An Introduction to Physical Geography and the Environment 2nd Edition Joseph Holden

An Introduction to Physical Geography and the Environment 2nd Edition Joseph Holden
An Introduction to Physical Geography and the Environment 2nd Edition Joseph Holden
An Introduction to Physical Geography and the Environment 2nd Edition Joseph Holden

1. An Introduction to Physical Geography and the
Environment 2nd Edition Joseph Holden pdf
download
https://ebookfinal.com/download/an-introduction-to-physical-
geography-and-the-environment-2nd-edition-joseph-holden/
Explore and download more ebooks or textbooks
at ebookfinal.com

2. We have selected some products that you may be interested in
Click the link to download now or visit ebookfinal.com
for more options!.
Visualizing Physical Geography 2nd Edition Alan H.
Strahler
https://ebookfinal.com/download/visualizing-physical-geography-2nd-
edition-alan-h-strahler/
Maps of Meaning an Introduction to Cultural Geography 1st
ed Edition Jackson
https://ebookfinal.com/download/maps-of-meaning-an-introduction-to-
cultural-geography-1st-ed-edition-jackson/
Religion and the Environment An Introduction 1st Edition
Susan Power Bratton
https://ebookfinal.com/download/religion-and-the-environment-an-
introduction-1st-edition-susan-power-bratton/
Physical Geography 1st Edition Mary Somerville
https://ebookfinal.com/download/physical-geography-1st-edition-mary-
somerville/

3. Urban Social Geography an introduction 5th Edition Paul
Knox
https://ebookfinal.com/download/urban-social-geography-an-
introduction-5th-edition-paul-knox/
An introduction to computer simulation methods
Applications to physical systems 3rd Edition Harvey Gould
https://ebookfinal.com/download/an-introduction-to-computer-
simulation-methods-applications-to-physical-systems-3rd-edition-
harvey-gould/
An Introduction to Statistical Problem Solving in
Geography Third Edition J. Chapman Mcgrew Jr.
https://ebookfinal.com/download/an-introduction-to-statistical-
problem-solving-in-geography-third-edition-j-chapman-mcgrew-jr/
Physics from Planet Earth An Introduction to Mechanics 1st
Edition Joseph C. Amato
https://ebookfinal.com/download/physics-from-planet-earth-an-
introduction-to-mechanics-1st-edition-joseph-c-amato/
Visualizing Physical Geography 1st Edition Alan H.
Strahler
https://ebookfinal.com/download/visualizing-physical-geography-1st-
edition-alan-h-strahler/

5. An Introduction to Physical Geography and the
Environment 2nd Edition Joseph Holden Digital Instant
Download
Author(s): Joseph Holden
ISBN(s): 9780273732693, 0273732692
Edition: 2nd
File Details: PDF, 88.53 MB
Year: 2008
Language: english

6. An Introduction to Physical Geography and the Environment
Edited byJoseph Holden
An Introduction to
Physical Geography
and the Environment
‘This is a remarkable achievement...any student who fails to be enthused by what this
book has to say, and how it says it, must be very diffi cult indeed to please. This book takes
UK degree-level geography textbooks to a new level’
Professor Chris Park, Lancaster University (from Progress in Physical Geography, 29 (4) )
‘Aside from the scope of the book, which is to be commended, the strengths are numerous. The clarity of the writing is second to none and never dry. The textbook benefi ts from excellent colour illustrations, excellent graphs and conceptual diagrams... Hats off to Dr Holden and colleagues for an excellent introductory geography text’
Dr Richard J. J. Pope, University of Derby
An Introduction to Physical Geography and the Environment Second edition
www.pearson-books.com
Cover photograph: © Momatiuk – Eastcott/Corbis. Summer evening, Holtedahl Bay, Antarctica.
The second edition of this best-selling and highly respected textbook provides an accessible
and engaging introduction to the major topics within physical geography. It focuses on
understanding processes and is comprehensively illustrated to aid understanding.
Changes for this edition:
Brand new chapters on Coasts, Contemporary Climate Change, and Vegetation and
Environmental Change.
Increased coverage of weather systems, atmospheric circulation, basic geology and
biodiversity.
New Hazards feature helps apply understanding to contemporary environmental problems.
Each chapter fully updated to include the latest research.
Main features:
Each chapter is written by a leading specialist in the fi eld to provide informative, expert
and practical coverage.
A range of in-text features aid independent study including case studies, refl ective
questions, annotated further reading and weblinks.
Boxed features, including Techniques, Environmental Change and New Directions help
apply knowledge to the real world of physical geography.
An impressively wide range of examples from around the world illustrates the physical
environment with truly global scope.
An Introduction to Physical Geography and the Environment is accompanied by a rich
and extensive range of online support resources which can be found at www.pearsoned.
co.uk/holden. This includes extra weblinks, fi eldwork worksheets, interactive models and
new video clips of physical processes in action.
Joseph Holden is Professor of Physical Geography and Director of Research at the School
of Geography, University of Leeds.
•
•
•
•
•
•
•
•
Edited by
Joseph Holden
An Introduction to
Second edition
Second edition
‘I love this book! The layout of the pages and the colours really aid the learning;
clear diagrams and explanations to theories and topics help during revision and reading
towards essays. If I’m stuck on any part of a topic I look in the Holden book fi rst for
an explanation.’
Keele University Student
CVR_HOLD3044_SE_CVR.indd 1 3/4/08 09:56:52

7. An Introduction to
Physical Geography
and the Environment
Visit An Introduction to Physical Geography and the Environment, second edition
Companion Website at www.pearsoned.co.uk/holden to find valuable student learning
material including:
•Video-clips that allow you to
see landscapes and processes
in action
•Multiple choice questions to
test your learning
•Models for practical learning
•Annotated weblinks for every
chapter
•Comprehensive bibliography
•An online glossary to explain
key terms
•Flashcards to test your under-
standing of key terms
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page i

8. We work with leading authors to develop the
strongest educational materials in geography,
bringing cutting-edge thinking and best
learning practice to a global market.
Under a range of well-known imprints, including
Prentice Hall, we craft high quality print and
electronic publications which help readers to
understand and apply their content,
whether studying or at work.
To find out more about the complete range of our
publishing, please visit us on the World Wide Web at:
www.pearsoned.co.uk
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page ii

9. An Introduction to
Physical Geography
and the Environment
Second edition
Edited by
Joseph Holden
School of Geography, University of Leeds
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page iii

10. Pearson Education Limited
Edinburgh Gate
Harlow
Essex CM20 2JE
England
and Associated Companies throughout the world
Visit us on the World Wide Web at:
www.pearsoned.co.uk
First published 2005
Second edition published 2008
© Pearson Education Limited 2005, 2008
All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or
transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or
otherwise, without either the prior written permission of the publisher or a licence permitting
restricted copying in the United Kingdom issued by the Copyright Licensing Agency Ltd, Saffron
House, 6–10 Kirby Street, London EC1N 8TS.
All trademarks used herein are the property of their respective owners. The use of any trademark in
this text does not vest in the author or publisher any trademark ownership rights in such trademarks,
nor does the use of such trademarks imply any affiliation with or endorsement of this book by such
owners.
ISBN: 978-0-13-175304-4
British Library Cataloguing-in-Publication Data
A catalogue record for this book is available from the British Library
Library of Congress Cataloging-in-Publication Data
An introduction to physical geography and the environment / edited by Joseph Holden.
—— 2nd ed.
p. cm.
ISBN 978-0-13-175304-4 (pbk.)
1. Physical geography. I. Holden, Joseph, 1975- II. Title: Physical geography and the environment.
GB54. 5. 158 2008 2008013319
910’ .2——dc22
1098765432
12 11 10 09
Typeset in 9.95/13 Minion by 73
Printed and bound by Rotolito Lombarda, Italy
The publisher’s policy is to use paper manufactured from sustainable forests.
IPGE_A01.QXD 9/7/09 12:04 PM Page iv

11. Guided tourxvi
Preface to the second editionxxi
List of contributorsxxiii
Editor’s acknowledgementsxxiv
Publisher’s acknowledgementsxxv
Part I The role of physical geography1
1 Approaching physical geography 3
Part II Continents and oceans29
2 Earth geology and tectonics31
3 Oceans 56
Part III Climate and weather81
4 Atmospheric processes 83
5 Global climate and weather113
6 Regional and local climates147
Part IV Soils, biogeography
and ecology173
7 Soil and the environment175
8 The biosphere 209
9 Biogeographical concepts241
10 Ecological processes264
Part V Geomorphology and hydrology 293
11 Erosion, weathering and landform
evolution295
12 Sediments and sedimentation327
13 Catchment hydrology 351
14 Fluvial geomorphology and river
management 381
15 Solutes412
16 Dryland processes and environments441
17 Coasts467
18 Glaciers and ice sheets508
19 Permafrost and periglaciation543
Part VI Environmental change 563
20 Quaternary environmental change565
21 Climate change: an unprecedented
environmental challenge598
22 Vegetation and environmental change619
23 Remote sensing of environmental
change639
24 Managing environmental change 675
Glossary706
Bibliography733
Index752
v
BRIEF CONTENTS
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page v

12. IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page vi

13. Guided tour xvi
Preface to the second edition xxi
List of contributors xxiii
Editor’s acknowledgements xxiv
Publisher’s acknowledgements xxv
Part I The role of physical geography1
1 Approaching physical geography 3
1.1 Introduction 3
1.2 Historical development of physical
geography 4
1.2.1 Physical geography before 18004
1.2.2 Physical geography between 1800 and
19506
1.2.3 Physical geography since 19508
1.3 Scientific methods 11
1.3.1 The positivist method11
1.3.2 Critique of the positivist method12
1.3.3 Realism as an alternative positivist
approach12
1.3.4 No such thing as a single scientific method
in physical geography?14
1.4 The field, the laboratory and the model 14
1.4.1 Approaching fieldwork14
1.4.2 Approaching laboratory work17
1.4.3 Approaching numerical modelling19
1.5 Using physical geography for managing the
environment 22
1.6 Summary 26
Further reading 27
Web resources 27
Part II Continents and oceans29
2 Earth geology and tectonics 31
2.1 Introduction 31
2.2 The Earth’s structure 32
2.2.1 The interior of the Earth32
2.2.2 The outer layers of the Earth32
2.3 Rock type and formation 33
2.3.1 Igneous rock33
2.3.2 Sedimentary rock35
2.3.3 Metamorphic rock36
2.3.4 The rock cycle36
2.4 History of plate tectonics 36
2.4.1 Early ideas of global tectonics36
2.4.2 Evidence that led directly to
plate tectonic theory36
2.5 The theory of plate tectonics 40
2.5.1 Lithospheric plates40
2.5.2 Rates of plate movement41
2.6 Structural features related directly
to motion of the plates 41
2.6.1 Divergent plate boundaries41
2.6.2 Transform faults44
2.6.3 Convergent plate boundaries45
2.6.4 Hot spots51
2.7 The history of the continents 52
2.8 Summary 53
Further reading 54
Web resources 54
3 Oceans 56
3.1 Introduction 56
3.2 The ocean basins 57
3.2.1 The scale of the oceans57
vii
CONTENTS
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page vii

14. 3.2.2 Geological structure of the ocean
basins57
3.2.3 The depth and shape of the
ocean basins58
3.3 Physical properties of the ocean 59
3.3.1 Salinity59
3.3.2 Temperature structure of
the oceans59
3.4 Ocean circulation 61
3.4.1 Surface currents61
3.4.2 The deep currents of the oceans62
3.4.3 The weather of the ocean64
3.5 Sediments in the ocean 65
3.6 Biological productivity 67
3.6.1 Photosynthesis in the ocean67
3.6.2 Importance of nutrient supply
to primary productivity68
3.6.3 Animals of the sea69
3.6.4 Pollution73
3.7 Summary 79
Further reading 79
Web resources 79
Part III Climate and weather81
4 Atmospheric processes 83
4.1 Introduction 83
4.2 The basics of climate 85
4.3 The global atmospheric circulation 85
4.4 Radiative and energy systems 87
4.4.1 The nature of energy87
4.4.2 Distinguishing between temperature
and heat87
4.4.3 Radiation89
4.4.4 The atmospheric energy balance94
4.5 Moisture circulation systems 94
4.5.1 Moisture in the atmosphere
and the hydrological cycle94
4.5.2 Global distribution of precipitation and
evaporation95
4.5.3 The influence of vegetation on
evaporation98
4.6 Motion in the atmosphere 99
4.6.1 Convective overturning99
4.6.2 The Earth’s rotation and the winds99
4.6.3 Rossby waves101
4.6.4 Jet streams102
4.7 The influence of oceans and ice
on atmospheric processes 104
4.8 Inter-annual climate variability 105
4.8.1 El Niño Southern Oscillation105
4.8.2 North Atlantic Oscillation107
4.9 Interactions between radiation, atmospheric
trace gases and clouds 107
4.9.1 The greenhouse effect107
4.9.2 A simple climate model of the
enhanced greenhouse effect108
4.9.3 Radiative interactions with clouds
and sulphate aerosols108
4.10 Summary 110
Further reading 111
Web resources 112
5 Global climate and weather 113
5.1 Introduction 113
5.2 General controls of global climates 114
5.3 The tropics and subtropics 119
5.3.1 Equatorial regions119
5.3.2 The Sahel and desert margins130
5.3.3 Subtropical deserts131
5.3.4 Humid subtropics132
5.4 Mid- and high-latitude climates 137
5.4.1 Depressions, fronts and anticyclones137
5.4.2 Mid-latitude western continental
margins140
5.4.3 Mid-latitude east continental margins and
continental interiors142
5.5 Polar climates 144
5.6 Summary 145
Further reading 145
Web resources 146
6 Regional and local climates147
6.1 Introduction 147
6.2 Altitude and topography 148
6.2.1 Pressure151
6.2.2 Temperature151
6.2.3 Wind153
6.2.4 Precipitation154
6.2.5 Frost hollows158
6.3 Influence of water bodies 160
6.4 Human influences 161
6.4.1 Shelter belts161
6.4.2 Urban climates162
6.4.3 Atmospheric pollution and haze168
6.5 Summary 170
Further reading 171
Web resources 172
Contents
viii
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page viii

15. Part IV Soils, biogeography
and ecology173
7 Soil and the environment 175
7.1 Introduction 175
7.2 The components of soil 176
7.2.1 Mineral particles176
7.2.2 Soil organic matter176
7.2.3 Soil water177
7.2.4 Soil air178
7.3 Soil profile 179
7.4 Soil formation processes 180
7.4.1 Pedogenesis180
7.4.2 Factors affecting soil formation181
7.5 Physical properties of soil 189
7.5.1 Soil colour189
7.5.2 Soil texture189
7.5.3 Soil structure192
7.6 Chemical properties of soil 192
7.6.1 Clay minerals and cation exchange192
7.6.2 Soil acidity195
7.7 Impact of human activities on soils
and soil processes 197
7.7.1 Soil erosion197
7.7.2 Soil acidification199
7.7.3 Soil pollution200
7.7.4 Other threats202
7.7.5 Policy and legislation203
7.8 Summary 206
Further reading 207
Web resources 208
8 The biosphere 209
8.1 Introduction 209
8.2 Functions and processes within the
biosphere 210
8.2.1 Characteristics of the biosphere210
8.2.2 Major factors producing regions
within the biosphere211
8.2.3 The major biogeographical realms211
8.3 The tropical biomes 213
8.3.1 Equatorial and tropical forests215
8.3.2 Savanna219
8.3.3 Hot deserts221
8.4 The temperate biomes 223
8.4.1 The Mediterranean/chaparral
biome223
8.4.2 Temperate grasslands225
8.4.3 Temperate deciduous forest225
8.4.4 Southern hemisphere, evergreen temperate
forest229
8.5 The cold biomes 229
8.5.1 Taiga229
8.5.2 Tundra231
8.6 Mountain biomes 233
8.7 Changing biomes 233
8.8 Summary 238
Further reading 239
Web resources 239
9 Biogeographical concepts 241
9.1 Introduction 241
9.2 Succession 242
9.2.1 The development of succession
theory243
9.3 Spatial patterns and processes 244
9.3.1 Global-scale patterns244
9.3.2 Small-scale patterns247
9.3.3 Landscape ecology247
9.4 Temporal patterns and distributions 250
9.4.1 Geological time250
9.4.2 Post-glacial change250
9.4.3 Migratory patterns252
9.4.4 Alien introductions252
9.5 Biogeographical modelling 254
9.5.1 Island biogeography254
9.5.2 Species distribution modelling257
9.6 Biogeography and environmental
management 258
9.7 Summary 262
Further reading 262
Web resources 263
10 Ecological processes264
10.1 Introduction 264
10.2 The functions and characteristics
of ecology 265
10.2.1 The ecosystem265
10.2.2 The habitat265
10.2.3 Populations266
10.2.4 Ecological communities266
10.2.5 Ecological functions267
10.3 Ecological processes 268
10.3.1 Energy and nutrient flows268
10.3.2 Bioaccumulation270
Contents
ix
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page ix

