Calcium And Magnesium In Drinking Water Public Health Significance 1st Edition World Health Organization

munduuomaziz 3 views 49 slides May 14, 2025
Slide 1
Slide 1 of 49
Slide 1
1
Slide 2
2
Slide 3
3
Slide 4
4
Slide 5
5
Slide 6
6
Slide 7
7
Slide 8
8
Slide 9
9
Slide 10
10
Slide 11
11
Slide 12
12
Slide 13
13
Slide 14
14
Slide 15
15
Slide 16
16
Slide 17
17
Slide 18
18
Slide 19
19
Slide 20
20
Slide 21
21
Slide 22
22
Slide 23
23
Slide 24
24
Slide 25
25
Slide 26
26
Slide 27
27
Slide 28
28
Slide 29
29
Slide 30
30
Slide 31
31
Slide 32
32
Slide 33
33
Slide 34
34
Slide 35
35
Slide 36
36
Slide 37
37
Slide 38
38
Slide 39
39
Slide 40
40
Slide 41
41
Slide 42
42
Slide 43
43
Slide 44
44
Slide 45
45
Slide 46
46
Slide 47
47
Slide 48
48
Slide 49
49

About This Presentation

Calcium And Magnesium In Drinking Water Public Health Significance 1st Edition World Health Organization
Calcium And Magnesium In Drinking Water Public Health Significance 1st Edition World Health Organization
Calcium And Magnesium In Drinking Water Public Health Significance 1st Edition World Healt...


Slide Content

Calcium And Magnesium In Drinking Water Public
Health Significance 1st Edition World Health
Organization download
https://ebookbell.com/product/calcium-and-magnesium-in-drinking-
water-public-health-significance-1st-edition-world-health-
organization-55047024
Explore and download more ebooks at ebookbell.com

Here are some recommended products that we believe you will be
interested in. You can click the link to download.
Calcium And Magnesium In Drinking Water Public Health Significance 1st
Edition World Health Organization
https://ebookbell.com/product/calcium-and-magnesium-in-drinking-water-
public-health-significance-1st-edition-world-health-
organization-51643140
Calcium And Magnesium In Groundwater Occurrence And Significance For
Human Health Lidia Razowskajaworek
https://ebookbell.com/product/calcium-and-magnesium-in-groundwater-
occurrence-and-significance-for-human-health-lidia-
razowskajaworek-4706118
Calcium And Magnesium In Groundwater Occurrence And Significance For
Human Health Lidia Razowskajaworek
https://ebookbell.com/product/calcium-and-magnesium-in-groundwater-
occurrence-and-significance-for-human-health-lidia-
razowskajaworek-4719746
Calcium And Phosphate Metabolism Management In Chronic Renal Disease
Hsu
https://ebookbell.com/product/calcium-and-phosphate-metabolism-
management-in-chronic-renal-disease-hsu-22005298

Calcium And Phosphorus Metabolism Irving James
https://ebookbell.com/product/calcium-and-phosphorus-metabolism-
irving-james-22053738
Calcium And Chemical Looping Technology For Power Generation And
Carbon Dioxide Co2 Capture Solid Oxygen And Co2carriers 1st Edition
Fennell
https://ebookbell.com/product/calcium-and-chemical-looping-technology-
for-power-generation-and-carbon-dioxide-co2-capture-solid-oxygen-and-
co2carriers-1st-edition-fennell-5101286
Calcium And Chemical Looping Technology For Power Generation And
Carbon Dioxide Co2 Capture Anthony
https://ebookbell.com/product/calcium-and-chemical-looping-technology-
for-power-generation-and-carbon-dioxide-co2-capture-anthony-5145768
Calcium And Bone Disorders In Children And Adolescents 2nd Revised
Edition J Allgrove
https://ebookbell.com/product/calcium-and-bone-disorders-in-children-
and-adolescents-2nd-revised-edition-j-allgrove-10448608
Calcium And Silicon Delivery To Artificial And Human Nails From Nail
Polish Formulations Mrta Strmme
https://ebookbell.com/product/calcium-and-silicon-delivery-to-
artificial-and-human-nails-from-nail-polish-formulations-mrta-
strmme-10734434

Calcium and
Magnesium in
Drinking-water
Public health
significance

Calcium and
Magnesium in
Drinking-water
Public health
significance

© World Health Organization 2009
All rights reserved. Publications of the World Health Organization can be obtained from WHO Press,
World Health Organization, 20 Avenue Appia, 1211 Geneva 27, Switzerland (tel.: +41 22 791 3264;
fax: +41 22 791 4857; e-mail: [email protected]). Requests for permission to reproduce or
translate WHO publications – whether for sale or for noncommercial distribution – should be
addressed to WHO Press, at the above address (fax: +41 22 791 4806; e-mail:
[email protected]).
The designations employed and the presentation of the material in this publication do not imply the
expression of any opinion whatsoever on the part of the World Health Organization concerning the
legal status of any country, territory, city or area or of its authorities, or concerning the delimitation
of its frontiers or boundaries. Dotted lines on maps represent approximate border lines for which
there may not yet be full agreement.

The mention of specific companies or of certain manufacturers products does not imply that they
are endorsed or recommended by the World Health Organization in preference to others of a
similar nature that are not mentioned. Errors and omissions excepted, the names of proprietary
products are distinguished by initial capital letters.

All reasonable precautions have been taken by the World Health Organization to verify the
information contained in this publication. However, the published material is being distributed
without warranty of any kind, either expressed or implied. The responsibility for the interpretation
and use of the material lies with the reader. In no event shall the World Health Organization be
liable for damages arising from its use.

Cotruvo J, Bartram J, eds. Calcium and Magnesium in Drinking-water : Public health significance,
Geneva, World Health Organization, 2009.
Printed in Spain.

WHO Library Cataloguing-in-Publication Data

Calcium and magnesium in drinking-water : public health significance.

1.Potable water - standards. 2.Water - analysis. 3.Calcium - administration and dosage.
4.Magnesium deficiency. 5.Calcium metabolism disorders. I.World Health
Organization.

ISBN 978 92 4 156355 0 (NLM classification: QV 276)

Preface v
Acknowledgements vii
List of acronyms and abbreviations x

Chapter 1: Expert consensus 1
Meeting of Experts Report

Chapter 2: Overview of global dietary calcium and magnesium intakes
and allowances 16
S.A. Atkinson, R. Costello and J.M. Donohue

Chapter 3: The mineral composition of water and its contribution to
calcium and magnesium intake 36
C.N. Ong, A.C. Grandjean and R.P. Heaney

Contents

Chapter 4: Identifying magnesium deficiency: A diagnostic dilemma 57
R.J. Elin

Chapter 5: Magnesium deficiency: Clinical and experimental aspects 60
W.B. Weglicki

Chapter 6: Magnesium and hypertension 66
R.M. Touyz and B. Sontia

Chapter 7: Atherosclerosis and magnesium 75
B.M. Altura and B.T. Altura

Chapter 8: Health significance of calcium and magnesium: Examples
from human studies 82
G.F. Combs, Jr and F.H. Nielsen

Chapter 9: Calcium and magnesium: Role of drinking-water in relation
to bone metabolism 94
C.M. Weaver and J.W. Nieves

Chapter 10: Epidemiological studies and the association of cardiovascular
disease risks with water hardness 108
R. Calderon and P. Hunter

Chapter 11: Alternative hypotheses and knowledge gaps 143
J.K. Fawell

Chapter 12: Water production, technical issues and economics 152
P. Regunathan

Glossary 165
Index 170
Calcium and Magnesium in Drinking-water
iv

This document identifies knowledge gaps and recommends research priorities in
order to build an evidence base to inform decisions on managing “processed”
drinking-water. This is important because of increasing consumption of water
arising from advanced treatment processes such as desalination and uncertainty
about the resulting heatlh implications.
The World Health Organization (WHO) assembled a diverse group of
nutrition, medical, epidemiological and other scientific experts and water
technologists at the Pan American Health Organization in Washington, DC,
USA, on 27–28 April 2006 to address the possible role of drinking-water
containing calcium and/or magnesium as a contribution to the daily intake of
those minerals. The overarching issue addressed was whether consumption of
drinking-water containing a relatively small contribution to total daily dietary
intake of calcium and/or magnesium would provide positive health benefits,
especially with respect to cardiovascular disease mortality (the so-called “hard
water cardiovascular disease benefits hypothesis”), in the population, particu-
larly in people whose dietary intake was deficient in either of those nutrients.
The meeting of experts immediately followed the International Symposium on
Health Aspects of Calcium and Magnesium in Drinking Water, which was
organized by NSF International and the International Life Sciences Institute in
Baltimore, MD, USA.
Preface

