Test Bank for NUTR, 1st Edition : McGuire

Test Bank for NUTR, 1st Edition : McGuire
Test Bank for NUTR, 1st Edition : McGuire
Test Bank for NUTR, 1st Edition : McGuire

1. Test Bank for NUTR, 1st Edition : McGuire
download
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-nutr-1st-edition-
mcguire/
Find test banks or solution manuals at testbankbell.com today!

2. We believe these products will be a great fit for you. Click
the link to download now, or visit testbankbell.com
to discover even more!
Test Bank for NUTR, 1st Edition
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-nutr-1st-edition/
Test Bank for Nutritional Sciences From Fundamentals to
Food, 3rd Edition : McGuire
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-nutritional-sciences-
from-fundamentals-to-food-3rd-edition-mcguire/
Test Bank for Nutritional Sciences: From Fundamentals to
Food, 3rd Edition, Michelle Shelley McGuire Kathy A.
Beerman
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-nutritional-sciences-
from-fundamentals-to-food-3rd-edition-michelle-shelley-mcguire-kathy-
a-beerman/
Test Bank for ECGs Made Easy, 5th Edition : Aehlert
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-ecgs-made-easy-5th-
edition-aehlert/

3. Test Bank for Statistics: Learning from Data, 2nd Edition,
Roxy Peck Tom Short
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-statistics-learning-
from-data-2nd-edition-roxy-peck-tom-short/
Test Bank for Lutz’s Nutrition and Diet Therapy, 7th
Edition, Erin E. Mazur Nancy A. Litch
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-lutzs-nutrition-and-
diet-therapy-7th-edition-erin-e-mazur-nancy-a-litch/
Microeconomics An Intuitive Approach with Calculus 2nd
Edition Thomas Nechyba Test Bank
http://testbankbell.com/product/microeconomics-an-intuitive-approach-
with-calculus-2nd-edition-thomas-nechyba-test-bank/
Test Bank for Educational Psychology, 7th Canadian
Edition, Anita Woolfolk, Philip H. Winne, Nancy E. Perry
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-educational-
psychology-7th-canadian-edition-anita-woolfolk-philip-h-winne-nancy-e-
perry/
Test Bank for Personal Finance Turning Money into Wealth,
7th Edition Arthur J. Keown
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-personal-finance-
turning-money-into-wealth-7th-edition-arthur-j-keown/

4. Fundamentals of Advanced Accounting 8th Edition Hoyle Test
Bank
http://testbankbell.com/product/fundamentals-of-advanced-
accounting-8th-edition-hoyle-test-bank/

5. 87
© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted in a
license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.
NUTR, 1st Edition : McGuire

Full chapter download at: https://testbankbell.com/product/test-bank-for-nutr-1st-edition-
mcguire/

Chapter 1 – Why Does Nutrition Matter?

True/False

1. Carbohydrates, proteins, vitamins, and minerals are classified as macronutrients.
2. Both organic and inorganic compounds contain carbon.
3. In order for a food to carry the USDA organic seal it must contain at least 95% organic ingredients.
4. Vitamins can be converted directly into energy within cells.
5. The higher the caloric content of a food, the less ATP can be produced from it.
6. Researcher bias is avoidable by blinding researchers and subjects about who is receiving treatment.
7. In a double-blind study the investigator knows whether a subject is in the treatment or control group.
8. Life expectancy is the average number of years of life remaining for a person.
9. Infectious diseases are the leading causes of death in America.
10. A poor diet is part of the cause of chronic degenerative diseases.

Multiple Choice: Fact Recall Based

1. The best definition of nutrition is:
A. the science of how living organisms
obtain and use food to support
processes required for existence.
B. the study of essential nutrients.
C. the study of newly identified
compounds that benefit health.
D. the science of weight loss.

2. A _____ is a professional who has been
trained specifically to help people make diet
and food choices to support a healthy
lifestyle.
A. medical doctor
B. nutrition scientist
C. registered dietitian
D. chiropractor

3. An essential nutrient is one that
A. a person must consume upon
awakening each day.
B. must be obtained from the diet to
sustain life.
C. sustains life, but is not necessarily
obtained from the diet.
D. may not be required under certain
conditions.

4. A nutrient that is normally nonessential but
becomes essential under certain conditions
is called
A. an essential nutrient.
B. a nonessential nutrient.
C. a conditionally essential nutrient.
D. a phytochemical.

6. 88
© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted in a
license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.
5. Proteins, carbohydrates, lipids, and water
are classified as
A. functional foods.
B. phytochemicals.
C. micronutrients.
D. macronutrients.

6. Vitamins and minerals are classified as
_____ because only small amounts are
required each day.
A. macronutrients
B. micronutrients
C. phytochemicals
D. minor nutrients

7. _____ are non-essential compounds found in
plants that may produce health benefits.
A. Functional vitamins
B. Phytochemicals
C. Zoochemicals
D. Zoonutrients
8. _____ are non-essential compounds found in
animals that may produce health benefits.
A. Phytochemicals
B. Zoochemicals
C. Phytonutrients
D. Functional vitamins

9. Functional foods are foods that
A. are sterile.
B. are organic.
C. have a long shelf-life.
D. contain large concentrations of nutrients
or phytochemicals or zoochemicals.

10. Dietary fiber is a _____ important for
maintaining the health of the digestive
system.
A. protein
B. carbohydrate
C. lipid
D. fat

11. The macronutrient class that is important for
structural aspects of the body (such as
muscle and bone) and also helps to maintain
the immune system is
A. carbohydrate.
B. protein.
C. lipid.
D. fat.

12. One of the main functions of lipids in the
human body is
A. energy production.
B. bone development and structure.
C. muscular strength and development.
D. None of the above

13. Water is essential for human well-being
because
A. it serves as a solvent for chemical
reactions within cells.
B. it enables nutrient transport around the
body.
C. it helps to maintain body temperature.
D. All of the above

14. Vitamins are classified according to
A. their solubility in water.
B. their alphabetical names.
C. the amounts required to sustain life.

15. Cellular energy is stored in the form of
A. adenosine triphosphate (ATP).
B. glucose.
C. vitamins.
D. minerals.

16. A calorie is
A. a unit of measure used to express the
amount of energy in a food.
B. a number assigned to a food based on
the number of ingredients in that food.
C. a marker of the glucose content of foods.
D. an indicator of how vitamin-rich a food
is.

7. 89
© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted in a
license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.
17. Carbohydrates and proteins provide _____
calories per gram, while lipids provide
_____ calories per gram.
A. 4, 4
B. 4, 7
C. 4, 9
D. 9, 4

18. The scientific method consists of the
following three basic steps:
A. making an observation, proposing a
hypothesis, and collecting data.
B. making an observation, collecting data,
and analyzing results.
C. proposing a hypothesis, analyzing
results, and proposing a new
hypothesis.
D. proposing an observation, making a
hypothesis, and collecting results.

