Solution Manual for Financial Accounting 5th Edition by Spiceland

Solution Manual for Financial Accounting 5th Edition by Spiceland
Solution Manual for Financial Accounting 5th Edition by Spiceland
Solution Manual for Financial Accounting 5th Edition by Spiceland

1. Solution Manual for Financial Accounting 5th
Edition by Spiceland download
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-financial-
accounting-5th-edition-by-spiceland/
Find test banks or solution manuals at testbankmall.com today!

2. We believe these products will be a great fit for you. Click
the link to download now, or visit testbankmall.com
to discover even more!
Solution Manual for Financial Accounting, 5th Edition,
David Spiceland, Wayne Thomas, Don Herrmann
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-financial-
accounting-5th-edition-david-spiceland-wayne-thomas-don-herrmann/
Financial Accounting Spiceland 3rd Edition Solutions
Manual
https://testbankmall.com/product/financial-accounting-spiceland-3rd-
edition-solutions-manual/
Solution Manual for Intermediate Accounting 10th by
Spiceland
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-intermediate-
accounting-10th-by-spiceland/
Test Bank for Mastering the World of Psychology, 6th
Edition,Ellen Green Wood, Samuel E. Wood Denise Boyd
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-mastering-the-world-of-
psychology-6th-editionellen-green-wood-samuel-e-wood-denise-boyd/

3. Solution Manual for Microsoft Visual C 2012 An
Introduction to Object-Oriented Programming, 5th Edition
https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-microsoft-
visual-c-2012-an-introduction-to-object-oriented-programming-5th-
edition/
Test Bank For Social Studies in Elementary Education Plus
MyEducationLab with Pearson eText — Access Card Package,
14/E 14th Edition
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-social-studies-in-
elementary-education-plus-myeducationlab-with-pearson-etext-access-
card-package-14-e-14th-edition/
Test Bank for Introduction to Corporate Finance What
Companies Do, 3rd Edition : Graham
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-introduction-to-
corporate-finance-what-companies-do-3rd-edition-graham/
Test Bank for Single Variable Calculus Early
Transcendentals, 8th Edition
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-single-variable-
calculus-early-transcendentals-8th-edition/
Lifespan Development Lives in Context 1st Edition Kuther
Test Bank
https://testbankmall.com/product/lifespan-development-lives-in-
context-1st-edition-kuther-test-bank/

4. Test Bank for Nutrition Through the Life Cycle 5th Edition
Judith E. Brown
https://testbankmall.com/product/test-bank-for-nutrition-through-the-
life-cycle-5th-edition-judith-e-brown/

5. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-2 Financial Accounting, 5e
Question 1-6 (LO 1-2)
Typical financing activities would include selling stock and paying dividends to investors, as well
as borrowing and repaying debt to creditors.
Question 1-7 (LO 1-2)
Typical investing activities would include the purchase or disposal of land, casino buildings,
hotels, gaming tables, chairs, cleaning equipment, and food preparation machines.

6. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved. Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further distribution
permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education.
Solutions Manual, Chapter 1 1-3
Answers to Review Questions (continued)
Question 1-8 (LO 1-2)
Typical operating activities would include the sale of software and consulting services, as well as
costs related to salaries, research, utilities, advertising, rent, and taxes.
Question 1-9 (LO 1-2)
The three major legal forms of business organizations include sole proprietorship, partnership, and
corporation? A corporation is chosen by most of the largest companies in the United States.
Question 1-10 (LO 1-2)
Assets: Resources owned.
Liabilities: Amounts owed.
Stockholders’ equity: Owners’ claims to resources.
Dividends: Distributions to stockholders.
Revenues: Sales of products or services to customers.
Expenses: Costs of selling products or services.
Question 1-11 (LO 1-2)
The major advantage of a corporation is limited liability. Stockholders of a corporation are not
held personally responsible for the financial obligations of the corporation. Owners of sole
proprietorships or partnerships remain personally liable for activities of the business. Corporations
have the disadvantages of double taxation compared to sole proprietorships and partnerships. Sole
proprietorship and partnership forms of business is that income is taxed only once. However, there
could be other tax advantages for certain types of corporations, such as a lower overall tax rate.
Question 1-12 (LO 1-3)
1. Income statement: Reports the company’s revenues and expenses during an interval of time.
If revenues exceed expenses, then the company reports net income. If expenses exceed
revenues, then the company reports a net loss.
2. Statement of stockholders’ equity: Summarizes the changes in stockholders’ equity from net
income, dividends, and stock issuances during an interval of time.
3. Balance sheet: Presents the financial position of the company on a particular date. It shows that
assets equal liabilities plus stockholders’ equity.
4. Statement of cash flows: Cash activities related to operating, investing, and financing activities
during an interval of time.
Question 1-13 (LO 1-3)
Balances of accounts reported in the income statement, statement of stockholders’ equity, and
statement of cash flows reflect activity from the beginning of the period through the end of the period.
Balances of accounts reported in the balance sheet reflect the financial position of the company as of
a single date, the end of the period.

7. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-4 Financial Accounting, 5e
Answers to Review Questions (continued)
Question 1-14 (LO 1-3)
Basic revenues would include sale of products (such as toys, dolls, and games) and services (such
as theme park tickets). Expenses include cost of merchandise sold, employee salaries, utilities,
advertising, taxes, interest, and legal fees.
Question 1-15 (LO 1-3)
The accounting equation is: Assets = Liabilities + Stockholders’ Equity. The format of the balance
sheet follows the accounting equation.
Question 1-16 (LO 1-3)
Assets would include items such as merchandise inventory, office supplies, buildings, land, trucks,
and equipment. Liabilities would include items such as amounts owed to employees, suppliers, taxing
authorities, and lenders.
Question 1-17 (LO 1-3)
Retained earnings represent the cumulative amount of net income earned over the life of the
company that has not been distributed to stockholders as dividends. Net income is shown in the income
statement and retained earnings are reported in the balance sheet. Thus, retained earnings represent a
balance sheet account which reflects the cumulative result of income statements over the life of the
company (less any dividends).
Question 1-18 (LO 1-3)
The statement of cash flows reports operating, investing, and financing cash flows. Examples of
each include:
Operating – selling merchandise, paying employee salaries, and paying for advertisement.
Investing – purchasing land and buildings to open new factories.
Financing – Borrowing from lenders or issuing stock to owners to obtain funds necessary to expand
operations.
Question 1-19 (LO 1-3)
Two other important sources of information are the (1) management discussion and analysis of the
company’s activities and (2) note disclosures to the financial statements.
Question 1-20 (LO 1-4)
Successful companies use their resources efficiently to sell products and services for a profit.
Unsuccessful companies either offer lower-quality products and services or do not efficiently keep
their costs low. When a company is unprofitable, investors will neither invest in nor lend to the firm.
Without these sources of financing, eventually the company will fail. When a company is able to
make a profit, investors and creditors are willing to transfer their resources to it, and the company will
expand its profitable operations even further. Investors and creditors rely heavily on financial
accounting information in making investment and lending decisions.

8. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved. Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further distribution
permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education.
Solutions Manual, Chapter 1 1-5
Answers to Review Questions (continued)
Question 1-21 (LO 1-5)
GAAP refers to Generally Accepted Accounting Principles, or the rules of financial accounting.
The fact that all companies use the same rules is critical to financial statement users, because it allows
them to accurately compare financial information among companies when they are making decisions
about where to lend or invest their resources.
Question 1-22 (LO 1-5)
The Financial Accounting Standards Board (FASB) is primarily responsible for the establishment
of GAAP in the United States. The International Accounting Standards Board (IASB) serves this
function on an international basis.
Question 1-23 (LO 1-5)
U.S. GAAP refers to the set of accounting standards being developed in the United States by the
Financial Accounting Standards Board (FASB). IFRS (International Financial Reporting Standards)
refers to the set of accounting standards being developed by the International Accounting Standards
Board (IASB). The IASB promotes the use of IFRS around the world. Today, the IASB and FASB
work closely in an effort to converge the two sets of accounting standards.
Question 1-24 (LO 1-5)
The 1933 Securities Act and the 1934 Securities Exchange Act were designed to restore investor
confidence in financial accounting following the stock market crash in 1929 and the ensuing Great
Depression. The SEC has the power to require companies with publicly traded securities to prepare
periodic financial statements for distribution to investors and creditors.
Question 1-25 (LO 1-5)
The role of auditors is to help ensure that management has in fact appropriately applied GAAP in
preparing the company’s financial statements. They are hired by a company as an independent party
to express a professional opinion of the conformity of that company’s financial statements with GAAP.
Auditors play a major role in investors’ and creditors’ decisions by adding credibility to the financial
statements.
Question 1-26 (LO 1-5)
The three objectives of financial reporting are providing information that:
1. is useful to investors and creditors in making decisions.
2. helps to predict cash flows.
3. tells about economic resources, claims to resources, and changes in resources and claims.

9. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-6 Financial Accounting, 5e
Answers to Review Questions (continued)
Question 1-27 (LO 1-6)
The benefits to obtaining a degree in accounting include a wide variety of job opportunities, high
demand, and high salaries. Public accounting firms are professional service firms that traditionally
have focused on three areas: auditing, tax preparation/planning, and business consulting. Private
accounting means providing accounting services to the company that employs you. Traditional careers
include auditor, tax preparer, consultant, and basic accounting services. Accountants are now
expanding to work as financial analysts, forensic accountants, tax lawyers, FBI agents, and many
others.
Question 1-28 (LO 1-7)
Relevance and faithful representation are the two fundamental qualitative characteristics.
Relevance implies that information is useful to the decision at hand. Faithful representation indicates
that information accurately represents the underlying activity.
Question 1-29 (LO 1-7)
The three components/aspects of relevance include:
1. Predictive value – Information is useful in helping to forecast future outcomes.
2. Confirmatory value – Information provides feedback on past activities.
3. Materiality – The nature or amount of an item has the ability to affect decisions.

The three components/aspects of faithful representation include:
1. Completeness – All information necessary to describe an item is reported.
2. Verifiability – Measurements that independent parties would agree upon.
3. Free from error – Reported amounts reflect the best available information.
Question 1-30 (LO 1-7)
Cost effectiveness refers to practical boundaries (constraints) to achieving desired
qualitative characteristics. Cost effectiveness suggests that financial accounting information is
provided only when the benefits of doing so exceed the costs.
Question 1-31 (LO 1-7)
The four basic assumptions underlying GAAP include:
1. Economic entity assumption – All economic events can be identified with a particular
economic entity.
2. Monetary unit assumption - A common denominator is needed to measure all elements. The
dollar in the United States is the most appropriate common denominator to express
information about financial statement elements and changes in those elements.
3. Periodicity assumption – The economic life of an enterprise (presumed to be indefinite) can
be divided into artificial time periods for financial reporting.
4. Going concern assumption – In the absence of information to the contrary, it is anticipated
that a business entity will continue to operate indefinitely.

10. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved. Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further distribution
permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education.
Solutions Manual, Chapter 1 1-7
BRIEF EXERCISES

Brief Exercise 1-1 (LO 1-1)
1. True
2. True
3. False

Brief Exercise 1-2 (LO 1-2)
1. b.
2. c.
3. a.

Brief Exercise 1-3 (LO 1-2)
1. c.
2. a.
3. b.
Brief Exercise 1-4 (LO 1-2)
1. e.
2. f.
3. b.
4. c.
5. a.
6. d.

11. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-8 Financial Accounting, 5e
Brief Exercise 1-5 (LO 1-2)
1. e.
2. d.
3. f.
4. a.
5. b.

Brief Exercise 1-6 (LO 1-2)
1. b.
2. a.
3. e.
4. c.
5. d.

Brief Exercise 1-7 (LO 1-3)
1. b.
2. a.
3. d.
4. c.

Brief Exercise 1-8 (LO 1-3)
1. c.
2. a.
3. d.
4. b.

12. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved. Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further distribution
permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education.
Solutions Manual, Chapter 1 1-9

Brief Exercise 1-9 (LO 1-5)
1. b.
2. d.
3. a.
4. c.

Brief Exercise 1-10 (LO 1-5)
1. Yes.
2. No.
3. Yes.
4. No.
5. Yes.
6. No.

13. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-10 Financial Accounting, 5e
Brief Exercise 1-11 (LO 1-6)
1. True
2. True
3. True
4. True
5. True
6. True
7. True
8. True
9. True
10. True
11. True
12. True

Brief Exercise 1-12 (LO 1-7)
1. b.
2. a.
3. c.

Brief Exercise 1-13 (LO 1-7)
1. c.
2. b.
3. a.

14. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved. Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further distribution
permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education.
Solutions Manual, Chapter 1 1-11
EXERCISES
Exercise 1-1 (LO 1-2)

1. a.
2. c.
3. a.
4. b.
5. c.
6. a.
7. b.
Exercise 1-2 (LO 1-2)
Transaction Financial
Statement
Account Activity
1. Falcon purchases common stock of
Wildcat.
Balance sheet Asset Investing
2. Falcon borrows from Wildcat by
signing a note.
Balance sheet Liability Financing
3. Falcon provides services to Wildcat. Income statement Revenue Operating
4. Falcon pays interest to Wildcat on
borrowing.
Income statement Expense Operating
Exercise 1-3 (LO 1-2)
Transaction Financial
Statement
Account Activity
1. Wildcat issues common stock to
Falcon.
Balance sheet Equity Financing
2. Wildcat lends to Falcon by accepting
a note.
Balance sheet Asset Investing
3. Wildcat receives services from
Falcon.
Income statement Expense Operating
4. Wildcat receives interest from
Falcon on lending.
Income statement Revenue Operating

15. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-12 Financial Accounting, 5e
Exercise 1-4 (LO 1-2)
Requirement 1
Revenues − Expenses = Net Income
$14,000 − $9,000 = $5,000

Requirement 2
Assets = Liabilities +
Stockholders’
equity
$50,000 = $27,000 + $X
$50,000 − $27,000 = $23,000


Exercise 1-5 (LO 1-2)
Requirement 1
Revenues − Expenses = Net Loss
$28,000 − $33,000 = ($5,000)

Requirement 2
Assets = Liabilities +
Stockholders’
equity
$19,000 = $15,000 + $X
$19,000 − $15,000 = $4,000

16. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved. Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further distribution
permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education.
Solutions Manual, Chapter 1 1-13
Exercise 1-6 (LO 1-3)
Cowboy Law Firm
Income Statement
For the period ended December 31
Service revenue $9,300
Expenses:
Salaries 2,200
Utilities 1,200
Total expenses 3,400
Net income $5,900


Exercise 1-7 (LO 1-3)
Buffalo Drilling
Statement of Stockholders’ Equity
For the year ended December 31

Common
Stock

Retained
Earnings
Total
Stockholders’
Equity


Beginning balance, Jan. 1 $11,000 $ 8,200 $19,200
Issuance of common stock 8,000 8,000
Add: Net income 8,500 8,500
Less: Dividends (3,200) (3,200)
Ending balance, Dec. 31 $19,000 $13,500 $32,500

17. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-14 Financial Accounting, 5e
Exercise 1-8 (LO 1-3)
Wolfpack Construction
Balance Sheet
December 31
Assets Liabilities
Cash $ 6,000 Accounts payable $ 3,000
Land 18,000 Notes payable 20,000
Equipment 26,000 Total liabilities 23,000

Stockholders’ Equity
Common stock 11,000
Retained earnings 16,000 *
Total stockholders’ equity 27,000
Total liabilities and
stockholders’ equity $50,000

