Therapeutic Applications of RNAi Methods and Protocols 1st Edition Zdravka Medarova

jaxlanduker 0 views 59 slides Mar 17, 2025
Slide 1
Slide 1 of 59
Slide 1
1
Slide 2
2
Slide 3
3
Slide 4
4
Slide 5
5
Slide 6
6
Slide 7
7
Slide 8
8
Slide 9
9
Slide 10
10
Slide 11
11
Slide 12
12
Slide 13
13
Slide 14
14
Slide 15
15
Slide 16
16
Slide 17
17
Slide 18
18
Slide 19
19
Slide 20
20
Slide 21
21
Slide 22
22
Slide 23
23
Slide 24
24
Slide 25
25
Slide 26
26
Slide 27
27
Slide 28
28
Slide 29
29
Slide 30
30
Slide 31
31
Slide 32
32
Slide 33
33
Slide 34
34
Slide 35
35
Slide 36
36
Slide 37
37
Slide 38
38
Slide 39
39
Slide 40
40
Slide 41
41
Slide 42
42
Slide 43
43
Slide 44
44
Slide 45
45
Slide 46
46
Slide 47
47
Slide 48
48
Slide 49
49
Slide 50
50
Slide 51
51
Slide 52
52
Slide 53
53
Slide 54
54
Slide 55
55
Slide 56
56
Slide 57
57
Slide 58
58
Slide 59
59

About This Presentation

Therapeutic Applications of RNAi Methods and Protocols 1st Edition Zdravka Medarova
Therapeutic Applications of RNAi Methods and Protocols 1st Edition Zdravka Medarova
Therapeutic Applications of RNAi Methods and Protocols 1st Edition Zdravka Medarova


Slide Content

Visit https://ebookultra.com to download the full version and
explore more ebooks or textbooks
Therapeutic Applications of RNAi Methods and
Protocols 1st Edition Zdravka Medarova
_____ Click the link below to download _____
https://ebookultra.com/download/therapeutic-applications-of-
rnai-methods-and-protocols-1st-edition-zdravka-medarova/
Explore and download more ebooks or textbooks at ebookultra.com

Here are some recommended products that we believe you will be
interested in. You can click the link to download.
RNAi and Plant Gene Function Analysis Methods and
Protocols 1st Edition Yuichiro Watanabe (Auth.)
https://ebookultra.com/download/rnai-and-plant-gene-function-analysis-
methods-and-protocols-1st-edition-yuichiro-watanabe-auth/
Therapeutic Peptides Methods and Protocols 1st Edition
Hung-Ju Chang
https://ebookultra.com/download/therapeutic-peptides-methods-and-
protocols-1st-edition-hung-ju-chang/
RNAi Design and Application 1st Edition Mohammed
Amarzguioui
https://ebookultra.com/download/rnai-design-and-application-1st-
edition-mohammed-amarzguioui/
Polyadenylation Methods and Protocols 1st Edition Joanna
Rorbach
https://ebookultra.com/download/polyadenylation-methods-and-
protocols-1st-edition-joanna-rorbach/

Microsatellites Methods and Protocols 1st Edition
Panagiotis Madesis
https://ebookultra.com/download/microsatellites-methods-and-
protocols-1st-edition-panagiotis-madesis/
Biofuels Methods and Protocols 1st Edition Shahabaddine
Sokhansanj
https://ebookultra.com/download/biofuels-methods-and-protocols-1st-
edition-shahabaddine-sokhansanj/
Liposome Methods and Protocols 1st Edition Subroto
Chatterjee
https://ebookultra.com/download/liposome-methods-and-protocols-1st-
edition-subroto-chatterjee/
Apoptosis Methods and Protocols 1st Edition Demetrius
Matassov
https://ebookultra.com/download/apoptosis-methods-and-protocols-1st-
edition-demetrius-matassov/
Xenotransplantation Methods and Protocols 1st Edition
Veronica Tisato
https://ebookultra.com/download/xenotransplantation-methods-and-
protocols-1st-edition-veronica-tisato/

Therapeutic Applications of RNAi Methods and Protocols
1st Edition Zdravka Medarova Digital Instant Download
Author(s): Zdravka Medarova, Mohanraja Kumar, Shu-wing Ng (auth.),
Cristina M. Rondinone, John F. Reidhaar-Olson (eds.)
ISBN(s): 9781603272957, 160327295X
Edition: 1
File Details: PDF, 2.45 MB
Year: 2009
Language: english

METHODS INMOLECULARBIOLOGY
TM
Series Editor
John M. Walker
School of Life Sciences
University of Hertfordshire
Hatfield, Hertfordshire, AL10 9AB, UK
For other titles published in this series, go to
www.springer.com/series/7651

METHODS INMOLECULARBIOLOGY
TM
TherapeuticApplicationsofRNAi
MethodsandProtocols
Editedby
JohnF.Reidhaar-Olson
CristinaM.Rondinone
Hoffmann-LaRocheInc.,Nutley,NJ,USA

Editors
John F. Reidhaar-Olson Cristina M. Rondinone
Hoffmann-La Roche Inc. Hoffmann-La Roche Inc.
340 Kingsland Street 340 Kingsland Street
Nutley NJ 07110 Nutley NJ 07110
USA USA
[email protected] [email protected]
ISSN 1064-3745 e-ISSN 1940-6029
ISBN 978-1-60327-294-0 e-ISBN 978-1-60327-295-7
DOI 10.1007/978-1-60327-295-7
Springer Dordrecht Heidelberg London New York
Library of Congress Control Number: 2009926661
cHumana Press, a part of Springer Science+Business Media, LLC 2009
All rights reserved. This work may not be translated or copied in whole or in part without the written permission of
the publisher (Humana Press, c/o Springer Science+Business Media, LLC, 233 Spring Street, New York, NY 10013,
USA), except for brief excerpts in connection with reviews or scholarly analysis. Use in connection with any form of
information storage and retrieval, electronic adaptation, computer software, or by similar or dissimilar methodology
now known or hereafter developed is forbidden.
The use in this publication of trade names, trademarks, service marks, and similar terms, even if they are not identified
as such, is not to be taken as an expression of opinion as to whether or not they are subject to proprietary rights.
While the advice and information in this book are believed to be true and accurate at the date of going to press,
neither the authors nor the editors nor the publisher can accept any legal responsibility for any errors or omissions
that may be made. The publisher makes no warranty, express or implied, with respect to the material contained
herein.
Printed on acid-free paper
Springer is part of Springer Science+Business Media (www.springer.com)

Preface
In the short time since its discovery, RNA interference (RNAi) has become a well-
established tool in the drug discovery process. The ability to knock down expression of
any gene in mammalian cells using a straightforward method has revolutionized the pro-
cesses of target identification and validation, and helped to usher in the era of functional
genomics. RNAi is a process in which cytoplasmic long double-stranded RNAs (dsRNAs)
produced by viral infection, transposons, or introduced transgenes are targeted for inacti-
vation. These long dsRNAs are processed into 21- to 23-nucleotide RNA duplexes by an
RNase called Dicer, and are further incorporated into an RNA-induced silencing complex
(RISC). The RISC uses these small RNAs to identify and cleave homologous mRNAs in
the cell.
RNAi has been used to interrogate the function of candidate genes and, more recently,
following the creation of random and directed siRNA libraries, has permitted phenotype-
driven, reverse genetic analysis of normal physiological and disease processes. The devel-
opment of stable and inducible expression vectors driving the expression of short hairpin
RNAs has further expanded the application of RNAi both in tissue culture and in animal
models.
Beyond its utility as a research tool, the use of RNAi as a therapeutic method promises
to bring about an even greater revolution in drug discovery. The key features of RNAi – its
high degree of specificity, the ubiquity of its mechanism in all cell types, its catalytic nature,
and its ability to target virtually any gene in the genome – have generated excitement that
RNAi-based drugs may soon become a reality. While the field of RNAi-based therapeutics
is still in its early stages, research is moving ahead rapidly, with several siRNAs already
being tested in the clinic.
However, significant hurdles remain, with drug delivery key among them. Delivering
siRNA molecules to the right tissue and cell type to treat disease is difficult. Getting
siRNAs across the cell membrane and into the cytoplasm where they can effectively silence
their targets poses significant challenges. And formulating RNAi-based drugs in ways that
allow convenient administration is a difficult problem as well. Currently, many delivery
methods are being explored, and many have shown promising results in preclinical models.
In some cases, local delivery of an unmodified siRNA may be possible with nothing more
than a simple excipient as formulation. But in most cases, some sort of delivery vehicle is
required. Many classes of delivery agents are under investigation, including liposomes and
lipoplexes, conjugates, polymers and nanoparticles, peptides and proteins. In all of these
cases, the challenge is to couple effective delivery with acceptable safety.
With few RNAi programs yet in the clinic, most of the focus remains at earlier stages:
testing of delivery vehicles, identifying appropriate model systems, and evaluating the
effects of RNAi in vivo. The chapters in this volume address these aspects of research
toward the therapeutic application of RNAi. They describe the therapeutic applications
of RNAi and potential pitfalls in oncology, viral infections, and CNS disease, using a
variety of delivery methods, including liposomes, peptide-based nanoparticles, polyca-
tionic polymers, and viral vehicles. In all cases, detailed protocols are provided, to allow
v

vi Preface
application of these techniques in the reader’s laboratory. The collection of essays, by a
team of internationally renowned authors, includes basic science chapters dealing with the
biology and design of RNAi, essays describing novel strategies for delivery in vivo, and
papers that discuss the application of RNAi in a variety of therapeutic areas. This vol-
ume will be of interest to basic and clinical researchers, biochemists, clinicians, molecular
biologists, physiologists, and pharmacologists.
John F. Reidhaar-Olson
Cristina M. Rondinone

Contents
Preface.......................................... v
Contributors....................................... ix
1 Development and Application of a Dual-Purpose Nanoparticle
Platform for Delivery and Imaging of siRNA in Tumors.........
1
Zdravka Medarova, Mohanraja Kumar, Shu-wing Ng,
and Anna Moore
2
Targeted Gene Silencing into Solid Tumors with Electrically
Mediated siRNA Delivery...........................
15
Muriel Golzio, Laurent Mazzolini, Aur´elie Paganin-Gioanni,
and Justin Teissi´e
3
Liposomal siRNA for Ovarian Cancer.................... 29
Lingegowda S. Mangala, Hee Dong Han, Gabriel Lopez-Berestein,
and Anil K. Sood
4
Therapeutic Applications of RNAi for Silencing Virus Replication.... 43
Ralph A. Tripp and Stephen Mark Tompkins
5
RNAi in the Malaria Vector,Anopheles gambiae............... 63
Flaminia Catteruccia and Elena A. Levashina
6
RNAi Using a Chitosan/siRNA Nanoparticle System: In Vitro
and In Vivo Applications...........................
77
Morten Østergaard Andersen, Kenneth Alan Howard, and Jørgen Kjems
7
Lentiviral and Adeno-Associated Vector-Based Therapy for
Motor Neuron Disease Through RNAi ...................
87
Chris Towne and Patrick Aebischer
8
Studying Autoimmunity by In Vivo RNA Interference.......... 109
Stephan Kissler
9
Transcriptional Gene Silencing Using Small RNAs............. 119
Daniel H. Kim and John J. Rossi
10
Alternative Splicing as a Therapeutic Target for Human Diseases.... 127
Kenneth J. Dery, Veronica Gusti, Shikha Gaur, John E. Shively,
Yun Yen, and Rajesh K. Gaur
Index.......................................... 145
vii