19. A hypothesis is
A. a complicated equation dividing two
variables.
B. a prediction about the relationship
between variables.
C. a list of variables to be studied.
D. a series of steps used by scientists to
explain observations.

20. A relationship where one variable is directly
altered by another is called
A. an intervention.
B. a cause-and-effect relationship.
C. a correlation.
D. an epidemiological relationship.

21. A study performed on a group of people
who are not asked to change their behaviors
in any way is best described as
A. an intervention study.
B. an epidemiologic study.
C. a randomized, controlled study.
D. a double-blind study.

22. In an intervention study, the control group
consists of
A. study participants who did not receive
the study treatment or intervention.
B. study participants who have been asked
to control their food intake.
C. study participants who received the
study treatment or intervention.
D. study participants who will be included
in a follow-up study.

23. At times, control subjects may experience an
apparent effect of the study treatment even
though they did not receive any treatment.
This phenomenon is called
A. the placebo effect.
B. a biased outcome.
C. the control effect.
D. a blinded outcome.
24. An experiment in which the participants do
not know whether they are receiving the
treatment or placebo but the scientists do is
called a
A. disorganized study.
B. double-blind study.
C. single-blind study.
D. cause and effect study.

25. Morbidity rate is defined as
A. the number of deaths that occur in a
population during a certain time period.
B. the number of infant deaths that occur
within a given year.
C. the number of illnesses or diseases that
occur in a population during a certain
period of time.
D. the number of illnesses or diseases that
occur in people over 65 years old during
a certain period of time.


Multiple Choice: Application Based

8. 90
© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted in a
license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.
26. The science of nutrition involves
understanding how
A. living organisms obtain and use food to
support processes required for
existence.
B. nutrients are utilized for energy or
regulation of important chemical
processes.
C. nutrient needs change as we age.
D. All of the above

27. Babies require 4 essential dietary lipids to
support growth and development, whereas
older children and adults require only 2
essential dietary lipids. The lipids required
in babies are examples of
A. conditionally essential nutrients.
B. nonessential nutrients.
C. unclassified nutrients.
D. phytochemicals.

28. Grains, cereals, and fruits are good food
sources of
A. proteins.
B. carbohydrates.
C. lipids.
D. fats.

29. The main source of energy for cells under
normal conditions is
A. glucose.
B. protein.
C. lipids.
D. vitamins.

30. The basic molecular structure of proteins
differs from that of carbohydrates and lipids
because, along with carbon, hydrogen, and
oxygen, protein molecules also contain
A. nitrogen.
B. calcium.
C. sodium.
D. magnesium.

31. Meats and beans are good food sources of
A. fats.
B. lipids.
C. proteins.
D. carbohydrates.

32. Energy-yielding nutrients are all
A. zoonutrients.
B. phytonutrients.
C. micronutrients.
D. macronutrients.

33. Energy may be defined as
A. the capacity to do work.
B. kilocalories.
C. a cellular product stored within ATP.
D. All of the above

34. If a slice of bread contains 15 grams of
carbohydrates, 3 grams of protein, and 1
gram of lipids, how many calories does it
provide?
A. 96
B. 76
C. 81
D. 171

35. The relationship between the time children
go to bed and the time the sun goes down is
best described as
A. an intervention.
B. a cause-and-effect relationship.
C. a correlation.
D. an epidemiological relationship.

36. An investigator wanted to determine the
effect of egg consumption on cholesterol
levels. She asked subjects to consume 3 eggs
per day for three weeks and tested their
cholesterol levels before and after the 3
weeks. This type of study is an _____ study
and should also include a _____ group.
A. epidemiologic, control
B. epidemiologic, blinded
C. intervention, random
D. intervention, control

9. 91
© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted in a
license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.
37. If an investigator designs an intervention
study with a control group, that group will
receive a _____ instead of the study
treatment.
A. panacea
B. placebo
C. half-dose
D. None of the above

38. The gold standard study design for
intervention studies is called
A. a random study.
B. a single-blind study.
C. a randomized, single-blind,
uncontrolled study.
D. a randomized, double-blind, placebo-
controlled study.

39. “Where was the study published?” is one of
the questions that can be helpful in
determining if a nutrition claim is hearsay or
has a scientific basis. What type of
publication is likely to be the most reliable
source of nutrition information?
A. A local newspaper
B. A blog written by a food writer
C. A fitness publication
D. A peer-reviewed journal

40. An important aspect of a randomized,
double-blind, placebo-controlled study is
that subjects
A. must receive both treatment and
placebo.
B. must be blinded as to whether they are
in the treatment or placebo group.
C. must be assigned to the treatment or
control group by the investigator.
D. must be aware of whether they are
receiving the treatment or placebo.
41. If someone wants to know how many
people have died in a certain population
during a specific time period, he or she
would ask about the
A. mortality rate.
B. morbidity rate.
C. life expectancy.
D. life span.

42. Which of the following is true concerning
trends in infant mortality rate and life
expectancy in the United States over the
past century?
A. Infant mortality rates have decreased
and life expectancy has increased.
B. Infant mortality rates have increased
and life expectancy has decreased.
C. Infant mortality rates have decreased
and life expectancy has decreased.
D. Infant mortality rates have increased
and life expectancy has increased.

43. Compared with non-infectious diseases,
infectious diseases
A. are longer in duration.
B. are less likely to be curable.
C. are caused by pathogens.
D. are not contagious.

44. Chronic degenerative diseases are
characterized by all of the following except:
A. They are non-infectious.
B. They develop quickly.
C. They cause tissues to breakdown over
time.
D. They result in loss of tissue function
over time.

45. As a society develops into a more
industrialized economy, the accompanying
shift from under-nutrition to over-nutrition
is referred to as the
A. French paradox.
B. nutrition transition.
C. nutrition conundrum.
D. industrialization of nutrition.

10. 92
© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted in a
license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.