16. 10.4 Spatial patterns and distributions in
ecology 271
10.4.1 The ecological niche271
10.4.2 Competition272
10.4.3 Life strategies272
10.4.4 Biodiversity: patterns of species
richness272
10.5 Temporal change in ecological patterns and
distributions 276
10.5.1 Succession276
10.5.2 Human influence276
10.5.3 Ecosystem fragility279
10.6 Ecological processes and environmental
management 281
10.6.1 Conservation and sustainability281
10.6.2 Climate change284
10.6.3 Biosecurity287
10.7 Summary 289
Further reading 290
Web resources 290
Part V Geomorphology and hydrology 293
11 Erosion, weathering and landform
evolution
295
11.1 Introduction 295
11.2 Slope profiles 296
11.2.1 Slope length296
11.2.2 Slope steepness296
11.2.3 Slope convexity297
11.3 Weathering 298
11.3.1 Weathering processes298
11.4 Transport processes 302
11.4.1 Chemical transport processes (solution)
302
11.4.2 Physical transport processes303
11.4.3 Biological mixing310
11.4.4 Particle movements310
11.4.5 The balance between erosion
processes315
11.5 Evolution of hillslope profiles 317
11.5.1 Concepts317
11.5.2 Models320
11.5.3 Interpreting landscape form323
11.6 Summary 325
Further reading 325
Web resources 325
12 Sediments and sedimentation 327
12.1 Introduction 327
12.2 Clastic sediments 328
12.2.1 Classification of clastic sediments328
12.2.2 Clastic sediment grain shape and
texture329
12.2.3 Sediment transport and
sedimentation329
12.2.4 Products of sedimentation – bedforms331
12.3 Biological sediments 335
12.4 Chemical sediments 337
12.5 Sedimentation in Earth surface
environments 337
12.5.1 Continental environments337
12.5.2 Coastal and marine environments339
12.6 Response of sedimentation to
environmental change 342
12.6.1 Dams and reservoirs344
12.6.2 Mining344
12.6.3 Urbanization347
12.6.4 Sediment management347
12.7 Summary 348
Further reading 349
Web resources 349
13 Catchment hydrology 351
13.1 Introduction 351
13.2 Measuring the main components of
catchment hydrology 352
13.2.1 Precipitation352
13.2.2 River flow354
13.2.3 Evapotranspiration358
13.2.4 Soil water359
13.2.5 Groundwater359
13.3 Hillslope runoff pathways – how water reaches
rivers and lakes 361
13.3.1 Infiltration361
13.3.2 Infiltration-excess overland flow362
13.3.3 Saturation-excess overland flow362
13.3.4 Throughflow363
13.4 River discharge, hydrographs and runoff
production processes 368
13.4.1 Stormflow369
13.4.2 Flow frequency370
13.4.3 River flow in drylands and glacial
regions373
Contents
x
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page x

17. 13.5 Impacts of environmental change on runoff
production 374
13.6 Summary 378
Further reading 379
Web resources 379
14 Fluvial geomorphology and river
management
381
14.1 Introduction 381
14.2 Catchment processes: energy and materials
for rivers 382
14.2.1 Runoff, river regimes and floods382
14.2.2 Sediment sources and delivery383
14.3 River channel morphology: measuring
rivers 384
14.3.1 Channel networks and slope384
14.3.2 Channel cross-section: width,
depth385
14.3.3 Channel planform385
14.3.4 Channel boundary materials385
14.4 River channel processes: understanding
water and sediment movement 387
14.4.1 Water flow and flow hydraulics387
14.4.2 Sediment movement388
14.5 River channels: linking channel processes and
morphology 389
14.5.1 Long profile391
14.5.2 River channel cross-sections392
14.5.3 Channel planform392
14.5.4 Channel bed morphology394
14.6 River channel changes: rates and types
of channel adjustment 397
14.6.1 Cross-sectional change397
14.6.2 Planform change398
14.6.3 Human-induced change400
14.7 Fluvial geomorphology and environmentally
sound river management: living and working
with nature 403
14.7.1 River management and the engineering
tradition403
14.7.2 Living with rivers404
14.7.3 River maintenance406
14.7.4 Building new river channels407
14.7.5 River restoration408
14.8 Summary 409
Further reading 410
Web resources 411
15 Solutes412
15.1 Introduction 412
15.2 Solute chemistry: some key
points 413
15.2.1 Solute form413
15.2.2 pH and redox potential413
15.2.3 Temperature and pressure414
15.2.4 The role of particulates414
15.2.5 Solute fluxes415
15.3 Solutes within the catchment
hydrological system 415
15.3.1 Precipitation415
15.3.2 Evapotranspiration and
evaporation417
15.3.3 Interception417
15.3.4 Soil419
15.3.5 Groundwater421
15.3.6 Rivers421
15.3.7 Lakes and reservoirs422
15.4 The role of hydrological pathways
in solute processes 423
15.5 Temporal patterns of solutes 425
15.5.1 Patterns of solutes in storm events:
short-term changes426
15.5.2 Annual patterns of solute
concentrations427
15.5.3 Long-term patterns of solute
concentrations428
15.6 Spatial patterns of solutes 430
15.6.1 Global patterns of solutes431
15.6.2 Regional patterns of solutes432
15.7 Modelling solutes 436
15.7.1 Modelling solutes in catchments436
15.7.2 Modelling solutes in watercourses436
15.8 Summary 438
Further reading 439
Web resources 440
16 Dryland processes and environments 441
16.1 Introduction 441
16.2 Aridity 443
16.2.1 Drylands443
16.2.2 Causes of aridity444
16.3 Dryland soil and vegetation
systems 446
16.3.1 Dryland soils446
16.3.2 Dryland vegetation446
Contents
xi
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xi

18. 16.4 Geomorphological processes in
drylands 449
16.4.1 Dryland landscapes449
16.4.2 Rock weathering in drylands449
16.4.3 Hillslope and channel processes450
16.4.4 Aeolian processes and f orms453
16.5 Environmental change in drylands 460
16.6 Summary 464
Further reading 465
Web resources 465
17 Coasts 467
17.1 Introduction 467
17.2 Coastal morphodynamics 470
17.3 Coastal processes: waves 471
17.3.1 Linear wave theory474
17.3.2 Wave processes in intermediate
water474
17.3.3 Wave processes in shallow water475
17.3.4 Nearshore currents477
17.4 Coastal processes: storm surge, tides and
tsunami 479
17.4.1 Storm surge479
17.4.2 Tides479
17.4.3 Tsunami481
17.5 Coastal classification 481
17.6 Wave-dominated coastal environments 483
17.6.1 Barriers483
17.6.2 Beaches484
17.6.3 Coastal dunes489
17.7 Tide-dominated coastal environments 490
17.7.1 Wave- and tide-dominated estuaries490
17.7.2 Estuarine mixing492
17.7.3 Ebb- and flood-dominance493
17.7.4 Salt marsh and mangroves494
17.8 Fluvial-dominated coastal environments 494
17.9 Erosive coasts 497
17.9.1 Rocky coast processes497
17.9.2 Coastal cliffs499
17.9.3 Shore platforms499
17.10 Coastal zone management 500
17.11 Summary 505
Further reading 506
Web resources 507
18 Glaciers and ice sheets508
18.1 Introduction 508
18.2 Glaciology 509
18.2.1 Types of ice mass509
18.2.2 Where do glaciers occur?510
18.2.3 Glacier mass balance510
18.2.4 Transformation of snow into ice513
18.2.5 Glacier thermal regime513
18.2.6 Glacier water systems513
18.2.7 Glacier dynamics519
18.3 Glacial geological processes and
glacial sediments 527
18.3.1 Processes of glacial erosion527
18.3.2 Entrainment and transport529
18.3.3 Deposition529
18.4 The record of glacial change 533
18.4.1 Ice sheet reconstruction533
18.5 Summary 540
Further reading 541
Web resources 542
19 Permafrost and periglaciation543
19.1 Introduction 543
19.2 Permafrost processes 545
19.2.1 The distribution of permafrost545
19.2.2 Ground temperatures and permafrost
thickness546
19.2.3 Reconstructing climate change from
permafrost temperatures548
19.2.4 Gas hydrates550
19.2.5 Hydrology in permafrost regions550
19.3 Geomorphology of permafrost and periglacial
environments 552
19.3.1 Ground ice features553
19.3.2 Slope processes557
19.3.3 Loess and aeolian activity560
19.4 Summary 560
Further reading 561
Web resources 561
Part VI Environmental change 563
20 Quaternary environmental change 565
20.1 Introduction 565
20.2 Long-term cycles, astronomical forcing and
feedback mechanisms 567
20.2.1 Orbital forcing theory567
20.2.2 Evidence that orbital forcing causes
climate change568
20.2.3 Problems with orbital forcing theory571
20.2.4 Internal feedback mechanisms572
Contents
xii
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xii

19. 20.3 Short-term cycles 576
20.3.1 Glacial instability576
20.3.2 Interglacial instability577
20.3.3 The Younger Dryas577
20.4 Further evidence for environmental change 577
20.4.1 Landforms579
20.4.2 Plants582
20.4.3 Insects584
20.4.4 Other animal remains584
20.5 Dating methods 586
20.5.1 Age estimation techniques586
20.5.2 Age equivalent labels587
20.5.3 Relative chronology587
20.6 Quaternary stratigraphy and correlation 589
20.7 Palaeoclimate modelling 592
20.8 Humans and Quaternary environmental
change 594
20.9 Summary 595
Further reading 596
Web resources 596
21 Climate change: an unprecedented
environmental challenge
598
21.1 Introduction 598
21.2 Climate change 599
21.2.1 Long-term change599
21.2.2 Recentclimate change and its causes600
21.2.3 Predictions from global climate models
(GCMs)602
21.2.4 Critical evaluation of the state of the art
in GCMs604
21.3 The carbon cycle: interaction with the climate
system 607
21.4 Mitigation 608
21.5 Destruction of the ozone layer by
chlorofluorocarbons (CFCs) 611
21.6 The future 612
21.7 Summary 617
Further reading 617
Web resources 618
22 Vegetation and environmental change 619
22.1 Introduction 619
22.2 Fundamentals of how plants respond to climatic
variations 620
22.2.1 Light620
22.2.2 Water622
22.2.3 Temperature622
22.2.4 Other climatic variables623
22.3 Observational studies: how we know
for sure that vegetation responds to
a changing climate 623
22.3.1 The forest/savanna boundary in southern
Amazonia623
22.3.2 The northern tree line624
22.3.3 Upward march of vegetation
in mountains625
22.3.4 Changes in the timing of flowering626
22.4 Models for prediction 627
22.5 The complex interaction between human
activities and climate change 631
22.5.1 Does atmospheric pollution sometimes
benefit plants?631
22.5.2 How does fire interact with climate
change?632
22.6 Loss of biodiversity 632
22.7 Summary 637
Further reading 637
Web resources 638
23 Remote sensing of environmental
change
639
23.1 Introduction 639
23.2 Image characteristics 640
23.2.1 Types of image640
23.2.2 Image orientation, scale and
resolution640
23.2.3 Characteristics of image content643
23.3 Foundations of remote sensing 643
23.3.1 Electromagnetic radiation643
23.3.2 Electromagnetic spectrum643
23.3.3 Atmospheric and terrestrial
interactions645
23.4 Camera sensors 647
23.4.1 Photogrammetry650
23.5 Electro-optical scanners 651
23.5.1 Multispectral, thermal and hyperspectral
instruments652
23.5.2 Spaceborne instruments652
23.6 Microwave and ranging sensors 656
23.6.1 Microwave sensors656
23.6.2 Sonar659
23.6.3 Lidar659
23.7 Digital image processing 663
23.7.1 Digital images663
23.7.2 Image rectification663
23.7.3 Image enhancement665
23.7.4 Image classification667
Contents
xiii
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xiii

20. 23.8 Summary 672
Further reading 673
Web resources 673
24 Managing environmental change 675
24.1 Introduction 675
24.2 Understanding environmental change 676
24.2.1 Characteristics of change676
24.2.2 Rate of change679
24.2.3 Environmental tolerance680
24.2.4 The ‘duty’ and need to manage
change685
24.2.5 Types of change to be managed685
24.3 Tools for management 687
24.3.1 Hazard assessment687
24.3.2 Impact assessment688
24.3.3 Life costing694
24.4 Implementation 694
24.4.1 Stakeholder involvement695
24.4.2 Project management698
24.5 Summary 703
Further reading 704
Web resources 704
Glossary 706
Bibliography 733
Index 752
Contents
xiv
Supporting resources
Visit www.pearsoned.co.uk/holden to find valuable online resources
Companion Website for students
•Video-clips allow you to see landscapes and processes in action
•Multiple choice questions to test your learning
•Models for practical learning
•Annotated weblinks for every chapter
•Comprehensive bibliography
•An online glossary to explain key terms
•Flashcards to test your understanding of key terms
For instructors
•PowerPoint slides that can be downloaded and used for presentations
•Gallery of selected diagrams and photographs from the book
•Fieldwork exercises
Also: The Companion Website provides the following features:
•Search tool to help locate specific items of content
•E-mail results and profile tools to send results of quizzes to instructors
•Online help and support to assist with website usage and troubleshooting
For more information please contact your local Pearson Education sales representative
or visit www.pearsoned.co.uk/holden
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xiv

21. IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xv

22. GUIDED TOUR
xvi
The book is divided into six parts, each with a
part opener
, describing the main themes and
links between chapters within that part.
Learning Objectivesintroduce topics covered
and help you to f
ocus on what you should have
learned by the end of the chapter.
AIDING YOUR UNDERSTANDING
Figures, diagrams and photosfeature
throughout the te
xt to illustrate key points and
clarify topics discussed.
NAVIGATION AND SETTING THE SCENE
17.8Fluvial-dominated coastal environments
495
distribution through the delta wedge is then a general fining
in the seaward direction and a general coarsening upwards
in the vertical direction (Reading and Collinson, 1996).
Based on the relative magnitude of river, wave and tide
power, Galloway (1975) proposed a classification scheme of
deltas with three end-members (Figure 17.37).
Fluvial-dominated deltas are associated with large catch-
ments, river discharge into protected seas with minimal
nearshore wave energy, and a small tidal prism. The fresh-
water river effluent is generally less dense than the saltwater
in the receiving basin, and the river water flows out on top
of the receiving water. If the outflowing river water is denser
than the water in the receiving basin, for example due to
extremely high suspended sediment concentrations, the
river water will flow out along the seabed. Buoyancy limits
the mixing between river and basin waters, allowing the
river sediment to be transported further into the receiving
basin before settling to the bed. As a result, the morphology
of river-dominated deltas is characterized by pronounced
seaward protrusions, a classic example of which is the so-
called ‘bird foot’ of the Mississippi Delta (Figure 17.38).
Wave-dominated deltas are typically found in open-coast
settings with a steep shoreface gradient, causing the deltaic
coastline to be exposed to energetic waves. The action of
Lo ba te Cuspate
Wave processes Tidal processes
Estuarine
Elongate
Elongate
Fluvial
dominated
Wa v e
dominated
Tide
dominated
Mississippi
Danube
Mahakam
San
Francisco
Copper Fly
Modern
Mississippi
Po
Danube
Yu k o n
Mahakam
Ebro
OrinocoNile
Niger Mekong
Rhône
Ke l a n ta n
Brazos
San Francisco Copper
Yalu
Fly
Colorado
Ganges—Brahmaputra
Kiang—Langat
Fluvial processes
Nile
Figure 17.37Classification of fine-grained deltas
proposed by Galloway (1975). The end-member types
are fluvial-, tide- and wave-dominated. (Source: after
Galloway, 1975)
Figure 17.38The Mississippi Delta is shaped like a ‘bird’s foot’
and is the classic example of a river-dominated delta. The scene
shown in this false-colour image covers an area of 54 km by
57 km and represents the currently active delta front of the
Mississippi known as the Balize.
Learning objectives
After reading this chapter you should be able to:
➤discuss the evidence for anthropogenic global warming
➤understand how the use of fossil fuels has impacted upon
the climate
➤describe how the carbon cycle has been perturbed
➤appreciate how humankind has created environmental
problems and perceive how they may be solved
21.1 Introduction
Environmental change on a global scale first became a
matter of public concern in the 1960s. Before then, the
perceived environmental problem was urban pollution,
which affected human health and the quality of life of many
people. Although urban pollution became acute during the
Industrial Revolution, it was not new. The smeltingof toxic
metals such as copper and lead was a health hazard in
ancient Rome, as revealed by analysis of hair samples from
the preserved corpses of Roman soldiers found in bogs, and
Climate change: an unprecedented
environmental challenge
John Grace
School of GeoSciences, University of Edinburgh
CHAPTER 21
from traces of metal in Greenland ice cores. Coal was used
in London in the thirteenth century. Coal contains not only
carbon but also 1–4% sulphur and traces of heavy metals,
and therefore its combustion releases a multitude of pollu-
tants as well as carbon dioxide (CO
2). With the onset of the
Industrial Revolution in western Europe, around 1780, the
use of coal increased dramatically and cities such as London
became heavily polluted with smog, a mixture of fog and
smoke. Domestic coal burning was a major contributor to
smog, and the industrial regions around Birmingham in
England became known as the Black Country; even non-
industrial Edinburgh was known as Auld Reekie, referring
to the smell of coal burning.
Diseases such as bronchitis and tuberculosis were wide-
spread following the Industrial Revolution, and nearly a
quarter of deaths in Victorian Britain (1837–1901) were
from lung diseases. In one week of December in 1952, 4000
Londoners were killed by a particularly severe episode of
smog. The ensuing public outcry resulted in the Clean Air
Act of 1957, which restricted coal burning and resulted in
the use of cleaner energy sources such as oil, gas and elec-
tricity. Other coal-burning cities of the world such as
Pittsburgh in the United States have a similar history. Prob-
lems were greatly exacerbated by the growth in use of the
Figure PI.1Physical geographers often collect samples from
extreme environments. However, there has to be a justification
for taking such measurements and so one must always start
with a question or hypothesis that data collection in the field,
laboratory or numerical model then tries to answer or test.
(Source: © Arnulf Husmo/Getty Images)
The role of physical geography
Part contents
➤Chapter 1: Approaching physical geography 3
PA RT I
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xvi

23. xvii
14.8Summary
409
following reintroduction of gravel during a process
known as substrate replenishment. The success of the
project relied upon determining the correct bed material
particle size distribution so that the material did not
undergo large-scale removal during the first large flood but
still remained sufficiently mobile so that pools and riffles
would be created. Another concern was that the perme-
ability of the gravels did not result in the complete disap-
pearance of water during low flows; to combat leakage the
gravel was laid down in layers, consolidated and some
finer material added to create less permeable layers. From
these two examples of river restoration the direct and
paramount importance of an understanding of fluvial
geomorphology is evident.
Reflective questions
➤Based on your knowledge of fluvial
geomorphology, do you think you could design a
river to be in equilibrium with a given flood regime
and sediment loading?
➤What are the main problems associated with traditional engineering approaches to river management?
➤Why is morphological diversity in river channels important to the flora and fauna?
14.8 Summary
This chapter has focused on fluvial processes, the linkage
between processes and landforms, and natural and
human-induced channel change. It has also examined the relevance of fluvial geomorphology to the needs of river management in the twenty-first century.
Catchments vary in the amount of water and sediment
they carry. This variation is a function not simply of catch- ment size but also of local topography, land management, geology, soils, vegetation, and so on. Catchments with high drainage densities are likely to have high peak flows and a flashy regime. River channel networks can be described and classified in a number of ways including the stream order systems of Horton and Strahler. The size and shape of river channels can be described in terms of channel cross-section and planform which may vary over short distances. River channel planform ranges from braided and anastomosing to meandering and straight river channels. River cross-sections are not uniform and water and sediment flows through a cross-section vary. At river bends a circulatory pattern of flow (helicoidal flow) is superimposed on the downstream movement of the water.
Water within a channel is subject to gravity and fric-
tional forces. Steep, smooth channels will have a high
average water velocity. A similar channel with a channel
boundary consisting of boulders, and thus high frictional
forces, will have a slower average water velocity, even
though the turbulence of the water may give the impres-
sion of fast-moving water. Mean water velocity in an open
channel can be estimated using the Manning equation
which accounts for channel slope, hydraulic radius and
channel roughness. For a given cross-section the way in
which water velocity, depth and width increase with a rise
in water level is known as hydraulic geometry. Stream
power is a key parameter in determining rates of erosion,
sediment transport and instability. Slight changes in
velocity can significantly affect potential stream power.
For a particle to be entrained from the stream bed or
bank, a threshold has to be passed whereby a critical
velocity or shear stress exceeds the frictional forces that
resist erosion. This is dependent upon channel slope,
particle size and shape, and immersed weight in relation
to the bed shear stress and fluid kinematic viscosity.
However, processes such as imbrication may also play a
role. Deposition and cessation of bed load movement for
an individual particle occur when velocity falls below crit-
ical conditions. Hydraulic sorting occurs under these
conditions. Sediment can be carried as bed load or as
suspended load and bed load transport is almost entirely a
function of flow volume, velocity and turbulence. Particles
roll, slide or saltate along the bed.
Bed morphology can vary depending on bed material
while the nature of a channel’s boundary materials may
➤
Chapter 7Soil and the environment
196
HOW ALUMINIUM
INFLUENCES SOIL ACIDITY
As clay minerals weather and break
down, the aluminium in the octahe-
dral layer is released into the soil
solution, where it either reacts with
water or is adsorbed onto the
exchange sites of negatively
charged clay minerals. Al
3➤
ions are
adsorbed in preference to all the
other major cations. The influence
that aluminium has on soil acidity is
itself dependent on the acidity of the
soil. At pH less than 5, aluminium is
soluble and exists as Al
3➤
. When Al
3➤
enters the soil solution it reacts
with water (it is hydrolysed) to
produce H
➤
ions:
Al
3➤
➤H
2O AlOH
2➤
➤ H
➤
(7.3)
Thus the acidity of the soil
increases (pH falls). In soils with a
pH of between 5 and 6.5, aluminium
also contributes H
➤
ions to the soil
solution but by different mechanisms,
as aluminium can no longer exist as
Al
3➤
ions but is converted to
aluminium hydroxy ions:
Al
3➤
➤OH

AlOH
2➤
(7.4)
AlOH
2➤
➤OH

Al(OH)
2
➤(7.5)
aluminium
hydroxy ions
3
3
3
hydroxy aluminium ions have been
converted to gibbsite ((AlOH)
3), which
is insoluble and cannot be adsorbed
by the negative clay minerals as it has
no charge. The general relationship
between soil pH and the composition
of cations held on the exchange sites
of clay minerals is presented in
Figure 7.22. In a neutral soil the
exchangeable cations that dominate
the cation exchange sites are the
base cations, whereas in an acidic soil
aluminium and hydrogen ions domi-
nate the exchange sites.
These hydroxy aluminium ions act as
exchangeable cations, just like Al
3➤
,
and are adsorbed by the clay
minerals. They are in equilibrium with
hydroxy aluminium ions in the soil
solution, where they produce H
➤
ions
by the following reactions:
AlOH
2➤
➤H
2O Al(OH)
2
➤ ➤ H
➤
(7.6)
Al(OH)
2
➤➤ H
2O Al(OH)
3➤ H
➤
(7.7)
In soils where the pH is above 7,
Ca
2➤
and Mg
2➤
dominate the
exchange sites and most of the
3
3
BOX 7.4
100
75
50
25
0
38 7654
Soil pH
Per cent cation adsorption capacity
Bound H and Al
Exchangeable
H
+
Exchangeable
base-forming cations
(Ca
2+
, Mg
2+
, K
+
, Na
+
)
Al(OH)
n ions
Exchangeable
Al
3+
Figure 7.22Relationship between soil pH and the cations held on the exchange sites of
colloids, including clay minerals. (Source: Brady, N.C. and Weil, R.R., The Nature and
Properties of Soil, 13th Edition. © 2002. Adapted by Permission of Pearson Education,
Inc., Upper Saddle River, NJ)
breakdown, solubility and possible movement from the soil
to surface waters and groundwaters. For example, many
heavy metals become more water soluble under acid condi-
tions and can move down with water through the soil to
aquifers and surface waters (see Chapter 15).
There are 16
essential elementswithout which green
plants cannot grow normally. The availability of these essen-
tial nutrients for plant uptake is greatly influenced by soil
pH (Figure 7.23) as are the number, species and activities of
soil organisms. All 16 essential elements must be present in
the correct proportions as too little or too much of any
element will result in symptoms of nutrient deficiency or
toxicity. On the basis of their concentration in plants they
are divided into
macronutrients(carbon, oxygen, hydrogen,
nitrogen, phosphorus, sulphur, calcium, magnesium, potas-
sium and chloride) and
micronutrients(iron, manganese,
zinc, copper, boron and molybdenum).
Strongly acidic soils (pH 4–5) usually have a low or
reduced supply of the macronutrients, particularly calcium,
magnesium, potassium, nitrogen, phosphorus and sulphur,
Reflective Questions
encourage further thought
about topics under discus
sion
and can be used to consoli-
date learning.
Chapter summariesrecap and reinforce the
key point
s to take away from the chapter. They
also provide a useful revision tool.
Multiple Choice Questions
on the Companion Website give you the chanc
e to check
what you have learned and get instant feedback.
PHYSICAL GEOGRAPHY AND
ENVIRONMENTAL ISSUES IN ACTION
Six categories of boxed features explore and illustrate
topics and conc
epts through real world examples.
Fundamental principlesoffer further explanation of core
concept
s.
Guided tour
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xvii

24. xviii
Chapter 13Catchment hydrology
356
RIVER DISCHARGE
MEASUREMENT
Measuring discharge directly
Several methods can be adopted to
measure river discharge. Two main
methods are illustrated below.
Velocity–area method
This method requires estimation of
the water velocity to be multiplied by
an estimation of the cross-sectional
area of water. The river cross-section
is surveyed and water and bed level
are plotted. Water velocity can be
measured using a variety of instru-
ments (see Herschy, 1999). Figure 13.6
shows a river survey with the water
velocity being measured using an
impeller meter. These are commonly
used and work by counting the
number of revolutions of an impeller
as the water flows past it. A close-up
view of the impeller can be seen in
Figure 1.7 in Chapter 1. It is usual
to place the impeller at three-fifths
of the water depth to give an esti-
mate of mean velocity in the water
column. This is because water
will move at different velocities
at different heights and it is
assumed that three-fifths of the
depth provides the best average.
Measurements of velocity can be
done at several points across the
river. Each separate velocity meas-
urement can then be multiplied by
a separate area value associated
with that reading as indicated in
Figure 13.7. The separate discharge
values for each segment can then
be summed to give the discharge
for the whole cross-section.
Figure 13.6Measuring water velocity using an impeller meter.
A
2
A
3
A
4
A
5
0
–1
–2
–3
–4
2341 5
Channel width (m)
Depth (m)
Q = V
1
× A
1
+ V
2
× A
2
+ V
3
× A
3
+ V
4
× A
4
+ V
5
× A
5
A
1
V
2
V
3
V
4
V
5
V
1
Figure 13.7Velocity–area cross-section plot to calculate discharge.
BOX 13.1➤
6.4Human influences
169
different parts of Singapore. These
stations measure sulphur dioxide,
nitrogen dioxide, ozone, carbon
monoxide and particulate matter
called PM10 (particulate matter of
10 microns or smaller in size). The
SOUTH-EAST ASIAN HAZE
OF 2006
A severe haze occurred from
September to late October 2006
across South-East Asia (Figure 6.26).
This event was caused by uncon-
trolled burning associated with land
clearance in Indonesia. The haze
affected Mayalsia, Singapore and
southern Thailand and may have
reached South Korea. The haze added
to any local sources of pollution and
so was an even greater problem in
industrial and high-density urban
areas. As with many air pollution
events, the local topography played a
role, especially in the highly urbanized
and industrialized Klang Valley of
Malaysia. Air quality improved in late
October after heavy rainfall helped
put out the forest fires.
Singapore has a good air quality
monitoring network and there is a
telemetric network of air monitoring
stations strategically located in
BOX 6.6➤
Table 6.4Pollution Standards Index
PSI value PSI descriptor
0–50 Good
51–100 Moderate
101–200 Unhealthy
201–300 Very unhealthy
Greater than 300 Hazardous
Pontianak
South China Sea
Malaysia
Straits of
Malacca
Banda Aceh
Sumatra
(Indonesia)
Medan
Pekanbaru
Riau
Padang
Jambi
Jambi
Bengrulu
Tan jungkarang–Telukbetung
Palenbang
South Sumatra
Singapore
West Kalimantan
Central Kalimantan
Pa l a n g ka raya
Band jernasin
Java Sea
110°105°100°
0°
-5°
5°
115°
110°105°100° 115°
150 300
Hot spot
Thick smoke haze
Moderate smoke haze
450 km0
Figure 6.26Haze pollution across South-East Asia on 19 October 2006. (Source: National Environment Agency of Singapore)
22.6Loss of biodiversity
633
THE NITROGEN CYCLE
AND ANTHROPOGENIC
PERTURBATIONS
Nitrogen is an important constituent
of proteins and nucleic acids, and so
is essential for life. Nitrogen exists
primarily as an unreactive gas in the
atmosphere as dinitrogen, . It
constitutes 79% of the air we
breathe. Very important reactive
forms of nitrogen also exist as gases
and ions. The gases are ammonia
( ) and the oxides NO, and
, all present in trace concentra-
tions. The main ions, found in soils
and water, are ammonium ,
nitrate and nitrite ions
(see Chapter 7). Two natural p r o cesses
convert nitrogen to reactive forms
that can be taken up by the roots
of plants: lightning and biological
NO
-
2
NO
-
3
NH
+
4
N
2O
NO
2NH
3
N
2
nitrogen fixation (BNF). Very small
amounts of are reacted with
during lightning, to form the gas nitric
oxide, NO, which eventually reaches
the ground as nitrate. BNF is quantita-
tively more important than lightning
as an agent of nitrogen fixation:
bacteria living in the soil fix to
make reactive forms ammonium
and nitrate which can be used by
plants. Some of these nitrogen-fixing
bacteria are free-living, but others
form symbioticrelationships with
plants, especially those of the pea
family Leguminosae. Many members
of this family are used in agricultural
systems as a ‘free’ source of nitrogen
fertilizer (examples are clover,
lucerne, groundnuts, soybeans, alfalfa
and lupins). Such plants have root
nodules containing populations of
the nitrogen-fixing bacteria. As a
NO
-
3
NH
+
4
N
2
O
2N
2
consequence of the free-living
nitrogen-fixers and the symbiotic
nitrogen-fixers, 130– are
made available in the soil solution as
ammonium and nitrate and
can thus be taken up by plants to
make protein and other biochemical
constituents. Herbivorous animals
obtain their protein by consuming
plant material in prodigious quanti-
ties. Dead plants and animals decom-
pose in the soil, and some of the
nitrogen is acted upon by denitrifying
bacteria. Nitrogen is thereby returned
to the atmosphere as or . The
process is thus cyclic (Figure 22.13).
Humans perturb the nitrogen cycle
in fundamental ways. The industrial
fixation of was developed in 1909
by Haber and Bosch, and provides a
supply of nitrogen fertilizer, estimated
to be . This is applied to78
Gt N yr
-1
N
2
N
2ON
2
NO
-
3
NH
+
4
330 Gt N yr
-1
Nitrogen-fixing
bacteria in
root nodules
of legumes
Nitrogen-fixing
soil bacteria
Nitrification
Ammonification
Denitrifying
bacteria
Assimilation
Ammonium (NH
4
+
) Nitrites (NO
2
−
)
Nitrates (NO
3
−
)
Nitrogen in
atmosphere (N
2
)
Plants
Decomposers
(aerobic and anaerobic
bacteria and fungi) Nitrifying
bacteria
Nitrifying
bacteria
Figure 22.13The nitrogen
cycle.
BOX 22.1➤
Techniquesgive detailed
cov
erage of techniques and
tools used within physical
geography.
Case studiesinclude a range
of international e
xamples and
illustrations to add a real world relevance to topics discussed.
Chapter 8The biosphere
226
THE EDEN PROJECT –
BIOGEOGRAPHY AS
LEISURE?
The Eden Project in Cornwall, south-
west England (Figure 8.16), is a
botanic garden focused on education
about the world we live in and the
ways humans use and abuse the
world. Rather than presenting taxo-
nomic collections, the site represents
three of the world’s biomes, with
more planned for the future. The
most famous icon of the project is
the huge covered tropical biome,
capable of showing rainforest trees
at a mature size. This contains repre-
sentations of the flora and land-use
of four regions: Guyana, Malaysia,
Cameroon and Oceanic Islands.
Within this largest ‘biome’, tempera-
ture and humidity are maintained at
tropical levels throughout the year
and plants are now reaching their
full extent (Figure 8.17). Popularity
for this venue is now huge and
growing. A range of educational
activities are focused upon this
biome. There is also a covered warm-
temperate biome showing South
Africa, California and the Mediter-
ranean Basin. The outdoor displays
show the temperate zone, covering
northern Europe but also including
displays that relate to other coun-
tries such as northern United States
and Chile.
The plant collections are designed
to show regional landscapes and
Figure 8.16The huge scale of the Eden Project can be appreciated in this picture. This is just one of the three triple-domed
structures on the site. The walls of the old china-clay quarry can be identified in the background, together with the pre-
industrial land surface.
BOX 8.2➤
Environmental change explores environmental issues that
shape the world around us
.
New directionsintroduce the latest thinking and discoveries.
Guided tour
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xviii