Contributors
PATRICKAEBISCHER•Brain Mind Institute, Ecole Polytechnique F´ed´erale de Lausanne,
Lausanne, Switzerland
M
ORTENØSTERGAARD ANDERSEN•Interdisciplinary Nanoscience Center (iNANO),
Department of Molecular Biology, University of Aarhus, Aarhus C, Denmark
F
LAMINIACATTERUCCIA •Division of Cell and Molecular Biology, Faculty of Life
Sciences, Imperial College London, London, UK
K
ENNETHJ. DERY•Divisions of Molecular Biology and Immunology, Beckman Research
Institute of the City of Hope, Duarte, CA, USA
R
AJESHK. GAUR•Division of Molecular Biology and Graduate School of Biological
Sciences, Beckman Research Institute of the City of Hope, Duarte, CA, USA
S
HIKHAGAUR•Department of Clinical and Molecular Pharmacology, Beckman Research
Institute of the City of Hope, Duarte, CA, USA
M
URIELGOLZIO•IPBS Universit´e P Sabatier and CNRS (UMR 5089), Toulouse,
France
V
ERONICAGUSTI•Division of Molecular Biology, Beckman Research Institute of the City
of Hope, Duarte, CA, USA
H
EEDONGHAN•Department of Gynecologic Oncology, The University of Texas M.D.
Anderson Cancer Center, Houston, TX, USA
K
ENNETHALANHOWARD•Interdisciplinary Nanoscience Center (iNANO),
Department of Molecular Biology, University of Aarhus, Aarhus C, Denmark
D
ANIELH. KIM•Howard Hughes Medical Institute, Department of Molecular Biology,
Massachusetts General Hospital and Department of Genetics, Harvard Medical School,
Boston, MA, USA
S
TEPHANKISSLER•Rudolf Virchow Center / DFG Center for Experimental
Biomedicine, University of W¨urzburg, W¨urzburg, Germany
J
ØRGENKJEMS•Interdisciplinary Nanoscience Center (iNANO), Department of
Molecular Biology, University of Aarhus, Aarhus C, Denmark
M
OHANRAJAKUMAR•Molecular Imaging Program, MGH/MIT/HMS Athinoula A.
Martinos Center for Biomedical Imaging, Department of Radiology, Massachusetts
General Hospital/Harvard Medical School, Boston, MA, USA
E
LENAA. LEVASHINA•UPR9022 du CNRS, Group AVENIR Inserm, Institut de
Biologie Mol´eculaire et Cellulaire, Strasbourg, France
G
ABRIELLOPEZ-BERESTEIN•Department of Experimental Therapeutics, The
University of Texas M.D. Anderson Cancer Center, Houston, TX, USA
L
INGEGOWDA S. MANGALA•Department of Gynecologic Oncology, The University of
Texas M.D. Anderson Cancer Center, Houston, TX, USA
L
AURENTMAZZOLINI•CRPS CNRS- Pierre Fabre (UMR 2587), Toulouse, France
Z
DRAVKAMEDAROVA•Molecular Imaging Program, MGH/MIT/HMS Athinoula A.
Martinos Center for Biomedical Imaging, Department of Radiology, Massachusetts
General Hospital/Harvard Medical School, Boston, MA, USA
ix

x Contributors
ANNAMOORE•Molecular Imaging Program, MGH/MIT/HMS Athinoula A. Martinos
Center for Biomedical Imaging, Department of Radiology, Massachusetts General
Hospital/Harvard Medical School, Boston, MA, USA
S
HU-WINGNG•Division of Gynecologic Oncology, Department of Obstetrics, Gynecology
and Reproductive Biology, Brigham and Women’s Hospital/Harvard Medical School,
Boston, MA, USA
A
UR´ELIEPAGANIN-GIOANNI•IPBS Universit´e P Sabatier and CNRS (UMR 5089),
Toulouse, France
J
OHNF. REIDHAAR-OLSON•RNA Therapeutics, Hoffmann-La Roche, Inc., Nutley,
NJ, USA
C
RISTINAM. RONDINONE •Metabolic and Vascular Diseases, Hoffmann-La Roche,
Inc., Nutley, NJ, USA
J
OHNJ. ROSSI•Graduate School of Biological Sciences and Division of Molecular Biology,
Beckman Research Institute of the City of Hope, Duarte, CA, USA
J
OHNE. SHIVELY•Division of Immunology, Beckman Research Institute of the City of
Hope Duarte, CA, USA
A
NILK. SOOD•Departments of Gynecologic Oncology and Cancer Biology, The University
of Texas M.D. Anderson Cancer Center, Houston, TX, USA
J
USTINTEISSI´E•IPBS Universit´e P Sabatier and CNRS (UMR 5089), Toulouse, France
S
TEPHENMARKTOMPKINS•Department of Infectious Diseases, College of Veterinary
Medicine Center for Disease Intervention, University of Georgia, Athens, GA, USA
C
HRISTOWNE•Brain Mind Institute, Ecole Polytechnique F´ed´erale de Lausanne,
Lausanne, Switzerland
R
ALPHA. TRIPP•Department of Infectious Diseases, College of Veterinary Medicine,
Center for Disease Intervention, University of Georgia, Athens, GA, USA
Y
UNYEN•Department of Clinical and Molecular Pharmacology, Beckman Research
Institute of the City of Hope, Duarte, CA, USA

Chapter1
Development and Application of a Dual-Purpose
Nanoparticle Platform for Delivery and Imaging
of siRNA in Tumors
Zdravka Medarova, Mohanraja Kumar, Shu-wing Ng, and Anna Moore
Abstract
The vision of using a single therapeutic agent with sufficient generality to allow application to a wide
variety of diseases, yet specific enough to permit intervention at single molecular stages of the pathology,
is rapidly becoming a reality through the emergence of RNA interference. RNA interference can be used
to inhibit the expression of virtually any gene and, at the same time, has single-nucleotide specificity.
Major challenges in applying RNA interference in vivo are adequate delivery of the siRNA molecule
to the tissue of interest and methods of monitoring this delivery in a noninvasive manner. With this in
mind, we have developed an approach not only to deliver siRNA to tumors, but also to track the success
of the delivery by noninvasive imaging. To accomplish this, we designed a dual-function probe, MN-
NIRF-siRNA, which consists of magnetic nanoparticles (MN) for magnetic resonance imaging (MRI),
labeled with Cy5.5 dye for near-infrared in vivo optical imaging (NIRF), conjugated to myristoylated
polyarginine peptides (MPAPs) for translocation of the complex into the cytosol, and carrying siRNA
targeting tumor-specific genes. Administration of MN-NIRF-siRNA to tumor-bearing mice allowed us to
monitor the delivery of the agent to tumors by MRI and NIRF imaging and resulted in efficient silencing
of the target genes. This approach can significantly advance the therapeutic potential of RNA interference
by providing a way not only to effectively shuttle siRNA to target sites but also to noninvasively assess
the bioavailability of the siRNA molecule.
Key words:RNA interference, magnetic resonance imaging, near-infrared optical imaging,
magnetic nanoparticles, myristoylated polyarginine.
1. Introduction
RNA interference is an innate cellular mechanism for
post-transcriptional regulation of gene expression in which
John F. Reidhaar-Olson and Cristina M. Rondinone (eds.),Therapeutic Applications of RNAi: Methods and Protocols,vol. 555
© Humana Press, a part of Springer Science+Business Media, LLC 2009
DOI 10.1007/978-1-60327-295-7
1 Springerprotocols.com
1

2 Medarova et al.
double-stranded ribonucleic acid inhibits the expression of genes
with complementary nucleotide sequences. Its potential for
tumor therapy is indisputable, considering that one can use
this mechanism to silence virtually any gene, including genes
implicated in tumorigenesis, with single-nucleotide specificity
(1). Major obstacles in applying RNA interference in vivo are
presented by the short circulation half-life of the siRNA molecule,
its vulnerability to degradation by nucleases (elimination half-life
2–6 min(2, 3)), and the need to translocate the siRNA into the
cytosol, where the RNA interference process takes place. Various
approaches have been explored to overcome these obstacles.
These include, but are not limited to, chemical modification,
conjugation, and/or complexing of the siRNA(2–6).
An essential element in the development and optimization of
an siRNA delivery method is the ability to measure the bioavail-
ability and functionality of the siRNA molecule after adminis-
tration into the body. Noninvasive imaging provides the neces-
sary set of tools to accomplish this in authentic physiologic envi-
ronments and across time. The recent past has witnessed several
reports describing the coupling of siRNA to contrast agents that
can be used for noninvasive imaging(4, 6–12).
Here, we describe the methodology behind the develop-
ment and testing of a dual-purpose nanoparticle platform (MN-
NIRF-siRNA) for the concurrent delivery of siRNA to tumors
and assessment of the delivery by magnetic resonance imaging
(MRI) and near-infrared optical imaging (NIRF). MN-NIRF-
siRNA consists of a magnetic nanoparticle (MN) core, as an
MRI contrast agent, labeled with Cy5.5 dye, for near-infrared
in vivo optical imaging (NIRF), and conjugated to myristoy-
lated polyarginine peptides (MPAPs) for cytosolic delivery. This
complex is conjugated to an siRNA targeting model (e.g.,gfp)
or therapeutic (e.g.,birc5) tumor-specific genes of interest. The
described approach involves three major steps: (1) synthesis of the
MN-NIRF-siRNA complex, (2) noninvasive imaging by MRI and
NIRF imaging to assess the delivery of MN-NIRF-siRNA after in
vivo administration, and (3) assessment of the silencing efficacy
of MN-NIRF-siRNA.
2. Materials
2.1. Synthesis and
Testing of
MN-NIRF-siRNA 1. Dextran T10 (Pharmacosmos, Holbaek, Denmark).
2. FeCl
3•6H2O.
3. FeCl
2.
4. NH
4OH.
5. 5 M NaOH.

Concurrent Delivery and Imaging of siRNA in Tumors 3
6. Epichlorohydrin.
7. 30% NH
4OH.
8. Cy5.5 NHS ester, 1 mg (GE Healthcare, Piscataway, NJ).
9. 0.5 M Sodium bicarbonate, pH 9.6.
10. G-25 Sephadex PD-10 columns (GE Healthcare, Piscat-
away, NJ).
11. 20 mM Sodium citrate, 0.15 M NaCl, pH 7, 7.5, 8.
12.N-Succinimidyl 3-(2-pyridyldithio) propionate, SPDP
(Pierce Biotechnology, Rockford, IL).
13. Myristoylated polyarginine peptides (MPAPs, Myr-Ala-
(Arg)
7-Cys-CONH2).
14. 50 mM Sodium phosphate, 150 mM sodium chloride,
10 mM EDTA, pH 7.0.
15. 15 mg/mL Dithiothreitol (DTT).
16. Dimethyl sulfoxide (DMSO).
17. siRNA custom-modified with a thiol moiety via a hexyl
spacer for bioconjugation (Ambion, Inc., Austin, TX).
18. 3% Tris-(2-carboxyethyl)phosphine hydrochloride (TCEP)
(Sigma, St. Louis, MO).
19. 3-Maleimidobenzoic acid N-hydroxysuccinimide
ester (MBS) (Sigma, St. Louis, MO).
20. Quick Spin Column G-50 Sephadex column (Roche
Applied Science, Indianapolis, IN).
21. QuixStand benchtop filtration system with a 0.1-◦m car-
tridge and a 100-kDa cartridge (GE Healthcare, Piscat-
away, NJ).
22. Bruker MQ20 Minispec NMR spectrometer (Bruker
Biospin Co., Billerica, MA).
23. Sub-micron particle size analyzer (Coulter N-4, Hialeah,
FL).
24. Standard tube shaker/rotator.
25. Standard spectrophotometer.
26. Standard benchtop centrifuge.
2.2. Imaging the
Delivery of
MN-NIRF-siRNA to
Tumors 1. Five- to six-week-old female nu/nu mice.
2. Tuberculin syringes, 1 cc (Becton Dickinson, Franklin Lakes,
NJ).
3. Tumor cell line of interest.
4. Animal anesthesia system Isotec 4 (Surgivet/Anesco,
Waukesha, WI).
5. 9.4 T GE magnet with Bruker Biospin Avance con-
sole equipped with ParaVision 3.0.1 software and a 3×
4 cm elliptical surface coil to transmit and receive (Bruker
BioSpin, Billerica, MA).
6. Whole-body optical imaging system (Imaging Station
IS2000MM, Kodak, New Haven, CT), equipped with a
band-pass filter at 630 nm and a long-pass filter at 700 nm
(Chroma Technology Corporation, Rockingham, VT).

