M Finance 6th Edition Marcia Millon Cornett

mamoerivan 39 views 58 slides Apr 17, 2025
Slide 1
Slide 1 of 58
Slide 1
1
Slide 2
2
Slide 3
3
Slide 4
4
Slide 5
5
Slide 6
6
Slide 7
7
Slide 8
8
Slide 9
9
Slide 10
10
Slide 11
11
Slide 12
12
Slide 13
13
Slide 14
14
Slide 15
15
Slide 16
16
Slide 17
17
Slide 18
18
Slide 19
19
Slide 20
20
Slide 21
21
Slide 22
22
Slide 23
23
Slide 24
24
Slide 25
25
Slide 26
26
Slide 27
27
Slide 28
28
Slide 29
29
Slide 30
30
Slide 31
31
Slide 32
32
Slide 33
33
Slide 34
34
Slide 35
35
Slide 36
36
Slide 37
37
Slide 38
38
Slide 39
39
Slide 40
40
Slide 41
41
Slide 42
42
Slide 43
43
Slide 44
44
Slide 45
45
Slide 46
46
Slide 47
47
Slide 48
48
Slide 49
49
Slide 50
50
Slide 51
51
Slide 52
52
Slide 53
53
Slide 54
54
Slide 55
55
Slide 56
56
Slide 57
57
Slide 58
58

About This Presentation

M Finance 6th Edition Marcia Millon Cornett
M Finance 6th Edition Marcia Millon Cornett
M Finance 6th Edition Marcia Millon Cornett


Slide Content

M Finance 6th Edition Marcia Millon Cornett pdf
download
https://ebookfinal.com/download/m-finance-6th-edition-marcia-
millon-cornett/
Explore and download more ebooks or textbooks
at ebookfinal.com

Here are some recommended products for you. Click the link to
download, or explore more at ebookfinal
Corporate Finance 6th Edition Ross
https://ebookfinal.com/download/corporate-finance-6th-edition-ross/
Personality Disorders in Modern Life THEODORE MILLON 2nd
Edition Theodore Millon
https://ebookfinal.com/download/personality-disorders-in-modern-life-
theodore-millon-2nd-edition-theodore-millon/
Public Finance Public Policy 6th Edition Jonathan Gruber
https://ebookfinal.com/download/public-finance-public-policy-6th-
edition-jonathan-gruber/
Microeconomics 6th Edition Jeffrey M. Perloff
https://ebookfinal.com/download/microeconomics-6th-edition-jeffrey-m-
perloff/

6th International Finance Conference on Financial Crisis
and Governance 1st Edition Mondher Bellalah
https://ebookfinal.com/download/6th-international-finance-conference-
on-financial-crisis-and-governance-1st-edition-mondher-bellalah/
Personality Disorders in Modern Life 2nd Edition Theodore
Millon
https://ebookfinal.com/download/personality-disorders-in-modern-
life-2nd-edition-theodore-millon/
Elementary Number Theory 6th Edition David M. Burton
https://ebookfinal.com/download/elementary-number-theory-6th-edition-
david-m-burton/
Nursing Interventions Classification 6th Edition Gloria M.
Bulechek
https://ebookfinal.com/download/nursing-interventions-
classification-6th-edition-gloria-m-bulechek/
Mechanics of Materials 6th Edition James M. Gere
https://ebookfinal.com/download/mechanics-of-materials-6th-edition-
james-m-gere/

M Finance 6th Edition Marcia Millon Cornett Digital
Instant Download
Author(s): Marcia Millon Cornett, Troy Alton Adair Jr., John Nofsinger
ISBN(s): 9781266176210, 1266176217
Edition: 6th
File Details: PDF, 74.05 MB
Year: 2024
Language: english

cor12754_fm_i-xxv.indd i 10/13/22 08:10 am
M:Finance 6e
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd ii 10/13/22 08:10 am
FINANCIAL MANAGEMENT
Block, Hirt, and Danielsen
Foundations of Financial Management
Eighteenth Edition
Brealey, Myers, Allen, and Edmans
Principles of Corporate Finance
Fourteenth Edition
Brealey, Myers, and Marcus
Fundamentals of Corporate Finance
Eleventh Edition
Brooks
FinGame Online 5.0
Bruner
Case Studies in Finance: Managing for
­Corporate Value Creation
Eighth Edition
Cornett, Adair, and Nofsinger
Finance: Applications and Theory
Sixth Edition
Cornett, Adair, and Nofsinger
M: Finance
Fifth Edition
DeMello
Cases in Finance
Third Edition
Grinblatt (editor)
Stephen A. Ross, Mentor: Influence through
Generations
Grinblatt and Titman
Financial Markets and Corporate Strategy
Second Edition
Higgins
Analysis for Financial Management
Thirteenth Edition
Ross, Westerfield, Jaffe, and Jordan
Corporate Finance
Thirteenth Edition
Ross, Westerfield, Jaffe, and Jordan
Corporate Finance: Core Principles and
­Applications
Sixth Edition
Ross, Westerfield, and Jordan
Essentials of Corporate Finance
Eleventh Edition
Ross, Westerfield, and Jordan
Fundamentals of Corporate Finance
Thirteenth Edition
Shefrin
Behavioral Corporate Finance: Decisions That
Create Value
Second Edition
INVESTMENTS
Bodie, Kane, and Marcus
Essentials of Investments
Twelfth Edition
Bodie, Kane, and Marcus
Investments
Twelfth Edition
Hirt and Block
Fundamentals of Investment Management
Tenth Edition
Jordan and Miller
Fundamentals of Investments: Valuation and
Management
Ninth Edition
Stewart, Piros, and Heisler
Running Money: Professional Portfolio
­Management
Sundaram and Das
Derivatives: Principles and Practice
Second Edition
FINANCIAL INSTITUTIONS AND
­MARKETS
Rose and Hudgins
Bank Management and Financial
Services
Ninth Edition
Rose and Marquis
Financial Institutions and Markets
Eleventh Edition
Saunders and Cornett
Financial Institutions Management: A Risk
Management Approach
Tenth Edition
Saunders and Cornett
Financial Markets and Institutions
Eighth Edition
INTERNATIONAL FINANCE
Eun and Resnick
International Financial Management
Ninth Edition
REAL ESTATE
Brueggeman and Fisher
Real Estate Finance and Investments
Seventeenth Edition
Ling and Archer
Real Estate Principles: A Value Approach
Sixth Edition
FINANCIAL PLANNING AND
­INSURANCE
Allen, Melone, Rosenbloom, and Mahoney
Retirement Plans: 401(k)s, IRAs, and Other
Deferred Compensation Approaches
Thirteenth Edition
Altfest
Personal Financial Planning
Second Edition
Kapoor, Dlabay, and Hughes
Focus on Personal Finance: An Active
­Approach to Help You Develop Successful
Financial Skills
Seventh Edition
Kapoor, Dlabay, and Hughes
Personal Finance
Fourteenth Edition
Walker and Walker
Personal Finance: Building Your Future
Second Edition
THE MCGRAW HILL Series in Finance, Insurance, and Real Estate
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd iii 10/13/22 08:10 am
M: Finance 6e
Marcia Millon Cornett
Bentley University
Troy A. Adair Jr.
Lehigh University
John Nofsinger
University of Alaska Anchorage
Final PDF to printer

cor76217_fm_ise.indd iv 10/13/22 08:07 am
M: FINANCE
Published by McGraw Hill LLC, 1325 Avenue of the Americas, New York, NY 10019. Copyright ©2024 by
McGraw Hill LLC. All rights reserved. Printed in the United States of America. No part of this publication may
be reproduced or distributed in any form or by any means, or stored in a database or retrieval system, without
the prior written consent of McGraw Hill LLC, including, but not limited to, in any network or other electronic
storage or transmission, or broadcast for distance learning.
Some ancillaries, including electronic and print components, may not be available to customers outside the
United States.
This book is printed on acid-free paper.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 LMN 28 27 26 25 24 23
ISBN 978-1-266-17621-0
MHID 1-266-17621-7
Cover Image: Shutterstock Images, LLC
All credits appearing on page or at the end of the book are considered to be an extension of the copyright page.
mheducation.com/highered
The Internet addresses listed in the text were accurate at the time of publication. The inclusion of a website does
not indicate an endorsement by the authors or McGraw Hill LLC, and McGraw Hill LLC does not guarantee the
accuracy of the information presented at these sites.
Final PDF to printer
ISTUDY

