Multinational Business Finance 13th Edition David K. Eiteman

Multinational Business Finance 13th Edition David K. Eiteman
Multinational Business Finance 13th Edition David K. Eiteman
Multinational Business Finance 13th Edition David K. Eiteman

1. Multinational Business Finance 13th Edition
David K. Eiteman pdf download
https://ebookfinal.com/download/multinational-business-
finance-13th-edition-david-k-eiteman/
Explore and download more ebooks or textbooks
at ebookfinal.com

2. Here are some recommended products for you. Click the link to
download, or explore more at ebookfinal
Multinational Business Finance 13th Edition Arthur I.
Stonehill
https://ebookfinal.com/download/multinational-business-finance-13th-
edition-arthur-i-stonehill/
Fundamentals of Multinational Finance 3rd Edition Michael
H. Moffett
https://ebookfinal.com/download/fundamentals-of-multinational-
finance-3rd-edition-michael-h-moffett/
Sociology 13th Edition David M. Newman
https://ebookfinal.com/download/sociology-13th-edition-david-m-newman/
Patent It Yourself 13th Edition David Pressman
https://ebookfinal.com/download/patent-it-yourself-13th-edition-david-
pressman/

3. How to Write a Business Plan 13th Edition Mike Mckeever
https://ebookfinal.com/download/how-to-write-a-business-plan-13th-
edition-mike-mckeever/
Business Innovation For Dummies For Dummies Business
Personal Finance 1st Edition Alexander Hiam
https://ebookfinal.com/download/business-innovation-for-dummies-for-
dummies-business-personal-finance-1st-edition-alexander-hiam/
Business Finance Theory and Practice 7th Edition Eddie
Mclaney
https://ebookfinal.com/download/business-finance-theory-and-
practice-7th-edition-eddie-mclaney/
Multinational Companies Outsourcing Conduct and Taxes
Outsourcing Conduct and Taxes 1st Edition Loran K. Cornejo
https://ebookfinal.com/download/multinational-companies-outsourcing-
conduct-and-taxes-outsourcing-conduct-and-taxes-1st-edition-loran-k-
cornejo/
International Business 6th Edition K Aswathappa
https://ebookfinal.com/download/international-business-6th-edition-k-
aswathappa/

5. Multinational Business Finance 13th Edition David K.
Eiteman Digital Instant Download
Author(s): David K. Eiteman, Arthur I. Stonehill, Michael H. Moffett
ISBN(s): 9780132750547, 0132750546
Edition: 13
File Details: PDF, 16.93 MB
Year: 2012
Language: english

7. MULTINATIONAL
BUSINESS FINANCE
THIRTEENTH EDITION

8. The Pearson Series in Finance
Adelman/Marks
Entrepreneurial Finance
Andersen
Global Derivatives: A Strategic Risk
­Management Perspective
Bekaert/Hodrick
International Financial Management
Berk/DeMarzo
Corporate Finance*
Berk/DeMarzo
Corporate Finance: The Core*
Berk/DeMarzo/Harford
Fundamentals of Corporate Finance*
Boakes
Reading and Understanding the Financial
Times
Brooks
Financial Management: Core Concepts*
Copeland/Weston/Shastri
Financial Theory and Corporate Policy
Dorfman/Cather
Introduction to Risk Management and
Insurance
Eiteman/Stonehill/Moffett
Multinational Business Finance
Fabozzi
Bond Markets: Analysis and Strategies
Fabozzi/Modigliani
Capital Markets: Institutions and
Instruments
Fabozzi/Modigliani/Jones/Ferri
Foundations of Financial Markets and
Institutions
Finkler
Financial Management for Public, Health,
and Not-for-Profit Organizations
Frasca
Personal Finance
Gitman/Joehnk/Smart
Fundamentals of Investing*
Gitman/Zutter
Principles of Managerial Finance*
Gitman/Zutter
Principles of Managerial Finance––Brief
Edition*
Haugen
The Inefficient Stock Market: What Pays
Off and Why
Haugen
The New Finance: Overreaction,
Complexity, and Uniqueness
Holden
Excel Modeling and Estimation in
Corporate Finance
Holden
Excel Modeling and Estimation
in Investments
Hughes/MacDonald
International Banking: Text and Cases
Hull
Fundamentals of Futures and Options
Markets
Hull
Options, Futures, and Other Derivatives
Keown
Personal Finance: Turning Money into
Wealth*
Keown/Martin/Petty
Foundations of Finance: The Logic and
Practice of Financial Management*
Kim/Nofsinger
Corporate Governance
Madura
Personal Finance*
Marthinsen
Risk Takers: Uses and Abuses of Financial
Derivatives
McDonald
Derivatives Markets
McDonald
Fundamentals of Derivatives Markets
Mishkin/Eakins
Financial Markets and Institutions
Moffett/Stonehill/Eiteman
Fundamentals of Multinational Finance
Nofsinger
Psychology of Investing
Ormiston/Fraser
Understanding Financial Statements
Pennacchi
Theory of Asset Pricing
Rejda
Principles of Risk Management
and ­Insurance
Seiler
Performing Financial Studies:
A Methodological Cookbook
Shapiro
Capital Budgeting and Investment
Analysis
Sharpe/Alexander/Bailey
Investments
Solnik/McLeavey
Global Investments
Stretcher/Michael
Cases in Financial Management
Titman/Keown/Martin
Financial Management: Principles
and Applications*
Titman/Martin
Valuation: The Art and Science of
Corporate Investment Decisions
Van Horne
Financial Management and Policy
Van Horne/Wachowicz
Fundamentals of Financial Management
Weston/Mitchel/Mulherin
Takeovers, Restructuring, and Corporate
Governance
*denotes
MyFinanceLab

titles Log onto www.myfinancelab.com to learn more

9. iii
Multinational
Business Finance
THIRTEENTH EDITION
David K.
EITEMAN
University of California,
Los Angeles
Arthur I.
STONEHILL
Oregon State University
and the University
of Hawaii at Manoa
Michael H.
MOFFETT
Thunderbird School
of Global Management
Boston Columbus Indianapolis New York San Francisco Upper Saddle River
Amsterdam Cape Town Dubai London Madrid Milan Munich Paris Montreal Toronto
Delhi Mexico City São Paulo Sydney   Hong Kong   Seoul Singapore Taipei   Tokyo

10. Editor-in-Chief: Donna Battista
Editorial Project Manager: Jill Kolongowski
Editorial Assistant: Elissa Senra-Sargent
Senior Marketing Manager: Jami Minard
Senior Managing Editor: Nancy H. Fenton
Senior Production Project Manager: Meredith Gertz
Permissions Specialist/Project Manager: Jill C. Dougan
Permissions Editor: Jen Roach
Art Director: Jonathan Boylan
Cover Designer: Gretchen Irmiger
Cover Image: Sakis Papadopoulos/Alamy
Senior Manufacturing Buyer: Carol Melville
Media Production Project Manager: Lisa Rinaldi
Production Coordination: Gillian Hall, The Aardvark Group
Composition and Art Creation: Laserwords Maine
Copy Editor: Kathleen Cantwell, C4 Technologies
Proofreader: Holly McLean-Aldis
Indexer: Jack Lewis
Credits and acknowledgments borrowed from other sources and reproduced, with permis-
sion, in this textbook appear on appropriate page within the text or on pp. 626–628.
Many of the designations by manufacturers and sellers to distinguish their products are
claimed as trademarks. Where those designations appear in this book, and the publisher was
aware of a trademark claim, the designations have been printed in initial caps or all caps.
Library of Congress Cataloging-in-Publication Data
Eiteman, David K.
   Multinational business finance / David K. Eiteman, Arthur I. Stonehill, Michael
H. Moffett.—13th ed.
p. cm.
Includes index.
ISBN 978-0-13-274346-4
1. International business enterprises—Finance. I. Stonehill, Arthur I. II. Moffett,
Michael H. III. Title.
HG4027.5.E36 2013
658.15'99—dc23
2012022946
Copyright © 2013, 2010, 2007, 2004 by Pearson Education, Inc. All rights reserved. Manu-
factured in the United States of America. This publication is protected by Copyright, and
permission should be obtained from the publisher prior to any prohibited reproduction,
storage in a retrieval system, or transmission in any form or by any means, electronic,
mechanical, photocopying, recording, or likewise. To obtain permission(s) to use material
from this work, please submit a written request to Pearson Education, Inc., Permissions
Department, One Lake Street, Upper Saddle River, New Jersey 07458, or you may fax your
request to 201-236-3290.
www.pearsonhighered.com
ISBN-13: 978-0-13-274346-4
ISBN-10: 0-13-274346-9
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

11. v
As the field of multinational financial management has evolved, so has the content of Multina-
tional Business Finance. Both institutions and markets are changing, and as a result, this edition
focuses on the multitude of financial management challenges faced by the business leaders of
tomorrow, with three points of emphasis.
n Organizations of all kinds. Multinational enterprises (MNEs) applies to organizations
of all kinds—publicly traded, privately held, state-run, and state-owned enterprises
(SOEs)—all forms that permeate global business today.
n Emerging markets. Firms from all countries and all markets are looking to the
economic drivers of the global economy today, the emerging markets. These country
markets present many specific risks, opportunities, and challenges for business and
multinational finance.
n Financial leadership. The leaders of MNEs face numerous foreign exchange and
political risks. These risks can be daunting; but if properly understood, they present
opportunities for creating value. These risks and opportunities are most effectively
understood in the context of the global business itself, and the ability of management
to integrate the strategic and financial challenges that business faces.
The success of all multinationals, however, continues to depend on their ability to recognize
and benefit from imperfections in national markets for products, production factors, and financial
assets. As in previous editions, we perceive the multinational enterprise to be a unique institution
that acts as a catalyst and facilitator of international trade, and as an important producer and
distributor in host countries where its subsidiaries are located.
Audience
Multinational Business Finance, thirteenth edition, is appropriate for university-level courses
in international financial management, international business finance, international finance,
and similar titles. It can be used at the undergraduate or graduate level as well as in executive
education courses.
A prerequisite course or experience in corporate finance or financial management is ideal.
However, we review the basic finance concepts before we extend them to the multinational
case. We also review the basic concepts of international economics and international business.
Over many years and many editions, as language translations and sales have expanded,
we have observed a widening global audience for this book. We continue to try to service this
greater global audience with multicountry companies and markets in theoretical applications,
examples, Mini-Cases, and Global Finance in Practice features, as seen in the business and
news press (including anecdotes and illustrations).
Organization
This edition of Multinational Business Finance is more concise, but it includes several new
subjects. We accomplished this by integrating a number of previous topics along financial
management threads. The book comprises six parts, unified by the common thread of the
Preface

