Download full ebook of T instant download pdf

taimalbleumy 5 views 45 slides Oct 08, 2024
Slide 1
Slide 1 of 45
Slide 1
1
Slide 2
2
Slide 3
3
Slide 4
4
Slide 5
5
Slide 6
6
Slide 7
7
Slide 8
8
Slide 9
9
Slide 10
10
Slide 11
11
Slide 12
12
Slide 13
13
Slide 14
14
Slide 15
15
Slide 16
16
Slide 17
17
Slide 18
18
Slide 19
19
Slide 20
20
Slide 21
21
Slide 22
22
Slide 23
23
Slide 24
24
Slide 25
25
Slide 26
26
Slide 27
27
Slide 28
28
Slide 29
29
Slide 30
30
Slide 31
31
Slide 32
32
Slide 33
33
Slide 34
34
Slide 35
35
Slide 36
36
Slide 37
37
Slide 38
38
Slide 39
39
Slide 40
40
Slide 41
41
Slide 42
42
Slide 43
43
Slide 44
44
Slide 45
45

About This Presentation

R


Slide Content

Get Full Test Bank Downloads on testbankbell.com
Auditing An International Approach 8th Edition
Smieliauskas Test Bank
http://testbankbell.com/product/auditing-an-international-
approach-8th-edition-smieliauskas-test-bank/
OR CLICK BUTTON
DOWLOAD EBOOK
Download more test bank from https://testbankbell.com

More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Auditing Canadian 7th Edition Smieliauskas Test Bank
https://testbankbell.com/product/auditing-canadian-7th-edition-
smieliauskas-test-bank/
Auditing Cases An Interactive Learning Approach 6th
Edition Beasley Solutions Manual
https://testbankbell.com/product/auditing-cases-an-interactive-
learning-approach-6th-edition-beasley-solutions-manual/
Auditing Cases An Interactive Learning Approach Beasley
5th Edition Solutions Manual
https://testbankbell.com/product/auditing-cases-an-interactive-
learning-approach-beasley-5th-edition-solutions-manual/
Auditing And Assurance Services An Integrated Approach
15th Edition Arens Solutions Manual
https://testbankbell.com/product/auditing-and-assurance-services-
an-integrated-approach-15th-edition-arens-solutions-manual/

Solution manual for Auditing and Assurance Services: An
Applied Approach Stuart 1st Edition
https://testbankbell.com/product/solution-manual-for-auditing-
and-assurance-services-an-applied-approach-stuart-1st-edition/
Auditing and Assurance Services A Systematic Approach
Messier 8th Edition Solutions Manual
https://testbankbell.com/product/auditing-and-assurance-services-
a-systematic-approach-messier-8th-edition-solutions-manual/
Test Bank for Abnormal Psychology: An Integrative
Approach 8th Edition Barlow
https://testbankbell.com/product/test-bank-for-abnormal-
psychology-an-integrative-approach-8th-edition-barlow/
Thermodynamics An Engineering Approach Cengel 8th
Edition Solutions Manual
https://testbankbell.com/product/thermodynamics-an-engineering-
approach-cengel-8th-edition-solutions-manual/
Test Bank for Human Physiology: An Integrated Approach,
8th Edition, Dee Unglaub Silverthorn,
https://testbankbell.com/product/test-bank-for-human-physiology-
an-integrated-approach-8th-edition-dee-unglaub-silverthorn/

Auditing An International Approach 8th
Edition Smieliauskas Test Bank

Full download chapter at: https://testbankbell.com/product/auditing-an-
international-approach-8th-edition-smieliauskas-test-bank/

Continuing its strong approach of providing in-depth coverage of
fundamental auditing concepts and techniques,
Smieliauskas, Auditing explores current developments affecting the audit
profession and practice in Canada and internationally. These
developments include the roll-out of the new audit report to go into effect
December 15, 2018; new assurance standards and terminology; new code
of professional conduct; an increased emphasis on ethical reporting; and a
continuing emphasis on risk-based auditing, auditor independence, and the
Canadian audit environment.
The eighth edition provides new, unique coverage of the auditing issues
related to the new audit report, compliance versus fair presentation
reporting, and audits of accounting estimates.

1. AUDITING: AN INTERNATIONAL APPROACH
2. Dedication
3. About the Authors
4. Brief Contents
5. Contents
6. Preface to the Eighth Edition
7. PART 1: Introduction to Auditing, Public Practice, and Professional Responsibilities
8. CHAPTER 1: Introduction to Auditing
9. Learning Objectives
10. The Essentials of Auditing, Public Practice, and Professional Responsibilities
11. Introduction: The Concept of Auditing
12. User Demand for Reliable Information
13. Definitions of Auditing
14. International Auditing
15. Application Case with Solution & Analysis: The AuditorÕs Most Important Quality
16. Summary
17. Key Terms
18. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
19. Exercises and Problems
20. Appendix 1A: How to Become a Professional Accountant in Canada
21. Appendix 1B: Alternative Theories of the Role of Auditing in Society

22. Appendix 1C: Describe the Different Kinds of Audits, Auditors, and Audit Firm
Organizations
23. CHAPTER 2: Auditors' Professional Roles and Responsibilities
24. Learning Objectives
25. The Essentials of AuditorsÕ Professional Roles and Responsibilities
26. The Current Environment of Auditing
27. Regulation of Public Accounting
28. Practice Standards
29. GAAS
30. Assurance Standards
31. Quality Control Standards
32. Application Case with Solution & Analysis: Which of the GAAS Is Most Important?
33. Summary
34. Key Terms
35. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
36. Exercises and Problems
37. Appendix 2A: GAAS of the United States
38. Appendix 2B: Implementation of Quality Control Standards in Canada
39. CHAPTER 3: Auditors' Ethical and Legal Responsibilities
40. Learning Objectives
41. The Essentials of AuditorsÕ Ethical and Legal Responsibilities
42. Introduction
43. General Ethics
44. Codes of Professional Ethics
45. Independence and Objectivity
46. The Legal Environment and Auditor Legal Responsibilities
47. Liability under Common Law
48. Statutory Law Liability
49. Application Case with Solution & Analysis: Burden of Proof Concept in Law and
Auditing
50. Summary
51. Key Terms
52. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
53. Exercises and Problems
54. Discussion Cases
55. Appendix 3A: Framework for Critical Thinking
56. CHAPTER 4: Reports on Audited Financial Statements
57. Learning Objectives
58. The Essentials of Reports on Audited Financial Statements
59. The Association Framework
60. AuditorÕs Reports and Variations
61. Audit Report Reservations
62. Application Case with Solution & Analysis: Meaning of the Words ÒPresent FairlyÓ in
the AuditorÕs
63. Summary
64. Key Terms

65. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
66. Exercises and Problems
67. PART 2: Basic Auditing Concepts and Techniques
68. CHAPTER 5: Preliminary Audit Planning: Understanding the AuditeeÕs Business
69. Learning Objectives
70. Preview of Parts 2 and 3 of the Text: Planning and Performing the Audit
71. The Essentials of Preliminary Audit Planning and Understanding the AuditeeÕs
Business
72. The Independent Financial Statement Audit
73. Independent Audit Engagement Characteristics
74. Audit Engagement Acceptance Decision
75. Understanding the AuditeeÕs Business, Environment, and Risks
76. Preliminary Analytical Procedures for Audit Planning
77. Materiality Levels for Audit Planning
78. Documenting the Overall Audit Strategy and Audit Plan
79. Application Case with Solution & Analysis: Audit Engagement Acceptance Decision
80. Summary
81. Key Terms
82. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
83. Exercises and Problems
84. Discussion Cases
85. Appendix 5A: Example of an Audit Engagement Letter
86. CHAPTER 6: Assessing Risks in an Audit Engagement
87. Learning Objectives
88. The Essentials of Assessing Risks in an Audit Engagement
89. Business Risk and the Risk of Material Misstatement of the Financial Statements
90. Financial Statement Assertions and Audit Objectives
91. The Audit Risk Model and Its Components
92. Working with the Audit Risk Model
93. Accounting Processes and the Financial Statements
94. Application Case with Solution & Analysis: Business Risk Analysis and Audit
Implications
95. Summary
96. Key Terms
97. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
98. Exercises and Problems
99. Discussion Cases
100. Appendix 6A: Business Risk Factors Used to Assess the Risk of Material
Misstatement
101. Appendix 6B: Corporate Governance
102. CHAPTER 7: Internal Control over Financial Reporting
103. Learning Objectives
104. The Essentials of Internal Control over Financial Reporting
105. Understanding Internal Control
106. How Internal Control Relates to the Risk of Material Misstatement
107. Fraud Risk Assessment