25. xix
4.5Moisture circulation systems
97
Figure 4.12Drought is a major hazard, sensitive to global warming, that disrupts
many aspects of human existence ranging from agricultural production to water
supply and river flow. The area covered by extreme drought is predicted to increase
from 1% now to 30% by the end of the twenty-first century. (Source: Sipa Press/Rex
Fe a t u r e s )
with elements of meteorological, agri-
cultural and hydrological drought.
There are a number of quantitative
definitions of drought based upon
knowledge of precipitation, soil mois-
ture, potential evapotranspirationor
some combination of the above. A
commonly used and widely accepted
meteorological drought index is the
Palmer Drought Severity Index (PDSI).
It originated in the United States and
is obtained from a simplistic model of
the cumulative anomaly of moisture
supply and demand at the land
surface, which requires knowledge of
both precipitation and potential evapo-
transpiration. Model results are
adjusted to allow for the local climate
before the final index is calculated.
Regardless of the simple nature of
PDSI, it was found by Dai et al. (2004)
to be significantly correlated with the
observed soil moisture content within
the upper 1 m of soil during warm
season months. They also found that
PDSI was a good proxy for stream flow.
Using a global data set of PDSI, Dai
et al.(2004) found that very dry
regions over global land areas have
increased from ~12% to 30% since the
1970s, with a large jump in the early
1980s due to an El Niño-induced
precipitation decrease and enhanced
surface warming. IPCC (2007a)
commented that it is likely that
droughts have increased in many
areas since the 1970s, and that it is
more likely than not that there is a
human contribution to this trend.
During the past two to three decades,
there has been a tendency for more
extreme (either very dry or very wet)
conditions over many regions,
including the United States, Europe,
east Asia, southern Africa and the
Sahel.DROUGHT
Droughts rank among the world’s
costliest natural disasters because
they affect a very large number of
people each year (Figure 4.12).
Drought is a recurring phenomenon
that has plagued civilization
throughout history. A drought is
considered to be a period of abnor-
mally dry weather that causes serious
hydrological imbalance in a specific
region. However, the definitions of
‘serious’ and ‘abnormally dry’ depend
on the nature of the local climate and
the impact of the drought on the local
society. A dry spell in a humid climate
may be classified as a drought, while
similar conditions in a semi-arid
climate would be considered a wet
period. This makes it difficult to
produce a definition of drought that
applies in a variety of climates.
The American Meteorological
Society (1997) grouped drought defi-
nitions into four categories: meteoro-
logical or climatological, agricultural,
hydrological and socio-economic. If
atmospheric conditions result in the
absence or reduction of precipitation
over several months or years the
result is a meteorological drought. A
few weeks’ dryness in the surface
layers (vegetation root zone), which
occurs at a critical time during the
growing season, can result in an agri-
cultural drought that severely reduces
crop yields, even though deeper soil
levels may be saturated. The onset
of an agricultural drought may lag
that of a meteorological drought,
depending on the prior moisture
status of the surface soil layers.
Precipitation deficitsover a
prolonged period that affect surface
or subsurface water supply, thus
reducing stream flow, groundwater,
reservoir and lake levels, will result
in a hydrological drought, which will
persist long after a meteorological
drought has ended. Socio-economic
drought associates the supply
and demand of some economic good
BOX 4.3➤
Hazards apply the topics discussed to contemporary
environment
al problems.
Video-clipsallow you to see landscapes and processes in
action.
Web resources
239
plentiful water, species compete for light resources and at
ground level there may be hardly any light penetration.
However, in savanna grasslands and hot deserts, species
are adapted to compete for water resources. Often this
means only being active for short periods when water is
available and developing methods for conserving water,
including nocturnal activity and daytime dormancy.
The temperate biomes vary from deciduous and ever-
green forests to seasonal grasslands with perennial plants
and large grazing herbivores. Rainfall, temperature and
sunlight are seasonal and Mediterranean and temperate
grassland biomes are subject to natural fires to which
plants and animals are adapted (e.g. by burrowing or
rhizomes). The cold biomes of the tundra and taiga are
mainly found in the northern hemisphere and have slow
nutrient cycles, a lack of soil fauna and acidic leaf litter.
Tree and shrub growth can often be stunted and where
water resources are frozen for part of the year, plants may
develop wide fanning root systems to take up as much
water as possible as soon as it thaws. Evergreen species
maximize productivity potential by allowing photosyn-
thesis and growth to take place as soon as spring sunlight
becomes available. Hibernation and burrowing allow
species to cope with long cold winters. The tundra is domi-
nated by sparse vegetation cover and the low productivity
of vegetation means that large areas are required to
support migratory mammals such as reindeer. In highly
stressful environments only mosses and lichens may be
able to survive and the tundra has a very low diversity of
plants.
➤
Further reading
Archibold, O.W. (1995) Ecology of world vegetation.Chapman
and Hall, London.
This has a North American focus and many useful photographs
and diagrams. It also provides an unusually large list of references
that can be followed up.
Bradbury, I.K. (1998) The biosphere. John Wiley & Sons,
Chichester.
This is a standard undergraduate text which is good for the
general principles.
Cox, C.B. and Moore, P.D. (1993) Biogeography. An ecological
and evolutionary approach. Blackwell Scientific, Oxford.
This is an excellent and classic undergraduate text which is of
relevance to this chapter and for Chapters 9 and 10.
Walter, H. (2002) Vegetation of the Earth and ecological systems
of the geo-biosphere, translated by Owen Muise. Springer-Verlag,
Berlin.
This classic book clearly shows the author’s love of his subject
and the results of extensive personal research. Therefore there is a
slightly patchy coverage.
Whittaker, R.H. (1975) Communities and ecosystems.
Macmillan, New York.
This is an American classic text, written by the proponent of
environmental gradients.
Web resources
Atlas of the Biosphere: Mapping the Biosphere
http://www.sage.wisc.edu/atlas/maps.php
There is a series of extremely good maps here showing the global
distribution of factors that characterize and influence the various
biomes of the world such as precipitation and primary
productivity.
Blue Planet Biomes
http://www.blueplanetbiomes.org
A very good site with extensive information on the various plant
and animal species found dominating particular biomes and
general biome characteristics. The site is easy to read and navi-
gate around.
CIESIN: Land-use and Land-cover Change: 3.2 The Causes and
Processes of Deforestation
http://sedac.ciesin.columbia.edu/tg/guide_frame.jsp?rd=LU&ds=1
Further reading and web resourcesoffer
sourc
es of additional information for those who
wish to explore a topic further.
Annotated weblinksprovide guidance and ideas about where to find
useful further online r
esources and information.
GOING FURTHER
Guided tour
IPGE_FM.QXD 3/25/08 10:56 AM Page xix

26. Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents

27. Utóbb, mint emlitém már, Egressi Nagy László királyi ügyész
kezéből kivették az ügyet s Havas Imre királyi ügyészre bizták. Ez a
budapesti törvényszék királyi ügyésze volt. Országszerte tudták,
hogy a zsidók iránt nagy ellenszenvet táplál s abból nem csinál titkot.
Rideg és szigoru felfogás vezette mindenben. De a mellett erős
jogérzet s nagy kötelességtudás élt benne. S alig tette be lábát
Nyiregyházára s alig ismerkedett meg ott az emberekkel és
viszonyokkal: a sok erőszak és törvénytelenség láttán lelke elborult.
Rögtön erélyesen fogott a dolgok rendezéséhez. A vizsgálóbirónak
meg nem engedte a börtönökben való szabad kalandozást.
Fegyelemre szoktatta a börtönőröket. Karanczait is rendre tanitotta s
egy pillanatig se engedte meg a tisza-lökihez hasonló nappali s
éjszakai kirándulásokat. Meghallgatta a panaszokat s orvosolta a
jogtalan sérelmeket.
Fogel is jelentkezett nála panaszra. Meghallgatta őt is. Az
agyongyötört sáfár elmondta az eszlári és tiszalöki kinzásokat.
Megkérdezte ezekre nézve Karanczait is, a ki előtte őszintén
bevallotta az eszlári és tiszalöki vallatások minden részletét: – a
disznóólat, a tyukólat, a vizzel itatást, meztelenre vetkőztetést,
bántalmazást s mindent.
V.
(Grósz Márton vallatása. – Klein Ignáczot gyötrik, sanyargatják. – Solymosi
Eszter ruhájának kérdése. – A községi biró Buchtánét akarja a vádba
keverni. – Grószberg Leóné. – Cseres Andrásné jelleme. – Hamis tanu. –
Tanuságtételének részletei.)
– – A tiszalöki titokra tartozik Grósz Márton és Klein Ignácz
vallatása is. Elég részletesen adta elő a nyilt törvényszéki tárgyaláson
szomoru kalandját mind a kettő. A tárgyalás tizenharmadik napján,
julius 5-én került rájuk a sor.

28. Az előző 1882-ik év julius 17-én, hétfőn, a vizsgálóbiró minden
felnőtt zsidó férfit berendelt Eszláron a községházához. Ott volt
akkor már Smilovics. Az volt a feladat, hogy Smilovics megmutassa,
hogy a zsidók közt ki az a Grósz és ki az a Klein, a ki az ő hamis
vallomása szerint Tisza-Szent-Mártonban a holttestet hurczolta. A
vizsgálóbiró valóságos szinjátékot rögtönzött, hogy a felismerést
biztositsa.
Ha Smilovics igazán beszél, erre semmi szükség. Hiszen akkor jól
ismerte Grószt is, Kleint is s nem kellett a felismerés végett őket
vagy harmincz zsidóval összekeverni és Smilovics elé ugy állitani. Az
igazság azonban az, hogy Grósz és Klein sohase volt Szent-
Mártonban és sohase szállitott holttestet s mind a kettő tökéletesen
igazolta junius 9-től 12-ig való otthonlétét, vagyis a jogtudósok
ugynevezett alibijét.
Szentül meg vagyok győződve, hogy Smilovicsra
holttestszállitókként ugy akarták Grószt és Kleint rátukmálni, hogy
Smilovics még maga se vegye észre, miként történik a dolog.
Smilovics azt mondja, egészen véletlen dolog, hogy ő épen
Grószra és Kleinra utalt. Ép ugy utalhatott volna másra is. Valakire
kellett utalnia. A kényszerités alatt s mások kinzatásának láttára
saját apjára is rávallott volna.
Grósz nem hitte, hogy véletlen az egész. Ő vakmerő nyiltsággal
beszélte el a törvényszék előtt, hogy ő rá és Kleinra Ónody Géza
eszlári birtokos és országgyülési képviselő különösen haragudott.
Ónody Géza az időben különös mozgékonyságot fejtett ki a zsidók
elleni gyülölség szításában, a vérvád vizsgálata alatt rendszerint ott
volt a vizsgálóbiró társaságában, julius 17-én is jelen volt a
községházánál, mikor a zsidókat oda csőditették, tehát ő szentül
hiszi, hogy valamely módon Ónody Géza haragja volt az az ok, a
mely Smilovics figyelmét ő ellene és Klein ellen irányitotta.
Van-e, vagy nincs igaza ebben Grósznak: nem lett kideritve. Se
Ónodyt, se a vizsgálóbirót e tárgyban nem hallgatta ki az

29. itélőbiróság. Grósz állitása puszta állitás maradt. Smilovics maga is,
mint emlitettem, véletlennek mondja Grósz és Klein kijelölését.
Tény azonban, hogy Grószt és Kleint külön állitották s a többi
zsidóktól elkülönitették. Smilovics bent volt a községházban s annak
ablakján nézett ki. Grósznak és Kleinnak azt parancsolták, hogy
külön állva nézzenek az ablak felé, még pedig nyitott szemmel a
nyári napba nézzenek. Mind a kettő panaszkodik, hogy ez a
kényszeritett napbanézés több perczen át kinos dolog volt. Smilovics
akkor mondta, ime, ez a Grósz s ez a Klein szállitotta fakó szekéren
Tisza-Szent-Mártonhoz a holttestet.
Este kilencz óra után nagy szélben és porban Grószt és Kleint
elhajtották Tisza-Lökre. A pandurok lova előtt kellett gyalog járniok s
éjjeli tizenegy óra tájban értek oda. Grószt a tyukólba zárták
éjszakára, Kleint a lóistállóba.
Grósz élénk szinekkel adja elő, minő kinos és utálatos állapot
ötven-hatvan tyukkal együtt férgekkel teljes tisztátlan tyukólba
tölteni az éjszakát.
Másnap kedden, julius 18-án kezdődött az igazi faggatás.
Grószt se fogházőr, se pandur, se csendbiztos nem nyaggatta.
Csak a vizsgálóbiró beszélt vele. Részint fenyegette, részint édes
kecsegtetésekkel biztatta, hogy vegye magára a holttest szállitását.
Grósz különben is makacs és indulatos természetü ember volt,
haraggal és kereken utasitott el magától minden gyanut és ráfogást.
Smilovicsot mikor ez szemébe mondta a vádat, kegyetlenül
összegazemberezte. A vizsgálóbiró nem is sokat bajlódott vele ez
után. Még e napon visszakisértette Eszlárra s ott valami sötét helyre,
pinczébe vagy hova elzáratta. Julius 19-ét és 20-át a sötét oduban
kellett töltenie éjjel nappal.
Kleinnal másként bántak. Hozzá több reményt kötöttek. Hogy tőle
kierőszakolják Smilovics hamis vallomásának megerősitését, ahhoz
jobban biztak.