Total assets $50,000


* Assets = Liabilities + Stockholders’ equity
$50,000 = $23,000 + ($11,000 + Retained earnings)
$50,000 − $23,000 − $11,000 = Retained earnings
$16,000 = Retained earnings

18. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved. Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further distribution
permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education.
Solutions Manual, Chapter 1 1-15
Exercise 1-9 (LO 1-3)
Requirement 1
Beginning balance $ 5,000
Cash received from sale of products to customers 40,000
Cash received from the bank for long-term loan 45,000
Cash paid to purchase factory equipment (50,000)
Cash paid to merchandise suppliers (12,000)
Cash received from the sale of an unused warehouse 13,000
Cash paid to workers (24,000)
Cash paid for advertisement (4,000)
Cash received for sale of services to customers 30,000
Cash paid for dividends to stockholders (6,000)

Ending balance $37,000

Requirement 2
Tiger Trade
Statement of Cash Flows
Cash Flows from Operating Activities
Cash inflows:
From sale of products to customers $40,000
From sale of services to customers 30,000
Cash outflows:
For merchandise suppliers (12,000)
For workers (24,000)
For advertisement (4,000)
Net cash flows from operating activities $30,000
Cash Flows from Investing Activities
Purchase factory equipment (50,000)
Sale of warehouse 13,000
Net cash flows from investing activities (37,000)
Cash Flows from Financing Activities
Borrow from bank 45,000
Pay dividends (6,000)
Net cash flows from financing activities 39,000
Net increase in cash 32,000
Cash at the beginning of the year 5,000
Cash at the end of the year $37,000

19. Chapter 1 - A Framework for Financial Accounting
©2019 McGraw-Hill Education. All rights reserved .Authorized only for instructor use in the classroom. No reproduction or further
distribution permitted without the prior written consent of McGraw-Hill Education
1-16 Financial Accounting, 5e
Exercise 1-10 (LO 1-3)
Requirement 1
Fighting Okra Cooking Services
Income Statement
For the year ended December 31, 2021
Service revenue $75,000
Expenses:
Salaries $24,000
Supplies 14,500
Rent 10,600
Legal fees 2,400
Postage 1,500
Total expenses 53,000
Net income $22,000

Requirement 2
Fighting Okra Cooking Services
Statement of Stockholders’ Equity
For the year ended December 31, 2021

Common
Stock

Retained
Earnings
Total
Stockholders’
Equity


Beginning balance $200,000 $32,000 $232,000
Issuance of common stock 25,000 25,000
Add: Net income 22,000 22,000
Less: Dividends (10,000) (10,000)
Ending balance $225,000 $44,000 $269,000

20. Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

24. The Project Gutenberg eBook of A janicsárok
végnapjai; A fehér rózsa

25. This ebook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away
or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License
included with this ebook or online at www.gutenberg.org. If you
are not located in the United States, you will have to check the
laws of the country where you are located before using this
eBook.
Title: A janicsárok végnapjai; A fehér rózsa
Author: Mór Jókai
Release date: January 18, 2020 [eBook #61192]
Most recently updated: October 17, 2024
Language: Hungarian
Credits: Produced by Albert László from page images generously
made
available by the Google Books Library Project
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A JANICSÁROK
VÉGNAPJAI; A FEHÉR RÓZSA ***

26. Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 355. oldalon található.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?
id=UeRkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI
 
 
NEMZETI KIADÁS
 
 
VII. KÖTET
A JANICSÁROK VÉGNAPJAI
*
A FEHÉR RÓZSA
 
 

27. BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA
1894
A JANICSÁROK VÉGNAPJAI
REGÉNY
 
 
IRTA
JÓKAI MÓR
 
 
A FRANKLIN-TÁRSULAT TULAJDONA
 
 
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA
1894

28. A SELEUCIAI ÜREGEK.
Sivár, kietlen, barátságtalan vidék áll előttünk: a seleuciai üregek
völgye.
Igazán remetének való hely, mert az élő világra semmi sem
emlékeztet benne, olyan az egész, mint egy nagy bedőlt sír, melynek
zöldje a fenekére hullott.
Minden a mi a búskomolyságot neveli, a legsötétebb vallásos
rögeszmék, a fekete babona rémképei, a világkerülő embergyűlölet
átka látszanak nehéz öröklő ködként e tájon feküdni, melyen Isten
balkeze működött, megszaggatva az óriás sziklákat,
terméketlenséggel verve meg a földet, s lakhatlanná téve azt minden
élő lény számára.
Ritkán jön e tájra ember; minek is jönne, mit keresne itt? Semmi
sem terem e helyen, a mi ember számára kedves. Még a vad sem
ver itt magának állandó tanyát, csak forró nyaranta téved oda néha
a rekkenő meleg elől futva egy-egy pusztai oroszlán, elfogott
zsákmányát hozva oda elkölteni, s odább megy, ha jóllakott, tulajdon
ordítása visszhangjával feleselve.
Különcz utasok keresik fel néha a borzalmas vidéket, mely oly
nyomasztó behatást szokott mindenikre gyakorolni, miszerint alig
várják, hogy végignézve a historiai emlékeket, ismét kijuthassanak
onnan.
Mi van ott látni való? Egy romladozott fal, ki tudja ki által és miért
építve, s ki által elrontva? Egy magas kőoszlop, a jámbor Symeon
Stylites oszlopa, melyet ő saját kezeivel hordott éveken át össze, s
melyen naphosszant szokott ülni kiterjesztett karokkal, mint egy

29. kereszt, s napjában ezerszer és ötszázszor hajtotta meg magát, fejét
lábaihoz értetve. A völgy északi s déli oldalát egy roppant
sziklatömeg rekeszti el, oly meredek, mint egy bástya, s csak a
tetején, három-négyszáz ölnyi magasban látszik valami zöld.
És e meredek sziklafal hosszában sorban egymás mellett apróbb-
nagyobb üregek szádái sötétlenek, mintha valami özönvíz-előtti óriás
faj ajtókat, ablakokat vágott volna rajta sorban két-három emeletre,
hogy palotát csináljon magának belőle.
Az üregek oldalfalai oly szakadékosak, talapja oly egyenlőtlen,
hogy alig lehetne emberi kéz műveinek tartani azokat, ha nyilásaik
hegyes öblözete s a rendes sorok, melyek szerint egymás mellett
következnek, nem bizonyítanák, hogy itt véges erők próbálgaták
csudáikat.
Három ez üregek közül diadalívek magasságával bir, egy pedig,
mely a szikla aljába van vágva, oly kietlenül magas, mint egy
roppant templomboltozat, s erről azt állítják, hogy keresztül megy a
hegy alatt egészen le a tengerig, s a kinek bátorsága volna megtenni
az utat, ott sok rejtélyes feliratra találhatna, melyek a falakra vannak
róva. Ki birta ez ismeretlen rúnák nyelvét egykor? tán a chaldæok,
vagy a Mithras-tisztelők; minő rejtett titkok, minő emberemlék előtti
események vannak azokban megirva? ki tudna arra felelni.
Hihetőleg temetőnek használták e völgyet régen elmúlt népek,
kiket sírboltjaik túléltek s most annál borzasztóbb a táj, mert a szikla
tátongó nyilásai száz nyitott torokkal látszanak beszélni, hogy ide
egy elveszett nép van eltemetve.
Különösen ama legalsó üregnek azon szokatlan sajátsága van,
hogy néha elkezd üvöltő hangokat adni magától; a tetőkön legeltető
pásztorok borzadva hallják, mint zúg a sziklatorok, eleinte mintha
darázsrajok forrnának benne, később egyre nő a zúgás, mintha a
szélvész ördögei tévedtek volna el az üregben s ordítva üvöltenének,
hogy nem találnak ki belőle. Utána rendesen elkövetkezik a Szamum