108. AuditorsÕ Responsibilities for Detecting Frauds, Errors, and Illegal Acts
109. Conditions That Make Fraud Possible, Even Easy
110. Application Case with Solution & Analysis: Overstate the Inventory;
Understate the Cost of Goods Sol
111. Summary
112. Key Terms
113. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
114. Exercises and Problems
115. Discussion Cases
116. Appendix 7A: Risk and Internal Control Frameworks
117. Appendix 7B: Procedures and Documents That Auditors Use for Fraud
Detection
118. CHAPTER 8: Audit Evidence and Assurance
119. Learning Objectives
120. The Essentials of Audit Evidence
121. Evidence-Gathering Audit Procedures
122. Business Information Sources and Methods
123. Sufficient Appropriate Evidence in Auditing
124. Audit Plan and Detailed Programs
125. Audit Documentation
126. Application Case with Solution & Analysis: Review of an Audit Plan
127. Summary
128. Key Terms
129. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
130. Exercises and Problems
131. Discussion Cases
132. CHAPTER 9: Control Assessment and Testing
133. Learning Objectives
134. The Essentials of Control Assessment and Testing
135. Internal Control Assessment for Planning the Audit
136. Management versus Auditor Responsibility for Control
137. Reasons for Control Evaluation
138. Phase 1ÑUnderstanding Controls
139. Phase 2ÑAssessing Control Risk
140. Phase 3ÑControl Testing
141. Auditor's Responsibility to Report Internal Control Deficiencies and Fraud
Risks
142. Application Case with Solution & Analysis: Information Systems and Controls
in a Small Business
143. Summary
144. Key Terms
145. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
146. Exercises and Problems
147. Discussion Cases
148. Appendix 9A: Internal Control Assessment Aids for Audit Planning

149. Appendix 9B: Understanding Information Systems and Technology for
Riskand Control Assessment
150. CHAPTER 10: Audit Sampling
151. Learning Objectives
152. The Essentials of Audit Sampling
153. Introduction to Audit Sampling
154. Test of Controls for Assessing Control Risk
155. Sampling Steps for Tests of Control
156. Substantive Procedures for Auditing Account Balances
157. Sampling Steps for an Account Balance Audit
158. Application Case with Solution & Analysis: Auditors Accused of Not Doing
Sufficient Testing
159. Summary
160. Key Terms
161. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
162. Exercises and Problems
163. Discussion Cases
164. Critical Thinking
165. Appendix 10A: The Most Basic Statistical Sampling Tables
166. Appendix 10B: Statistical Sampling Concepts for Tests of Controls and Tests
of Balances
167. Appendix 10C: R Value Table
168. PART 3: Performing the Audit
169. CHAPTER 11: The Revenues, Receivables, and Receipts Process and Cash
Account Balance
170. Learning Objectives
171. Preview of Part 3: Linking Audit Planning to Performing an Independent
Financial Statement Audit
172. The Essentials of Auditing a BusinessÕs Revenues, Receivables, and Receipts
Process and Cash Accoun
173. Understanding the Revenues, Receivables, and Receipts Process
174. Control Risk Assessment
175. Example of Linking Risk Assessment to Substantive Audit Procedures for
Audit of Cash Account Balance
176. Substantive Audit Programs for the Revenues, Receivables, and Receipts
Process
177. Analysis of Financial Statement Relationships
178. Misstatement Analysis
179. Special Note: The Existence Assertion
180. Special Note: Using Confirmations
181. Special Note: Audit of Bank Reconciliations
182. Application Case with Solution & Analysis: Detecting Misstatements in the
Revenues, Receivables, and
183. Summary
184. Key Terms
185. Multiple-Choice Questions for Practice and Review

186. Exercises and Problems
187. Discussion Cases
188. Appendix 11: Internal Control Questionnaires for the Revenues, Receivables,
and Receipts Process
189. Appendix 11: System Documentation Examples for the Revenues,
Receivables, and Receipts Process
190. CHAPTER 12: The Purchases, Payables, and Payments Process
191. Learning Objectives
192. The Essentials of Auditing a BusinessÕs Purchases, Payables, and Payments
Process
193. Understanding the Purchases, Payables, and Payments Process
194. Control Risk Assessment
195. Substantive Audit Programs for the Purchases, Payables, and Payments
Process
196. Special Note: Physical Inventory Observation and Audit of Inventory and Cost
of Sales
197. Special Note: Audit of PPE and Intangible Assets
198. Special Note: The Completeness Assertion for Liabilities
199. Application Case with Solution & Analysis: Detecting Misstatements in the
Purchases, Payables, and P
200. Summary
201. Key Terms
202. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
203. Exercises and Problems
204. Discussion Cases
205. Appendix 12: Internal Control Questionnaires for the Purchases, Payables,
and Payments Process
206. CHAPTER 13: Payroll and Production Processes
207. Learning Objectives
208. The Essentials of Auditing the Payroll Process and the Production Costing
Process
209. Risk Assessment for the Payroll and Production Processes
210. Part I: Understanding the Payroll Process
211. Control Risk Assessment
212. Substantive Audit Program for Payroll
213. Part II: Understanding the Production Process
214. Control Risk Assessment
215. Substantive Audit Program for the Production Process
216. Application Case with Solution & Analysis: Detecting Misstatements in the
Payroll and Production Pro
217. Summary
218. Key Terms
219. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
220. Exercises and Problems
221. Discussion Cases

222. Appendix 13: Internal Control Questionnaires for the Payroll and Production
Processes
223. CHAPTER 14: The Finance and Investment Process
224. Learning Objectives
225. The Essentials of Auditing the Finance and Investment Process
226. Understanding the Finance and Investment Process
227. Control Risk Assessment
228. Substantive Audit Programs for the Finance and Investment Process
229. Application Case with Solution & Analysis: Detecting Misstatements in the
Finance and Investment Pro
230. Other Aspects of Clever Accounting and Fraud
231. Summary
232. Key Terms
233. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
234. Exercises and Problems
235. Discussion Cases
236. Appendix 14A: Derivative Securities—An Example of Risks That Management
and Auditors Face
237. Appendix 14B: GAAP for Private Enterprises
238. CHAPTER 15: Completing the Audit Work
239. Learning Objectives
240. The Essentials of Completing the Audit Work
241. The Completion Stage of the Audit
242. Completing the Audit of Revenues and Expenses
243. Overall Analytical Procedures
244. Procedures to Detect Contingencies and Claims
245. Events Subsequent to the Balance Sheet Date
246. Written Management Representations
247. Audit Documentation Working Paper Review
248. Application Case with Solution & Analysis: When in Doubt, Defer!
249. Summary
250. Key Terms
251. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
252. Exercises and Problems
253. Discussion Cases
254. CHAPTER 16: Applying Professional Judgment to Form the Audit Opinion and
Issue the Audit Report
255. Learning Objectives
256. The Essentials of Applying Professional Judgment to Form the Audit Opinion
and Issue the Audit Repor
257. Applying Professional Judgment to Form the Audit Opinion
258. Overall Evaluation of Audit Evidence and Misstatements
259. Writing an Audit Opinion on the Financial Statements
260. Significant Matter Paragraphs: Additional Information in the Audit Report
261. Auditor Communications