12. vi Preface
globalization process by which a firm moves from a domestic to a multinational business
orientation.
n Part 1 introduces the global financial environment.
n Part 2 explains foreign exchange theory and markets.
n Part 3 analyzes foreign exchange rate exposure.
n Part 4 explores the financing of the global firm.
n Part 5 analyzes foreign investment decisions.
n Part 6 examines the management of multinational operations.
New in the Thirteenth Edition
Although we hesitate to use a common tag line, the thirteenth edition could be called the
new normal. Today, the developed or industrialized countries see slower growth, poorer job
opportunities, and a growing insecurity about their competitiveness in the global marketplace,
while the rapidly expanding emerging markets and their major players represent an increas-
ingly larger piece of the global pie.
In this new world, the MNEs not only depend on the emerging markets for cheaper labor,
raw materials, and outsourced manufacturing, but also they increasingly depend on those mar-
kets for sales and profits. These markets—whether they are labeled as BRICs (Brazil, Russia,
India, China) or some other popular label—represent the majority of the earth’s population
and therefore consumers. These markets are also home to many of the world’s most rapidly
developing multinational enterprises.
We have attempted to capture this evolution through a number of principles, practices,
and features:
n We have increased the clarity of principles and practices at the core of multinational
finance—to accentuate the purpose behind the book’s title.
n We have integrated emerging market content, highlighting both the promise and
challenges of financial management in a global marketplace where the future likely
rests with these countries, cultures, and their new players.
n We have expanded our coverage of global financial crises to go beyond the credit
crisis of 2007–2009 to the current sovereign debt and financial crisis raging across
Europe.
n We have presented 12 new Mini-Cases. The majority are inclusive of emerging mar-
ket business. The Global Finance in Practice features follow the same themes.
To create a shorter, succinct text for today’s more complex courses, we have merged and
integrated some concepts and chapters, and we have revised other chapters.
n Chapters on currency derivatives—futures, options, and swaps—have been combined
to facilitate study.
n Chapters on translation exposure and operating (economic) exposure have been
revised to capture industry’s growing interest and concern about these currency-
based company exposures.
n Chapters on the financial structures and capital sourcing strategies employed
by multinational firms have been restructured and reorganized for a tighter
presentation.

13. viiPreface    
A final note on style. The subject of international finance is sophisticated, evolving, and
rich in history. We have tried to bridge the past and future by using a mix of currency nota-
tions and symbols, including both the increasingly common three-letter currency codes—USD,
CNY, GBP, EUR—and the currency symbols of the past—$, ¥, £, €—which live on in mod-
ern media. Who knows, we may be re-introducing historical currency designations like the
drachma and lira in future editions!
A Rich Array of Support Materials
A robust package of materials for the instructor and student accompanies the text to facilitate
learning and to support teaching and testing. All instructor resources are available for down-
load from the online catalog page for this book (www.pearsonhighered.com/irc).
n Instructor’s Manual. The Online Instructor’s Manual, prepared by the authors, con-
tains answers to Case questions and end-of-chapter questions. Excel® solutions for
the end-of-chapter problems are available as well as PowerPoint teaching solutions
for all Mini-Cases. The Instructor’s Manual is available for download as Microsoft®
Word files or Adobe® PDF files and the solutions to the problems are available for
download as Microsoft Excel® files from the Instructor Resource Center or from
your local sales representative.
n Test Bank. The Test Bank, prepared by Curtis J. Bacon of Southern Oregon Uni-
versity, contains more than 700 multiple choice and true/false questions. The multiple
choice questions are labeled by topic and category—recognition, conceptual, and ana-
lytical. The test bank is available for download from the Instructor Resource Center.
n Computerized Test Bank. The Test Bank is also available in Pearson Education’s
TestGen software for Windows® and Macintosh®. TestGen’s graphical interface
enables the instructor to view, edit, and add questions; transfer questions to tests;
and print different forms of tests. Search-and-sort features enable the instructor to
locate questions quickly and arrange them as preferred. The Quizmaster application
allows the instructor to administer TestGen tests over the school’s computer network.
More information on TestGen software is available at http://wpslive.pearsoncmg
.com/cmg_instructor_testgen_1/.
n PowerPoint Presentation. The PowerPoint presentation slides, prepared by Curtis
J. Bacon of Southern Oregon University, provide lecture outlines and selected graph-
ics from the text for each chapter. The PowerPoint presentation is also available for
download from the Instructor Resource Center.
n Companion Web Site. A dedicated Web site (www.pearsonhighered.com/eite-
man) contains access to chapter exhibits, Internet exercises, and glossary flashcards.
Instructors have access to spreadsheet solutions for all problems from the Instructor
Resource Center.
International Editions
Multinational Business Finance is used throughout the world to teach students of international
finance. More than two-thirds of the book’s sales volume now occurs outside North America,
which is distinct considering that it is used at more than 200 universities in North America
alone. It is published in a number of foreign languages including Chinese, French, Spanish,
Indonesian, Portuguese, and Ukrainian.

14. viii Preface
Acknowledgments
We are very thankful for the many detailed reviews and suggestions from numerous col-
leagues, including chapter reviews and answers to a comprehensive questionnaire by more
than 100 adopters and nonadopters. The final version of Multinational Business Finance
reflects most of these suggestions. The survey reviewers were anonymous; the detailed
reviewers were as follows:
Yong-Cheol Kim, University of
Wisconsin-Milwaukee
Yen-Sheng Lee, Bellevue University
Robert Mefford, University of San Francisco
John Petersen, George Mason University
Rahul Verma, University of Houston-Downtown
Special thanks are extended to the reviewers and survey participants of the previous editions:
Otto Adleberger
Essen University, Germany
Alan Alford
Northeastern University
Stephen Archer
Willamette University
Bala Arshanapalli
Indiana University Northwest
Hossein G. Askari
George Washington University
Robert T. Aubey
University of Wisconsin at Madison
David Babbel
University of Pennsylvania
James Baker
Kent State University
Morten Balling
Arhus School of Business, Denmark
Arindam Bandopadhyaya
University of Massachusetts at
Boston
Ari Beenhakker
University of South Florida
Carl Beidleman
Lehigh University
Robert Boatler
Texas Christian University
Gordon M. Bodnar
John Hopkins University
Nancy Bord
University of Hartford
Finbarr Bradley
University of Dublin, Ireland
Tom Brewer
Georgetown University
Michael Brooke
University of Manchester,
England
Robert Carlson
Assumption University, Thailand
Kam C. Chan
University of Dayton
Chun Chang
University of Minnesota
Sam Chee
Boston University Metropolitan
College
Kevin Cheng
New York University
It-Keong Chew
University of Kentucky
Frederick D. S. Choi
New York University
Jay Choi
Temple University
Nikolai Chuvakhin
Pepperdine University
Mark Ciechon
University of California, Los
Angeles
J. Markham Collins
University of Tulsa
Alan N. Cook
Baylor University
Kerry Cooper
Texas A&M University
Robert Cornu
Cranfield School of Management,
U.K.
Roy Crum
University of Florida
Steven Dawson
University of Hawaii at Manoa
David Distad
University of California, Berkeley
Gunter Dufey
University of Michigan,
Ann Arbor
Mark Eaker
Duke University
Rodney Eldridge
George Washington University
Imad A. Elhah
University of Louisville
Vihang Errunza
McGill University
Cheol S. Eun
Georgia Tech University
Mara Faccio
University of Notre Dame
Larry Fauver
University of Tennessee
Joseph Finnerty
University of Illinois at Urbana-
Champaign
William R. Folks, Jr.
University of South Carolina
Lewis Freitas
University of Hawaii at Manoa

15. ixPreface     
Anne Fremault
Boston University
Fariborg Ghadar
George Washington University
Ian Giddy
New York University
Martin Glaum
Justus-Lievig-Universitat Giessen,
Germany
Deborah Gregory
University of Georgia
Robert Grosse
Thunderbird
Christine Hekman
Georgia Tech University
Steven Heston
University of Maryland
James Hodder
University of Wisconsin, Madison
Alfred Hofflander
University of California, Los
Angeles
Janice Jadlow
Oklahoma State University
Veikko Jaaskelainen
Helsinki School of Economics and
Business Administration
Benjamas Jirasakuldech
University of the Pacific
Ronald A. Johnson
Northeastern University
John Kallianiotis
University of Scranton
Fred Kaen
University of New Hampshire
Charles Kane
Boston College
Robert Kemp
University of Virginia
W. Carl Kester
Harvard Business School
Seung Kim
St. Louis University
Yong Kim
University of Cincinnati
Gordon Klein
University of California, Los
Angeles
Steven Kobrin
University of Pennsylvania
Paul Korsvold
Norwegian School of Management
Chris Korth
University of South Carolina
Chuck C. Y. Kwok
University of South Carolina
John P. Lajaunie
Nicholls State University
Sarah Lane
Boston University
Martin Laurence
William Patterson College
Eric Y. Lee
Fairleigh Dickinson University
Donald Lessard
Massachusetts Institute of
Technology
Arvind Mahajan
Texas A&M University
Rita Maldonado-Baer
New York University
Anthony Matias
Palm Beach Atlantic College
Charles Maxwell
Murray State University
Sam McCord
Auburn University
Jeanette Medewitz
University of Nebraska at Omaha
Robert Mefford
University of San Francisco
Paritash Mehta
Temple University
Antonio Mello
University of Wisconsin at
Madison
Eloy Mestre
American University
Kenneth Moon
Suffolk University
Gregory Noronha
Arizona State University
Edmund Outslay
Michigan State University
Lars Oxelheim
Lund University, Sweden
Jacob Park
Green Mountain College
Yoon Shik Park
George Washington University
Harvey Poniachek
New York University
Yash Puri
University of Massachusetts at
Lowell
R. Ravichandrarn
University of Colorado at Boulder
Scheherazade Rehman
George Washington University
Jeff Rosenlog
Emory University
David Rubinstein
University of Houston
Alan Rugman
Oxford University, U.K.
R. J. Rummel
University of Hawaii at Manoa
Mehdi Salehizadeh
San Diego State University
Michael Salt
San Jose State University
Roland Schmidt
Erasmus University, the
Netherlands
Lemma Senbet
University of Maryland
Alan Shapiro
University of Southern California
Hany Shawky
State University of New York,
Albany
Hamid Shomali
Golden Gate University
Vijay Singal
Virginia Tech University

16. x Preface
Sheryl Winston Smith
University of Minnesota
Luc Soenen
California Polytechnic State
University
Marjorie Stanley
Texas Christian University
Joseph Stokes
University of Massachusetts-
Amherst
Jahangir Sultan
Bentley College
Lawrence Tai
Loyola Marymount University
Kishore Tandon
CUNY—Bernard Baruch College
Russell Taussig
University of Hawaii at Manoa
Lee Tavis
University of Notre Dame
Sean Toohey
University of Western Sydney,
Australia
Norman Toy
Columbia University
Joseph Ueng
University of St. Thomas
Gwinyai Utete
Auburn University
Harald Vestergaard
Copenhagen Business School
K. G. Viswanathan
Hofstra University
Joseph D. Vu
University of Illinois, Chicago
Mahmoud Wahab
University of Hartford
Masahiro Watanabe
Rice University
Michael Williams
University of Texas at Austin
Brent Wilson
Brigham Young University
Bob Wood
Tennessee Technological
University
Alexander Zamperion
Bentley College
Emilio Zarruk
Florida Atlantic University
Tom Zwirlein
University of Colorado,
Colorado Springs
Industry (present or former
affiliation)
Paul Adaire
Philadelphia Stock Exchange
Barbara Block
Tektronix, Inc.
Holly Bowman
Bankers Trust
Payson Cha
HKR International, Hong Kong
John A. Deuchler
Private Export Funding
Corporation
Kåre Dullum
Gudme Raaschou Investment
Bank, Denmark
Steven Ford
Hewlett Packard
David Heenan
Campbell Estate, Hawaii
Sharyn H. Hess
Foreign Credit Insurance
Association
Aage Jacobsen
Gudme Raaschou Investment
Bank, Denmark
Ira G. Kawaller
Chicago Mercantile Exchange
Kenneth Knox
Tektronix, Inc.
Arthur J. Obesler
Eximbank
I. Barry Thompson
Continental Bank
Gerald T. West
Overseas Private Investment
Corporation
Willem Winter
First Interstate Bank of Oregon
Inevitably woven into the fabric of our book are ideas received from faculty and students at
institutions all over the world where we have taught:
n Our home universities of University of California, Los Angeles; Oregon State Uni-
versity; University of Hawaii; and Thunderbird.
n Our visiting stints at the Hong Kong University of Science and Technology; Univer-
sity of California, Berkeley; University of Michigan, Ann Arbor; Cranfield School of
Management, United Kingdom; University of Hawaii at Manoa; Northern European
Management Institute, Norway; Copenhagen Business School, Denmark; Aarhus
School of Business, Denmark; Helsinki School of Economics and Business Admin-
istration, Finland; Indian School of Business, Hyderabad; Institute for the Devel-
opment of Executives, Argentina; National University of Singapore; International
Centre for Public Enterprises, Yugoslavia; Beijing Institute of Chemical Engineering
and Management, China; and Dalian University of Science & Technology, China.