cor12754_fm_i-xxv.indd v 10/13/22 08:10 am
about the
authors
Marcia Millon Cornett Robert A. and Julia E. Dorn Professor of
Finance at Bentley University. She received her BS degree in economics from
Knox College in Galesburg, Illinois, and her MBA and PhD degrees in finance
from Indiana University in Bloomington, Indiana. Dr. Cornett has written and pub-
lished several articles in the areas of bank performance, bank regulation, corpo-
rate finance, and investments. Articles authored by Dr. Cornett have appeared
in such academic journals as the Journal of Finance; Journal of Money, Credit,
and ­Banking; Journal of Financial Economics; Financial Management; and Jour-
nal of Banking and Finance. She was recently ranked the 124th most published
out of more than 17,600 authors and the number five female author in finance lit-
erature over the last 50 years. Along with Anthony Saunders and Otgontsetseg
­Erhemjamts, Dr. Cornett has recently completed work on the tenth edition of Finan-
cial Institutions Management (McGraw Hill Education) and the seventh edition
of Financial Markets and Institutions (McGraw Hill Education). Professor Cornett
serves as an associate editor for the Journal of Banking and Finance, Journal of
Financial Services Research, Review of Financial Economics, Financial Review, and
­Multinational Finance ­Journal. Dr. Cornett has served as a member of the board
of ­directors, the executive committee, and the finance committee of the SIU Credit
Union. Dr. ­Cornett has also taught at Southern Illinois University at Carbondale,
the University of Colorado, Boston College, and Southern Methodist University.
She is a member of the ­Financial Management Association, the American Finance
­Association, and the Western Finance Association.
Troy Alton Adair Jr. Professor of Practice at Lehigh University and
Founder and CEO of dataDicts, Inc. He received his BS degree in computers/­
information science from the University of Alabama at Birmingham, his MBA from
the University of North Dakota, and his PhD in finance from Indiana University.
Dr. Adair serves Lehigh as the Co-Director of the Computer Science and Business
(CSB) Program, the FinTech Minor, and the Business Analytics Certificate Program.
He also manages a data science consulting business specializing in providing cus-
tomized data analytics assessments and training. He previously managed research
computing infrastructure and support services for Harvard Business School and
has written articles on bank regulator self-interest, analyst earnings per share fore-
casting, and capital budgeting in continuous time. He is the author of Corporate
Finance Demystified, Excel Applications in Corporate Finance, and Excel Applica-
tions in Investments (all McGraw Hill Education). He has also served as a ­consultant
on financial data information systems and business intelligence to a number of
international banks and insurance companies and as the faculty representative to
the board of trustees investments committee at Alma College. Dr. Adair has also
taught at the University of Michigan, Alma College, Hofstra University, Indiana
­University, and the University of North Carolina at Chapel Hill. He is a member of
the Financial Management Association, the American Finance Association, and the
Southern Finance Association.
Courtesy of Marcia
Million Cornett
Troy Alton Adair, Jr.
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd vi 10/13/22 08:10 am
vi About the Authors
John Nofsinger Dean, Professor, and William H. Seward Endowed
Chair of International Finance at the University of Alaska Anchorage. He earned
his BS degree in electrical engineering from Washington State University, his MBA
degree from Chapman University, and his PhD degree in finance from Washington
State University. Dr. Nofsinger has written over 70 articles in the areas of invest-
ments, corporate finance, and behavioral finance. These papers have appeared in
the scholarly journals, including Journal of Finance, Journal of Business, Journal of
Financial and Quantitative Analysis, Financial Management, Journal of Corporate
Finance, Journal of Banking and Finance, and Journal of Behavioral Decision Making.
Dr. Nofsinger has also authored (or coauthored) 14 trade books, scholarly books,
and textbooks that have been translated into 11 different languages. The most
prominent of these books is the industry book The Psychology of Investing.
Dr. Nofsinger is a leading expert in behavioral finance and is a frequent speaker
on this topic at industry conferences, universities, and academic conferences. He
is frequently quoted or appears in the financial media, including The Wall Street
Journal, Financial Times, Fortune, Bloomberg Business Week, Smart Money, The
­Washington Post, and CNBC, and other media from The Dolans to The Street.com.
John R. Nofsinger
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd vii 10/13/22 08:10 am
“There is a lot to cover in this course so I focus on the core concepts, theories, and
problems.”
“I like to teach the course by using examples from their own individual lives.”
“My students come into this course with varying levels of math skills.”
How many of these quotes might you have said while teaching the undergradu-
ate corporate finance course? Our many years of teaching certainly reflect such
sentiments, and, as we prepared to write this book, we conducted many market
research studies that confirm just how much these statements—or ones similar—
are common across the country. This critical course covers so many crucial topics
that instructors need to focus on core ideas to ensure that students are getting the
preparation they need for future classes—and for their lives beyond college.
We did not set out to write this book to change the way finance is taught, but
rather to parallel and support the way that instructors from across the country cur-
rently teach finance. Well over 600 instructors teaching this course have shared
their class experiences and ideas via a variety of research methods that we used
to develop the framework for this text. We are excited to have authored a book that
we think you will find fits your classroom style perfectly.
KEY THEMES
This book’s framework emphasizes three themes. See the next section in this pref-
ace for a description of features in our book that support these themes.
• Finance is about connecting core concepts. We all struggle with fitting so
many topics into this course, so this text strives to make it easier for you by
getting back to the core concepts, key research, and current topics. We realize
that today’s students expect to learn more in class from lectures than in closely
studying their textbooks, so we’ve created brief chapters that clearly lead
students to crucial material that they need to review if they are to understand
how to approach core financial concepts. The text is also organized around
learning goals, making it easier for you to prep your course and for students to
study the right topics.
• Finance can be taught using a personal perspective. Most long-term finance
instructors have often heard students ask “How is this course relevant to
me?” on the first day of class. We no longer teach classes dedicated solely to
finance majors; many of us now must teach the first finance course to a mix of
business majors. We need to give finance majors the rigor they need while not
overwhelming class members from other majors. For years, instructors have
used individual examples to help teach these concepts, but this is the first text
to integrate this personal way of teaching into the chapters.
a note from the
authors
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd viii 10/13/22 08:10 am
viii A Note from the Authors
• Finance focuses on solving problems and decision making. This isn’t to say
that concepts and theories aren’t important, but students will typically need to
solve some kind of mathematical problem—or at least understand the impact of
different numerical scenarios—to make the right decision on common finance
issues. If you, as an instructor, either assign problems for homework or create
exams made up almost entirely of mathematical material, you understand
the need for good problems (and plenty of them). You also understand from
experience the number of office hours you spend tutoring students and
grading homework. Students have different learning styles, and this text aims
to address that challenge to allow you more time in class to get through the
critical topics.
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd ix 10/13/22 08:10 am
The global pandemic greatly impacted business and global trade. As a financial
response, central banks around the world eased monetary policy and made money
more easily available. The resulting impact on a firm’s cost of capital affected the
estimation of project cash flows, valuations, and more. As capital budgeting is an
important part of this book, we have quickly incorporated the new environment into
our theory and applications. In addition, we have updated every chapter. Below are
the changes we made for this sixth edition, broken out by chapter.
OVERALL
• Increased the number of spreadsheet-oriented end-of-chapter problems
• Updated data, company names, and scenarios to reflect the latest available
data and real-world changes
• Removed the “twin” problems in the end-of-chapter problem sets as they
duplicate online assessment assignments
chapter one
INTRODUCTION TO FINANCIAL MANAGEMENT
• Updated the Personal Application with information on firms that have filed for
bankruptcy more recently
• Updated the data in Example 1-2 on executive compensation
• Edited Section 1.7: Big Picture Environment to discuss the ramifications of
COVID-19 and the Tax Cuts and Jobs Act of 2017
chapter two
REVIEWING FINANCIAL STATEMENTS
• Added Excel to some examples
• Added Excel problems
• Deleted the second twin in the Problems
chapter three
ANALYZING FINANCIAL STATEMENTS
• Added Excel problems
• Deleted the second twin in the Problems
changes in the
sixth edition
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd x 10/13/22 08:10 am
x Changes in the Sixth Edition
chapter four
TIME VALUE OF MONEY 1: ANALYZING SINGLE CASH FLOWS
• Updated the data in Figure 4.5 on gold prices
• Increased the number of Excel problems and added Excel to Examples
• Included a short paragraph to mention the TVM tables
• Deleted the second twin in the Problems
chapter five
TIME VALUE OF MONEY 2: ANALYZING ANNUITY CASH FLOWS
• Added Excel to examples and in text
• Updated Finance at Work box
• Added Excel problems
• Deleted the second twin in the Problems
chapter six
UNDERSTANDING FINANCIAL MARKETS AND INSTITUTIONS
• Increased the number of Excel problems and added Excel to examples
• Updated Figures 6.4, 6.5, 6.8, 6.9, 6.13, 6.14
• Deleted the second twin in the Problems
chapter seven
VALUING BONDS
• Updated Figures 7.1–7.5 on bond issuance, interest rate path, yield to
maturities, new bond quotes, and a summary of the bond market
• Updated Table 7.2, Time Out 7.2, and associated discussions
• Changed the subject of a Finance at Work box to negative interest rates
• Changed the subject of a Finance at Work box to COVID-19 and the credit
market
• Increased the number of Excel problems and added Excel to examples
• Deleted the second twin in the Problems
chapter eight
VALUING STOCKS
• Updated all table and figure values in the body of the chapter
• Rewrote the introduction of the Variable-Growth Technique section
• Updated market and stock index discussions
• Changed Finance at Work box on psychology to focus on the GameStop event
• Revised examples to include new McDonald’s and Coca-Cola’s firm data and
figures
• Increased the number of Excel problems and added Excel to examples
• Deleted the second twin in the Problems
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xi 10/13/22 08:10 am
chapter nine
CHARACTERIZING RISK AND RETURN
• Updated all table and figure values in the body of the chapter
• Updated Time Out 9.1 and 9.2
• Added ETF popularity discussion to motivate diversification
• Updated the International Finance at Work box
• Updated the Google and GE text running examples
• Increased the number of Excel problems and added Excel to examples
• Deleted the second twin in the Problems
chapter ten
ESTIMATING RISK AND RETURN
• Updated values and data in Tables 10.1 to 10.3
• Changed discussion and Figure 10.2
• Added discussion in Behavioral Finance section about market reaction and
COVID-19
• Increased the number of Excel problems and added Excel to examples
• Deleted the second twin in the Problems
chapter eleven
CALCULATING THE COST OF CAPITAL
• Updated Viewpoints example to use a streaming device rather than MP3
• Increased the number of Excel problems and added Excel to most examples
• Deleted the second twin in the Problems
chapter twelve
ESTIMATING CASH FLOWS ON CAPITAL BUDGETING PROJECTS
• A majority of the Problems were turned into Excel problems
chapter thirteen
WEIGHING NET PRESENT VALUE AND OTHER CAPITAL BUDGETING
CRITERIA
• Added Excel to most of the examples
• Deleted the second twin in the Problems and added more Excel problems
chapter fourteen
WORKING CAPITAL MANAGEMENT AND POLICIES
• Added Excel to the examples
• Deleted the second twin in the Problems and added more Excel problems
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xii 10/13/22 08:10 am
xii Supplements
supplements
INSTRUCTOR LIBRARY
A wealth of information is available online through McGraw Hill Connect. In the
Connect Instructor Library, you will have access to supplementary materials specifi-
cally created for this text, such as:
• Test Bank Revised by Leslie Rush, University of Hawaii West O’ahu, the test
bank contains hundreds of questions that complement the material presented
in the book. The Test Bank is tagged by level of difficulty, learning goal, AACSB
knowledge categories, and Bloom’s taxonomy—making it easy for instructors
to customize exams to reflect the material stressed in class. The test bank is
available in Word files, and tests can also be created in Test Builder.
• Solutions Manual Developed by authors Marcia Cornett, Troy Adair, and
John Nofsinger, this resource contains the worked-out solutions to all the
end-of-chapter problems, in the consistent voice and method of the book.
The solutions have been class-tested and checked by multiple instructors to
ensure accuracy.
• PowerPoint Presentations The PowerPoint presentations have been carefully
updated for the sixth edition by Courtney Baggett. These slides contain
lecture notes, which closely follow the book content, enhanced with the tables
and figures from the chapters. Several chapters are also supplemented with
