common commodity, can help the borrowers shift between markets
and weld the parts of the financial system together, thus bringing the credit costs in the
different markets into balance with one another. The speculators are continually on the
lookout for opportunities to profit from their forecasts of future market development.
The arbitrageurs help to maintain consistent prices betweens markets aiding other
buyers in finding the best prices with minimal effort.
14. What is meant by the dynamic financial system? What trends appear to be
reshaping the financial system of financial institutions and markets?
Answer: The global financial system is rapidly changing into a new financial system,
powered by innovation as new financial services and instruments continually appear o
attract customers. Major trends are under way to convert smaller national financial
systems into an integrated global system, at work 24 hours a day to attract savings,
extend credit, and fulfill other vital roles. Many countries have begun to harmonize their
regulations so that financial service firms operate under similar rules no matter where
they are located.


Problems and Issues
1. Identify which of the following statements is correct and which is false. If the
statement is false, identify the error and correct the statement.
a. The change in a household’s wealth over a quarter is its income minus
its expenses plus interest earned on its wealth held at the beginning of the period.

ANSWER: False – household’s wealth must also take into account the value of the
individuals asset holdings as well as their liabilities.

b. The market value of a household’s home is equal to the equity that the
household has in the home and is therefore part of the household’s net worth.

ANSWER: False – Market value of a home is not equal to the equity that the
household has in the home. Market value of the home is the going price for such a
home in current time, while equity is the new sales price minus the debt outstanding
on the home.

c. The saving and wealth functions performed by the financial markets
enable households to increase current consumption at the expense of future
consumption.

ANSWER: True

11. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-8

2. Which of the following economic functions that financial markets perform
would be best represented by the following properties of U.S. Treasury bills:
(i) the fact that they retain their value over time and (ii) their ability to be
sold on short notice at their true market value?
a. Liquidity and risk protection
b. Wealth and liquidity
c. Policy and wealth
d. Risk protection and policy

Answer: b


3. John Jacobs looks over his balance sheet from the beginning of the month. He
observes that his assets include: (i) a market value of $120,000 for his home;
(ii) $25,000 in corporate stock; (iii) a Treasury bill with a face value of $1,000
to be received at the end of the month, for which the current market value was
$983; (iv) a bank deposit account of $6,000; and (vi) some miscellaneous items
that he values at $35,000. His only outstanding liability is the mortgage on his
house, which has a balance totaling $40,000. It is now the end of the month
and he just received his $6,000 salary, along with the income from the maturing
T-bill and interest on his bank deposits, which were paying an annualized
interest rate of 2 percent (2/12 percent per month). His mortgage payment was
$1,500, of which $500 would go toward the principal. His other expenses for
the month came to $4,000. He had planned to make an additional house
payment for the month, all of which would go to paying down the principal on
the loan. However, his daughter is in college and wants to go to the Bahamas
for spring break. The expense of her trip would be an additional $1,800.
a. Would he be able to make the additional house payment and fund his
daughter’s trip without reducing his account balance in the bank deposit
account?
ANSWER: His total monthly income, including the bond and interest payments
equal $1,000 + $6,000 + $10 = $7,010.
His total expenses this month if he chooses to fund his daughter’s trip and make
the additional payment on the house is $1,500 + $4,000 +$1,500 + $1,800 =
$8,800.
Therefore he would have to draw down his savings account by $7,010-$8,800
= $1,790.

b. What would his net worth be if he funded his daughter’s trip and made the
additional mortgage payment?
ANSWER: His total assets would consist of a home valued at $120,000,
$25,000 in corporate stock, a bank account of $4,210, and miscellaneous items
totaling $35,000. This brings his total assets to $184,210.

12. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-9
His only liability is the outstanding balance on his mortgage. His made two
payments of $1,500 on his mortgage this month. One of the payments included
a $500 payment on the principal of the loan. The other payment was a principal
only payment. Thus the new outstanding balance of his mortgage is $40,000 -
$500 - $1,500 = $38,000.
So his net worth is given by his total assets less his total liabilities, or $184,210
- $38,000 = $146,210.

c. What would his net worth be if he did not fund his daughter’s trip and
made the additional mortgage payment?
ANSWER: If he did not fund his daughter’s trip, but he did make the extra
payment, then his monthly expenses would be $1,500 + $4,000 +$1,500 =
$7,000. His monthly income, including the maturing bond and interest
payments, would still be $7,010. This means that he would be able to increase
his deposit account by $7,010 - $7,000 = $10 this month.
Given this, his assets would be a home valued at $120,000, $25,000 in corporate
stock, a bank account of $6,010, and miscellaneous items totaling $35,000. This
brings his total assets to $186,010.
Since he still made the extra payment, his total liabilities remain the same as in
part b. So his net worth would be $186,010 - $38,000 = $148,010

d. Would his net worth change if he decided to fund the trip, but did not make
the additional mortgage payment? Explain.
ANSWER: If he funded his daughter’s trip, but did not make the extra payment,
his monthly expenses would be $1,500 + $4,000 + $1,800 = $7,300. His income
would still be $7,010. This means that he would need to draw on his savings by
$7,010 - $7,300 = $290.
Given this, his total assets would be $120,000 + $25,000 + $5,710 + $35,000 =
$185,710. Since he did not make the extra mortgage payment, his liability is
only reduced by the $500 principal payment of the original mortgage payment.
So his total liabilities are given by $39,500.
This means that his net worth is $185,710 - $39,500 = $146,210.
Coming into the month his net worth was given by
$120,000 + $25,000 + $6,000 + $1,000 + $35,000 - $40,000 = $147,000
So his net worth fell by $147,000 - $146,210 = $790.
This happened because the $1,000 matured and was spent, reducing his assets,
while at the same time his liabilities was reduced by $500 from the principal
payment on his mortgage. Together this results in a $500 reduction in net worth.
The other $290 in net worth reduction comes from the drawing down of his bank
account to cover current expenses.
So in summary, the principal payment boosted his net worth by reducing his
liabilities by $500, but the spending of the bond and the drawing down of his

13. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-10
deposit account for current consumption reduced his assets by $1,290.
Together, the net effect is a reduction of $790 in his net worth.

4. George Wintle purchased a new home valued at $200,000. He paid a 20 percent
initial down payment. He looked at his balance sheet to determine what his
cash flow would be for the month. His new mortgage payment was $1,200, of
which only $100 would go toward the principal in the first month. He had a
bank deposit account of $3,500, which he had set aside for a shot vacation. He
also owned $3,000 in corporate stock. His income for the month was $5,000,
but he anticipates receiving a sales bonus of $1,500. He estimated his usual
monthly expenses, other than his mortgage, to be $3,500.
a. If his estimates are all accurate, would he have any additional income left
over at the end of the month that he could add to the money he had set aside
for his upcoming vacation?
ANSWER: If his estimates are correct, he will receive $5,000+$1,500 = $6,500
in income this month and will have $1,200+$3,500=$4,700. This means he will
have $6,500-$4,700=$1,800 left over that he could add to his vacation account
b. If he failed to receive the sales bonus, would he have to sell stock to keep
from drawing down his bank deposit account and having to curtail his
vacation?
ANSWER: If he fails to receive his sales bonus, he will still earn $5,000. In
this case he will have $5,000-$4,700 = $300 left over to put toward his vacation
5. Megan Morgan recently graduated from college and was just hired at a large
retail firm for $36,000 per year. She estimates her personal belongings to be
worth $7,800. She has school loans of $10,000 that will require her to make
monthly payments of $125 for the next 10 years. She rents an apartment for
$550 per month and estimates that she will have monthly expenses for utilities,
phone, cable, and so forth of $150. She needs a car and has a small noninterest-
bearing bank account of $2,000. She could either buy a used car for $1,600 or
take out a loan for $10,000 for a new compact. The new loan would require a
down payment of $2,000 and five years of monthly payments of $350. Her
parents are willing to give her $1,000 for graduation, which she could apply to
the purchase of a car. Megan estimates that $1,600 per month in discretionary
income would be comfortable for her to live on.
a. What was her net worth when she graduated?
ANSWER: Her total assets were given by here total belongings valued at
$7,800 plus her noninterest-bearing account of $2,000 and plus the $1,000
graduation gift from her parents (assuming that they gave this to her prior to our
accounting). This means her assets total to $10,800.
Here only liability is her $10,000 in student loans, so her net worth is $800.

14. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-11

b. How much discretionary income would she have each month if she bought
the new car? Would it be feasible for her to save $250 per month and make
all her payments?
ANSWER: Assuming she lives in a world without income tax, her monthly
salary would be $3,000. If she bought the new car, she could use $1,000 of her
bank account balance along with the $1,000 her parents gave her to cover the
down payment.
Her monthly expenses would equal $120 + $550 + $150 + $350 + $1600 =
$2,770. Again, her monthly income, assuming no income tax, is $3,000. This
means she would have $3,000 - $2,770 = $230 left over every month. So she
would not be able to save $250 a month.

c. What would her discretionary income be after the first month if she bought
the used car? Could she now save that $250 per month?
ANSWER: If she bought the used car, here expenses would fall by the amount
of the new car payment to $2,420. Her leftover monthly income would now be
$3,000 - $2,420 = $580.

6. Classify the market in which each of the following financial transactions takes
place as: (i) money versus capital, (ii) primary versus secondary, (iii) open
versus negotiated, or (iv) spot versus futures or forward.
a. A contract to receive wheat three months from today
ANSWER: (iv) spot versus futures or forward
b. The purchase of a share of IBM on the New York Stock Exchange
ANSWER: (iii) open versus negotiated
c. A six-month CD purchased from your bank
ANSWER: (i) money versus capital
d. A newly issued three-month Treasury bill purchased at the government’s
weekly auction
ANSWER (ii) primary versus secondary
e. You open a bank savings account
ANSWER (iii) open versus negotiated
f. You write a check to purchase for cash
ANSWER (i) money versus capital

15. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-12

7. At the end of the calendar year, a firm has total financial assets amounting to
$4.32 billion, while its total liabilities are $3.58 billion. What is the firm’s net
financial wealth? If the firm saved $50 million over the previous year,
representing the amount by which its financial assets rose relative to its
liabilities, and it had begun the year with 3.72 billion in total financial assets,
how much did it earn on its previously accumulated assets?
ANSWER: The firm’s net financial wealth is given by $4.32 billion - $3.58 billion
=$ 0.74 billion

8. One definition of pure arbitrage is to combine a series of investments with a
series of debts such that the net dollar investment is zero, no risk is taken, and
a profit is made. How does this differ from pure speculation in the financial
markets? Do you think that arbitrage opportunities can really exist? If so, do
you think the opportunities for pure arbitrage would be long-lived? Please
explain.
ANSWER: Pure speculation in the financial market gambles that security prices
or interest rates will move in a direction that will result in quick gains due to the
speculator’s ability to outguess the market’s collective judgment. Thus, speculation
carries risk, and is in contrast with the notion of pure arbitrage presented above.
Yes, arbitrage opportunities can really exist, but they would not be long-lived.
Arbitrageurs will drive down the price of the asset in the market where it is
relatively high, and up in the market where the price is relatively low, until the
security price is the same in both markets. In the future, the new financial services
and instruments will covert smaller national financial system into an integrated
global system. It is difficult for arbitrageurs move from one market to another,
because the financial market will have just only one global financial market.

Web-Based Problems – DATA SERIES MAY BE DIFFERENT
1. Your text defines the wealth of a business firm as the sum of all its assets. To
determine its net wealth (or total equity) you have to subtract the firm's
liabilities from its assets. Net wealth is the value of the firm and should be
reflected in its market capitalization (or stock price times the number of shares
outstanding). Firms in different industries will require different amounts of
wealth to create the same market value (or market capitalization). In this
problem you are asked to compare the wealth (total assets), net wealth (assets
less liabilities), and market capitalization of a large firm in each of the
following industries: Financial Services (Citigroup, ticker symbol C);
Manufacturing (Caterpillar, CAT); and High Tech (Microsoft, MSFT). Using
the financial resources of worldwide web key in each firm's ticker symbol and
find its most recent balance sheet and its market capitalization under. Are you
surprised by how different these firms are in

16. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-13
terms of the dollar value of assets required to create one dollar of market value?
Answer: You can use the website http://finance.yahoo.com. These are the financial
data on December 2006:
For Citigroup, C: The Total Asset 1,884,318 million dollars
The Total Liabilities 1,764,535 million dollars
Net Wealth 119,783 million dollars
The Market Capitalization 265,430 million dollars
$1 of market value equal $7.1 of value of assets
For Caterpillar, CAT: The Total Asset 50,879 million dollars
The Total Liabilities 44,020 million dollars
Net Wealth 6,859 million dollars
The Market Capitalization 52,170 million dollars
$1 of market value equal $0.98 of value of assets
For Microsoft, MSFT: The Total Asset 69,597 million dollars
The Total Liabilities 29,493 million dollars
Net Wealth 40,104 million dollars
The Market Capitalization 289,110 million dollars
$1 of market value equal $0.24 of value of assets
2. A large share of household wealth is held in the form of corporate stock. How
much wealth does the entire stock market represent? To find an approximate
answer, go to the web site for Wilshire Associates at www.wilshire.com and
click Indexes from the menu. Locate the information that explains how the
Wilshire 5000 index is constructed. This index is weighted by the market
capitalization of the firms included in it, such that if you add the right amount
of zeros to the index, you obtain the total value of all the firms represented in
the index. Why is this number a good approximation to the entire U.S. stock
market? Now obtain a chart for the index. How much stock market wealth has
been created or destroyed over the past 12 months? Determine how much stock
market wealth was created or lost per person in the United States over this
period. (Hint: You can find the U.S. population at
http://www.census.gov/main/www/popclock.html). Compare this with the
average after-tax annual income per person in the U.S. Use the disposable
personal income figure that can be found under “Selected NIPA Tables: Table
2.1” at www.bea/gov.doc/bea/dn/nipaweb/index.asp to make the comparison.
Answer: As of June 6, 2007, the total wealth that the entire stock market represents is
15,291.15 billion (from http://www.wilshire.com/quote.html?symbol=dwc). The Dow
Jones Wilshire 5000 base is its December 31, 1980 capitalization of $1,404.596 billion.
The index is an excellent approximation of total value of the U.S. equity market because
it measures the performance of all U.S. headquartered equity securities with readily
available price data.
The following is a chart of the index over a year (from 6/22/06 to 6/21/07):

17. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-14

18. Chapter 01 - Functions and Roles of Financial Institutions and Markets in the Global Economy
1-15







.