262. Application Case with Solution & Analysis: Final Overall Analysis Uncovers
Unusual Related-Party Tra
263. Summary
264. Key Terms
265. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
266. Exercises and Problems
267. Discussion Cases
268. Appendix 16A: Audit Completion Checklist
269. Appendix 16B: The Impact of Subsequent Events on Audit Reports
270. PART 4: Other Topics in Professional Public Accounting Practice
271. CHAPTER 17: Other Public Accounting Services and ReportsÑReviews and
Compilations
272. Learning Objectives
273. The Essentials of Other Engagements Involving Financial Statements
274. Unaudited Financial Statements
275. Other Review and Compilation Topics
276. Interim Financial Information
277. Public and Restricted Reports on Internal Control
278. Audit Reports on Internal Control
279. Summary
280. Key Terms
281. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
282. Exercises and Problems
283. Discussion Cases
284. CHAPTER 18: Professional Rules of Conduct Details and Auditor
Responsibilities
285. Learning Objectives
286. The Essentials of Some Detailed Rules of Professional Conduct
287. Why There Are Detailed Rules of Professional Conduct
288. Codes of Professional Ethics
289. Regulation and Quality Control
290. Consequences of Unethical/Illegal Acts
291. Summary
292. Key Terms
293. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
294. Exercises and Problems
295. Discussion Cases
296. CHAPTER 19: PART I: The Audit of Accounting Estimates: Basic Material
Relating to Accounting Estimat
297. Learning Objectives
298. The Essentials of Judgments for Accounting Estimates
299. Introduction
300. Going-Concern Assumption
301. Review of CAS 540
302. Discussion of CAS 540
303. CICA Audit Guideline 41

304. Principles-Based Reasoning with Accounting Estimates Using Risk-Based
Reasoning
305. Application Case with Solution & Analysis: Illustration of Audit Risk and
Accounting Risk Using Poin
306. Summary of Part I
307. Key Terms
308. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
309. Exercises and Problems
310. CHAPTER 19: PART II: The Audit of Accounting Estimates: Advanced Issues
in the Audit of Accounting E
311. Learning Objectives
312. A Quantitative Model for Information Risk
313. Modelling Accounting Risk with Reasonable Ranges
314. The Risk-Based Reasoning Matrix
315. Importance of Benchmarks (ÒRisk AdjustedÓÑReasonable Ranges) and Key
Formulas in Their Derivation
316. Summary Comments on the Risk-Based Reasoning Principle for Accounting
Estimates
317. Getting Your Ranges Calibrated
318. Application Case with Solution & Analysis: Data Analytics Case Study: Barrick
Gold Corp. 2013
319. Summary of Part II
320. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
321. Exercises and Problems
322. Answers to Calibration Exercises
323. Appendix 19A: Detecting Fraudulent Reporting in Accounting Estimates Using
the Quantitative Model fo
324. CHAPTER 20: Legal Liability Cases (online)
325. Learning Objectives
326. The Essentials of More-Advanced Issues in Legal Liability
327. Liability under Common Law Cases
328. AuditorÕs Liability under Statutory Law
329. Liability under SEC (Statutory) Law
330. Summary
331. Key Term
332. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
333. Exercises and Problems
334. CHAPTER 21: Other Professional Accounting Services and Reports, Including
Fraud Auditing (online)
335. Learning Objectives
336. The Essentials of Other Professional Accounting Services and Reports,
Including Fraud Auditing
337. Part I: Assurance Engagements
338. Special Reports and Compliance Reporting
339. Forecasts and Projections
340. Financial Statements for Use in Other Countries

341. The Assurance Framework
342. Audits of Public Sector and Not-for-Profit Financial Statements
343. Economy, Efficiency, and Effectiveness Audits
344. Environmental Audits: Another Potential Type of Assurance Engagement
345. Application Case with Solution & Analysis: Suitable Criteria, GAAP, and
Critical Thinking
346. Part II: Fraud Awareness Auditing: More on Auditor Fraud Responsibilities and
How to Detect Fraud Co
347. Discussion of the Consequences and Significance of the Madoff Event
348. AuditorsÕ and InvestigatorsÕ Responsibilities
349. Fraud Prevention
350. Application Case with Solution & Analysis
351. Documents, Sources, and Extended Procedures
352. After Discovering a Fraud
353. Fraud Audits as Assurance Engagements: A Critical-Thinking Issue
354. Bribery and Corruption: A Global Social Concern
355. Summary
356. Key Terms
357. Multiple-Choice Questions for Practice and Review
358. Exercises and Problems
359. Discussion Cases
360. Appendix 21: Other Advanced Assurance Topics
361. Accounting Handbook Lists
362. Glossary
363. Index

Another random document with
no related content on Scribd:

FÉRJ: Lehotai!
LEHOTAI (odafordul, idegesen): Hol jöttél be és mi bajod megint?
FÉRJ: Az inasod szobáján jöttem keresztül, mert ugy látszik, a te
többi ajtaidon rendezés szerint járnak ki-be a látogatók.
LEHOTAI (nyersen): Ugy járnak, ahogy nekik tetszik, vagy ahogy
nekem tetszik. És ezt a tónust kikérem magamnak.
FÉRJ: Te akarod a tónust diktálni? Hiszen elárulod magad! A
feleségem itt van nálad!
LEHOTAI: Előlről kezded?
FÉRJ: Még be sem fejeztem! A feleségem itt van nálad.
LEHOTAI: Féltékeny vagy. Rémeket látsz.
FÉRJ: Elég. Másodszor nem megyek lépre. A feleségemet láttam
most, most éppen, amikor lementem, a kapud alá besuhanni.
Felfutott a hátsó lépcsőn és itt van!
LEHOTAI: Nincs itt, ha mondom. Senki sincs itt.
FÉRJ: Ha nem ő volna itt, nem tagadnád le és nem akarnál innen
eltávolitani. Most mért nem mutogatod sorra a szobáidat?
LEHOTAI: Mert nincs kedvem hozzá. Mert unlak.
FÉRJ: Ez csak világos. Már az előbb leleplezted magad az
idegességeddel. Most mégis elintézzük ezt az ügyet. Mért fehéredtél
el? Csak nem félsz tőlem? Nem ismertelek gyávának. Ha a
szinésznőd volna itt, megmutatnád, de nem az van itt, hanem majd
én mutatom meg a feleségemet. Ott van, vagy ott volt (elindul.)
LEHOTAI: Hová mégy?
FÉRJ: Oda. A másik szerelmi odudba.

LEHOTAI: Elfelejted, hogy az én lakásomon vagy. Itt csak
odamehetsz, ahova én megengedem.
FÉRJ: Ne szavalj! Vagy ha éppen beszélni akarsz, mért nem
mondod most, hogy nem a feleségemet láttam, hogy tévedtem: a
szinésznő volt; a te szinésznőd, akihez semmi közöm?
LEHOTAI (vállat von).
FÉRJ: Mért nem állsz most elő avval a hasonlósági mesével?
Most, amikor ellenőrizhetem?
LEHOTAI (hallgat).
FÉRJ: Mert a feleségem van nálad és ami itt az imént történt,
csak megrendelt komédia volt. Nem válik becsületedre, hogy pénzért
végigjátszattad azt a farsangi tréfát és magad is komédiáztál, mint
egy szinész. De most már elég! Vége a türelmemnek!
LEHOTAI: A feleséged nem volt itt és nincs itt…
FÉRJ: Azt mondod, hogy a szinésznő? Nem! Tudod, nem! nem a
szinésznő! Nyisd ki az ajtót, ha nem akarod, hogy én nyissam ki.
LEHOTAI: Nincs ott senki.
FÉRJ: Ha nincs, ha már időt adtál neki arra, hogy elmenjen,
akkor is a feleségem volt. A szinésznődnek nincs oka elszökni
előlem! Kinyitod?
LEHOTAI: Esküszöm!
FÉRJ: Vagy olyan becstelen, hogy hamisan esküdj!
LEHOTAI (elveszti a fejét): De most már torkig vagyok veled…
FÉRJ: Nyisd ki, egy-kettő!
LEHOTAI: Azt az ajtót nem, hanem a másikat és kutyakorbácscsal
hajszollak ki rajta.