Answer Key Note: ANS = correct answer; REF = page reference; TOP = section/objective

True/False
1. ANS: F REF: 5 TOP: 1.2
2. ANS: F REF: 5 TOP: 1.2
3. ANS: T REF: 5 TOP: 1.2
4. ANS: F REF: 8 TOP: 1.3
5. ANS: F REF: 9 TOP: 1.4
6. ANS: T REF: 12 TOP: 1.5
7. ANS: F REF: 12 TOP: 1.5
8. ANS: T REF: 16 TOP: 1.7
9. ANS: F REF: 18 TOP: 1.7
10. ANS: T REF: 19 TOP: 1.8

Multiple Choice
1. ANS: A REF: 3 TOP: 1.1
2. ANS: C REF: 3 TOP: 1.1
3. ANS: B REF: 4 TOP: 1.2
4. ANS: C REF: 4 TOP: 1.2
5. ANS: D REF: 5 TOP: 1.2
6. ANS: B REF: 5 TOP: 1.2
7. ANS: B REF: 6 TOP: 1.2
8. ANS: B REF: 6 TOP: 1.2
9. ANS: D REF: 6 TOP: 1.2
10. ANS: B REF: 7 TOP: 1.3
11. ANS: B REF: 7 TOP: 1.3
12. ANS: A REF: 7 TOP: 1.3
13. ANS: D REF: 8 TOP: 1.3
14. ANS: A REF: 8 TOP: 1.3
15. ANS: A REF: 8 TOP: 1.4
16. ANS: A REF: 9 TOP: 1.4
17. ANS: C REF: 9 TOP: 1.4
18. ANS: A REF: 9 TOP: 1.5
19. ANS: B REF: 10 TOP: 1.5
20. ANS: B REF: 11 TOP: 1.5
21. ANS: B REF: 11 TOP: 1.5
22. ANS: A REF: 12 TOP: 1.5
23. ANS: A REF: 12 TOP: 1.5
24. ANS: C REF: 12 TOP: 1.5
25. ANS: C REF: 16 TOP: 1.7
26. ANS: D REF: 3 TOP: 1.1
27. ANS: A REF: 4 TOP: 1.2
28. ANS: B REF: 7 TOP: 1.3
29. ANS: A REF: 7 TOP: 1.3
30. ANS: A REF: 7 TOP: 1.3

11. 93
© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted in a
license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.
31. ANS: C REF: 7 TOP: 1.3
32. ANS: D REF: 8 TOP: 1.4
33. ANS: D REF: 8-9 TOP: 1.4
34. ANS: C REF: 9 TOP: 1.4
35. ANS: C REF: 11 TOP: 1.5
36. ANS: D REF: 12 TOP: 1.5
37. ANS: B REF: 12 TOP: 1.5
38. ANS: D REF: 13 TOP: 1.5
39. ANS: D REF: 13 TOP: 1.6
40. ANS: B REF: 12 TOP: 1.5
41. ANS: A REF: 16 TOP: 1.7
42. ANS: A REF: 16 TOP: 1.7
43. ANS: C REF: 17 TOP: 1.7
44. ANS: B REF: 17 TOP: 1.7
45. ANS: B REF: 19 TOP: 1.7

12. Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

13. IV.
Görgei táborában az utóbbi napokban többen fordultak meg a
képviselőházi pártok és a magyar miniszterium emberei közül, a kik
mind azzal a hírrel tértek vissza, hogy a hadsereg általában igen
rosszúl van hangolva a nemharczos hazafi osztályok iránt.
Most nincs itt az ideje annak okairól beszélnem.
Ennek az eredménye bizonyos nyomasztó bizalmatlanság,
kétkedés, őszinteség-hiány volt mind a két részről, a mi gonosz
álomnyomásként nehezedett a kedélyekre. Görgei volt az a pont, a
hol a félelem és a bizalom egymással érintkezének.
Az előbbeni napokban különös összejövetelei voltak a rejtélyes
emberrel nehány politikai nevezetes emberünknek.
Akármi eshetőséget kérdeztek tőle, mindenre azt felelte, hogy az
«természetes,» ez «úgy fog lenni»; semmit sem tudhattak ki tőle.
Végre Szemere elküldte hozzá Sz… gh képviselőt, hogy tanulja ki
a vezér akaratát s szükség esetén beszéljen jól a lelkére; azonban el
ne árulja, hogy őt a miniszterelnök küldé, mert akkor tartózkodó
lesz.
Sz… gh egyike a legnemesebb lelkű, őszinte embereknek, ki
tettetni egyáltalában nem tud, ki ennél fogva azon kezdte a beszédet
a vezérrel, hogy őt Szemere küldé s elmondott aztán mindent
őszintén, nyiltan, a mire választ akart nyerni.
És ez volt a legsikeresebb mód. A kinek a kabbalisztikus
válaszaiból az alattomos fürkészőnek lehetetlen volt eligazodni, az a
becsületes őszinteséggel, és szigorúan kérdező hazafi előtt nyílt,
őszinte lett, s elmondott neki mindent, mit ez tudni akart.
Másnap megérkezik hozzá Szemere: fölkeresi őt; a vezér a mint
meglátja, azon kezdi, hogy «tegnap beszéltem Sz… ghgal».
– Melyik Sz… ghgal? kérdi nagy csodálkozást tettetve a miniszter.

14. – A képviselővel.
– Úgy? Igen. Ismerem. Derék ember. – Mit akart itt?
Erre Görgei végig nézett hideg, fagyos tekintetével rajta – s azzal
elfordult és egy szót sem szólt hozzá többet.
Szemere tehát méltán, és egész ártatlan, semmit sem sejtéssel
állíthatá, hogy ez olyan eszeveszett ember, a kivel már beszélni sem
lehet.
Növelte a keserűséget az, hogy nehány kormánybiztos
teledicsekedte vele a környéket, hogy meg van bízva a kormánytól
Görgeit elfogni. Az absurdumoknak mindig legtöbb hivője akad.
Annyi bizonyos, hogy a kardnélkül járó emberre nagyon kevés
becsüléssel néztek a táborban, a melybe utolsó reménységünket
vetettük.
Augusztus 10-én találkozott Nyáry Görgeivel. Miért nem egy
héttel előbb? Talán minden egészen más fordulatot veende akkor.
Görgei el volt keserítve s a mi legjobban hatott ellenszenveire: ez
kormányférfiaink őszintétlensége volt. Ezért lett nagy hatással rá egy
olyan férfival találkozása, ki, mint ismerjük, egész a kíméletlenségig
őszinte; ki életét nem félti, vagyon után nem vágyik, hatalomra nem
féltékeny, dicsőségre nem hiú, és a mellett minden ízében becsületes
hazafi, s a mi fődolog, neki semmi tekintetben nem vetélytársa, vagy
előljárója.
– Legyen ön őszinte irántam, mondá Nyári és mondja meg
nyíltan, van-e még reménye valamit kivihetni?
A vezér komolyan helyt állt a kérdezőnek és válaszolt:
– Abból, a mit önnek mondani fogok, látni fogja, hogy őszintén
beszélek. Reményem van, de az nem a magyar respublika fölállítása,
nem is egy európai háború, hanem egy «becsületes békekötés».
Harczolok, de nem a győzelemért többé, hanem a békességért. A
nyomor az országban iszonyatos; a katonaság el van csigázva: ez így