Since the difference in the index is approximately 2,800 (=15,300-12,500), we
found the stock market wealth creation to be $2,800 billions for the period between
June 22, 2006 and June 21, 2007.
During this period of time, the U.S. population is approximately 302,152,705
(from http://www.census.gov/main/www/popclock.html). Therefore, $5,060.74 worth
of stock market wealth was created per person in the United States over this period.
During the first quarter of 2007, the disposable personal income is roughly at
$9,898.0 billion, or $32,758.2 per person
(from http://www.bea.gov/bea/dn/nipaweb/TableView.asp#Mid).
3. One of the world's most important financial markets that we will study
throughout this book is the market for U.S. Treasury securities. It is important
because it is one of the few default-free, highly liquid debt instruments
available anywhere in the financial marketplace. To determine the size of this
market go to the Treasury Department’s website at www.treasurydirect.gov
and find the Monthly Statement of the Public Debt (MSPD). How much debt
does the U.S. government owe per person in the United States? (See the
previous problem on how to find the U.S. population figure.) How much of this
debt is held by the public and how much by government agencies? Only a
portion of this debt - termed “marketable” - is traded daily in the system of
financial markets and institutions. The remainder is held by the buyer until it
matures. How much of this public debt is “marketable”?
Answer: http://www.treasurydirect.gov/govt/reports/pd/account/2007/2007_may.pdf
As of May 31, 2007, the amount of debt outstanding held by the public (Non-
governmental) is $4,977,832 millions. When we divide the amount of debt outstanding
by the size of the U.S. population, we obtain the debt that the U.S. government owes
per person in the United States - $16,475. The amount of debt held by the public (Intra
& Non-governmental) is $9,142,527 million, while the amount of debt held by
government agencies is $4,164,695 millions. Of the total amount of $9,142,527
millions of public debt outstanding, $4,977,832 millions, or approximately 54.45 %, of
it is marketable.

19. Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

20. Nagyszerű tervei hamar készen voltak s azokat ügyesen tudta
keresztül vinni.
Akkor is volt külföldön olyan ember, ki azt a sajátságos üzletet
választá ki magának, hogy az itt-amott megsűrűdött népességet
fölbiztassa a Magyarországba vándorlásra, a hol, mint tudva van, tej
és méz foly a mezőn, s zsemlyék és sült túzokok repülnek a
levegőben.
Ez aprólékos szélhámoskodás nem volt Krénfy úr inyére. Éhes,
koplaló népséget épen nem akart cserélni saját koplalói helyébe; a
brémai agenturákból, felső Sziléziából nem kellettek neki a
telepítvényesek, kik legfeljebb jó gyomrot, rossz egészséget és igen
sok gyermeket hoznak be magokkal.
Mindenfelé elágazó összeköttetései megismerteték egy tehetős
hollandi birtokossal, ki maga is telepítvényes levén hajdanában egyik
kelet-indiai szigeten, azt hivé, hogy a mi a telepítéseket illeti, arra
nézve akárkinek is mestere lehetne. Ő tudja a módját. Eleinte
nehezen megy, de a kinek befektetni való pénze van, hogy az
előleges áldozatokat győzi, s maga és emberei szorgalmasak, annak
lehetetlen «zöld ágra nem jutni». Ez a kifejezés magyarul nem
hangzik olyan szépen, mint más idegen nyelven, mert nálunk olyan
felakasztás-formát is jelent.
Ilyen ember kellett Krénfy úrnak.
A hollandinak volt négy figyermeke. Hármat már életmódba
helyezett, azok mind derék munkás emberek voltak: gyárnokok,
hajósok, vállalkozók; az apa mindegyiket segítette vállalata kezdetén
pár százezer tallérral, s a kisebbiknek is szánt annyit, ha valami okos
tárgy adja elő magát, a mibe fogjon.
S mi lett volna okosabb tárgy, mint egy elhagyott nagy darab
földet, erdővel, mezővel, folyóvízzel megtelepíteni a gazdag,
kimíveletlen Magyarországban.

21. Krénfy úr úgy felmagasztalá előtte Kallósfalvát, hogy a derék
tőzsér komolyan kedvet kapott hozzá.
Mint igaz hollandi azonban szerette látni is azt, a mire alkuszik, s
személyesen lejött Kallósfalvát megtekinteni legifjabb fia
kiséretében. Megtekintett mindent practice, megkóstolta a földet, a
vizet, megjegyzé, hogy biz itt az utak rosszak, legelső dolog azokat
helyrehozni, hogy a fű, a mi itt terem, nem adhat jó tejet, a helyett
mást kell vetni, a víz folyását zsilipekkel kell szabályozni, a mikor az
majd hajókázható is lesz, a házakat természetesen egészen máskép
kell építeni, a hogy azok Németalföldön láthatók s Borneóban, meg
Malabárban czélszerűen vannak az ottani időjáráshoz alkalmazva.
Egyébiránt nagyon meg volt elégedve a helylyel, irtani nem igen
kellett, a mi az ős prairiekban leggonoszabb feladat, s a föld
minősége (televényes agyag, némi alkalis savakkal vegyülve)
különösen gyökérnövények számára alkalmatos. Vannak-e itt
közelében gyárak?
Krénfy úr mutatta neki a magáét. Ez szeszfőző. A mihez
egyébiránt egy czukorfőző gyárt is fog alapítani.
A hollandi nagyon örült rajta, így nagyon alkalmas lesz a
termesztőkre nézve a burgundi répaültetés. Hát vajjon a festőbuzért
termesztik-e itten?
Krénfy megvallá, hogy nem, pedig ő maga is szivesen
vállalkoznék a vételre, mert ez az országban rendkivül keresett
termék.
A hollandi ezt tárczájába jegyzé.
Azután fölmentek együtt Bécsbe, a grófhoz, aláiratták vele az
egyezséget, miszerint egy hollandi telepítő, mint örök birtokos
Kallósfalván helyet foglalhasson, a mit a gróf teljesen
helybenhagyott, néhány ezer forintot nyervén viszont a csekély
földesuri tartozások megváltásaért, a mik különben éven át alig
mentek mindössze száz forintra.

22. A becsületes hollandus azután megint visszament az országába, s
pár hónap mulva egész díszes karavánnal állított be Kallósfalvára.
Oh, ezek nem voltak a szokott bevándorlási díszmenetek, a
minőket a fővároson keresztül vonultokban látni szoktunk: rongyos
targonczába fogva maga a családfő, meg a házi eb, szigorúan
öltözött fázékony alakok, hátukra kötött motyóikkal, irgalomgerjesztő
gyermekcsoportok, ökörszekérre hányt betegek, kiknek keze, lába
lóg a földre, elől a társaság vénje, kezében zászló helyett a levett
kalap, melynek jeligéje: «Könyörüljetek a szegény vándorlókon». A
hollandi telepítvényesek mind szép deli egészséges alakok voltak,
kiken meglátszott, hogy nem az éhség elől szöktek hazájokból; szép,
erős lovaik egyes fogatokban, kövér, kurtaszarvú tehene minden
családnak; asszonyok, leányok tisztes, hosszú rokolyákban, férfiak
hamuszin vagy világos kék leffentyűs kabátokban, nagy fényes
gombokkal.
Nem is jöttek ők koldulni. Mindenkinek volt zacskóval
tallérpénzecskéje, az asszonyoknak fülönfüggői aranyból; az éltesebb
családfők tiszteletreméltó hasacskát is hoztak magokkal, melynek
statusquoban tartása nem csekély összegrőli rendelkezést
föltételezett. Általában az egész bevándorló telep népe a
családapától a hajadonokig és gyermekekig mind olyan életvidám
szint, olyan önelégült gömbölyűséget hozott magával, a milyennek
csak valaha festették a németalföldi költők a csendélet boldog
alakjait.
Mikor ez a derék telepítő nép, vezérével, a tőzsér fiával együtt
magát bemutatta Lippay alispánnál, ittlétét hitelesítendő, az alispán
szokott humorával, mely még a keserűben is édes volt, monda a
nála levő öreg Érkeletynek:
– Szegény jámbor emberek. Milyen soványan, milyen rongyosan
és milyen szomorúan fognak ezek három év múlva elszökni Krénfy
uram paradicsomából, szekér nélkül, függők nélkül, gombok nélkül.