30. szele, mely hihetőleg egy túlsó nyiláson a barlangba hatolva, elébb
hallatta itt e völgyben hangját.
De nemcsak ilyenkor, más esetekben is megszólal a barlang.
Történt, hogy vakmerő pásztorfiuk bementek a barlangszádába tüzet
rakni s esztelen kiabálással hivogatták a barlanglakó dzsint, míg az
üreg egyszerre viszhangot adott; de nem azon szót adta vissza, a
mit hozzá kiáltottak, hanem csendes halk szózattal felelt a pajkos
gyermekeknek, hogy távozzanak el és ne gúnyolják azt, a mit Isten
teremtett.
Másszor házasságtörő asszony tévedt oda, bűnös örömeinek
takaróul véve a méla sötétséget, s mint rettentek össze a vétkes
szeretők, midőn az édes suttogásokat egy hang zavarta meg, mely
nincs távol és nincs közel, mely nem szellemé és nem emberé, de
jeget támaszt hideg sóhajával a forró vérben: «Allah mindenütt jelen
van!»
Egykor rablók tévedtek oda, kik útitársukat akarták e helyen
meggyilkolni, a midőn oly ordítás keletkezett a barlangban, mint
mikor az ég megzendül s a gyilkosok világosan hallák az irtózatos
szózatot: «Allah látott benneteket, a Morhut lángjai égnek
számotokra!» Azok nyavalyás őrülettel futottak ki az üregből.
Mindenki a közel lakók közül tudta és hitte a barlangi dzsint, a ki
senkit sem bánt a jók közül, de megüldözi a gonoszokat.
De nemcsak az ijedelmes szivek ismerik a barlangi látatlan
hangot, eljönnek ide a szenvedők, megesett szivűek is és a láthatlan
dzsin sziveikben olvas, mondani sem kell előtte panaszaikat, ő
tanácsokat ád és azok többnyire használatosak. Lehet, hogy e
tanácsokat akárki más is adhatta volna, de tán ha közönséges
embertől jönnek azok, nem tartják meg oly buzgalommal a kérdezők
s nem használnak maguknak általa.
Eljönnek hozzá gyakran jóslatért is és ilyenkor az ismeretlen lény
úgy ki tudja azokat ismerni, a kik valódi aggodalommal jönnek
hozzá, azok közül, kiket csak kiváncsiság hozott ide, vagy a kik

31. próbára akarják tenni. Ezeknek semmit sem válaszol, míg
amazoknak gyakran oly találó jóslatokat mond, miknek mély értelmű
képbeszéde igéről igére teljesedik.
A babonás köznép jó cselekedetnek tartja ez ismeretlen lénynek
áldozni. A körüllakók iparkodnak vele jó barátságban lenni,
haszontalan beszédekkel nem háborgatják, minden apróságért nem
futnak hozzá, sőt volt eset rá, hogy a seleuciai kádi talpára veretett
egypár pajkos suhancznak, kik köveket hajigáltak a barlangba.
Az üreg nyilásától befelé haladva, mintegy negyven lépésnyire, a
hol már a külvilág alig dereng, van egy nagy kő: valami durva
oltárhoz hasonlít, annak közepében egy kis mélyedés, ezt szokták
rizszsel vagy tengerivel megtölteni a jámbor lakosok, s másnap
midőn visszatérnek, látják, hogy a dzsin elhordta azt onnan s
fizetésül egy-egy ezüst pénzt hagyott a kőmélyedésben, azokból a
régi ezüstpénzekből, miket még Törökország ragyogó korszakában
verettek, s melyek három annyit értek, mint az ez idő szerintiek.
Tehát a dzsin készpénzzel fizet és semmit sem fogad el ingyen.
Azoknak, a kik vele beszélni akarnak, mélyebben kell a barlangba
hatolni, egész odáig, a hol semmi világosság nem látszik, mert ő
csak ott található, a hol teljes sötétség van. A ki mécscsel vagy
szövétnekkel jön, az nem találja őt sehol, az nem kap feleletet. És a
midőn látogatója ott áll a sötétben, a dzsin oly jól látja őt, mintha a
napvilág sütne rá, s egy arczmozdulat észrevétlen nem marad előtte.
Annál jobban hiszik, hogy a ki így lát a föld sötétjében, az a szivek és
jövendők sötétségeiben is tud látni.
Több mint ötven éve már, tehát egy emberemlékezet határa,
hogy e csodát ismeri a nép a seleuciai üregben; azóta főurak, basák,
vezérek, bölcsek, papok, ulemák látogatták a dzsin lakását és az
mindent tudni látszott, a mi a föld felett történik. Soknak megjósolá
halálát és a kiket nem szeretett, azoknak megmondá azt is, hogy
vétkeikért megérdemlik a rájok következő sorsot.
* * *

32. Az ezernyolczszáztizennyolczadik esztendőben épen a szamum
elviharzása után történt, hogy egy kalózhajó vitorlázott be a
szuadéai révbe, hol még a hajdani Seleucia nagyszerű kikötőjének
romjai látszanak.
A kalózhajó franczia lobogót viselt, hanem legénysége csupa
albánokból állott. A kikötő még fedve volt az elzajlott vihar által
partra vert hajók roncsaival, miket most nagy fáradsággal iparkodtak
kitatarozni; mindenki bámulva tekinte a teljes épségben megérkező
hajóra, melynek csak egy vitorlája sem hiányzott, pedig kalózhajók
modoraként sokkal nagyobbak voltak árboczai és vitorlái öblösebbek,
mint a minőket hasonló tonnatartalmú rendes hajókra szokás
alkalmazni.
A mely órában horgonyt vetett a hajó, a legnagyobb dereglyét
tengerre bocsáták, s abba huszonnégy jól fegyverzett timarióta szállt
be. A ficzkók mindegyike ott viselte érdemrendjeit a pofáján, a
csaták nyomai megszaporíták zord arczkifejezésüket oda nem tartozó
vonásokkal.
Azután egy ősz ember szállt a dereglyébe, ki után paripáját is
lebocsáták az emelő daru (hajógép) segélyével. Ez volt a
parancsnok.
Középtermetű, de izmos agg férfi, túl lehet már a hetvenen és
közel a nyolczvan évhez, de lelke és teste most is oly erős, mint
midőn még az a szakáll, mely most mint a hattyú szárnya borul le
keblére, fekete volt, mint a holló szárnya.
Vállai rendkívüli erőre mutatnak, s arczának merész tartása,
szemeinek villogása, s a bátor, nyugodt tekintet tanusítják, hogy ez
erő nincs gyáva lélekre vesztegetve.
Az evezőcsapások a partra szállítják a dereglyét, de kikötni
semmi erőnek sem sikerült; a tenger dagálya oly nagy, hogy a
parton megtört hullám tajtékozva hajítja mindig vissza a dereglyét.