4 Medarova et al.
2.3. Assessment of
Target Gene
Silencing 1. Animal anesthesia system Isotec 4 (Surgivet/Anesco,
Waukesha, WI).
2. Whole-body optical imaging system (Imaging Station
IS2000MM, Kodak, New Haven, CT), equipped with the
following filters (Chroma Technology Corporation, Rock-
ingham, VT):
• for imaging of GFP: excitation, 465 nm; emission,
535 nm.
• for imaging of RFP: excitation, 535 nm; emission,
600 nm.
3. Sodium pentobarbital injected intraperitoneally
(200 mg/kg, intraperitoneal) (Sigma, St. Louis, MO).
4. Standard surgery kit (scissors, forceps) (Roboz Surgical
Instrument Co., Inc., Gaithersburg, MD).
3. Methods
The synthesis of MN-NIRF siRNA consists of four distinct steps: synthesis of MN; conjugation of the fluorescent dye Cy5.5 to MN; conjugation of the membrane translocation pep- tide, MPAP, to MN(Cy5.5); and conjugation of siRNA to
MN(Cy5.5)(MPAP). These steps are outlined inFig. 1.1and
described inSections 3.1–3.4.
Fig. 1.1. (a) Step-by-step synthesis of the MN-NIRF-siRNA probe, by the sequential conjugation of three different entities
onto magnetic nanoparticles. (b) The resultant probe consists of magnetic nanoparticles labeled with near-infrared Cy5.5
dye (NIRF) and linked through two different linkers to membrane translocation peptides (MPAPs) and siRNA molecules.
(Reproduced with minor changes from Medarova et al.(6), with permission from Nature Publishing Group).

Concurrent Delivery and Imaging of siRNA in Tumors 5
Since MN-NIRF-siRNA carries both an MRI component
(MN) and a near-infrared fluorescent dye (Cy5.5), the deliv-
ery of the agent is assessed by both MRI and NIRF imaging
(Sections 3.5–3.8).
In proof-of-principle experiments, the target gene may
encode a fluorescent protein (GFP, RFP), in which case silenc-
ing can be assessed by noninvasive optical imaging or by other
routine fluorescence assays, e.g., flow cytometry and fluorescence
microscopy. When the target gene does not encode a fluorescent
protein, silencing cannot be directly assessed by noninvasive opti-
cal imaging. Instead, alternative assays, such as quantitative RT-
PCR (qRT-PCR), Western blotting, or immunohistology, can be
used. In either case, validation of the silencing effect by qRT-PCR
is essential. InSections 3.9and3.10, we are restricting ourselves
to a description of noninvasive optical imaging for the assessment
of target gene silencing, since the other methods can vary with
application and their implementation is routine.
3.1. Synthesis of MN
(See Note 1) The synthesis of dextran-coated MN has been described previ-
ously(13).
1. A desired amount of dextran T10 is dissolved in hot (70

C)
water and incubated for 2 h. At the end of the incubation,
FeCl
3•6H2O is added to the dextran solution and the resul-
tant mixture is cooled down to 2–4

C.
2. Freshly prepared FeCl
2in H2O is added to the dextran–
FeCl
3solution, followed by neutralization with NH4OH.
3. The resultant suspension is heated to 80

C over 1 h and then
incubated at this temperature for 75 min.
4. The suspension is then passed through the QuixStand fil-
tration system to remove large particles, free dextran, ionic
iron, NH
4Cl, and NH4OH using first a 0.1-◦m cartridge
and then a 100-kDa cartridge.
5. Five volumes of 5 M NaOH and two volumes of epichloro-
hydrin are added with constant stirring, followed by incuba-
tion for 8 h. This is done under a fume hood.
6. Eight and a half volumes of 30% NH
4OH is added followed
by an overnight incubation at room temperature with vigor-
ous stirring.
7. Free epichlorohydrin and NH
4OH are removed by ultra-
filtration on QuixStand with a 100-kDa cartridge, and six
washes with 20 mM sodium citrate, 0.15 M NaCl, pH 8
(8–12 l).
8. The resulting colloid is tested for free dextran (carameliza-
tion), material concentration, particle size by light scattering
using a submicrometer particle size analyzer, and magnetic
properties by using a Minispec NMR spectrometer.

6 Medarova et al.
3.2. Conjugation of
Cy5.5-NHS Ester
to MN 1. The pH of MN is adjusted to 9.6 with 0.5 M sodium bicar-
bonate.
2. The product (∼10 mg Fe) is added to 1 mg of Cy5.5-NHS
ester dye, followed by incubation on a rotator overnight at
room temperature.
3. The mixture is purified from nonreacted dye on a Sephadex
G-25, PD-10 column equilibrated with 20 mM sodium cit-
rate buffer, 0.15 M NaCl, pH 7.5.
3.3. Conjugation of
MPAP to MN-(Cy5.5)The synthesis of the myristoylated polyarginine membrane
translocation module (MPAP) has been described previously(14).
MPAP consists of a hydrophobic 14-carbon moiety of myristic
acid, in combination with a hepta-arginine peptide. For conjuga-
tion of MPAP to MN-(Cy5.5):
1. MN-(Cy5.5) is conjugated to a heterobifunctional
crosslinkerN-succinimidyl 3-(2-pyridyldithio) propi-
onate, SPDP, via theN-hydroxy succinimide ester, by
co-incubation of an excess of SPDP, dissolved in DMSO,
with MN-(Cy5.5) for 15 min at room temperature.
2. The conjugation is followed by purification using a Sephadex
G-25, PD-10 column equilibrated with 20 mM sodium cit-
rate and 0.15 M sodium chloride, pH 8.0.
3. The delivery module, MPAP (Myr-Ala-(Arg)
7-Cys-
CONH
2), is then coupled to the linker via a sulfhydryl-
reactive pyridyl disulfide residue in 20 mM sodium citrate
and 0.15 M sodium chloride, pH 8.0 (seeNote 2).
4. The double-labeled MN-(Cy5.5)(MPAP) is then purified by
size exclusion chromatography using a Sephadex G-25, PD-
10 column using a buffer containing 20 mM sodium citrate
and 0.15 M sodium chloride, pH 7.0.
3.4. Conjugation of
siRNA to
MN-(Cy5.5)(MPAP) 1. MN-(Cy5.5)(MPAP) is coupled to an excess of MBS
crosslinker.
2. The intermediate is purified using a Sephadex G-25, PD-10
column using a buffer containing 50 mM sodium phosphate,
150 mM sodium chloride, 10 mM EDTA, pH 7.0.
3. The custom-synthesized siRNA duplex is provided by the
manufacturer (Ambion, Austin, TX), modified with a thiol
moiety via a hexyl spacer for bioconjugation. Prior to
labeling, the disulfide protecting group on 5

-S-S-(CH2)6
is deprotected using 3% tris-(2-carboxyethyl)phosphine
hydrochloride (TCEP).
4. The free thiol-siRNA is then allowed to react with MN-
(Cy5.5)(MPAP) via the MBS crosslinker in 50 mM sodium
phosphate, 150 mM sodium chloride, 10 mM EDTA, pH
7.0 at 4

Cfor1h.

Concurrent Delivery and Imaging of siRNA in Tumors 7
5. The product is then purified using a Quick Spin Column
G-50 Sephadex column (Roche Applied Science, Indianapo-
lis, IN).
6. The labeling ratio of Cy5.5 per MN crystal is deter-
mined spectrophotometrically as the number of Cy5.5 dye
molecules attached to a single particle. The dye-to-particle
ratio is obtained from concentrations of Cy5.5 and iron.
Iron concentration is determined spectrophotometrically
(15). For the Cy5.5 dye, the number of dyes per particle is
obtained from absorption at 678 nm and an extinction coef-
ficient of 250,000 M
–1
cm
–1
. The labeling of MPAP per crys-
tal is determined based on the release of pyridine-2-thione at
343 nm (e=8.08×10
3
M
–1
cm
–1
) after the addition of the
reducing agent, TCEP (35 mM in DMSO).
7. The R1 and R2 relaxivities of the sample are determined at
37

C using a Minispec NMR spectrometer. These relaxivity
values are measures of the longitudinal (R1) and transverse
(R2) magnetization properties of a sample and are repre-
sented as mmol
–1
s
–1
for a given temperature.
8. Nanoparticle size is measured by light scattering.
3.5. Tumor Model 1. Five- to six-week-old female nu/nu mice are injected sub-
cutaneously with a tumor cell line of interest (∼3×10
6
tumor cells). The cell line may be stably transformed with a
gene encoding a fluorescent protein (GFP, RFP), in which
case target gene silencing can be assessed using noninvasive
optical imaging. Animals are imaged on days 10–14 after
inoculation, when the tumors are∼0.5 cm in diameter.
3.6. Magnetic
Resonance ImagingMRI is performed before as well as 24 h after injection of MN-
NIRF-siRNA (10 mg Fe/kg;∼440 nmol siRNA/kg) into the tail
vein of the mouse (seeNote 3).
1. For imaging, the mouse is anesthetized using isofluorane,
1.25% in 33% O
2, balance N2O and placed prone in the
magnet (9.4 T GE magnet with a Bruker Biospin Avance
console equipped with ParaVision 3.0.1 software).
2. A 3×4 cm elliptical surface coil is used to transmit and
receive.
3. The mouse is imaged using the following protocols:
a) Spin echo axial T2-weighted imaging. Parameters:
TR/TE=6000/60.49 ms, FOV=3.2×3.2 cm
2
,
matrix size 128×128, resolution 250×250◦m
2
, slice
thickness=0.5 mm (seeNote 4).
b) MSME axial T2-weighted imaging (T2 map). Parame-
ters: 3000/8, 16, 24, 32, 40, 48, 56, 64 ms; FOV=
3.2×3.2 cm
2
, matrix size 128×128, resolution 250×
250◦m
2
, and slice thickness=0.5 mm (seeNote 5).