The impetus for the meeting originated from the process for developing
WHO guidance for health and environmental aspects of water desalination,
which was initiated by the WHO Regional Office for the Eastern Mediterranean,
located in Cairo, Egypt. The meeting was also intended to contribute to the
Fourth Edition of the WHO Guidelines for Drinking-water Quality (to be
published in 2010) in respect to nutrients in drinking-water and water hardness
as they influence drinking-water quality and health.
The nutritional essentiality and benefits from sufficient dietary intakes of
calcium and magnesium are well established but quantitatively imprecise. Many
of the ecological epidemiological studies conducted since the mid-1950s have
supported the hypothesis that extra magnesium and/or calcium in drinking-water
can contribute to reduced cardiovascular disease and other health benefits in
populations. However, most of those studies did not cover total dietary intake
and other important factors. Several analytical epidemiological studies that were
conducted supported the hypothesis that magnesium correlated best with bene-
ficial effects on cardiovascular mortality rates.
The goal of the meeting of experts was to elucidate the role of drinking-water
as a contributor to total daily intake of calcium and magnesium and to determine
whether there is a plausible case that drinking-water could be an important
health factor, especially for cardiovascular disease mortality, at least for people
whose dietary intake is deficient in either of those nutrients. The report of the
meeting of experts is the first chapter in this volume.
The remaining chapters provide background information on the scientific,
nutritional and technological issues that were discussed by the meeting of
experts and the symposium participants and that contributed to the report of the
meeting of experts. Among the numerous issues addressed were the
concentrations and distributions of minerals in drinking-water worldwide,
nutritional requirements, biochemical and biomedical aspects of minerals in the
body, technologies such as water softening and desalination that significantly
alter the mineral composition of drinking-water, the desirability and feasibility
of remineralization for stabilization and potential benefits, and the availability of
information on water composition so that the public can make informed
judgements with respect to their options for bottled water, softened water and
naturally soft water. It is hoped that this publication will advance knowledge
and contribute to further discussions on these and related issues in this area.
Calcium and Magnesium in Drinking-water
vi

The World Health Organization (WHO) wishes to express its appreciation to all
those whose efforts made the production of this book possible, in particular
Joseph Cotruvo (Joseph Cotruvo & Associates, Washington, D.C., USA) and
Jamie Bartram (Coordinator, Assessing and Managing Environmental Risks to
Health, WHO Headquarters), who were the book’s editors. The international
participants who attended the meeting of experts on 27–28 April 2006 in
Washington, DC, USA, and who contributed to the development of individual
chapters in this book were as follows:

Houssain Abouzaid, Regional Office for the Eastern Mediterranean, WHO,
Cairo, Egypt
Avner Adin, Faculty of Agricultural, Food and Environmental Sciences,
Hebrew University of Jerusalem, Jerusalem, Israel
Stephanie A. Atkinson, Faculty of Health Sciences, McMaster University,
Hamilton, Ontario, Canada
Jamie Bartram, WHO Headquarters, Geneva, Switzerland
Rebecca Calderon, National Health and Environmental Effects Research
Laboratory, United States Environmental Protection Agency, Durham,
NC, USA
Acknowledgements

Calcium and Magnesium in Drinking-waterviii


Gerald Combs, Grand Forks Human Nutrition Research Center, Agricultural
Research Service, United States Department of Agriculture, Grand Forks,
ND, USA
Rebecca Costello, Office of Dietary Supplements, National Institutes of
Health, Bethesda, MD, USA
Joseph Cotruvo, Joseph Cotruvo & Associates, LLC and NSF International
WHO Collaborating Centre, Washington, DC, USA
Joyce Donohue, Office of Water, Office of Science and Technology, United
States Environmental Protection Agency, Washington, DC, USA
Ronald J. Elin, Department of Pathology and Laboratory Medicine,
University of Louisville, Louisville, KY, USA
John Fawell, Consultant, High Wycombe, Bucks, United Kingdom
Ann C. Grandjean, Center for Human Nutrition, Omaha, NE, USA
Suzanne Harris, International Life Sciences Institute, Washington, DC, USA
Paul Hunter, School of Medicine, University of East Anglia, Norwich, UK
Frantisek Kozisek, Centre of Environmental Health, National Institute of
Public Health, Prague, Czech Republic
Margreet N. Mons, Chemical Water Quality & Health, Kiwa Water
Research, Nieuwegein, The Netherlands
Richard W. Morris, Department of Primary Care & Population Sciences,
University College London, London, United Kingdom
Choon Nam Ong, Department of Community, Occupational and Family
Medicine, National University of Singapore, Singapore
Perialwar (Regu) Regunathan, Regunathan & Associates Inc., Wheaton, IL,
USA
Martha Sinclair, Department of Epidemiology and Preventive Medicine,
Monash University, Alfred Hospital, Melbourne, Australia
Shailendra Vajpeyee, Government Medical College and New Civil Hospital,
Surat, Gujarat, India
Jan Peter van der Hoek, Amsterdam Water Supply, Amsterdam, The
Netherlands
Connie M. Weaver, Foods and Nutrition, Purdue University, West Lafayette,
IN, USA
William Weglicki, Division of Experimental Medicine, George Washington
University Medical Center, Washington, DC, USA

WHO also wishes to express its appreciation to contributing authors of
chapters in this book who were not participants in the meeting of experts:

B.M. Altura, Departments of Physiology, Pharmacology and Medicine, New
York Downstate Medical Center, Brooklyn, NY, USA
B.T. Altura, Departments of Physiology, Pharmacology and Medicine, New
York Downstate Medical Center, Brooklyn, NY, USA
R.P. Heaney, Creighton University, Omaha, NE, USA
F.H. Nielsen, Grand Forks Human Nutrition Research Center, Agricultural
Research Service, United States Department of Agriculture, Grand Forks,
ND, USA
J.W. Nieves, Helen Hayes Hospital and Mailman School of Public Health,
Columbia University, West Haverstraw, NY, USA
B. Sontia, Kidney Research Centre, Ottawa Health Research Institute,
University of Ottawa, Ottawa, Ontario, Canada
R.M. Touyz, Kidney Research Centre, Ottawa Health Research Institute,
University of Ottawa, Ottawa, Ontario, Canada

Marla Sheffer of Ottawa, Ontario, Canada, was responsible for editing the
final monograph. Special thanks are due to Penny Ward, Assessing and
Managing Environmental Risks to Health, WHO, Geneva, who provided
administrative support for the meeting and to the development of this book.
WHO wishes to express its gratitude to NSF International and the Inter-
national Life Sciences Institute for organizing the symposium that preceded the
meeting of experts. The preparation of this document could not have been
possible without the generous support of the United Kingdom Drinking Water
Inspectorate, the American Water Works Association Research Foundation, the
Office of Dietary Supplements of the United States National Institutes of Health
and the National Water Research Institute, Fountain Valley, California, USA,
and the Ministry of Health, Labour and Welfare of Japan.

Finally, WHO would like to express its condolences to the family and
colleagues of Dr. Hirotoshi Morii, physician, researcher on osteoporosis and
emeritus professor at Osaka City University, who passed away unexpectedly
shortly before the International Symposium on Health Aspects of Calcium and
Magnesium in Drinking Water. He would have been a session chairman at the
symposium and a member of the meeting of experts.




Acknowledgements
ix

AI Adequate Intake
ATP adenosine triphosphate
COX-2 cyclo-oxygenase-2
CVD cardiovascular disease
DRI Dietary Reference Intake
EAR Estimated Average Requirement
FAO Food and Agriculture Organization of the United Nations
GCC Gulf Cooperation Council
HIV human immunodeficiency virus
IFN- interferon-gamma
IHD ischaemic heart disease
IL interleukin
iNOS inducible nitric oxide synthase
IOM Institute of Medicine (USA)
iPTH intact parathyroid hormone
List of acronyms
and abbreviations

IU International Unit
L-NAME N
G
-nitro-L-arginine methyl ester
LPS lipopolysaccharide
mRNA messenger ribonucleic acid
NF-KB nuclear factor-Kappa B
NHANES National Health and Nutrition Examination Survey (USA)
NMDA N-methyl-D-aspartate
NOS nitric oxide synthase
NTU nephelometric turbidity unit
OR odds ratio
PAF platelet-activating factor
POE point of entry
POU point of use
PTH parathyroid hormone
RDA Recommended Dietary Allowance
RNI Recommended Nutrient Intake
ROS reactive oxygen species
RR relative risk; risk ratio
SD standard deviation
SEM standard error of the mean
SI Saturation Index
SMase sphingomyelinase
SP substance P
TDS total dissolved solids
TIC total inorganic carbon
TNF- tumour necrosis factor-alpha
UL Tolerable Upper Intake Level
USA United States of America
VSM vascular smooth muscle
WHO World Health Organization
List of acronyms and abbreviations
xi

1.1 INTRODUCTION
Both calcium and magnesium are essential to human health. Inadequate intake
of either nutrient can impair health. Recommended daily intakes of each element
have been set at national and international levels.
Food is the principal source of both calcium and magnesium. Dairy products
are the richest sources of dietary calcium, contributing over 50% of the total
calcium in many diets. Some plant foods, including legumes, green leafy
vegetables and broccoli, can also contribute to dietary calcium, but the content is
lower than in dairy products, and the bioavailability of calcium in plant foods
can be low if the concentration of oxalate or phytate is high. Dietary sources of
magnesium are more varied; dairy products, vegetables, grain, fruits and nuts
are important contributors.
Individuals vary considerably in their needs for and consumption of these
elements. Available evidence suggests that, because of food habits, many people
in most countries fail to obtain from their diets the recommended intakes of one
1
Expert consensus
Meeting of Experts Report