33. Az ősz férfi egy intésére hárman ugranak bele a hullámba a
hajóslegények közül, a dereglye kötelét vontatva, mind a hármat
elrántja az, mintha gyermekek fognának szilaj bikát.
Most az ősz ember egyszerre lovára pattan, kengyelét oldalába
vágja, s kiugrat a tajtékot túró hullám közé, háromszor borítja el
lovastól a visszatoluló hab. A harmadiknál már partot ért. A népség
csodákról beszél; ő pedig senkitől sem kérdezősködve, mint a ki
legjobban ismeri az utat, egyesegyedül elindul a révparton s
elhagyva azt a hosszú tornyos bástyasort, mely a hegyen végigfutva,
körülkeríti a várost, s mint egy óriási antik nyakláncz függ a hegy
vállain, – útját e hegyszakadékok felé véve s azok közt nemsokára
senkitől nem kisérve eltünt.
Alig haladt félórányira az olaj- és fügefákkal beültetett
hegyoldalok között, melyek a forró szél után még most is tikkadtan
lankaszták le lombjaikat, midőn reá akadt azon helyre, melyet
keresett.
Egy otrombán összeábdált viskó volt az, melyet kőből, fából és
sárból oly idomtalanul alkotott valami beszélő állat, hogy azt egy
fecske is szégyenlette volna magáénak elismerni, nem is említve a
hódakat, melyeknek gunyhói ehez képest valódi épitészi remekek.
De kegyes volt iránta a természet, s befuttatá kúszó indákkal a
viskót, ezek aztán, hol az építész fölösleges rést hagyott, azt szépen
befedték.
Itt leszállt lováról a jövevény, azt megköté egy fához, s miután az
ajtónak nem volt kilincse, elolvasá azt az ákombákot, a mi kívül reá
volt irva; szokás szerint valami szent mondás, a mi a török
szerzetesek kapuira szokott irva lenni.
«Átkozott az, a ki az éneklő madarat háborítja.»
A jövevény hallgatózott; hiszen te nem énekelsz, gondolá
magában, s olvasá tovább, a mi következik:

34. «A ki zörget az imádkozónak ajtaján, hiába fog zörgetni a
paradicsomnak kapuján.»
Az idegen nem is sokat zörgetett rajta, hanem berugta
egyszerűen.
Ott benn térdelt az Erdbuhár szerzetbeli barát egy leterített
gyékényen, övig nekivetkőzve, előtte egy nagy famedencze állt tele
tiszta vízzel.
Épen az Abdesztán mosódást végzé.
Észre sem látszott venni a lakába berontott jövevényt, hanem
végzé nagy buzgósággal a kegyes szertartást. Először is megmosta
kezeit, harminczháromszor mondva el e kegyes igéket: «Áldott az
Isten, ki a víznek tisztító erőt adott s hitünket felvilágosította»,
azután jobb markával háromszor vizet vett szájába és imádkozék:
«Oh uram, oh Allah, izleltesd meg velem azt a vizet, melyet adtál
Mohammed profétának a paradicsomban, s a mely illatozóbb a
balzsamnál, fehérebb a tejnél és édesebb a méznél, s mely a
szomjazó epedését örökre megenyhíti.» – Ezután a markán keresztül
ismét az orra lyukain szítta fel a vizet, s ekkép buzgólkodék: «Uram,
szagoltasd meg velem a paradicsomnak illatját, mely kedvesebb,
mint az ambra és a pézsma és ne engedd, hogy valaha a pokolnak
átkozott bűzét megérezzem.» Ekkor két marokra fogta a vizet s
orczáját jól megmosva vele, azalatt ily szavakat beszélt: «Tisztítsd
meg uram az én orczámat, a mikép minden profétának s minden hű
szolgádnak orczáját meg fogod az itéletnek nagy napján tisztítani.»
Még ez sem volt elég, akkor meg a jobb markába vett vizet s azt a
könyökén végigcsorgatva, fohászkodék: «Uram, add az utolsó itélet
napján az én cselekedeteimnek könyvét a jobb kezembe, mely az
elválasztottak keze, és vigy be a paradicsomba.» Azzal bedugta fejét
a medencze vízbe s szája kimaradván belőle, módjában volt azalatt
ilyen beszédet tartani: «Uram, végy környül engemet, midőn előtted
megjelenek, irgalmaddal, s ne nyomd az én fejembe a bűnöknek
tüzes koszorúját, hanem az erénynek arany koronáját.» Most füleit
vette sorba az érdemes férfiu, áhitattal mondván: «Engedd uram,

35. hogy az én füleim mindenkor örömest hallgassák azokat, melyek az
Alkoránban vannak irva.» Végezve ezt, meglocsolá nyakacsigáját és
torkát, igen czélszerűen mondván ez alkalommal: «Uram, szabadíts
meg engemet azon kötelektől, melyek az elkárhozottak nyakaira
fognak vettetni», mely kegyes óvástétel után leült a földre s jobb
lábát áhitatosan megmosván, kiálta: «Oh uram, ne engedd, hogy az
én lábaim megcsuszamodjanak az Alsirát hidján, mely a pokol felett
a mennyországba viszen», a bal lábát is megöblíté és fohászkodék:
«Vedd el uram az én adósságaimat s hallgasd meg az én
könyörgéseimet.»
Mindezen mondásokat pedig épen nem lassú hangon, magában
dörmögve mondá el a jámbor dervis, hanem érthető, kiáltó szóval,
mint illik igazhivő müzülmánhoz, a ki nem tartja szégyenletes
dolognak az emberek előtt Istenhez imádkozni.
Annakutána fogá a medenczét és kivivén azt kunyhója elé, az ott
tenyésző vadvirágokra kiöntözé, megáldván őket egyenkint és
egyetemesen; akkor ismét tele meríté a forrásból friss vízzel, s
visszavivén a kunyhóba és a gyékényt tulsó lapjára fordítván, letevé
rá a vízzel tölt medenczét, melyre a jövevény szintén leveté
papucsát, felső kaftányát, letekeré turbánja kaukját s kiemelé fejéből
a vörös fezt, s ő is hasonlóul megmosódott.
Azután megcsókolá a dervis kezét, s midőn az kihuzá övéből a
hosszú, földig érő olvasót, s elkezdé annak kilenczven szemén
egyenkint elszámlálni Allah kilenczven tulajdonságát, az idegen is
utána mondá azokat áhitatosan, s mindezek végeztével együtt
éneklé vele két izben a La illah, il Allah, Mahomed raszul Allah!
versét, melynek éneklésében oly gyakorlott volt, mint akármely
muezzim.
Mindezek a legnagyobb áhitattal megtörténvén, a jövevény
fölkelt helyéről, arczáról elmult az alázatosság kifejezése, s ismét
helyet foglalt azon az elébbi büszke, parancsoló tekintet; míg a
dervis most alázattal borult le előtte a földre és rebegé:

36. – Mit parancsolsz velem, kegyelmes úr, szolgáddal?
Az idegen hagyá őt ott feküdni, s csendesen felköté kardját.
– Te vagy amaz Erdbuhár dervis, kihez engem egy nimetullahita
szerzetes utasított, a ki lakik Janinában?
1)
– Szolgálatodra, uram.
Ekkor jobbjával handzsárját, baljával egy erszényt vont elő
övéből az idegen.
– Látod ez erszényt és e kardot? Ez erszényben van ezer
czekhino, ezen kard lapján legalább ugyanannyi megölt ember vére.
Én nem kérdem tőled: ismersz-e engem? tudod-e nevemet? Lehet,
hogy ismersz, mert hiszen ti mindent tudtok, hanem akkor azt is
tudod, hogy engemet még el nem árult senki, a kin én meg nem
bosszultam volna magamat. Azért ha jutalom kell, hallgass, ha
büntetés kell, beszélj.
A dervis kezét szájára téve mutatá, hogy hallgatni fog.
– Most tehát kelj fel, fogd meg lovam zabláját és vezess el
engem azon üreghez, melyben a jóslat-mondó dzsin lakik. Te
ismerős vagy vele?
– Ismerem uram, de hozzá nem járok, mert rám haragszik; a
derviseket nem szíveli, mert ki akarják tanulni; ha én megyek,
köveket ejt rám a boltozatból, vagy mély hasadékokba vezet. Azért
ha kivánod, odáig elvezetlek, de be nem megyek veled, ha a mennyi
pénz van ez erszényben, annyi fejem volna is vállamon, melyeket
levágj.
– Arra nincs is szükségem. Te künn maradsz és tartod a lovamat.
Azzal büszkén lovára veté magát a herculesi aggastyán, s a
dervis megfogva a mén zabláját, elkezdé őt a hegyi úton vezetni a
szakadékos sziklatorlatok közé.