additional presentations that contain notes and examples using financial
calculators. Instructors can easily customize these slides to suit their classroom
needs and various presentation styles.
REMOTE PROCTORING & BROWSER-
LOCKING CAPABILITIES
New remote proctoring and browser-locking capabilities, hosted by Proctorio
within Connect, provide control of the assessment environment by enabling secu-
rity options and verifying the identity of the student.
Seamlessly integrated within Connect, these services allow instructors to con-
trol students’ assessment experience by restricting browser activity, recording stu-
dents’ activity, and verifying students are doing their own work.
Instant and detailed reporting gives instructors an at-a-glance view of poten-
tial academic integrity concerns, thereby avoiding personal bias and supporting
evidence-based claims.
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xiii 10/13/22 08:10 am
ASSURANCE OF LEARNING
Many educational institutions today are focused on the notion of assurance of
learning, an important element of some accreditation standards. M:  Finance is
designed specifically to support your assurance of learning initiatives with a simple,
yet powerful, solution.
Each test bank and end-of-chapter question for M: Finance maps to a specific
chapter learning goal listed in the text. You can use the test bank software to eas-
ily query for learning goals that directly relate to the learning objectives for your
course. You can then use the reporting features of the software to aggregate stu-
dent results in a similar fashion, making the collection and presentation of assur-
ance of learning data simple and easy.
AACSB STATEMENT
McGraw Hill is a proud corporate member of AACSB International. Understanding
the importance and value of AACSB accreditation, M: Finance has sought to recog-
nize the curricula guidelines detailed in the AACSB standards for business accredi-
tation by connecting selected questions in the test bank to the general knowledge
and skill guidelines found in the AACSB standards.
The statements contained in M: Finance are provided only as a guide for the
users of this text. The AACSB leaves content coverage and assessment within
the purview of individual schools, the mission of the school, and the faculty. While
M: Finance and the teaching package make no claim of any specific AACSB quali-
fication or evaluation, we have, within M:  Finance, labeled selected questions
according to the six general knowledge and skills areas.
STUDENT STUDY CENTER
In Connect, students will receive access to all of their assignments, the eBook,
and McGraw Hill’s adaptive study tools in SmartBook. The Connect Student Study
Center is the place for students to access additional resources. Students will have
access to study materials specifically created for this text, such as:
Instructors have access to all the material that students can view but will also
have password-protected access to the teaching support materials.
MCGRAW HILL CUSTOMER CARE
CONTACT INFORMATION
At McGraw Hill, we understand that getting the most from new technology can
be challenging. That’s why our services don’t stop after you purchase our prod-
ucts. You can e-mail our Product Specialists 24 hours a day to get product training
online. Or you can search our knowledge bank of Frequently Asked Questions on
our support website.
For Customer Support, call 800-331-5094 or visit www.mhhe.com/support. One
of our Technical Support Analysts will be able to assist you in a timely fashion.
FOR MORE INFORMATION ABOUT CONNECT AND ITS AVAILABLE
RESOURCES, REFER TO THE PAGES THAT FOLLOW.
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xiv 10/13/22 08:10 am
65%
Less Time
Grading
Instructors
Student Success Starts with You
Tools to enhance your unique voice
Want to build your own course? No problem. Prefer to use an
OLC-aligned, prebuilt course? Easy. Want to make changes throughout
the semester? Sure. And you’ll save time with Connect’s auto-grading, too.
Solutions for
your challenges
A product isn’t a solution. Real
solutions are affordable, reliable,
and come with training and ongoing
support when you need it and how you
want it. Visit supportateverystep.com
for videos and resources both you
and your students can use throughout
the term.
A unique path for each student
In Connect, instructors can assign an adaptive reading
experience with SmartBook® 2.0. Rooted in advanced
learning science principles, SmartBook 2.0 delivers
each student a personalized experience, focusing
students on their learning gaps, ensuring that the time
they spend studying is time well-spent.
mheducation.com/highered/connect/smartbook
Affordable solutions,
added value
Make technology work for you with
LMS integration for single sign-on access,
mobile access to the digital textbook,
and reports to quickly show you how
each of your students is doing. And with
our Inclusive Access program, you can
provide all these tools at the lowest
available market price to your students.
Ask your McGraw Hill representative for
more information.Laptop: Getty Images; Woman/dog: George Doyle/Getty Images
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xv 10/13/22 08:10 am
Effective tools for efficient studying
Connect is designed to help you be more productive with simple, flexible, intuitive tools that maximize
your study time and meet your individual learning needs. Get learning that works for you with Connect.
Everything you need in one place
Your Connect course has everything you need—whether reading your digital eBook
or completing assignments for class, Connect makes it easy to get your work done.
“I really liked this
app—it made it easy
to study when you
don't have your text-
book in front of you.”
- Jordan Cunningham,
 Eastern Washington University
Study anytime, anywhere
Download the free ReadAnywhere® app and
access your online eBook, SmartBook® 2.0,
or Adaptive Learning Assignments when it’s
convenient, even if you’re offline. And since
the app automatically syncs with your Connect
account, all of your work is available every time
you open it. Find out more at
mheducation.com/readanywhere
Students
Get Learning that Fits You
Learning for everyone
McGraw Hill works directly with Accessibility
Services Departments and faculty to meet the
learning needs of all students. Please contact your
Accessibility Services Office and ask them to email
[email protected], or visit
mheducation.com/about/accessibility
for more information.iPhone: Getty Images
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xvi 10/13/22 08:10 am
xvi Acknowledgments
acknowledgments
Development of the first edition of this book series started with a course survey that
was completed by 400 instructors across the country. The following is a list of the
reviewers that became part of the many review stages, focus groups, and class-
testing for the revisions that followed—all of which were invaluable to us during the
development of this book.
Rebecca Abraham
Nova Southeastern University
Benjamin Abugri
Southern Connecticut State University
Paul Adams
University of Cincinnati
Pankaj Agrrawal
University of Maine
Aigbe Akhigbe
University of Akron
Mfon Akpan
Methodist University
Anne Anderson
Lehigh University
Murat Aydogdu
Bryant University
Robert Balik
Western Michigan University
Marvin Ball
East Oregon University
Brian Barczyk
University of Akron
Laura Beal
University of Nebraska, Omaha
Jaclyn Beierlein
East Carolina University
Ronald Benson
University of Maryland University College
Eli Beracha
East Carolina University
Robert Boldin
Indiana University of Pennsylvania
Denis Boudreaux
University of Louisiana
David Bourff
Boise State University
Lyle Bowlin
Southeastern University
Walter Boyle
Fayetteville Tech Community College
Joe Bracato
Tarleton State University
Ileana Brooks
Aurora University
Cheryl A. Broyler
Preston University
Celso Brunetti
Johns Hopkins University
Sarah K. Bryant
Shippensburg University
James Buck
East Carolina University
Steven Burris
Kennedy-King College
Steven Byers
Idaho State University
Cynthia Campbell
Iowa State University
Stephen Caples
University of Houston, Clear Lake
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xvii 10/13/22 08:10 am
Bob Castaneda
Robert Morris University
Su-Jane Chen
Metro State College of
Denver
Samuel Chinnis
Guilford Tech Community
College
Andreas Christofi
Monmouth University
Ting-Heng Chu
East Tennessee State
University, Johnson City
Cetin Ciner
University of North
Carolina, Wilmington
Thomas Coe
Quinnipiac University
Bob Curtis
Biola University
Julie Dahlquist
University of Texas, San
Antonio
Kenneth Daniels
Virginia Commonwealth
University
Maria De Boyrie
Florida International
University, Miami
Natalya Delcoure
Sam Houston State
University
James DeLoach
Troy University
Michael Devaney
Southeast Missouri State
University
Anne Drougas
Dominican University
David Dumpe
Kent State University
Alan Eastman
Indiana University of
Pennsylvania
Scott Ehrhorn
Liberty University
Zekeriya Eser
Eastern Kentucky
University
Angelo Esposito
University of North Florida
Omar Esqueda
Tarleton State University
Joe Farinella
University of North Carolina,
Wilmington
John Farlin
Ohio Dominican University
John Fay
Santa Clara University
David Fehr
Southern New Hampshire
University
Calvin Fink
Bethune-Cookman College
Barbara Fischer
Cardinal Stritch University
Susan Flaherty
Towson University
Frank Flanegin
Robert Morris University
Sharon Garrison
University of Arizona
Victoria Geyfman
Bloomsburg University
Charmaine Glegg
East Carolina University
Cameron Gordon
University of Canberra
Ed Graham
University of North Carolina,
Wilmington
Greg Gregoriou
SUNY, Plattsburgh
Richard Gregory
East Tennessee State
University, Johnson City
Keshav Gupta
Kutztown University
Neeraj Gupta
Elon University
Matthew Haertzen
Northern Arizona University
Christine Harrington
State University of New
York, Oneonta
James Harriss
Campbell University
Travis Hayes
Chattanooga State
University
Susan He
Washington State
University, Pullman
Heikki Heino
Governors State University
Susan Hendrickson
Robert B. Miller College
Steve Henry
Sam Houston State
University
Rodrigo Hernandez
Radford University
James Howard
University of Maryland
Bharat Jain
Towson University
Joel Jankowski
University of Tampa
Jeff Jewell
Lipscomb University
Domingo Joaquin
Illinois State University
Steve Johnson
Sam Houston State
University
Jacqueline Griffith Jonnard
Berkeley College
Daniel Jubinski
Saint Joseph’s University
Dongmin Ke
Kean University
Jaemin Kim
San Diego State University
Marek Kolar
Trine University
Lynn Kugele
University of Mississippi
Francis E. Laatsch
Bowling Green State
University
Stephen Lacewell
Murray State University
Miranda Lam
Salem State University
Baeyong Lee
Fayetteville State University
Adam Lei
Midwestern State University
Fei Leng
University of Washington,
Tacoma
Denise Letterman
Robert Morris University
Quin Li
Midwestern State University
Ralph Lim
Sacred Heart University
Bing-Xuan Lin
University of Rhode Island
Leng Ling
Georgia College and State
University
Scott W. Lowe
James Madison University
Davinder Malhotra
Philadelphia University
Balasundram Maniam
Sam Houston State
University
Kelly Manley
Gainesville State College
Peter Martino
Johnson & Wales University
Mario Mastrandrea
Cleveland State University
Leslie Mathis
University of Memphis
Christine McClatchey
University of Northern
Colorado
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xviii 10/13/22 08:10 am
xviii Acknowledgments
Jennifer McCune
Western Iowa Tech
Community College
Bruce L. McManis
Nicholls State University
Kathleen S. McNichol
LaSalle University
James A. Milanese
University of North Carolina,
Greensboro
William Miller
Dallas Baptist University
Banamber Mishra
McNeese State University
Helen Moser
St. Cloud State University
Anastasios Moysidis
Florida International
­University
Tarun Mukherjee
University of New Orleans
Elisa Muresan
Long Island University
James Nelson
East Carolina University
Tom Nelson
University of Colorado,
Boulder
Terry Nixon
Miami University of Ohio,
Oxford
Vivian Okere
Providence College
Brett Olsen
University of Northern
Iowa
Jennifer O’Sullivan
Hardin-Simmons
University
Elisabeta Pana
Illinois Wesleyan University
Jeff Parsons
California State University,
Fullerton
Robert Pavlik
Elon University
Ivelina Pavlova
University of Houston, Clear
Lake
Anil Pawar
San Diego State University
Glenn Pettengill
Grand Valley State
­University
Ted Pilger
Southern Illinois University,
Carbondale
Wendy Pirie
Valparaiso University
Gary E. Porter
John Carroll University
Franklin Potts
Baylor University
Eric Powers
University of South
Carolina
Robert Prati
East Carolina University
Lora Reinholz
Marquette University
Nivine Richie
University of North Carolina,
Wilmington
Tammy Rogers
University of Central
­Arkansas
Philip Romero
University of Oregon
Gerald Root
Lake Superior State
­University
Philip Russel
Philadelphia University
Benito Sanchez
Kean University
Atul Saxena
Georgia Gwinnett College
Victoria Scalise
University of Pittsburgh,
Johnstown
Oliver Schnusenberg
University of North Florida
Andrew Spieler
Hofstra University
Jim Sprow
Corban College
Martin S. St. John
Westmoreland County
Community College
Tanja Steigner
Emporia State University
Gikenn L. Stevens
Franklin & Marshall College
Gordon Stringer
University of Colorado,
Colorado Springs
Don Stuhlman
Wilmington University
Mike Sullivan
University of Nevada, Las
Vegas
Janikan Supanvanji
St. Cloud State University
Arun Tandon
University of South Florida,
Lakeland
Heidi Toprac
University of Texas, Austin
Kudret Topyan
Manhattan College
Michael Toyne
Northeastern State University
Anca Traian
East Tennessee State
University
Bill Trainor
East Tennessee State
University, Johnson City
Jack Trifts
Bryant University
Gary Tripp
Southern New Hampshire
University
Demetri Tsanacas
William Paterson University
Kuo-Cheng Tseng
California State University,
Fresno
James A. Turner
Weber State University
Arun Upadhyay
Florida International
­University, Miami
John Upstrom
Loras College
Victor Wakeling
Kennesaw State
University
Michael C. Walker
University of Cincinnati
Kainan Wang
University of Toledo
Peggy Ward
Wichita State University
Gwendolyn Webb
Baruch College
Paul Weinstock
The Ohio State University
Kyle Wells
University of New Mexico
John B. White
Georgia Southern
­University
Susan White
University of Maryland
David J. Wozniak
University of North Texas,
Dallas
Mela Wyeth
Charleston Southern
University
George Young
Liberty University
Nafeesa Yunus
University of Baltimore
Zhong-Guo Zhou
California State University,
Northridge
Feifei Zhu
Hawaii Pacific University,
Honolulu
Emily Norman Zietz
Middle Tennessee State
University
Final PDF to printer