15. sokáig nem tarthat; mikor az oroszok a váczi-csata után
parlamentairt küldtek hozzám, mindenki azt kérdezte: tán békét
ajánlanak?
– Szegeden is ez a hír járt; – és mit ajánlottak?
– Semmiségeket. Határozatlan alkudozásokba akartak velem
elegyedni, s e végett 48 órai fegyverszünetet engedtek; de mire én
azt feleltem, hogy fegyverszünetet se nem kérek, se nem adok. Itt
egyszerre azt a hírt kezdte valaki terjeszteni, hogy a tiszteknek az
orosz seregbe való átállhatás volna megajánlva, rangjok megtartása
mellett. E hír kútfeje előttem ismeretlen, én siettem azt megczáfolni,
mert az nem igaz, nem lehet és nem is fogadná el derék ember.
– S miért utasította ön vissza a fegyverszünetet?
– Mert azalatt idejük lett volna seregeiket körülem összevonni, s
úgy hiszem, az alkudozás is csak e czélból volt megajánlva.
– S mi volna tehát az annyit emlegetett orosz sympathia?
– Az, mit jó katona érez jó katona iránt. A huszárok és kozákok
az előőrsökön egymást kulacsból itatják, a tisztek fraternizálnak, a
foglyok barátságot kötnek; hanem ebből senki se következtesse azt,
hogy az orosz minisztertanács a mi kedvünkért európai háborút
idézzen elő.
– Önnek mindenesetre addig kellene lépéseket tenni, a míg
tekintélyes hadserege van, háborút is csinálhatni.
– Azt én nem tehetem. Kormány én nem vagyok. A mostani
kormánynyal pedig ezek nem akarnak beszélni; kénytelen voltam a
magam részéről azt válaszolni, hogy én jelenleg még csak a kormány
által kinevezett fővezér sem vagyok, csupán többség által választott
hadparancsnok.
(Mint tudjuk: Szegeden az országgyülés többsége nevezte ki
Görgeit az összes magyar hadak fővezérének.)

16. – S miből tudja ön azt, hogy a mostani kormánynyal nem
akarnak beszélni?
– Meg volt próbálva. – Mikor ezelőtt nehány nappal Szemerével
beszéltem, azt mondá, hogy a forradalom ügyét csak a diktátori
hatalom mentheti meg. Szükség azonban, hogy két diktátor legyen:
egy katonai és egy polgári. Ez utóbbi természetesen ő. Azt feleltem
neki, hogy én két diktátort egyszerre nem tudok képzelni. A
diktátura eszméje kizárja az osztakozást. Polgári diktátort pedig épen
nem ismerek.
– S ha ön maga lenne az, mit fogna tenni?
– Azt nem igérem, hogy fényes győzelmeket fogok aratni, hanem
azt igen, hogy ha az összes magyar seregeket egyesithetem, azokkal
oly tekintélyes pozicziót foglalhatok el, a hol a világ két első
hatalmasságának sem váland szégyenére, velem alkuba bocsátkozni.
– És ha még sem akarnák azt tenni?
– Akkor megverekszem velük. Tud még az én katonám verekedni,
kivált ha a téli ellenséget látja majd maga előtt. Ha nem győzök is,
de rendben visszavonulok, újra álláspontot foglalok, mindaddig, a
míg békére nem hajolnak. Azt már csak láthatják, hogy el nem
tudnak fogni.
– Ha ez a szándéka önnek, miért nem siet a déli seregekkel
egyesülni?
– Rá érünk. Az orosz nem fog bennünket üldözni többé.
Ez igen nevezetes mondás; jó lesz, rajta hosszan gondolkozni,
egy kicsit a térképet is kézbevenni. Görgei Szalontán volt mintegy 25
ezer emberrel; Dembinszky Temesvár alatt 40 ezerrel; vele szemközt
Haynau nem sokkal többel. Váradon volt Paskevics Görgeitől három
katonai napi járatra; hogy mi történhetett volna akkor, ha
Dembinszky az ellenséges Temesvár helyett Arad felé jő, s ott a
három sereg találkozik, míg a negyedik (az orosz) három
állomásnyira elmarad tőlük?

17. Azonban ez illuzióját a vezérnek hamar lerontá Nyáry.
– Ámde a déli sereg ezalatt folyvást távozik és pusztul.
– Az én intézkedéseim szerint közelednie kellene. Egyébiránt, ha
én sietek, ismét nem érünk czélt. Mihelyt egy kis lélekzethez jövünk,
megint elbizottak fogunk lenni. A mi uraink nincsenek még eléggé
megijedve.
– Az ön megérkezte határozó lenne. Miért időzött annyit
Tokajnál? miért nem jött mindjárt Tisza-Fürednél keresztűl?
– Azért kerültem Tokaj felé, hogy Kazinczy hadtestét vonjam
magamhoz. A mint az országgyülés fővezérnek kinevezett, rögtön
intézkedtem, hogy a szélylyelhányt hadseregek, a mik együtt 110
ezer főre mennének még, siessenek velem csatlakozni, és még eddig
egyetlen egy dandár sem jutott el hozzám; úgy látszik, mintha
másfelől valaki az én parancsaimmal épen ellenkezőket osztogatna.
Kazinczyra két napig vártam, ő tizenötezer emberrel elmaradt, s én
vesztettem két napot; Dembinszky pedig 40 ezer emberrel oly irányt
vett, melyből azt látom, hogy inkább tőlem siet, mint felém.
V.
Estebédnél együtt találtam Görgeit egész táborkarával.
Sebesült fején keresztül fehér pontos kék selyem kendő volt
kötve. Voltak, a kik később ezt is árulási jelenségül számíták be neki,
mert e kendő a pétervári udvar szineit viselte.
Ott ült az asztal egyik szegletén, a hol épen hely jutott számára,
környezete demokrát rangtalanságban ülte az asztalt körül.
Ott volt Piller, kit még Komáromból ismertem, mint Bakonyi
segédét, most alig ismertem rá, övig érő fekete szakállától; ott ült

18. Leiningen, szép szőke, komoly ifjúdad arcz. Izmos, életerős
termetéből még félszázados élet reménye igérkezék.
Görgei maga mellé ültetett, s tréfálva kérdezé, hogy mitől ijedtek
meg az uraságok olyan igen Aradon?
– Úgy gondolom, hogy vagy az osztrák, vagy az orosz seregek
közeledésétől.
– Ha az oroszok volnának közel, régen elfogták volna őket, az
orosz ravasz.
– Megbocsát ön, ha kiváncsiságom indiskrétté tesz. Azt hallottam,
hogy ön a zsolczai csata után egy pár pisztolyt kapott emlékül,
melyek egyikére az volna felírva: «Görgei Arthurnak, midőn
körülfogott seregeit csodás vitézséggel megmenté, emlékül, halálos
ellensége, Paskievics.»
– A tárgy igaz; hanem már látszik, hogy sok poéta kezén ment
keresztül. Pisztolyokat kaptam e napon, de semmi verseket hozzá;
nem is Paskievics herczegtől.
S ezzel inte egyik segédének, hogy mutassa elő a hozott
fegyvereket.
Három pisztoly volt, antikszerű ezüst veretes agygyal, egyik
drótcső, franczia mű, a másik kettő Lazzarino.
– Azért, ha a csatában találkozunk, saját pisztolyainkkal is
megöljük egymást, – szólt Görgei, ismét félretétetve a halálos
ajándékot.
– Mennyi lehet a seregek létszáma, – kérdezém, – mik most
közvetlen az ön vezénylete alatt vannak?
– Nagyon megfogyott, – válaszolt erre elkomorultan Görgei. –
Csaták és szökések igen leapaszták.
– Szöknek is az ön táborából? – Kérdém elbámulva.