37. A hold fenn volt már az égen, mire az üregek sziklájához értek.
Hátulról kerülve, még zordonabb volt a táj. Elül a vad
természetomladék, hátul a sötét czedruserdők, melyeknek sűrű
lombja nappal is éjszakai árnyékot vet és oldalt a végtelen
magasságú sziklatömeg, mely holdvilágnál még magasabbnak látszik
és az üregek mintha éjszaka még feketébbek s a sziklák, omladékok
még kopárabbak volnának; pedig nappal is oly elhagyatott e táj,
mint éjjel.
A dzsin üregéhez érve, leszállt lováról az agg férfi s meghagyva a
dervisnek, hogy ott álljon és várja, míg vissza fog jőni, elszántan
belépett az üregbe.
A vak sötétség miatt csak apró léptekben lehetett haladnia,
óvatosan, de félelem nélkül haladt; lábával elébb megpróbálta az
alapot, melyre lépett, s egyik kezét szeme előtt, a másikat pedig
handzsárja markolatán tartá. Elszánt gonosz léleknek kellene lenni,
mely őt meg merje támadni.
Néha egy-egy denevér suhant el fülei mellett, gúnyos vihogással;
másszor hideg, megmozduló testekre lépett; mit figyelt ő azokra? a
méla hallgatás, mely körülvevé, rettentőbb volt a poklok szavánál és
e hallgatástól sem rettegett, ketté merte azt szakítani, erős szóval
kiáltva a földalatti csendbe:
– Jövel elém jó vagy gonosz szellem, kit Allah elbocsátott, hogy
beszélj élő emberekkel; jövel és szólj nekem!
– Melletted vagyok, susogá e szókra egy hang, mély és tompa,
mintha az üres levegő szólana.
Az idegen utána kapott, mintha merész kézzel meg akarná a
lelket ragadni; nem talált semmit.
Hang volt az, alak nélkül.
– Beszélj nekem, szólt reszketéstelen hangon az agg. Ismered-e
sorsomat?

38. – Ismerlek, szólt a láthatlan hang. Te egy szegény ember vagy, ki
elvesztegetted a mid volt, és a mid van, az nem a tied.
– Tudatlan lélek vagy, dörmögé a jövevény, menj vissza sírodba
és aludjál, nem kérdezek tőled többet; – jelen sorsomat sem
ismered, hogy ismernéd a jövőt? Menj odudba vissza és nyugodjál
békével.
– Én ismerlek téged, folytatá a hang, és igazat mondtam. Nemde
nem Tepelenti Alinak hívnak-e téged?
A jövevény bámulva felelt:
– Valóban az a nevem.
– Nem földönfutó voltál-e tegnap? s nem por és hamu léssz-e
holnap?
– Valóban igaz, de e tegnap negyven év előtt volt, s e holnap
mikor lesz?
– Tudod, hogy itt nincs reggel, sem estve, felelt a hang, nekem
tegnap az, midőn legutolszor láttam a napot és holnap, midőn újra
fogom látni. Tepelenti Ali, Janina uralkodója, te szegényebb vagy a
legutolsó müzülmánnál, ki szőrkötéllel övezi derekát, mert
elvesztettél mindent, a mi rád nézve becses. Testvéredet, ki
védelmedre kelt, megölted; anyádat, ki szeretett, megfojtottad;
hazádnak, mely táplált, jobb kezét szakítottad ki; dicsőségedet, mely
ékesített, átokká változtattad magadon, s a szerelemből gyűlöletet
csináltál magadnak.
– Úgy van. Ezt cselekvém. Nem bántam meg semmit. A nyúl
elrágja a virágot, a keselyű elkapja a nyulat, a vadász ellövi a
keselyűt, a vadászt levágja az oroszlán és az oroszlánt megeszi a
féreg. Földdé válik minden. Allah hatalmas, ő rendelte így. Mi vagyok
én? nagyobb féreg, mint a többi. Ki pöröl Istennel? Mi sors vár reám
a jövőben?

39. – Még tegnap ifjabb voltál nem született fiadnál, holnap vénebb
leendsz megholt őseidnél.
– Világosabban szólj, mert szavaid értelmét oly kevéssé látom,
mint magadat.
– A ki vétett fegyverrel, meghal fegyver által, így szól Allah. A ki
vétett szerelemben, meghal szerelem által. Két kezed van, jobb és
balkezed; egyik aranynyal, másik ezüsttel tele; két kardod;
háromszáz nő van háremedben, de csak egy van a kit imádsz;
tizenkét fiad van, de csak három, a kit szeretsz. Ime halljad, jól
vigyázz életedre, mert a mi legközelebb van hozzád, abban van
halálod, tulajdon vagyonod, tulajdon két kezed fog egykor megölni.
– Mashallah! A halál elkerülhetetlen; csak egyet mondj meg:
fogok-e én egykor Stambulban a serail kapuján diadalmasan
bevonulni?
– Fogsz. Ott állandsz ezüst állványon az ujjongó nép előtt.
– És mikor?
– Leend idő, a mikor egyszerre két helyen leszesz, Janinában és
Sztambulban egyszerre; a napok meg fogják ezt magyarázni.
– Még egyre felelj, miért említéd azon nőt, a kit legjobban
szeretek?
– Ő fog legelőször elárulni.
– Átkozott! orditá Ali, kirántva kardját s dühösen vágott a hang
felé; a kard nagyot süvöltött az üres levegőben s percz mulva
éktelen messzeségből kiáltá vissza a hang:
– Már megtörtént az.
– Ah, álom ez. Álom ez! sóhajta Ali.
– Nem álom, felelt a rejtélyes hang. Ébren vagy.

40. – Ha nem álom, adj jelt nekem, melyről megtudhassam, midőn
innen kimegyek, hogy nem álmodtam.
– Tedd elébb hüvelyébe kardodat.
– Visszatevém, szólt Ali, de nem mondott igazat, mert csak övébe
dugta azt.
– Rejtsd hüvelyébe, szólt a hang.
Ali borzadva tapasztalá, hogy e lény a sötétben minden
mozdulatát látja.
– Most nyujtsd ki tenyeredet, szólt a hang egészen közel.
Ali kinyujtá tenyerét. Azon pillanatban egy erős férfias kéz
aczélszorítását érzé azon; oly erős, oly sújtoló szorítást, hogy a vér
serkedezett ujjai hegyéből.
Azután elereszté őt az ismeretlen lény, suttogva mondván:
– Arczodnak egy vonása nem mozdult kezem nyomása alatt; így
csak Tepelenti birta azt kiállani.
– És így csak egy férfi birta kezemet megszorítani, monda Ali. És
annak neve Behram volt, Halil Patronának fia, ki negyven év előtt
bajnok társam vala s azóta elveszett. Ki vagy te?
– Aleikum unallah! (Isten veled) monda válasz helyett amaz.
– Ki vagy te? kérdé egy lépést téve előre Tepelenti.
– Aleikum unallah! hangzék felé a búcsúszó végtelen távolból.
A hatalmas basa elmerengve fordult vissza, s midőn a holdfényre
kiért, világosan látá kezén meg a vércseppeket, miket amaz erős
kézszorítás körmei alól kisajtolt.