17. xiPreface     
n Consulting assignments in Argentina, Belgium, Canada, Denmark, Finland, Guate-
mala, Hong Kong, Indonesia, Japan, Kazakhstan, Malaysia, Mexico, the Netherlands,
Norway, People’s Republic of China, Peru, Singapore, Sweden, Taiwan, the United
Kingdom, and Venezuela.
We want to thank some key individuals from Pearson who have worked diligently on this
thirteenth edition: Donna Battista, Jill Kolongowski, Emily Biberger, Meredith Gertz, and
Jill Dougan. Jen Roach, from PreMedia Global, also provided much-appreciated assistance.
In addition, Gillian Hall, our outstanding project manager at The Aardvark Group, deserves
our utmost gratitude.
Finally, we dedicate this book to our parents, the late Wilford and Sylvia Eiteman, the
late Harold and Norma Stonehill, and Bennie Ruth and the late Hoy Moffett, who gave us
the motivation to become academicians and authors. We thank our wives, Keng-Fong, Kari,
and Megan, for their patience through the years as we prepared this edition.
Pacific Palisades, California D.K.E.
Honolulu, Hawaii A.I.S.
Glendale, Arizona M.H.M.

18. xii
Arthur I. Stonehill is a Professor of Finance and International Business, Emeritus, at Oregon
State University, where he taught for 24 years (1966–1990). During 1991–1997 he held a split
appointment at the University of Hawaii at Manoa and Copenhagen Business School. From
1997 to 2001 he continued as a Visiting Professor at the University of Hawaii at Manoa. He
has also held teaching or research appointments at the University of California, Berkeley;
Cranfield School of Management (U.K.); and the North European Management Institute
(Norway). He was a former president of the Academy of International Business, and a
western director of the Financial Management Association.
Professor Stonehill received a B.A. (History) from Yale University (1953), an M.B.A.
from Harvard Business School (1957), and a Ph.D. in Business Administration from Univer-
sity of California, Berkeley (1965). He was awarded honorary doctorates from the Aarhus
School of Business (Denmark, 1989), the Copenhagen Business School (Denmark, 1992),
and Lund University (Sweden, 1998).
He has authored or coauthored nine books and twenty-five other publications. His
articles have appeared in Financial Management, Journal of International Business Studies,
California Management Review, Journal of Financial and Quantitative Analysis, Journal of
International Financial Management and Accounting, International Business Review, Euro-
pean Management Journal, The Investment Analyst (U.K.), Nationaløkonomisk Tidskrift
(Denmark), Sosialøkonomen (Norway), Journal of Financial Education, and others.
David K. Eiteman is Professor Emeritus of Finance at the John E. Anderson Graduate
School of Management at UCLA. He has also held teaching or research appointments at
the Hong Kong University of Science & Technology, Showa Academy of Music (Japan), the
National University of Singapore, Dalian University (China), the Helsinki School of Eco-
nomics and Business Administration (Finland), University of Hawaii at Manoa, University
of Bradford (U.K.), Cranfield School of Management (U.K.), and IDEA (Argentina). He is
a former president of the International Trade and Finance Association, Society for Econom-
ics and Management in China, and Western Finance Association.
Professor Eiteman received a B.B.A. (Business Administration) from the University of
Michigan, Ann Arbor (1952); M.A. (Economics) from University of California, Berkeley
(1956); and a Ph.D. (Finance) from Northwestern University (1959).
He has authored or coauthored four books and twenty-nine other publications. His
articles have appeared in The Journal of Finance, The International Trade Journal, Financial
Analysts Journal, Journal of World Business, Management International, Business Horizons,
MSU Business Topics, Public Utilities Fortnightly, and others.
Michael H. Moffett is Continental Grain Professor in Finance at the Thunderbird School
of Global Management. he was formerly Associate Professor of Finance at Oregon State
University (1985–1993). He has also held teaching or research appointments at the Univer-
sity of Michigan, Ann Arbor (1991–1993); the Brookings Institution, Washington, D.C., the
University of Hawaii at Manoa; the Aarhus School of Business (Denmark); the Helsinki
School of Economics and Business Administration (Finland), the International Centre for
Public Enterprises (Yugoslavia); and the University of Colorado, Boulder.
About the Authors

19. xiiiAbout the Authors     
Professor Moffett received a B.A. (Economics) from the University of Texas at Austin
(1977); an M.S. (Resource Economics) from Colorado State University (1979); an M.A. (Eco-
nomics) from the University of Colorado, Boulder (1983); and Ph.D. (Economics) from the
University of Colorado, Boulder (1985).
He has authored, coauthored, or contributed to six books and 15 other publications.
His articles have appeared in the Journal of Financial and Quantitative Analysis, Journal of
Applied Corporate Finance, Journal of International Money and Finance, Journal of Interna-
tional Financial Management and Accounting, Contemporary Policy Issues, Brookings Dis-
cussion Papers in International Economics, and others. He has contributed to a number of
collected works including the Handbook of Modern Finance, the International Accounting and
Finance Handbook, and the Encyclopedia of International Business. He is also coauthor of two
books in multinational business with Michael Czinkota and Ilkka Ronkainen, International
Business (7th Edition) and Global Business.

20. xiv
P Global Financial Environment  1
Chapter 1  Current Multinational Challenges and the Global Economy 2
Chapter 2  Corporate Ownership, Goals, and Governance 27
Chapter 3  The International Monetary System 59
Chapter 4  The Balance of Payments 87
Chapter 5  The Continuing Global Financial Crisis 122
P Foreign Exchange Theory and Markets  157
Chapter 6  The Foreign Exchange Market 158
Chapter 7  International Parity Conditions 185
Chapter 8  Foreign Currency Derivatives and Swaps 216
P Foreign Exchange Exposure  245
Chapter 9  Foreign Exchange Rate Determination and Forecasting 246
Chapter 10 Transaction Exposure 275
Chapter 11 Translation Exposure 309
Chapter 12 Operating Exposure 326
P Financing the Global Firm  349
Chapter 13 The Global Cost and Availability of Capital 350
Chapter 14 Raising Equity and Debt Globally 376
Chapter 15 Multinational Tax Management 415
P Foreign Investment Decisions  439
Chapter 16 International Portfolio Theory and Diversification 440
Chapter 17 Foreign Direct Investment and Political Risk 460
Chapter 18 Multinational Capital Budgeting and Cross-Border Acquisitions 490
P Managing Multinational Operations  527
Chapter 19 Working Capital Management 528
Chapter 20 International Trade Finance 556
Answers to Selected End-of-Chapter Problems 582
Glossary 586
Index 603
Credits 626
Brief Contents

21. xv
Part I Global Financial Environment  1
Chapter 1 Current Multinational Challenges and the Global Economy  2
Financial Globalization and Risk 2
The Global Financial Marketplace 3
The Theory of Comparative Advantage 9
What Is Different about International Financial Management? 11
Market Imperfections: A Rationale for the Existence of the Multinational Firm 12
The Globalization Process 13
Summary Points 17
Mini-Case: Nine Dragons Paper and the 2009 Credit Crisis 17
Questions n Problems n Internet Exercises 24
Chapter 2 Corporate Ownership, Goals, and Governance  27
Who Owns the Business? 27
The Goal of Management 30
Summary Points 49
Mini-Case: Luxury Wars—LVMH vs. Hermès 49
Questions n Problems n Internet Exercises 54
Chapter 3 The International Monetary System  59
History of the International Monetary System 59
IMF Classification of Currency Regimes 66
Fixed Versus Flexible Exchange Rates 68
A Single Currency for Europe: The Euro 70
Emerging Markets and Regime Choices 74
Exchange Rate Regimes: What Lies Ahead? 77
Summary Points 78
Mini-Case: The Yuan Goes Global 79
Questions n Problems n Internet Exercises 84
Chapter 4 The Balance of Payments  87
Typical Balance of Payments Transactions 88
Fundamentals of Balance of Payments Accounting 88
The Accounts of the Balance of Payments 90
The Capital and Financial Accounts 92
Breaking the Rules: China’s Twin Surpluses 97
The Balance of Payments in Total 99
The Balance of Payments Interaction with Key Macroeconomic Variables 101
Trade Balances and Exchange Rates 104
Capital Mobility 106
Summary Points 112
Mini-Case: Global Remittances 113
Questions n Problems n Internet Exercises 117
Contents

22. xvi Contents
Chapter 5 The Continuing Global Financial Crisis  122
The Credit Crisis of 2008–2009 122
Global Contagion 132
The European Debt Crisis of 2009–2012 138
Summary Points 150
Mini-Case: Letting Go of Lehman Brothers 151
Questions n Problems n Internet Exercises 153
Part II Foreign Exchange Theory and Markets  157
Chapter 6 The Foreign Exchange Market  158
Geographical Extent of the Foreign Exchange Market 158
Functions of the Foreign Exchange Market 160
Market Participants 160
Transactions in the Foreign Exchange Market 163
Size of the Foreign Exchange Market 166
Foreign Exchange Rates and Quotations 168
Summary Points 177
Mini-Case: The Saga of the Venezuelan Bolivar Fuerte 178
Questions n Problems n Internet Exercises 180
Chapter 7 International Parity Conditions  185
Prices and Exchange Rates 185
Exchange Rate Pass-Through 192
The Forward Rate 194
Prices, Interest Rates, and Exchange Rates in Equilibrium 202
Summary Points 204
Mini-Case: Emerging Market Carry Trades 205
Questions n Problems n Internet Exercises 206
Appendix: An Algebraic Primer to International Parity Conditions 212
Chapter 8 Foreign Currency Derivatives and Swaps  216
Foreign Currency Futures 217
Option Pricing and Valuation 226
Interest Rate Derivatives 231
Summary Points 235
Mini-Case: McDonald’s Corporation’s British Pound Exposure 236
Questions n Problems n Internet Exercises 237
Part III Foreign Exchange Exposure  245
Chapter 9 Foreign Exchange Rate Determination and Forecasting  246
Exchange Rate Determination: The Theoretical Thread 248
Currency Market Intervention 252
Disequilibrium: Exchange Rates in Emerging Markets 255
Forecasting in Practice 263
Summary Points 268
Mini-Case: The Japanese Yen Intervention of 2010 269
Questions n Problems n Internet Exercises 271