23. A jó emberek nem értették a magyarul mondott észrevételt; a
mit egyébiránt Lippay még hónapok előtt megmondott magának a
hollandinak, de a ki persze practicus ember levén, csak mosolygott
rá. Nem értenek ehez a tekintetes táblabiró urak, a kiknek csont van
a hasukban.
Mikor kimentek a telepítők Lippay szobájából, egy öreg kvakker
hátramaradt, s kurtaszárú gyűszűnyi pipáját szájában tartva,
megszorítá cordialiter az alispán kezét, s valami gonosz lapos
nyelven mondott neki valami hosszú phrazist, melyből inkább az
arczkifejezés, mint a szavak után itélve, az volt kivehető, hogy hiszen
majd meg fogják ők mutatni, hogy mint kell gazdálkodni ilyen
országban.
Lippay szívesen visszaszorítá az öreg belga kezét, s azt mondá
neki:
– Te is megfordítod három esztendő mulva a pipaszárat, öreg
bürgözdi, s a keserű végét szívod. Adieu.
… Nem kellett három esztendő hozzá, hogy a vén kvakker
eltanulja a környékbeli népektől azt a tudományt, hogy mikor
dohány nincsen, legjobb a pipa szárát megfordítva dugni a szájába.
Kallósfalva még fenmaradt éhes autochtonjait könnyű volt
kisajátítani parlag birtokukból; azokat mindenestől feljebb tolták a
hegyek közé, ott besorozták őket egypár fűrészmalom és
papiroskalló munkásai közé; ezek még örültek is rajta, hogy állandó
kenyeret kaptak.
Egypár közőlök elébbvalónak tartotta mégis, hogy régi házában,
szokott nyomorában megmaradjon. Ilyen volt az öreg Popák, meg a
falu hajdani birája, kik azután köznevetségre ott maradtak a falu
végén szegényes vityillóikkal, miután a telepítvényesek új
házsoraikat ott kezdték, a hol a hajdani falu végződött.
Ah, az gyönyörű kis telep volt, a telepítők tudtak magok téglát
égetni sajátos módon, minden kemencze nélkül, abból

24. keresztgerendázattal magas, tornáczos házakat építeni, szép
zegzugos tetőzettel, czifrán kifaragott furcsa kakasokkal.
A kis folyam partját egészen átalakították, hidakat vertek rajta,
merész ívezettel, jégtörő sarkantyúkat emeltek szakadékain,
mesterséges zsilipeket alkalmaztak reá, miknélfogva a szükséges
vizet kellő erőben lehetett a malmokra bocsátani, az alantabb fekvő
réteget megöntözni vele, s rekesztékeiben pisztrángokat növelni.
Maga az ifjú tőzsér, szép vörös külsejű gazdasági lakot építtetett
magának, melyben csodaszépen volt vegyítve a gerendázat a
kőépítéssel, egész kis kártyavár, szép és egyszerű.
Azután neki fogtak a földnek, felszántották azt kegyetlenül
tizenkét hüvelyknyi mélyen, minden gazt kiirtottak belőle, s
bevetették első őszszel azokkal a drága angol buzafajokkal, a miknek
aczéla és sikere kitesz a bánáti buzán, tavaszra hagyva a rendkívüli
hatsoros árpa, skót zabfajokat, a kék luczernát és turnipszet, meg a
félmázsára növő burgundi répákat, a legkövérebbnek látszó
földdarabot pedig maga a tőzsér fia tartá fenn a festőbuzér
ültetvényei számára, mit szép sorban, ágyakra felosztva, mint a
zellert, ültettek el, szép, csöves bádog kantákkal megöntözve bőven.
Krénfy úr el volt ragadtatva ennyi munka láttán. Nem győzte
dicsérni a szorgalmat, a fölséges elrendezést, a haladást, s addig
dicséré és magasztalá az ifju tőzsért, míg az rá hagyta magát venni,
hogy ez új telepet a fenhéjázó «Kis-Amsterdám» névvel ruházza fel.
A fiatal ember nemzeti büszkeségének nagyon hízelgett ez
elismerés.
Egy napon Krénfy aggódva mondá előtte, hogy nem tudja, mit
cselekedjék, ennyi ezer, meg ezer mérő repczére van szerződése egy
pesti kereskedővel, másikkal nagymennyiségű festőbuzér gyökérre
és ismét roppant mennyiségű czukorrépára; az ő egész
gazdaságában azonban sehol sem értenek e három czikk
termesztéséhez és most kénytelen lesz azt drága pénzért hozatni

25. külföldről, mert húszezer forint vinculuma van a kereskedőknél, a mit
különben elveszít.
A fiatal telepítvényes egy kis ideig számított a fejében, azután azt
mondá, hogy ne legyen Krénfynek gondja: mind e terményeket, ha
kell, kétszeres mennyiségben is kiállíthatja ő.
Krénfy nevetett, a min az ifju ember nagyon sértve érezte magát.
Itt Magyarországon azt hiszik a gazdák, hogy mivel ők nem tudnak
valamit, tehát az lehetetlen. Ő pedig hivatkozik azon arany elvre,
miszerint «nincs rossz föld, hanem rossz a gazda.»
Ekkor Krénfy komoly arczot csinált. Fölemlíté, hogy ez nem tréfa
ám. Ő maga húszezer forintig van lekötve a szerződő feleknél, s még
legrosszabb vásár esetében is, ha tudniillik mindent külföldről kellene
hozatnia, legalább húszezer forintot remél nyerhetni e vállalaton, a
mi negyvenezer forint. Ennyi összeget nem lehet ám koczkáztatni
egy fiatal ember által felvállalt kétséges kísérlet miatt.
Ez végképen kihozta a hollandit önuralkodásából. Mint termesztő
és vállalkozó volt lenézve. Azt mondták szemébe, hogy nem tud a
felvállalt szerződésnek megfelelni, s nem tudja azt kellőleg
biztosítani.
Még az nap rajta ment Krénfyre a negyvenezer forinttal,
kényszerítve őt, hogy fogadja azt el, mint szerződési kötvényt, a
miért ő neki bizonyos napra a kivánt termékeket mind előállítandja.
Krénfy, mit tehetett volna? elfogadta a szerződést. Hisz ő egy
szóval sem erőszakolta a derék embert e vállalatra.
Hanem úgy kéz alatt nem szünt meg azt egyre ösztönözni.
Előmunkálatait földicsérte. Mindent magasztalt és páratlan sikerűnek
mondott, a mihez a telepítők fogtak. A jó emberek egészen elhitték,
hogy ők most itt egy példánygazdaságot teremtenek, melynek
mintáján az egész magyar felvidék egy új paradicsommá fog
átalakulni.