19. E csudálkozásomra Leiningen közbeszólt.
– Mit gondol ön, mennyi maradozott el tőlünk, mióta Komáromot
elhagytuk?
Nagyot akartam mondani: «ezer?»
– Nyolczezer.
– Hallatlan! mi növelte ennyire e számot?
– Sanyarúság, éhség, elkényszeredés.
Egy ezredes vágott itt közbe:
– Hallgasson ön meg egy esetet: – Miskolczon innen egy
krumpliföldben két közvitézt látok meglapulva, mindkettő az előttünk
menő hadtesttől maradt el. Ismertem a zászlóaljukat: derék
verekedők voltak. – Egyik feküdt a földön, a másik guggolt és
foghegyen rágta – a nyersburgonyát, mit akkor tépett fel a földből.
Én rájuk kiálték, hogy csatlakozzanak a sereghez. A melyik feküdt,
annak nagy okai voltak, parancsomra nem ügyelni, a másik vad,
elkényszeredett tekintettel néze fel rám s nyöszörögve mondá:
«hagyjon itt, ezredes úr, úgy sem messze mehetnék már.» – Én nem
hajtottam kértére, hanem újból ráriadtam, hogy költse fel a másikat
is, és álljon a sorba! – «Költhetem már ezt: – válaszolt erre keserüen
a honvéd, – egy órája, hogy meghalt éhen, én is mindjárt mellé
fekszem.» Leszálltam hozzá. A földön fekvő már hulla volt, az élőnek
odaadtam megmaradt profuntom darabját, s lovagoltam odább. –
Ilyen ellenség is van ám a csatában.
– Valót beszél. – Mondá rá a vezér.
Nehány percz mulva egy szalontai gazda jött a vezérhez,
panaszkodva, hogy a katonák elhordták a kerítését tüzelőnek.
– «Elhordták», – kérdé a vezér keserű iróniával; – ez nagy
disciplina volt tőlük; másutt ott gyujtották meg, a hol találták s úgy
feküdtek mellé. Ne haragudjék érte, jámbor hazafi, három nap óta

20. veri már őket az eső, s még «ebben az esztendőben» nem háltak
fedél alatt.
A panaszttevő elkotródott. Fogalma sincs arról békés tűzhelye
mellett ülő embernek, hogy a nyomor nem tanult loyalis lenni.
Vacsora után egy fiatal művész, kit Görgei nagyon szeretett, s
mindig magával hordott, vette elő nyirettyűjét, s hatalmas varázs
hangokon húzta el az akkor legkedveltebb népdalokat: «Talpra
magyar!» «Ég a kunyhó, ropog a nád», – azután még azt, melynek
az a refrainje, hogy «Éljen a magyar». Olyan szépen húzta, hogy
nekem a szivem facsarodott el a gondolatnál, hogy talán egy hónap
mulva már a dalokat majd nem lesz szabad énekelni; keményszivű
urak megbüntetik érte még azt is, a ki dallamaikat az utczán
fütyörészi.
– Hiszi-e ön? – szólt e mélázásom közben Görgei, – hogy ez a
gyerek valaha európai hírű művész fog lenni?
Olyan kedvem volt akkor, hogy semmit sem hittem.
Pedig ebben igaza volt Görgeinek, mert az a nyirettyüs fiú abban
a piros bársony bluzban Reményi Ede volt.
Az orvos jónak látta figyelmeztetni Görgeit, hogy ideje volna
sebét beköttetni.
Mintha most is látnám azt a hosszú mély sebet. Valahányszor
kisértetbe jövök, hogy a kárhoztatás kövét felemeljem az egykori
fővezér feje ellen, mintha mindannyiszor e sebet látnám, e meg-
megnyiló, vércseppekben felelő sebet, és a vezér fájdalomtalan,
csukott ajkát mellé, és mintha előttem állana az a kemény tekintetű
szempár most is és mondaná: «látod, neked ez jobban fáj, a ki
nézed, mint nekem, a ki érzem».
Orvosa Orzsovenszky, egy magas barna fiatal férfi, nagy gonddal
ápolá a sebet, mely még akkor tört csontokat is vetett ki, s azt
mondta nekünk, hogy az a sebe Görgeinek még nem szűnt meg
halálos lenni.

21. Be jól járt volna vele!
VI.
Másnap délben indult tova Görgei hadteste. Az eső folytonosan
szakadt, a ki az ottani utakat ismeri, képzelheti, mivé lettek azok,
három napi esőzés után?
A városból pusztult a nép jobbra-balra a szerteeső falvakba. Az
nap már semmi, de semmi élelmi szert sem lehete kapni, még
kenyeret sem; a lakosok elrejték azt, hogy a nyomban levő orosz
seregnek legyen mit előadni, nehogy a várost boszúból elpusztítsák.
Egy muszka hadi-fogolylyal találkozám, kit egy «hadi költő»
barátom vezetgetett karon fogva. A fogoly valami herczeg fia volt
(van az oroszoknál elég) s jól beszélt francziául, értett németűl is.
Csak mosolygott, midőn a hadipacsirta szokott enthuziasmusával
hegyestűl-völgyestűl odaajánlotta Muszkaországnak Magyarországot
és a forradalmi seregeket.
– Nekünk ti nem kelletek, – felelt nagy őszinteséggel, – nem kell
országotok; ha ti még most sem tudjátok, hogy miért jöttünk ide? az
rátok nézve szomorú dolog.
Poéta barátom odasúgta fülembe: hogy ne igen hallgassunk a
fiatal emberre, a ki külömben jó fiú, – de hiszen arról ő muszkalétére
nem tehet, hogy a politikából egy szót sem ért.
A hadtest tova vonult Arad felé. Az egész magyar seregben ez
volt a legszebb hadtest, a III-ik és a VII-dik. Semmi sem mutatta
rajta az ellenség elől futó sereget. Rendben, tömegben vonult elől a
huszárság; utána hét ágyú, a nyolczadik vetágyú, azután a
gyalogság, oldalt egy-egy markotányosnő kétkerekű talyigájával,
utána ismét egy lovas üteg, a tüzérek ötével sorban fennültek az
ágyúszekéren, a kanócz kézben volt; jöttek a vörös sipkások,
megfogyott, de mindig hős csapat; utánuk ismét ágyúk, az ágyúk