8 Medarova et al.
4. After the pre-contrast (before injection of MN-NIRF-
siRNA) and post-contrast (after injection of MN-NIRF-
siRNA) images have been acquired, the data are analyzed
using Marevisi 3.5 software (Institute for Biodiagnostics,
National Research Council, Canada): MSME T2-weighted
images are analyzed on a voxel-by-voxel basis by fitting the
T2 measurements from the eight echo times (TE) to a stan-
dard exponential decay curve, defined by the formulay=
A

exp(–t/T2).
Examples of MR images and T2 relaxation times are shown
inFig. 1.2a.
5. The tumors and adjacent muscle tissue are manually seg-
mented out on these images. Their T2 relaxation times (ms)
are computed by averaging the T2 relaxation times of the
voxels within the tumor/muscle region of interest (ROI)
from all of the slices incorporating tumor/muscle tissue (see
Note 6).
3.7. In Vivo
Near-Infrared Optical
Imaging Near-infrared optical imaging is performed immediately after each
MRI session.
1. The mouse is anesthetized using isofluorane, 1.25% in 33%
O
2, balance N2O.
2. The animal is placed supine into a whole-body optical imag-
ing system (Imaging Station IS2000MM, Kodak Scientific
Imaging System, New Haven, CT,seeNote 7).
3. For in vivo imaging, the following parameters are used:
exposure time, 30.05 s; F-stop, 2.8; FOV, 100 mm; reso-
lution, 260 dpi.
4. Examples of NIRF images are shown inFig. 1.2b.
3.8. Ex Vivo
Near-Infrared Optical
Imaging 1. The animals are sacrificed with a high dose of sodium pen-
tobarbital injected intraperitoneally (200 mg/kg IP).
2. The tumors and adjacent muscle tissue are excised and
placed in the optical imaging system.
3. Tumor and muscle tissue are imaged using the following
imaging parameters: exposure time, 30.05 s; F-stop, 2.8;
FOV, 36.67 mm; resolution, 856 dpi.
3.9. Assessment of
Target Gene
Silencing: In Vivo
Fluorescence Optical
Imaging 1. Time-course in vivo fluorescence optical imaging is per-
formed first at the same time as NIRF imaging, immedi-
ately after the pre-contrast MRI session, and after that every
12–24 h for a time period defined by the half-life of the tar-
get protein (seeNote 8).
2. The mouse is anesthetized using isofluorane, 1.25% in 33%
O
2, balance N2O.
3. The animal is placed supine into a whole-body optical imag-
ing system (Imaging Station IS2000MM, Kodak Scientific
Imaging System, New Haven, CT).

Concurrent Delivery and Imaging of siRNA in Tumors 9
Fig. 1.2. (a) In vivo MRI of mice bearing bilateral 9L rat gliosarcoma tumors stably transfected with either GFP or RFP
before and 24 h after MN-NIRF-siGFP administration. After injection of the probe, there is a significant drop in tumor T2
relaxation times, whereas the T2 relaxation times of muscle tissue remain unchanged. (b) In vivo NIRF optical imaging of
the same mice as in (a) produces a high-intensity NIRF signal associated with the tumors. (c) Ex vivo NIRF optical imaging
demonstrates a higher fluorescence in tumors than in muscle tissue. This confirms the delivery of the MN-NIRF-siGFP
probe to these tissues. (Reproduced from Medarova et al.(6), with permission from Nature Publishing Group).
4. For in vivo imaging, the following parameters are used:
exposure time, 30.05 s; F-stop, 2.8; FOV, 100 mm; resolu-
tion, 260 dpi. For imaging of GFP, the following filters are
used: excitation, 465 nm; emission, 535 nm. For imaging
of RFP, the following filters are used: excitation, 535 nm;
emission, 600 nm (seeNotes 9and10).

10 Medarova et al.
Fig. 1.3. (a) In vivo NIRF optical imaging of mice bearing bilateral 9L-GFP and 9L-RFP
tumors 48 h after intravenous probe injection. There is a marked decrease in 9L-GFP-
associated fluorescence and no change in 9L-RFP fluorescence. To generate GFP/RFP
reconstructions, GFP and RFP images are acquired separately and then merged. (b)Cor-
relative ex vivo fluorescence optical imaging shows a drop in fluorescence intensity in
9L-GFP tumors. There is no evidence of silencing in saline-injected controls. (Repro-
duced from Medarova et al.(6), with permission from Nature Publishing Group).

Concurrent Delivery and Imaging of siRNA in Tumors 11
5. Examples of in vivo fluorescence optical images are shown in
Fig. 1.3a.
3.10. Assessment of
Target Gene
Silencing: Ex Vivo
Fluorescence Optical
Imaging 1. Ex vivo fluorescence optical imaging is performed at the
same time as NIRF imaging.
Tumor and muscle tissue are imaged using the following
imaging parameters: exposure time, 30.05 s; F-stop, 2.8;
FOV, 36.67 mm; resolution, 856 dpi. Filters for GFP and
RFP are used, as specified above.
2. Examples of ex vivo fluorescence optical images are shown
inFig. 1.3b.
4. Notes
1. Considering that the MN-NIRF-siRNA agent incorpo-
rates ribonucleic acid molecules, the entire synthesis has
to be completed under RNase-free conditions. All buffers
and glassware need to be autoclaved or treated with
RNaseZap
R
(Ambion, Austin, TX). Only sterile barrier
pipette tips need to be used.
2. The advantage of this linker is the affordable chro-
mophore of pyridine-2-thione, which was released after
the sulfhydryl exchange between the cysteine side chain on
MPAP and 2-pyridyl-disulfide group.
3. A dose of 10 mg Fe/kg is a standard dose of iron oxide
contrast agent used in animal MRI studies. The amount of
siRNA delivered depends on the coupling ratio of siRNA
to MN achieved during synthesis. In our experience, a ratio
of five siRNA molecules per MN crystal is sufficient for
imaging and delivery.
4. The spin echo sequence is used for initial visualization of
the ROI within the context of T2 relaxation.
5. The MSME sequence allows accurate measurement of the
T2 relaxation time parameters of the tissues of interest.
6. Muscle tissue is used to define a reference T2 relaxation
time to which to compare tumor relaxation time in order
to determine if there is tumor-selective accumulation of the
contrast agent.
7. The IS2000MM Kodak Scientific Imaging System is
equipped with a 150-watt high-intensity halogen illumina-
tor, which emits broadband white light. As recommended
by the supplier (Eastman Kodak Company, New Haven,
CT) for detection of Cy5.5 fluorescence, an optical band-
pass excitation filter (X625, Eastman Kodak Company,
New Haven, CT) is used to supply photons at 630 nm,

12 Medarova et al.
with an attenuation of 0.5 OD at 700 nm, which is
the wavelength characterizing the long-pass emission filter
(e700WA, Eastman Kodak Company, New Haven, CT).
Emitted light is collected using a thermoelectrically cooled
CCD camera.
8. Time-course optical imaging is necessary in order to
identify the time point associated with the maximum
silencing as well as the longevity of the silencing effect.
This is determined by the balance between the half-
life of the target protein and the proliferation rate of
the target cell. For rapidly dividing tumor cells stably
expressing the firefly luciferase protein, for instance, the
silencing effect typically persists for 7–10 days, whereas
for non-dividing cells, this time period can extend for
3–4 weeks(16). For GFP/EGFP, whose half-life is
about 26 h(17, 18), efficient silencing (70–95%) has
been reported as early as 24–48 h after transfection
(http://www.ambion.com/techlib/spec/sp
4626.pdf).
9. Native tissue is associated with high absorption of visible
light (∼400–650 nm), reducing the sensitivity of detection
of in vivo imaging studies within this range of wavelengths.
Therefore, it is essential that the transgene is expressed by
tumor cells at high enough levels for in vivo detection.
10. To generate GFP/RFP reconstructions based on the in
vivo or ex vivo fluorescence optical images, GFP and RFP
images are acquired separately without repositioning the
animal and then merged using the Kodak 1DTM 3.6.3
Network software.
Acknowledgments
The authors would like to acknowledge Pamela Pantazopoulos (Martinos Center for Biomedical Imaging, MGH) for excellent
technical support. This work was partially supported by K99
CA129070 to Z.M.
References
1. Brummelkamp, T. R., Bernards, R., and
Agami, R. (2002) Stable suppression of
tumorigenicity by virus-mediated RNA inter-
ference.Cancer Cell2, 243–247.
2. Soutschek, J., Akinc, A., Bramlage, B.,
Charisse, K., Constien, R., Donoghue, M.,
Elbashir, S., Geick, A., Hadwiger, P., Har-
borth, J., John, M., Kesavan, V., Lavine,
G., Pandey, R. K., Racie, T., Rajeev, K. G.,
Rohl, I., Toudjarska, I., Wang, G., Wuschko,
S., Bumcrot, D., Koteliansky, V., Limmer,
S., Manoharan, M., and Vornlocher, H. P.
(2004) Therapeutic silencing of an endoge-
nous gene by systemic administration of
modified siRNAs.Nature432, 173–178.
3. Morrissey, D. V., Lockridge, J. A., Shaw,
L., Blanchard, K., Jensen, K., Breen, W.,
Hartsough, K., Machemer, L., Radka, S.,

Other documents randomly have
different content

The Project Gutenberg eBook of Még egy
csokrot: Elbeszélések

This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
Title: Még egy csokrot: Elbeszélések
Author: Mór Jókai
Release date: March 14, 2018 [eBook #56740]
Language: Hungarian
Credits: Produced by Albert László from page images generously
made
available by the Google Books Library Project
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK MÉG EGY
CSOKROT: ELBESZÉLÉSEK ***

Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 223. oldalon található.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=-
ehkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI
 
 
NEMZETI KIADÁS
 
 
LXIX. KÖTET
MÉG EGY CSOKROT
 
 
BUDAPEST

RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA
1897
MÉG EGY CSOKROT
 
ELBESZÉLÉSEK
 
IRTA
JÓKAI MÓR
 
 
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK TULAJDONA
1897

AZ APJA FIA.
I. PÁRBAJ A HAJDANKORBAN.
A tizenkétéves hosszú harcz alatt, a mit II. Rákóczy Ferencz
vívott Bécs ellen, igen szigorú haditörvények voltak hozva a
párbajvívók ellen.
Korábbi törvényeink a párbajt csak mint törvényes bizonyítékot
ismerték: mint Istenitéletet. A ki olyan főbenjáró bűnnel volt
vádolva, a mit nem lehetett rá bizonyítani, kötelezve volt a
vádolójával életre-halálra megvívni. A párviadalt a biró rendelte el s
a győztes vádlottat ártatlannak mondá ki a viadal végeztén.
A kuruczvilágban megfordították a szokást; a párbaj
halálbüntetés alatt lett eltiltva, még pedig a magyar táborban épen
úgy, mint a németben. A ki az ellenfelét megölte, annak fejvétel volt
a díja; ha kisült rá, hogy vívásközben bandíta-cselt használt, az
úgynevezett Jarnac-vágást alkalmazta, vagy az ellenfelének a kardját
elkapta, akkor a fejvétel előtt még elébb a karja vágatott le.
Hasonló büntetés érte a párbajsegédeket is.
Akkoriban tudniillik nehezebb feladatuk volt a secundansoknak,
mint az, hogy a pisztolyokat jó erősen megtöltsék s aztán
félreálljanak valami fa mellé, nehogy a neki veszekedett pisztoly
mikor elsül, valamelyik segédnek a pantallonját likaszsza ki: a
kuruczvilágban maga a négy segéd is belekeveredett a viadalba; a
mint látta az egyik, hogy a védencze hanyatlik, segítségére rohant,
mire aztán az ellenfél segédében ő is emberére talált, utoljára három

párbaj lett az egyből, hat szál kard csattogott össze, s legkevesebb
három halott maradt a viadaltéren.
A párviadalt tehát eltiltották innen is, túl is, azon helyes indító
okból, hogy általa fogyasztva lesz a legvitézebb harczosok száma a
tulajdon táborban.
Azt pedig, hogy a vitéz hadfiak borozás közben össze ne
szólalkozzanak, egymást csípős tréfákkal meg ne sértsék, elrendelni
akkor épen úgy nem lehetett, miként most. Hogy épenséggel egy
pár szép szem miatt, tűzvérű férfiak fel ne lobbanjanak: az még
kivánságnak is sok volna. A kötény a legveszedelmesebb zászló a
háborúban. «Militat omnis amans» mondja a poézis: «amat omnis
militans»,
1)
fordítja vissza a próza.
A becsületeért és a szerelmeért pedig nemcsak szokás, nemcsak
illendőség, de kötelesség is, hogy minden férfi a kardjához kapjon.
Már t. i. a ki nemesember és katona. A paraszt elvégzi fütykössel.
Hogy tehát az indulatnak is, a kötelességnek is elég legyen téve,
azt az expedienst találták ki a katonai törvényhozók, hogy az
összekoczódó felek ne egymást hívják ki, ha sérelem van közöttük,
halálos tusára; hanem az ellenséget. Kihívó és kihívott, sértő és
sértett, a kartell szerint, a mint a legelső alkalommal
összetalálkoznak egy ellenséges csapattal, kirugtatnak a középre s
fenhangon felhívják az ellenség legvitézebb bajnokát hősi
párviadalra, s akkor aztán azzal a legderekabb vitézzel, a ki
bizonyosan nem várat magára, a két tábor színe előtt
megverekszenek, míg vagy győz valamelyik, vagy ott hagyja az
életét.
Ezt úgy hívták, hogy «ellenség előtti párbaj».
Hozzá képzelve azt az egész lovagias korszakot, az akkori
fogalmakat, a rég elenyészett indulatokat, ez a párbaj «négyes»-
ben, ez a halál kontratáncza, – a quadrille golyóval, dákossal,
karddal: valóban regényes lehetett.