or both of these nutrients. While the concentrations of calcium and magnesium
in drinking-water vary markedly from one supply to another, mineral-rich
drinking-waters may provide substantial contributions to total intakes of these
nutrients in some populations or population subgroups. Water treatment
processes can affect mineral concentrations and, hence, the total intake of
calcium and magnesium for some individuals.
On the basis of the findings of the World Health Organization (WHO)
meeting of experts held in Rome, Italy, in 2003 to discuss nutrients in drinking-
water (WHO 2005), the present group focused its consideration on calcium and
magnesium, for which, next to fluoride, evidence of health benefits associated
with their presence in drinking-water is strongest. The present group also noted
that the issue of fluoride was addressed by the Rome meeting in detail and
adopted its review and recommendations (see below). In addition, the group
concluded that other elements may also have health relevance and should be
considered by future groups.
1.2 CALCIUM
Over 99% of total body calcium is found in bones and teeth, where it functions
as a key structural element. The remaining body calcium functions in
metabolism, serving as a signal for vital physiological processes, including
vascular contraction, blood clotting, muscle contraction and nerve transmission.
Inadequate intakes of calcium have been associated with increased risks of
osteoporosis, nephrolithiasis (kidney stones), colorectal cancer, hypertension
and stroke, coronary artery disease, insulin resistance and obesity. Most of these
disorders have treatments but no cures. Owing to a lack of compelling evidence
for the role of calcium as a single contributory element in relation to these
diseases, estimates of calcium requirement have been made on the basis of bone
health outcomes, with the goal of optimizing bone mineral density. Calcium is
unique among nutrients, in that the body’s reserve is also functional: increasing
bone mass is linearly related to reduction in fracture risk.
1.2.1 Osteoporosis
Osteoporosis is a condition of skeletal fragility characterized by low bone mass
and by microarchitectural deterioration of bone tissue, with a consequent
increase in risk of fracture. Calcium is the largest constituent of bone,
comprising 32% by weight. A large body of primary evidence from randomized
controlled trials shows that increasing calcium intake, especially in those who
have had habitually low calcium intakes, increases bone mass during growth and
Calcium and Magnesium in Drinking-water
2

reduces bone loss and fracture risk late in life. Osteoporosis is one of the most
prevalent of age-related diseases.
1.2.2 Kidney stones
The relationship between calcium intake and the incidence of kidney stones is
dependent on whether calcium is consumed with food or separately. Calcium
that reaches the lower small intestine actually protects against kidney stones by
binding oxalic acid (a precursor to common kidney stones) in foods and
reducing its absorption. Calcium ingested from water together with food would
have the same effect. Epidemiological evidence is strong that dietary calcium
reduces the incidence of kidney stones. In contrast, the results of a large
randomized trial
1
suggest an increased risk of kidney stones associated with
calcium supplements, possibly because the calcium was not ingested with food
or the supplements were taken by those who exceeded the upper level of 2500
mg/day.
1.2.3 Hypertension and stroke
Hypertension (high blood pressure) is a risk factor for several diseases. It is an
important health problem especially in developed countries, but also in
developing countries. Although hypertension is multifactorial in origin,
adequate calcium intake has been associated with lowered risk of elevated blood
pressure in some, but not all, studies. A clear mechanism has not been
identified. Dairy products, more than calcium, per se, have been associated with
reduced blood pressure in randomized prospective studies and with reduced risk
of stroke in prospective studies.
1.2.4 Insulin resistance
Insulin resistance is associated with type 2 diabetes mellitus, the prevalence of
which is escalating with the rise in obesity worldwide. Dietary calcium may be
implicated in the etiology of insulin resistance through the fluctuations in
calcium-regulating hormones in states of calcium sufficiency and deficiency.
This is an area of active research; thus, it is premature to use such a clinical
outcome as the basis for deriving recommendations for dietary intake of
calcium.


1
From the Women’s Health Initiative, a 15-year programme established by the United
States National Institutes of Health in 1991.
Expert consensus
3

1.2.5 Vulnerable populations
Those individuals who avoid dairy products or lack access to them may be at
increased risk of calcium deficiency. Formula-fed infants will not normally be at
risk from deficient or excess amounts of calcium. Even extremely low or high
calcium concentrations in water would not lead to absorption of unphysiological
amounts of calcium from infant formula reconstituted with the water. If,
however, other feeds are used that do not provide the calcium content of full-
strength formula, then water may represent an important source of the mineral
for the infants.
1.2.6 Excess calcium intakes
To a great extent, individuals are protected from excess intakes of calcium by a
tightly regulated intestinal absorption mechanism through the action of 1,25-
dihydroxyvitamin D, the hormonally active form of vitamin D. When absorbed
calcium is in excess of need, the excess is excreted by the kidney in most
healthy people. Concern for excess calcium intake is directed primarily to those
who are prone to milk alkali syndrome (the simultaneous presence of hyper-
calcaemia, metabolic alkalosis and renal insufficiency) and hypercalcaemia.
Although calcium can interact with iron, zinc, magnesium and phosphorus
within the intestine, thereby reducing the absorption of these minerals, available
data do not suggest that these minerals are depleted when humans consume diets
containing calcium above the recommended levels. For example, even though
high intakes of calcium can exert acute effects on iron absorption, there is no
evidence of reduced iron status or iron stores with long-term calcium supple-
mentation.
1.3 MAGNESIUM
Magnesium is the fourth most abundant cation in the body and the second most
abundant cation in intracellular fluid. It is a cofactor for some 350 cellular
enzymes, many of which are involved in energy metabolism. It is also involved
in protein and nucleic acid synthesis and is needed for normal vascular tone and
insulin sensitivity. Low magnesium levels are associated with endothelial
dysfunction, increased vascular reactions, elevated circulating levels of C-
reactive protein and decreased insulin sensitivity. Low magnesium status has
been implicated in hypertension, coronary heart disease, type 2 diabetes mellitus
and metabolic syndrome.
Calcium and Magnesium in Drinking-water
4

1.3.1 Hypertension
Magnesium deficiency has been implicated in the pathogenesis of hypertension,
with some epidemiological and experimental studies demonstrating a negative
correlation between blood pressure and serum magnesium levels. However, data
from clinical studies have been less convincing.
1.3.2 Cardiac arrhythmias
Cardiac arrhythmias of ventricular and atrial origin have been reported in
patients with hypomagnesaemia. Indeed, a serious cardiac arrhythmia, Torsade
de Pointes, is treated with intravenous magnesium therapy.
1.3.3 Pre-eclampsia
Pre-eclampsia (defined as hypertension after 20 weeks of gestation) with
proteinuria has been treated with magnesium salts for many decades. A recent
clinical trial (Altman et al. 2002) using magnesium sulfate showed a 50%
decreased risk of eclampsia.
1.3.4 Atherosclerosis
Animal studies have documented an inverse (protective) relationship between
magnesium intake and the rate or incidence of atherosclerosis.
1.3.5 Coronary heart disease
In humans, there is evidence for an inverse (protective) relationship between
magnesium and coronary heart disease. Three cross-sectional studies have now
documented an inverse relationship between the concentration of C-reactive
protein (a proinflammatory marker that is a risk factor for coronary heart
disease) and magnesium intake or serum magnesium concentration, suggesting
that magnesium may have an anti-inflammatory effect.
1.3.6 Diabetes mellitus
Several studies have documented the importance of magnesium in type 2
diabetes mellitus. Two recent studies have documented an inverse (protective)
relationship between magnesium intake and risk of developing type 2 diabetes
mellitus. Oral magnesium supplementation improves insulin sensitivity and
metabolic control in type 2 diabetes mellitus.
Expert consensus
5

1.3.7 Magnesium depletion status
Alcoholism and intestinal malabsorption are conditions associated with
magnesium deficiency. Certain drugs, such as diuretics, some antibiotics and
some chemotherapy treatments, increase the loss of magnesium through the
kidney.
1.3.8 Hypermagnesaemia
The major cause of hypermagnesaemia is renal insufficiency associated with a
significantly decreased ability to excrete magnesium. Increased intake of
magnesium salts may cause a change in bowel habits (diarrhoea), but seldom
causes hypermagnesaemia in persons with normal kidney function.
1.3.9 Gastrointestinal function
Drinking-water in which both magnesium and sulfate are present in high
concentrations can have a laxative effect, although data suggest that consumers
adapt to these levels as exposures continue. Laxative effects have also been
associated with excess intake of magnesium taken in the form of supplements,
but not with magnesium in diet.
1.4 EPIDEMIOLOGICAL EVIDENCE
A large number of studies have investigated the potential health effects of
drinking-water hardness. Most of these have been ecological epidemiological
studies and have found an inverse relationship between water hardness and
cardiovascular mortality. Inherent weaknesses in the ecological epidemiological
study design limit the conclusions that can be drawn from these studies.
Based on identified case–control and cohort studies,
1
there is no evidence of
an association between water hardness or calcium and acute myocardial