22. után huszárok fehér csákókkal; ismét daczosképű, robogó gyalogság,
a manszwörthi viadorok, a hatvanharmadik zászlóalj; leghátul a
legjobb lovasütegek, és a Hunyady-huszárok kerek, vörös szalagos
és tollas kalapokkal; azt beszélték róluk, hogy ezeknek van legtöbb
szenvedélyük a kozák lándsákkal vitába keveredni. Fedezetnek voltak
hagyva.
Követte a sereg vonulását, oldalt és utána a minden rendű
menekvők és maradozók szomorú csapata, rendetlen tömegben
lepve el erdőket, mezőket, s bujkálva szerte a kukoriczaföldeken.
A dinnye akkor ért; a rendetlen, kiéhezett zagyva csoportok neki
estek az egészségtelen tápláléknak, a környék, melyen átvonultunk,
úgy tűnt elő a felszeldelt és elszórt dinnyéktől, mint valami csatatér,
a hol iszonyú sok lekaszabolt emberfő van elszórva.
Másnap érkezett meg a sereg Aradra.
Egy és ugyanazon szálláson voltam Nyáryval Aradon, melyben
Csányi és Görgei voltak. Csányi szobája Nyáryéra nyílt, Görgei az
emeleten lakott.
Semmi hang, semmi szó el nem kerülheté figyelmemet, a mi az
utolsó napok alatt, e szobákban mondatott; most is oly rettenetesen
jelen van előttem minden alakja e soha ki nem törülhető emléknek,
mintha az multtá lenni soha nem bírna.
Az általános hit, melyben katona és nem katona megállapodott,
ez volt: visszavonulni a Dunántúlra s Komárom előtt foglalni újra
állást. Klapka diadala már ekkor tudva volt; a hid még a mienk volt,
melyen Kmetty átjött a Dunán, külömben is volt a sereggel egy
teljesen felszerelt hídkészlet. Egyébre nem gondolt senki.
Még azon este, hogy Aradra érkezénk, jött Görgeinek egy futárja
Debreczenből, az orosz fővezértől. Beszélte, mily kitüntetéssel
fogadták az oroszok eleinte, a vele volt huszárokat aranyakkal,
rubelekkel ajándékozák meg, sőt maga Rüdiger tábornok kisérte el
az előőrsökig, s ez így ment – egész a fővezér, Paskievics

23. hadiszállásáig, ott azonban már igen hidegen bántak vele és semmi
jóval sem bíztatták. Pöltenberg tábornok, ki szintén parlamentaireűl
küldetett, még nem érkezett vissza.
11-én reggel a magyar kormány férfiai egy okiratot
szerkesztettek Csányi szobájában, mely felszólitás volt a
kormányzóhoz, hogy a hatalmat tegye le Görgei kezébe.
Az okiratot aláírta legelől Csányi, s egy óranegyed mulva Aulich.
A többi minisztereket is hivatták.
Megjelent nemsokára Vukovics s szintén aláírta. Valamivel
későbben jött Szemere.
Csak az ő arczán nem látszott meg az a gondolat, a mitől
bennem majd szétszakadt a szív.
Eléje adták az iratot: «mi ez?» kérdezé.
– Olvasd és írd alá. – Szólt hozzá Csányi.
A miniszterelnök olvasá és mosolygott; de oly keserűen és
fagyosan.
– Nincs rá szükség, hogy aláírjam, hárman vagytok már alatta, az
okirat érvényes, elküldhetitek.
És nem írta alá.
A felszólítási oklevelet azután összehajtogatták, lepecsételték s
beküldték a várba.
A beszélgetés közömbös tárgyakra tért át. Hideg vérrel
mondogatta minden ember, hogy holnap talán sokkal kevesebben
leszünk, hogy most már igazán szemközt áll mindenki a halállal. Még
ekkor a «halál» neve alatt mindenki a csatát értette.
Csányi sajnálkozott azon, hogy az utóbbi napok eseményeiről
nem vitt naplót.

24. – Tehát az előbbiekről vittél? – kérdezé Szemere.
– Még pedig kommentárokkal! – viszonzá Csányi, szúró-
tekintettel Szemerére, kivel sok ellenkezése volt.
– Én magam nem írtam naplót; – szólt Szemere; – az
eseményekre azért tisztán emlékezem, igen jó emlékezőtehetségem
van.
Azzal vette kalapját: Isten hozzádot mondott a társaságnak s
indult kifelé.
Én az ajtó mellett álltam; mikor mellettem elhaladt, odafordult
hozzám s elég fennhangon ezt mondá:
«Bizony elvesztette Görgei Magyarországot.»
Most is előttem áll a mosolygó arcz, mely e szavak után egy
percz mulva eltűnt előlem; maig is emlékezem e keserű mosolyra,
egy férfi mosolyára, ki azon perczben hazát, vagyont, családot,
jövendőt elveszített, kinek még csak útlevele sem volt, hogy
meneküljön, sem félretett pénze, hogy másutt megéljen, sem
családja jelen, hogy attól búcsút vegyen, csak mérhetetlen
büszkesége: nem sírni akkor, midőn «ennyit» elveszített.
VII.
A következő nap egy perczre sem találkoztam Görgeivel; csak
annyit hallottam, hogy Csányival együtt a várban vannak, a
kormányzóval értekezni.
Délben Dániel képviselőnél voltunk ebéden Nyáryval és Kiss
Ernővel, midőn Új-Arad felől erős ágyúzás kezdett hallatszani; arra
átmentünk mind a Maroson, s még láttuk a csata végét, mely Nagy
Sándor hadteste és a császári hadseregek között kifejlődött. Egyes
kiáltások az ellentáborból, mint «vivát Jellasich» áthatottak hozzánk,
hogy az ágyúzás megszűnt.

25. Estefelé a másik két hadtest is megkezdte átvonulását a
Maroson; honvédtisztek, asztalraterített térképről értekeztek a
holnap reggeli csataterv felől, mely Haynau seregét Görgei és
Dembinszky seregei által két tűz közé szorítandja.
Késő este jött vissza Csányi Kossuthtól. Tizenegy óra volt. Azért
tudom ilyen pontosan az órát, mert életemnek ez volt
legrettentesebb forduló pontja.
Mondá, hogy a kormányzó mindennemű hatalmát letette Görgei
kezébe, s a fővezér, ki most már diktátor, azonnal rendelkezéseket
tőn, hogy csapatai induljanak Dembinszky seregével egyesülni, a mi
kezdete lesz egy talán oly hosszú csatának, a milyen volt a Hort és
Iszaszeg közötti. Tehát holnap kezdődik a végső eldöntő harcz.
A végső eldöntő harcz!
Ez volt az első megnyugtató eszme, a min lelkem két hónapi
hánykodás után megnyugodott.
Tehát holnap kezdődni fog.
Mindenki lefeküdt a háznál, a gyertyákat eloltogatták, én a földön
feküdtem leteritett gubámon s hallgattam az ablakunk alatt
szakadatlanúl folyó robajt; a csendben, dobszó nélkül vonuló
hadsereg lépteinek moraját.
Nincs dajkamese, nincs dallam ennél altatóbb! A hős fiúk
indulnak a csatába!
Így gondolám ki magamban: most e halk, együtésü léptek
moraján csendesen elalszom; majd mikor aztán jönnek a nehéz
ágyúk, azoknak dübörgésére fölébredek; egy kard van a fejem mögé
támasztva, azt felkötöm, felöltöm köpenyemet, s észrevétlenül
kisuhanok az alvó házból, odasorakozom a tüzérség közé; – ott is
érek még valamit.
Ez oly boldog, olyan nyugalmas gondolat volt, hogy ott a kemény
földön elszenderedtem rajta.