De nagyon jó, hogy II. Rákóczy Ferencznek ezen törvényét nem
czikkelyezték be a Corpus Jurisba; mert ha ez ott volna, akkor most
az a helyzet állna elő, hogy valahányszor a magyar parlament egy
pár tüzesvérű tagja heves összeszólalkozás miatt, vagy
kiegyenlíthetetlen véleménykülönbségből jónak látja a Komjáthy-
pisztolyokhoz nyulni, tehát nem egymást tartoznának provokálni,
hanem két hasonló kaliberű Reichsrathját a bécsi parlamentnek.
Akkoriban pediglen nagy tiszteletben tartották ezt a drákói
törvényt s hogy annak végrehajtásánál a legpártatlanabb eljárás
legyen követve, a párbajvívók fölötti itéletmondásnál a katonai
törvényszékben a parancsoló tábornokon kívül még egy világi elnök
is hivataloskodott; annak a városnak a bírája, a melynek a területén
a párbaj végbement; vagy az alispán, ha ez kinn a mezőn történt.
Semmi appelláta.
A szigorú itéletnek csak egy javítása volt: a király, vagy a
fejedelem kegyelmezési joga. Rendesen megkegyelmeztek az elitélt
párbajvívónak, a halálitéletét rangja és nemessége elvesztésére s
számüzetésre változtatva. Ezért volt minden halálraitélt három napig
a sirhalomházba kitéve. Ez a három napi bitó-haladék arravaló volt,
hogy a hírnök meghozhassa a kegyelmet idejére. Ha eltalált vele
késni, akkor bizony a szegény bűnösnek a fejével kellett megfizetni
az utak hiányos voltát, – vagy talán a boroknak a bőségét, a miket a
staféta útközben a garatra eresztett.
1705-ből maradt fenn egy ilyen párbajvívásról szóló per, melyben
a vádlott Mayer Károly főstrázsamester (major). Az itélőbirák voltak:
Chassant brigádos, báró Vissenaque ezredes, a Rákóczy
hadseregében levő franczia főtisztek; báró Kessel, a kurucz-német
hadak ezredese s lőcsei parancsnok, Bajcsy György, kézsmárki
főparancsnok és alezredes, Arndt és Unrein századosok; aztán
Palásthy hadsegéd és Szarka hadbiró. A törvényszék kettős
elnökségét vitte Berthóthy Ferencz altábornok, kassai vezér és
polgári részről a kézsmárki biró, Kray Jakab.

Hogy miért hívták meg az elnökségre a kézsmárki birót, holott a
párbaj Lőcse határában esett meg? annak magyarázatául szolgál az,
hogy a lőcsei biró súlyos betegen feküdt himlőben: ez a plága
grassált akkor a városban; azért a törvényszék is Kézsmárkon ült
össze, a Tököli-várkastély termében.
A delinquens Mayer Károly lifflandi születésű volt: rigai ó-nemesi
család sarja; eszes, vitéz, de mindenféle rossz szenvedélyekkel teljes
kalandhős; elébb Ágost lengyel király hadainál szolgált, azután jött át
Rákóczyhoz s még egy jó czimboráját, báró Gedent is átcsábítá a
kuruczokhoz.
Ez a jó czimboraságon kívül még sógora is volt. Mayer a hugát
birta nőűl.
A csapodárkedélyű vitéz nem igen nagy lelkiismerettel tartotta
meg az oltár előtti esküjét, a hadjárat alatti barangolásában el-
elhagyogatta a hites feleségét, egyetlen gyermekével, egy kis
leánykával; legtöbbször pénzt is elfelejtett neki küldeni s azok
bizonyára inséget is szenvedtek volna, ha Geden nem segélyezi őket
hébe-hóba. Mikor összekerültek, akkor természetesen eget-földet
esküdött a csélcsap a síró feleségének, hogy kiengesztelje, míg
végre a kis leány összebékítette őket.
Azt mind a ketten bálványozták.
Olyan is volt a kis Klarissza már nyolcz éves korában, mint egy kis
ördög. Pajkos, dévaj, nyalánk, hizelkedő, szeszélyes, durczás,
füllentésben kitünő, cziczomás, egy szóval szeretetreméltó.
A milyen csak egy vádorló katonatisztné leánya lehet, a ki soha
sem ismerte ezt a szót: «otthon». Egyik ember nyakából a másikba
untalan. Egyik nap dinom-dánom, másik nap éhkoppot nyelni.
Minden dáridóban résztvenni, szabadszájú urak dévaj beszédein
nagyokat nevetni; azoktól olyan nótákat eltanulni, a miknek hallatára
a férfisereg kaczag, a hölgyek elpirulnak; az asztal közepén
tánczolni, hozzászokni a kéregetéshez s szerepet vinni az inséges
duóban, aztán háta mögött kinevetni a megfejt adakozót. És a

mellett jól tudni már nyolcz esztendős korában, hogy micsoda
angyali szépség! Ezt hallani mindenkitől, ezt látni minden tükörből s
ha más nincs, a mosdótálának a vizéből, s aztán osztályozást tenni a
minden oldalról kapott csókban: ez letörülni való, ez sikongatásokra
méltó, ez visszaadni való csók.
Mire viszi ez, ha megnő?
Egyszer aztán Mayernek a felesége egy Lőcsén tartott dáridó
alkalmával legcsalhatlanabb bizonyítékát találva a férje
hűtlenségének, a fölött annyira elkeseredett, hogy félóráig tánczolta
a lengyelt a legnagyobb hévvel s akkor rá egy jó pohár sorbethet
ivott. Attól aztán galloppozó tüdővészt kapott és pár hét alatt
áttánczolt a másvilágba.
Az egész világ tudta és beszélte, hogy a fiatal asszony
szándékosan ölte el magát, méltó elbusulásában.
Mayer Károlynak aztán az árván maradt gyermekét magához
kellett venni. Nagy szomorúságot mutatott ez eset után, még
nagyobb szeretetet a gyermekéhez s azt hitte, hogy azzal minden
tartozását lerótta, hogy ezentúl akárhová ment, a kis leányát
mindenütt magával vitte, kézen fogva.
Hanem sógorát ezzel nem áltatta el.
Báró Geden, a mint a testvére gyászos haláláról értesült s annak
az okát is természetesen megtudta, sietett levélben közölni a kedves
czimborájával e fölötti véleményét.
Mindenekelőtt lehordta őt kegyetlenül a kicsapongásaiért s a
rossz bánásmód miatt, a mivel a szegény testvérét a sírba vitte.
Azután azt követelte tőle, hogy rögtön szolgáltassa ki az árván
maradt gyermeket ő neki, majd ő el fogja őt küldeni Krakkóba, az
apáczákhoz, ottan nevelteti; de az apjánál nem hagyja, mert annak
a gondviselése alatt abból a leányból nem lesz más, mint
világpéldája.

Hogy ez a követelés nem történt meg kiméletlen vonatkozások
nélkül Mayer Károly személyére, az megint igen természetes.
Mayer Károlyt ez a levél nemcsak mint apát, de mint
katonatisztet is mélyen sértette. Ilyesmit zsebre nem dugnak. A
becsületsértésnél vége minden barátságnak, atyafiságnak: rögtön
küldé a kartellvivőit báró Gedenhez, s kihívatta a sógorát párbajra.
Mind a ketten lifflandiak voltak, a kiknek a párbajvívásról való
fogalmaik egészen elütnek az itt divatozó szokástól.
A segédek kardpárbajban állapodtak meg, halálos kimenetellel:
egészen a Lifflandban használt divat szerint.
A lőcsei temető volt választva a viadal színteréül; a minek éjjel,
holdvilágnál kellett végbemenni.
Tíz lépésnyi küzdőtér volt kiszabva a vívó felek számára: a két
végén a vívópályának volt egy-egy megásott sír, nyolcz lábnyi
hosszú, hat lábnyi mély, a melyike a vívóknak a sír széléig engedi
magát szoríttatni, az azután bele is temethezhetik.
A segédek pedig a sír tulsó szélén állnak fel s e szerint a vívóknak
segítségére nem rohanhatnak.
Másnap reggel báró Gedent ott találták az egyik sírban fekve,
több szurással a mellén, a mik közül egy a szivét járta keresztül.
Mayer Károly elmenekülhetett volna: közel a határ; ha a kis lányt
el akarta volna hagyni.
Hanem az apai érzés volt az egyedüli igaz szivében. Ezt a kis
gyermeket nem tudta ott hagyni minden gyám nélkül az idegen
világban; visszament érte a városba. Onnan pedig éjszaka ki nem
bocsátották. Reggelre kitudódott a halálos kimenetelű párbaj, s
Mayer Károlyt azonnal házi árestom alá helyezték. A párbajsegédek
elmenekültek.