30. A vizsgálóbiró nagyon csalódott. Klein bátor, önérzetes, okos
férfiunak bizonyult.
Az első szembesités történetét csaknem szóról-szóra igy adja elő
julius 17-ről:
Grósz után rákerült a sor. A mint a községház szobájába behivták
s ott a vizsgálóbiró közölte vele Smilovics vádját, ő azt mindjárt
szemtelen hazugságnak jelentette. A vizsgálóbiró haragosan rivallt
rá.
– Hát maga, jó madár, igy mer beszélni?
S parasztos módon, kemény káromlással szidta. Klein nem ijedt
meg.
– Ejha, – ugymond, – még azt se hittem volna ám, hogy
vizsgálóbirótól ily szavakat lehessen hallani!
– Még azt meri mondani? Hiszen itt van a vallomás arról, mit
cselekedett. Az a vád terheli, hogy ilyen meg ilyen lóval és szekérrel
holttestet szállitott Tisza-Szent-Mártonba s ott átadta azt
Smilovicsnak.
Klein egészen jóhiszemben azt feleli:
– Méltóztassék csak annak a falunak a nevét még egyszer
elmondani, hogy el ne felejtsem. Szeretnék ráemlékezni: voltam-e
valaha abban a faluban.
A vizsgálóbiró gunyolódásnak vette e szavakat.
– Mindjárt pofon vágom!
Klein odatartotta az arczát.
– Méltóztassék!
Ez már gúny volt. De ez ugy meglepte a vizsgálóbirót, hogy
fenyegetését be nem váltotta. E helyett tovább folytatta a faggatást:

31. – De azt elismeri, hogy ott járt Tisza-Szent-Mártonban?
– Nem én. Soha hirét se hallottam ennek a falunak.
– Majd szemébe mondja Smilovics, a kinek ott átadta a
holttestet.
– Azt szeretném én már látni!
Erre Smilovicsot behivták s ez a vizsgálóbiró szavaira csakugyan
szemébe mondta Kleinnak a tetemszállitási mesét. Kleinnak feltünt,
hogy Smilovics, a mig nek szemébe beszélt, egy perczig se tudott
nyugodtan maradni a szobában, hanem izgatottan fel és alá járkált s
félve huzódozva ejtette ki száján a hamis beszédet.
– Mert ő is kénytelen sorsban volt!
Igy jellemezte Klein a szembesitési jelenetet.
Ez még Tisza-Eszláron történt.
Az éjszakát s julius 18-ának délelőttjét Tisza-Lökön a lóistállóban
töltötte. Csak délután négy órakor ment be hozzá Karanczai s vezette
őt a gyümölcsös kertben levő pandurlakásba vagy üvegházba, a hol
több vádlott társát már annyira gyötörték. Ott a vizsgálóbiró várt rá.
– Klein, én jót akarok magával, – szólt a vizsgálóbiró – miért okoz
magának bajt? Ismerje be szépen a holttest szállitását, nem lesz
ebből semmi baja. Előbb-utóbb ugyis kénytelen lesz bevallani.
– Ha kényszerit – ugymond Klein, – akkor kénytelen leszek
bevallani, mert kinozni nem engedem magam, de igazság szerint én
a szállitásról semmit sem tudok.
A vizsgálóbiró Karanczaival visszavezettette a lóistállóba s
Karanczai ráparancsolt, hogy le ne feküdjék, el ne aludjék.
Este kilencz órakor megint jött hozzá Karanczai s elvitte egy
szobába, melynek két ablaka függönynyel volt bevonva – gyertya
égett az asztalon.

32. A szobába Vay György csendbiztos lépett be s igy szólt hozzá:
– Te vagy az a jó madár?
– Én vagyok.
– Hát elismered-e, hogy a holttestet te szállitottad?
– Nem ismerem el.
– Hát engem ismersz-e?
– Nem.
– Dehogy nem, csak nézz rám jól.
Klein némi daczczal felelt:
– Látom tetőtől-talpig, még sem ismerem.
A csendbiztos nagyot káromkodott s kardját kirántotta. Klein
megijedt.
– Inkább egyszerre vegye el az életemet, semmint kinozzon. Ha
kényszerit, magamra veszem a holttest szállitását.
A csendbiztos dühbe jött. Klein állát fölütötte s parancsolta
Karanczainak, hozzon be egy kupa vizet. Közben kegyetlenül
káromolta a zsidót.
Karanczai behozta a vizet s elővett egy sörös kancsó alaku literes
poharat s Kleinnak egymásután három pohár vizet meg kellett innia.
– Beszélj zsidó!
– Semmit se tudok mondani.
Tovább töltötték beléje a vizet s e közben elkezdték előtte
beszélni a tetemszállitó mese részleteit. Valami Bezdéd nevü falut is
emlitettek, hogy ő és Grósz ezt is utba ejtették, mikor Tisza Szent-
Mártonba vitték a holttestet.

33. Klein fülelt a beszédre, a mennyire tudott, de közbe rosszul lett.
Tántorgott, lábain alig tudott állani, egyszer a csendbiztos arczul is
ütötte, de a mikor már el akart esni, Karanczai megfogta, egy hosszu
karos ládához vezette, s arra leültette. A csendbiztos ekkor pálinkát
adott neki s ez némileg enyhitette rosszullétét.
Azonban a mesét csak tovább folytatták. Községeket soroltak föl
egymásután, hogy Klein és Grósz hol jártak, merre jártak.
Elmondták, milyen volt a kocsi, milyenek a lovak s miféle holttest.
Utóbb Klein kinjában azt mondta:
– Tudok már mindent, el tudom mondani az egészet.
Ebben a perczben, alig ejtette ki száján a szavakat, ott termett a
vizsgálóbiró. Klein ugy adja elő, hogy a vizsgálóbiró ott állott az ajtó
mellett. Róka Sándor pandur, a ki az egész eseménynél jelen volt,
ugy adja elő, hogy a vizsgálóbiró az ajtón kivül hallgatódzott mintegy
félóráig. Ennyi ideig tartott ugyanis az itatás, ijesztgetés és
mesélgetés. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy Klein megtanulhassa,
emlékezetébe véshesse a mese részleteit.
Kétségtelenül igy történt a többi vádlott beoktatása is. S
Matejnél, Herskónál, Smilovicsnál egyelőre sikerült is, de
Csepkanicsnál, Fogelnél, Grósznál, Kleinnál nem sikerült. Test a
kinzásnak, lélek a faggatásnak ezeknél ellent tudott állani.
Kleinnál azonban csak hajszálon mult a dolog.
Ő egy pillanatban, mint láttuk, már elhatározta, hogy a mesét
magára veszi. Akkor volt ez, a mikor a vizsgálóbiró a szobába
betoppant.
De Klein, a mint őt papirosával s irótollával meglátta, megint
magához tért.
– Én istenem, – ugymond, – nagy szerencsétlenség lesz ebből,
nagy bajt szerzek magamnak. Ártatlan vagyok én, miként valljak én
magamra efféle dolgot?

34. Kezeit tördelte. Tusakodott lelkében. Könyörögve fordult a
vizsgálóbiróhoz.
– Tekintetes biró ur, ne kényszeritsen olyasmire, a mit én el nem
ismerhetek.
A vizsgálóbiró türelmetlen volt már. Éjjeli tizenegy óra körül járt
az idő. Rárivallt Kleinra.
– Hát te kutya zsidó, még most se akarod elismerni?
Klein félt a gyötréstől, azt hitte, tovább nyaggatják. Elhatározta,
hogy vall.
A vizsgálóbiró elővette papirosát s elkezdett irni. Följegyezte Klein
vallomását.
Klein szóról-szóra elmondta mindazt, a mi a csendbiztos és a
fogházőr mesélgetéséből a fejében maradt. Grósz neve azonban
sehogy se jutott eszébe. Csak annyi motoszkált fejében, hogy neki
egy eszlári zsidóval együtt kellett a holttestet szállitani s mikor a
vizsgálóbiró azt kérdezte, kivel kocsikázott hát együtt? – igy felelt:
– Lichtman Jakabbal.
– Kinek a lovain?
– Az ő lovain.
S folytatta tovább a mesét szakványban. Ha már benne volt, ő se
akart ostobábbnak látszani, mint a többi mesemondó. De azért
mégis össze-visszakuszálta Herskó és Smilovics egész tudományát.
Elmondta, hogy éjnek éjszakáján értek valahová a Tisza partján.
Talán ott lehetett Tisza-Szent Márton. Lichtman azt mondta: itt
álljunk meg, fogja ki a lovakat, s adjon nekik enni. Ő ezt
megcselekedte. Lichtman a sötétben elment valahová, őt pedig
elnyomta az álom, lefeküdt s elaludt. Egyszer csak érzi, hogy valaki
megtaszitja a lábát. Fölébred, fölnéz, Lichtmant látja, a ki visszajött s

35. őt fölébresztette. Fölkelt, fölszerszámozott, kocsijával megfordult s
hazatért Tisza-Eszlárra.
A vizsgálóbiró kérdezte.
– Hát miért jártak ott?
Erről a kérdésről jutott eszébe a mesének az a része, mely a
holttetemről szól.
– Ugy éreztem, valami holttest volt a kocsiban.
A vizsgálóbiró méregbe jött. Látta, hogy a zsidó összehadar
mindent, átabotába beszél s szavaira nem lehet adni semmit.
Mérgében a zsidót mellbe lökte.
Klein a lökésre leesett ülőhelyéről s eszméletét elvesztette. Se
látott, se hallott ezentul. Két kupa viz már gyomrában volt,
megzavart gyomoridegei pillanatilag már az agyát megtámadták.
Karanczai s egy hajdu megfogta, ketten kivitték s az istállóban az
alomra lökték.
A vizsgálóbiró jegyzetei nem kerültek az ügy iratai közé. Julius
18-ról nincs jegyzőkönyv, mely Klein vallomásáról szólna.
Ez természetes.
Klein elfeledte a mesebeli Grószt s e helyett Lichtman Jakabot
szőtte-fonta beszédébe. Ámde a vizsgálóbiró ekkor már igen jól
tudta, hogy ez az a Lichtman Jakab, a ki minden napjáról s
napjainak minden órájáról jegyzőkönyvet vezet, mindenhova
tanukkal jár s minden tanuját föl is jegyzi. Lichtman tehát oly
fényesen tudta igazolni alibijét, mint a déli napfény. Akkor pedig
dugába dül Herskóék és Smilovicsék minden ostoba meséje.
De még más jelentős ok is volt.
Smilovics Klein társa gyanánt nem Lichtmanra, hanem Grószra
lett beoktatva s azért a julius 17-iki tisza-eszlári szembesitésnél
Grószt és nem Lichtmant jelölte ki tetemszállitónak. Ezt most már

36. valahogy vissza kellene csinálni, Smilovics fejéből Grószt ki kellene
venni, s helyébe Lichtmant rátukmálni.
Csakhogy Smilovics is eszes és ravasz ember. Hátha egykor mégis
magába tér s az egész kihallgatási cselszövényt majdan elárulja a
védőnek s a törvényszéknek? Mi lesz akkor?
Mindezt meggondolta a vizsgálóbiró s azért jónak látta a Klein
vallomásáról szóló jegyzeteket összetépni és megsemmisiteni s
azokról a vizsgálat további folyamában mélyen hallgatni. Kihallgatta
ő még Kleint julius 28-án, szeptember 2-án és 17-én is,
szembesitette is Smilovicscsal akárhányszor, de többé neki a tiszalöki
vallomást elő nem hozta. Ám azontul Klein is megmaradt szilárdul az
igazság mellett s a mesének egyetlen részletét se vállalta magára,
sőt alibijét teljesen igazolta.
A vizsgálóbiró hát kudarczot vallott tetemusztatási meséjével.
Herskóból ugyan kierőszakolta, hogy ő átvette a holttestet
Smilovicstól, s e vallomást elfogadta s magára vette Smilovics is,
Matej is, de odáig már a vizsgálóbiró nem tudott eljutni, hogy hát
Smilovics hol vette, kitől kapta a holttestet?
Fógeltól nem kapta, mert ez minden gyanu alól kitisztázta magát.
Grósztól és Kleintól se kapta, mert ezek is tökéletesen igazolták
magukat. De ha magukra vállalták volna is a tetemszállitást, még
akkor se ért volna vallomásuk semmit, ha a holttest honnan való
származása ki nem derült volna. Erre pedig a vizsgálóbiró még csak
nem is gondolt.
Honnan került tehát elő a mesebeli holttest?
Égből eredt? Földből támadt? Madár hozta? Szélvész sodorta?
Mit ér a titkos tanács furfangja, a vizsgálóbiró ügyeskedése s a
csendbiztos durvasága, vallató vize, hüvelykszoritó gyüszüje s
férgekkel teljes tyukóla, de mit ér Matej, Herskó, Smilovics minden
beismerése is, ha a főkérdésre nincs felelet?

37. A vizsgálóbiró azonban nem törődött a főkérdéssel; tovább
botorkált a maga tévelygő utain. Föltette magában, hogy a mesét
kiegésziti azzal: miként került az eltünt lánykának, Eszternek ruhája
az idegen tetemre.
Herskó ugyanis azt beszélte julius 6-iki hamis vallomásában, hogy
Smilovics már Tárkánynál junius 11-én figyelmeztette őt, hogy a
mikor majd tutajával s a holttesttel Eszlár alá ér, ott egy barna arczu
asszony vár rá, a ki 30–35 éves életkoru lehet, egy csomó ruha lesz
nála, azt majd átadja s ebbe a holttestet fel kell öltöztetni. Igy is
történt. Déltájban haladtak el Eszlár alatt a tutajok. Herskó látta a
parton azt az asszonyt, a mint a folyamon nézegetett fel és alá.
Ruhacsomag a kezében. Herskóék csak délután 2–3 óra tájban
kötöttek ki Eszláron alul, de a folyamnak nem keleti oldalán, a hogy
Eszlár fekszik, hanem nyugati oldalán, a tiszaladányi parton. Ide
csolnakon ment át az asszony. Herskó elébe ment s átvette a ruhát.
Az asszony e szavakkal adta át: »Itt vannak ezek a ruhák, Jankel
küldötte neked arra a holttestre.« Az asszony zsidó nyelven mondta
e szavakat.
Igy mesélt Herskó.
Nincs határa annak a bárgyuságnak, a melylyel a titkos tanács
ezt kigondolta.
Miért és miként került volna Solymosi Eszter ruhája Máramaros
vármegyébe Jankel kezébe? Micsoda ok birhatta volna erre a
zsidókat? Ha pedig mégis Jankel kezébe került: miért nem adta volna
ő át a ruhát Herskónak ott és akkor, a hol és a mikor a holttestet
átadta? Olyan buták csak nem lehettek a zsidók, hogy titkos
műveletük esetleges fölfedeztetését kétszeresen megkönnyitsék.
Egyszer a holttest ide-oda hurczolásával, azután meg a ruházat ide-
oda csempészésével. S azután e fajta titkos munkát minél kevesebb
emberrel szokás végezni. Miért kellett volna a ruhaátadás rejtélyébe
egy eszlári zsidó asszonyt s egy eszlári vagy ladányi révészt vagy
halászt is beavatni? Hiszen más a zsidó asszonyt a mondott helyen a
Tisza nyugati partjára át nem szállithatta fényes nappal.

38. De még ez mind semmi.
Ha a zsidók emésztették el a lánykát: ennek ruhája
természetesen az ő kezükbe jutott. De hát miért őrizték volna ezt a
ruhát hónapokon át? Tegyük fel, hogy a gyilkosság után ápril 1-én
vagy 2-án mindjárt el nem ásták vagy el nem égették. Tegyük fel,
ámbár, ha a holttestet nyom nélkül el tudták tüntetni: kétségtelenül
eltüntették volna a ruhát is.
Azonban május óta már folyt ellenük a vizsgálat. Hetek óta már
nagy csomó zsidó nyavalygott Nyiregyháza börtöneiben. Ha előbb
nem is, már akkor csak meg kellett semmisiteniök a ruhát, a
gyilkosságnak esetleg kétségtelen tárgyi jelenségét. A
közpéldabeszéd szerint Isten gyakran elveszi a gonosztevő eszét. Ám
a mikor tizen-huszan vannak a gonosztevők s őket nem is érik
tetten, nem üzik sebten: akkor van idejük észretérni. A vérvád
babonájában nincs bent a megölt szüz ruhájának ereklyeként
őrizése. Hiszen ha a május 19-én megindult vizsgálat után
valamelyik eszlári zsidónál az eltünt lányka ruhájából csak egy
tenyérnyit találtak volna is: nincs az a hatalom, a mely amaz
izgalmas korszakban a legiszonyubb vádtól meg tudta volna őket
menteni. Miért őrizgették volna tehát a ruházat darabjait?
Ezen ugyan nem akadtak fönn azok, a kik a mesét kikoholták.
Tudták, hogy a tömegnek indulatok által elvakitott része nem lát
igazán s mindent elhisz, a mi a zsidók ellen irányul.
A vizsgálóbiró tehát annyira, a mennyire ki akarta egésziteni a
mesét s megakarta mutatni, hol rejtőzött időközben az eltünt lányka
ruhája.
Az eszlári mindentudó biró Farkas Gábor készen állott a
segitségre. Irásban, hivatalosan jelentette, hogy az eltünt lányka
ruháját Buchta Szigfridné, született Nováki Amália eszlári lakos adta
át Herskó Dávidnak.
E nő bábaasszony, ágostai vallásu, 50 éves, feddhetlen előéletü.
Hogy a községi biró mi alapon gyanusitotta, hogy a ruha mikor,