cor12754_fm_i-xxv.indd xix 10/13/22 08:10 am
We are also indebted to the talented staff at McGraw Hill for their expertise and
guidance, specifically Christina Kouvelis, senior product developer; Chuck ­Synovec,
portfolio director; Sarah Hurley, executive marketing manager; and Melissa Leick
and Katie Reuter, content and assessment project managers. We would also like to
thank Blerina Reca, Weicheng Wang, and Hongyan Fang.
We hope you like the outcome of this text. Research and development is always
ongoing, and we are interested in your feedback on how this text has worked
for you!
Marcia Millon Cornett
Troy A. Adair Jr.
John Nofsinger
Final PDF to printer

Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents

A KEGYES FÉRFIU.

Ne bántsd azokat
A mohosult sírhalmokat.
Népdal.
A fukart eltemették; eltemették emlékezetét is.
Senkit nem szeretett, őt sem szerette senki; jó szót nem adott a
búslakodónak, kenyeret a koldusnak soha, s kiséret nélkül vitték ki a
temetőbe.
Ott nem fogja őt siratni senki, keresztfáján nem fog lebegni
fátyol, sírján virág nem fog virulni; le lesz az tapodva s benőve vad
tövisekkel, keresztfáját legközelebbi télen felfűti a sírásó.
Hát a gyűlölség meghal-e? Eltemetik-e a boszút? s az üldözés
ellen biztosít-e a sír? Tudja-e valaki gyűlölni a halottat?
Gyékény Márton késő este ellenségét látogatni megy, vállán
kapával.
Az éj embergyűlölő, az eső szakad, a szél zúg, a
jegenyeerdőkben harsogás hallik, milyen ezer trombiták hangja; a
világvégi negyven napok egyike lehete ehhez hasonlatos.
A jó ebet nem verik ki ilyenkor s Gyékény Márton ellenségét
látogatni megy, vállán kapával.
Minden élő lény rejtekhelyét keresi, a bagoly odvába vonja
magát, a farkas berke bozótjai közé, s az ember tűzhelye mellé.
Örül, ki szeretett családja körében megvonulva, nyugton
hallgatja, mint zúg és tombol a kéményekben a zivatar – s Gyékény
Márton ellenségét látogatni megy, vállán kapával.
A temetőhöz ér; vadul széllyel tekint, körül emberhangtalan éj,
csak a zivatar üvölt és a halálmadár huhog; a temetői keresztek
kisértő alakot öltenek, a sírok felett lidércz bolyong, meztelen
koponyák vigyorognak itt-ott kékes phosphor fénynyel szürkítve;

odvas sírok üregeiben a lecsorgó víz oly hangokat ád, mintha a
sírlakók szuszogva és nyöszörögve fordulnának meg koporsóikban.
Az ákászok vagy tán a holtak lelkei nyögnek, fohászkodnak a széltől
ingatva. Ez nem azon idő, melyben a jó lelkek járnak.
Végre egy letapodott sírhoz ér az éj madara s ott megállapodik.
A sírt ma hányták föl, de ha az eső úgy akarja, holnap nem
fogják nyomát megtalálni.
A sír még csak föl sincs hantolva.
A kegyes férfiu belevágja a sírba kapáját.
Ez ellenségének sírja, a fukaré.
Feldúlja a halmot.
Tán sajnálja tőle azon szomorú nyugodalmat, melyet annyiszor
kívánt néki? Tán azt akarja, hogy a zápor mossa meg koporsója
födelét? Tán még egyszer meg akarja őt átkozni alvó poraiban?
Nem, nem! a fukar halálának éjén ott leskelődött a kegyes férfiu
szomszédja ablakán s most zivataros éjnek idején eljött a halottat
megrabolni.
Sietve dúlta fel a sírt.
Izzasztó munkája közben sokszor széttekintett. Mi nem láttunk
egyebet a sötétségnél, de ő lát rémes fenyegető alakokat, mik
kezeikkel nyulnak felé; olykor úgy rémlik előtte, mintha hideg
csontkezek czirógatnák végig arczát, s feléje hajló arczok
susognának fülébe üdvetlen szavakat; de a kegyes ember
megrögzött gonosztevő, s talál nyugtató gondolatokat fellázadt lelke
számára – és tovább ás.
Már a koporsó tetejét korholja kapájával, ekkor egy gondolat
villan meg agyán, – rémes, hajborzasztó, – mitől a lélek rázkódik
meg belsejében.

– Ha még élni találna!!
De a kegyes ember tudja, hogy mit fogna tenni akkor és tovább
ás.
A koporsó végre egészen ki lőn kaparva, a kegyes férfiu vésőt
vőn elő és kalapácsot, hogy annak födelét fölfeszítse.
E perczben úgy tetszék, mintha kutyaugatást hallana.
Borzadva húzta össze magát és hallgatózott; – tompán ugatva
közelge az eb s jól ki lehete venni, a mint a sírok között ugrálva,
dühösen keresett valakit.
Azután egy emberi hang hallatszott, – a sírásó szava, a mint
kutyáját hítta, s később, hogy az nem szünt meg ugatni:
– Ki van ott? kiálta.
Márton ijedten oltotta el lámpáját.
– Ki az? kiáltá újra a hang.
A kutya mindig közelebb szaglászott, ekkor nehézkes léptek
hallatszottak, kisérve dörmögő hangoktól, mintha valaki a sáros
fűben, a sírok között árkon, bokron keresztül törtetne; a kutya előtte
futott, mindig élesebben hangzott nyugtalan, ijesztő csaholása, már-
már a feje felett hallá azt szuszogni a kegyes férfiu s tagjai
megzsibbadtak a félelemtől.
A lépések követték a kutya nyomát, hirtelen azonban megfordítá
irányát az eb, dühös csaholással csapott el a dúlt sír mellett s egy az
árokparton álló ákásznak rohant, arra dühösen felugatva.
A temető-őr is elhaladt a sír mellett, a nélkül, hogy a sötétben
annak szétdúlt állapotját észrevette volna, ha egy lábnyommal odább
lép: bizonyosan bele fogott volna esni.
Márton szabadabban kezde lélekzeni, a hogy a távozó lépteket
hallá, s vizsga fejét vigyázva felütve a sírból, félénken utána nézett a

sírkerülőnek.
Az eb folytonosan ugatott egy ákászfát, melyről néhány varjú
látszott lomha repüléssel odább szállani.
– Ejnye no, bomlott kutyája! hogy ugatja azt a varjút, azt
gondolom, tolvajt érez! Czoki haza! dörmögé a sírásó s valami
nyomatékos okkal oldalba hajítván az ebet, az vonítva szaladt haza,
a sírásó pedig folyvást czammogott utána. Még azután sokáig
hallatszott fenyegető üvöltése a bezárt ebnek.
Márton úrnak roppant ellenszenve volt az ebek iránt, kivált most,
midőn minden hangról azt hitte, hogy az ő árulója.
Ismét meggyujtotta lámpását, azt a koporsó mellé letevé s
elkezdé annak födelét felfeszíteni.
A födél engedett, a szegek kijöttek s a koporsó feltárult.
Egy félig elfojtott rikoltás tört ki a halottrabló ajkán.
Ellensége, az eltemetett, kinyilt szemekkel, kinyilt ajkakkal
feküvék ott; mintha a jégszemekkel ő reá tekintene, mintha e
szinehagyott ajkak hozzá akarnának beszélni; a halott két keze
fejéhez volt emelve és haja szétkuszálva.
Első pillanatban azt hitte a kegyes férfiu, hogy az ember él, oly
valami túlvilági, kisértetszerű volt le nem csukott szemei
tekintetében, s őrült ijedtséggel kapott annak melléhez.
Az a hörgő halotthang, mely e nyomásra annak nyitott ajkain
felszállt, mint egy elmaradt utóhang az elköltözött élet szavaiból,
valami rémületes volt; végre meggyőződék felőle, hogy az ember
meg van halva s iparkodék annak szemeit lecsukni.
Hanem a balszem, valahányszor lecsukta, mindannyiszor ismét
lassan felnyilék s reá bámult.
Azt mondják, hogy a mely halottnak a szeme kinyilik, az még
valakit vár maga után.

Végre sikertelen törekvései után kivette Márton a halottat
koporsójából, arczczal a földre fektette, hogy rá ne lásson többé, s
kihúzta alóla a pénzzel telt párnazsákot, azt dereka körül kötötte,
azután a holtat ismét visszafekteté, homokot szórt arczára, s a
koporsófedelet újra leszegezé.
– Holtod után is boszúmat állom rajtad! susogja magában, azzal
lámpáját kioltja, sötétben marad, s még egyszer magasztosan
ingerült félelemmel visszatekintve a sírba, sietve készül abból
felkapaszkodni, midőn hirtelen a sír fenekéről egy erős kéz, erős,
mint a halálé, megragadja öltönye szárnyát, s egy iszonyú kiáltással
visszarántja a koporsóra.
Az embert ott ütötte meg a guta ijedtében.
Midőn a koporsófödelet leszegezte, hosszú kaputja szárnyát
odaszorította, és nem jött ki többé élve onnan.
A mint ez megtörtént, sietve mászott le egy alak amaz ákászfáról,
melyre a sírásó ebe felugatott, s a sírhoz rohanva, a felett megállt,
éles hangon kiáltván:
– Sírásó! ide, egy sírban két halott van!!
Ez volt Bálnai Körmös István.
Gyékény megleste őt, de ő is megleste a kegyes férfiut.

Magamban nevetem az egész világot.
Népdal.
A BOLDOG EMBER.
Hol? merre? Ki tudná megmondani? Messze, ember nem járta
helyen lakott egy boldog ember, – egy boldog ember, ki e boldogság
helyett az ég minden csapásait érdemelte volna.
Neve átkozva volt, és lelke fekete, és kezei vértől foltosak.
S ez ember mégis boldognak nevezé és boldognak érezte magát.
Mintha nem is volt volna Isten az égben!
Ki áldotta meg őt?
Egy kisded szoba, melyben boldogságával együtt lakik; rugalmas
üveg-szőnyeg borítja falait, melynek színei a szivárványnál
ragyogóbbak. Kedves, sötét hely, hova csak megtörve jár a napvilág,
gond és bú nem járnak semmi alakban; az ablakokra kívülről a
jerikói rózsa indái borulnak kövér bőrleveleikkel, piros virágait szelid
méhek döngik körül s a fonadékain átszűrt estfuvallat élveteg
illatkeveréket, ezer virágból szedettet ver be a szobába.
Benn egy zöld kalitban énekes hímfürj pitypalattyol, kívülről társai
felelgetnek neki; kis lyuggatott katulyában a «cicada sonora» ver
ismeretlen lélek-hangszerű dallamokat, s egy fali óramű
hullámhangjaiban megragadó ismeretlen dalműveket zeng le az
érczhenger, mik úgy hangzanak, mintha kisebb-nagyobb
üvegcseppek hullanának csendesen álló tó vizébe.