FÉRJ (rekedten): Nem?
LEHOTAI: Nem!
FÉRJ: (revolvert vesz ki.) Akkor majd beszél ez a Browning… ez
nem játék. Igy majd kinyitod. (Lehotai hátrál, ledönti a kis asztali
lámpát, sötét van a szobában.)
LEHOTAI: Hát botrányt akarsz mindenáron?
FÉRJ: Keresztüllőlek… mint egy kutyát. Az még nem botrány.
(Közvetlenül az ajtó előtt vannak és pedig ugy, hogy a férj Lehotai
mellének tartja a revolvert. A férj van az ajtónak ama szárnya előtt,
amely nyilik, az ajtó felrándul, a nő felfelé üti a férj kezét.
Revolverdörrenés.)
MAGDA (sikit): Emil!
JÁNOS (berohan a II. ajtón, a fal mellett gyorsan eltapogatódzik
az I. ajtóig, felgyujtja a középcsillárt, remegve áll és nézi a csoportot
a másik ajtónál).
LEHOTAI (lihegve): Magda!
MAGDA: Mi történt? Megsebesült?
LEHOTAI: Dehogy, dehogy.
JÁNOS (el az előszobaajtón át).
FÉRJ: Megbocsát… kisasszony… (Lehotaihoz.) Kérlek szépen…
állok rendelkezésedre. (Kimegy az I. ajtón.)
LEHOTAI: Magda!?… hát maga az?… maga jött vissza?
MAGDA: Én… Visszajöttem. Most itt maradok. (Átfonja a férfi
nyakát és megcsókolja.)
LEHOTAI (kibontakozik; pauza): Nem, Magda!… (kiált:) János!
JÁNOS (bejön).

LEHOTAI: Lekiséred a kisasszonyt a lépcsőn az autóig… (nagyon
udvariasan és mélyen meghajtja magát.)
MAGDA: Emil?
LEHOTAI: Vigyázok magára.
MAGDA (kábultan megy az ajtó felé).
LEHOTAI (egyedül marad, a kandallóhoz megy, leül, arcát abba a
párnába temeti, amin Magda feje a nagy jelenetben nyugodott).
(Függöny.)

HARMADIK FELVONÁS.
(Szin ugyanaz a szalón, ami az első felvonásban. Mikor a függöny
felmegy, a szobalány rakosgat.)
Első jelenet.
SZAKÁCSNÉ (bejön II. nézi, hogy mit csinál a szobalány): Kati!
SZOBALÁNY: Pszt!
SZAKÁCSNÉ: Tudom, tudom… még nem kelt föl… Milyen ház ez!
SZAKÁCSNÉ: A nagysága nem kelt föl, de már megreggelizett…
Az ebédnek sincs rendes ideje. Egyszer kettőkor, egyszer háromkor…
Milyen ebéd az!
SZOBALÁNY: Csak olyan, amilyent egy ilyen szakácsné főzni tud…
SZAKÁCSNÉ: No no. Ellépek én innen.
SZOBALÁNY: Sir majd a kapufélfa.
SZAKÁCSNÉ: Nem tetszik nekem ami itt van. A nagyságos
Szendrei ur! Mit akar az itt?
SZOBALÁNY: Azt ő tudja.
SZAKÁCSNÉ: Én is tudom… Nem nagy kunszt tudni azt… Férfi
mindig csak egyet akar… de meg a felesége is… azért megreped a

szivem.
SZOBALÁNY: Gyönge szive van magának.
SZAKÁCSNÉ: Ahogy ezek itt ki-be járnak, minthogy ha ajtó se
volna a lakáson. De nem azér jöttem be.
SZOBALÁNY: Hát?
SZAKÁCSNÉ: Itt voltak a virágos boltbul.
SZOBALÁNY: Na?
SZAKÁCSNÉ: Azt mondja az a kifutó lány, hogy most nincs nékik
az a cékla-virág. De közbe majd hozatnak a nagycsarnokbul.
SZOBALÁNY: Jó, majd leszaladok mindjárt.
SZAKÁCSNÉ: Aztán csak maradjon el egy órahosszat, hogy
nekem kelljen az ajtót nyitogatni.
SZOBALÁNY: Nem törik le a keze.
SZAKÁCSNÉ: Itt van a portás. A szinháztul. A kisasszonynyal akar
beszélni.
Második jelenet.
PORTÁS (kopog a II. ajtón.)
SZOBALÁNY (gyorsan eldugja a kefét, leveszi a fejéről a kendőt):
Tessék.
PORTÁS (bejön): Kérem szépen, nekem vissza kell mennem az
igazgató urhoz. Kérem Katinka kisasszony, tessék megmondani a
müvésznőnek… Tessék megmondani, hogy az igazgató ur délután
szeretne feljönni a szerző urral.

SZOBALÁNY: Minek?
PORTÁS: A miatt a harmadik felvonás miatt.
SZOBALÁNY (érdeklődve): Megint rossz?
PORTÁS (legyint): Magyar szerző. Nem tud az jó harmadik
felvonást irni, ha megfeszül, akkor se… De az igazgató ur már nem
akarja magához kéretni a müvésznőt, mert tegnapelőtt éjfékor is
evvel a harmadik felvonással bajmolódtak. Hát hogy itthon lesz-e a
müvésznő? Sziveskedjék megüzenni.
SZOBALÁNY: Jól van, Peske ur, majd szólok neki.
PORTÁS: Isten velük. (Az ajtóból visszaszól.) Délután ötig. (El.)
SZAKÁCSNÉ: Addig talán föl is kel a müvésznő.
SZOBALÁNY: Biztosan fönn van már.
SZAKÁCSNÉ: Addig talán föl is veszi a pongyoláját. (Gunyosan.)
Pongyoláját. Addig talán a Katinka kisasszony is fölkefélte a szalont.
Harmadik jelenet.
PAULA (bejön II.): A konyhában nincs senki.
SZAKÁCSNÉ (morog): Na, ez már begyött, ez a kisértet!
SZOBALÁNY: A kisasszony még nem öltözött fel.
SZAKÁCSNÉ: Én meg most kimegyek a konyhába.
SZOBALÁNY: Jól teszi, szakácsné.
SZAKÁCSNÉ (nem megy ki).
SZOBALÁNY: Szóljak a kisasszonynak, hogy itt tetszik lenni?

PAULA: Hagyja Katinka, én várhatok.
SZOBALÁNY: A kisasszony tegnap este nem játszott…
PAULA: Tudom fiam.
SZOBALÁNY: De azért mégis későn feküdt le.
SZAKÁCSNÉ: De milyen későn!
PAULA: Tudom fiam.
SZOBALÁNY: Nagyon ideges volt, mikor hazajött.
SZAKÁCSNÉ: Hüh! Milyen ideges!
PAULA: Tudom fiam.
SZOBALÁNY: És a Szendrei nagyságos ur még nem volt itt ma
délelőtt.
SZAKÁCSNÉ (gunyosan): Pedig nagy szükség lett vóna rá.
PAULA: Azt is tudom, fiam.
SZOBALÁNY: És… és… és itt jön már a kisasszony.
SZAKÁCSNÉ (kimegy).
Negyedik jelenet.
MAGDA (reggeli pongyolában kilép).
SZOBALÁNY: Kezeit csókolom. (Odaszalad, kezet csókol.) Kérem
szépen, itt volt a Peske ur, a portás…
MAGDA: Hagyd csak, ráérsz, kimehetsz.
SZOBALÁNY (knixet csinál és kimegy).

MAGDA: Szervusz Paulus, igazán te vagy az?
PAULA: Csókolom a kezedet.
MAGDA: Na, mit csinálsz? Csak nem akarod a kezemet
megcsókolni, mint a szobalányom.
PAULA: Olyan gyönyörü kezed van!
MAGDA: Erigy már, te! Hogy vagy? Két nap óta nem láttalak.
Mért nem jöttél be hozzám?
PAULA: Voltam itt… de csak olyankor, mikor te nem voltál itthon.
MAGDA (leül): Hol az urad, az a futóbolond?
PAULA: Próbán.
MAGDA: Mi van? Nem is néztem a táblát.
PAULA: Hamlet. Repriz.
MAGDA: Ja igaz. Hamlet. Fekete trikó… nagy monológ és
mélabu… Az urad megint megvadithatja a nőket. Lesz nagy
erkölcsi…
PAULA: Lesz… lesz. (Pauza.) Lesz.
MAGDA: Ejnye, de el vagy szomorodva. Mi bajod, Paulus?
PAULA: Semmi, angyalom… semmi, semmi.
MAGDA: De hisz itt a sirás, a torkodba.
PAULA: Semmi… csak beszélni akartam veled. (Kis szünet.) Az
uramról… de ám komolyan.
MAGDA: Lehet a te uradról komolyan beszélni! Az még ötvenéves
korában is gyerek lesz.
PAULA: Az igaz, hogy fiatal még… az Isten tartsa meg… nem
öregszik… olyan fiatal… és olyan szerelmes.