26. Csak az öreg Popák, meg a volt biró és a száz évet élt öreg
földész álltak meg e munkák láttán fejcsóválva, s mondogatták
magok között: nem jól van ez!
Aranyul van mondva a szó: «nincs rossz föld, csak rossz gazda!»
s ez gazdászati elvnek igen derék, hanem az életben vannak minden
szabály alól kivételek.
Van gonosz, átkozott, rosszakaratú föld, a minek gyógyíthatatlan
hibáit becsületes gazda mindig meg szokta mondani vevőjének, s
tudtul adja neki előre, hogy azért bocsátja földjét ily olcsóra, mert
annak «maleficiuma» van. Az ilyen maleficus föld az, a mit a száz
meg száz év óta ott lakó gazdák jól kiismertek, s ott hagyták
pusztának. Ezek várnak a jámbor telepítőkre. Ez inség szigetei.
Tudok egy megyét, melyben két hegyhát között igen kellemes
völgy terül. Az ember bámul rajta, hogy azon gazdag tanyákat nem
lát emelkedni. Semmi nyoma benne még csak járt útnak is,
legfeljebb marhalegelőnek használják. A közeli gazdák azonban
elmondják, hogy annak a helynek ott maleficiuma van. Úgy nevezik,
hogy föld árja. Folyam, vagy tó sehol közelében és mégis minden
őszszel és tavaszszal megjelen rajta ez a gyógyíthatatlan átok. A föld
ölnyi mélyen átnyirkosodik, olyan lesz, mint a dagasztott kovász, a
hová az ember a pálczáját leszúrja, szökőkút bugygyan fel utána; a
víz nem tudni hol veszi magát benne, s ha ilyenkor juhot, barmot
hajtanak a fűre, az mételyt, léprákot visz haza, az ember napos lázt
kap tőle, még a ki megszokta is. Próbálták már a rajtasegítést
alagcsövezéssel; hanem a földnek az a gonoszsága van, hogy mentől
alább, annál lágyabb, pár év alatt elnyelte az alagcsöveket is; sőt
egyszer országutat próbáltak e völgyön keresztül vezetni, s
vármegyeköltségen tizenkét bolthajtásos kőhidat emeltek a
legsárosabb rész felett. S nem mult el félszázad, hogy a csodaföld
elnyelte a hidat oszlopostul együtt, úgy hogy míg az előtt szénás
szekér mehetett el alatta, most már ember sem bújhat ott át. Ezt
nevezik a föld maleficiumának.

27. Volt egy ismerősöm, kinek egyik felső megyében szép tagjószága
volt, melyet kértek tőle akkor húszezer forinton. Ő rendbe akarta azt
hozni s maga látott a míveléséhez; igen jó gazda volt, nagy
gyakorlattal s mérhetetlen ismeretbőséggel birt; költsége is volt rá.
Tiz esztendő alatt bele költött ismét húszezer forintot, a nélkül, hogy
a gazdaságnak olyan nemét fölfedezte volna, a mit ott sikerrel
lehetett volna űzni. A hol trágyát tett a földre, ott kiégett a vetés, a
hol a nélkül hagyta, ott ki sem kelt; lábas jószágai embertől soha
nem hallott bajokban vesztek el; tiz év mulva azután eladta jószágát
tizenötezerért. Ötezeret leengedett korábbi árából a vevőnek, mert
elég becsületes volt bevallani, hogy a földnek maleficiuma van.
Krénfy is nagyon jól ismerte a kallósfalvi maleficiumokat. Az első
volt ezek közől az, hogy a völgy oly csodálatosan volt kinyitva
északnak, s más felé elzárva, hogy itt rendesen egy hónappal
későbben kezdődött a természet ébredése, mint más sokkal
magasabban eső vidékeken.
Rendesen a kánikula idején szokott támadni egy gonosz
átokterhes szél, mely Lengyelország felől jött, s melyre nézve az volt
a vének időjós tapasztalata, hogy ha három óra alatt meg nem
szünt, akkor kitartott három napig és ha három nap véget nem
vetett neki, fujt három hétig folyvást.
Ilyenkor azután semmivé lett, a mi növény csak kényes volt
virágára, levelére. Nem állta azt ki más vetemény, mint az
igénytelen, elárvult zab és a ravasz krumpli, melynek van annyi esze,
hogy a rosszát hagyja kívül. A rendkívüli széljárásokban néha ez a
kettő is megromlott, s ilyenkor azután éhség volt a vidéken. A
burgonyának is csak egy faja tenyészett, a többi nem nőtt,
elszakállasodott, sok gyökér, semmi gumó, vagy ott rohadt a
földben.
Ezt a gonosz vihart meleg nyár közepén állat sem viselte el más,
mint ezek az ide törődött, hosszúszőrű csálé tehenek, nyurga
pofáikkal, sovány tőgyeikkel, azok is megunták elégszer a türelmet, s
bőrüket küldték haza gazdáiknak.

28. Ez volt a kallósfalvi tájék egyik maleficiuma.
Másik volt az alatta elfolyó patak. Ez rendesen télvíz idején, mikor
más patak nyugszik, szokott megbomlani. Itt a völgyben még vastag
jég borítja a vizet, fenn a melegebb vidéken már olvad a hó, s akkor
egyszerre megtelik az egész meder, az ideszorult jéghasábok
megtorlanak az útjokat álló sziklavölgyben s olyankor a háztetőkig
emelkedik a víz és napokig úgy áll, míg egyszerre megint rombolva
nem tör magának tovább utat…
Szegény jó hollandusok.
Milyen szorgalommal, mily áldozatokkal alakíták át új
telepítvényüket. A föld makacsságán győzött a mindenható kitartás.
A kora reggel kinn találta őket mezőiken, s a késő est vetette őket
vissza. Dolgozott a nő és leány is, még az apró kis gyermekek is
leltek munkát, s oly vigan, oly jó kedvvel ment mind az.
– Látjátok, ti naplopók! szokta Boros uram mondogatni a hajdani
kallósfalviaknak, ha velök találkozott a hollandiak viruló árpaföldei
között. Igy dolgoztatok volna ti is, most nem volnátok ilyen
rongyosak.
Azok hitetlenül csóválták fejeiket és azt felelték:
– Tudja azt kegyelmed nagyon jól, hogy ez a munka mind hiába
történt, hogy ezek a czifra füvek nem érik itt meg az aratást soha.
Úgy lőn.
Junius közepén, a legmelegebb napra következő éjszakán
megjelent a soha el nem maradó északi vihar, mely legelőször is
azon kezdte, hogy a szép hegyes háztetők czifra ablakainak feszülve,
valamennyi ház cserépzsindelyeit leszórta kertekbe és utczákba, a
vaskéményeket kitekerte helyeikből, s a gyöngébb lábakon álló
ólakat fenékkel forgatá fölfelé.
A jó hollandusok ijedten láttak e kelletlenül koczogtató vendég
elfogadásához; lekötözték, leszegezték épületeik megmozdítható