A házifogság addig tartott, a míg a kassai főparancsnok
Berthóthy megérkezett. Ekkor a porkoláb bejelenté Mayernek, hogy
kocsira kell ülnie; átviszik Kézsmárkra, ott ül össze a
haditörvényszék.
– Hát a kis leányommal mi lesz? kérdezé Mayer.
– Gondoskodtak róla. A kézsmárki biró felesége fogadja örökbe.
– Micsoda örökbe?
– Hát hogyha kegyelmedet főbe puffantják.
– Már most értem.
Odáig tehát magával vihette a kis Klarisszát s az úton
hallgathatta a gyermek fecsegéseit, hogy majd, ha ő nagy lesz,
aztán férjhez megy egy herczeghez, hát akkor milyen szép aranyos,
ezüstös bandelièret fog hímezni az apjának.
Mikor Leibitz város határába érkezet a szekér, a kiséretét képező
lovasság hadnagya odajött, s engedelmet kért a főstrázsamester
úrtól, hogy kénytelen itt e határban a kezeire és lábaira lánczokat
rakatni; mivelhogy ez itt lengyel illetőség, a zálogba tett XIII. város
területe: ha itten megtalálna ugrani a fogoly, neki, a kurucz
hadnagynak, semmi joga nem volna őt üldözőbe venni; azért az
elővigyázatnak van értelme.
Mayer major meghagyta azt történni magával, nagy kedvtelésére
a kis Klarisszának, a ki véghetetlen mulatságosnak találta, hogy a
papa milyen csörgő-börgő ékszereket kapott a kezére lábára: ez
épen olyan, mint mikor a dzsindzsi tánczban
2)
meglakatolják a
tánczosnak a kezeit, lábait, s így kell neki járni a dali tánczot, hogy
az csupa nevetség. Vajon az apa is tánczolni fog-e ezekkel a
csilingelőkkel?
Leibitztól, a mi még akkor nevezetes nagy város volt, csak egy
negyedórányira van már Kézsmárk: akkoriban hatalmas bástyákkal
körülvett erős hely, vízárkokkal, miket a Poprád és Leibitz patak tölt

meg. A város kapuja fölött emelkedik az a hatalmas őrtorony, a mit
az egész Szepesség segített építeni a husziták betörései ellen; az
ötemeletes bástyafalú toronyból nagy messzeségre ellátni, mikor
hegyköd nincsen.
De még itt a kapuban sem vették le a lánczokat Mayer Károlyról,
hanem úgy vitték a városházáig a szekéren megvasalva. A lépcsőkön
is úgy kisérték fel, miközben a kis Klarissza, minden lépcső-fokon
egyet ugorva, utánzá a láncz tréfás zenéjét: «Csing-ling! Klingend
Ring! spring, spring, Czinderling!»
3)
Kray Jakab biró elé vezették a deliquenst a leánykájával együtt.
Kray szép, tiszteletparancsoló jelenség volt; ötvenes éveken
túljáró férfi, de még mindig deli termet, tetszetős tekintet; arcza
ősmagyar kifejezésű (családja Sárosvármegyéből eredt); viselete a
kézsmárki divat szerinti, félig magyar, félig német (mint a krónikairó
mondja: «halb Teutsch, halb ungarisch, so seltzam heraus kommet»)
tudniillik a zsinóros dolmány mellé kihajtott csipkegallér a nyak körül,
s a sarkantyús sárga csizmákhoz és veres nadrághoz pötyögős
bársony pulider. A válláról pedig magyaros kaczagány helyett, hosszú
violaszín selyempalást függ alá, a minek a szélei talitarka virágokkal
vannak tenyérnyire kihímezve.
A kis Klarissza nem is mulasztotta el azt a czifra palástot azonnal
szemügyre venni, a két kezébe fogva a szegélyét s szakértő vizsgálat
alá fogva annak hímzéseit, a míg a biró az apjával foglalkozott.
– Vegyétek le a lánczokat a főstrázsamester úrról! parancsolá
csendes, mélyen döngő hangon a biró; a beszéde hasonlító a dalhoz,
olyan zengése volt. A hajduk megtették, a mi parancsolva volt. Aztán
nyájas arczczal fordult a fogolyhoz: «én nem tekintem kegyelmedet
úgy, mint közönséges deliquenst; sok országot bejártam életemben;
némely nemzetnél nem tekintik bűnnek, sőt kötelességnek azt, a
mivel kegyelmed vádoltatik. Hanem az igazságot azért a törvény
szerint kell kiszolgáltatni. Ha kegyelmed lovagi szavát adja arra, hogy
nem fog e városból megszökni, sem maga és más ellen semmi

erőszakot meg nem kisért, akkor nemcsak láncz nélkül, de egészen
szabadon járhat e városban, itélethozatalig, s börtön helyett az én
házam lesz a lakása, a hol a feleségem és a fiam szivesen látják
kegyelmedet, kis leánykájával együtt vendégül.
Mayer Károly a szivélyes felszólításra a kezét nyujtá a birónak
parolázás végett; mire ez azonban a palástja alá dugta el a kezét, s
félmosolylyal mondá:
– Nem nekem fogja kegyelmed adni a paroláját, major úr, mert
én birája vagyok; hanem ennek a két érdemes polgárnak itt, a kik
kegyelmedért kezességet vállalnak: Frölich Ignácz és Frölich Kristóf
uraknak.
– Ah, a nagy mathematicus Frölich Dávid fiai? szólt Mayer Károly.
Hogy ne ismerném e nevet? vissza kellene kérnem a professoromtól
a tandíjt, ha Frölich Dávidot nem ismerném.
– A feleségem bátyjai. Tevé hozzá Kray Jakab.
Mayer Károly tehát a két derék polgárnak köté le a
becsületszavát, hogy a biró által nagylelkű bizalommal engedett
szabadságával visszaélni nem fog.
Erre a két polgár aláirta a nevét a kezességlevélnek, melyben
vagyonukkal és fejükkel jót állnak egyetemlegesen a vád alatt levő
főtisztért.
E perczben lépett be a biró szobájába annak a fia. Ennek is Jakab
volt a neve.
Szép, erőteljes, nyulánk suhancz, valamit tizenöt éves; de
tizennyolcznak is beválna a termetére nézve.
– Eredj, fiam, vezesd el a lovag urat a házunkhoz, inte neki az
apja. Isten kegyelmeddel. Ebédnél majd látjuk egymást.
Az ifju Kray Jakab elvezette a vádlott főtisztet a házukig, s
minthogy nagy volt az utczán a sár, a kis Klarisszát az ölében vitte

odáig.
II. AZ APJA LEÁNYA.
A míg az ölében vitte a sáros utczán végig a kis Klarisszát Jakab
úrfi, a gyermek folyvást tartotta beszéddel; «ejh, de szép fekete
hajad van neked: Jakabka! ebből lehetne ám gyűrűt kötni. Aztán az
enyimből, az meg sárga. Abból lennének a betük. Van neked olyan
kicsi hugocskád mint én? Nincs? Hát ki köti fel akkor a
nyakravalódat, mikor az iskolába mégy? Hogy te már nem jársz
iskolába? Hát már mindent kitanultál? Hát tánczolni tudsz-e? Nem
tudsz? A selyemtánczot sem tudod? Hát a vánkos tánczot? Azt sem.
No arra meg én taníthatnálak meg. Micsoda? Hogy te arra nem érsz
rá: dolgod van az árkolájban. Hát te katona akarsz lenni? Akkor légy
lovas katona: az nagyon szép. Azt legjobban szeretem. A
pattantyúsok mind olyan csampások. Mindnek be van a füle dugva
pamuttal, nagyot hall, s az orra fekete, mert a lőporfüst megfogja s
csak odáig szokott mosdani. Hoppszá!»
A kapu alatt letette az öléből Jakab a gyermeket, aki aztán
köszönés fejében egy csókot nyomott a lovagja ajkára, a mitől az
fülig elpirult. Klarissza ezt így tanulta, Jakab pedig még sehogy sem
tanulta.
Az ifjoncz aztán felvezette a lépcsőn Mayert, a leánykájával, az
anyjához.
Kray Jakabné még maga is gyönyörű szép asszony volt; párját
lehetett keresni az egész Szepességben: karcsú, délczeg termet,
szobormintának való idomokkal; arcza oly üde és tündöklő, hogy a
legnagyobbik fia nővérének adhatná ki vele magát: különösen azok a
nagy varázsteljes, sugárzó fekete szemei, a miktől holdkóros lett, a
ki sokáig nézett beléjük. Szerencse, hogy nem igen szokta ezeket
mutogatni.

Aztán az egész arcza, tekintete, minden lénye csupa jóságot
árult, el, a mit nem lehet úgy diribről-darabra részletezni. Meg kellett
azt szeretni első tekintetre mindenkinek.
A kis Klarissza rögtön hozzá is futott és a nyakába kapaszkodott
Kraynénak, összevissza csókolva az arczát. S mindjárt azon kezdte,
hogy az apjától azt kérdé:
– Úgy-e bár, itt hagysz engem, papa, ennél az asszonyságnál? de
sokáig ám.
– Úgylehet, hogy nagyon sokáig itt hagylak leánykám; mormogá
szomorún a kapitány.
Az még nem volt baj, hogy a kis Klarissza úgy megszerette az
első látásra a szép Kray Saroltát, hanem az nagyobb baj volt, hogy
az apja is belészeretett az első találkozásnál.
Mondani lehet a szó szoros értelmében, hogy halálosan
belészeretett; mert azzal a tudattal jött ide, hogy három nap
leteltével már odakünn fog feküdni a vesztőhely sarkánál.
Hosszabb időre is kár az embernek a más feleségébe
beleszeretni, de ilyen rövid időre meg épen nagy bolondság.
Ki tehet róla?
Aztán Krayné is tudta azt jól, hogy ez az ő vendége mi járatban
van itt? Ma és talán holnap vigan mulatnak, poharaznak együtt a
házi gazdájával: kocczintanak egymás egészségére, s aztán ugyanaz
a házigazda törvényt fog látni a vendége felett, s ha a birák eltörik
fölötte a pálczát, bizony leülteti a szegény bűnösök székébe s leütteti
a fejét.
Azért nem is lehet érte megróni a háziasszonyt, ha ezt a szomorú
vendéget azzal a gyöngédséggel fogadta, a mi érző asszonyszív
sajátja. Ugyan ki ne iparkodnék kedvét keresni az olyan vendégnek,
a kiről azt tudja, hogy ma még ép, egészséges, daliás ember és
holnapután már halott lesz.

Alig birta Krayné a könyeit visszatartani, mikor a kis Klarissza azt
mondá neki:
– Ugy-e nem haragszol, ha addig, a míg itt leszek, kedves
mamának szólítalak téged?
Azzal a szándékkal volt Krayné épen, hogy ha Mayert
kivégeztetik, ő az ura által halálra itéltnek az árváját gyermekévé
fogadja. Ez már kicsinált dolog volt.
– Úgy lesz, kis leányom.
– És akkor meg a Jakabot is bácsikámnak fogom hivhatni, úgy-e?
Ez is meg lett adva. A kis Klarissza aztán bőségesen hasznát
vette az engedelemnek: egész testvéri ragaszkodással szegődve oda
Jakab mellé. A fiu hozott neki kosárkában spanyolmeggyet. A kis
leány kényszeríté, hogy a hány szemet ő megeszik belőle, Jakab is
annyit fogyaszszon el, s végül az összefogott meggycsutkákat
segítsen neki elszakgatni.
Jakab előhozta a kis vendégleánynak a mulattatására a
gyermekeknek való könyvet, az orbis pictust. No hisz azzal jó helyen
járt. Tud is az ember még nyolcz esztendős korában olvasni, ha soha
iskolát nem látott. Klarissza csak a képeket értette a könyvből, a
többit Jakabnak kellett magyarázgatni. De az is falrahányt borsó volt:
a kis lány nem hallgatott az ő magyarázatára; hanem mind ott volt a
füle, hogy a papa meg az új mama mit beszélnek egymással.
Egyszer bele is kottyant.
– Előre megmondom ám, kis mama, hogy őrizd magadat a
papától. Az én papám hamis legény! Szereti az asszonyok a fejét
elforgatni! Kivált a kik olyan szépek, mint te vagy.
Kraynét megnevetteté ez a szó; aztán megint csak könnyezésre
fordult a nevetés, ha rágondolt, hogy ez a gyermek semmit sem tud
arról, minő végzet vár az ő apjára egy pár nap mulva már. Az érző