1
Case–control and cohort studies are more useful than ecological epidemiological studies
for investigating cause-and-effect relationships. Seven case–control studies and two
cohort studies of acceptable quality investigating the relationship between calcium or
magnesium and cardiovascular disease or mortality were identified in the literature. Of
the case–control studies, one addressed the association between calcium and acute
myocardial infarction and three the association between calcium and death from
cardiovascular disease. None found a positive or inverse correlation between calcium and
either morbidity or mortality. Two examined the relationship between magnesium and
acute myocardial infarction, finding no association. Five examined the relationship
between magnesium and cardiovascular mortality; while some failed to yield statistically
significant results, collectively they showed similar trends of reduced cardiovascular
Calcium and Magnesium in Drinking-water
6

infarction or deaths from cardiovascular disease (acute myocardial infarction,
stroke and hypertension). There does not appear to be an association between
drinking-water magnesium and acute myocardial infarction. However, the
studies do show a negative association (i.e. protective effect) between cardio-
vascular mortality and drinking-water magnesium. Although this association
does not necessarily demonstrate causality, it is consistent with the well known
effects of magnesium on cardiovascular function.
1.5 DRINKING-WATER
Water is essential for hydration and, therefore, for life. It is also very important
in food preparation and cooking, sanitation and hygiene and a wide range of
other uses. Drinking-water supply has a primary objective of protecting human
health, including ensuring access to adequate quantities of safe water. It has
been estimated that approximately 17% of the world’s population uses water
from unprotected and remote sources, 32% from some form of protected source
and 51% from some sort of centralized (piped) system to the dwelling or plot.
Of the latter, a small but increasing proportion applies some form of treatment
within the home. Individual water consumption occurs both at home and
elsewhere, such as at schools and workplaces. Drinking-water is consumed not
only as water per se but also in beverages and incorporated into foodstuffs. In
response to increasing global and local water scarcity, there is increasing use of
sources such as recovered/recycled waters, harvested rainwater and desalinated
waters.
1.5.1 Conditioning of water for piped distribution
Conditioning of water, including central softening and stabilization, may be
necessary to reduce corrosion of piping materials and/or scaling effects in
installations and to improve consumer acceptability. Corrosion and scaling can
be associated with adverse effects on health (from leachates such as lead) and
the environment (from leachates such as copper if the water is not conditioned)
and reduced lifespan of the distribution network and appliances using water.
When conditioning is done, the target is normally to achieve bicarbonate
equilibrium, suitable pH and alkalinity and limited concentrations of sulfate,


mortality as magnesium concentrations in water increased. Statistically significant
benefits (where observed) generally occurred at magnesium concentrations of about 10
mg/l and greater. The cohort studies examined the relationship between water hardness
(rather than calcium or magnesium content) and cardiovascular disease or mortality and
found no association.
Expert consensus
7

Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

– Add ide a távcsövet! – szólt Euthym rémülettől rekedten.
– Ah! be kedves! monda Timéa, mikor a távcsövet átadta.
– Mi az?
– Azon a sziklán apró marmotácskák laknak s ugy játszanak
egymással, mint a mókusok.
Euthym odairányzá a távcsövet az alulról jövő járműre s
szemöldei még jobban összehuzódtak, arcza halálsápadt lett.
Timéa visszavette tőle a távcsövet s ujra fölkereste vele a
sziklalakó marmotákat. Euthym átölelte jobb karjával a leány
derekát.
– Hogy tánczolnak, hogy ugrálnak! egy kergeti a többit. Ah! be
kedves.
És Timéa közel volt ahhoz, hogy az az ölelő kar hirtelen felkapja
a levegőbe s a hajó mellvédén keresztül behajítsa a tajtékzó
hullámba.
Hanem a mit ezután a másik oldalon látott Euthym, az ismét
visszaadá arczának eltünt életszinét.
Timár, a mint olyan közel jutott a malomhoz, hogy egy hajítással
elérheté, egy hosszú tekercset fogott jobbjába a horgonykötélből.
Annak végén volt egy vaskampó.
A kormánytalan malom jött sebesen közeledve, mint valami
özönvizi szörnyeteg az áramlat közepén. Nagy lapátkereke forgott
sebesen a rohanó árban s az üres garad alatt kelepelve dolgozott a
pitlén őrölő korong, mintha egész moltert járatna le.
Senki sem volt a veszendőbe menő alkotmányon; csak egy fehér
macska ült a pirosra festett zsindelytetőn s onnan nyávogott
kétségbeesett hangon.

Timár, a malomhoz érve, hirtelen megcsóválta a feje fölött a
vaskampós végü kötelet s ráhajítá a lapátkerékre.
A mint a vaskampó beleakadt az egyik lapátba, a viztől hajtott
kerék elkezdte szépen felgombolyítani a horgonykötelet, s
ennélfogva csendes eltérő irányt adott a malomnak a perigradai
sziget felé; saját gépezetével hajtva végre azt az öngyilkos munkát,
hogy a szirthez csapja magát.
– Mondtam, hogy tudja Timár, mit csinál! – dörmögé Fabula
János, míg Euthym örömkitöréssel kiálta fel: «Jól van fiam!» s oly
erősen megszorítá Timéa kezét, hogy az felijedt s abbahagyta a
marmotákat.
– Nézd!
Timéa most már a malmot kezdte nézni. Ahhoz már nem kellett
távcső, mert a malom és hajó oly közel jöttek már egymáshoz, hogy
a szűk, ötven öles csatornában alig tíz ölnyi távolság maradhatott
köztük.
Épen elég, hogy a hajó sértetlenül elmehessen veszedelmes
pokolgépe mellett.
Timéa nem látta sem a veszélyt, sem a megmenekülést; csupán
a magára hagyott fehér macskát.
Az a nyavalyás, most, hogy egy emberlakta hajót látott maga felé
közeledni, felszökött helyéből s elkezdett a tető párkányán
végigszaladgálni, sirva, nyivákolva, s méregetve a tért a hajó és a
malom között, ha át birná-e ugrani?
– Ah! A szegény kis czicza! szepegett Timéa. Bár csak olyan közel
jönne hozzánk, hogy átjöhetne a hajónkra.
Ettől a szerencsétől ugyan megőrizte a szent Borbálát védszentje,
meg az a kötél, mely egyre rövidebbre huzódva a motolláló kerék
lapátain, a malmot közelebb vontatta a sziklaszigethez, s távolabb a
hajó útjától.

– Szegény szép fehér czicza!
– Ne féltsd azt, gyermekem, vigasztalá őt Euthym; ha a sziklához
ér a malom, majd kiszökik a partra, s ha ott marmoták laknak,
elélhet úri módon.
Csak hogy a fehér czicza nem akarta meglátni a szigetet a malom
tulsó oldala felől; folyvást az innenső párkányon szaladgált. Timéa
integetett neki kendőjével, mikor hajójuk már szerencsésen elhaladt
a megbűvölt malom mellett s kiáltozott rá majd görögül, majd a
minden macskák nyelvén; «eredj! fordulj meg! ki a partra! siccz!
szaladj!» de a kétségbeesett állat csak nem értette azt meg.
Abban a pillanatban aztán, a mint a hajó hátulja elhaladt a
malom mellett, ezen egyet fordított a zuhogó, s ez által visszafelé
tekerintve a lapátkereket, az arra felgombolyított kötél hirtelen
leszakadt róla; mire az elszabadult malom vágtatva rohant előre a
part melletti ártorlatban.
A fehér czicza a rémülettől tüszkölve szaladt föl a tetőgerinczre.
– Ah!
A malom pedig rohant a maga veszedelmébe.
A szikla mögött a forgó!
Egyike a legnevezetesebb örvényeknek, miket folyamóriások
képeznek. Minden hajóstérképen meg van jelölve ez a hely, két
egymással szemközt irányzott meghajló nyillal. Jaj a járműnek, a
melyik e nyilak irányába beletéved: az óriási örvénytöltsér körül úgy
habzik a vízár, mintha tűzkatlan forralná, s a rétes-alakú körforgó
ölnyi mélyedéssel tünik ki a hullám közül. Ez örvény százhúsz lábnyi
mélységet vájt a sziklában, s a mit e mély sírba leragad magával, azt
ember nem szedi többet össze, s ha ember volt, dolga lesz vele a
feltámadásnak!
Az áradat most ennek az örvénynek vitte neki az elszabadult
malmot.

A míg odáig ért, fenekén törést kapott, féloldalt megmerült, a
lapátkereke gerendelyével egyenesen állt az ég felé, a fehér czicza
annak a végére futott fel s ott állt meg, felgörbített háttal; a forgó
megkapta a deszkaalkotmányt, egy nagyot lódított rajta széles
körben, az négyszer-ötször megfordult saját maga körül, recsegett,
ropogott minden gerendája, s aztán eltünt a víz alatt.
A fehér czicza is.
Timéa ideges borzadálylyal takarta el arczát vékony shawljába.
Hanem a szent Borbála meg volt mentve.
A visszatérő hajósoknak mind egyenkint megszorongatta a kezeit
Euthym. Timárt meg is ölelte.
Timár azt hitte, hogy talán Timéa is fog neki mondani valamit.
Timéa azt kérdezé tőle:
– Most mi lesz abból a malomból?
S rémült képpel mutatott az örvényre.
– Forgács és pozdorja.
– S a szegény cziczából?
A leány ajkai remegtek és szemeibe köny gyült.
– Annak bizony vége.
– De hisz az a malom más szegény emberé volt! szólt Timéa.
– Igaz, de nekünk a magunk hajóját s a magunk életét kellett
megvédelmeznünk; különben mi sülyedünk el, s minket sodor le az
örvény a mélységbe s minket hány ki majd a partra szétszaggatva.
Timéa ránézett a szemeiben ülő könyek prizmáján keresztül a
férfira, a ki ezt mondá.
Egy idegen, előtte érthetetlen világba pillantott be e könyeken át:

«Hogy nekünk szabad a más szegény ember malmát az
örvénynek taszítanunk azért, hogy a magunk hajóját megmentsük, s
szabad egy macskát a vízbe fojtanunk azért, hogy magunk ne
veszszünk a vízbe.»
Ezt ő nem akarta megérteni.
S e percztől fogva nem hallgatott Timár tündérmeséire, hanem
kikerülte őt, ha meglátta.
A SALTO MORTALE EGY MAMMUTHTÓL.
De nem is volt kedve Timárnak ezuttal a mesemondáshoz; mert
még jóformán ki sem fujhatta magát a halálveszélyes küzdelemtől,
midőn Euthym a kezébe adta a távcsövet s mutatta neki a háta
mögött, hogy hová nézzen vele.
Timár odanézett a távolban látott hajóra s azt mondá csendesen,
elmorzsolgatva szájában a szót:
– Ágyúnaszád… Huszonnégy evezős… «Szaloniki» a neve.
Azután le sem tette a távcsövet, mindaddig, míg a Perigrada
sziget ormai egészen el nem takarták előle azt a másik hajót.
Akkor hirtelen letette a távcsövet, s a tülköt szájához illesztve,
rövid taszító hangokban először hármat, azután hatot kürtölt vele,
mire a hajtsárok elkezdték lovaikat gyorsabban hajtani.
A Perigrada sziklaszigetet két ágban folyja körül a Duna. A szerb
part felőli ág az, melyen a terhes hajók felfelé mehetnek a Dunán. Ez
a kényelmesebb, biztosabb és olcsóbb út, mert itt még felényi
vontató erővel lehet a hajót előre mozdítani. A román part mentében
szintén van a parti sziklák hosszában egy oly keskeny sziklaárok
vágva, hogy egy hajó épen elfér benne; de már itt ökrökkel lehet
csak a hajót vontatni, s néha százhuszat is eléje fognak. A Duna
másik ága a Perigrada sziget túlfelén meg egy épen keresztben álló

kisebb sziget által szoríttatik össze. Ennek a neve Reszkivál. (Jelenleg
ez a sziget már félig fel van vettetve; történetünk idejében még
egészen megvolt.) A két sziget okozta szoroson nyílsebességgel
rohan át a folyam; e szoroson felül pedig szélesen elterülve, a két
sziklafal közét mint egy nagy tó tölti be.
Csak hogy ennek a tónak nincsen tükre; az szüntelen hullámzik, s
a legkeményebb télben sem fagy be soha.
Ennek a tónak a feneke tele van sziklákkal; némelyik szikla
egészen el van rejtőzve a víz alá, másik több ölnyire emeli ki
idomtalan torzalakját, s igyekszik megérdemleni jó vagy rossz nevét
a ferdeségével.
Ott néz farkasszemet egymással a Golubacska mare és mika
vadgalamblakta oduival; ott nyulik ki előre hajolva a fenyegető
Rasbojnik, a Horan Mare csak a fejét emeli ki, a két vállán átzuhan a
hullám; hanem a Piatra Klimyere egészen visszafordulni kényszeríti a
nekirohanó árt, s egy csoport meg nem nevezett szirt árulja el magát
szerteszéjjel a csillámló víz által, mely rajta megtörik.
Ez a legveszélyesebb hely a világ minden hajósára nézve. Edzett
tengerészek, angolok, törökök, olaszok, kik a tenger minden vészeit
megszokták, remegve közelítenek e sziklameder felé még most is.
Itt ezen a helyen sülyed el a legtöbb hajó. Itt jutott tönkre a
török kormány gyönyörű vas hadihajója is, a «Silistra», mely Belgrád
alá volt rendelve, s mely talán egészen új korszakba rántotta volna a
keleti ügyeket, ha a Reszkival sziget egy békeszerető bölcs politikus
szirthegye olyan élesen ki nem vágta volna az oldalát, hogy ott
maradjon.
És e veszélyes szirtfenekű tavon keresztül még is van egy átjárás,
hanem azt kevés hajós ismeri, s még kevesebb merte valaha
felhasználni.
Ez az átjárás arra való, hogy a szerb partról át lehessen menni
terhes hajóval a romániai part sziklacsatornájába.

Ezt az utóbbi csatornát egész hosszában folytonos sziklapad zárja
el a nagy Dunától, s belemenni csak Szviniczánál lehet, kijönni belőle
csak Szkela Gládovánál.
Hanem a kik tudják a módját, a hol a Piatra Kalugera fölött a
Duna nyugvót képez, ott azon a helyen, egy rézsut vonalon át
tudnak vágni terhes hajóval a szerb csatornából a román csatornába.
Ez a salto mortale egy úszó mammuthtal.
A tülök hármat kurjant, azután hatot, a hajtsárok tudják már, mit
jelent ez? a fullajtár is leszáll a lováról, van oka rá, s akkor nagy
lármával, ostorpattogással kezdik üzni a lovakat. A hajó sebesen
nyomul a víz ellenében.
A tülök kilenczet üvölt.
A hajtsárok ütik a lovakat egész a dühödésig, a szegény pára érti
a szót s érzi az ütést, vágtat előre a megszakadásig. Öt percznyi
ilyen munka több neki az egész napi húzásnál.
Most a kürt tizenkettőt bömböl. A mire ember és állat képes,
előveszi most; a végső erőfeszítés az összerogyásig megy; a
hajókötél, a három ujjnyi vastag alattság megfeszült már, mint a
felvont kézíjj, s az a vashenger, a melyen a hajó orrán keresztül van
vonva, oly forró tőle, mint a tűztől; a hajóbiztos ott áll a kötél előtt,
kezében egy éles hajós-szekercze.
S mikor legsebesebben vágtat előre a hajó, a szekerczének egy
csapásával ketté vágja a hajó orrán a kötelet.
A kifeszített kötél, mint valami óriás húr bőg végig a levegőben,
magasan felcsapva; a vontató lovak mind rakásra esnek, a legelső
lónak nyaka törik, azért szállt le róla a lovásza jó előre; a köteléről
elszabadult hajó pedig egyszerre sebesen megváltoztatja irányát s
orrával az északi partnak fordulva, elkezd vízellenében rézsut
keresztül vágni a folyamon.
A hajósok «átvádolás»-nak nevezik ezt a merész műveletet.

A nehéz hajót akkor semmi sem hajtja; sem gőz, sem evező; a
hullám is ellene jő: csak a kapott mozdulat folytonossága az, mely a
túlsó partra átviszi.
Ezt a mozderőt kiszámítani, ezt arányba helyezni a távollal, az
erőfogyasztó ellenerővel, bármely képzett gépésznek is becsületére
válnék: a paraszt hajós megtanulta azt a tapasztalatból.
Attól a percztől fogva, a melyben Timár elvágta a hajókötelet,
minden rajta levőnek az élete egyedül egy ember kezébe volt adva:
a kormányoséba.
Fabula János ekkor mutatta meg, hogy mit tud.
– Segíts Jézus! Uram Jézus! – dörmögé, hanem maga is
hozzálátott. Eleinte a hajó sebesen vágtatott a Duna képezte tóba
befelé; a kormányrúdhoz most két ember kellett, az is alig bírta a
szaladásnak indult szörnyeteget fékezni.
Timár azalatt a hajó orrán állt, s a fenékmérő ónnal kémlelte a
medret, félkezével a zsineget tartva, másik kezét a levegőbe emelve,
s ujjaival mutogatva perczenkint a kormányosnak, hány láb víz van a
hajófenék alatt még.
– Segíts, Jézus!
A kormányos úgy ismerte azokat a sziklákat, a mik mellette
elmaradoztak, hogy azt is meg tudta volna becsülni, hány lábnyit
áradt körülöttük a Duna a mult hét óta? Bizton van az ő kezében a
kormányrúd; és ha csak egy arasznyi mozdulatot tévesztene, ha csak
egy lökést kapna a hajója, csak annyit, a mennyi annak rohamát egy
perczre megakasztja, a hajó és utazói mind utána mennének a
perigradai húsz öles örvénybe az eltünt malomnak, s a szép fehér
gyermek is a szép fehér cziczának.
Már átfutottak szerencsésen a Reszkivál kataraktáit megelőző
sekélyen is. Ez a leggonoszabb hely, a hajó futása már lassul, a
mozderő hatását elfogyasztá az ellenár s a vízfenék hegyes
sziklacsúcsokkal van tele.

Timéa a mellvédről kihajolva nézett alá a vízbe. Az átlátszó
hullám fénytörésében oly közel látszottak a sziklatömegek, szép
eleven tarka szineikkel, zöld, sárga, vörös kődarabok, mint egy óriási
mozaik; közöttük fürgén eviczkélt végig egy-egy ezüstfényű hal piros
úszszárnyaival. Úgy gyönyörködött ebben!
Mély hallgatásnak való jelenet volt az, mindenki tudta, hogy most
temetője fölött úszik; csak az Isten irgalma őrzi, ha sírkövét meg
nem találja ott alant a sok között. Csak a gyermek nem félt még
semmitől.
Most egy öbölszerű sziklakör közepébe jutottak. A hajósok puskás
szikláknak nevezik azokat, talán azért, mert a bennük megtörő
hullám hangja hasonlít a folytonos fegyvertüzelés robajához.
Itt a fő Dunaág megtorlik s mély medenczét képez. A fenék
sziklái nem veszélyesek, mert mélyen feküsznek; a zöld homályban
ott a fenéken látni az óriási lomha tömegeket, mik csak néha
mozdulnak meg, a tenger vendégeit, a vizákat, s látni, a mint a vizek
farkasa, a mázsányi csuka szétriasztja megjelenésével a pihenő
halak tarka seregét.
Timéa elbámult a víz alatt lakók játékain, olyan volt az, mint egy
amphitheatrum – madártávlatból.
Egyszer aztán azon vette észre, hogy Timár megragadja karjánál
fogva, elszakítja a mellvédtől s betaszítja a kajütbe, erőszakosan
rácsapva az ajtót.
– Vigyázz, hahóóó! – hangzik az egész hajósnép szava egyszerre.
Timéa nem tudta, mi történt? miért bánnak vele ily durván, s a
kajüt ablakához futott, hogy kinézzen rajta.
Csak az történt, hogy a hajó szerencsésen áthaladt a puskás
sziklák öblén is s készült a román csatornába befutni, hanem az öböl
medenczéjéből, kivált nagy szél mellett, a csatornába oly sebesen
ömlik át a hullám, hogy valódi zuhatagot képez, s itt a salto mortale
leghalálosabb pillanata.