41. EMINAH.
Tündérek, tünemények története!…
Más napsugár, más virágnyilás, más szívdobogás, mint a melyet
mi ismerünk.
Ha széttekintünk a tájon, classicus fönségben látjuk emelkedni az
istenek földét: Hellasz hegyeit, a sugáros arczú hősök diadalhonát.
Ott a hegy, melyről Zeüsz szórta villámait és a berek, melyben
Aphrodite gyönge lábát megkarczolá a rózsatövis, s tán a babérfából,
melynek kedves elváltozott nympháját Apollo kergeté, egész erdő
vált már. Most is ragyognak még a havas Őta és Ossza napsütötte
ormai, ha a nyugvó nap reájok tűzi fényét, most is van még villáma
a bércznek, csakhogy azokat nem Zeüsz szórja többé, hanem Ali
Tepelenti, a ki pasa Albániában és úr fél Törökországon, s a rózsa,
melyet Vénus vére festett meg pirosra, az ő számára nyilik és a
babér, mely Apolló szerelméből támadt, az ő számára zöldül.
A csendes bérczeken nem lát többé a költő fényes istenalakot.
Hosszú puskáját vállára vetve ballag itt-amott egy palikár, ki
gunyhóját rejtekbe építé, hol Ali Tepelenti rá ne találjon. A magas
oszlopcsarnokoknak jó most a földön heverni, Themistokles és
Leonidás utódi gunyhókat raknak oda, a hol senkinek se essenek
útjába.
A magas Lithanizza hegytetőről leláthatni a tündéri városba, mely
Albánia fölött uralg. Janina az, a historiai névvé vált Janina.
Mellette az acheruzi tó, melynek zöld tükrében az egész város
látja magát, mintha kettős volna, olyan mély, a milyen magas; a
minaretek arany félholdjai a tóban is, az égen is ragyognak, a fehér

42. tetőtlen házak, egymás fölé emelkedve, egy tömeggé látszanak
olvadva lenni egymással és a körülfutó vörös bástyafallal, melyről
nyolcz kapun van kijárás.
De mit nekünk a város minareteivel, bazárjaival, kiöszkjeivel! túl
a városon, hol az erdős bérczekről alászakadó Cocytus a tóval,
melybe ömlik, egy félszigetet képez, itt a földszoroson áll Ali basa
megerősített vára, nagy tömör bástyákkal, nehéz, vaspántos felvonó
hidakkal, a sánczok árkaiban hegyes égerfaczölöpök s fölöttük két
öles víz A bástyák tetejéről száz ágyú torka ásít le a városra, ezek az
érczkutyák, miknek ugatása négy mérföldre hallik, s a falakon
untalan számos fegyveres népség őrködik és a kapu előtt a szemközt
meredő sánczok ablakaiból egymásra bámulnak az ágyúk; jaj annak
a népnek, a mely előttök erővel keresztül akarna menni. A nagy,
lánczczal elzárt kaput hármas nehéz vasrácsok védik, s hosszú
ereszek alól kerekes lövegek villognak elő, melyek mögött
bombapyramidok vannak rakva.
Az udvar egy nagy félholdat képez, melyen nem látható egyéb,
mint harczkészület, rombolási eszköz, a félkör alakú kaszárnyákban
albán hadőrség tanyáz, míg a félkörrel átellenben egy hosszú
pavillon szeli ketté a várat, mely a félkör egyik végétől a másikig ér, s
három kapu van rajta, melyeken át a belső várba jutni.
E hosszú épületen nincsenek a várudvar felől ablakok, csupán két
sor szűk lőrés látható rajta. Ablakai mind túlnan a kert felé nyílnak s
ott laknak Ali basa három fiának odaliszkjai. A háromkapus épületet
a három fiu lakja: Omár, Almuhán és Zaid. Ez épület hátulja azon
kertre nyílik, melyben a fiak háremhölgyei szoktak mulatozni.
Itt ismét egy hosszú bástya zárja el a kertet, vízzel telt
sánczárokkal, melynek érczhídján keresztül Ali legbelső várába jutni.
Mi van itt? azt senki sem tudhatta; az érczkapu ezüstös
arabeszkjeivel örökké zárva látszik és senki azon be nem megy és ki
nem jön, mint Ali és az ő néma eunuchjai és azok a foglyok, kiknek
csak a fejeiket szokták kiadogatni; a bástya sokkal magasabb, mint

43. hogy a külvár háztetőiről keresztül lehessen rajta látni; hanem ha
valaki a magas Lithanizza ormáról tekint le rá, az egy tüneményes
kastélyt fog ott belül látni, színes márványfalakkal, miket ezüst
rácsozat fed, kékre festett érczkúptetőkkel, miknek hegyes végén
arany félholdak vannak, egy toronynak, mely legszélesebb, vörös
bádog teteje van, ez az egy tető látszik ki az egész belső várból
annak, a ki alulról nézi; a színes kiöszkök mindenütt virágágyakkal
vannak körülvéve, s a magasból tekintő jól láthatja azt is, hogy a
bástya hosszában szőlőlugasok vannak, s a szökőkutak
medenczéiben olykor nyári alkonyórákban bűbájos alakok fürdenek s
megőrülhet, a míg őket nézi, vagy még hamarább megeshetik rajta,
hogy Ali basa czirkálói megkapják s levetik a hegytetőrül.
E csodás rejtekhelyen volt Ali paradicsoma. Ide gyűjté a kerek
világ legszebb virágait, miket föld termett vagy anya szült, mert
hiszen a hölgy is virág, letépni, gyönyörködni való, mint a többi. De
annyi szép virág között legszebb volt mégis Eminah, Tepelenti
kedvencz hölgye, tizenhatéves leánya a delvinoi basának, kit úgy
adtak Alihoz, miként szokás török hatalmasok leányait, már születése
napján eljegyezve valami hatalmas főúrral; mire a menyasszony
hajadon lesz, akkorra a vőlegény megőszült.
Halavány, kékszemű virág, mintha nem napsugár, hanem
holdsugár nevelte volna; termete, alakja oly gyöngéd, mint a
mesebeli tündéreké, a kik szárny nélkül repülnek. Hangja csengőbb,
édesebb, mint a többi hölgyeké és a mit azok nem tudnak, tud ő úgy
szólani, hogy szavát a ki nem érti is, érezze; szőke hajával úgy szeret
Ali játszani, kibontani azt hosszú fonadékaiból s lágy selyemerdejét
arczára teríteni és azt hinni, hogy a paradicsom árnyékában alszik.
A gyermek szereti férjét. Ali szép öreg. Szakálla oly sima és oly
tiszta fehér, mint a hattyú pelyhe, arcza rózsái még most is elevenek,
ajkai ha mosolyognak, nincs az a tigris, mely szebb fogakat
mutathasson az övéinél. És a mellett bátor, hős; szerelme nem a
vének élhetetlen vágya, hanem egy ifju hatalmas szenvedélye.
É

44. És Eminah nem tudja azt, hogy ifjak is vannak a világon, ő apján
és férjén kívül nem látott soha férfit, s azt hiszi, hogy a többi férfinak
is mind olyan szép fehér szakálla s olyan ezüst szempillái vannak,
mint ezeknek. Gyermekkorától fogva háremben, nők és eunuchok
közt növekedve, mindazon ábrándos eszmékről, miket ifju női szivek
ideál-képekről szoktak alkotni, még csak távol sejtelme sincs, férjét a
legtökéletesebb alaknak tartja, kiért valaha asszony-szív dobogott, s
mint túlvilági lényhez ragaszkodik hozzá.
Eminah szemeiben Ali egyike azon jótékony tündéreknek, kik az
arab regék tüneményes mondáiban tengerfenékről, föld gyomrából
emelkednek elé; százszor magasabbak a közönséges embereknél,
tízszer idősebbek és ezerszer hatalmasabbak, kik talizmángyűrűt
szoktak adni földi kegyeltjeiknek, s ha egyet fordul a gyűrű,
megjelennek előtte, teljesítik szeszélyeit, kivánatait, fölveszik nagy
izmos tenyereikre, hagyják lovagolni mutatóujjukon, bujósdit játszani
bő palástjok rejtekében, őrködnek fölötte, ha alszik, elhalmozzák
kincsekkel, ajándokkal és oly szelidek, oly igazságosak annyi hatalom
mellett; csak egy lépésükbe kerülne, hogy a várakat tornyostul,
bástyástul a földre gázolják és ők oly óvatosan járnak, hogy az útban
levő hangyát is meg ne tapodják; – hiszen egyszer Ali övig ment be
a tóba, melybe két szerelmesen enyelgő pillangó csapódott, hogy
azokat kiszabadítsa. Oh Ali oly érző szívvel bir, hogy megsiratja a
madarat, mely a kalitban véletlen megdermed, s valahányszor egy
virágot leszakaszt száráról, mindig ajkához érinti azt, hogy
bocsánatot kérjen tőle. S midőn elbeszélte neki, hogy Kilsszura
ostrománál mint égtek meg a szegény galambok, a könyek csillogtak
a szemében.
Eminah nem tudja, hogy mi az az ostrom? ő csak a szegény
galambokat sajnálja. Mint kóvályogtak az égő város fölött, fehér
csoportokban a fekete füst közt s hullottak bele a tűzbe.
A dolog pedig így volt. Ali ostromolta Kilsszurát, de nem birta azt
bevenni, a védők bátorsága s a hely előnyei nem engedék őt közel is
jutni hozzá. Ekkor oda izent a lakókhoz, hogy békét köt velök és
elvonul városuk alól, béke jeléül azonban küldjenek neki fehér