23. xviiContents     
Chapter 10 Transaction Exposure  275
Types of Foreign Exchange Exposure 275
Trident’s Transaction Exposure 280
Summary Points 290
Mini-Case: Banbury Impex (India) 291
Questions n Problems n Internet Exercises 295
Appendix: Complex Option Hedges 301
Chapter 11 Translation Exposure  309
Overview of Translation 309
Translation Methods 310
U.S. Translation Procedures 312
Trident Corporation’s Translation Exposure 313
Trident Corporation’s Translation Exposure: Income 314
Summary Points 320
Mini-Case: LaJolla Engineering Services 320
Questions n Problems 323
Chapter 12 Operating Exposure  326
Trident Corporation: A Multinational’s Operating Exposure 326
Measuring Operating Exposure: Trident Germany 331
Strategic Management of Operating Exposure 336
Proactive Management of Operating Exposure 337
Summary Points 343
Mini-Case: Toyota’s European Operating Exposure 343
Questions n Problems n Internet Exercises 346
P Financing the Global Firm  349
Chapter 13 The Global Cost and Availability of Capital  350
Financial Globalization and Strategy 350
The Demand for Foreign Securities: The Role of International Portfolio Investors 358
The Cost of Capital for MNEs Compared to Domestic Firms 363
The Riddle: Is the Cost of Capital Higher for MNEs? 365
Summary Points 366
Mini-Case: Novo Industri A/S (Novo) 367
Questions n Problems n Internet Exercises 371
Chapter 14 Raising Equity and Debt Globally  376
Designing a Strategy to Source Capital Globally 376
Optimal Financial Structure 378
Raising Equity Globally 381
Depositary Receipts 385
Private Placement 391
Foreign Equity Listing and Issuance 392
Raising Debt Globally 395
Summary Points 400
Mini-Case: Korres Natural Products and the Greek Crisis 401
Questions n Problems n Internet Exercises 406
Appendix: Financial Structure of Foreign Subsidiaries 411

24. xviii Contents
Chapter 15 Multinational Tax Management  415
Tax Principles 416
Summary Points 430
Mini-Case: The U.S. Corporate Income Tax Conundrum  430
Questions n Problems n Internet Exercises 434
P Foreign Investment Decisions  439
Chapter 16 International Portfolio Theory and Diversification  440
International Diversification and Risk 440
Internationalizing the Domestic Portfolio 443
National Markets and Asset Performance 448
Market Performance Adjusted for Risk: The Sharpe and Treynor Performance
Measures 450
Summary Points 453
Mini-Case: Portfolio Theory, Black Swans, and [Avoiding] Being the Turkey 454
Questions n Problems n Internet Exercises 456
Chapter 17 Foreign Direct Investment and Political Risk  460
Sustaining and Transferring Competitive Advantage 460
Deciding Where to Invest 465
How to Invest Abroad: Modes of Foreign Involvement 466
Political Risk 469
Summary Points 485
Mini-Case: Corporate Competition from the Emerging Markets 486
Questions n Internet Exercises 487
Chapter 18 Multinational Capital Budgeting and Cross-Border
Acquisitions  490
Complexities of Budgeting for a Foreign Project 491
Project Versus Parent Valuation 492
Illustrative Case: Cemex Enters Indonesia 493
Project Financing 506
Summary Points 513
Mini-Case: Yanzhou (China) Bids for Felix Resources (Australia) 514
Questions n Problems n Internet Exercises 521
P Managing Multinational Operations  527
Chapter 19 Working Capital Management  528
Trident Brazil’s Operating Cycle 528
Trident’s Repositioning Decisions 530
Constraints on Repositioning Funds 531
Conduits for Moving Funds by Unbundling Them 532
International Dividend Remittances 533
Net Working Capital 534
International Cash Management 540
Financing Working Capital 546
Summary Points 549
Mini-Case: Honeywell and Pakistan International Airways 549
Questions n Problems n Internet Exercises 552

25. xixContents     
Chapter 20 International Trade Finance  556
The Trade Relationship 556
The Trade Dilemma 558
Benefits of the System 559
Key Documents 561
Example: Documentation in a Typical Trade Transaction 566
Government Programs to Help Finance Exports 568
Forfaiting: Medium- and Long-Term Financing 572
Summary Points 574
Mini-Case: Crosswell International and Brazil 575
Questions n Problems n Internet Exercises 579
Answers to Selected End-of-Chapter Problems  582
Glossary  586
Index  603
Credits  626

26. Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents

28. IV.
Rizs tanár nem nyugszik, mig be nem
bizonyitja, hogy ő gavallér.
Az egész nyolcosztályu öreg-teleki gymnáziumban egyetlenegy
báró volt. Ennek kell tulajdonitanom, hogy minden tanár az ő kedvét
kereste. Hol ide ültették: itt jó világos van; hol amoda helyezték, oda
nem süt a nap. Én is vándoroltam vele, mert Ádám báró nem
hagyott el magától. Az erdélyi születésü tanár urak minden percben
ugy szólitották: nagysád: instálom; kegyeskedjék nekem ezt
megmondani méltsás báró ur; parancsoljon leülni Méltóságod.
Eleinte a tanulók nevették ezt a csodálatos tiszteletet, azt hitték
tréfa; de majd ők is nagysádozták, mint egy falusi kisasszonyt.
Az igazgató ur igy szólitotta az első heteken:
– Mondja meg nekem Ladár Ádám… (Igy, se ur, se domine, se
fráter, se báró.)
Gondoltam, a három arany miatt beszél ilyen hidegen. Lehet is.
Majd azonban, hogy a tanári kar részére mindjárt mindjárt finom
erdélyi borok és vaddisznók és különös sajtok érkeztek: ők is, a
magyarországi születésü professzor urak is igen szépen kimondták:
nagysád, méltsád, instálom, kegyeskedjék, méltóztassék,
könyörgöm, sőt, mint az istenhez szokás szólni imádkozásban:
esedezem.
– Báró ur tanuljunk, nagyon sok lecke van – kérém Ádám bárót
az első hetekben, tudja-e, megigérte, hogy kitünő fog lenni. A báró
és báróné ő Nagyságaik számitanak ám erre otthon.

29. Nem mondom: huzakodott, mert leült, belekönyökölt a könyvbe,
figyelmesen hallgatott reám, de azon vettem észre: alszik.
Költögettem, Ádám, hej, báró ur, zabban vannak a lovak…
Hangosabban beszéltem, mire indulatosan nyitott reánk Rizs tanár ur
s gonoszul lehordott s kikergetett a szobából.
Jöttek délutánonkint a tanár urak s karon fogták a bárót. Vitték a
temetőre, a a hires Máté-kertbe, a huszár-kaszárnyába, hol mulatni
szoktak s késő estéken hozták haza.
Tanulni se tudtam, mint Erdőháton, ugy busultam, féltem, hogy
istenem, mi lesz majd ebből?
Ők bizonyosan nem tudták, hogy Ádám bárót mire szánták a
szülői, hogy neki oszlopembernek kell lennie, okos, tanult, munkás,
igazi lelkiismeretes, derék embernek. Ők azt gondolhatták – – de
lehetetlen eltalálnom mit gondolhattak.
Sallustiust forditottuk. Épen Jugurthát. Szép történet, mindenki
okulhat belőle. A két hitvány királyfi példája, mintha egyenesen arra
való lett volna, hogy a báró lássa meg: mivé teszi az embert a
munkátlanság.
Rizs tanár szép öreg betűkkel leirt minden pontot latinul és mellé
mindjárt oda helyeztette a magyart. A bárónak csak olvasni kellett, a
mint következik. Igy is felelt mindig az irásból és sohasem a latin
könyvből.
– Ugy, ugy – mondogatta, föltartott kevély, husos fejével Rizs ur
– ugy nagysád. Nagyon jól van, instálok még egy pon tot méltsás
báró ur. Ugy, igen helyes. Még egy pontocskát báró ur. Elég,
kitünően van. Köszönöm.
Oda nem mertem nézni sem a tanár urra, sem a báróra. Égett a
képem a szégyentől, mert azt hittem, mindenki tudja, hogy itt milyen
ocsmány játék foly.
– Báró ur – szóltam egy alkalommal, mikor már nem tudtam
többé magamat türtőztetni – ha ez igy megy, akkor az első

30. deklinációt is elfelejtheti bátran.
Lángveres lett. Átölelte a nyakamat és kért, hogy meg ne
mondjam senkinek, hogy ő miből és hogyan felelt, nem fogja többet
tenni, Rizs ur egy szemtelen gazember.
Megöleltem, megcsókoltam a bárót, mint tulajdon kedves
testvéremet és kértem, hogy ne menjen a tanárokkal sétálni. Mondja
meg, hogy dolgozni akarunk.
Mindent megigért és esküvel fogadott.
A forditásokat azonnal összetéptem és elkészitettem a bárót a
magam módja szerint. Hogy örvendett, ugrált, majd nem tudott
hova lenni örömében, hogy igy is megy a munka.
Reggel behozta Rizs ur az uj készitményt. Csak arra kérte a
bárót, hogy tanulja meg jól elolvasni.
S következett egy dolog.
Előbb engemet kérdezett Rizs ur az iskolában.
Minden szavamba beleakadt, semmi se volt jó.
– Üljön le – nyomta meg a szót érdesen. Kérem méltóztassék
folytatni nagysád.
Oda ment a báróhoz, hogy ujjával mutassa, hol következik.
– Hol a szöveg – kérdé ijedten. No, báró ur, tegnap fájt a feje –
ma nem kérdem.
– Tudom.
S olvasta a báró bátran, bizodalommal.
Igen – de nem jutott eszébe egy szó is, egyetlen sort vagy
mondatot nem tudott leforditani. Mind olvasta, mind kezdte, hol itt,
hol ott, a negyedik caput helyett mondta az első caput magyarját.