39. miként s ki által került volna valamikor a kezébe: ezt föl nem
deritették, komolyan nem is kutatták.
Már kora és alakja se vág össze Herskó 30–35 év körüli barna
asszonyával. Szemébe is állitották Herskónak és Matejnek, de ezek
csak a fejüket csóválták, mikor meglátták. Ő maga indulatosan
utasitotta el magától ezt a vádat.
A vizsgálóbiró nem tehetett mást: zsidó asszonyt kellett keresnie
a ruha átadására.
Herskó Dávid és Csepkanics György julius 8-án a helyszinén
megmutatták a Tisza partján azt a pontot, a hol a tutajok valósággal
kikötöttek. Ez a pont a Tisza nyugati partján, a ladányi oldalán van.
Ettől három-négyszáz méternyire van egy halásznak, Viskei
Andrásnak halászgunyhója, a hol csónakja is ki szokott kötve lenni. A
mese szerint a ruhaátadó asszony a kikötött tutajok irányában
csónakon ment át az eszlári partról a ladányi oldalra s minthogy ide
legközelebb Viskei csónakja van, tehát valószinüség szerint az ő
csónakján kellett átmennie.
Herskó nem vallott Viskeire. Azt mondja, az esti szürkületben
nem láthatta jól, hogy a ruhavivő asszonynyal ki vezeti a csónakot.
Viskei András 58 éves, kis tokaji lakos egész határozottan vallja,
hogy se ő, se fia, se azon a helyen, se másutt sohase szállitott át
asszonyt az egyik partról a másikra.
Más halászt vagy révészt kellett keresni, a kinek csónakja van. Ez
Hegedüs Benjámin eszlári lakos, révész, 41 éves koru kálvinista.
Sehogyse emlékezik, hogy a szeklenczei tutajosok kikötésének
napján, junius 16-án vagy 17-ikén vitt volna át valakit a Tiszán. De
arra igenis emlékezik, hogy az utóbbi hetekben, junius és julius
havában három zsidó asszonyt több izben vitt át a ladányi oldalra. Ez
a három asszony Junger Adolfné, Veiszstein Lázárné és Fájerlicht
Mártonné volt. Mind a három eszlári.
Tisza-Ladány falu épen szemben fekszik Tisza-Eszlárral a nyugoti
parton. Egy holt Tisza partján fekszik, a mostani parttól másfél

40. kilométernyire. Laknak zsidók Ladányban is. A ladányi zsidók is az
eszlári zsinagógát szokták használni. Az eszláriak, különösen a zsidók
gyakran át szoktak járni a szomszéd faluba. A szomszédolás
különösen zsidó szokás. Mindenki egészen természetesnek találta,
hogy Benjámin révész gazda akárhányszor vitt át a Tiszán zsidó
asszonyt.
De az a három asszony a vizsgálóbiró faggatására kereken és
határozottan elutasitott magától minden gyanusitást. Egyébként is
tiszta multu mind a három, semmi jelenség ellenük föl nem merült.
Hát hiszen ez se nagy baj. Ruhaátadó asszonynak mindenesetre
kell lenni, mert e nélkül a mese csonka maradna. A mily uton-módon
Matej berántotta Herskót, Herskó Smilovicsot, Smilovics Fógelt: azon
uton-módon asszonyt is lehet keriteni. Csak a hivatalos szertartás
szinéről nem szabad megfelejtkezni.
Julius 19-én vagy tiz asszonyt odarendel a vizsgálóbiró a
községházához. Nyolcz zsidót, egy németet s egy ágostait, – ez volt
Buchtáné. Szembeállitja velök Herskót s ezt felszólitja: válaszszon az
asszonyok közül, kire van gyanuja, ki adta át neki a ruhát?
Csodálatos szerencséje volt a vizsgálóbirónak. Van Eszláron vagy
ötven zsidó asszony; ő csak nyolczat választ ki szembesitésre s ime,
már e nyolcz közt megtalálja Herskó a magáét. Rámutatott Herskó
Grószberg Leónéra: imhol az asszony, ugy véli, ez adta át a ruhát, –
bizonyosan nem tudja, nem is mondhatja.
Az asszony 40 éves, születési neve Klein Katalin, van férje és
családja, előélete minden folt nélkül való, erkölcsi bizonyitványa jó.
De nem vallott vele szerencsét a titkos tanács.
Az asszony nyelves és bátor, mint a nőstény oroszlán. Nem ijed
meg senkitől. Ur, pandur, apátur nem kerekedik föléje. Minden
keresztvizet leszed arról, a ki szemtől-szembe ellent mer neki
mondani, mikor neki van igazsága. Kereken tagad mindent. Csuffá

41. teszi az egész mesét. A nyöszörgő Herskót ugy leszólja, hogy alig
látszik ki a föld porából. Nem bir vele senki.
De egy tanu mégis akadt, a ki szembe szállt vele keményen és
bátran. E tanu volt Cseres Andrásné.
Érdekes jelenség ez a tanu s még érdekesebb az a körülmény,
hogy mikor és miként lett tanu? Ha ez a tanu nincs: kevesebb
alkalmam lett volna bepillantani abba a sötétségbe, melynek leple
alatt komoly kisérletek folytak a zsidók ellen tanukat szerezni s azok
elméjét kiegésziteni.
A tanu Cseres Andrásné, születési neve Bodnár Mária, tisza-löki
születésü, eszlári lakos. Vagyona nincs. Ő is, férje is napszámos
munkás. Harmincz éves életkoru, kálvinista vallásu. Különös
sajátsága, hogy a falusi zsidó nyelvet teljesen érti és jól beszéli. Ez a
zsidó nyelv nem más, a hogy már emlitettem, mint a közönséges
német nyelv az északi magyarországi zsidók különös hangoztatásával
beszélve. A magyar vidékek népe ezt a nyelvet csak zsidóktól hallja s
azért csak zsidó nyelvnek tartja. Nem is tudja, hogy az német nyelv.
Ha igazi német, vagy keresztyén beszél előtte e nyelven, arról is azt
mondja: zsidóul beszél.
Cseres Andrásné megtanulta ezt a nyelvet. Valami másfél
esztendeig volt mint szegény zsöllérlány szolgálatban egy tisza-löki
metsző zsidónál, ott tanulta meg. Nagy ritkaság ez. Éles figyelő
képességre mutat. Nagyon kevés efféle példa van a magyar nép
kebelében. Ez egynél többet én nem tudok. Az eszlári nép tudott
Cseres Andrásnénak e tulajdonságáról. Bámultak is, de nevették is
érte. Legények, lányok gyakran incselkedtek vele e miatt s gyakran
kérték ünnepnapok délutánján, hogy beszéljen zsidóul. Mondja el a
Miatyánkot, vagy a hiszekegyet, vagy adja elő, hogyan beszél a zsidó
asszony luddal, malaczczal, kotlós-tyukkal zsidóul. Ha jó kedve volt,
engedett a kérésnek. Nagy mulatság lett ebből. Egyébként is tudta
utánozni a falusi zsidókat. Ha ezek élénken beszélgetnek vagy
vitatkoznak egymással: nemcsak nyelvük mozog, hanem szemük,
szemöldökük, fejük, mind a két kezük, mind a két válluk, még a

42. derekuk is. Hol előre, hol hátra hajolnak. Azonkivül hangjuk hol száll,
hol emelkedik s hangsulyozásuk is eltér a magyar beszéd
hangsulyozásától. Kivált ha napközben vagy este imádkoznak. Nem
közönséges halk mormolás imádságuk, mint a keresztyéneknél,
hanem hasonlit az énekléshez s azonfelül használnak orrhangot és
torokhangot is, mint az arabok és héberek. A magyar paraszt füle
sajátságosnak, idegennek, feltünőnek találja ezt s mezei ember
szokása szerint nevetni tud rajta. Cseres Andrásné tökéletesen tudta
utánozni a zsidókat.
1882-ik évi áprilistől kezdve tizenöt hónap telt már el, a mióta
Solymosi Eszter eltünése miatt szakadatlanul folyt a vizsgálat Tisza-
Eszláron a zsidók ellen. A vérvád babonájáról ezer alakban és
módosulásban beszéltek az emberek. Időnkint alig volt más tárgya a
közbeszédnek. De Cseres Andrásné nem keveredett különösen a
társalgásba. Nem haragudott a zsidókra. Ellenszenv se volt benne a
zsidók irányában. Ismerte is, meg is szokta őket jól, sokáig szolgált
zsidóknál, jó helye volt is náluk. De nem is tudott semmit a
vérvádról. Legalább soha senki előtt el nem árulta, hogy tud valamit.
1883-ik év junius 23-án már javában folyt a nagy per nyiregyházi
tárgyalása, a mikor éppen szombatnap reggelén előáll Cseres
Andrásné, elmegy Farkas Gábor községbiróhoz s bejelenti, hogy ő
nagy dolgokat tud s most már csak elmondja, hogy a zsidók
hatalmától megmentse a keresztyénséget. Vegyék az ő szavát
fontolóra.
Nosza biró, jegyző: tollra, papirosra, irjátok csak iziben, a mit ez
a tudós menyecske komolyan beszél!
Irták.
Két nagy és fontos körülményről tett tanubizonyságot. Az egyik
az: miként, hova és mikor temették el a zsidók a megölt keresztyén
szüz holttestét.
Április 1-én történt, Eszter eltünésének napján. Férje, Cseres
András, alkonyattájban hazajött Tokajból a szőlőmunkából,

43. megvacsoráltak, lefeküdtek. Aludtak is már egy sort, a mikor ő nagy
zugásra felébredt. Házuk szemben van Grószberg Leóék házával. Az
utcza csak öt ölnyi széles. Kinéz az ablakon, hát Grószbergék háza
előtt és udvarán nagy csomó zsidó seregel. Jönnek-mennek az
udvaron is és különösen a kertben. Idegenek és eszláriak vegyesen.
– Hány zsidó volt ott?
– Nem egy, kettő, három; se nem tizenhárom; több volt az még
huszonháromnál is. A jó Isten számlálta meg őket.
Csaknem versben beszélt a jó asszony a törvényszék előtt.
Megütközött a zsidók e nagy gyülekezetén. Leszállt az ágyról, az
ablak alatt volt egy láda, arra térdelt s ugy nézte a zsidókat. Nem
ismerte őket. Csak Szüszman Jakabot ismerte fel. A holdvilág szépen
sütött. Egy csuf idegen zsidó is volt köztük. Borzas, szőrös, bozontos
sapka a fején, térdig harisnya a lábán, hosszu kaftán a testén, mint
a papok reverendája.
Megismerte Grószberget is, a mint tipegett, jajgatott s a kezeit
tördelte.
– Istenem, mit tettünk, mit cselekedtünk?
Odament hozzá a bozontos sapkáju idegen zsidó s a vállára
veregetett.
– Ne félj semmit, nem lesz belőle semmi baj!
Grószberg akkor bement a szobába, de nyomban megint kiment
a kertbe. Egy kiáltás hangzott:
– Hozd a villát, kapát és ásót!
Ki kiáltotta ezt: nem tudja. De vitték a szerszámokat s a kertben
ástak velük. A kapa le is esett a nyeléről, mert tágan állt rajta s ott a
kertben ütötték nyelére ujból.

44. Valami fél óráig nézegette őket az ablakon át s odaszólt a
férjének:
– Kelj fel csak, nézz körül, mit csinálnak a zsidók!
A férj azonban nem kelt fel, tovább aludt. Csak annyit mondott az
asszonynak:
– Hagyj nekem békét, én alhatnám. Ha dolgod van velük, eredj
magad!
Azonban ő se ment. Megunta a látványt, visszament ágyába s
aludt nyugodtan reggelig.
Ime, ez az egyik tanuság.
Se reggel, se azután soha el nem mondta a zsidók ez éjjeli
sereglését se férjének, se másnak, se a szomszédoknak, se
Grószbergéknek. Ezt maga is beismeri, de férje, Cseres András is
hüségesen bevallja a törvényszék szine előtt.
De hát hihető ez az éjjeli jelenet?
Még a vérvád őrjöngő hirdetői se hittek el belőle egyetlen szót
se. Mulattak a menyecske eleven képzelődésén s vakmerő
nyilatkozatán. De azért a sajtó komolyan használta fel.
Valami csakugyan történt azon az éjszakán Grószbergéknél.
Emlékezünk ugyanis, hogy Solymosi Eszter eltünésének napján,
este néhány zsidó összejött a zsinagóga pitvarában valami italmérési
viszálykodást kiegyenliteni. Ott volt Grószberg is, Szüszman is.
Szüszmannak volt egy beteg gyermeke. Volt Weiszstein Lázárnak
is. Szüszman megkérte Grószberget, hogy hajnalban vigye el
kocsiján kis betegjét Nagy-Kállóba Józsa András megyei főorvoshoz,
a ki nagy tudományáról és szerencsés gyógyitásáról hires volt több
vármegyében. El is vitte. Kora hajnalban indult el vele a Weiszsteinék
kis betegjével.

45. Ebben az ügyben tanácskozott Grószberg a másik hét zsidóval.
Ezek el is kisérték hazáig. Ezeket csakugyan láthatta Cseres
Andrásné. De ásóról, kapáról, bozontos fejü idegen zsidóról,
Grószberg jajgatásáról szó se lehetett. Mindezt a szájas menyecske
tizenöt hónap mulva gondolta ki. S bizonyára a titkos tanács
valamelyik tagja is segitett neki ezt kigondolni.
S mindezt azért, hogy a vérvád annál jobban megerősödjék a
szüzölő zsidók ellen.
A másik tanuság talán még érdekesebb. Ezt igy adja elő Cseres
Andrásné:
Ama pénteki napon, a mely a csonkafűzesi holttest felbukkanását
közvetlenül megelőzte, ő átment Grószbergékhez, a kik boltosok,
hogy egy darab szappant vegyen hitelben. Éppen akkor jött haza
valahonnan Grószberg Leó s azt mondta tőle pár lépésnyi
távolságból feleségének:
– Eredj Jakabhoz, vedd át tőle a ruhát, vidd el a nagyfalui
fűzeshez s ott add át.
Az asszony durczásan azt felelte:
– Én nem megyek, eredj a fekete fenében te magad.
Grószberg erre odament a feleségéhez, szeliden megfogta s
nyájasan igy szólt hozzá:
– Eredj csak. Előbb menj, öltözzél fel.
Ezt azért mondta, mert az asszony egy tehénganéjba lépett s e
miatt papucsa piszkos lett. Cseres Andrásné e beszédet hallva, nem
is kért szappant, hanem a zsidó asszonynak segitett öltözni s
papucsát ő törülgette meg. Az asszony azután elment. Cseresné nem
látta, hogy ruhát vitt volna valami csomagban magával.
Egész nap nem látta Grószbergéket. Napnyugta felé megint
átment hozzájuk szappanért. Éppen akkor jött haza az asszony. Oly

46. későn, hogy mindjárt sábesz lett, a mi azt jelenti, hogy nemsokára
feljött a csillag.
A férj azzal fogadta a feleségét:
– Hol voltál ily sokáig? Azt hittem, már a Tiszába fuladtál!
– Nem tudtam a nagyfalui fűzesnél a ruhát átadni, le kellett
mennem a löki fűzeshez.
– Megmondtad-e, hogy felöltöztessék a holttestet? És hogy
miként kössék kezére a föstékes kendőt?
– Megmondtam!
E beszélgetést hallotta Cseres Andrásné. Igy adja elő legalább.
Ez volt a vallomás tartalma.
A községbiró rögtön futott Cseres Andrásnéval a szolgabiróhoz, a
ki már jó előre értesitve, ott volt éppen Tisza-Eszláron. A szolgabiró
jegyzőkönyvet vett fel s azt gyorsfutár által beküldte Nyiregyházára
az alispánhoz, az alispán pedig még ugyane napon déltájban
értesitette a törvényszéki elnököt s áttette hozzá az iratokat.
Már junius 19-ike óta folytattuk naponként a nagy per nyilvános
tárgyalását. E napon is ülés volt reggeli nyolcz órától délutáni két
vagy három óráig.
Az elnöknek a törvények szerint az lett volna kötelessége, hogy e
közbejött esetről nyilt ülésen értesitse a törvényszéket, a
vádhatóságot, a védőket s a vádlottakat. Nem ezt tette. Hanem azt
tette, hogy nyomban felhivta Bary aljegyzőt, mint vizsgálóbirót,
menjen Tisza-Eszlárra s hallgassa ki Cseres Andrásnét. Bary aljegyző
pedig nyomban végzést hozott, elrendelte saját uri személyének
Eszlárra utazását, s erről irásban értesitette még a törvényszék nyilt
ülésén a közvádló királyi főügyészi helyettest. Hogy ez is utazzék
vele, ha akar, Eszlárra. Ha nem akar, azzal se törődik.
Ilyen gyorsaságot nem ismert eddig Európa.