45. galambokat. A szorongatott lakosok megkedvelék az ajánlatot, s
összefogdosva városukban valamennyi fehér galamb volt, kiküldék
azokat Tepelentinek. Ez mindjárt be is vonatta ostromágyúit, mikkel
nem sok kárt tehetett, éjjel azonban, mikor már mindenki aludt,
hosszú sodronyoknál fogva tüzes kanóczokat köttetett a galambok
lábaira s szabadon bocsátá őket. Azok természetes ösztönüknél
fogva mind a régi gazdáik házaihoz repültek vissza, az ismerős
tetőkre, s egy pillanat alatt lángban állott az egész város, a
galambok maguk hordták az égő üszköt tetőről tetőre, a lakosok
közül a ki ott nem égett, azt levágták és a galambok is elvesztek.
Nagyon sokat könyezett Ali, midőn Eminahnak a kilsszurai
galambok regéjét elmondá. Ali érzékeny szivű.
A mit a szív megóhajt, a mit a szem megkivánhat, mindene volt a
szép nőnek; szobáiban álló tükrök, velenczei kristályművek, padlatán
Perzsia szőnyegei, e szőtt virágágyak, ablakaiban nyíló virág, éneklő
madár, minden lépésit száz szolganő kiséri; napja reggeltől estig
vigalom, mulatozás, s mindennap új örömet, új meglepetést hoz.
Harmincz terem nyílik egymásból, a mely mind az övé. Egyik
pompásabb, mint a másik: mire a szem az egyik fényével jóllakott,
már a másikat elfelejté s ha végigment valamennyin, akár megint
újra kezdje.
De egy nem tetszett mégis Emináhnak: ha végig ment mind a
harmincz termen, ott még nem volt a szobáknak vége, hanem ott
egy gömbölyű rézajtó következett és az mindig zárva volt előtte, oda
soha sem volt neki szabad bemenni. Ez ajtó vezetett azon magas
toronyba, melynek vörös bádog fedele van, a mi oly messze ellátszik.
A kiváncsi nő nagyon szerette volna tudni, mi van az ajtón belül,
melyen ő neki soha sem szabad belépni, hová Ali mindig
egyesegyedül jár, s mikor belép, gondosan magára zárja ismét az
ajtót s a kulcsot keblén zsinórra akasztva viseli.
Nehányszor meg is kérdezé már Alitól, hogy mi lakik a toronyban,
hogy ő neki ezt nem szabad látni, s mit mivel ő odabenn egész

46. éjszakákon keresztűl egyesegyedül? – Ilyenkor Ali azt szokta felelni,
hogy szellemekkel jön ottan össze, kik őt megtanítják a bölcsek
kövét keresni, örökké ifjunak maradni, jövendőt látni, aranyat
csinálni s más egyéb csodadolgokat, miket könnyű volt egy nővel
elhitetni, a ki még azt sem tudja, hogy a férfiak nem viselnek mind
ősz fehér szakállt.
Olyankor azután, mikor magára maradt Eminah, százféle
tüneményes képeket álmodott mindenféle kék és zöld tündérekről,
kik tűzben, vízben, felhőben megjelennek Ali előtt, hogy őt
megtanítsák aranyat csinálni. Úgy féltette tőlük Alit: ha egyszer
össze találnák tépni.
És Ali bebizonyítá mindig Eminah előtt, hogy mondása nem üres
rege, mert mikor másnap azután visszatért, egész kosarakkal hozták
utána a néma eunuchok a készített aranyat és drágaköveket. Ali
tehát csakugyan tudott aranyat csinálni, még pedig a mi aranyat ő
készített, az egyszerre vert pénz és filigrános ékszer-alakban állt elő;
és Eminah azt igen jeles dolognak találta, hogy ha már egyszer ama
különös szellemek a semmiből aranyat képesek alkotni, egy füst alatt
karpereczeket és nyaklánczokat is készíthetnek abból s nem kerül
nekik több fáradságukba.
Bárki is kiváncsi volna, ily titkokat érezve magához közel, azokat
kiismerhetni, hát még egy fiatal elkényeztetett hölgy, ki gyakran a
nagy öröm miatt nem alhatik, melyet azon ajándékok látása gerjeszt
szívében, mikkel Ali el szokta őt halmozni? Milyen nagyon szeretné ő
e jótékony szellemeket látni, a kik neki annyi örömet szereznek!
Többször könyörge már Alinak, hogy vigye őt is magával, midőn
a vörös toronyba megy, de a basa mindig úgy elijesztgeté, hogy
azon szellemek milyen kegyetlenek az idegenhez és az asszonyokat
rögtön széttépik, miszerint Eminahnak mindig le kelle tenni
kivánatáról.
De a mit egy asszony föltesz magában, hogy meg kell lenni,
ültethetsz arra hétfejű sárkányt, mégis megmozdítja, s ha a félelem

47. hatalma nagy, sokkal nagyobb a tudnivágyásé.
Egy este egész a rézajtóig kisérte Alit Eminah, s midőn az
belépett rajta, észrevétlenűl egy kövecset ejtett az ajtó és küszöb
közé.
Ilyenformán nem csukódván be egészen az ajtó, a zár nyelve
mind a két kulcsfordulásra visszapattant, s míg Ali azt hitte, hogy
bezárta maga után az ajtót, valóban nyitva maradt az.
Eminah csak azt várta, hogy férje léptei elhangozzanak, azután
csendesen felnyitá az ajtót, elébb csak annyira, hogy beláthasson
rajta, azután, hogy fejét bedughassa s miután nem látott semmit, a
mi visszaijesztené, belépett és minden lépésnél óvatosan tekintgete
széllyel, ha nem jelen-e meg előtte véletlenül valamelyike a haragos
szellemeknek?
Elébb egy hosszú folyosón ment végig, ott egy csigalépcső
következett, mely oly sötét volt, hogy csak tapogatózva haladhatott
rajta. Valami veszedelmes kiváncsiság nem engedte e sötétségtől
visszarettenni, fölment a lépcsőn s nemsokára egy nagy gömbölyű
teremben találta magát, melyben egy homályosan égő függőlámpa
terjeszte világot.
E terem falai körül márványpadok, vízcsebrek, tölcsérek s
csodálatos alakú mindenféle műszerek, vasból, bőrből és fából voltak
helyezve, miknek a félhomályban mind oly megfoghatatlan különös
alakja volt.
Ezek bizonyára azon eszközök, mikkel Ali aranyat szokott csinálni,
gondolá magában Eminah, s épen egy alkalmas fülkét találva a
lépcsők kezdeténél, oda behúzta magát, úgy, hogy ő láthatott
mindent, de őt nem láthatta senki.
Nehány percz múlva nyíltak az átellenben levő ajtók, s belépett
Ali és tizenkét néma eunuch fáklyákkal. A terem egyszerre
kivilágosult, az eunuchok letűzték fáklyáikat nagy vasfogókba, egy
közülök tüzet szított, s abba különféle műszereket rakott, üstben

48. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankmall.com