emberek nagy bánatát csak sötétebbé teszi az a téveteg sugár, a mit
a gyermeknevetés közbe szór.
Nemsokára hazaérkezett maga a biró is. Itthon nem volt biró,
csak házi gazda; kezet szóríthatott vendégével. A biró azt mondá a
fiának:
– Eredj ki a kis leánynyal hintázni a kertbe, fiam.
Mikor aztán egyedül maradtak hárman: ő, a neje és a delinquens,
akkor elkezdett a halálos ügyről beszélni.
– Tudatnom kell kegyelmeddel, hogy a birák már mind
megérkeztek, s holnap, reggeli harangszó után, összeül a vegyes
törvényszék, Berthóty és az én præsidiumom alatt, kegyelmed
vétsége fölött itélni. Minek volna az ámítás. Komoly emberek
vagyunk, komoly időket élünk s bizony mindnyájan a szájunkban
tartjuk a harangozópénzt, néztünk is, nézünk is a halál szemébe,
hunyorodás nélkül. Kegyelmednek készen kell arra lennie, hogy a
törvényszék halálra itéli. Azért annyit mondhatok kegyelmednek,
hogy egy nyugodalmas órában írja meg a testamentumát.
– Nekem nincs egyéb testálni valóm, csak a kis leányom, mondá
a kapitány, azt pedig már elhagytam és el is fogadtattam.
E szónál Kraynénak meg kellett engedni, hogy a lovag egy forró,
de nagyon forró csókot nyomjon a kezére. Ki ne engedné meg azt
egy halálra menőnek?
– Ezzel azonban még nincs megpecsételve a kegyelmed fátuma,
folytatá a biró; még hátra van a kegyelem útja. Ismerjük mindnyájan
a fejedelem nagylelkét, jó szivét: az egész törvényszék ajánlani fogja
a kapitány urat a megkegyelmezésre. Csak idején rátaláljon a
postánk ő felségére s napjára visszakerüljön a kegyelemlevéllel.
– Ez épen a nehéz kérdés. Ki tudja a fejedelem most hol van?
– Én tudom. Berthóty Kassa alatt találta ő felségét a táborban,
egyhamar nem is készül odább. Én még ma az egész marsrutára

előre fogok küldeni lovakat, hogy a hirmondónk minden állomáson
pihent paripát válthasson: így könnyen megteheti majd az utat oda-
vissza a három nap alatt, a mi az itélet kimondása után siralomházi
időnek adatik. Én még egy kis falsumot is engedék meg az
antedatálásban: ugyanis előre megirám a kegyelem-ajánlásra szóló
levelet, s azzal, a mint a törvényszék összeűl, előre elküldöm a
postámat Leibiczig: ott várjon. A mint azután a bástyafokon az
ágyulövést eldördülni hallja, a mely az itélet kimondását fogja
jelenteni: az én futárom azonnal sarkantyúba kapja a lovát s egész
egy állomással megelőzi az itéletkihirdetést.
Mayer Károly nem állhatá meg, hogy mind a két kezével meg ne
szorítsa a birája kezét.
– Kegyelmed valóban mindent megtesz, a mivel csak
megmentheti az életét annak, a kit halálra kénytelen itélni.
– Csak a futár el ne vesztegesse az időt valahogy! sohajtá
aggóskodva Krayné asszony.
– Az, a kire én azt a küldetést rá fogom bizni, bizonynyal se
szándékból, se restségből nem fog egy órát is elvesztegetni hiába.
– Ki lesz az?
– A mi fiunk, Jakab.
E szóra elérzékenyülten borult a férje nyakába az asszony, s
megcsókolá az arczát.
– Te igazán nemesszivű ember vagy.
Tehát ő is helyeselte, hogy Jakab menjen el a kegyelemért.
Az pedig nem tréfás feladat. Három nap három éjjel a nyeregben
űlni egy növendék fiúnak, a ki egy ilyen erőltetett nyargalásban
könnyen halálos bajt hozhat haza magának.
És az anya mégis megköszönte az apának azt, hogy az ő lelke
büszkeségét választá ki erre a veszélyes feladatra.

Mayer Károly kapitánynak kezdett a fején nőni a taraja, a minek a
neve «férfihiúság».
Következett az ebéd, aztán a vacsora; a jó bor mellett a
kapitánynak derült kedve támadt; bohóskodott, adomázott, még egy
adagiót is énekelt; mintha csak lakodalomra készülne.
Klarissza egész késő éjjelig fenmaradt a felnőttekkel, nem hagyta
magát az ágyba bedugni, mikor a két kisebbik fiut, a Marczit meg a
Jóskát aludni küldték, neki hallani kellett mindent, a mit a nagyok
beszélnek. A míg Krayné maga is fel nem kelt az asztaltól, ő sem
ment el helyéről.
Reggel aztán későn is ébredt fel; épen mikor az ágyulövés
eldördült.
– Hol van hát a gyöngyös násfám?
Ez volt az első szava a felébredéskor.
Tudniillik, hogy Krayné csak azzal birta este lefekvéskor rávenni,
hogy mondja el utána az esteli imádságot, hogy gyöngyös násfát
igért neki. (A régi mamánál nem szokták imádsággal végezni a
napot.)
– Csak lassan, kis leánykám, inté őt az oda siető Krayné, előbb
szépen imádkozzunk.
– Hiszen már tegnap imádkoztam.
– Az az esteli imádság volt: most meg a reggeli imádságot kell
elmondani.
Ezzel aztán elkezdett a kis leány nyafogni, durczáskodni.
– Hjaj, kis leánykám, inté őt szeliden Krayné, én nálam nem
használ semmit a nyafogás. A kis leánynak szót kell fogadni. Látod, a
kis fiúk is imádkoztak. Addig nem kaptak reggelit.
– Én nem tudok imádkozni.

– No hát csak tedd össze szépen a kezedet; majd én mondom
előtted; te mondd szépen utánam.
– Jaj, de unalmas dolog ez.
– No mondd szépen. «Jó Istenem, őrizd meg az én apácskámat,
– ezen a mai napon, – mindenféle szerencsétlenségtől, haláltól.
Ámen!»
– Jaj! Ezt mindennap elmondjam. Engedd meg, hadd mondjak el
egyszerre több napra valót. «Jó Istenem őrizd meg az én
apácskámat hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken
szombaton, vasárnap, mindenféle szerencsétlenségtől, haláltól.
Ámen!»
– Isten hallgassa meg, a mit most imádkoztál. Sóhajta fel Krayné.
Attól az ágyulövéstől számítva csak három nap volt még az élet
Mayer Károlyra nézve.
Klarissza fel hagyta magát öltöztetni s megkapta az igért násfát.
Azután csokoládét kapott reggelire.
– Hát a Jakabka bácsi hol van? követelé Sarolta mamától.
– Az elutazott.
– Hová?
– Messzire.
– De mégis hová? Én tudok sok várost.
– Kassára.
– Ott igen jó marczafánkot kapni. Hoz ő nekem valamit onnan?
– Bizonyára azért ment ő Kassára, kis leányom, hogy a te
számodra hozzon valami nagyon, nagyon jót. Ha jól kéred az Istent,
hát el is érkezik vele hamar.

– Oh jaj! hát még a marczafánkot is az Istentől kell kérni! Azt a
boltos mézesbábostól szokták kérni.
Sarolta megcsókolta a fecsegő gyermeket; alig birva felindulását
elrejteni.
Klarissza játszani akart menni, de a kis fiuk nem voltak otthon,
iskolába mentek. Külömben sem szokás a napot játszással kezdeni: a
gyermeknek tanulnia kell valamit. Sarolta oda ültette maga mellé a
kis leányt s tanitotta harisnyát kötni, a mi nem ment ásitozás nélkül.
Nagyon hamar megunta.
– Talán hát jobb szeretnél ábéczét tanulni?
Az vigabban ment.
«A, B, ab; vaskalap; ha megütik, megharap!»
Nagyhamar megtanulta, nótára szedve az alfabet jegyeit. «Ku,
err, es, té, ú, fau, vé! Jaj de nehéz ez az abéczé!»
Ha ennél a háznál így megy ez mindennap, akkor itt nem jó lakni!
Mehetnékje volt már más városba, a hol nem kell imádkozni, kötni,
ábéczét tanulni, egy helyen veszteg megülni. Követelte, hogy hol az
apja?
Eljött az ebéd ideje; az apa még sem érkezett meg.
– Ilyen ez a papa! Tudom bizonyosan, valami korhely czimborák
közé került, leült kártyázni s ottragadt.
Sarolta csitította, hogy a helyett, hogy fecseg, jobb lesz, ha a
ruhájára ügyel, hogy be ne pecsétezze a mártással.
– De az a papa olyan ember is! Ha egyszer belekeveredik, akkor
aztán várhatja az ember késő estig.
Biz az késő este sem jött meg.

Nagy baj volt Klarisszának, hogy az eső elkezdett esni; nem
lehetett kimenni a kertbe, kinézni; csak az ablakból nézhettek ki a
piaczra.
A vásártéren napestig rajzott a városi nép; a városháznak egy
ablaka előtt látszott a tömeg csoportosulni, oda bámultak fel. Az volt
a siralomház ablaka.
– Mit néz ott az a sok bolond ember? tudakolá a kis leány
Saroltától.
– Bizonyosan ügyes-bajos emberek, a kiknek valami dolguk van a
városházán.
– Nem a! Mert mind az ablakra mutogatnak. Ott van valami nézni
való. Leszaladok, megnézem.
– Ugyan hová szaladnál? Még elkapnának a czigányok.
– Dehogy kapnak. Utaztam én már azokkal is. Czigánykereket is
tudok vetni. Megmutassam?
– Csak hagyd el azt most. Jer el onnan az ablaktól: megfájdul a
fejed.
Aztán, hogy este lett, egyre nyügösködőbb kezdett lenni az a
lány. Zsémbelt, zsörtölődött az apja ellen, mint valami ideges
asszony.
– De már ez mégis szörnyüség! ennyi ideig künn maradni.
Meglásd kis mama, hogy még éjszakára sem fog haza kerülni. –
Ismerem a szokását. Bizonyosan valami szép menyecskére akadt, s
annál csapja a levet. Látod! Látod! Tegnap milyen szépeket mondott
neked? Hallottam! Ma már nem tud róla semmit. Ma már bizonyosan
másnak mondja. Kapott valami kis fityfiritty majompofát, a kibe
belebolondult! Hiszen csak kerüljön haza, majd meg lesz mosva a
feje törülköző nélkül.

– Kedves leányom, feddé a locska-fecske gyermeket Sarolta; az
apáról ilyen tiszteletlenül beszélni nem szabad. Hallod-e, hogy az én
fiaim így beszélnének az apjukról?
– Igen! a jó apáról; a ki hazamegy rendesen. De az ilyen korhely,
csapodár apáról, mint az enyém, a ki minden negyednap kerül haza
egyszer. Jaj, ha te azt tudnád!
Krayné megsokalta a dolgot.
– No várj, kis leányom. A mint az estharangszónak vége lesz,
majd én elviszlek magammal, s aztán felkeressük az apát.
Az esti harangszó után a népség hazatakarodott a piaczról. A
rendes polgároknak vacsora idő van, a legények is enni sietnek, a
mint a harang megkondul, a katonáknak takarodót fújnak a
bástyákon s azokat egyszerre elnyeli a kaszárnya; csőcselék pedig
Kézsmárkon nincs, a piacz üresen marad.
Akkor aztán Sarolta felhuzza a lábára a telekes bocskort, mert
ismét sár van; a kis Saroltát karjára veszi s átmegy vele a piaczon
keresztül a városházához; megáll vele ott annál az ablaknál, a mire a
népség eddig úgy meresztette a szemét, száját.
A kis leány kiváncsi rá: mi lesz itten nézni való?
Aztán kinyilik az ablak, s az erős vasrácsok között megjelenik
Mayer Károly kapitánynak az alakja.
– Nini, az apa van ottan.
– Az ám, ott van az apa.
– De hát mit csinál ottan?
– Be van zárva.
– Hát szabad az én apámat bezárni?
Mayer Károly üdvözlé a vasrácsok közül az utczai látogatóit.