31. Kacagott, röhögött az egész osztály. Lássa, lássa – mondogatta Rizs
ur – ugy-e, hogy fáj a feje, báró.
Óra végén haza kellett mennünk mind a kettőnknek.
Rizs ur alig várta, hogy beérjünk a szobába, nekem ugrott. Erős
kezeivel fölkapott a vállaimnál fogva s rázni kezdett.
– Szamár, gazember mit tettél?
– Ne bántsa a tanár ur, én vagyok az oka – esdekelt Ádám báró.
– Paraszt, intrikus tolvaj, kit akartál te megszégyeniteni? Tolvaj…
A tanárné is bejött, s minden kutya bejött s ugatott.
– Mi ez? – kérdé a tanárné – egyet csipve rajtam előre is. Lopott?
Mennyit lopott? Policáj – policáj – hamar. Kazzemperr neki!
– Nem gazember – állott az asszony elé a báró – itt semmi
policiára nincs szükség, de igenis egyébre. Sándor, mi innen még ma
elköltözködünk. Tegye le tanár ur azt a fiut, mert velem gyülik meg a
baja.
S a mindig sápadt s oly könnyen el-elaluszó cingár ifju lekapta a
falról a vitőrt s jobb térdét előre feszitve, készen várta a tanárt.
Ádám báró kék ajkáról, mint a nyavalyatörős kis Pap Petiről,
mikor elérte a betegség – foszlányokban szakadt alá a hab. De nem
reszketett, csak előrébb, előrébb feszitette a lábait.
– Nagysád – fogta össze alázatosan kezeit – hát ezt érdemlem én
méltóságodtól, a miért védelmére keltem?
– Engem nem volt miért védelmezni, engem senki se bántott.
– Hát ez a semmirevaló –
– Ne mondja azt a szót, mert keresztül szurom önt.
S mint a villám egyet cikázott kezében a tőr.

32. A tanárné ordított és emberekért kiabált. De mintha mindenkit
elnyelt volna a föld: egy teremtett lélek nem látszott sehol.
– Maradj Lucsia – ki ne menj. Elbánok én ezzel a fattyuval.
– Kit ért ön az alatt a csúf szó alatt – kérdé a báró, tőrével egy
arasznyira a tanártól. Rögtön keresztüldöföm, ha bocsánatot nem
kér.
S az óriás termetü ember eleresztett s kezdett alkudozni a
báróval.
Könyörgött, rimánkodott s mindent megigért, csak azt fogadjuk
meg, hogy nem megyünk el s erről a jelenetről nem szólunk. Ő
nagymérvü szivbajban szenved s mikor a görcs elfogja – nem ura
magának. A forradalomban kapta ezt a szivbajt, mikor Batthyáni
grófot agyonlőtték, a kit rendkivül szeretett. Erről a mai dologról az ő
esze mit sem tud. Ez egy borzasztó álom, valóságos szerencse, hogy
a báró közbe vetette magát. Máskor neje Lucsia (egy fehér ősz haju,
paprikaveres arcu német nő) szokta a gondviselés szerepét játszani.
Jó, hogy bevégződött a jelenet, mert jöttek az erdélyi tanárok, s
hivták a bárót, hogy menjen sétálni.
– Ma nem megyek – szólt visszautasitva a sétát a báró.
– Miért nem? – kérdé a számtanár, egy görbe hátu, homály képü,
majdnem gyermekes arcu, szőke ember, nagy hosszuszáru
vadászcsizmákban – hogy ne jönne nagysád? Egy szép verset fogok
felolvasni, legujabb költeményemet, mely ma jött a Délibábban.
»Álmos herceg.« Ballada Arany modorában.
– Dolgoznom kell.
– Mit? Kidolgozom én a számpéldáját. Jőjjön, jőjjön. S karon
fogta.
– Nem, nem megyek – maradt szava mellett makacsul.

33. A számtanár költő volt, Rácz Károly ur. Furcsa, de különben
nagyon jó ember. Szemüveggel járt, bár szemüveg nélkül is jól
meglátott mindent. Szokása volt mindig, mikor a tanterembe jött,
egy csomó ujságot hozni, ugy lökni be a lábával az ajtót s
felkuporodni az asztalra vagy valamelyik pad tetejére s ott majd
mindig dudorászva olvasgatni. Egyet kihivott közülünk, annak diktált
egy fogós példát. S az osztály pihenhetett.
Egyébiránt sokszor kijelentette, hogy nincs valami unalmasabb
dolog, mint a mathesis. Nem is bánja, ha nem törjük utána valami
nagyon magunkat. Csak tanuljunk jó modort, ez a fő. Ez a horog,
mely nélkül nincs hal. Rácz ur volt az egész ifjuság kedvence.
Rizs tanár kivezette a másik szobába társait, azután pár percre
visszajött, megsimogatott s ajánlotta, hogy azt a pár felhevült percet
dobjuk a Lethe folyamába. Ő részéről odavetette édesörömest.
– Csupa sziv vagyok, azt láthattátok fiuk eddig is, de mint minden
nemes érzésü ember: – kissé lobbanékony. Ám a báró felséges
gavallér, nem hittem volna. Ilyesmit csak egy báró tehet. Becsülöm.
A hizelgő szavakra csak egy vonás se változott Ádám báró arcán.
Hidegen vette a magasztalásokat s hátat forditott a tanár urnak, ki
egész jó kedvvel távozott.
– Megjegyzem báró ur – szólt még egyszer visszatekintve az
ajtóból, ha helyében vagyok, én is ugy tettem volna. Nincs valami
szebb, mint a gavallérság. Gondolom érzi: hogy én se tettem mást a
báró irányában. Szeretném, ha felfogott volna.
Mint a bünös ember rendesen: ő is alig tudott kifogyni
védekezéseiből.
A báró most, mikor már mindennek vége volt, most kezdett el
reszketni: elsápadt és egy perc alatt elaludt. Átöleltem, dörzsöltem,
hogy meg ne haljon és egyszer csak, mikor már egészen
elboritottam homlokát, orcáját könyeimmel – fölvetette szemeit.

34. – Oh be bolond maga Sándor – szólt mosolyogva. Maga engem
mindig felébreszt. Látja én nem vagyok olyan erős, mint maga.
Mindjárt kimerülök.
– Báró ur, kérem szépen, ne felejtse el – –
Félreforditottam orcámat, mert ugy rángatódzott az ajakam; azt
akartam mondani, hogy ezt a cselekedetét soha el nem felejtem és
nem tudtam ezt a három-négy szót összetenni.
Csak néztem reá, néztem pirosodó, halavány orcáját és néztem,
hogy mosolyog, nevet és egy könyvvel kettőt-hármat a fejemre
ütött, hogy ne legyek olyan nagy szamár, mert itt hagy.
Azért vett fel a báróné, hogy ezt a gyenge, beteges fiut, ha valaki
bántaná: védjem, ki sokkal izmosabb, erősebb vagyok és ime, ő
állott az oltalmamra. Épen ezen gondolkoztam talán és e miatt
szégyenlettem magamat, mikor a báró szól:
– Miért nem rugta mellbe azt a semmirevaló embert? Taszitotta
volna ki a fogát. Oh, milyen gyávák maguk; csak a korcsmában s az
utcán tudnak verekedni. Láttam, mikor Bévárdi egy embert, egy
hatalmas fiatal embert össze vissza korbácsolt, a miért egy durva
szóért az visszafelelt. Hát nem tudta megmondani, hogy a kasznár
urnak nincs igaza, engem meg ne merjen ütni, mert megfojtom.
Mire való akkor az embernek esze, ereje, ha még egy állatnál is
ostobább és félénkebb? Maga is ugy viselte magát, mint egy
szánandó eb. Maga mindig gyáva marad.
– Nem, báró ur – pattantam fel az eb szóra – én tudtam volna
mit csináljak, ha otthon vagyok.
– És itt miért nem?
– Mit mond a báróné, ha megtudja, hogy én verekedtem? S
ujból?
– Nem az a kérdés, más mit mond: az ön szive mit mond. De
igaza van apámnak, hogy a köznépnek jóformán szive egyátalán

35. nincs is.
A báró ilyenekben fölötte mód fejlettebb eszü volt, mint én; ő
már a harmadik kérdést tette, mikor én még az elsőre alig tudtam
felelni.
– Meg fogja a báró ur látni, hogy nekünk van szivünk és mi nem
félünk a haláltól sem. Egyszer az apám testvére a szomszéd faluban
cholerában feküdt, de édes anyám meg otthon tifusban és mi
gyerekek igen kicsinyek voltunk még s apánk szegény. Meghozzák a
hirt, hogy Károly bácsi az utolsót járja. Apám rögtön kocsira ült s bár
tudta, hogy a betegség ragadós, s anyám se tehet semmit: elment, s
még az estve ölében haza hozta a testvérét. És meggyógyitotta. Hát
ha mind elkaptuk volna a bajt; hát ha elkapja anyánk: nem! mondá
apám, első a kötelesség, a becsület.
– Jó. Szeretném látni, hogy itt mi volt a kötelesség, mikor magát
felpofozta az a gaz? Ez a becsület?
– Hogy a báróért eltürjem a méltatlanságot.
– Ez szép. No csak Sándor védje a gyávaságát máskor is igy:
akkor magából még igen derék ember lehet valamikor. De nem
előttem.
Ha egy furkos bottal a fejem tetejére sujtanak: nem szédülök ugy
el, mint erre a kegyetlen szóra. – –
– Mily kevélyek vagytok, ha egy kis szép dolgot cselekesztek?
mekkora árt fizettettek érette: mily mélyen megalázzátok az embert,
hogy kiforduljon szivünkből képetek, mint a felpanaszolt falat
szánkból!
Gondolhattam ilyenformákat, mert elhallgattam, s egy szót se
válaszoltam a báró – hiszem – szeretetteljes vagdalódzásaira.
Kimentem a kertbe s elővettem ajánló leveleimet, hogy – de hát
anyám? hát akkor testvéreim?

36. Most elolvastam azt a levelet is ujból, a mit anyám csak négy
nappal ezelőtt küldött. Tolvajsággal vádolnak otthon, hogy a süket
kertésztől valami galambokat loptam volna és Bévárdi kasznár ur
vádol, Ő keresi a tanukat és ő sürgeti, hogy ez az igazság okvetetlen
kiderüljön. Hiszen eddig senki se vádolt, soha egy tűérőt el nem
loptam; uram teremtőm, hogy kerülök én most ebbe a lopásba? Mi
akar ez lenni? Igaz, nagyon szerettem a galambokat s a könyvemet
oda adtam volna egy szép, fehér gatyás galambért vagy dolgoztam
volna érette akármit, de lopni – én? a ki a bizonyitványaimban is a
legjobbat kaptam mindig az erkölcsből. Soha, se otthon, se az
iskolában nem büntettek. Most még ki is csaphatnak egy galambért,
sőt a börtönbe is juthatok, mint az a szegény zsidó asszony, a kit a
papné, gyanuból – egy ezüst kanálért három hétre lezáratott, hogy
majd ott is halt meg.
Ez a pont, hogy ha lezáratnának: a tömlöcben én is
meghalhatnék, megvigasztalt.
Tudtam, hogy Bévárdi ur boszujából történik az egész, mert
ártatlan voltam, elsőben nem is féltem, hanem most emlékeztem,
hogy Rizs tanár ur szólott akkor, hogy a levelet kaptam – valami
madártolvajról. És összenevetett a feleségével.
Tisztán kivehettem, hogy a fellegek erősen tornyosodtak.
Egész ebéd alatt szomoru voltam nagyon; nem a durva
bánásmódért, mert azt szinte elfelejtettem már, nem is a báró igen
sértő szavai miatt, mert láttam a jóságos, szelid tekintetéből, hogy ő
nem ugy értette azokat, hanem a galamblopás nyomódott a
szivemre.
Tudtam, hogy van egy régi tanulótársam, az özvegy Dúzs
Jánosné korcs, tolvaj, szabólegény fia, a ki pénzért vagy egy üveg
borért mindenre képes És haragszik is, hogy néhány hozzám szokott
galambját egyszer-egyszer nem adtam vissza.
Anyám irja a levelében, hogy a báróné igen lehordta miattam és
bosszusan panaszolta, hogy szivemben sok gyom maradt még és