MAGDA: Az a szerepköre. Amorózó.
PAULA (sóhajt): Nem, nem… igazán szerelmes.
MAGDA: Beléd?
PAULA: Nem. Beléd.
MAGDA (idegesen nevet): Az lehet. Nekem tegnapelőtt mondta.
PAULA: És tegnap olyan volt, mintha elvesztette volna az eszét.
Egész nap szaladgált ide-oda, nem találta a helyét, nem tudott egy
percig nyugodtan maradni.
MAGDA: Tegnap?
PAULA: Igen. Egész délután. Este aztán… este ugy sirt, mint a
záporeső. Három zsebkendő nem volt elég. Mind tele-sirta…
Magduska… én nem tudom, tegnap mi történt veled… csak azt
láttam, hogy az Imre egészen oda van érted… És tudod, igaza van
szegénykének…
MAGDA: Sajnálod?
PAULA: Persze. Te olyan szép vagy, jaj, olyan szép, olyan kedves,
olyan fiatal és olyan hires! És nézz meg engem.
MAGDA (kedvesen): Nem tetszel magadnak, Paulus.
PAULA: Ó, magamnak! nem tetszem én már senkinek!
MAGDA: Nekem tetszel. Derék asszony vagy.
PAULA: De nem tetszem neki, az Imrének. Látod, befogtam
magam a házi munkába, dolgozom reggeltől estig, takaritok, főzök,
rendbentartom, megbecsülöm… Azt hittem, ez kell neki. Jó, nyugodt
otthon, egy ilyen nagy müvésznek. Mikor elvett…
MAGDA: Kórista voltál?

PAULA (büszkén): Nem. Segédszinésznő. Akkor azt gondoltam,
avval hálálom meg a jóságát, hogy megmutatom: szinésznőből is
lehet jó háziasszony.
MAGDA: Lett is, Paula. Boldog lehet az urad.
PAULA: De nem az… Olyan boldogtalan! (elsirja magát) mert az a
nagy szenvedély… ez egy nagy szenvedély…
MAGDA: Szinész-szerelem. Szeretem a partneremet.
PAULA: Nem, nem! ez egy nagy szenvedély Meghal az érted.
MAGDA: Csak várd meg nyugodtan.
PAULA: Meghal, vagy lesoványodik. Pedig most olyan jó husban
van.
MAGDA: Hála istennek.
PAULA: És épen azért jöttem be hozzád… hogy szóljak neked…
én nem akarok akadály lenni…
MAGDA: Akadály?
PAULA (makog): Szerelem… házasság.
MAGDA (komolyan): Te, Paula… mondd… te is azt hiszed?… Hogy
az urad szeretője vagyok?
PAULA: Ó, ó! Hogy tételezhetsz fel rólam ilyent.
MAGDA: Nem rólad: rólam; és nem én, hanem te.
PAULA: Isten ments! ments isten! Hát nem tudom én, hogy te
olyan tiszta vagy, mint a hó… te édes, te szép, te csillag!
(Csókolgatja a kezét.)
MAGDA: Akkor nem értelek.
PAULA: Én csak azt akartam mondani, ó angyalom, csak azt,
hogy én nem akarom, hogy az én Imrém boldogtalan legyen és

hogyha téged el akar venni… hogy akkor én, ha megszakad is a
szivem… mert megszakad… meg, meg… megszakad.
MAGDA: Na, ne szakadjon meg a szived és térj magadhoz
Paulus.
PAULA: Nem, nem! Ha megszakad is a szivem, én elválok, tőle,
el, ha tudom, hogy evvel boldoggá teszem… Elválok.
MAGDA: De Paulus, Paulus! Vedd már elő a jobbik eszedet! Mért
akarsz összeadni az uraddal?
PAULA: Hogy boldog legyen.
MAGDA: De ez a házasság nem az uradtól függ, hanem tőlem.
PAULA: Te is boldog leszel. Ugy szeret, ugy imád. Én elválok.
MAGDA (nevet): Az nem olyan könnyen megy. Soká tart.
PAULA: Nem is tart soká… Nálunk nem… Nálunk hamarabb is
meglehetne. Hamarabb… Akár holnap.
MAGDA: Ugyan mért, te gyerek?
PAULA: Mert mi… (elakad; halkan:) Mert mi nem… (a fejét rázza)
nem… nem vagyunk… megesküdve.
MAGDA (felháborodva): Ó!… ezt nem tudtam, Paulus, ti csak
ugy… ugy együtt…?
PAULA (lehajtott fejjel): Igen… csak ugy… mindig halasztódott…
nem értünk rá… tudod… oda délelőtt kell menni… és a sok próba,
Imrének… hát csak ugy maradtunk. Azért válhatunk el könnyen.
MAGDA: Majd ezt elintézem az uraddal. Hogy ne válhassatok el
ilyen könnyen.
PAULA: Hát nem akarod?
MAGDA: Ugyan, ugyan!

PAULA: Pedig az Imre olyan kedves fiu. A tenyerén fog hordani…
téged biztosan.
MAGDA: Ezentul téged is.
PAULA: Olyan szép ember!
MAGDA: Neked Paulus, neked!
PAULA: És a többi nőknek. Mind a nőknek. Annyi leveleket kap!
MAGDA: Elhiszem. De nekem az amorózó: nem férfi.
PAULA: Az én Imrém az!
MAGDA: Te, én ugy látom, hogy az urad már meg is kérte a
kezemet – tőled. És te oda is adtad neki.
PAULA: Olyan szép pár lennétek! Két ilyen hires!
MAGDA: Ezt a csacsiságot temesd el. Az urad a tiéd.
PAULA (boldogan): Köszönöm, angyalom, köszönöm.
Ötödik jelenet.
SZAKÁCSNÉ (kinyitja II. ajtót): Tessék, itt van a nagyságos
asszony!
SZENDREI (mogorván): Jó, ha itt van, magam is megtalálom.
PAULA: Az uram! akkor szaladok ebédet csinálni.
MAGDA: Ne szaladj.
SZENDREI: Csókolom a kezét, Magda.
MAGDA: Beszélgessetek addig, gyerekek. De várj meg Szendrei,
neked akarok egyet-mást mondani. (A saját szobájába megy.)

SZENDREI (egy kis szünet után): Te is itt vagy?
PAULA (az egész itt következő jeleneten át megmarad
csendesnek és alázatosnak, mig Szendrei egyre beljebb nyargalja
magát): Itt.
SZENDREI: Észlelem. Örömmel és lelkesedéssel észlelem.
PAULA (csodálkozva): Mit?
SZENDREI: Hogy itt vagy. Mért bőszited az embert fölösleges
válaszokkal?
PAULA: Kérdezted.
SZENDREI: Kérdeztem, kérdeztem! Nem minden kérdésre kell
felelni. Vannak, ugynevezett szónoki kérdések. De asszonyok ezt
soha meg nem tanulják. Mondd, kérlek, mit tanultok meg, ti,
asszonyok?… mondd?
PAULA: Hisz én csak megmondtam, hogy itt vagyok. Bejöttem.
SZENDREI: Láttam, hogy itt vagy, ennek következtében azt is
láttam, hogy bejöttél. Ezt magamtól is kitalálom.
PAULA: Imre, kérlek.
SZENDREI: De azt nem találom ki magamtól, hogy otthon miért
nincs senki. Otthon? Kacagok. Nincs nekem otthonom. Madárnak
barlangja, medvének fészke van… nekem nincs otthonom.
PAULA: Megforditva.
SZENDREI: Nem megforditva! Vagy talán a medvének nincs
otthona?
PAULA: Nem. A medvének van barlangja.
SZENDREI: Abszolut mellékes, hogy mije van a medvének.
Engem az nem érdekel. Engem az érdekel, hogy nekem nincs

otthonom. Mer’ otthon minálunk nincs senki. Az ember hazalohol a
próbáról és olyan fáradt, mint egy kutya…
PAULA (nem akar közbeszólni).
SZENDREI: Igenis, olyan fáradt, mint egy kutya. A hasonlathoz
ragaszkodom. Ahhoz hasonlitom magamat, amihez akarom.
PAULA: Fáradt vagy, fiacskám?
SZENDREI: Merek lenni.
PAULA: Kérlek szépen…
SZENDREI: Talán megengeded egy szinésznek, hogy fáradt
legyen, ha háromszor végigcsinálta a Hamlet ötödik felvonását.
(Szaval):
Óh! meghalok, Horáció!
Túlzajg az ádáz méreg lelkemen
Nem élhetem meg az uj hireket…
és igy tovább, a többi esti lapokat. És ezt az egész jelenést
háromszor… Mert a rendező uj felfogásban akarja a meghalást. Mért
nem hal meg ő, ha olyan nagyszerü uj felfogással tud meghalni? Az
ember meghal háromszor, aztán hazaliheg a próbáról és nincs otthon
senki. (Magda bejön.) Senki! Egy lélek se.
PAULA: A cseléd otthon van!
SZENDREI: A cseléd nem a feleségem.
MAGDA (közbeszól és Szendrei elkezd egész kicsi lenni): De a
feleséged, az cseléd, ugy-e?
SZENDREI: Kérem, egy szóval sem mondtam.
MAGDA: Szendrei, egy kicsit szégyelhetnéd magadat, hogy
veszekedni mersz a feleségeddel…