Az ablakfüggönyök félig le vannak eresztve; a napvilág besüt
alattuk és a rózsalevelek között, s gömbölyű képletekben rajzolja
magát a sokszínűen hímzett selyemszőnyegen.
Egy márvány-asztalon, pompás kék és fehér porczellán
vedrekben ritka és alakra s színezetre gyönyörű virágok tenyésznek,
lángszínűek, fényesek, hosszan kilógó ezüst hím rojtokkal, sötétzöld
húsos levelek között, miknek csodásan-édes illatja a lelket birná
elaltatni; a vedrek aranyozott emaillos ékvényekkel vannak
felczifrázva.
Minő pazar fény! Mennyi ezüst és arany! Mennyi ragyogó
drágakő! Kényelem mindenütt, élv, ragyogvány, magas ízlés!
Tündérország!
Legbenn a szoba mélyén, a nyugalmas, leszőnyegezett
mélyedésben, hová csak sűrű selyemfátyolon keresztül hat a
napvilág, az illatos nyugágy forró lehelletétől részeg levegőben, ott
nyugszik a habkönnyű selyempárnákon egy ifju nő; szép, mint a
költészet első szerelemálma, tagjai gyöngédek, mint a vert hab; haja
fekete és fénylő, szétbomlottan ezer gyűrűben fekszik a fehér párnán
s a fehér vállakon; arcza alig pirul, az is az álom pírja rajta, de annál
teljesszínűbbek nyíló ajkai, a nedves, piros, élvigérő ajkak, miken
ember számára egy kicsiny, de kedves foltja maradt meg a
paradicsomnak; halántékain gyöngéden átkéklenek az erek,
szemöldei, mintha csak rajzolva volnának; gömbölyű karja feje fölé
van emelve, félfeléről rózsaszín visszárnyékot vet rá a szőnyegen át
belopózó világ. Fehér nyakát egy sor piros gyöngy öleli át. A könnyű
bársonypaplan térdeig lehull róla, s a finom simuló patyolat minden
emelkedéseiben és hajlásiban elárulja a vénusi termet kecseit.
Alszik, – virágillatot szí be, balzsamot lehel vissza pihegéseiben.
Mellette, kék ernyővel elfalazva, melynek ultramarin színébe
ezüstszín lepkék látszanak beszőve, egy rózsafa bölcső himbolyg,
pirossá fényesítve, arany gombokkal és faragványokkal ékes; benne
fehér vánkosokon, hószín pólyában egy szép kis gyermek fekszik;

nem igen piros, talán beteg? noha pólyája és vánkosai repkednek a
piros szalagoktól.
De ez nem alszik; szemei, a sötétfekete szemek nyugtalanul
forognak széttekintgetőleg; nyöszörg, kér, nyugtalankodik s végre
kényeskedő beszédes sirással szól bele a csendbe.
Azt állítják, hogy az anyát és gyermekét érzéki sympathia köti
össze, mely által megérti annak szótagtalan állati siránkozásiból
minden bajait, kivánságait; megtudja, mikor adjon neki vizet, vagy
orvosságot, csókját vagy keble tejét, s ez ösztöni rokonszenv
legmélyebb álmából felkölti őt, ha gyermeke ébred.
És a fiatal nő az illatos nyugágyon nem ébred fel.
A szegleten az ágymenyezet függönyei mögött kis márvány
kandalló van rejtve. Czedrusfa és szultánfüstölő égnek benne. Az
illatos kék füst áthat a szőnyegen, s a fiatal hölgy álmát még
mélyebbé és kábultabbá teszi. Tagjain meleg pir ömlik el, lehellete
forró, keble hulláma száll és emelkedik.
A kis gyermek folyvást sír és nyüzsög.
Ekkor az ágyszőnyegek széllyelválnak, s rajtok egy arcz tekint be,
egy halavány férfi arcza, egymáshoz közel szorult szemekkel és
picziny ajkakkal. Hajfürtei illatos olajtól fényesek, öltözete eszményi.
– – Ez a boldog ember.
Ime mind ez öröm az övé, mind e virág az ő számára nyílik, mind
e kéj érte terem; gondja nincs, legalább nem látszik lenni, mindig
telve előtte az öröm pohara, ő boldog. Még reményei is vannak.
Lehajlik a síró kisdedre, az megismeri őt s sírása kaczagásra
válik, apró kis kezeit örömrepesve nyujtja felé; ő felveszi a
gyermeket, ringatva lapdáz vele kezei közt, minek az szertelenül
örül; majd az órazenét hallatja vele, s midőn a kis gyermek figyelve
felüti picziny ujját s eszmélve szól egyes szótagokat: a! – – apa! – s
hozzá picziny ajkait oly módosan illesztgeti: az apa szíve megtelik az
örömérzetek legkedvesebbikével, érzi, hogy egy lény van a világon,

kinek boldogsága az ő kezébe van letéve, kinek lelke az ő lelkéből
van szakítva, kinek ártatlan szíve őt szeretni fogná még akkor is, ha
az egész világtól el lenne taszítva; szeretni fogná és ragaszkodnék
hozzá, ha minden ajk «bűnt», «átkot» kiáltana is fejére. Megcsókolja
a kis gyermeket, megcsókolja számtalanszor; a gyermek kaczagva
néz fel reá, azután mintegy érezve a rokonszenvet, mely kettőjöket
összeköti, kényelmesen elhagyja magát, szemeivel mindig
mélyebben pillant, végre lezárja azokat s elalszik.
Az apa visszateszi őt bölcsöjébe, az ernyő fátyolhálóját
összehúzza fölötte, melléje térdel s imádkozik.
Boldog ember, még imádkozni is tud!
Azután az alvó nőhöz lép a boldog ember.
A hölgy arcza hirtelen minden vonásiban elváltozik, elkomorul, a
mint a férfi álomgőzkörébe lép.
Ez gyöngéden fölébe hajlik, a nő szemöldei összehúzódnak, keble
lázadtan piheg, a férfi megcsókolja az alvó márvány homlokát, ez
egy convulsiv sikoltással felriad, s nagy fekete szemével merően,
hidegen néz a férfira.
A nő tébolyodott.
E hideg, zavart tekintet, e szótlanul nyilt száj, az elmezavar
mysticus jelleme a szép vonásokon, mind azt beszélik, hogy a lélek
saját lakában idegen, az eszméknek nincsen királya.
– Rosszat álmodtál, édesem? úgy felijedtél, szól hizelgő
simulással a férj, s a nő fehér kezét arczához nyomja.
– Rosszat, felel ez suttogó hangon, szemei félénken tétovázva
néznek szét a szobában, azután a férjhez hajolva, annak fülébe súg:
«A kigyó a gerlével párosult».
A férfi érzi az iszonyú szorítást, melylyel a hölgy fehér ujjai őrült
erőben sajtolják össze kezét.

– Ha a kigyónak és a gerlének gyermeke lesz, mi lesz annak
neve? Kigyógerle, vagy gerlekigyó? szárnyas kigyó lesz-e az, vagy
fulánkos galamb?
A férj néma, bánatos megadással hallgatta az őrült szavait.
Merően, feszülten néze a férfi szemeibe, s azután vadul ölelte
magához annak szőkefürtös fejét:
– Kék szemed van, az égnek is kék szeme van; de a tónak is kék
szeme van, melyben a kigyó lakik. Te fekete lélek, fekete lakója a
kék ablakú háznak!
Azután hirtelen megkapta a piros gyöngyfüzért nyakán, s azt egy
rántással ketté szakítva, a gyöngyöket szétszórta az egész szobában;
a zselyemzsinóron maradt gyémántkeresztkét a férjnek nyujtva:
– Vén bűnös, nesze imádkozzál! azután félre fordult, ágya
szőnyegei közé temette magát, és sírt kérlelhetlenül zokogva. Sűrű
könyei öltönye patyolatára gördültek.
A boldog ember iszonyodva fordítá el onnan arczát.
A sírás megszünt. Jéghideg kéz simult végig homlokán. Felijedt.
– Félsz tőlem? nem tudod, hogy ki vagyok? A gyűlölség és a
szerelem két ellenséges család, e kettőnek ölelésiből született leány
az őrültség; az én vagyok. Félj tőlem. Szám éget és kezeim fojtanak.
A férj nem állhatja ki tovább e lángszemek befolyását, gyermekét
veszi kezébe, azt hive, hogy tán ez ajándék meg fogja engesztelni az
őrült szívében lakó sárkányt, oda fekteti azt a nő mellé.
Kimagyarázhatlan ellenszenv.
Alig fekszik a gyermek anyja mellett, midőn ijedten felsír s magát
pólyája kötelékeiből erőködik kibontani.
A nő pedig mint elijesztett vadállat, mely a mágusz bűv-
pillantásai előtt elszörnyed, ágya legtúlsó szegletébe húzza össze

magát, ott keblébe vonja arczát, fekete hajzata kigyókká göndörül,
két fekete szeme szilajon villog elő leránczolt szemöldei alól. Fél
hozzá nyulni a gyermekhez.
A férj kétségbeesetten akarja erőtetni a dolgot.
Fölemeli a kisdedet, s a hölgy karjaiba teszi. Delejes rángások
érik mind a kettőt. Az anya egy öleléssel szinte agyon szorítja
gyermekét.
A gyermek éhes és végre szembehunyva keresi a keblet, melynek
melegétől irtózik, az élet első forrását.
Az anya mondhatlan kínok közt, fel-felmeredő szemekkel és
fogait csikorgatva hagyja általa színi keble nektárját, míg a gyermek
percz mulva eltaszítja magától a keblet, s félre fordulva hányja ki az
anyatejet.
* * *
Ez a nő – Lilla.
A férj, a boldog ember, Góliáth Péter.
A kis gyermek kettőjük gyermeke.
Góliáth Péter szenvedélyesen szereti nejét; midőn először
meglátta őt, már érzé, hogy e leány lesz az, kiért élte mindenét
áldozatul fogja vinni.
Meg is tette.
A hölgy első pillanat óta gyűlölé őt kimondhatlan utálattal, s
érezé, hogy e férfi lesz az, ki miatt élte mindenét el fogja veszteni.
Úgy történt.
Góliáth gyűlöletet talált szerelem helyett; de ez csak forralá, nem
hűté szenvedélyét.
Nem láta módot őt elnyerhetni.

Apja körlevelet bocsátott ki ellene, mely miatt bujdokolni kellett
és kerülni az emberek tekintetét, s e körülmény minden útját elzárá
rohanó indulatainak.
Ekkor egy ördögi sugallat azt mondta neki, hogy mind ezen
lehetne segíteni, ha a vén Dömsödi nem élne.
Tudtára esett, hogy apja egy ingovány közepén magános
szigeten házat építtetett, minden kényelemmel ellátva, hova egy
leányt akar rejteni, kibe szerelmes s kit valahonnét rabolni, vagy
megvenni készül.
Az alkalom csábító volt; ő épen így akart tenni. Minden
körülmény mintha épen számára lett volna teremtve.
A vén Dömsödi e szigetbe gyűjté kincseit, s nehány hét múlva
eltünve a világból, vagyonai csőd alá jutandottak, míg János úr, kéj
és kényelem közt, senkitől nem környezve, élte volna le vénsége
napjait, a nélkül, hogy valaha éltében megtudták volna az illetők,
hogy él-e és hol?
Mindezeket Péter apjának fekete szolgájától tudta meg, kit ez
árulásra sem pénz, sem igéret nem kényszeríte, hanem egy húsz
esztendős boszú.
Húsz esztendő előtt egy szép pórleányt, kit az afrikai szeretett,
Dömsödi elcsábíta. A szerecsen eltemeté a leányt, de nem boszúját,
s midőn az apa terveit a fiunak felfedezé, kihűtötte azt.
Dömsödi megöletett; a sors úgy akarta, hogy nem csak a fiu
akaratja, de fia keze ölje meg őt; s ugyanaz nap rabolta el Lillát a
báró, midőn egy férfi kiséretében a városba kocsizott.
A fekete oda vezette őt a szigethez; mindent úgy talált, mint
előre képzelé, kényelmet, fényt, biztos elrejtettséget, kincseket, a
mennyit el nem pazarolhatott, de a mire leginkább vágyott, azt
örökre veszve találta. A leány megtébolyodott.