A mint Timéa kitekintett a kis ablakon, csak annyit látott, hogy
Timár a hajó orrán áll, egy csáklyával kezében, s azután rettentő
nagy harsogás támad, egy óriási hullámhegy fehér tajtékot túrva
keresztülcsap a hajó orrán, odavágva az ablak üvegtábláihoz zöld
kristálytömegét, mely egy perczre Timéát elvakítja. A másik
perczben a mint kitekint, már nem látja a hajó orrán a biztost.
Künn nagy kiabálás van; Timéa kirohan az ajtón: ott atyjával
találkozik.
– Elsülyedünk-e? kérdi tőle.
– Nem. A hajó megmenekült, hanem a biztos a vízbe esett.
Látta azt Timéa, hiszen a szeme előtt sodorta őt le a hajó orráról
a hullám.
Hanem azért a szive meg sem dobbant e szóra.
Csodálatos az!
Mikor a fehér cziczát a hullámok közé veszni látta, akkor
kétségbe volt esve, akkor nem tudta könyeit visszatartóztatni, s
most, mikor a hajóbiztost elnyelte a hullám, azt sem mondá rá, hogy
«szegény!»
Igen, mert a fehér czicza oly keservesen könyörgött mindenkinek,
az az ember pedig úgy daczolt mindenkivel! Aztán a fehér czicza egy
kedves kis szeretni való állat volt, a hajóbiztos pedig egy csúf férfi.
És mert elvégre a szegény kis fehér czicza nem tudott magán
segíteni, a hajóbiztos pedig erős, ügyes ember, bizonyosan
kiszabadítja magát a bajból: hiszen azért férfi.
A hajó az utolsó salto mortale után meg volt mentve, s biztos
helyen úszott a csatornában; a legénység csáklyákkal futott a
dereglyéhez, az eltünt biztost keresni. Euthym magasra emelt
erszényét mutogatá nekik jutalmul, ha Timárt megszabadítják. «Száz
arany jutalma annak, a ki élve felhozza a vízből!»

– Csak tartsa ön meg a száz aranyát, uram! hangzék a hajó túlsó
oldalán a keresett férfi szava. Itt vagyok magamtól is.
Ő a hajó hátulján a horgonykötélen felkapaszkodott a vízből.
Nem kell azt félteni: nem vesz az el olyan könnyen.
S azzal, mintha semmi sem történt volna, hozzákezdett a
rendelkezéshez.
– Le kell ereszteni a vasmacskát.
A három mázsás horgonyt elbocsáták a vízbe, s arra a hajó a
csatorna közepén megállt, a Duna felől a sziklák által teljesen
eltakarva.
– S most ki a ladikkal a partra! – parancsolá Timár három
legénynek.
– Váltson ön száraz öltönyt! – tanácsolá neki Euthym.
– Nagy pazarlás volna! – mondá Timár. – Még ma többször is lesz
ilyen keresztelő. Legalább már most vízmentes vagyok. Sietnünk kell.
Ez utóbbi szót súgva ejté Euthymhoz.
Annak helyeslően villantak a szemei.
S a hajóbiztos sietve szökött a ladikba, maga kormányzott, hogy
gyorsabban jussanak a révházig, a hol a vontatókat lehet találni, ott
nagyhamar összetoborzott nyolczvan igás barmot, a hajón ezalatt
felvonták az új alattságot, az ökröket hozzá kötötték: nem telt bele
másfél óra, hogy a szent Borbála folytatta az útját a Vaskapun
keresztül, még pedig az ellenkező part mentében, mint a melyben
megkezdé.
Mire Timár visszatért a hajóra, minden öltöny meg volt a testén
száradva a nagy fáradságtól.
A hajó meg volt mentve, talán kétszer is megmentve, s vele
együtt az egész hajóteher, Euthym és Timéa. Bizony Timár menté

meg őket.
Pedig hát mi köze neki ezekhez? Miért így törnie magát? Hisz ő
csak egy biztos a hajón, csak egy «schreiber», a kinek évi fizetése
jár, elég szűken, s a kire nézve mindegy, akár búzával van tele a
hajó, akár csempészett dohánynyal, akár igazgyöngygyel: az ő díja
csak egy marad.
Ilyenformát gondolt magában a «tisztító» is, mikor a román
csatornába érve, ujra megkezdé a beszélgetést a kormányossal, a
mire egy darab ideig nem volt jó idő.
– Vallja meg kegyelmed, hogy soha sem voltunk közelebb ahhoz,
hogy együtt valamennyien a pokolra menjünk, mint a mai napon.
– A mi igaz, az igaz! – felelt rá Fabula János.
– De hát mi szükségünk volt nekünk megkisérlenünk, hogy vajjon
szent Mihály napján bele fullad-e az ember a vízbe?
– Hm! monda Fabula János, s egy rövidet szítt a butykosból. – Mi
lénungja van kendnek egy napra?
– Húsz krajczár! – felelt a tisztító.
– Hát az ördög hozta kendet ide húsz krajczárért meghalni! Én
nem híttam kendet ide. Nekem egy forintom van egy napra, meg a
szabad koszt. Nekem negyven krajczárral több okom van a nyakamat
koczkáztatni, mint kendnek. Hát mi baja már most?
A tisztító a fejét csóválta s aztán letolta a sipkájáról a csuklyát,
hogy jobban érthetővé tegye magát.
– Hallja kegyelmed, én azt hiszem, hogy ezt a kegyelmetek
hajóját az a török hajó, a mi ott a hátunk mögött jön, üldözőbe
fogta, s most a szent Borbála az elől menekül.
– Hm! A kormányos nagyot dörmögött, s egyszerre úgy berekedt,
hogy nem tudott hangot adni.

– Noh! Nekem semmi közöm hozzá, szólt vállvonva a tisztító, én
osztrák granicsár vagyok; semmi dolgom a törökökkel, hanem a mit
tudok, azt tudom.
– No hát tudja meg kend, a mit még nem tud! mondá Fabula
János. Persze, hogy üldöz bennünket az a török hajó, persze, hogy
az elől vesztettünk most útat, mert hát az a baj van, hogy ezt a
fehérképű leányt ott ni, el akarták vinni a szultán háremébe; aztán
az apja nem engedte, inkább elszökött vele Törökországból, s most
az a dolgunk, hogy mentül előbb magyar földre léphessünk, a hol
nem üldözheti őket többé a szultán. No már most tud kend mindent,
hát ne kérdezzen kend többet, hanem menjen oda a szent Borbála
dicsőséges szent képe elé, s ha a hullám el találta előtte oltani a
lámpást, gyujtsa meg kend ujra, s ne felejtsen el kend három
szentelt barkát megégetni előtte, ha igazhitű katholikus ember kend.
A tisztító felczihelődött s előkeresgélte a tűzszerszámát, lassú
hangon dörmögve a kormányoshoz:
– Én csak igazhitű katholikus ember vagyok, de kendről azt
beszélik, hogy csak a hajón pápista, a mint a száraz földre lép,
mindjárt kálvinista, mikor a vizen van, akkor imádkozik, de alig
várhatja, hogy a mint a szárazra lép, kikáromkodhassa magát. Aztán
meg azt is mondják, hogy a kend neve Fabula János, s hogy Fabula
deákul azt jelenti, hogy mese. Hanem azért elhiszek mindent, a mit
kendtől hallottam, csak ne haragudjék.
– Azt bölcsen teszi. – Már most hát csak menjen, s addig ide ne
jöjjön, a míg nem hívom.
A huszonnégy evezősnek három óráig tartott feljönni arról a
pontról, a hol a szent Borbáláról legelébb meglátták, a perigradai
szigetig, a hol a Duna két ágra válik. Ennek a szigetnek a
sziklatömegei eltakarták előle az egész Dunaöblöt, az ágyúnaszádról
nem lehetett látni, mi történt a sziklák mögött.