SZENDREI: Bocsánat, Magda… (morog) igaza van, majd otthon.
MAGDA: Se itt, se otthon. Mért bántod ezt az asszonyt?
PAULA: Ne bántsd, Magda, hiszen nem bánt ő engem.
SZENDREI (kap rajta): Na látja, hogy nem bántom. Csak
megkivánhatok a feleségemtől annyit… hogy otthon is legyen egy
kicsit és ne üljön egész nap egy idegen lakásban.
PAULA (félénken): Most jöttem csak.
MAGDA: A feleséged nem ül itt egész nap, Szendrei, de te itt
ülsz. És ha a feleséged itt ülne is, az nem volna olyan nagy baj. Mert
a feleséged okos és kedves asszony.
SZENDREI: Nna!
MAGDA: Nem na! Hanem a feleséged okos és kedves asszony,
csak most nem az, mert most abban fárad, hogy megkérje a
kezemet – a te számodra.
PAULA: Ne… ne!
MAGDA: Nem mondtam igazat talán?
PAULA: Ne beszélj róla, édes angyalom.
SZENDREI (zavarosan): Kérem, kérem…
MAGDA: Ennek az ostobaságnak ki kell már csavarni a nyakát.
Mit csinálsz, te szerencsétlen ember?
SZENDREI (ijedten): Kérlek alássan, én, én…
MAGDA: Mért kergeted ilyesmibe ezt az áldott jó asszonyt?… Ez a
csacsi, a szemedből kiolvassa, hogy mit akarsz. Hisz ez az asszony
olyan jó hozzád, hogy kenyérre kenhetnéd, mint egy darab vajat.
SZENDREI: Tiltakozom… tiltakoznom kell!

MAGDA: Kérj tőle bocsánatot, hogy olyan gyalázatosan viselted
magad.
SZENDREI: Majd otthon.
MAGDA: Nem. Ezt nem otthon, hanem itt. Csókold meg a kezét.
PAULA: De Magda!
SZENDREI: Igazán azt akarod, hogy…?
MAGDA: Azt. Egy-kettő. Csókolj kezet neki. Ugy (megtörténik). És
csókold meg szépen a homlokát is.
PAULA (tulboldogan): Ó Magda, angyalom!
SZENDREI: A homlokát?
MAGDA: Igen, a homlokát meg a száját.
SZENDREI (megteszi): Ahogy’ parancsolod.
MAGDA: És mondj le arról, hogy engem elveszel.
SZENDREI: Most már nem is… Tegnap… tegnap óta… én láttam…
én tudom…
MAGDA: Ha láttál valamit, akkor hallgass, légy férfi.
SZENDREI: Igen… mindnyájan férfiak vagyunk.
MAGDA: Csak nem igaz, hogy te ezt az asszonyt nem szereted?
SZENDREI: Persze, hogy nem igaz. Ki mondta, hogy nem
szeretem? Ki az a gazember, aki azt mondta?
MAGDA: És ha okvetlenül házasodni akarsz, adok neked egy jó
tanácsot. Vedd el a feleségedet.
SZENDREI (elképed és kinyitja a száját, de nem tud szólni).
PAULA: Jaj ne mondd, Magduskám, csak ezt ne!

MAGDA: Igen, igen. Vedd el a feleségedet, szépen, szabályosan,
ahogy tisztességes emberhez illik…
SZENDREI (némi szünet után): Ezt is tudod?
MAGDA: Tudom.
SZENDREI (Paulára néz).
MAGDA: És nehogy az asszonyt egy szóval is megbántsd emiatt,
hogy megtudtam… Most erigy haza nyugodtan és szeresd a Paulát.
Jó?
SZENDREI (sóhajt): Jó.
MAGDA: Csak akkor gyere, mikor… különben most egyáltalán ne
gyere. Jó?
SZENDREI (lemondással): Hát jó. Ha kidobsz, Magda… ha engem
kidobsz…
MAGDA: Ha neked tetszik ez a szó: ki.
SZENDREI: Szivtelenül ki?
MAGDA: Szivesen és szeretettel ki.
SZENDREI (lassan elindul): Akkor én már most megyek.
MAGDA: Isten veled.
SZENDREI: Elmegyek… (de nem akar menni.)
MAGDA: Elmégy.
SZENDREI: De tényleg el.
MAGDA: Tényleg.
SZENDREI: El… végleg.
MAGDA: El, el. Szervusz. Paula, te maradj!

SZENDREI (alázatosan): Akkor hát… csókolom a kezedet.
(Kimegy II.)
PAULA: Istenem, ez a szegény ember! ez még belehal!
SZENDREI (visszajön): Ha szükséged lesz egy hü…
MAGDA: Jó, jó. Tudod mikor jöhetsz vissza?
SZENDREI (ragyogva): Mikor?
MAGDA: Majd ha egy kis irásod lesz arról, hogy elvetted a
feleségedet.
SZENDREI: Paula! gyere, menjünk az anyakönyveshez.
MAGDA: Ne siess, ha tiz évig nem siettél.
SZENDREI: Hát akkor holnap. És azután mingyárt bejövök.
(Boldogan el.)
Hatodik jelenet.
MAGDA (Paulához): Na látod, nem hal bele. Tegnap, ugy látszik,
utánam lesett. Azért volt olyan izgatott… Látta, hogy velem baj van…
PAULA: Baj? Veled? Magduska! Hát lehetséges volna?
MAGDA: Mi?
PAULA: Hogy te szerelmes lennél?
MAGDA: Még nem tudom, de félek tőle.
PAULA (határozottan): Akkor már megvan. Szép ember?
MAGDA: Nem olyan szép, mint a te urad.
PAULA: Olyan nem is lehet. Fiatal? Gazdag? Finom?

MAGDA: Nem tudom… nem kérdeztem… nem érdekelt…
PAULA: Akkor szereted. Jaj, vigyázz, Magduskám, vigyázz
nagyon!
MAGDA: És… és ha már késő volna, Paulus?
PAULA: Istenem. Az lehetetlen. Ilyet ne mondj… olyan okos
voltál… és olyan hideg.
MAGDA: De egyszerre megszédültem és felforrtam.
PAULA: És… és történt valami?
MAGDA: Történt. Fenn voltam egy férfi lakásán…
PAULA: Jaj, jaj. És… és?
MAGDA: Megcsókoltam.
PAULA: Hej, hej, hej. Más nem történt?
MAGDA: Nem, más nem… Elküldött.
PAULA: Ki? A férfi?
MAGDA: Az.
PAULA (őszinte felháborodással): De hisz ez borzasztó!
MAGDA: Hideg volt és udvarias. És nem akart más lenni. Vagy
nem is tudott. Paulus! Ha visszafizethetném neki! Paulus, ha még
egyszer, egyetlenegyszer alkalmam volna rá, hogy ezzel a férfival, aki
olyan furcsán keresztezte az életemet, kegyetlen lehessek! Milyen
kegyetlen tudnék lenni! Szeretném szerelmessé tenni magamba,
hogy elkergethessem; a szemébe kiálthassam, hogy nem szeretem;
csak bolonditottam, csak játszottam vele, igen: játszottam, de csak
azért, hogy megkinozzam, hogy gyönyörködjem a szenvedésében!
(Más hangon.) Mert… Paulus, az olyan megalázó, ha az embert nem
szereti az, akit… vagy ha az ember azt hiszi, hogy nem szereti… és
mégis rá kell gondolni… folyton… Azért nem tudtam ma elég szigoru