29. részeit, megtámogatták ólaikat, a vihar azonban egyre nőttön-nött,
oly hidegen, hogy szinte hasította az emberek arczát, a legerősebb
fák csikorogva adták meg magokat alatta s kifordultak gyökereikből,
egyes elkapott galyak elrepültek a falu tulsó végére, s tíz kútgém
közől sok volt, ha megmaradt egy.
A telepítők megijedtek ugyan e hallatlan jelenettől, de csak azt
hitték, hogy néhány óra mulva majd megszünik az, mint más
tisztességes vihar. Ez azonban kitartotta az egész napot, s éjszakára
még dühösebb lett. Reggel a fák levelei mind olyanok voltak már,
mintha szépen össze volnának sodorva apró szivaroknak. Hajh, a
mezőkre senki gondolni sem mert. Milyen pusztulás lehet ott most.
Estig kitartott újra a szélvész, s nem fáradt el, nem fordította
nyugalomra az éjszakát; folytatta, a mit megkezdett.
A jó telepítők buzgón imádkoztak ingadozó hajlékaikban, hogy
fordítsa el róluk az úr ezt a rémet.
Éjfél után csakugyan csillapulni kezdett a vész, miután negyven
óráig dühöngött szünet nélkül; a házak eresztékei megszüntek
csikorogni, ajtók, ablakok felhagytak a folytonos dörömböléssel, a
kürtőkben elhallgatott a rémséges bömbölés. Hajnal felé egészen
elcsendesült minden.
Hanem a szobákban alvók azt kezdték érezni, hogy a nyári takaró
oly vékony, az alóla kidugott kéz, láb szinte megdermed a hidegtől.
A mint azután a legelső szürkülettel kinéztek ablakaikon, az
ijedség bámulata fogott el minden szivet; a háztetők, a fák, a
kerítések mind, mind valami fehérrel voltak bevonva. És mi volt az a
fehér? Az volt az éjszaki dér!
Az egész, egész vidék be volt hintve ezzel a mérges czukorral.
Síró, kétségbeesett csoportok tódultak ki a mezőre; a szorgalom
minden gyümölcse le volt dúlva, letarolva, jobban, mint ha egy
csatázó tábor hagyta volna ott nyomait. A szép, gazdag vetések a
földre hányták mind megalázott fejeiket, mintha panaszkodnának,

30. hogy miért hozták őket ide? A gazdag növények levelei száraikhoz
lohadtak, s leforrázva terültek el a földön: nem virágzott semmi.
A feljövő nap azután ismét folytatá szépen megszakasztott
működését; sütött melegen, ragyogott nyájasan, a kis-amsterdámi
határban nem volt minek kizöldülni többé, csak fenn a hegyoldalban
látszott itt-amott egy-egy rézrozsda zöldségű szalag: a régi lakosok
zabföldei, a mik jó ismerősek voltak már azzal a gonosz látogatóval,
s egyedül birtak daczolni vele.
Az ifju tőzsér a repczébe már belevesztett, azt drága pénzen
kellett neki Krénfy számára előteremtenie; természetesen, a kitől
vette, az ismét Krénfy bizományosa volt, úgy, hogy az tulajdon
repczéjét adta el neki drágán s vette meg tőle olcsón, hogy ismét
eladja drágán.
Hanem a czékla és buzér, miknek gyökere a földben van, bő
kárpótlást igért az ifju gazdának ez első veszteségért. Vigasztalta
magát, hogy az szerencse, ha az ember a legelső vételben nem nyer,
majd a másodikban annál többet.
A gyökerek nőttek is eleget, s bár nem egészen biztattak a
reménylett eredménynyel, mert gonosz holt földdel volt bajok, mégis
tűrhető szüretet lehetett belőlök remélni.
Szent-Mihály napjakor, midőn a telepítők új kölesvetése ismét
érni kezdett, a telepítő kilovagolt egyszer a határba s látta, hogy a
tótok már szedik fel burgonyáikat.
Valamit értett már akkor a nyelvükön, s megszólítá őket, hogy
miért sietnek úgy?
Egy vén száznégy éves ember, ki maga is emberszámba
dolgozott, felelt meg szavára.
– Kora tél lesz, uram. A fenyőmadár korán fütyöl az erdőben, s a
hörcsök betakarta lyukát, Szent-Mihály nap után nem jó a földben
hagyni semmit.

31. A telepítvényesnek oly furcsa volt ez a felelet, hogy Krénfy lakáig
mind azon nevetett magában. Ott elmondá ennek a paraszt félelmét,
saját véleményét is hozzátéve, miszerint ő még egy pár hétig
mindent a földben akar hagyni, mert a czékla most kapja valódi
édességét, s a buzér szine most sötétül legjobban.
Krénfy nagyon helyeslé e nézetet. Csak ő rá figyeljen. Neki is van
hatszáz zsákra való krumplija. A míg ő nem kezdi azt szedetni, ne
hallgasson a parasztokra.
Három nap mulva azután jött egy tökéletes fagy a vidékre, a
telepítvényes répái és gyökerei úgy oda fagytak a földbe, hogy
azokhoz tavaszig hozzájok sem lehetett nyulni.
Krénfy elvesztett hatszáz zsák burgonyát, s megtartotta a
telepítvényes negyvenezer forintját kötvény fejében. Még azzal is
fenyegetőzött, hogy kárpótlási perbe fogja idéztetni.
A szegény fiatal ember sírva futott az alispánhoz, s könyörgött
neki, hogy védelmezze őt e rettentő ember ellen. Bánjék vele úgy,
mintha édes apja volna.
Az alispán megsimogatta a megrettent fiu fejét, s azt mondta
neki:
– Örülj, fiam, hogy csak ennyit vesztettél. Szedd össze, a mid
megmaradt, és eredj haza Hollandiába, mert ha sokáig folytatod az
ismeretségedet Krénfyvel, ez a kabát sem marad rajtad. Jövőre
pedig tanuld meg, hogy a hol ingyen földdel kinálnak, onnan szaladj!
A jámbor ezer hálát adott a jó tanácsért, s még az nap
visszaindult Hollandiába, azt sem kérdezve, hogy házával, marháival
és földeivel mi történik tovább?
A mit nyár és ősz be nem végzett, befejezte a tél. Irtóztató jeges
vízáradat január derekán megrohanta a kis telepet; a mesterséges
zsilipek, védsarkantyúk csak gonosz akadályul szolgáltak neki,
mikben megtorlódva, az egész völgyet elönté, s elmentében három,

32. négy felé csinált magának új medret a legmíveltebb földeken
keresztül.
A szép gerendás házak, a tuskó-paloták nagy része összedűlt,
odaveszett a téli takarmány, eleség, kerítések, kapuk, elúsztak a
vízzel.
A haszonhajtó házi állatokat irtó vész lepte meg, egymás után
hullottak el; csodára maradt meg közőlök itt-amott egy, kettő. Nem
állták ki ezt a tájat, lég, hegyek, füvek, minden kártékonyak voltak
rájok. A jámbor telepítők tapasztalatait az ő bőreik is öregbíték.
És jött végre a legszomorúbb tapasztalás.
Ez pedig egy kis új, négyszögű, árokkal kerített helyecske volt a
hegyoldalban, melyet a falu építésekor eleve kimértek temetőnek.
Néhány hónap lefolyása alatt ez a temető tele volt. Soha sem mult el
a járvány az új lakósokról; tüdőlob, gonosz köhögések, hirtelen ölő
torokgyik, forró láz és patécs váltogaták egymást, mint különös rossz
szellemei e tájnak, melyek állandó lakásul választák magoknak ezt a
völgyzacskót, s különösen az idegenekre szeretnek leskelődni.
Egy év alatt fele a bevándorlott népnek megszünt örülni az
ingyen adott földnek; valóban azt a hat lábnyi kis tért saját
hazájokban is megnyerhették volna ingyen, s bizonyosan hosszabb
napjaik lettek volna Istentől kiszabva.
A második évben már semmi különbség sem volt az új telep lakói
és a régiek között. Arczaik épen azt a földfakó színt vették fel, a mi
azoké, ruháik épen úgy elrongyosodtak, házaik épen úgy meg voltak
támogatva karókkal és kívül-belül betapasztva sárral, s a kenyér ép
olyan ritkaság volt asztalukon, mint ezeknél.
Takarékfilléreik kivétel nélkül átvándoroltak a kéményes házhoz,
hol igen jól tudták felfogni ez inség nagyságát, s méreg-pénzért,
átok-uzsoráért osztogatni a mindennapra való eleséget, a mulhatlan
vetőmagot, a betevő falat kenyeret.