A szigeten alul már találkozott a naszád egyes úszó
hajóroncsokkal, miket az örvény sodra felhányt a víz szinére. Ezek az
elmerült malom töredékei voltak. Nem lehetett már felismerni, hogy
malomhoz tartoztak-e, vagy hajóhoz.
A mint a Perigradát elhagyta az ágyúnaszád, a Duna előtte állt
másfél mértföldnyi hosszuságban, végig lehetett rajta tekinteni.
Egyetlenegy terhes hajó sem látszott sem a folyamon, sem a
parthoz kötve. A mik a part mellett libegtek, apró halászladikok s
kisszerű burdzsellák voltak.
Az ágyúnaszád még előbbre hatolt, s a Duna közepéig czirkált
némely helyen, azután visszatért a parthoz. A török hajónagy a
partőröktől tudakozódott az előtte haladt terhes hajó felől. Azok nem
láttak semmit, odáig már nem jött a hajó.
Még feljebb haladva, utolérte a szent Borbála vontató hajtsárait.
A hajónagy azokat is kérdezte.
Azok derék, jó szerbek voltak. Azok aztán jól felvilágosíták a
törököt, hogy hol keresse a szent Borbála hajót.
«Elnyelte azt a perigradiai örvény, zsákostul, emberestül, ime a
hajókötél is elszakadt.»
A török ágyúnaszád hagyta a szerb hajtsárokat nagy lamentálva
odább vonulni, hogy ki fizeti meg már most az ő dijaikat? (Majd
Orsovánál összetalálkoznak, s ők vontatják a hajót megint odább).
Maga pedig visszafordult, s vízmentében ereszkedett aláfelé.
A mint ismét a perigradai sziget elé ért, a hajósok egy szál
deszkát láttak a hullámokon tánczolni, mely nem haladt a vízzel
odább. Azt kihorgászták, a deszkához egy kötél volt akasztva vas
kampónál fogva: az a deszka pedig az elsülyedt malom
lapátkerekéből való volt.
A kötelet felvontatták, annak a végén meglelték a horgonyt, azt
is felhúzták: annak a kereszt dorongjára be volt égetve nagy

betükkel a szent Borbála neve.
Világos volt az egész catastropha. A szent Borbála vontató kötele
elszakadt, azután horgonyt vetettek, az nem bírta meg a terhet, a
hajó belekerült az örvénybe, s most annak a deszkái úsznak a víz
színén, emberei ott hallgatnak a mély kősírban.
– Mash Allah! oda nem mehetünk utánuk.
A SZIGORÚ VIZSGÁLAT.
Két veszedelmét már kikerülte a szent Borbála, a Vaskapú szikláit
s a török ágyúnaszádot; még kettő hátra volt: az egyik a Bóra, a
másik az orsovai vesztegzár.
A Vaskapú öblén felül a két part sziklameredélye száz ölnyi szűk
torkolatba szorítja össze az óriás folyót, a kettős fal között rohan alá
a veszedelmes ár, néhol 28 lábnyi eséssel. A bérczfalak rétegekre
látszanak osztva, mik sárga, vörös, zöld szinekben váltakoznak, s
legfelső párkányaikon, mint bozontos zöld üstök, koronázza őket az
őserdő minden fája.
Fenn, a háromezer lábnyi sziklafokon is felűl, a bérczi sasok
fenségesen nyugodt körrepülése látszik a szűkre szorított égen,
melynek tiszta kékje, mint egy üvegboltozat tünik fel a halotti
mélységből. S a sziklák tömege odább még egyre emelkedik.
S valóban egy minden ördögöket boszantó látvány az, hogy úszik
előre e szűk sziklamederben egy tehetetlen hajó, egy túlterhelt
dióhéj, melynek se keze, se lába, se uszánya nincsen, mégis halad
víz ellen, szél ellen, és rajta egy csoport ember, a ki eszére, kincsére,
erejére, szépségére büszke.
S a Bóra sem árthat nekik itten, mert a kettős sziklafal elfogja a
szelet. Könnyebb a munkája most mind a kormányosnak, mind a
vontatónak.

Hanem a Bóra nem alszik!
Délután volt már az idő. A kormányos átadta a kormányrudat a
másodkormányosnak; ő maga letelepedett a hajó hátulján rakott
tűzhely mellé; tüzet rakott s hozzá kezdett a «zsiványpecsenye»
készítéséhez, a minek a tudománya az, hogy egy hosszú fanyársra
egy darab marhahús, egy darab szalonna, egy darab disznóhús, s
aztán megint ugyanez a sorrend, szorosan felhuzatik s mind az
együtt a szabadon lángoló tüzön forgattatik, míg megehetővé lesz.
Ekkor egyszerre elsötétült az a szűk égboltozat odafenn a két
összehajlani látszó szikla között.
A Bóra nem hagyja magát kigunyolni.
Egyszerre oly fergeteget támaszt maga előtt, mely egy pillanat
alatt elfogja a két bérczfal közti kék boltozatot, s éjjeli sötétség lesz
idelenn a völgyben. Odafenn tolongó felhők, kétfelől sötét sziklák.
Néha átczikázik a magasban a zöld fényű villám, hirtelen megdördülő
s hirtelen kettészakadó csattanással, a mint a szűk sziklaverem csak
egy accordot képes elfogni a szörnyű orgonahangból; egyszer aztán
egyenesen lecsap a Dunába, a hajó orra előtt, iszonyú tűzsugarával
pillanatra lángpokollá gyujtva fel az egész bércztemplomot, s
csattanása, mint a világomlás, harsog végig a viszhangos
titánfolyosón. A zápor szakad.
A hajónak pedig mégis előre kell menni.
Mennie kell, hogy az éjszaka Orsován ne találja többé.
Látni nem lehet, csak a villámlobbanásnál; a tülök szavával jelt
adni nem szabad többé, mert azt nem csak a román parton hallanák
meg. Hanem a furfangos ember még itt is tud segíteni magán.
A hajóbiztos kiáll a hajó orrára s elővéve a tűzkövet és aczélt,
elkezd vele csiholni.
Ezt a tüzet nem olthatja ki a zápor. Ezt a záporon keresztül is
meglátják a vontatók, s a hányszor szikrát vet az aczél, értik már a

jelből, mit kell tenniök. A partról szintén hasonló tűzkő csiholás
villanásai adnak feleletet. Ez a Vaskapu hajósainak, csempészeinek
titkos távirászata. A néma nyelvet a két egymástól különzárt part
népei nagy tökélyre vitték.
Timéának tetszett ez a zivatar.
Török kámzsáját fejére húzva, kinézett kajütje ablakán s
megszólítá a hajóbiztost:
– Sirboltban járunk-e?
– Nem, monda Timár, hanem sír előtt. Amott az a magas kőszál,
a mi a villámfénynél úgy ragyog, mint a tűzhegy, a szent Péter sírja,
a Gropa lui Petro. S az a két másik kőbálvány mellette a két
vénasszony.
– Miféle vénasszony?
– A népmonda szerint egy magyar meg egy oláh asszony
perlekedett azon, hogy melyiknek az országához tartozik szent Péter
sírja? Az apostol nem tudott tőlük aludni a sírban, s haragjában mind
a kettőt kővé változtatta.
Timéa nem nevetett e tréfás adatán a népmythosnak. Hisz ő még
azt sem tudta, hogy mi abban a tréfa.
– S honnan tudják, hogy az egy apostolnak a sirja? kérdezé a
leány.
– Mert azon a helyen számos gyógyfű terem, a mit mindenféle
betegség ellen szoktak gyüjteni s messze földre elhordják.
– Tehát apostolnak nevezik azt, a ki még a sírjában is jót tesz
másokkal? kérdezé Timéa.
– «Timéa!» hangzott a kajütben Euthym parancsoló szava.
Erre a leány behúzta fejét az ablakból s becsukta a kerek
redőnyt. Mire Timár ismét hátranézett, már csak a szent képet látta

egyedül.
A hajó haladt, a zivatar daczára tovább.
S egyszer aztán kijutott a sötét sziklasírból.
S a mint a kettős sziklafal széttágult, a sötét boltozat is eltünt a
magasból. A Bóra, a mily gyorsan hozta, oly gyorsan tova
korbácsolta a barna fergeteget, s az utazók előtt egyszerre kitárult a
gyönyörű Cserna-völgy. A két part hegyei szőlőkkel,
gyümölcsligetekkel fedve a tetőig; az alkonynap melegítette zöld
távolban fehér házak, karcsú tornyok, pirosra festett tetőkkel, s
átlátszó kristályesőcseppeken keresztül tündökölt a szivárvány.
A Duna megszünt félelmes lenni; méltóságos terjedelmében
foglalta el ismét a megillető medret s a nyugat felé elterülő
saphirkék víztükörben meglátszott az utazók előtt a szigetre épült
Orsova.
… Ez volt rájuk nézve a negyedik, ez volt a legnagyobb rém!…
A nap lement már, mikor a szent Borbála Orsova alá megérkezett.
– Holnap még nagyobb szél lesz, mint ma volt, dörmögé a
kormányos, a vörös égre tekintve.
Odafönn olyan volt az alkonyati ég, mintha lávatömegek
hömpölyögnének egymáson keresztül, minden szinezeteiben a
tűznek és vérnek, s a hogy közepén az izzó felhőkárpit egy helyen
szétbomlott, azon keresztül a derült ég nem kéknek, hanem
smaragdzöldnek látszott. Alant aztán hegy, völgy, erdő és falu mind
az ég tűzfényével volt kifestve: e kinzó ragyogványnyal, mely
árnyékot nem vet; közepett a Duna, mint a lángoló Phlegeton, s
annak a közepén egy sziget tornyokkal és nagy tömör épületekkel,
mik mind úgy izzanak, mintha csupa egyetlen olvasztó kemenczét
képeznének, a min keresztül kell menni, mint a purgatoriumon,
minden emberi teremtésnek, a ki a dögvészes keletről a tiszta
nyugat határvonalán átlép.