26. … De mielőtt e nehéz, dübörgő ágyúk jöttek volna, egy kéz
ébreszte fel, mely vállamat érinté. Feltekinték, s Nyáryt láttam
magam előtt, felöltözve; a gyertya ismét égett a szobában.
– Öcsém, be édesdeden alszol; – mondá Nyáry, – Dembinszky
serege szét van verve; – vége mindennek!
Milyen álom, és milyen ébredés!
A halálra ítélt ébredése ennél nem iszonyúbb, ki családja körében
álmodta magát, s kit azzal ébresztenek fel, hogy vár a halottas
szekér!
E pillanat emlékeinek leírását megtagadja tőlem a sziv,
megtagadja a kéz; annyit mondhatok, hogy ez beillik «kóstolónak az
örök kárhozatból!»
VIII.
Egy sebesült tiszt érkezett a temesvári csatából, ki e hírt hozta,
melyet később Guyon tudósitása megerősített. Guyon, ki a rossz
híreket nem szokta nagyítani, tudósítá a kormányt, hogy Dembinszky
serege tökéletesen szétveretett. Kmetty Lugoson védte túlnyomó erő
ellen a sereg maradványainak menekültét, Mészáros és Vetter
törökföldre indultak, segédeik visszajöttek Aradra.
Ütközetről e percztől fogva senki sem beszélt.
Csak az volt a kérdés: merre lehet még menekülni?
Nyáry azt mondá barátainak, hogy maradjanak együtt s várják be
nyílt homlokkal, a minek meg kell történni, legalább ne essék rajtuk
az a szégyen, hogy a nemzet képviselőit kukoriczák közt,
mocsárokban fogdossák össze, mint egy szétszaladt guerilla
csapatot.

27. Csányi hidegvérrel ajándékozá el értékesebb holmiait, könyveit,
pisztolyait olyan embereknek, a kikről azt hitte, hogy túl fogják élni.
Midőn Nagy Sándor fájó sarkasmussal mondá előtte: vajjon közölünk
hányan válnak meg a fejüktől? «Mi ketten bizonyosan» felelé rá az
öreg honfi, komolyan, hideg vérrel.
Mikor pisztolyait osztogatta, én kértem, hogy adjon nekem is
egyet.
Szemembe nézett, s azzal haragosan elutasított:
«– Tedd, de ne mondd…»
Én nagyon elszégyenlettem magamat, hogy arczom elárulta, mire
gondolok s kimentem a szobából.
Kiss Ernő utánam jött s megfogva karomat addig beszélt hozzám,
míg kibeszélte fejemből azt a sötét gondolatot, a mit már
homlokomon lehetett olvasni.
Ő volt az, a ki rábeszélt, hogy kedvem legyen, újra kezdeni azt a
megsiratott drámát, a minek élet a neve; ő volt az, a ki arra a
határozatra birt, hogy meg ne adjam magamat sem a sorsnak, sem
embernek, sem a halálnak, s nem bántam meg, hogy ezt tettem és
köszönöm neki a föld porában azt a szót, a mi sorsomon határozott.
– Önnek neje is van…
Nőm Gyulán maradt el tőlem, odáig minden nyomorúságon
átkisért; elhatározám, hogy visszajutok hozzá, ha lehet.
Este nyolcz órakor érkezett meg Pöltenberg Paskievicstől. Az
orosz fővezér utolsó válasza volt: «Föltétlen megadás.»
Ez volt az utolsó elvesztett reménység.
S mintha a sors tréfát akart volna üzni az eltiportakkal, épen
akkor érkezett meg a «Messenger» angol lap azon száma, mely a
britt országgyülésen tartott beszédeket közli a magyar ügyek fölött.

28. Csalhatatlan gyógyszer, – egy halott számára.
IX.
Az aztán következő jelenetek csak másolatai a negyednap
előttieknek.
Ugyanazon tanácstalan készülődés, csak hogy nem azon tréfás
alakok többé, hanem a szomorúság, a kétségbeesés tragikus képei.
A férfiak, kik találkoztak egymással, álöltözetekben, elmásított
arczczal, nem nevettek most egymásra, hanem sirva fakadtak,
egymásra borultak, úgy váltak el. Sokan nem is látták egymást
többet.
Az utczán mindenki búcsúzott egymástól.
Legnagyobb ellenségek, politikai antagonisták, egymást
föltalálva, kiengesztelten nyújtának kezet, – épen mint egy elsülyedő
hajón. – A képviselők, kik elhatározák ott maradni, ott ültek sorban a
piaczon, a fal mellett, a boltok lépcsőin, a puszta földön, búsan,
szótlanúl.
Nekem a római senatus jutott eszembe, mely a Gallusok jöttekor
a forumon sorban ülve várta be az ellenség bosszúját.
Este felé kiszedték a Maros hídját, mely a várat a várossal
összekötve tartá, az egész hadsereg visszavonatott; a vár védelmére
rendelt sugárágyúk, miknek Temesvár alúl kellett volna
megérkezniök, ezentúl oda be nem juthattak. Másnap az útban
találkoztunk velök.
Hajnal előtt nem lehetett a hadseregnek megindulni, mert a
menekvők szekerei oly sűrű tömegben torlottak meg a városból
kivezető széles főutczán, hogy azok közt utat nyitni teljes
lehetetlenség volt.