lenni az uraddal. Ma jobban sajnálom, mint tegnap, mert ma jobban
megértem.
PAULA: Hát megcsókoltad azt a férfit?
MAGDA: Meg.
PAULA: Akkor ne félj! Akit te megcsókoltál, Magda, nem mondhat
le rólad. Ne félj. Eljön utánad, ittfekszik a küszöböd előtt egy hétig,
megőrül érted, akit te egyszer megcsókoltál. Ne félj, Magda, az ujjad
köré csavarhatod, ugy meggyötörheted, ahogy akarod… (szünet,
ránéz) ha akarod.
MAGDA (bizonytalanul): Akarom!
Hetedik jelenet.
SZAKÁCSNÉ (bejön II.): Fölcsöngettek a földszintről.
MAGDA: Kicsoda?
SZAKÁCSNÉ: Az a kegyelmes, aki tegnapelőtt itt volt, hogy itthon
van-e a kisasszony?
MAGDA (felugrik): És mit mondott?
SZAKÁCSNÉ: Mit mondtam volna, mikor itthon van a kisasszony?
Azt mondtam, hogy itthon van. Gyün is már.
MAGDA: Erigy! erigy!
SZAKÁCSNÉ: Kérem szépen. Két hét mulva egészen.
MAGDA: Paulus, én evvel az asszonnyal nem beszélhetek – … ne
kérdezz semmit. Beszélj vele, mondj neki valamit, ne félj, hamar el
fog menni. Légy hozzá kedves… Vigyázz, Paulus, vigyázz.
PAULA: Kegyelmes?

MAGDA (a szobájából már): Az, az, légy kedves hozzá.
SZAKÁCSNÉ: Aztán én nyissam ki az ajtót? Vagy már arra se
vagyok jó?
PAULA: Mért ne volna maga arra jó?
SZAKÁCSNÉ: Tetszett látni az elébb, hogy rám támadt a
kisasszony.
PAULA: Mert nem kellett volna azt mondani, hogy a kisasszony
itthon van.
SZAKÁCSNÉ: Azt csak a szobalány tudja, hogy mikor van ugy
itthon a kisasszony, hogy nincs itthon; és mikor nincs itthon ugy,
hogy itthon van. Én vidéken szolgáltam.
PAULA: Jó, jó lelkem.
SZAKÁCSNÉ: Voltam én rendesebb házaknál is. De ott mindig
otthon voltak az urak, mikor otthon voltak.
PAULA: Majd máskor vigyáz.
SZAKÁCSNÉ: Megkérdezzem, hogy itthon van-e, ha látom…
PAULA: Igen, igen, meg kell kérdezni.
SZAKÁCSNÉ: Hát most mondjam, hogy nincs itthon?
PAULA: Ne, lelkem, most már csak eressze be.
SZAKÁCSNÉ: Mer’ én mondom azt is, ha kell.
PAULA: Ne mondja, most csak eressze be. Hamar egy kis rendet
kellett volna csinálni.
SZAKÁCSNÉ: Ehe! A szobajány megint csak ugy átabotába
takaritott (megtörül egy butordarabot.) Tetszik látni, itt a por. Nálunk
nem köll egy kis porér’ a patikába elmenni, amig ez a Katuska van a
háznál.

PAULA: Ne most takaritson, lelkem. Most siessen.
SZAKÁCSNÉ: Minek a’ kérem? Amig itt valaki föltotyog a
harmadik emeletre, kimék én addig innen Törökbálintra.
PAULA: Hát a lift ma sem jár?
SZAKÁCSNÉ: Nem jár az kérem sohase. Olyan pesti kitalálás az,
hogy azér van, hogy ne legyen!
PAULA: Gyerünk, gyerünk!
SZAKÁCSNÉ: Hiszen mindig mondtam én, hogy nem is rend az,
hogy az embereket kis skatulába huzkodják föl a harmadik emeletre.
(Megáll) No, de nem is huzkodják! (diadalmasan.) Azér megyek én el
innen! Nem győzöm én a hárem emeletet.
PAULA: Szakácsné lelkem, hiszen magának liftpénze van.
SZAKÁCSNÉ: Mi örömöm van benne, ha egyszer a lift nem jár?
Ha jár, akkor örülök rajta, hogy megspórolom az öt krajcárt, mer’
látom, hogy a házmester megpukkad, ha gyalog hozom föl a
kosarat. De hogyha nem jár, akkor mindenki gyalog gyün föl, tetszik
látni, még egy ilyen kegyelmes asszony is.
PAULA: Menjen már, lelkem, az isten áldja meg!
SZAKÁCSNÉ (indul, fölmegy a lépcsőre, ott megáll, visszaszól):
Én már ezentul csak földszinten szolgálok! Nem vagyok én harang,
hogy olyan közel lakjak a jóistenhez!
(Csengetés.)
PAULA (rendbehozza magát).
Nyolcadik jelenet.

ASSZONY (bejön I, a tegnapi toalett, körülnéz): A müvésznő?
PAULA: Ó… foglaljon helyet, kegyelmes asszony. Talán ide… vagy
talán ide… a müvésznő nincs itthon, tetszik tudni, a próbák…
rettenetes sok próba… ha tudta volna, hogy ide tetszik fáradni.
ASSZONY: Nincs itthon?
PAULA: Nincs, de talán egy óra mulva…
ASSZONY: Azt mondták, hogy itthon van, mikor felcsöngettem.
PAULA: Félreértés lehetett… Tetszik tudni… a cselédség… a mai
cselédség… milyen megbizhatatlan… igazán nagyon… ne
méltóztassék neheztelni… hogy ilyen rendetlenség (körülmutat, de a
szobában nincs rendetlenség) és hogy ilyen zavarban vagyok. De ez
a furcsa hasonlatosság… mintha ő volna.
ASSZONY: Nem ő… én. Kérem, ha nincs itthon, akkor persze
hiába jöttem. Kegyed talán rokona a müvésznőnek?
PAULA: Nem. Csak a barátnője vagyok. Kegyeskedjék leülni.
ASSZONY: Köszönöm, hiszen csak egy percre jöttem… Kegyed
beszél még ma a müvésznővel?
PAULA: Ó igen, ha megjön… okvetlen.
ASSZONY: Akkor nagyon kérem… igen… mondja meg neki…
PAULA (szolgálatkészen): Igenis.
ASSZONY: Mondja meg neki… hogy… hogy itt voltam. Irhattam
volna, de személyesen akartam… megköszönni… igen, csak ennyit
tessék mondani neki… megköszönni, amit tett. Ő tudja, hogy miről
van szó… hogy nagyon köszönöm, hogy olyan szives volt… és
kedves… igen… és önfeláldozó… És hogy ha még alkalmam lenne rá
az életben… meghálálnám… és hogy… különben elég, ha ennyivel
terhelem kegyedet… csak azt, hogy köszönöm…

(Csöngetés.)
PAULA: Valaki jött. Talán a müvésznő…
ASSZONY: Nem! Az nem jön! Tudom!
SZAKÁCSNÉ (bejön): A báró ur… mit mondjak neki?
PAULA: A báró?
SZAKÁCSNÉ: Na igen, a Lehotai báró.
PAULA: Nem ismerem…
SZAKÁCSNÉ: Mit mondjak neki?
PAULA: Én nem ismerem… Nem tudom.
ASSZONY: Én ismerem… kérem, asszonyom, bocsáttassa be és,
ha nem veszi zokon, ezt a különös kérést, hagyjon egy percre
magunkra…
PAULA: Ó, dehogy… én, én átmegyek a lakásomra, tetszik tudni,
itt lakom a szomszédban… (el.)
Kilencedik jelenet.
LEHOTAI (jön, meghökken, összeszedi magát): Csókolom a
kezét…
ASSZONY: Csodálkozik, hogy itt talál?
LEHOTAI: Igazán… az igazat megvallva… feljöttem, hogy
köszönetet mondjak…
ASSZONY: Én is azért jöttem, Emil. Nekem is van mit
megköszönnöm. És magának is van.