Előre számítgatá magában, hogy hosszas együttlét alatt, midőn
kívüle emberlényt nem fog láthatni, gyöngülni fog az ellenszenv, a
nő simulni fog hozzá; hizelgés, engedékenység, áldozatok meg
fogják kérlelni szívét.
Mind e számításain vörös keresztet húzott át a sors. A leány
megtébolyodott.
A hirteleni benyomás, mit ez erőszakos tett okoza lelkében, a
hajdani tiszta szerelem, annak elvesztése, helyette ez őrült,
erőszakos szenvedély, összehasonlítások e kettő között,
kétségbeesés a szabadulás lehetetlensége miatt, úgy megrázák
lelkületét, hogy a mint Góliáth égő indulatában először átölelte a
leányt, kit tőle sem ég, sem föld vissza nem vehete, annak egy
tekintetével találkozott, mely csontjaiban a velőt hűtötte meg. A
hölgy megtébolyodott.
A bűn megtermé gyümölcsét: a büntetést.
Elzárta magát vele az ismeretlen oázba, s ha a végtelen mocsár
nem lett volna elég őt kizárni a világból, elég volt azon hír, hogy
Dömsödi gyilkosára halálitélet hozatott, s személyes leirása ezer
példányban kereng, minden város utczaszegletére felragasztva.
S ott kelle élnie egy őrülttel összezárva.
Később boldog remények kezdtek bimbózni lelkében. Hitte, bízott
benne, hogyha e nő anya is lesz, ki fog gyógyulni lelke
nyavalyájából, mint erre számtalan példát tudott, vagy legalább
sejte.
De nem úgy történt.
Iszonyú kínok közt szülte meg a nő első gyermekét, s születése
órájától kezdve utálta azt kimondhatatlanul. És a gyermek viszont
taszítódott anyjától; nem szerették egymást.
Ez volt az első büntetése Góliáth Péter vétkeinek.

Megátkozlak, elhervadsz.
Népdal.
Megvagyok én búval rakva,
Mint a borízű almafa;
Kettő-három terem rajta,
Mégis terítve az alja.
Népdal.
A MOCSÁROK VIRÁNYA.
Szép vagy te, oh termőfölde a töltött káposztának –
Magyarország!
Vannak te neked égig nyúló hegyeid, miken teremnek a hosszú
derekú fenyőfák és szinte hosszú derekú tót legények; vannak ismét
hegylánczaid, miken semmik sem teremnek, és tömérdek más
hegyeid, miken tűzlelkű borok teremnek; vannak végtelen láthatárú
pusztáid, de tele gulyákkal és ménesekkel; határtalan rónáid, hol egy
szálfa is erdő, de hol özöne van kenyérnek és kalácsnak; erdeidben
makk, tavaidban fogas, mocsáraidban nád terem! oh te szép vagy, s
nem is halt még meg senki határaidon belől éhen, bárha lett légyen
regényiró!
Szeretlek is én téged, mint a szilvás derelyét; de ezzel nem
mondom, mintha szeretnélek megenni, oh hazám! szívem elég tág
számodra, de keblem azon része, mely visel gyomor nevet, nem
olyan nagyravágyó. Oh, hiszen téged tizenhárom millió gyomor sem
bir elemészteni, sem tizenhárom millió fejnek tizenhárom millió
véleménye! (1844.)

Azután még igazgatni akarnak rajtad!
Az nem jut senkinek eszébe, hogy mi jó volna, ha a háta közepén
szemei volnának, hanem az igen, hogy utaid sárosak, hogy
mocsaraid töméntelenek, pedig én Istenem! ha mocsárok nem
volnának, hát a szegény gólyák hol élnének? ha mocsárok nem
volnának, hát nád hol teremne? ha nád nem teremne, hát a szegény
ember mivel nádazná a házát?
* * *
Gyönyörű valami egy mocsár, minő például a Béla-Bora.
Álljunk csak ide a közepébe. Oh nem kell azért a sárba lépni, egy
kellemes zöld dombra fogunk állani, honnét az egésznek széle-
hossza belátható; maga e domb süpped ugyan egy kissé; a soha le
nem kaszált fű úgy tesz, mintha vízre volna épülve, pedig hajdan e
helyütt, hol állunk, óriási bükk- és egerfák rengetege díszlett, a
gyantanemű, tőzeg- és kőszén-rétegek alatt most is találtatnak kővé
vált, öllel át nem érhető töveik; messzebb szürke gránittömegek
szegik be a láthatárt, hosszú vörös kék erekkel átjárva, tetejökön
fekete bazalt oszlopok vonulnak végig, homlokuk zöld mohával
benőve, menetelesebb oldalaik szőlőikkel beültetve, miknek világos
színe regényesen virul ki a sötétzöld iharfák erdeiből.
Nyugotról a kanyargó Tiszában vész el a láthatár, mely csendes
és sima, mint tükör, és félívként keríti a parttalan mocsárt, melynek
területét képtelen nádtenger borítja, vastag buzogányos fejét ingatva
a benne hullámokat verő szélben; itt-ott tágasabb tükröt képez
benne a mélyebb víz, melynek lapján a vízi nymphák fényes, kövér
levelei lebegnek, sárga húsos virágaik s korsó alakú dinnyéik, saját
ismeretlen kellemes szagot terjesztve maguk körül.
A mély vízfenék világos-zöld, a hosszú hinár között a tórongy és
eleczke narancsvirágaik nyilnak, örülve a fenékreható napvilágnak;
köztük aranyszemű kékzöld vízi bogarak ezerei futkároznak, csodás
vörös bajuszú gadóczák, tarka vízi borjúk, hajas pióczák s vörös
szemű és kék tarajú vízi kigyók seregei űzik és kerülik egymást.

Zöldes fűgyökérből összeállt dsindsákon csoda nagyságú fűzöld
békák hajókáznak, be-berántva fejöket egy-egy vízi-kigyó szerelmes
kacsintásai elől.
A kákásban úszómadarak falkái lubiczkolnak.
Az egészen sajátszerű titokteljes susogás uralkodik, a mit a
nádleveleken átsuhanó szél támaszt, melyhez a kecskebékák
brekegése, az ungok bánatos ümmögése, a hattyúk horkolásai, a
bujár jajgatása s a szúnyogok döngései együtt és összevéve oly jeles
harmoniát kerítenek, minőnek előhozása csak emberi és állati
hangoktól telhetik ki.
Olykor a hallgató éjben egy mély, erős, suhogó hang zúdul fel,
többször ismételtetve, valami középhang a szélzúgás és a kivert bika
bőgése között; ezt a bölömbika adja, egy kicsiny jelentéstelen
madárka. Az emberek között is a legcsekélyebbek szoktak a
legnagyobb hanggal lenni.
Ezen vízi birodalom szélétől több ezer lépésnyire nyúlik be egy
partos nyelv, süppedékes bürüje hajlik a ritkán látogató vadászok és
csíkászók léptei alatt; széleiben rózsavirágú pompás réti füzények,
szivárványozott sásliliomok virulnak, összefonódva a különnemű
folyókák hálóival. A tiszta vízben egy-egy özvegy gém, vagy fekete
szárnyú gólya mulatja magát a mocsárlakók eviczkélő seregeivel; itt-
ott a vízi patkányok gyémánt szemei csillámlanak a fű között.
* * *
A nap lemenőben van; narancs világú tányérja félig a Tiszába
sűlyedt; képe tűzoszlopként vonul végig a folyam habtükrén, túlsó
oldalról pedig a hold emelkedik, a tele hold ezüst világával, a hegyek
mögül, s egyetlen csillag ragyog az alkonyodó égen, mint olvadó
aranyba vetett gyémánt – a hajnal csillag.
A mocsár bürüjén egy rejtélyes alak törtet befelé, magas
emberalak, arcza feketére mázolva, fején báránybőr süveg, lábain
gólyalábak, mikkel roppant lépéseket tesz a posványos ingoványban;

léptei elől seregestül ugrálnak vízbe a békák, hátán nagy vidrabőr
tarisznya fityeg.
A mint ekként megy s halad befelé, sem jobbra, sem balra nem
tekint, hirtelen és véletlenül egyik falábtójával egy feneketlen
kátyúba lép, súlyegyent veszt, hanyatt zuhan, s a mocsár összecsap
feje fölött.
Sokára és nagy erőködéssel küzdte fel magát a gólyalábas,
igyekezve talpainak álláspontot adni, s szemeit és száját törülgeté
sáros kezeivel, mitől azok még sárosabbak lőnek; végre nagy
tüsszögések között leoldja falábait, azokat egy sásbokorba elrejti,
melléjök egy kitünő nádszálat szúr, s neki gyürkőzve bele veti magát
a vizekbe s azok lakosai közé, s ekként a mélyebb vizeket megúszva,
a csekélyebbeket gázolva, képzelhetlen gyorsasággal halad befelé.
Olykor nagy kecskebékák úsznak vele szemközt, s mikor
találkoznak vele, feje fölött átugranak; majd egy sereg vadréczét ver
föl fészkeiről, mik hápogva repdesnek feje körül; lábszárain hasas
nadályok szíják tele magukat, de az ember úgy látszik, hogy nem
sokat törődik velök.
Többször kell büzhödt békanyállal fedett posványokban nyakig
úsznia, hol az úszónak lélekzetet nem szabad venni, különben a
halált leheli be; az éles mosósás hosszú sebeket karczol arczán,
kezein; szája körül utálatos, nyálkás pondrók vonaglanak el; a férfi
arcza nem változik mindaddig, míg egy boszús vízi kigyó erősen
rátekerőzve bal lábszárára, czombját igen érzékenyen megcsípte,
mire rögtön víz alá bukott a férfi, rövid idő múlva újra felszinre
jutván az összemorzsolt fejű kigyóval kezében, mely négy láb hosszú
volt és sárga pettyes taréjú; farka most is verdeste a vizet.
A férfi lábából most is folyott a vér, mire ő egy zsombékhoz
vergődve, a kigyót késével felhasította, máját kivette s azt bőrével
sebje körül csavargatá; így gyógyítják e kigyó fájó marását saját
testrészével.