29. E várakozás alatt találgatta mindenki jövendő sorsát. Legtöbben
azt hivék, hogy az Szibériában fog végződni.
Csányi nagy lemondással jegyzé meg:
– Bizony nehéz lesz már ilyen öreg embernek, mint én,
hozzászokni ahhoz, hogy megkancsukázzák.
Egy fiatal rokona járt vele, azt bíztatta, hogy hagyja el, ne kisérje
tovább balsorsa elé. Hanem az ott maradt vele s nem tudom hová
lett.
Ez utolsó estén családapák leveleket írtak otthon levő
szeretteiknek, s azokat menekülni készülő fiataloknak átadták;
némely levél soká nedves maradt.
Aztán az iratokat, mik másokat bajba keverhetnének, égették el;
mindent akép, a hogy egy öngyilkolásra készülő szokta tenni.
Éjfél után két órakor jelenté a vezérnek a Hunyady-huszárok
egyik tisztje, hogy az út megnyílt, azzal szekérre ültek mind, s
indultak Világos felé.
Túl a Maroson látszottak az osztrák seregek elszórva csillámló
őrtüzei.
Simánd felől, a szürkület ködében, kivehetők voltak az orosz
előőrsök dárdahegyei.
X.
Még azon éjjel az egész hadsereg átvonult Világos alá.
Annyi fájdalom közt legjobban fájt az ellenszenv, a mit
honvédeink nyiltan mutattak a polgári osztály bajtársai iránt.
Nem mondhatom, hogy az ellenszenv igaztalan volt.

30. A jó katona, ki annyi csatában tette ki magát a halálnak, ki azzal
a tudattal pazarolta vérét, tűrt nyomort, sanyarúságot, hogy
mindezen áldozatot hona boldogságáért hozza; – most minket okolt,
hogy ez áldozatok eredményét belviszálkodásaink, egymás iránti
féltékenységünk porba ejté.
Úgy szégyenlettem magamat a porfedett vitézek előtt.
A következő napot már nem vártam be Világoson.
Még egy szomorú emlékkel nehezebben jöttem el onnan, mint
mások.
Ottlétem nehány órája alatt egyike legjobb barátaimnak, a pesti
vészbiróság elnöke, ki nem véritéletekkel, hanem bölcs
kegyelmezéssel tünteté ki magát, egyike a legmagasabb
szellemeknek, tiszta fő, igaz hazafi és becsületes ember: Molnár
József, – főbe lőtte magát.
És senkisem kivánta el tőle ezt az útját a férfias szabadulásnak!
sietnem kellett e helyről.
A mik ezután történtek Világoson és Aradnál, azoknak
körülményei ismeretlenek előttem.
Mint történt az, hogy Görgei nem volt képes legjobb barátait,
köztük Csányit, ki úgy viselte magát hozzá, mint édes apja,
megmenteni?
Azt sem teszem kérdésbe, hogy nem vonúlt Világos helyett
inkább Komárom felé? a merre nagyon elzárva nem lehetett az útja,
midőn Haynau Lugoson, Paskievics Váradon volt. Komáromban
legalább emelt homlokkal beszélhetett volna, nem a czár lábainál
fekve. Ez hadtudományi kérdés, s ahhoz én nem értek.
Nem volt czélom Görgeit sem menteni, sem vádolni.
A világosi katastropha nem a mi ügyünk, hanem a világhistóriáé.
Egész Európa feleljen arról; nem mi!

31. Ha volna törvényszék, mely e kérdésben itéljen, kit kellene
mentenem, kit kellene vádolnom?
Azokat a honfiakat-e, kik évtizedek nyomorát, csalódásait,
epesztő vágyát hordozzák szivükben a hontalanság üldöző kínja
mellett?
A hadvezéreket-e, kiknek még síremlékkel is adósok maradtunk?
A lengyel vezért-e, ki csak dicsőséget írt hazánk évlapjaira, s csak
sebeket vitt el innen magával?
Azt a férfit-e, kinek nagyravágyása az volt, hogy hazáját tegye
nagygyá?
Vagy azokat, kik kimondott elveikért férfiakként kiszenvedtek, de
meg nem törtek?
Vagy azt a népet, mely áldozni meg nem szünt, s melyet a
szenvedés honától el nem tántorított?
Vagy azt a közkatonát, ki húszszor rohant a halálba e szóval:
éljen a haza! s kiejté kezéből fegyverét, midőn azt mondták neki,
hogy «meghalt a haza?»
Van-e nekünk szükségünk e vádakra? kell-e itt itéletet kérnünk?
Nincs-e igazolva a történet előtt sorsunk fordulata e szókban:
«két világhatalom keze súlyosúlt rájuk, s ők kevesen voltak».
Csak egyikét is e világhatalmaknak azóta sem bírta leverni két
másik hatalom: csoda-e, ha a mi ifjú erőnk összetört egy óriás előtt?
Szorúlt-e a magyar név dicsősége arra, hogy ily kétségbeesett
harcz kimeneteleért egy embert áldozzon föl? Egy embert, ki legjobb
vitézeinek egyike volt, mint hadvezér és mint közkatona.
Én nem találok semmi gyönyört, annak, mi nagy volt,
elgázolásában. Fáj rálépnem arra, a ki elesett – és olyan magasról
esett.

32. Ha valaha, úgy ma nincs ideje a rekriminátióknak.
Ha kimondta a magyar nemzet azt, hogy ez évében az Úrnak, a
magyar nemzet fiai között nincsen párt, nincs testvérkülömbség,
nincs osztálybüszkeség; nincs elvviszálkodás, nincs fajgyűlölet;
(1861.)
Ha a magyar nemzetben volt bátorság kimondani azt, hogy 1861-
ben nem ismer a magyar nemzet a multak miatt száműzöttet,
fölségsértőt, elitéltet;
Akkor legyen a magyar nemzetben szív és ész, kimondani azt is,
hogy 1861-ben a magyar nemzetből a multak miatt nincs vádlott,
nincs elitélt, nincs hazaáruló!

34. FELTÁMADUNK.
Legmagasabb, legédesebb gondolatja az emberi szívnek:
feltámadás! Istentől adott vigasztalásunk, halálfölötti győzelmünk,
hadd pihenjen meg rajtad e napon az én lelkem.
Egy mulandó ember akarja magát oltalmadba ajánlani, ki
eltemetett sokat, a mi rá nézve drága volt, igen sok és nagyon
megsiratott halottakat s gondol az Idvezítőnek példájára,
valahányszor halottaira gondol.
Jőjjön ide az, kinek megsiratott halottja volt, (kinek ne lett
volna?) és nézzen velem együtt az égbe, és tanuljon olvasni annak
végtelenségéből.
Jőjjön ide az, kinek az elmult évek emlékeiben gyásznapjai
vannak eltéve, kinek bánat nyomja szivét, ki visszahozhatlanok után
sóhajt és mondja el áhitatos lélekkel magában:
«Feltámadunk».
Egy szép, egy vigasztaló példáját mondom el előttetek a
feltámadásnak.
Nem igen régen történt, hogy a nemzetnek egy nagy költője
meghalálozott, az ég visszavette őt tőlünk, mintha mondta volna,
minek tinektek a dicsőség dalnoka többé? a költőt eltemettük,
megsirattuk, sírján megtapostuk a földet, és azt mondtuk, hogy meg
van halva. Özvegye valóban özvegy, árvái valóban árvák, de senki
sem annyira özvegy és árva, mint maga azon nemzet, mely dalnokát
el tudta feledni és érte nem hevült.
É

35. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankbell.com