LEHOTAI: De mért beszél velem ilyen különös hangon? Hiszen
tegnap egészen más volt.
ASSZONY: Barátom, az tegnap volt… Milyen régen volt a
tegnap!… Egy álmatlan éjszaka van a tegnap és a ma között. És egy
álmatlan éjszakán egy asszony sokat álmodik. Tiz esztendőt
öregedtem tegnap óta, Emil.
LEHOTAI: Ne mondjon ilyet.
ASSZONY: Hagyja, Emil. Tegnap délután ugy mentem el hazulról,
mint egy asszony, aki soha többé vissza nem megy a családi
fészkébe. És este későn, ugy mentem haza, mint aki soha többé ki
nem lép onnan… Tegnap el tudtam volna képzelni, még talán azt is…
hogy magával elmegyek a világ végére. De mikor este egymagam
kószáltam az utcákon, akkor megéreztem, hogy magának volt
igaza… hogy a család, a kényelem, a cim… igen… mindez kell, ha az
embernek már üres a szive. Akkor hazajött az uram és elmondta,
hogy mi történt a maga lakásán. Hogy ez a nő… ott volt… ott, mikor
nem kellett volna ott lenni… mert ez, már nem volt benne a
játékrendben. És aztán, ma délelőtt, a maga levele… Hogy most,
egyideig ne találkozzunk. Nem akar veszedelembe sodorni. Értem,
Emil, értem… Most, egyideig… soha többé! Férjes asszonyok mindig
igy bünhődnek a szerelmükért! Jön egy leány… és a lány mindig
többet ér, mint az asszony… És ez a lány, ez mindent tud adni:
szépséget, zavartalan szerelmet, és még annál is többet:
érintetlenséget… Istenem, én… én? amim nekem volt, azt én már
odaadtam, és én vagyok a legyőzött ebben a harcban, amely nem is
volt harc, csak tréfa volt, ami komolyan végződött… Mért nem szól?
Mért nem szakit félbe?
LEHOTAI: Mit mondjak Margit?
ASSZONY: Csakugyan. Ne mondjon semmit. Hiszen amit
mondana, nem volna igaz. Amit hallgat, az az igaz. Leszámoltam
magammal tegnap… Megcsókoltam a gyerekeimet és
megtisztitottam a szivemet. Azután egyenes szóval és nyilt arccal

nyugodtan azt hazudtam az uramnak, hogy el akartam menni
hazulról, a sértett büszkeségem kergetett el engem, a tiszta
asszonyt…
LEHOTAI: Igen.
ASSZONY: Engem, a tiszta asszonyt! Az uram elhitte. Ezt kellett
megköszönnöm ennek a nőnek. A hátralevő életem nyugalmát… Ezt
a nyomorult nyugalmat, amit ő szerzett meg nekem, mikor magát
elvette tőlem…
LEHOTAI: De nem…
(Szünet.)
SZOBALÁNY (kinyitja a II. ajtót és két kosár virágot hoz be):
Kisasszony kérem, itt a virág… Pardon…
ASSZONY: Csak tegye le, fiam. Ajándék. Ugye?
SZOBALÁNY: Dehogy, kérem. Mink csak premieren kapunk
virágot. A kisasszony hozatta. Azt mondta, hogy hozzak fel igen sok
cserép cikláment és rakjuk teli vele a lakást. De csak ezt a kél
kosarat tudták megszerezni. A többi majd ezután jön.
SZOBALÁNY (kimenőben): A fehér egy kicsit gyönge… azt
mondták a virágos boltban, hogy a fehér nem sokáig fog tartani
(kimegy)
ASSZONY: Bizony, Emil, a fehér egy kicsit gyönge… Nézze.
Ugyanaz a virág…
LEHOTAI: Ugyanaz… Igen…
ASSZONY: És mégis… az egyik fehér, a másik piros… A piros az
igazi, a fehér nem sokáig fog tartani. Már elvirult… a fehér hamarabb
virul el… isten vele, Emil.
LEHOTAI: Lekisérem…

ASSZONY: Nem. Egyedül megyek.
LEHOTAI: A kocsijáig…
ASSZONY: Egyedül megyek. Maga itt marad. Nem azért jött ide,
hogy velem találkozzék. Isten vele. És az uram irni fog két
bocsánatkérő levelet. Magának, és a nőnek. Nem lesz lovagias ügy.
Nem engedem meg. Párbaj?… Nem!… Már magam miatt sem.
Semmi se lesz. Isten vele. Örülök, hogy nem történt baja.
LEHOTAI (visszajön és a cikláment nézi, cigarettára gyujt,
eldobja).
Tizedik jelenet.
SZENDREI (bedugja a fejét az ajtón): Ezer bocsánat… Nem
zavarom?
LEHOTAI: Á! Szendrei ur? (közönyösen) Nem zavar. Hogy
zavarna? Itt ön épannyi joggal van, mint én.
SZENDREI: Ne méltóztassék gunyolódni. Méltóságodat itt
szivesen látják, ellenben engem… nekem nem is szabad ittlennem,
amig el nem vettem a feleségemet.
LEHOTAI (nem érti): Kérem?
SZENDREI: Ezt ön nem érti, nem is értheti…
Több dolgok vannak földön és egen
Horáció, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes. De jerünk tovább
Én csak beszöktem, hogy bocsánatot kérjek öntől a tegnapi
viselkedésemért, hogy megmagyarázzam…

LEHOTAI: Fölösleges minden magyarázat… Férfiak közt…
SZENDREI: Igen… férfiak vagyunk mindnyájan. Tegnap is az
voltam. Nem tudtam elmenni az ön háza környékéről. Ugy jártam
ott, mint a madár, amit kigyó szeme vert meg. És ugyanugy
kinlódtam is. Ugyanugy. Talán még harmadszor is visszamentem
volna… még akkor is, ha tudom, hogy inzultusnak teszem ki magam.
LEHOTAI: Inzultus! hogy mondhat ilyet!?
SZENDREI: Annak is kitenném magamat! Én ki! Csak tessék!
Méltóságodnak passzpartuja van a becsületemen át. A férfi, akit
Magda kiválaszt…
LEHOTAI (hogy elterelje a beszélgetést): Pardón…
SZENDREI: Én tudom, mi a szerelem. Kunyhóban és palotában
egyaránt. Azt lehetne mondani: mindenütt. Nem véletlen, hogy
szinpadi karrierem a szerelem felé sodort.
LEHOTAI: Valószinü.
SZENDREI: Nem valószinü, hanem biztos! A sziv szava ez. Mert ki
a jó szerelmes szinész? Ki? Aki érti a sziv szavát. S aki zengetni tudja
a szó szivét. És én tudom.
LEHOTAI: Valóban.
SZENDREI: Ezt még kritikusaim is elismerik.
LEHOTAI: Okos emberek.
SZENDREI: Csinján!
LEHOTAI (nem érti): Hogy-hogy?
SZENDREI: Csak esetről-esetre okosak. Megtörténik, hogy
valamely ezer soros szerepemről mindössze egy sorban emlékeznek
meg.
LEHOTAI (unatkozik): Ez is előfordul?

SZENDREI: Elő. Ezer sort mondok én, egy sort irnak ők. Mily
aránytalanság!
LEHOTAI: Annak látszik.
SZENDREI: És az is. (Szünet.) Uram!
LEHOTAI (figyel).
SZENDREI: Uram. Tegnap még azt hittem, hogy megölöm önt.
LEHOTAI (udvariasan): Nagyon megtisztelő.
SZENDREI: Amig nem tudtam biztosat. De most már ugy érzem,
hogy nem ölöm meg.
LEHOTAI: Köszönöm.
SZENDREI: Most már lehiggadtam és hideg vagyok. (Nagyon
egyszerüen) Mint a jégmezők…
LEHOTAI (fölkel): Örülök.
SZENDREI (elindul): És most ajánlom magamat. Magamat
ajánlom. Nem vagyok itt, nem szabad ittlennem. (Az ajtóból) Hideg
vagyok, mint a jégmezők.
Tizenegyedik jelenet.
PAULA (jön).
LEHOTAI (meghajtja magát).
PAULA: A báró ur, ugy-e bár?
LEHOTAI: Lehotai.
PAULA: Szendreiné.