47. Tisza-Eszlár és Nyiregyháza között se vasut, se táviró, se
távbeszélő, a távolság pedig 20–22 kilométernyi a használt utakon s
Eszlárhoz Tisza-Lök is vagy 7–8 kilométernyi út.
Cseresné jelentkezik a községi birónál reggeli 8 órakor.
Elbeszélgetnek, ha nagyon sietnek is, legalább egy óra folyásáig. Ha
a szolgabirót lóhalálában értesitik is, s az sebten Eszlárra jön is:
eltelik másfél óra. A jegyzőkönyv felvétele legalább egy órai munka s
ez alatt a jelentést is meg kell irni s levélboritékba tenni az
alispánhoz. Délelőtt tizenegyre jár az idő, mikor a lovas legény a
levéllel elindul Nyiregyházára. Odaér déli 12 órára, az alispán már
bizonyosan várja. A levelet átveszi, feltöri, elolvassa, iktatóba küldi, a
törvényszéki elnökhöz szóló átiratot megfogalmazza, leiratja s a
kiadóhivatal különös gyorsaságával elküldi. A törvényszéki elnök
tárgyaláson van. Mindegy. A küldeményt beviszik hozzá, elolvassa,
elnöki iktatójába bevezetteti, s az utasitást megfogalmazza, leiratja s
aláirja a vizsgálóbiróhoz. A vizsgálóbiró is elolvas mindent s végzést
hoz, azt leiratja és egy példányban a végzést már délután egy s két
óra közt a közvádlónak kezébe juttatja, a ki szintén a tárgyaláson
van elfoglalva.
No hát ez a munka nem rendes munka. Ha császárt gyilkolnak
meg, vagy ha Szent Péter temploma gyulad ki: még akkor se
fejtenek ki ekkora gyorsaságot az aluszékony, vagy fejükvesztett
hatóságok. Szentül meg voltunk győződve, hogy az egész Cseresné-
féle dolgot Farkas Gábor községbiró jó gondosan már az előző
napokban elcsinálta, s rendbehozta s junius 23-án csak a külső
alakot adták meg neki.
Az asszony nyelves, bátor és fontoskodó. Ha ő az 1882. évi április
1-e és 2-ika közti éjszakán látta volna az összesereglett idegen
zsidókat, a hogy képzelete szerint Solymosi Eszter holttestét
Grószbergék kertjében elásták: vajjon várt volna-e ennek
elmondásával 15 hónapig? El lehet-e azt gondolni, hogy erről se
férjének, se másnak, se a hatóságnak soha egyetlen szót se mondott
volna?
É

48. És azután Grószberg és felesége jól tudták, hogy Cseres
Andrásné tökéletesen érti és beszéli a falusi zsidók nyelvét. Velük
rendszerint zsidóul beszélt, ha a boltba valamiért betért, vagy mosni,
kapálni náluk napszámban volt. Vajjon elképzelhető-e, hogy előtte és
jelenlétében beszélgettek volna junius 16-án arról, hogy a zsidó
asszony vigye el a tutajosok számára Solymosi Eszter ruháját, hogy
abba az idegen holttestet felöltöztessék?
Cseres Andrásné azt beszéli a biróság előtt, hogy a nép gyakran
zúgott Tisza-Eszláron a zsidók ellen. Ez igaz lehet. De legjobban
zugott 1882. évi május és junius hónapokban. És épen akkor beszélt
volna előtte a két zsidó nyiltan a legnagyobb és legveszélyesebb
titokról: Eszter ruhájáról.
Bolondság!
Ha van hamis tanu a világon: Cseres Andrásné hamis tanu. S
hamis tanuságának tartalmát is durva parasztos furfanggal gondolták
ki.
Hiszen csak parányi birói ész mellett is Grószbergék kertjét meg
kellett volna vizsgálni, vajjon hát ott porladnak-e az eltünt lányka
csontjai? S azután tovább kellett volna nyomozni, vajjon ki az a
Jakab, a kinél Eszter ruhái vannak? Ha pedig csakugyan ott voltak
valamelyik Jakabnál: hát miért nem szállithatta az a Jakab azt a
ruhát Herskóhoz és Matejhoz s miért kellett volna ebbe
Grószbergéket is és Cseres Andrásnét is beavatni?
A titkos tanács gyanut akart a tömegben a zsidók ellen
támasztani s a gyanut meggyökereztetni s terjeszteni akarta oly
módon, melylyel a tömeg agyához legkönnyebben oda lehet
férkőzni. Erre szolgált a ruhaátadás ötlete is.
Ám Herskó minden ijedtsége és gyávasága daczára se merte
Grószbergnét egyenesen és határozottan gyanusitani. Csak annyit
mondott, hogy némileg ő hasonlit ahhoz a nőhöz, a ki a ruhát a
Tiszán át a ladányi partra vitte. E rávallás semmivé tételére elég volt
a különben is bátor Grószbergnének határozott, kemény tagadása s

49. megdöbbentő szembeállása. Nem birt ő vele még Cseres Andrásné
se.
Valami más terhelő jelenséget is kellett tehát Herskó ingadozó
nyilatkozatán Gószbergné ellen keresni. Ez a más jelenség Cseres
Andrásné tanusága lett volna, ha beválik.
Grószbergnét gondosan kikérdeztük: mi birhatta Cseres
Andrásnét a terhelő vallomásra?
Azt felelte, hogy Cseresnével mint szomszédok mindig jó
viszonyban voltak, de 1883-ban ő márcziusi csirkéket költött és
nevelt, de csirkéit Cseres Andrásné disznaja mind fölfalta. E miatt ő a
községi biró előtt megperelte, kinek szavára akként egyeztek ki,
hogy Cseres Andrásné a kárt napszámmal leszolgálja. De nem
tartotta meg az egyezséget s e miatt is viszálykodtak s később
mindennapos lett köztük a viszály a miatt is, hogy Cseresné malaczai
az ő burgonyáját a földből kiturták. Igy lett haragosa Cseresné.
S vajjon ő biró elé merte volna-e idéztetni Cseresnét merte volna-
e holmi csirke és burgonya miatt biróilag zaklatni, ha Cseresné ily
borzasztó titkokat tudott volna ő róla? Inkább tyukkal, kalácscsal,
pénzzel, jó szóval tartja éveken át, semmint okot és alkalmat adjon
Cseresnének a nagy titok elárulására.
Ez az ok a leghevesebb zsidó-gyülölőt is lefegyverezte. Az
emberek lelkiállapota is a természet törvényeinek tárgyias
nyilatkozása. E törvényeket pedig agyonfeleselni nem lehet, a mikor
ilyen világosak.
Különös gondot forditottunk arra is, miként és mikor határozta el
magát Cseres Andrásné erre a vallomásra? Miként tudja érthetővé
tenni késlekedését s több mint egy éven át való hallgatását? A hamis
tanu, ha eszes, nagyon vigyáz ugyan minden szavára, de nyilvánvaló
volt, hogy a menyecske bőbeszédü, nagyon szeret fecsegni, bizton
reméltük, hogy nyujt valami felvilágositást.
Nyujtott is.

50. Azt mondta: folyt már néhány napon át Nyiregyházán a nagy per
tárgyalása, mikor Tisza-Eszláron az a hir terjedt el, hogy a perben a
zsidók nyernek, a keresztyének pedig vesztenek. Ez ösztönözte arra,
hogy tanuskodjék. Azt gondolta, pokolra jut különben a lelke.
Azt kérdeztem:
– Mit ért az alatt, hogy a keresztyén veszit, a zsidó pedig nyer?
Szójátékkal felelt:
– Azt értem, hogy a keresztyénség veszitette el Esztert, pedig a
zsidók vesztették el s most mégis a keresztyéneket nyomják.
– Honnan tudja, hogy a zsidók vesztették el őt?
– Csak a zsidóknak kellett elveszteni. Hallottam én ezt.
A magyar népnyelv a birói kivégzés helyét vesztőhelynek nevezi.
Ez a szó: elveszteni, – két jelentésü. Ha valakinek rossz üzletben
kárba megy a pénze, vagy valakinek meghal a felesége vagy fia, igy
mondják: elvesztette pénzét, elvesztette feleségét, elvesztette fiát. –
Ez a szó egyik jelentése. Ez értelemben mondja Cseres Andrásné,
hogy a keresztyénség elvesztette Solymosi Esztert.
De elveszteni azt is jelenti: valakit életétől szándékosan
megfosztani. Méreggel, fegyverrel, éheztetéssel, kinzással vagy
egyéb tudatos erőszakkal kioltani az életet. Elvesztés az is, a mikor
birói itélet alapján valakit akasztófán vagy nyaktilón kivégeznek. Igy
értette Cseres Andrásné, mikor azt mondta, hogy a zsidóknak kellett
elveszteni Solymosi Esztert.
Nem hittem ugyan, hogy csupán a babonás hit birta rá Cseres
Andrásnét a hamis tanuskodásra, hiszen a nyilvános tárgyalás
folyamán a titkos tanács tetemes számu hasonló tanut állitott a
biróság elé, valamennyit pedig nem vezette a babonás hit, de azért
beszédéből mégis kitünt, hogy a vérvád babonája mélyen
gyökeredzik a lelkében.

51. A lelkekben ma is dolgozik még a babona. Nem annyira, mint a
boszorkányhivés elmult korszakában, de azért a felfogásra,
gondolkozásra, képzelődésre, sőt még a tanuskodásra is van hatása.
Kivált ha vallási vagy felekezeti indulattal tud szövetkezni.
Cseres Andrásné érzései s ösztönei közé befurakodott a vallási és
felekezeti indulat is. Bizonyitja ezt az a kijelentése, hogy őt a
tanuságtételre a zsidók győzelmétől s a keresztyének bukásától való
félelem birta. Eszes asszony volt. Könnyü szerrel rá nem tudták venni
a tanuskodásra. Ha a tanuskodás könnyen állt volna nála: nem várt
volna azzal tizennégy hónapnál tovább. Csakis azzal birták rá, hogy ő
mentheti meg a keresztyénséget.
Az ő tanuskodása egyébiránt a tisza-löki titkok közé szorosan
véve nem tartozik. Csak azért ismertettem itt, mert az ő beszéde
Grószberg Leóné tanuskodásával függ össze, – az pedig csakugyan a
tisza-löki titkok egyike, a hogy’ Grószberg Leónét a mesebeli áltetem
felöltöztetésébe belekeverték.
VI.
(A foglyok éjjeli behajtása Nyiregyházára. – Vajjon valósággal
megtörténtek-e a gyötrő, sanyargató vallatások? – Matej, Csepkanics és
Herskó panasza a kinzatások miatt. – Matej csodálatos visszaesése. –
Bünös tagadása. – Mit ér az eskü?)
Ezzel a tisza-löki titkos vallatások története véget is ért.
E vallatások kisebb-nagyobb megszakitással julius 5-étől 21-ig
tartottak. Kisebb részük Tisza-Eszláron, nagyobb részük Tisza-Lökön.
Csepkanics szilárdul ellentállt minden kinzásnak. Nem vallott.
Hasonló szilárdságot tanusitott Fógel, Grósz, Klein és Grószberg
Leóné. Grószberg Leónét különben nem is gyötörték, Tisza-Lökre se
vitték.

52. Vallott azonban Matej, Herskó és Smilovics. Az ő vallomásuk
valószinüvé tette a holttestusztatás szövevényes meséjét.
Vallomásuk részleteit nyomban szétkürtölte a sajtó. Országszerte,
világszerte mindenki elhitte a mesét. Maguk a zsidók is hitték. Még
maga Smilovics is szentül hitte időnként, pedig ő már jól tudta, hogy
a mesének az a része, mely tőle ered, csakugyan valótlan. Szentül
hitték a titkos tanács tagjai is, noha ők is jól tudták, hogy Matej,
Herskó és Smilovics vallomása minő kinzások, gyötörtetések és
megfélemlitések szüleménye.
Csepkanics, Grósz, Klein, Fógel és Grószbergné vallomásait
gondosan titokban tartották. Ezeket nem közölték a hirlapokkal. A
nagyközönségnek nem akartak módot nyujtani arra, hogy a mesét
megbirálhassa s annak valósága vagy valótlansága fölött komoly
megfontolással dönthessen.
Julius 21-én este inditották utnak Tisza-Eszlárról az összes
foglyokat Nyiregyháza felé, hogy őket a börtönben elhelyezzék.
A foglyok vonulása szomoru látvány volt. A vizsgálóbiró és a
királyi alügyész nem is akarták, hogy a közönség ezt megláthassa.
Elhatározták, hogy éjjel történjék a vonulás.
Sokan voltak. Egy irnok, Karanczai és Cséplő János fogházőr,
Róka Sándor pandur ló nélkül, két pandur lóháton: ezekből állott a
kiséret. Smilovics, Herskó, Csepkanics, Fógel, Grósz, Klein: ezek
voltak a foglyok.
Nem egy módon bántak a foglyokkal. Herskó iránt elnéző volt a
titkos tanács, mert ő vallott. Smilovics Jankel különös kedvenczczé
vált, mert ő nagy ügyességgel vallott. Kapott is pálinkát, szivart,
dohányt eleget. S jó szót is, dicséretet, elismerést.
Ehhez képest rendelkezett a vizsgálóbiró és a királyi alügyész.
Szereztek egy talyigát és egy szekeret. A talyiga kétüléses, a
szekér négyüléses.

53. A szekérbe ült a vizsgálóbiró irnoka, a kocsis, Cséplő és Karanczai
fogházőr és Herskó. Kényelmesen mentek.
A talyigába ült Róka Sándor pandur és Smilovics Jankel. Smilovics
jól evett-ivott s az uton kedvére dohányzott. A többi fogolynak
gyalog kellett mennie a két, lovon ülő pandur előtt. E két pandur
Juhász János és Kazimir József volt.
Ámde Grósz és Klein helybeli családos ember s mindegyiknek
lova, talyigája volt. Miért kell nekik éjszaka és gyalogszerrel menniök
a két lovon ülő pandur előtt? Egyik se elitélt, egyik se rab. Mind a
kettő bizton tudja, hogy ártatlan.
Kérték, hogy engedje meg a vizsgálóbiróság, hadd töltsék
nyugodtan az éjszakát, hadd alhassák ki magukat, a tisza-löki kinzás
nagyon elgyötörte őket, az éjszaka ugyis nyugalomra való s nekik
joguk van az alváshoz.
Megtagadták.
Grósz Márton indulatos ember. A törvénysértő határozat daczra
ingerli. Most már nem kéri, hanem törvényesen joga szerint követeli,
hogy mind ő, mind Klein saját lovukon, talyigájukon mehessenek
Nyiregyházára. Ő nem bűnös, nem elitélt.
Durván utasitották el e követelését. Előre, gyalog, a ló orra előtt.
Grósz erősebb ember volt, mint a többi. Csepkanics öreg. Klein
gyönge. Fógel beteg. Mind a három kegyetlenül megnyaggatva.
Napok óta nem ettek, nem ittak, nem aludtak rendesen. Az
éjszakákat disznóólban, tyukólban, pinczében, vagy vallatás közt
töltötték. Fógel állni is alig tudott lábain.
Nyiregyházáig vagy 24 kilométer az út. Egészséges, erős
embernek is gyalogszerrel öt-hat óráig tartó nappali út. Miként végzi
ezt éjjel az az elcsigázott sereg?
Mindegy, csak előre!