De a mi e széljósló tűzfényben legbántóbban hatott az idegekre,
az egy kis sárga-feketére festett csónak volt, mely a hajó felé
közeledett a Szkela felől.
A Szkela az a kettős rostély, a melyen keresztül beszélhetnek,
alkudhatnak, szerződhetnek egymással a Duna két partjáról egymást
felkereső szomszédországi lakosok.
A szent Borbála horgonyt vetett a sziget előtt, s várta a közeledő
csónakot. Abban három fegyveres ember ült; kettő szuronyos
puskával; azonkívül a két evezőlegény és a kormányos.
Euthym nyugtalanul járt alá s fel azon a kis téren, a mit a kajüt
eleje képez. Timár odalépett hozzá s halkan jelenté:
– A vizsgáló őrség jön.
Euthym kivonta bőrtüszőjéből selyem erszényét s abból két
göngyöleget adott át Timárnak.
Mindenik göngyölegben száz-száz arany volt.
A csónak nem sokára odaért a hajóhoz, s a három fegyveres férfi
átlépett a párkányra.
Az egyik a vámfelügyelő, az inspiciens, a kinek feladata a
hajóterhet átvizsgálni, nincs-e közte dugáru vagy tiltott
fegyverszállítmány? a másik kettő pénzügyőr, a kik fegyveres
segélyül vannak s egyuttal ellenőrzik az inspicienst, hogy rendben
hajtotta-e végre a vizsgálatot? a tisztító a félhivatalos kém, a ki
leskelődik a két pénzügyőrre, hogy jól ellenőrizték-e az inspicienst?
Amazok hárman viszont együtt a hivatalos tribunál, a kik kivallatják a
tisztítót, hogy nem találta-e az utasokat valami dögvészes
keveredésben?
Nagyon rendszeresen van az elintézve: egy hivatalbeli ember
ellenőrzi a másikat s valamennyien egymást.

E hivatalos eljárásért rendes illetmény az inspiciens számára száz
váltó krajczár, a két pénzügyőrnek egyenkint huszonöt, a tisztítónak
ötven – a mi elég mérsékelt díj.
Mikor az inspiciens a hajópárkányra lép, a tisztító szemközt jő rá.
Az inspiciens a fülét vakarja, a tisztító az orrát vakarja. Többet nem
értekeznek egymással.
Az inspiciens ekkor a hajóbiztos felé fordul, a két pénzügyőr
felplántálja szuronyait a puska végére. Még most három lépésnyire a
testtől! Nem tudhatni, hogy nem ragályos-e amaz ember?
Kezdődik a kikérdezés.
– Honnan? Galaczból. – Hajótulajdonos? Brazovics Athanáz. –
Hajóteherbirtokos? Trikalisz Euthym. – Igazoló papirok?
Azoknak az átadása már aztán nagyobb elővigyázattal jár.
Szenes serpenyőt hoznak elő s arra fenyő magot és ürmöt
hintenek; az előmutatott papirok azon a füstön elébb
megforgattatnak, azután egy vascsiptetővel az inspiciens részéről
átvétetnek, jó távolról elolvastatnak és ismét visszaadatnak.
A hajópapirokra nem mondatik egyelőre semmi.
A serpenyőt elviszik, annak helyébe előhozzák a vizeskorsót.
Egy nagy cserépkanta az, akkora szájjal, hogy mindenféle ököl
beleférjen.
Ez a felveendő járadék eszközlője.
Mivelhogy semmiről sem ragad el olyan könnyen a keleti pestis,
mint az érczpénzről, annálfogva azt a keletről érkező hajósnak elébb
bele kell tenni a vizzel telt korsóba, s a nyugati tisztaság őre onnan
veszi azt ki már megtisztultan, épen úgy, a hogy a Szkelánál
szükséges minden adott pénzt a vízmedenczéből kihalászni.

Timár beledugja az öklét a korsó vízbe, marokra fogva, s kihúzza
szétnyilva.
Azután az inspiciens dugja bele a kezét a korsóba, s kihúzza
belőle marokra szorítva, s onnan zsebébe dugja.
Oh! nem kell azt neki a tüzes ég fényénél megnézni, hogy
micsoda pénz? Érzi a fogásáról, érzi a súlyáról. A vak is megismeri az
aranyat. Nem mozdul az arcza.
Következnek a pénzügyőrök. Azok is kihalászszák hivatalos
komolysággal a víz fenekén levő illetményt.
Most elősompolyog a tisztító. Arcza szigorú és fenyegető.
Egyetlen szavától függ, hogy a hajó tíz vagy húsz napra ott
maradjon a vesztegzárban minden utasával együtt. Ennek sem
mutat megváltozást az arcza a korsóba menetel s a korsóból
kijövetel alatt.
Ezek mind hidegvérű emberek, kiket csak az eléjük irt kötelesség
érdekel.
Az inspiciens fölöttébb szigorú hangon követeli, hogy a hajófödél
bejárata előtte kinyittassék. E kivánatának elég tétetik. Bemennek
hárman a hajó belsejébe; velük menni senkinek nem szabad a
hajósnép közül. Mikor egyedül vannak, egymás szeme közé vigyorint
a három szigorú férfi, a tisztító kinnmarad, az csak a kámzsája alatt
mosolyog magának.
Egy zsákot a sok közül kioldanak, abban bizony buza van.
– «Elég konkolyos buza!» ez az észrevétele rá az inspiciensnek.
Valószínüleg a többiben is buza van s elhihető, hogy a többi is
mind olyan konkolyos.
A vizsgálatnál protokollum vétetik fel, az egyik fegyveres úrnál
van a tintatartó és iróeszköz, a másiknál a jegyzőkönyv. Minden
pontosan följegyeztetik. Azonkívül az inspiciens még egy czédulára ír

valamit, azt összehajtja, és ostyával, hivatalos pecséttel lezárja, de
czímet nem ír rá.
Azután minden zeget-zugot jól megvizsgálva, a hol nem lehet
semmi gyanus tárgyra találni, ismét napvilágra kerül a három
vizsgáló.
Tulajdonképen holdvilágra, mert a nap már leáldozott s a rongyos
felhőkön keresztül valami ferdeképű hold világít alá, úgy tünve fel,
mintha ő szaladna legjobban a lomha felhők között, el-elbujva meg
kivilágítva.
Az inspiciens maga elé idézi a hajóbiztost, s kemény, hivatalos
hangon tudtára adja, hogy a hajón semmi tiltott áru nem találtatott;
hasonló feszes hangon szólítja fel a tisztítót, hogy nyilatkozzék a
hajó egészségi ügyeiről.
A tisztító hivatalos esküjének felemlítése mellett bizonyítja, hogy
a hajónak minden népe és egyéb rajtavalója tiszta.
Ekkor kiadatik a bizonyítvány a felől, hogy a papirok rendben
találtattak. Egyuttal a nyugták is kiállíttatnak a felvett illetmények
felől: száz krajczár az inspiciensnek, kétszer huszonöt a
pénzügyőröknek, ötven a tisztítónak. Egy krajczár sem hiányzott. E
nyugták beküldetnek a hajóteher-tulajdonosnak, a ki ez idő alatt
kabinetjéből elő nem jött. Épen vacsorál. Ő tőle viszont ellennyugták
kivántatnak az átadott összegekről.
Nyugtából, ellennyugtából aztán megtudja a hajótulajdonos is,
meg az illető szigorú férfiak is, hogy a hajóbiztos valóban annyi
krajczárt adott át, a mennyi rá volt bizva; egy sem ragadt az ujjai
közé.
Krajczárt hát – de aranyból!
Bizony fordult meg Timár agyában egyszer az a gondolat, hogy
ha ő például abból az ötven aranyból, a mit annak a szurtos
granicsárnak kell kihalászni a korsóból (sok is az annak!), csak
negyvenet tenne a korsóba, hát azt soha sem tudná meg senki,

hogy tizet magának tartott. Felét is bizvást megtarthatná az egész
összegnek, ki ellenőrzi azt? A kiknek szánva van, még a felével is jól
meg vannak – – – jutalmazva.
Hanem aztán egy másik gondolat ezt felelte rá odabenn:
– A mit te most mívelsz, az bizony vesztegetés. Nem a
magadéból vesztegetsz. Trikalisz pénze fogy. Az ő érdeke parancsol.
Te átadod a pénzt, s olyan ártatlan vagy benne, mint ez a vizes
korsó. Hogy miért vesztegeti meg a vizsgálókat Trikalisz? te nem
tudod. Dugáruval van-e rakva a hajó? vagy politikai menekült, vagy
regényes kaland üldözött hőse az, a ki a siettetett szabadulásért
marokkal szórja a pénzt? az nem a te gondod. Hanem ha
egyetlenegy pénz ebből a kezedhez ragad, akkor részese vagy
mindannak, a mi teher netán a más lelkét nyomja. Ne tarts meg
belőle semmit.
Az inspiciens kiadta az engedélyt a hajónak a tovább mehetésre,
minek jeléül egy fehér-vörös zászló egy fekete sassal húzatott fel a
hajó árboczára.
Akkor aztán, hivatalosan el levén ismerve, hogy a keletről jött
hajó egészen ragálymentes, minden vizbemártás nélkül kezet
szorított az inspiciens a hajóbiztossal, s azt mondá neki:
– Ön komáromi lakos. Ismerni fogja ott a seregellátási osztálynál
működő főnököt, Kacsuka urat. Igen! Adja át neki ezt a levelet, ha
hazaér. Nincs rajta a czím; az nem szükséges. Ön nem felejti el a
nevét. Olyan spanyoltáncz forma neve van. Csak vigye el azt hozzá,
a mint hazaér. Nem fogja ön megbánni.
És aztán nagyon kegyesen megveregette a hajóbiztos vállát,
mintha az lenne örök hálára lekötelezve iránta, s azzal mind a
négyen kotródtak a hajóról, visszatérve a sárga-fekete sávos
csónakon a szkélához.
A szent Borbála haladhatott tovább, s ha fenekétől a padlásig
minden zsákja tömve volt is sóval, kávéval, török dohánynyal, s

Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
ebookbell.com