33. A mint az alispán megmondá, levetkőztetve, elcsüggesztve,
kifáradva állt az egész colonia Krénfy úr oltalma alatt már a második
évfordulóban.
Alkonyat elmult már, itt a mély völgyben már kész éjszaka van. A
kis-amsterdámi utczán egy hat, hét éves parasztlányka megy végig,
félénken haladva el mindenütt a kapuk előtt, mert a kutyákat még
nem ismeri neveiken; idegen ebben a faluban, bár különben a
tájékot elég jól ismeri.
Ha pedig mégis valami régi ismerőssel találkoznék, s azt
kérdezné tőle, hol jársz te itt kicsi Marina, készen van rá, hogy mit
felelne neki: «itt voltam a szépapámnál, a száz esztendős Sztropkó
Mihálynál, megyek a nagyságos úrhoz, megviszem neki a füstpénzt,
az egy forintot.»
Azonban sem mérges eb, sem nyájas ismerős nem találkozik vele
az utczán, idegenek laknak ott most, rosszkedvű idegenek, s az
idegen kutyái alusznak éjszaka, mert nappal hámba fogva, kis
szekérkét kell húzniok. Dolga van ott a kutyának.
Megszólítatlan jut a kis leány a gyár ajtajáig, melynek kapujában
félig a nyitott ajtónak támaszkodva pipázik az ispán, szinte megijed
tőle a leányka, a midőn meglátja.
– No, mit akarsz? rivall rá az ember, ki nagyon vitéz dolognak
tartja egy kis leánykát is megijeszteni.
– Innen jövök a szépapámtól, az öreg Sztropkó Mihálytól, az
küldött a nagyságos úrhoz, hogy hozzam el neki a füstpénzt, az egy
forintot.
– Hát mégis él az a te vén szépapád? hát soha sem hal az meg?
No hát hol van az a pénz, add ide.

34. – Nem adom biz én! Mert én azt a nagyságos úrnak akarom adni.
Nem kegyelmednek hoztam.
– Ejnye, semmiházi kölyke. Hát nem mered az én kezembe adni.
Most mindjárt kapom ezt a pipát és úgy verem a fejedhez, hogy…
Marina jól tudta, hogy Boros uram nem szokta a pipáját kikapni a
szájából, s nagy bölcsen visszafelelt neki:
– Én nem bánom, ha nem ereszt kegyelmed a nagyságos úrhoz,
én visszaviszem a pénzt, s ha azután majd mikor kellene, nem lesz a
szépapámnak, akkor majd megmondom, hogy kegyelmed nem
engedte átadni.
Boros uram dörgött, morgott; gondolta magában, megállj, majd
azután is megtéphetem a hajadat, s azt mondta a leánynak, hogy
jőjjön hát vele, majd előszólítja a gazdát.
Egy sikos, bűzös folyosón vezette végig a leánykát, mely körül
látszott futni az épület egész belsején, mind a négy oldalon.
Egy füstös szobaajtón bekoczogtatott, melynek közepén kis
rácsos ablak volt, belül lefüggönyözve. A függöny kissé fölemeltetett
belülről, azután kinyílt az ajtó. Krénfy úr mindig megszokta elébb
nézni, hogy ki koczogtat, mielőtt felnyitná az ajtót.
A kis Marina átadta neki az egy forintot, a mit Krénfy
szórakozottan dugott zsebébe.
A leányka mondá, hogy arról irás is kellene. Azt majd ád az
ispán.
Boros uram morogva ment a kanczelláriának nevezett füstszoba
felé, irni.
Ekkor a kis leány kivett egy levelet kendőjéből, s átnyujtá azt
Krénfy úrnak.
– Ezt a levelet pedig azért adták, hogy hozzam el, s adjam
magának a nagyságos úrnak.

35. – Ki adta azt?
– Bele van irva a neve.
Krénfy úr bement a szobába, mert oda kinn már oly sötét volt,
hogy nem lehetett olvasni.
A kis leány azután hallá, hogy Krénfy úr hogy jár fel s alá a
szobában, az ajtótól az ablakig és ismét vissza tízszer, húszszor,
számtalanszor.
Nem győzte a várakozást tovább, bekoczogtatott az ajtón.
– Mi kell? hangzott belülről oly ilyedt szó, hogy Marina szinte
elfutott tőle.
– Nem tetszik semmit izenni vissza?
– Csak eredj most, menj ki a falu végére, ott várd meg az ispánt,
mindjárt utánad fog menni, s elviszi az izenetet; ne szólj felőle
senkinek.
A leányka iparkodott kifelé.
Krénfy homlokán annyi izzadtságcseppek gyöngyöztek, mint a
legkegyetlenebb őszi dér. Arcza halovány volt és minden vonását
eltorzítá valami egyre változó indulat, melynek nevet nem lehet adni.
Félelem-e az? gonosz vágy, kétségbeejtő gyötrődés? vagy undok
sovárgás?
Néha megáll a szoba közepén; néhány perczig tanácskozik
magában azzal a négy réz krajczárral zsebében, a mik csörömpölve
csengnek ujjai közt, azután megint nyargal tovább, mint valami
kalitkába zárt fenevad, mely sehogy sem akarja elhinni, hogy az a
fal, a mit minden negyedik lépésnél maga előtt talál, a világ vége.
Végre elfáradtan, kimerülten leül iróasztala elé, a fedett dolgozó-
lámpa csak egy kerek tért világít meg maga körül, a szoba többi
része sötét.

36. Még egyszer elolvassa azt a rejtélyes levelet, még egyszer végig
tanulmányozza annak minden sorát, tollat vesz kezébe, tízszer is
belemártja a tintába; a nedv rajta szárad, fogai között megőröli a
tollszárat és még sem találta meg az igazi gondolatot.
Az a kis rézördög ott a tintatartón úgy mosolyog szemei közé,
úgy ragyog fényes orra, szemei, kiülő pofája, úgy dictálja neki, hogy
mit irjon.
Végre lehajol a papirra és ir. Ir és ir, és újra kitöröl mindent, a mit
irt. Megint újra kezdi, keze reszket s tollvonásai néha olyat
rándulnak, hogy egészen idegen jegyek támadnak a sorok között.
A kis rézördög így látszik helyesleni mindent.
Végre készen van vele; átolvassa; nagyot lélekzik. Azután
összehajtja levélalakban, pecsétviaszt gyújt, lepecsételi. Czímet akar
irni: nem, az rossz volna. Sőt a pecsét sem kell, azt felszakítja.
Megint valami újat gondol: ez még gonoszabb lenne; – nem bízhatik
senkiben; még valamit ir a levélbe; azzal másodszor pecsételi azt le s
ráirja a czímet. A keze úgy remeg, midőn e nevet leirta.
Most összegyűri a levéltöredékeket s a lámpánál meggyujtja
azokat. Néhány papirszelet nem égett el, azokat gondosan felszedi.
Kivül-belül megnézi: nincs-e rajtok valami irás?
– Boros! kiált s a hang szinte torkán akad. Boros!
Boros uram odakinn kiabál az udvaron s nem hallja, hogy hívják.
Krénfy összetöri a csengetyűt, még sem birja az ispánt maga elé
idézni.
Az ispán úrnak kellemes időtöltése akadt az alatt. Észrevette,
hogy valami magas ember ott ólálkodik a kapu előtt s hirtelen
elészólítva négy szeszfőző legényt, a ház két oldaláról megkerítteté
az embert s hirtelen rárohanva, elfogatá.