Azután ismét folytatja felvett irányú útját, s az alkony fényénél
csak egy gömbölyű fej látszik úszni a lankaság vizeiben, mindinkább
bellebb-belleb haladó.
* * *
Ez ős vízpusztaság belsejében, a világtól messze elrejtve,
elszakasztva, van egy kis magános sziget; környékét minden oldalról
roppant nádrengeteg körzi s óvja az egészségtelen mocsári
levegőtől.
Keskeny, csavargó vízutcza van a nádban kivágva, melyen át a
sziget csónakkal hozzájárulható a Tisza felől.
A sziget partjain sűrű fehér fűzfabokrok tenyésznek, szorosan
egymás mellé férkőzve; töveiknek fele a vízben úszik. Bellebb
emelkedik a sziget tere, vége felé egy magas dombocskát képezve.
Az egész szigetet buja, másfél öles tengeri fedi; roppant
nagyságú úri tökök és sárga dinnyék hevernek közötte; néhol a
magas csenkesz legörbült fürtei fehérlenek, tarkázva a vadsáfrány
aranyszín virágaitól.
A domb körül terheik alatt hajladozó gyümölcsfák tenyésznek,
sötétzöld fügefák, sőt érésben levő narancscsemeték is a szabad ég
alatt; hosszú sorban rendezett embermagas ribiz-bokrokon érett
hosszú fürtök piroslanak, töveikben az ízletes szamócza illatja
terjedez; köröskörül, a merre szem lát, a hajnalka és ipomea nyilnak
ezerféle színben egymásba fonódva, s a legmagasabb fák tetejéig
folyva fel; a gyöngyvirág és kankalinok másodszor nyilnak, a viruló
tavasz a gyümölcsgazdag őszszel egyesülve laknak itt, és a kert
nincsen bekerítve, oly biztos őrfal a mocsárok nádfala. Kinek is jutna
eszébe ide lopni jönni?
A halom tetejét egy kisded ház foglalja el, minden oldalról magas
kőfallal kerítve, melynek egyetlen kapuja sűrűn van ékesítve
vasszegekkel; ablakai mind a sziget belsejére nyilnak, rajtuk kidűlő
vaskosarak.

A ház és sziget egy nemes úré, kiről nem tudunk egyebet, mint
hogy fiatal ember, s hogy egy évvel ezelőtt került ide fiatal nejével és
szolgálójával, mely utóbbin kívül, ki a szükségeseket bevásárlani a
szomszéd faluba kijárt, soha senki sem hagyta el a szigetet.
A ház folyosóját márvány-oszlopok tartják, folyosóján nagy
edényekben óriás kaktuszok és favastagságú oleanderek közt illatos
vaniliák, tarka áloék, s több meleg éghajlati gazdag növények
díszlenek; e darabka földfolt Indiákról látszik ide hullottnak lenni,
csak a musquitók és a boák hibáznak belőle.
A fűvel benőtt udvaron fehér nyulak futkároznak, zöld
sodronykalitokban gerlék turbékolnak, az udvar közepén pedig régi
nagy diófa alatt egy kövér izmos örvös eb fekszik, akkora mint egy
borjú.
Az idő éj, – a hold teljes fényében világít; a bölömbika üvöltésén
kívül csendes minden.
Egyszerre azonban sajátszerű zörgés hallatszik a nádban, mintha
az emberi léptek alatt recsegne.
A szelindek fölemeli fejét s szétszaglálva a levegőben, tompa,
fenyegető morgást hallat, mindig erősbödőt s végre hosszas,
kisértetes vonításon végződőt; majd dühös ugatással rohan a
kapunak, annak alját körmeivel és fogaival szaggatva.
Már ekkor a gólyaláb a kapu előtt állott; hólyaggal bekötött
iszákját kibontotta, abból egy terjedelmes vidravasat vett elő, azt
kifeszítette, peczkére darab szalonnát tűzött, s az egész játékszert
bedugta a kapu alatt, egyik végét kivülről kőre kötve.
Percz mulva megszünt ugatni az eb, a vidravas orrán
összecsapódott, s így ugató műszereit megnémította; a kötél végére
kötött kő pedig fogva tartá a cerberust.
Ekkor a gólyaláb néhány szeget kiütött a kapu tetejéről,
gyakorlott ügyességgel huzta fel magát kezein, s egy perczig a kapu
tetején himbálózva, átvetette magát az udvarba.

A kutya szükölt dühében és fájdalmában, de a vas erősen fogva
tartá az oroszlán erejű állatot.
A laknak két szárnya volt, s a két szárny végén egy-egy ajtó,
egyik a nő, másik a nemes úr szobájába vezetők; – a gólyaláb
kötelet vett elő, s a nemes úr ajtaját bekötözte. Azzal a nő szobája
felé ment, táskáját és nehezebb öltönyét levetette, vésőt, kalapácsot
vőn elő, s azokkal a falat mintegy négyszög lábnyira levakolta.
A ház terméskövekből volt építve, de a gólyaláb néhány percz
alatt vésett rajta legkisebb zörejjel egy nyílást, alig akkorát, mint egy
zsáknak szája, ekkor levette süvegét, ezzel és ködmenével
felöltöztette körisbotját s azt a nyíláson szép csendesen bedugta. A
legnagyobb csend uralkodott a vidéken.
Egy nőcseléd, ki e kilyukasztott szobában szokott aludni, jelenleg
fontos okoknál fogva sokáig ébren vala, s jól hallotta, mint ugatott a
Bodri erősen, s mint hallgatott el egyszerre.
Később úgy rémlék előtte, mintha az ablak alatt valami kopogna
és kaparna nagy elővigyázatos csendességgel.
Hirtelen valamennyi tolvajos mese, miket házkiásásokról hallott
beszélni, keresztül villant fején, s szíve hatalmasan kezdett dobogni.
Juczi tőről szakadt magyar leány volt; a helyett tehát, hogy mint
illik, teljes tehetsége szerint elsikoltotta volna magát, midőn már a
kőpor ágya mellett kezde hullani, ő szép lassan lábhegyen leszállott
ágyáról, a szegletből egy fejszét markolt elő, és lélekzetét
visszafojtva várta egy hathatós «hozott Istennel» a furfangos
vendéget.
Ekkor a kész lyukon egy báránysüveg, utána egy bőrködmön
nyomult be.
Juczi nagyot sivítva fölemelte fejszéjét, egyet vágott az ablakhoz,
s a báránysipkás fő lábai elé gördült.

– Jaj! embert öltem! embert öltem! rikácsolá ekkor, egészen
átengedve magát a vad ijedelemnek, ekkor látva át a veszedelem
nagyságát, melyet ily bátran elhárítva lenni vélt, s magának mintegy
kárpótlást akarván szerezni a kiállott merészségért, holt ijedten
rohant úrnője benyíló szobájába.
Azonban a levágott sipkában nem volt fej és belőle nem folyt vér,
az csak egy óvásul bedugott váz volt, melynek lefejezése s a hősnő
elfutása után hirtelen nyomult elő egy igazi fej, fogai között egy éles
kést tartva, utána egy igazi ember, ki mint kigyó sajtolta magát
keresztül a szűk nyiláson, s egyenesen a benyilóba tartott.
A hős leány meglátta a megöltnek vélt alakot, egy világdöntő
sikoltást tett, s az ablakhoz szaladva, rettenetes lármát készült ütni.
– Hallgatsz! riaszta rá a gólyaláb, kését torkának villantva; a
leány elhallgatott s szerét tehetve, bebujt az ágy alá, melyen rémület
által szavától megfosztva, úrnője feküdt, épen kis gyermekét
szoptatva.
A gólyaláb rémes lappangással, minő az anakondáé, közelített a
nőhöz; a sötétben zöldellettek szemei.
– Add ide a gyermeket! susogá, a pólyást kiragadva a nő kezeiből
s mint egy gyötrő álombeli phantom, hirtelen, minden zörej nélkül
eltünt.
A nő ajkai elfehéredtek, szemei elfordultak; a nélkül, hogy egy
szót szólt volna, fél testével az ágyról alá hanyatlott.
Kívülről hallatszék, hogy a gólyaláb bezárja az ajtót.
– Segítség, segítség! sikoltá Juczi az ágy alatt.
A ház ura felébredt e zajra, s az ajtóhoz rohanva, azt bekötözve
találta, erre kétcsövűjét ragadva, keresztül futott neje szobáiba; mire
oda ért, nem láta senkit.
– A kis gyermeket, a kis gyermeket! kiálta Juczi.

A bölcső üres volt.
Dühösen esett az ajtónak a férj, az is zárva volt; ekkor az
ablakhoz rohant, a gólyaláb épen a kapu tetején volt.
A házi úr két lövést tett rá, s egy zuhanás a kapun kívül tanusítá,
hogy a rabló vagy élve, vagy halva leesett.
Ekkorra a fekete szolga is előérkezett s az ajtót végre kivetették
sarkaiból; a fiatal úr őrültként rohant ki kapuján, már ekkor senki
sem volt ott, hanem vércseppek jelöltek egy útat a nádasig.
– Utána, utána! ordítá az úr. Hozzatok csónakot, gyorsan utána!
hanem a csónakkal nem lehetett haladni a nád között; azonban az
út, melyen a gólyaláb jött, kivehető volt az elgázolt nádszálakról.
– Erre! csak erre gyorsan! lihegé a férj s kétségbe esett
fáradsággal törte magát keresztül a nádberken, míg a süppedő
ingovány minden lépténél elnyeléssel fenyegette.
A nádterület végén állt a gólyaláb.
– Lődd agyon! rikolta az úr.
Három lövés érte egymást, de a gólyalábat egy sem; mire ez,
mint bárányt orzó farkas, a kis gyermeket fogai közé kapta, egy
szilaj tekintetet vetett üldözőire, kik már lehetetlennek látták
menekülését, s lassan a mély vízbe bocsátkozott.
– Jaj a gyermek! a gyermek! sikolták a szigetparton. De ő
óvakodva tartotta fogai közt víz szinén a csecsemőt s úszott
ügyesen, mint a vidra.
Az apa utána rohant s gyötrelmes erőlködéssel iparkodott a
rablót elérni, ki csak játszani látszott vele, olykor egy úszó lápra
felült, s jó közelre bevárta üldözőjét, majd újra megelőzte őt! s így
csalogatá maga után egész a partnyelvig, hol lábtói rejtve voltak.
Itt szép csendesen kiballagott a szárazra, a kis gyermeket letette
a fűbe, s összefont karokkal nézett az ereje fogytán kivergődő apára.