37. nem hiszi, hogy ki lehetne mind irtani. – Miféle gyomok azok fiam?
hol szerezted? Itthon nem. Nem loptál-e valami kést, gombot vagy
valamit az uton – Valld be és én addig kérem térden állva a
nagyságos bárónét, hogy a milyen jólelkü, mert valóságos anyja a
koldusoknak – hogy megbocsát. Mi az fiam: nálam is a napokban
gyomlálni kezdett. Azt mondta, én is olyan vagyok, mint a
fiam – – nálam is van mit gyomlálni. Mi ez?«
Mindezek most igen levertek.
Rizs tanár ur és a felesége is szokatlan nyájasak voltak hozzám.
Egy-egy ételből, a miről tudták, hogy igen szeretem – kétszer is
tettek a tányéromra. Tréfálkoztak velem, hogy milyen nagy fejem
van, mint egy tök, de mintha itt-ott ez a tök most be volna
horpadva. Sohse busuljak. A szamárnak is mentől többet ütik,
fésülik, annál szebb a szőre.
Ilyen szavakat nem hallottam én otthon soha.
Rácz ur, ki most is – mint számtalanszor – nálunk ebédelt, nem
győzött ezeken eleget nevetni s a báró ur is egészen belejött a
kacagásba. Az apró, fehér kis kutyák mind a székekre, asztalokra
szöktek s ugy ugattak, mintha mindent értenének.
Egy percben elhatároztam, hogy fölkelek s inkább a
legszegényebb módon keresem kenyeremet, de ilyeneket nem tűrök
tovább.
Ha nem ugrottam volna olyan hamar a hintóba! Most se Bévárdi
urtól nem kellene tartanom, se ennyi sértegetésnek nem volnék
kitéve.
Pedig hogy irigykedtek reám tanulótársaim s az igazgató fiai,
hogy én milyen ur vagyok!
Minden fogás ételnél nagyobbodott a sértegetés.
Mikor már nem birtam és sirni kezdtem, Rizs tanár gunyosan oda
nyujtotta az asztalon át kezét és szólt:

38. – Tisztelt barátom béküljünk, de ne hogy ragadós legyen a keze.
Én gavallér vagyok s megfogom mutatni, hogy ebben nem is lesz
hiány. Megértett? Ezt a szót jól tartsa meg. Hát a galambok? Mi?
Otthon furcsán turbékolnak – tevé hozzá nagy röhögéssel.
Végre felkeltünk az asztaltól.
Otthon sokszor volt az ebédünk csak krumplileves, itt most öt tál
étel – óh, de az isten ilyen gazdag asztal mellé – mégis egy szegény
fiut se ültessen többé! Hagyja meg a szegényeket szegényekül és ne
engedje, hogy azért a falatért, a mit megesznek, minden hitvány,
kedvét tölthesse rajtuk.
Az én egykori értelmes, bátor és jó feleleteim napról-napra
zavarosabbak, dadogóbbak és silányabbak lettek. Elültettek a báró
mellől, mivel nem voltam többé reá nézve tisztesség és az igazgató-
tanár ur fia foglalta el helyemet. Most már a báró bátran olvashatta
a leirt forditásokat, kidolgozott számpéldákat, sőt azt is megengedte
neki a vallás és történet tanára, hogy a leckét ugy lesse és olvassa ki
a kalapja mellé tett könyvből, mint a gazdagabb, hetykébb fiuk.
Néhányszor megdorgáltam ezekért otthon, hiszen nem tudtam
még akkor, mekkora különbség van egy báró s egy szegény fiu
között.
– Ne izetlenkedjék – mordult reám Ádám báró – a többi is ugy
felel, a hogy tud. Szuper mindig csal, pedig első és Balla is. Hát Rizs
csak épen annyit tud a görögből, a mennyit reggelenként bevág, egy
árva szóval se többet. Kivallották egymásnak a tanárok. Mit
szégyeljek akkor én? A bácsi (a történelem tanárát csufolták igy)
millió szamarat mond egy órán: Mária Terézia nagy férfiu volt, de
József se maradt hátrább; mikor őseink a szorosokon áttörtettek,
megdördültek az ellen ágyui… no, ilyen magyarázatok után nem
vagyok bolond, hogy komolyan tanuljak. Vagy hazudom?
Kénytelen voltam megvallani, hogy igazat beszél.

39. – De mégis báró ur – kérem – nagyságodnak más lesz a pályája,
oszlopember –
– Oh ne szamárkodjék, mi az az oszlopember?
– A ki jobb és többet tud, mint más és becsületesebb.
– Ezt hagyja el kedves gyermekem – a becsületet más valakitől
kell megtanulnom.
– Oh, báró ur – tört ki nyelvemen a szó – hogy érdemlem én
ezeket?
– Hagyja, hagyja, maga mindenkivel összevesz és mindenkivel
haragot tart – holott – –
– Holott báró ur?
– Megtiltom magának Ilyés Sándor, hogy velem igy beszéljen.
Tudja meg, ma egy szót se beszélünk többet.
Kizöldült, kikékült, mintha töviseken járna, kapkodta a lábait és
csettegtetett az ujjaival.
Érzem, itt volt az idő, hogy ekép szóljak:
– Báró ur engem nagyon elárulhattak, kérem beszéljen őszintén,
mondja meg, mivel vádoltak, felelni akarok, mert én mindenben
igaznak és ártatlannak tartom magamat és sértegetéseket senkitől
sem tűrök tovább; a báró ur rosz uton van, holott a legjobban indult;
ne fogadja el a falábakat, lépjen saját lábaival, vesse el azt a sok
hazug munkát, dolgozzék velem becsületesen, a mint igérte és én
fogadom a jó istenre, hogy a báró ur édes atyja és a báróné ő
nagysága édes anyja meg lesz velünk elégedve. De igy, édes báró,
nem élhetünk. Ez cudarság, ily fedezgetésekkel a tanári kar megöli
önt és önben azt, a kinek oszlopemberré kell lennie.
Ily beszédre jött el az idő.
Fel is nyitottam a számat – de Rácz ur befogta.

40. – Megállj Ilyés – szólt az ő szép, csengő, érces hangján. Eljösz
velem, megengedi a báró?
– Oh, tőlem mehet a püspök ur – szólt nevetve és kikelve
arcából.
– Jer.
És megfogott Rácz ur és vitt majdnem futva.
– Te szerencsétlen – kezdé, a mint beléptünk hozzá – tégedet
tönkre tesz az az átkozott paraszt hencegő modor.
– Nem hencegek, tanár ur.
– Épen most velem szemközt is hánykolódol. Te, ha akarsz, jó fiu
lehetsz és tudd meg: nagyon szerencsés. Nálunk Erdélyben, ha egy
szegény fiu beveheti magát valami mágnás családhoz, kész a
szerencséje; lehet pap, a legjobb eklézsiákban; professzor pompás
fizetéssel és biztosan; ha használja az alkalmat, meggazdagodhatik.
De a modor, a jó modor nélkülözhetetlen. Itt Magyarországon, ha
valaki a te rendedből tud valamit, egy kis esze van, szörnyü
öntudatos, makacs, veszekedő, uralomvágyó, nem akar ösmerni sem
istent, sem embert. Hát várjon; előbb jusson fel a fára, akkor eheti a
legszebb gyümölcsöt; bottal verni le – az nem ér pénzt. Te igy tész.
Cudarul bántál Rizs tanárral, megszégyenitetted. Szerencséd, hogy ő
gavallér. De kérd meg, csókolj kezet, dicsérd, abban nem tört még ki
senki foga, emeld ki hatalmas rendszerét. Jól esik az. Most ide
figyelj, néhány verset fogok felolvasni.
Hatot, de tizet is olvasott, éneklő erdélyi modorban.
Ma már mindenki ösmeri a Rácz Károly verseit. Cifrák azok, de
rosszak, hol Hugo Viktor, hol Goethe, hol Arany, hol az isten tudná
kinek az utánzásai – de hiresek.
– Nos? kérdé csillogó szemekkel. Tetszenek? No, ugy-e?

41. Néhány szót kellett mondanom. Mit értettem én akkor még a
versekhez.
Nem volt megelégedve, legalább tőlem többet várt.
Kissé kedvetlenül dudorászott és olvasott még egy csomót.
Lelkemre kötötte, hogy vegyek fel egészségesebb modort,
ráspolyozzam meg a nyelvemet s ne azt keressem, hogy nekem mi
tetszik, hanem mivel szerezhetek kedvet másnak. A báró el van
tőlem idegenedve, nem csodálja, ne leckéztessem örökké, hanem
mulattassam. Ő született ur, főispán, akár miniszter. Ő egy állandóan
teritett asztal, megrakva finom borokkal, ételekkel annak, a ki okos.
– Sajnálnám – fejezé be jószivü tanitásait – ha elbocsátana,
pedig elfog, ha számitásba nem veszem, hogy Rizs gavallér s egy jó
szóra mindent megbocsát. A báróné husvétra okvetetlen itt lesz:
akkorra sorsod, fiu, elválik.
Kezét nyujtotta, hogy csókoljam meg, ehhez is szoknom kell.
Erdélyben szegény fiuk, sőt vén emberek is kezet csókolnak
magasabb rendüeknek. Hódolat, tisztelet, mindig kedves kötelesség.
Légy hozzám hű, ne láss, ne hallj; a mit láttál, temesd el, a mit
hallottál, zárd a szivedbe. Mi szeretjük a mulatságot, kártyát,
egyebet; mellettünk te is jól élhetsz, kellő modorral, simasággal,
szolgálatkészséggel. Irásod nagyon jó: verseimet ezentul te fogod
tisztázni.
S miután egy nagy papirköteget és tiszta papirost átadott,
kijelentette, hogy ne féljek, mert jó modorral sokat helyre lehet
hozni. Névnapok, születésnapok – mind alkalmas eszközök, hogy
általok szegény ember emelkedhessék.
– Bemegyünk a nyáron Erdélybe, az a modorra nézve a legjobb
iskola.
Egész hazamenet mindig a modorról gondolkoztam, melynek
körvonalai kezdtek előttem homályosan lerajzolódni. Otthon
elővettem a szótárakat, a görögöt, a latint, a németet, mert

42. gondoltam, hogy valamelyikben csak megkapom tiszta, határozott
értelmét.
Ha egyik szótár utba igazitott, már a másik megzavart. »Ha az
ember valamit jól eltalál…« Ez ez. De hogyan találjam el? Egy azt is
mondja, hogy: erőltetett, mesterkélt dolog lenne. Gondolom is.
»Finomság, illedelmes ravaszság, melyet sokszor szerencsésen lehet
alkalmazni.«… De hogyan? Ezt nem mondja. »Mérték, a melyet nem
lehet áthágni…« Érzem, hogy – nem, nem, én a törvényt nem
hágtam át. »Szélnek kedvire…« »Szőr mentében…« Azaz sohasem
mondani ellent? Hiszen akkor…
Volt az osztályunkban egy nagyon jó tanuló, valami igen szegény,
rongyos zsidó fiu, ki ruhájáról, sovány, elaszott ábrázatáról itélve,
még nálam is szegényebb lehetett. Ugy hitták: öreg Kohn, pedig
fiatal volt. Megkérdem ezt – gondolám. Ő soha senkit sem bánt, neki
jó modora van és okos, még franciául is tud: ő bizonyosan tud a
modorról.
Elmentem hozzá.
Szűk, piszkos, nedves szobácskában lakott egy boltosnál, hátul az
udvarban, a tyukól mellett. Épen öt-hat kisebb-nagyobb gyermeket
tanított, kik rugták, csipték. De egy kövér zsidó asszony is ott ült
számtalan ékszerekkel.
Kértem, hogy ha végezi a tanitást, jönne velem néhány szóra.
A temető felé mentünk.
– Öreg Kohn – kezdém, én kérdeznék tőled valamit. Ha tudod,
felelj nekem tisztán.
– Felelek.
– Mondd meg nekem, mi a modor?
– Miért akarod?
– Erre van szükségem.