37. A vén csavargót találta elcsípni. Az öreg dühösen védte magát,
de a többség elnyomta.
– Rég akartam a szemed közé nézni, vén gonosztevő! rivall rá
Boros uram, ugyanazzal a bottal hadonázva, a mit a csavargó
kezéből facsartak ki ketten-hárman. Mit ólálkodol te itt minden este a
ház körül? Kit akarsz megölni?
A csavargót annyira ellepte a düh, hogy nem tudott felelni.
– Melyitek volt az, a ki tegnap is itt látta az udvaron? Még ide be
mert jönni a semmiházi. És épen tegnap veszett el egy egész kenyér,
a mint a folyosóra ki volt téve, azt te loptad el. Mi van a
tarisznyádban?
– Egy fél kenyér; felele a csavargó tompán.
– Ahá! Nem megmondtam. Vegyétek csak ki a táskájából.
A legények kihúzták a vászonzacskóból a kenyeret. Valami száraz,
sárfekete, félig penészes korpakenyérdarab volt az, a milyet néhol
úri házaknál a lánczos kutyák számára sütnek.
– A ti kenyeretek volt-e ez? kérdé a csavargó szomorúan.
A legények elszégyenlették magokat. Nem, ilyen kenyeret nálunk
a kutyák sem esznek. Visszadugták azt a csavargó tarisznyájába s
mondták neki, hogy menjen Isten hirével.
– De többet akár ide se jőjj, rivalt rá az ispán. Tudod?
A csavargó nem szólt, csak merően a szeme közé nézett az
embernek.
– Nesze botod is; mondá neki az ispán, s nem állhatta meg, hogy
kínálás közben egyet rá ne húzzon vele a hátára.
A csavargó meg sem hunyorítá szemeit ez ütés előtt; csendesen
annyit felelt vissza:

38. – Csak tartsd meg magadnak, hogy legyen miről megemlékezned
rám.
Boros uram e szóra dühösen kapta ki szájából a pipát s rettentő
megtorlást készült venni azért, hogy őt egy koldus tegezni merészli,
hanem ezzel a szándékával fel kellett hagynia, mert egy nálánál is
dühösebb ember elegyült a társaságba, Krénfy úr, ki már rekedtté
kiabálta magát utána s személyesen kényszerült őt felkeresni.
Boros uram olyankor, midőn magánál dühösebb embert és
nagyobb urat látott, egyszerre megszokott juhászulni s egy percz
alatt visszanyerte azt a jó cseléd pofáját, a mi olyan nagyra
becsülendő volt nála.
– Tessék parancsolni.
– Jőjjön velem a szobába.
Krénfy úr bevitte őt magához; ott bezárva az ajtót, csöndes halk
hangon mondá neki:
– Ide figyeljen ön. Mit igértem én önnek azon esetben, ha
egyszer véletlenül el találnám hagyni ezt a tájat?
– Azt, hogy magával visz és tizezer forinttal biztosít.
– Igen. Mostanában nagyon közel vagyok ehhez a ponthoz. Ért
ön engem?
– Hogyne.
Az ispán azt hitte, hogy Krénfy, mint ezt előtte sokan mások is
tették, tömérdek pénzt felszedett kiterjedt hitelére, s most abban
akarja hagyni az egész szédelgést és a nála levő készpénzeket, mint
res factit tekintve, azokkal minden tengeren túl tenni magát. Olyan
sokan tették ezt már. Boros uram ezt sem bánta.
– De ezt senkinek sem szabad sejdíteni. Még «ennek» sem itt!
Tudja?

39. Boros uram mosolygott. A «hárpia» volt ez alatt értve. Az okát is
tudta: miért?
– Most fogja ön ezt a levelet s vigye el – oda, a hova czímezve
van. Mondja meg, hogy a grófnővel egyedül kell beszélnie. Mikor ott
lesz, szakítsa fel előtte ezt a levelet, de a kezéből semmi esetre ki ne
adja. Úgy olvastassa el vele, hogy a két széle az ön kezében legyen.
Ha elolvasta, ismét előtte pecsételtesse le a grófnő gyűrűjével. Érti?
Nem a magáéval, hanem a grófnő gyűrűjével. Akkor várja meg a
grófnő válaszát és jőjjön vissza rögtön.
– Talán még ma oda menjek?
– Még most. Ebben az órában. A gyalogúton közelebb érheti s
nem kell a lovakkal állomást tartani. Azok nem feküsznek le olyan
korán. Azonkivül is a Sztropkó Mihály unokája ott fogja várni a falu
végén; az ott szolgál Fenyéryéknél, kik örökben tartják magoknál; ha
kelleni fog, ő majd előhívja a grófnőt s tudósítja a felől, hogy ön
beszélni akar vele. Még reggelre vissza is kell jönni.
Boros uram semmi ellenvetést sem tett, s a levelet beletette a
süvegébe. Onnan legkevésbbé veszhet el, mert ő süvegét nem
szokta megemelni soha a szabad ég alatt.
Krénfy azután egy bőhasú pálinkás üveget vett elő üveges
szekrényéből s kérdezé Boros uramtól, hogy nem akar-e egyet inni
az útra?
Boros uram először hozzá nyúlt; hanem azután jutott eszébe
«valami» s csak megtörülte tőle a száját.
– Köszönöm. Majd inkább iszom egy garas árát Tarnóczon a
zsidónál. Tudja: a kocsmában jobban esik.
«Valami» jutott eszébe, a mi nem engedte jó kedvvel nyúlni
olyan italhoz, a mit Krénfy úr töltöget a más poharába.
– De csak siessen hát és jól vigyázzon mindenre.

40. Boros hunyorított a szemével, mint a ki jól érti a másikat. A
kapuban rágyujtott a pipájára, a puskát hátára vetette, s neki indult
az alkonyati útnak.
X. A PUSZTA HÁZ.
A kis Marina kiment a falu végére, a hogy Krénfy úr
megparancsolá neki, odáig, a hol az utolsó összeomlott ház sárfalai
feketülnek, ott leült a puszta ház küszöbében és várt az ispánra.
Egészen beesteledett már; a távol maradt Kis-Amsterdám
házaiban megvilágosult egy-egy ablak s a szél olyan hidegen fútt a
puszta ház ablakain át. A kis leány fázott és félt.
Olyan hosszúnak tetszett előtte az idő, a míg ott kellett várnia; de
azért nem hagyta el helyét, mert Fenyéry úr azt mondá, hogy rá
igen fontos dolgot bízott, midőn azon levelet tőle küldte el, s hogy a
hozandó választól függ a szép grófkisasszony sorsa.
Ez bátorítá a kis pórleány szívét, – őt e nagy okos úr, jóltevője,
fontos ügygyel bízta meg, ő hasznára lehet annak a szép
grófkisasszonynak, a ki mindig olyan jó volt iránta.
Pedig a szél mindig erősebben kezdett fujni, s a hegyeken túl
nagy tornyos felhők emelkedtek, a miket megmegvilágított néha a
percznyi villám. Milyen tüzes szegélyök van a felhőknek ilyenkor.
Talán még sem jön erre a zivatar, elhúzódik majd másfelé, ezzel
biztatgatá magát s nézte a tüzes felhőszegélyeket, merre mennek,
hogyan járnak?
A felhők sebesen járnak. Az ember azt hiszi, még messze van az
a fekete gomoly ott az égen, pedig feje fölött van már. Szinte tudja,
hogy rémült utasok, kinszorult munkások futnak, kerülnek előle s
úgy igyekszik őket a zivatar megkeríteni, eléjök fordulni, minden
oldalról rájok rohanni.

41. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankmall.com