54. Esti 9 óra után, már a teljes alkonyatban indultak. A pusztákon, a
dülő utakon át, éjfél felé értek ki a tokaj-nyiregyházi állami útra, a
varju-laposi csárda körül. Fógel saját erejével nem tudott menni.
Annak megengedték, hogy a szekér saroglyáiba kapaszkodjék
kezeivel, a szekér majd elvonszolja.
A királytelki tanyák körül meg kellett pihenni. A foglyok félórára
lefekhettek a meztelen földre a csillagos ég árnyékában.
Ámde világossal nem volt szabad Nyiregyházára bemenni. A
város közönsége meglátta volna a szánalmas csoportot. Sietni
kellett, hogy hajnal előtt ott legyenek.
– Előre!
Könnyü ez annak, a kinek van jártányi ereje. De mit csináljon a
szerencsétlen Fógel?
Grósz Márton káromkodott, mint a jégeső. Beleveszett Karanczai
fogházőrbe, a ki legjobban erőltette a kegyetlen utazást. Fógel
Amsel egy szót se szólt, csak nyögött. Nagy beteg volt.
Föltápászkodni még föltudott a parancsszóra, de menni már nem
volt képes, feje lenyaklott.
– Mit csináljanak vele?
Ott nem hagyhatják. A parancs az, hogy gyalog kell neki mennie.
De hát lófarkára kössék vagy kezét a lőcshöz hurkolják?
Szerencsére van szive a pandurnak is. Róka Sándor megkönyörült
a nyomorulton. A vörös Smilovicsot lelökte maga mellől a talyigáról s
helyébe odaültette Fógelt. Igy aztán mire világosodni kezdett:
szerencsésen beértek Nyiregyházára s eljutottak a börtön fenekére.
Fógel nagy beteg lett, sokáig nyomta az ágyat.
Grósz Mártont felelősségre vonták házsártosságáért, melyet
utközben követett el. Hogy’ merészelte Karanczai fogházőrt

55. összeszidni? Kapott büntetésként tizennégy napi sötét odut és
magánosat.
– Majd megbolondultam. Tizennégy napig se eget, se földet, se
embert nem láttam.
Igy panaszolta el sorsát 1883-ik évi julius 5-én a törvényszék
nyilvános ülésén.
*
Most már az a kérdés tolul elénk, vajjon igaz volt-e mindez?
Vajjon nem tulzás és elfogultság vezette-e a tollat, mely a tisza-löki
titkok történetét leirta?
Magyarország elvégre is mivelt ország. A magyar nemzet
szabadságért és igazságért s a haladás nagy vivmányaiért tenger
vért ontott századok óta. Népe mivelt, értelmes, szelid és munkás.
Alkotmánya különösen becses és gazdag s törvényei olyanok, mint a
mivelt nagy nemzetek törvényei. Biróságai jók, birái tanult és mivelt
férfiak. Hősei, költői, tudósai, törvény alkotói jelentőséggel birnak az
emberiség egyetemes fejlődésében.
Vajjon megtörténhettek-e a tisza-löki dolgok? Vajjon el lehet-e
hinni, hogy ott tyukólba, disznóólba s pinczébe zárták el az
embereket s vizitatással gyötörték, meztelenre vetkőztetéssel
rémitgették s hüvelykszoritó gyürüvel kinozták és vallatták a
gyanuba vett tanukat és vádlottakat? Vajjon a rég multnak sirjából
föltámadhatott-e egy pillanatra a középkor a maga sötét babonáival,
erőszakos tisztviselőivel, kinzó vallatásával és ostoba boszorkány-
pöreivel?
Nincs nemzet, a mely biztos lenne arról, hogy egy szempillantásig
különös izgatottság nem vesz rajta erőt s agya a józan gondolatot s
az itélet tisztaságát rövid időre el nem veszti. A lelkeknek ma is
vannak még sötét rejtekeik. Vallási tulbuzgóság, vérvád, faji és
felekezeti gyülölet ma is lappang még ama rejtekekben. Jöhet idő, a
mikor ezek egyike, vagy másika kipattan, lángra gyul, erőre kap s

56. muló napokig elárasztja a társadalmat s urrá lesz az elmék és szivek
fölött.
Ilyen idő volt a vérvád szaka Magyarországon. Ez ugyan semmit
se ment ki, de sokat megmagyaráz. De azért mégis meg kell
vizsgálnunk, ha röviden is, a tisza-löki titkok valóságának
bizonyitékait.
Mindazok, a kik Tisza-Lökön szenvedtek, panaszukkal a
törvényszék nyilt ülésén előállottak. Herskó, Smilovics, Fógel, Klein
és Grósz részletesen elmondották a vallatás minden részletét. S
panaszukat különösen Bary József aljegyző, Egressi Nagy László
királyi alügyész s főleg Vay György csendbiztos ellen irányozták, de
terhelték Karanczai József fogházőrt is.
Bary Józsefet és Egressi Nagy Lászlót a törvényszék nyilt
ülésében e vádakra nem hallgatták ki. A védők ugyan több
alkalommal jól indokolt előterjesztést tettek kihallgatásuk iránt, de a
törvényszék ezt nem rendelte el. A vizsgálóbiró és az alügyész a
panaszokról s a védők előterjesztéseiről részint közvetlenül, részint a
sajtó utján nyomban értesültek, de azért se a törvényszék előtt, se a
sajtóban a dologról nem nyilatkoztak.
Hallgattak.
Ez a hallgatás gyanús volt. Eleve is azt a gyanút ébresztette
bennünk, hogy eljárásukat, a mikor már lehult róla a lepel, maguk se
tartották okosnak és törvényesnek. Ha nem ekként lett volna:
könnyü szerrel találnak arra módot, hogy az itélőbiróság előtt
irásban vagy szóval nyilatkozzanak.
Igaz, hogy joguk volt hallgatni.
Köztisztviselő, biró, vizsgálatvezető királyi ügyész nem köteles a
vádlottakkal és tanukkal feleselni. Nyilatkozni csak birói felhivásra
vagy csak fegyelmi hatósága előtt tartozik. A hallgatást tehát külső
okból kárhoztatni nem lehet.
De hallgatásuk mégis jellemző.

57. Ha a vádlottak panaszában nem lett volna igazság, ha az a
panasz léha és alaptalan mentegetődzés lett volna: a vizsgálóbiró és
a királyi alügyész a panasz alaptalanságát könnyedén be tudta volna
bizonyitani. S ez ujabb és pedig sulyos jelenség lett volna a zsidók
ellen. S ama két birósági egyén oly nagy buzgalommal törekedett
kezdettől fogva a zsidókat megterhelni s buzgalmában annyi
ridegséget, s mondhatni gyülöletet is tanusitott ellenük szakadatlan,
hogy bizonyára egyik se hallgatja el, egyik se hagyja czáfolatlanul a
kinzási panasz alaptalanságát.
Hiszen előre lehetett látni, mi lesz hallgatásuk jogi következése.
Smilovics és Herskó vallomása nélkül halomra dül az egész
holttestusztatás és áltetem-csempészet. Ha pedig ez halomra dül s
ha e szerint kétségtelenné válik, hogy a csonka-fűzesi holttestet nem
a tutajosok csempészték: akkor az is nyomban kétségtelenné válik,
hogy az a holttest Solymosi Eszter holtteste; minthogy pedig nyaka
nincs elvágva, vére nincs kiontva, tehát a vérvád is menten szomoru
és utálatos koholmánynyá alakul át.
Ezt meggátolni Bary Józsefnek és Egressi Nagy Lászlónak
önmaguk iránt is erkölcsi kötelességük lett volna. Az ő vizsgálati
eljárásuk fujta föl a vérvádat. De ha Smilovics és Herskó
ellenmondás nélkül bebizonyithatják, hogy vallomásuk a tisza-löki
kinzások eredménye: akkor a két férfiu számára teljes erkölcsi
mentséget találni nem lehet. Jogi és birói mentségük csonkitatlan
lehet, de erkölcsi mentségük nincs. Hihették ugyan, hitték is a
vérvádat s ez a vizsgálat törvényes alakiságaiért menti őket, de a
tisza-löki vallatásokért még ez se menti.
Mégis némák maradtak a panaszokra. Ez a némaságuk bizonyitja,
hogy volt igazság a panaszokban.
Van e panaszoknak külön történetük is, melyre már föntebb
távolról rámutattam s melyet most részletesebben kell ismertetnem.
Csepkanics Györgyöt és tutajos társait csakhamar szabadlábra
helyezték s ők hazamentek Szeklenczére. Közülök hárman nyomban

58. fölkerekedtek, elmentek a községi biróhoz s ott elmondták
sérelmüket. Csepkanics György, Matej Ignácz és Herskó Dávid voltak
a panaszkodók.
Augusztus 22-én vett föl jegyzőkönyvet panaszukról a községi
jegyző a birónak s egy hites előljárónak jelenlétében. Elmondták
szomoru esetüket, tutaj-utjuk megszakitását, tutajuknak Szolnokon
lett föltartóztatását, valamint azt is, miként kisérték őket két hónap
előtt Nyiregyházára.
Elmondták, hogy először Nyiregyházán hallgatták ki őket s ott
mind a hárman egyezőleg az igazat vallották. Onnan pandurok
kivitték őket Tisza-Lökre s ott a csendbiztos veréssel kényszeritette
ujabb s egészen más vallomásra mindnyájukat. Megkötözték s bottal
és korbácscsal addig verték őket, mig csak be nem vallották azt, a
mit a csendbiztos rájuk tukmált. A mi abból állott, hogy Smilovics
Jankel azzal az utasitással adott át nekik egy holttetemet, hogy azt
bizonyos helyre, Tisza-Eszláron alul fekvőre tutajozzák el.
Elmondták végül, hogy Matej és Herskó kijelentették, hogy ily
körülmények közt apjukra is rávallanának s valósággal meg is tették
a kényszerü vallomást. Csepkanics azonban minden kinzás daczára,
megmaradt nyiregyházi első vallomása mellett.
Ebből állott panaszuk.
A jegyzőkönyvet a községi jegyző beküldte a huszti járás
főszolgabirájához, ez meg augusztus 26-án a máramarosi-szigeti
királyi ügyészhez tette át. Ennek javaslata értelmében a máramaros-
szigeti királyi törvényszék az iratokat a nyiregyházi királyi
törvényszékhez küldötte, ki a további teendőkre nézve a mellette
levő királyi ügyésztől kért javaslatot.
Ekkor már nem Egressi Nagy László alügyész vezette itt az ügyet,
hanem az egyenes és szigoru gondolkozásu Havass Imre budapesti
királyi ügyész, ki a legszigorubb és lehető gyors vizsgálat teljesitését
javasolta.

59. Ezután az iratok visszakerültek a máramaros-szigeti királyi
törvényszékhez, melynek vizsgálóbirája Csepkánicsot és társait
szeptember 26-án hallgatta ki. A csiga lassuságával ment tehát előre
a panaszos ügy.
Valahogy azonban mégis csak ment.
Csepkanics György ekkorra meggondolta a dolgot. Elállott
panaszától. Kijelentette, hogy ellene se Nyiregyházán, se Tisza-
Lökön semmi kényszert nem alkalmaztak s ő az első panasz
jegyzőkönyvet csak a szeklenczei biró és jegyző biztatására
olvasatlanul irta alá.
Matej Ignácz változatlanul fentartotta kinzás miatti panaszát. Sőt
ujabb részleteket is beszélt el. Őt két hajdu s egy lovas pandur
kisérte Tisza-Lökre. Ott a csendbiztos először rárivallt, azután
botjával fejbe vágta s egyuttal megfenyegette, hogy szétszaggatja
őt, ha úgy nem beszél, a mint kivánják. Ezután késznek nyilatkozott
úgy beszélni. Akkor bejött a szobába a vizsgálóbiró s fölvette uj
vallomásáról a jegyzőkönyvet. E vallomását a törvényszéki
hitelesitéskor azért hagyta helyben, mert a vizsgálóbiró ott is jelen
volt.
Herskó Dávid szintén fentartja a kinzás miatt panaszát.
Határozottan emlékszik, hogy öklével a csendbiztos fejbeütötte,
azután botjával végighuzott rajta s botjával oldalba is döfte, majd
másfél liter meleg vizet is itatott vele. Tanui a pandurok és
fogházőrök, – más tanui nincsenek. Orvosi látleletet sérelmeiről azért
nem szerzett, mert a fogházban nem lehetett. Mikor vallomásának
törvényszéki hitelesitésére került a sor: előzőleg a vizsgálóbiró
magához hivatta s azt mondta neki, hogy ha tisza-löki vallomását a
törvényszék előtt helybenhagyja, akkor nyomban visszaadja
szabadságát. Ő ezért hagyta helyben, de azért is, mert a
hitelesitésnél jelen volt a vizsgálóbiró is.
A máramaros-szigeti fogházorvos, Szilágyi orvostudor ez
alkalommal megvizsgálta mind a három panaszost, de

60. sértésnyomokat egyiken se talált. Több mint két hónap után nem is
találhatott.
Mindez nagyon egyszerünek látszik.
Ámde a mikor valamely ügyben nagy erők mérkőznek, a mikor
szenvedély, elfogultság, hatalom, törvény, emberek joga és igazsága
százféle bonyodalomban viaskodik egymással s egymást le akarja
birni minden áron: akkor semmi se egyszerü, akkor szövevényessé
válik minden s ideig-óráig, néha véglegesen is leplet boritanak az
igazságra, habár az a lepel gyakran képzelődésből vagy
koholmányból áll is.
Ime a szeklenczei tutajosok mind a tizenöten elbeszélik
Nyiregyházán a vizsgálóbiró előtt utjuk történetét s a csonka-fűzesi
holttest felbukkanásának esetét. Egybehangzik mind a tizenötnek a
vallomása. Oly tisztán, oly természetesen, oly szokott módon folyik
utjuk s találják meg és jelentik be a hatóságnak, s temetik el a
holttestet, hogy ellenük még árnyéka se támadhat a tetemusztatási
mese gyanujának. Lehetetlen, hogy vétkes legyen köztük valaki.
Rendes időben, rendes viszonyok közt e kihallgatással az ügy be
van fejezve s a tutajosok mehetnek nyugodtan utjokra.
Ámde az idő nem rendes s a viszonyok különösek.
Csepkanicsot, Herskót, Matejt kihurczolják Tisza-Lökre s ott
vallatják s vallatás közben nyaggatják őket. Most azután mi történik?
Csepkanicsot legjobban megkinozzák, de ő megmarad első igaz
vallomása mellett. Ha Herskó és Matej is megmarad: megint
egyszerü az ügy s az erőszakos vallatás nem okoz bonyodalmat, nem
árnyékozza be az igazság tiszta képét.
Ámde Herskó és Matej lelke megrokkan, nem állja ki a bántalmak
és rémitések rohamát s e két ember elkezd mesélni Smilovicsról,
idegen holttestről, tetemusztatásról és ezekkel összefüggő érdekes
és regényes részletekről.

61. Jól van. Meséjük igaz lehet s vallomásuk őszinte. Ez esetben
Csepkanics a gonosz tagadó, a most is vétkes hazug ember s Herskó
és Matej a töredelmes valló.
Még mindig egyszerü a dolog még ily alakban is.
Azonban hazamennek Szeklenczére s nyomban elpanaszolják
kinzatásuk szomoru történetét. Mind a hárman egyezőleg
panaszolják el, mind a hárman a községi előljáróság s huszti
főszolgabiróság elé terjesztik panaszukat s mind a hárman kijelentik,
hogy nyiregyházi első vallomásuk tartalmazza az igazságot, tiszalöki
vallomásuk pedig hamis és csupán akaratuk ellenére erőszakolták ki
tőlük.
Ime megint helyreáll az igazság egyszerü tiszta képe, s ugy
látszik, nem is borulhat el többé. A három tutajos egyezőleg beszél
önmaga közt is, de a többi tizenkét tutajossal is. Szavukban
kételkedni többé alig lehet.
Hiu reménység!
Ime Csepkanics, a szilárd és hajthatatlan lélek, a máramaros-
szigeti királyi törvényszék vizsgálóbirája előtt szeptember 26-án
kijelenti, hogy őt Tisza-Lökön semmi bántás, semmi erőszak nem
érte, őt senki sem kinozta s panaszát a szeklenczei előljáróság
alaptalanul vette jegyzőkönyvbe s a jegyzőkönyvet a biró és jegyző
biztatására olvasatlanul irta alá.
Ugyanezt jelentette ki a nagy per nyilvános tárgyalása alatt is a
törvényszék előtt 1883. évi julius 4-én és 16-án.
Mi ez? Mit jelent ez? Mi történhetett időközben ez erős idegű s
egyenes gondolkozásu férfiuval? Hiszen kétségtelen, hogy őt
megkinozták, sőt hogy éppen őt és Fógelt kinozták meg legjobban; –
azt se lehet könnyedén elhinni, hogy a szeklenczei előljáróság vele
hamis jegyzőkönyvet iratott volna alá; a tutajokra s a holttest
felbukkanására vonatkozó vallomása is utolsó szóig helyes és igaz:

62. Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and
personal growth!
ebookfinal.com