– Rabló te! rikácsolá ez vad dühvel rohanva a gólyalábnak, ki őt
egy hatalmas rántással a földhöz vágta, s ekkor mellére térdelt.
– Istentelen, gyilkos, pokolbeli gaz, átkozott haramia! hörgé a
legyőzött.
– Te mersz így szólani? suttogá ellenére hajolva a győztes. Te,
Dömsödi Góliáth Péter? te mered azt mondani valakinek, hogy
gyilkos, gazember? hát nem ismered már azon kéznek urát, mely
csontjaidat sajtolja össze?
– Bálnai, nyögé Góliáth elkékülve.
A gólyaláb hosszasan hallgatott, szemeit Góliáthról el nem véve.
– Ölj meg, ne kinozz sokáig, szólt Góliáth.
– Tehát magad is elismered, hogy egy halállal neked tartozom, de
én nem öllek meg, Péter. Mikor a testvérgyilkos Kaint kiverte a
teremtő paradicsomából, jelt nyomott homlokára, hogy átkozott
legyen az, ki őt megölendi… Tapints homlokodra, Góliáth, tapints
homlokodra!
– Mit akarsz? suttogá ez fojtott hangon.
– Én nem fogom apagyilkos vérébe mártani kezeimet.
– Hah! sikolta Góliáth s erőszakosan vonaglott.
– Halldd, azon két orgyilkos, kiket apád meggyilkolására bérelél,
kivallották minden vétkeidet. Körlevél van ellened kibocsátva az
egész országba s halálra kerestetel.
Góliáth elájult; nagy sokára téríté őt magához Bálnai, s folytatá:
– Te és a te apád vajmi sokat vétettek én ellenem; oh annak csak
az Isten lehet megbüntetője; de lesz is, reszkess vétkező és átkozd
meg magadat, az Isten igaz. Te becsületemet, apád boldogságomat
tapodta szét; életem virágait, a reményeket téptétek össze mind a
ketten; boldogtalanná tettetek és földönfutóvá; nem volt nálam

szenvedőbb, nálam szerencsétlenebb a kerek ég alatt e pillanatig, de
ezentúl lesz. Lesz, kinek életéhez képest az enyém még paradicsom;
lesz, a kinek szíve még az enyémnél is kietlenebb leszen; tudod-e, ki
lesz e nyomorult, Góliáth Péter?
Amaz csüggedten hallgatott.
– Szólj, szereted-e azon asszonyt, a kivel egy födél alatt lakol?
A kérdezett elkezde keservesen sírni; gyanítá, hogy mi történik
vele.
– Úgy meg vagy átkozva, Góliáth. Az Isten kivette kezemből a
bosszút. Ha te meg nem ölöd apádat, két percz mulva én öltem
volna őt meg; de így jobban esett, én akartam kiirtani családodat, az
ég másként akarta, – másként történt. Boldogtalan vagyok én, mert
fájdalmaimat egyik ország szélitől a másikig hordozom; de van még
is egy hely, egy kedves emlék a múlt időkből, egy virágos sír, hova
pihenni ledőlhetek. De te száműzve leszesz a föld egy foltjára, a hol
rajtad kívül senki sem lakik; s ha lesz, a minek emléke ostorozzon
még álmaidban is, egy sír lesz az, melyet naponként meg kell látnod.
– Gyermekem? töredezé Góliáth iszonyút sejtve.
– Szerencsétlen! szólt Bálnai s a kis gyermeket felvevé és a
gyermek szemei be voltak hunyva, a halál angyala csukta be azokat.
Midőn rám lőttél, gyermekedet lőtted keresztül; ennyit nem akartam.
– Oh! ordítá Góliáth felszökve s ismét a földhöz csapva magát, s
mint kit kígyók marnak, nyavalyogva verte magát az iszapba.
– Nyomorult vagy, nyomorultabb, mint valaha óhajtottam volna,
pedig még nem telt be rád nézve a keserű pohár; térj haza, még
csak egy csapás fog érni, azontúl magad léssz ember nem látogatta
kietlen tanyádon s a lélek kínzó férgei. Ott fogsz élni és meghalni
temetetlenül, sirattatlanul, mert azon a foltföldön kívül a bakó vár
reád és a gyalázatos halál.

Ezt mondva Bálnai, a holt gyermeket ölébe adta az apának s
lábtóira fellépve, hosszú lépésekkel távozott cl az éji félhomályban.

Hervadj, rózsa, hervadj, mert az enyém nem vagy.
Míg az enyém voltál, piros rózsa voltál.
Népdal.
ÉLŐ FÉRJ ÖZVEGYE.
E közben a nádközti vízúton, a Tisza felőli oldalon, egy csónak
közelgett a magány felé s benne két férfi, és ez utolsó és
legnagyobb csapás Góliáth fejére.
A mint a sziget partjához értek, a sűrű bozótból két lövés fogadta
az érkezőket s egyikök karján sebet kapott, a másik visszalőtt s a
bokorból emberkívüli ordítás tört elő, nehéz halálos vergődéstől
követve.
– Ez meghalt, szólt a férfi; vérzel? kérdé társához fordulva.
– Nem nagyon, felelt emez, majd bekötöm sebemet
nadálylevéllel, az elállítja a vért.
– Maradj itt a csónaknál, szólt az előbbi s köpenye alól egy
széles, rövid római kardot vonva elő, a sziget belseje felé tartott.
A parton maradt a másik csónakot, mely Góliáth tulajdona volt,
csáklyával keresztül lyukasztotta s távol a parttól elmeríté.
Amaz pedig haladt befelé, a ház elébe érve, annak ajtaját
betaszítá s belépett.
A bilincsétől megszabadított szelindek dühösen rohant neki s
fogát csattogtatva támadta meg a férfit, annak vállára ugorva.

A férfi egy gladiatori csapással szelte le a dühös állat fejét, mely
hosszában végig nyujtózkodott az udvaron.
Benyitott a szobába.
Keresztül ment két-három szobán; mindenütt mély, nesztelen
hallgatás, sehol egy hang, mely emberi lélek jelenlétét elárulná.
Hallgatózva nyitott be a negyedikbe, ez volt a nő hálószobája.
A feltépett szőnyegeken át teljes fénynyel világíta be a hold s
tejvilága éles árnyékokban szaggatá meg a szoba sötétjét.
Ott a szoba közepén állt egy nőalak merevegyenesen, mint
szobor, karjai keblén egymásra fektetve, fehér ruhában, fehér arczát
a hold süti, vonásai hidegek, kedélytelenek. Mozdulatlan áll, keble
alig piheg, szemei merően néznek ki a holdvilágos éjbe.
Hallgat a környék, falevél sem mozog. Alszik az egész természet,
csak az ember lelke él, bánkódik, vagy örül. Csillagok hullanak le az
égről.
A hölgy márványhidegen áll a szoba közepén.
Leander hozzá lép – halkan, lábhegyen lép mellé, gyöngéden
megfogja a hölgy kezét s fejét vállára hajtva, hizelgő édes hangon
szól:
– Szerelmem!
A hölgy összerezzen, rátekint, ijedt öröm visszsugárzik egy
perczre arczán, azután halántékához kap, a vér szét akarja szakítani
minden ereit. Keble elszorul. Hullámzó kéjsikoltással veti magát
Leander keblére s karjait annak nyaka körül fűzi, szemei túlvilági
tűzzel sugárzanak az ifju arczára. Levonja fejét a magáéhoz; arczán
lázas pirosság gyullad ki. Égető, őrült csókkal tapad az ifju ajkaihoz.
Akkor megtörnek szemei, arcza elsáppad, ajkai elhalnak, karjai
lebomlanak az ifju nyakáról s eszméletlenül, ájultan hanyatlik annak
ölébe, hosszú fekete hajával a földet söpörve.

– Enyém vagy, szólt elégülten Leander, ha törve is, de az enyém,
s a hölgyet karjaiba emelve, kisietett vele a magános lakból.
A hölgy feje bágyadtan feküdt izmos vállán. Keble mozdulatlan
volt.
Úgy tetszék, mintha bússzellem vinné ölében halott kedvesét,
holdvilág sütötte hófellegek között; a szellem siet, erősen szíja
ajkához a hideg homlokot, a kedves fehér ruhája utána lebeg.
A mint a házajtón ki akart lépni, egy nehézkes fekete tömegbe
botlott, mely a küszöbön feküdt összegörnyedve; a halálra sebesült
fekete hurczolta ide magát s ott adta ki lelkét.
Leander átlépte a halottat s sietett csónakához.
Társa, a czigány, ott várta evezőre tett kezekkel.
Beléfektette a csónakba kedvesét, betakarta meleg köpenyével s
a kormányt kezébe ragadá.
Sikoltva közelge ekkor valaki a sziget belsejéből.
– Az Istenért! nagyságos uram, ne hagyjanak itt magamra!
A nőcseléd volt. Leander fölvette őt a csónakba, gondjára bízta
úrnőjét s a csónakot eltaszítva a parttól, tova evezett.
A mint a nád közti út egyik kanyarulatánál ismét közel fordultak a
szigethez rémjajgatást hallának abban.
Ez Góliáth hangja volt.
De alig emberi.
A mint visszatért a szigetre megölt gyermekével, sietett szobáiba
a szerencsétlen apa, remélve, hogy ott fogja nejében találni a
fájdalmas vigasztalást s előre képzelé, mint fogja neki oly
fájdalmasan elmondani, hogy a kitől úgy iszonyodott, kis gyermeke,
halva van.

A mint belépe szobáiba, úgy tetszék, mintha kriptába lépett
volna, mintha az a szél, mely tán kisértő lélek szárnyának csapása,
halottszagot csapott volna arczához.
Átfutott a másik, harmadik szobába; sehol egy lelket nem talált.
Feldúlt, összekeresett minden szobát, kiáltá nejét, cselédjeit; sírt,
rimánkodott.
A visszhang felelt elhagyott, nesztelen szobáiban.
Oda futott neje hálókamrájába; letépte annak ágyáról a
függönyöket, felszórta a párnákat, gyermekét, a halottat
visszafektette a bölcsőbe, egy széken ott feküdtek hölgye ruhái,
azokat átölelte, szívéhez szorongatá, összecsókolta.
Érzé, hogy azok is üresek; ki viselni szokta őket, nincs jelen.
Ekkor jutott eszébe a csavargó átka:
– Magad léssz ember nem látogatott tanyádon; ott fogsz élni és
meghalni egyedül!
Rettenetesen kezdett előtte világosodni a dolog; felszökött, előre
futott, midőn hirtelen megbotlott valamiben.
Egy széles római kard volt az! felkapta; a kard lapjára betük
voltak edzve, világosan olvashatá a hold fényénél e nevet: Szilárdi
Leander.
Iszonyúan ki volt előtte magyarázva minden.
Kirohant, ordítva, eszelősen.
– Utána! kiálta a küszöbön alvó feketének s szilajon rázta azt
gallérjánál, nem vette észre, hogy halott; azután sikoltozva futotta
körül a szigetet.
Csónakot nem talált, nem mehetett sehova.

Felkiáltozott az égre, verte magát a földhöz, futott a sziget egyik
végétől a másikig.
Az őrülés tűzsarkantyúját érezé lelkében.
* * *
Leander pedig szerencsésen túlpartra jutott kedvesével.
A mint a hölgy ismét föleszmélt, egész lényében határtalan
változás ment végbe; nem az a vad tekintet volt már arczán, mely
ezelőtt, kellemes hajnalpir ömlött el azon.
Felveté szemeit, melyben az őrültség égető tüze szelid szerelem
melegévé hamvadt s első tekintete első szerelmese karjai közt találta
magát; ugyanazon bizalmas mosoly az ajkakon, azon szelid poézis az
egész arczkifejezésben, mely ezelőtt két évvel.
– Mi történt velem? kérdé széttekintve. Érzé, hogy a
legboldogabb helyen, kedvese keblén van; de nem tudta, honnét és
mint jött e találkozás, nem emlékezék az elmult 15 hónapra életéből.
A váratlan öröm hatása visszaadta lelke tisztaságát.
Nem volt őrült többé. Csak szerelmes.
Hanem tizenöt hónapi életére, fájdalmaira, gyermekére, férjére
nem tudott visszaemlékezni többé.
Csak mint álom, melyet a felébredéskor elfelejtünk s mely néha
homonym esetek feltüntével meg-megrémlik agyunkban, lebbent fel
olykor lelkében a magános ház, a jerikói rózsák az ablak előtt, a kis
piros bölcső, a halvány arczú férfi, a fekete szolga s a kövér
nőcseléd, kit Leander czélszerűnek tartott előtte soha meg nem
mutatni.
Ők boldogok voltak.
Hát Góliáth? a holt gyermek apja? az élő nő özvegy férje?

Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and
personal growth!
ebookfinal.com