43. – Milyen modor?
– Jó modor.
– Hát ha száraz kenyeret kapsz vacsorára, megköszönöd és kezet
csókolsz gazdának is, gazdaasszonynak is. És vidám képet vágsz.
– Nem igy.
– Nem? Akkor hát az, ha jól pofon vágnak – ártatlanul: egy szót
se szólj.
– Ne tréfálj most öreg Kohn.
– Ha igérnek uj öltözetet és olyat adnak, mint ez az enyém,
foltosat, rongyosat, pecséteset és olyan bővet, hogy négy olyan
ember, mint te, elférne benne: ugorsz egy nagyot örömödben. Ez is
a jó modorhoz tartozik.
– Te gunyolódol, pedig én is olyan szegény fiu vagyok, mint te,
Kohn és lehetnél hozzám őszinte.
– Mit használok én valakinek az őszinteségemmel; hogy leszid s
ha eddig jó volt hozzám – elkerül. Mondd el nekem, ma mit
ebédeltél, hadd csókolom meg a fogaimat.
– Öreg Kohn, most már látom, miért hivnak tégedet öreg
Kohnnak.
– Ugy-e? Csak gaz Kohnnak ne hivjanak, mert annak a szemét
ütöm ki.
– Látod, ez a modor, az enyém is ez. És csak azt akartam tudni,
jó és helyes modor-e ez. Többet ne szólj.
Megvigasztalódva váltam el a kis öreg Kohntól, ki nem tudta mit
akartam s a nélkül hogy akarta volna – felfogása szerint – kimondta
az igazat.
Tehát mégis jól cselekedtem a modorra nézve.

44. Ez megerősitett eddigi eljárásaimban. Becsületérzés, igazság,
egyenesség, tiszta munka: ez lesz a modor.
(Akkor még nem tudtam, hogy a ki ezekre elhatározza magát,
legalább egy jó hosszu időre, vessen számot a világgal.)
Most már még keményebben tartottam magamat. Kezeim közé
vettem a bárót mint egy eltévedt, tékozló fiút, s törekedtem
hatalmasan ráncba szedni. Gondoltam, ha ő kitette magát érettem a
tanár urral szemben fegyverrel és nem félt: akkor, ha jót akarok
végezni, nekem sem szabad megijednem. Mintha fáradtan sokáig
ültem volna utazásom közben, valamely utszéli akácfa alatt és igen-
igen elmaradtam volna kitüzött célomtól, ugy pattantam fel most
tétovázásomból, s ragadtam meg az időt.
– Ide üljön a báró, vegye azt a könyvet, vigan, tanuljon; itt lesz a
félév, s a ki becsületes ember, megtartja szavát.
Tekintetemben vagy szavamban, mozdulataimban, hangomban
volt-e valami parancsoló: elég az, hogy Ádám báró bár duzzogott,
hánykolódott, fenyegetődzött, dörömbölt, karmolt – végre is napról-
napra megpuhult, nem mondom mint egy rugós csikó, de bizony
tisztességgel essék – mégis csak ilyenformán.
A forditásokat tűzbe dobtuk, a kész munkákat szétszakitottuk, s
leültünk, s néha éjfélig is eltörtük magunkat a munkával. A báró
felségesen aludt a munka után, de nem alatta, s izmosodott, szépült,
és vidámodott.
Nem engedtem, hogy a professzorokkal csavarogjon. Csak rá
néztem, s hiába hivták, azt mondta nem megyek.
Édes istenem, nem birtam az örömömmel. Én is vissza kaptam
kedvemet, érzelmemet, becsületesen feleltem, bátran. Előbb a
tanulótársaim, majd a tanáraim is kezdték mondogatni: ez az Ilyés
megpendült. – Szuper, Balla, Fekete, aligha le nem maradnak.
De a báró – oh istenem, milyen szépen haladt. Csupa tűz,
elevenség és mozgalom lett.

45. Pár hét mulva következtek már a vizsgálatok.
Hát engemet citálnak az igazgató-gyülésbe ilyen cédulával:
»Ilyés Sándor hetedosztályos tanuló, erdőháti születés, 17 éves,
árva fiu, lopás és sikkasztás miatt, február 2-án, d. e. 11 órára az
igazgató-terembe megidéztetik, meg nem jelenés esetében,
kicsapatás terhe alatt, átadatván további fenyitő eljárás végett a
világi hatóságnak.«
Sámuel hozta a cédulát, épen mikor ebédeltünk.
Rizs tanár ur mindjárt ott a vendégek előtt (mert vendég mindig
volt) fel is olvasta. Hajtogatta a fejét s igen nagyon sajnálkozott
rajtam.
Pénzről, kanalakról, óráról, gyürűkről, arany gombokról suttogtak
a nők.
– No ez fiu – fordult felém mosolyogva, mert nem tudta
megállani, hogy ne nevessen a tanár ur – csuf csáva lesz. De
reménylem, meg fogom mutatni, hogy bennem lovagias embert
találsz. Maradj a helyeden, egyél, még nem vagy elitélve, még a
család tagja vagy. Sok parasztdölyf volt és van benned fickó, de
most láss példát arra is, mi a gavallérság, nóbelség. Egyél.
Fölkeltem s kértem, hogy mehessek a szobámba.
Megengedték.
A bárónak tudni kellett erről valamit, mert sem meg nem ütődött,
sem védelmemre egyetlen szót is nem szólt.
Mit tehettem?
Megkeményitettem magamat; végig gondoltam tetteimen, s azt
mondtam, engemet az isten nem hagyhat el.
Egy köny nem jött a szemembe, de a szivem majd ketté hasadt.

46. Aznap én is kerültem a bárót, ő is mind kitért előlem. Egyszer-
egyszer láttam orcáján a régi zöldes sápadtságot és ajkán azt a
furcsa kék szint. S mintha lelte volna a hideg, mert mind a meleg
kemencéhez huzódott és reszketett.
Megjelentem az igazgató-teremben.
Nem irom le a tanárok arcát. Ne lássa őket ugy soha senki.
Különben talán csak én gondolom, hogy oly gunyosan,
megvetőleg néztek reám.
Felmutatták és felolvasták a Bévárdi ur vádlevelét, a helység
előljáróságának jegyzőkönyvét a kihallgatásokról, a tanukról, kik
majd mind azt vallották, hogy látták, mikor a galambot éjjel kivettem
a fészkéből és ugyanakkor egy fejszét is elloptam. Valami iratok
elsikkasztásáról is szóltak.
Az igazgató ur felém fordult:
– Fiu, ezek a vádak terhesek, a tanuvallomások nyomósak, bár
nem megdönthetlenek – nos, nos? mit szólasz ezekhez?
– Hogy ezekből semmi sem igaz.
Rizs ur oda tekintett a tanárokra és mosolygott és suttogta:
impertinens!
Egy hetet adtak, hogy tisztázzam magamat. Addig is –
elmozditottak a bárótól. Rácz ur fölkelt és kijelentette, hogy ő addig
gondoskodik ellátásomról, költségeimet viseli.
Ott az egész tanári kar előtt oda jött hozzám Rizs tanár ur, a
vállamra tette kezét és nyájasan mondá:
– Tudd meg, hogy ezt a kedvezményt én szereztem meg a
számodra, holott nem érdemelted meg és még jobban is megfogom
mutatni, hogy gavallér ember vagyok. Sziv. Tudod-e mi ez: sziv. A mi
neked fickó nincs.

49. V.
A jó utra térek.
Most már oda képzelhettem magamat a pálfalvi uton az
erdőszélbe, a hol a szép, meleg szeptember végén, egy kora reggel
édes anyámmal és Juliskával üldögéltem, a legszebb reményekkel
tekintve a jövőt és a legjobb kedvvel és étvágygyal törögetve a jó
anya sütötte fonatos kalácsot. Nem marasztott volna Öreg-Teleken
senki, ha azonnal véglegesen fölszedem sátorfámat és bucsut
mondok minden rendü ismerősömnek.
A bárót elvitték a professzor urak egy gazdag odavaló urfihoz, ki
rosz erkölcsü, korhely tanuló volt ugyan, de a kinek szüleinél sürűn
báloztak, névnapoztak, hangversenyeztek és – kártyáztak az
előkelőbbek. Azt akarták, szó nélkül váljunk el, vagy hogy egy
tolvajjal még csak kezet se szoritson. Künn a város végén, közel a
szőlőkhöz s a nagy nádastóhoz, egy parasztemberhez tettek, kinek
már nagy, felnőtt legényfiai és férjhezmenő leányai voltak.
Az volt a kötelességem, hogy az öreg asszonynak, ki állandóan az
ágyban feküdt és nem is remélte, hogy valaha még fölkeljen –
reggel, délben és este imádságot olvassak s bár reggel és estve, de
estve bizonyosan és jó sokáig énekeljek.
Szives jóindulattal voltak hozzám, csak mindent szorgalmatosan
elzártak előlem és minden léptemre gondosan vigyáztak.
Észrevettem, hogy éjelenként a legöregebbik leány, Zsuzsánna
fölkel, minden zsebemet kikutatja, aztán oda csoszog az öreg
asszonyhoz és a fülébe sugja: lelkem, szülém, én most se találtam a
zsebében semmit.

