Stratégia készítés, lebontás Hoshin Kanri módszerrel

A Hoshin Kanri (más néven Policy Deployment vagy irányítási iránytű) egy japán eredetű stratégiai tervezési és megvalósítási módszer, amelynek célja, hogy a vállalat hosszú távú stratégiai céljait és a napi működésben megvalósuló tevékenységeket összhangba hozza.
Lényege, hogy a vezetés néhány kulcsfontosságú áttörési célt (Breakthrough Objectives) határoz meg, majd ezeket lefordítja mérhető éves célokra és akciótervekre, egészen az egyéni szintig. A folyamat során a célok „lefelé” irányuló bontása (catchball technika) biztosítja, hogy minden szint megértse és saját tevékenységében megvalósítsa a stratégiát.
A Hoshin Kanri egyik alapelve, hogy nem sok mindent akar egyszerre elérni, hanem néhány kritikus áttörési ponton összpontosít, amely valóban versenyelőnyt hoz. A módszer a PDCA-ciklus (Plan–Do–Check–Act) mentén működik, és a folyamatos visszacsatolásra, tanulásra épít.
KPI-rendszer szempontjából a Hoshin Kanri kulcsszerepet játszik abban, hogy a stratégiai mutatók (KRI), a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI) és a folyamatmutatók (PI) logikailag egymásra épüljenek, így a vállalat minden szintjén világos legyen, miért mérjük, amit mérünk.
Egy Hoshin Kanri Excel sablon elérhető itt: https://www.tfodor.hu/strategia-tervezes-lebontas.php

1. Útmutató
A próbaverzióban az X mátrix lebontási területein csak 2-2 cella tölthető ki és a sor- vagy oszlop
beszúrások nem működnek!
Stratégia lebontás
1. Küldetés: határozza meg a küldetést, amely egy szervezet (vállalat, alapítvány, hivatal, stb.)
missziója0, azaz mit csinál, miért létezik, kiket és hogyan szolgál, milyen értékeket képvisel, milyen
irányban halad., pl. „Hozzáférés biztosítása a világ információihoz egy kattintással” (Google) vagy
„Gondolkodjon másképp, és állítsa kihívás elé a status quót” (Apple). A meghatározás egyik
2. Stratégiai célkitűzések: határozza meg a hosszú távú célokat, az áttörést jelentő célkitűzéseket
a következő 3-5 évre. Példák: az éves árbevétel, nyereség, a létszám, a piacok stb.
3. Stratégia: határozza meg a végrehajtás hogyanját: azokat a feladatokat, amelyek biztosítják a cél
elérését. Példák: új piac megszerzése, hatékonyabb gépsor beszerzése stb. Jó módszer erre a
SWOT analízis, amelyre szintén található egy leírás a weblapon.
4. Feladatok: Határozza meg a fejlesztési prioritásokat, projekteket és programokat az aktuális
évre. Példák: szüntesse meg a legnagyobb gyengeségeket, hozzon létre egy értékesítési irodát
5. Mutatószám célok: Határozza meg az év teljesítménymutatóit, alapértékeit és céljait. Példák:
termelékenység óránként 28-tól 40-ig, pontos szállítás 78%-ról 95%-ra, árbevétel 216 millió forintról
6. Felelősök: Határozza meg a végrehajtásért és a hatásért felelős személyeket. A legördülő
listából válassza ki a felelősség mértékét.
7. Lebontás: A feladatokat bontsa le az alsóbb szervezeti egységekre úgy, hogy a feladatokat a
lebontáskor célként tekinti az alábbi ábra szerint.
A korellációs cellákban legördülő listából választható a kölcsönös viszony mértéke a stratégiai-
célok/stratégia, a stretégia/taktika és a taktika/mutatószám célok között.
Feladatlap mezői
Feladat: ezek megegyeznek a taktikai feladatokkal
Felelős: a feladat felelőse
Mutatószám: megegyezik a mutatószám célok mutatószámaival
Egység: a mutatószám egysége
Kiinduló: a mutatószám kiinduló értéke
Cél: a mutatószám célértéke
Hónapok: a mutatószámok értéke hónapról, hónapra
Oszlop- és sorbeszúrás
Ha a lebontás során oszlopot vagy sort kell beszórni, használja a ctrl+s (sorbeszűrás) vagy ctrl+o
(oszlopbeszúrás) parancsokat. A billentyűparancs előtt jelölje ki azt a sort, amely fölé vagy oszlopot,
amely elé (balra) kerül az új sor vagy oszlop.
A teljes változat itt érhető el!