– Jó estét.
– Látod kis leányom, suttogá Sarolta. Isten milyen nagy
veszedelmet mért szegény apádra.
– Pedig hiszen én imádkoztam.
– Csak még nagyobbal ne tetézze.
Sarolta felemelte a gyermeket két kezével az ablakig, hogy apja
elérhesse, s a vasrácson keresztül megcsókolhassa.
Klarissza nem értett ebből a dologból semmit.
Azt látva, hogy apja könyezik, ő is sírva fakadt, átölelte a rácson
keresztűl az apjának a nyakát s összecsókolgatta a szemét, s még
biztatta is:
– Ne sirj apácskám. Majd imádkozunk kis mamával mindennap
háromszor az istenkéhez, hogy szabadítson ki innen.
– Isten áldása legyen rajtad; rebegé Mayer Károly.
Aztán visszabocsátá a gyermeket fogadott anyja ölébe, elszorult
hangon suttogva: «Legyen kegyelmed anyja szegény kis árvámnak.»
– Vessük Istenbe bizodalmunkat! mondá Krayné. A hol
legnagyobb a veszedelem, ott legközelebb a segedelem.
Azzal búcsut inte a kapitánynak, s a kis gyermeket ismét karjára
emelte.
Egy muskétás járt fel s alá, karjára vetett fegyverrel az ablak
előtti deszkapadlón. Ez volt a strázsa.
Klarissza összetette előtte kis kezeit.
– Katona bácsi, kérem szépen, bocsássa ki a tömlöczből az én
papámat! odaadom magának a gyöngyös násfámat érte…

Hogy a silbakon álló katona nem akarta kibocsátani Klarisszának
a papáját, a kis lány nagyon megharagudott rá érte:
– No megállj, talpas! Majd ád neked biró uram, ha haza jön.
Akkor azután egész este, mint jó szófogadó leányka viselte
magát: hizelkedett a kis mamának, a cselédet «magázta», egész
fitogtatással jelzé, hogy ő most milyen jó lett egyszerre. A vacsoráért
se nyafogott, hanem megvárta, míg a családapa hazaérkezik; annak
magától eléje ment, nem várta, hogy mondják, szépen kezet csókolt
neki, elvette a pálczáját kezéből s az ablakba támasztotta; vacsora
előtt ő is összetette a kezeit a széke karján, mielőtt leült volna, a
hogy a többiek tették, a kik imádkoztak; maga felkötötte a nyakába
a szalvétáját, s szépen evett a villával, nem nyúlt a tiz körmével a
tányérba: mindez a jó magaviselet pedig csak arra való, hogy mikor
vége van a vacsorának (a mi igen nagy csendben ment végbe) oda
sompolyoghasson ahhoz a nagyon komor emberhez az asztalfőn s
annak a nyakába csimpajkozva, szépen megkérje, hogy bocsássa
szabadon az ő papáját.
A főbiró meg akarta vigasztalni ezzel a szóval:
– Ne busulj kis leánykám; ha Isten segít, majd kiszabadul
szegény édes apád.
– De mikor?
– Majd holnapután.
– De én azt akarom, hogy még ma ereszsze haza kegyelmed.
Úgy-e haza ereszti?
– Nem én tartom fogva, hanem a törvény.
– Hát mit vétett a törvénynek az én apám?
– Azt neked nem szükséges megtudnod, kis leányom.
– Pedig tudom is. Azért, mert verekedett valakivel. De hiszen
azért van a férfiaknak az oldalán a kard, hogy verekedjenek.

Kray kedvetlen volt; azt felelte a kis Klarissznak, hogy:
– Nem jó a kis leányoknak nagyon okosnak lenni.
Erre aztán a kis leány elpityeredett; a pityergésből sirás lett: azt
azután olyan tökéletességre vitte, hogy az egész háznép belefáradt
az engesztelésébe; míg végre Krayné azt mondta neki, hogy «ha
ilyen nagyon sírsz, bizony veres lesz az orrod s úgy megnő, mint egy
uborka!» a nagyobb bizonyság okáért oda is vitte a tükör elé, hogy
nézze meg benne magát. Csakugyan nagyon veres volt az orra. Ez
elcsendesítette. Hanem akkor megint elővette a didergés,
fogvaczogás; kilelte a hideg; le kellett fektetni.
Az ágyban megint olyan hánykolódást követett el, hogy minden
takarót lerugdalt magáról: elkezdett félrebeszélni, rémeket látott, az
apja után kiáltozott; hóhért, vérpadot, fej nélkül szaladgáló
embereket látott maga előtt, fogadott anyját agyonijesztgette. Késő
éjjel kellett a doktorhoz futtatni a Thököly várba, hogy jöjjön
consultálni a kis beteg felett.
Doctor Ferrarius el is jött és megtette a diagnozist: «Visiones
apocalyptico-epilepticæ!» Ez ellen a legcsalhatatlanabb csodaszer: az
atropa mandragora gyökér pulverisálva. Ezt azonban csak
holdfogyatkozás éjszakáján lehet felszakíttatni a földből, egy fekete
kutya által, melynek a farkát hozzákötik a mandragorához s aztán
messziről megriasztják, mert a kétágú gyökér, a mit németül
Alraunenmännchennek hínak, a kirántás alkalmával olyan fájdalmas
hangot ád ki, hogy a ki azt meghallja, rögtön szörnyet hal. A fekete
kutyáért azonban nem kár;
Jó szerencse, hogy a reczept nem volt praktizálható, mert hogyha
lett volna is mandragora a közelségben s önfeláldozó fekete kuvasz,
mely azt saját élete koczkáztatásával kihúzza a földből, de a lőcsei
kalendáriumban semmiféle Európában látható holdfogyatkozás nem
volt felvéve s így egyelőre az apocalyptico-epileptica visiónak be
kellett érnie egy kipróbált csodahatású «Rp. Flores chamomillæ dr. 2.
Sachari albi dr. 4. Syrupi idæi 30 gutt. aquæ destill. unciam» 1.

decoctummal: a mitől azután a kis beteg láthatólag meg is javult, s
reggel félé szépen elaludt.
Reggel ismét megtette a vizitét doctor Ferrarius, s megnézve a
kis patiens nyelvét, azon aggodalmának adott kifejezést, hogy itt
valami küteg megjelenésétől lehet tartani. Azért meg is változtatta
az orvosságot, rendelvén ellenállhatatlan gyógyhatású «Radices
altheæ parvæ (vulgo papsajt), folia sennæ és syrupus rad. liquiritiæ
(vulgo medveczukor) vegyítéket: a mit azonban a kis patiens sehogy
sem akart bevenni, azt követelve, hogy adja vissza neki a doctor az
előbbi betegségét, a mit a piros orvossággal gyógyítanak; az a
fekete orvosság neki nem kell.
Egész nap volt dolga Kraynénak a kis beteg ápolgatásával.
Ez már a második nap volt a halálitélet kimondása után. Csak
letelt nagy aggodalmak között.
A harmadik volt aztán a hosszú nap! Krayné azt is ott töltötte a
beteg leányka ágya mellett. Valahányszor lódobogást hallott künn a
piaczon, sietett az ablakhoz, ha nem az ő fia érkezett-e meg? Nem is
tudta talán, hogy micsoda út az, a mit annak meg kell tenni? Vagy
azt hitte, hogy segíti a lovasnak a futását, ha nagyon várják?
Ennek a napnak az éjszakáján senki sem feküdt le a háznál.
Maga Kray is egész éjjel ébren maradt. Minden órában kiküldte az
ordinánczot az őrtoronyhoz, hírt hozni, hogy nem érkezik-e még
Leibicz felől a futár? A mint pitymallott az ég, maga sietett el az
őrtoronyhoz, a perspectiváját is magával vitte.
Krayné nagy szívdobogással várta az izenetet.
A közben telt az idő: az óramutató irgalmatlanul közeledett a
végzetes perczhez; csak egy óra volt még hátra attól az időtől, a
mikor az itéletet végre kell hajtani.
És Jakab még sem érkezett vissza. Hátha nem találta Kassán a
fejedelmet?

Hátha megtagadta a kegyelmet Rákóczy?
De jaj! hátha őt érte valami baj az úton? Betegség? Martalóczok?
Veszedelem?
Bizony elérkezett már az utolsó félóra is. Kray csüggedten tért
vissza az őrtoronyból: «nem érkezett meg a fiunk!»
Most aztán nem volt hátra más, mint hozzálátni a czeremóniához.
A birónak fel kellett öltözni hivatalos jelmezébe. Mikor az ágyban
fekvő gyermek meglátta őt így, azt kérdezte tőle, hogy micsoda nagy
ünnepély lesz ma? Talán bizony processio?
Már korán reggel hallható volt a dob- és trombitaszó künn a
piaczon, a hogy a katonák felvonultak négyszöget zárni ama
szomorú szinpad körül. Klarissz erőnek erejével oda akarta magát
vitetni az ablakhoz, hogy hadd nézze meg ő is azt a szép processiót.
Aztán, hogy ezt nem engedték meg neki, Kraynét kérte, hogy ő
nézzen ki az ablakon, és mesélje el, hogy micsoda szépeket lát!
És a legutolsó óranegyed is eljött már.
Mayer Károlynak azt mondá gyóntató papja, a ki egész éjjel
mellette volt, hogy nincs remény számára e földön többé; térjen
Istenhez és készüljön a halálra.
– Minden nap készen voltam és vagyok is én arra, mondá az
elitélt. Nem sok elhagyni valóm van a földön; de mégis van valamim:
a kis leányom. Azt szeretném még egyszer meglátni és megölelni.
Épen benyitott a siralomházba a biró. Előadta neki az utolsó
kivánságát.
– Sajnos, hogy ettől a vigasztalástól is meg van fosztva
kegyelmed, mondá Kray. A kis Klarissz súlyos betegen fekszik, valami
kütege van; ha az ágyat elhagyja, az neki bizonyos halál.
– Szegény kis leányom! hát még csak meg sem csókolhatom
utoljára.

S a keményszívű harczosnak elhomályosultak a szemei a
könyeitől.
– Apja után apja leszek neki, suttogá a biró.
E közben a kis leánynak is folyvást az apja volt az eszében. Fel
akart kelni az ágyból, hogy ő az apjához akar menni. Miért nem
eresztik hozzá?
A városház toronyórája mély kongással verte el a kilenczet. Itt
volt az utolsó óra.
És a kegyelemért küldött hirnök még sem érkezett meg.
Krayné a beteg vánkosára hajtá le a fejét; az iszonyat őt magát is
rémlátóvá tette.
A posztóval bevont dobok fojtott dübörgése hangzott odakünn.
Azután egy erős férfihang, mely az itéletet felolvasta.
Most egyszerre egy mozsár-dördülés hangzik közbe, mire a
piaczot ellepő nép ezernyi ajkáról egy üvöltés zendül fel: «megállj».
– Mi az? Nézd meg anyám! kiált fel a gyermek.
– Ha megigéred, hogy szépen fekve maradsz, s nem dobod le a
takaródat.
– Jó leány leszek. Szót fogadok.
Krayné kitekintett az ablakon.
– Na hát, mit látsz?
Jó lett volna, ha el tudta volna mondani; de nem tudott ám
szóhoz jutni a zokogástól. Majd odafutott a kis leány ágyához,
beletakarta őt a paplanába s úgy vette az ölébe és odavitte az
ablakhoz, elfeledkezve minden orvosi tilalomról, hogy lássa hát, mi
az a parádé, a mi odakünn van?

Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and
personal growth!
ebookultra.com