50. – No jó – s ezzel a vizsga megszünt.
Én tehát felügyelet alatt való rab voltam. Miért? mert rosz
modorom volt, s szerettem volna, ha a bárót egy kis rendre
tanithatom, a mit azonban a tanár urak paraszthencegésnek vettek.
Irtam minden ismerősömnek Erdőháton, hogy mondják meg, mit
tudtak rólam, de valaki ugy elzárhatta az utakat, hogy eleinte még
az édes anyám leveleit se kaphattam meg. Csak azzal kellett
maradnom, hogy várjak, a lopás egészen reám van sütve, a báróné
el is takarittatta anyámékat a kertészházból, de annyit kivitt a
biróságoknál, hogy engem még nem csuknak el. Talán husvétkor
vagy pünkösdkor vagy a nagy vakáción fognak bezáratni.
Teremtő isten, nem sok hija volt, hogy meg nem bolondultam.
Talán ha nem imádkozom és énekelek az öreg Kusztora Pálnénak
annyit és hovatovább lelkesebben nem veszem a zsoltárokat:
elvesztem az eszemet, mielőtt az óra üt vagy a nagy tóba
ereszkedem.
A nagy tó mély is volt, kevesen is jártak a partján s csak gyenge
jégkéreg boritotta, mert az idő már március felé járt: felette könnyen
el lehetett volna benne végezni egy szerencsétlen életet: de az állott
előttem, ártatlan is vagyok, meg ha igy pusztitom el magamat, soha
sem veszi le rólam senki, hogy csakugyan gazember voltam és
Bévárdi urnak s a gavallér Rizs tanár urnak tökéletes igaza volt.
Apám is olyan különös módon halt meg, hát én is ugy menjek a
másvilágra? Majd ott, ha apámmal találkozom: nem az lesz-e az első
kérdése:
– Lássuk Sándor, bosszut állottál-e érettem, a miért Ladár István
báró (no kimondom a dolgot!) pár száz forintokért uzsora utján
mindenemtől megfosztott? Igy mertél te ide jönni az isten elé, te
kölyök?
Mintha hallottam volna ilyenkor apámnak s a másvilágiaknak
szavát: te tolvaj… tolvaj! Takarodol innen azonnal.
É É

51. És anyám is, a testvéreim is mit szólanának? Én vagyok a
legöregebb testvéreim között, ma-holnap tőlem várnák, hogy
segitsek rajtuk, s igy csaljam meg őket is? Mikor semmi okom sincs
erre a nehéz cselekedetre.
Nem tagadom, ezeket a gondolataimat az is szülhette, hogy
Kusztoráék szörnyü vékony kosztra fogtak. Egy kis kenyér reggel,
délben egy tál leves, estve nem is tudom mi, mert mire
hazakerültem, már ők megvacsoráltak.
Eszembe jutott ilyenkor az öreg Kohn, kinél én mégis
szerencsésebbnek tartottam magamat, mert egészen hittem, hogy
ártatlanságom ki fog mennél előbb derülni s én a báróhoz
visszakerülök.
Azt az isten, a ki van, meg nem engedheti, hogy semmiért valaki
elveszitse becsületét, kenyerét, egész ifju életét. Az imádságok is
mind egytől-egyig ezt bizonyitották. Megvallom azonban, hogy az
olyan imádságokat, melyek igy szóltak: »Hálát mondunk neked,
életünknek adója, örök jóság, örök szeretet«, különösen vettem. »Ki
mérhetné meg jóságod feneketlen tengerét? Ki tudhatná számba
venni adományaid sokaságát – – Ezekre fejem megkábult s ugy
láttam, hogy itt az isten ki van csufolva.
»Oh isten! most, midőn a tél puszta ábrázatján oly döbbentő
vonásokban látjuk a változás törvényeit, most serkents minket, hogy
az ifjuságban szerezzünk tiszta erkölcsöket, feddhetlenséget…«
Mikor ezeket olvasám Kusztoránénak, a kampós botjával
megbökött.
– No fiacskám, ezeket a drágalátos tanitásokat igya be ám a
szive jól. De persze otthon édes szüléje elfelejtette, hogy mire
kellene oktatni a csemetéket.
– Nem, néni, az én édes anyám nem volt rosz asszony, mi
mindnyájan jók voltunk, csak igen szerencsétlenek. És én is…

52. – Persze – dörmögé az öreg, folytassa csak fiacskám és
megmutatta: hol.
»Oh mily boldogok vagyünk mi, oh Atyánk, hogy benned való
örömeinket az idők változása el nem veheti; mily boldogok vagyunk,
hogy a rosz emberek rajtunk erőt nem vehetnek s hogy örökké
gyönyörüséges mezőkön legeltetsz…«
Félre löktem a könyvet, kimentem és sirtam, hogy az imádság is
tele van hazugságokkal!
Mondtam tán erről valamit az öreg asszonynak, mert a pap,
főtisztelendő Tóth Xavér ur, ezekben a napokban magához rendelt.
– Mit áll ott az ajtóban – kiáltott reám, kövér, előre nyuló hasán
tartva a vastag pipaszárat – mit alázatoskodik? Nem most, akkor
kellett volna jobban meggondolni a dolgot, mikor kezünk a tiltott
portéka után nyult és megszoptuk a mézet és nem ma? Álljon
egyenesen.
Sétált fölebb, alább diszes, jó meleg fekete köntösében, meg-
megcsikorgatta a csizmája sarkát és apró, éles szemeivel nekem
döfött.
– Én jóakarója, azaz jóakaród vagyok. Tudod-e? Mi Felelj.
– Tudom.
(Még eddig nem tapasztaltam.)
– Igen istentelen vagy. Ne beszélj, hallgas. Igen istentelen vagy.
Jársz-e templomba.
– Mikor az osztály.
– Ilyen fráternek többször is kellene. Hogy áll az a lopás, beszéld
el, a testvérem irt, ugy mondja, hogy mi… mi…
– Én sohasem loptam.

53. – Minden tolvaj igy beszél. Szegénynek pedig meg kellene magát
becsülni. Valld ki a dolgot – ülj le. Segitek rajtad. Öcsém dicsér és
nem hiszi, a mit rólad beszélnek. De nekem egészen tudnom kell a
környülállásokat Mit loptál? pénzt? mennyit? ezüstöt? aranyat?
– Semmit főtisztelendő atyám!
– Kutya teremtette, hát velem szemközt is igy hazudozol? Nem
jobb volna azt mondani: Csókolom a kegyes kezeit főtisztelendő
atyám, loptam, a sátán rávitt, három tallért loptam, vagy ötöt, de
nem teszem többet… Mi? nem tudnád te nekem igy bevallani a
dolgot? Én akkor átirnék a professzoratushoz, az egy kis büntetést
alkalmazna reád, te kikerülnél a kalodából, tanulnál a magad kárán
és szégyenén és ember lehetne belőled. Igy, huznak, vonnak,
mindenki megvet s ott lehetne a szép eszed, mert azt dicsérik – a
kutya is el fog kerülni.
Mellém ült. Szuszogásával és vastag vállaival majd agyon
nyomott.
– Halljuk hát édes fiam, hogy hol és miként esett?
– Nem, főtisztelendő atyám, én semmit sem mondhatok mást,
mint hogy ártatlan vagyok.
– Szerencsétlen! Hát nem tudod-e, hogy a biblia szerint odafönt a
mennyben nagyobb öröm van egy gonosz megtértén, mint 99 jó
cselekedetén: hát nem akarsz te örömet csinálni az istennek?
– Igy nem tudok.
– Rosz ember maradsz öcsém. Én, látod, a lelkemet adnám
éretted, gyermekemnek fogadnálak, büszkeségemet találnám abban,
hogy visszavezéreltelek az igaz utra, de ha neked jobb a bűn, mint a
fölséges megtérés, hát eredj utadon. Ha te meggondolnád magadat:
én, szeretett gyermekem, tárt karokkal fogadlak.
Elbocsátott.

54. Arról, hogy mit eszem, van-e ruhám, egy darab könyvem, egy
szót se szólt. Csak hogy térjek meg és mondjam, hogy loptam.
Ebben nagy örömét találta volna ő is és mondá: az isten is.
A papok meg az imádságos könyvek láttam, hogy egészen
egyformák.
De hát hazudjam? Akkor kedvesebb lennék? Mondjam, hogy
loptam, akkor szerencsésebb ösvényre lépnék? Valjon visszanyerném
régi jó állásomat – mert kinzott az éhség – a báró jobban biznék
bennem? S a tanár urak nem tartanának hencegő parasztnak?
Anyám visszajutna a kertészházba? Bévárdi megelégednék, hogy
bosszut állott rajtam s nem üldözne tovább?
Ezek a kérdések sokszor megkörnyékeztek és sokszor ingadozó
állapotban találtak.
Láttam, hogy Kusztoraék mindennap hordják a szőlőkből a karót
és senki sem fogja meg őket és jó melegek a szobáik; láttam, hogy a
báró jól felel a puskából és a lesésből és kapja a dicséreteket, mig
engemet egy hibáért leszamaraznak; láttam, hogy onnan hazulról
mitsem kapok, csak kesergő leveleket, de fölmentő vagy
igazságomat kideritő iratot egy betünyit sem; láttam, hogy
osztályomban azok, kik egész napot ültek carcerben, ezáltal semmit
sem vesztettek; hogy a kik szemtelenül odamondogatnak a
tanároknak, azoknak több a becsületük, mint nekem: mindezek arra
serkentettek, hogy egy ügyes hazugsággal vessek véget e kinos
állapotoknak. Isten előtt – tanultam a sok imádságból – kedves
ajándék a töredelmes sziv: hát az emberek előtt is ezzel lehetne
boldogulni?
Igy tépelődtem, gyötrődtem, keresve az utat, melyen a miket
elvesztettem, föltalálnám, mikor bodultságom, kétségbeesésem Rácz
tanár urhoz vitt.
Rácz tanár urat épen sirva kaptam.
Mit sir? kit sirat? S visszaakartam huzódni.

55. – Te vagy Sándor? – kérdé jóakaró tekintettel.
– Én, tekintetes tanár ur. De roszkor jöttem.
S menni akartam.
– Maradj. S oda tolt elém egy hosszu, hosszu verset.
»Cipruslombok kedvesem sirjára.«
S ugy hullottak a nagy öreg könyjei, a mellett azonban folyvást
mosolygott, borzolgotta előre-hátra kevés, gyér, szőke haját s igen
elégedetten járt-kelt a szobában, még dalolt is egy bus nótát. Tehát
egyáltalában különös módon gyászolt.
– Meghalt? – kérdém, olyan szomoru hangon, hogy ő arra
fölkacagott.
– Együgyü! vén szamár te! Hát nem szoktál te verseket olvasni?
Nem ismered te Bajzát, Kölcseyt, Petőfit, Tóth Kálmánt, Lévayt?
Azok tele vannak könynyel, búval, gyászszal. Ez költői szokás, egy
nemes jog. Fölállitjuk az eszményt, azt halálra üldözzük s mikor
meghalt: elsiratjuk költőileg a legmeghatóbban. Nem az a kérdés: a
leány meghalt-e valóban – Panna, Sára, Jutka, Evelin, Elvira, Tilda,
Laura – legegészségesebbek lehetnek és talán mit sem tudnak
rólunk – hanem azt keresi a kritika: a vers milyen.
– Csakhogy a tanár urnak senkije sem halt meg, istennek hála –
mondám megvigasztalódva.
– De lehet azon a versen sirni, az a kérdés? Olvasd.
Olvastam.
– Nos?
– Azt gondolom sok falusi leány tudna ezeken sirni.
Megölelt és ő maga olvasta el a legmélyebb bánattal.
Majd rátért lassacskán az én ügyemre.
É

56. Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and
personal growth!
ebookfinal.com