Macroeconomics Canadian 14th Edition Mcconnell Solutions Manual

Macroeconomics Canadian 14th Edition Mcconnell Solutions Manual
Macroeconomics Canadian 14th Edition Mcconnell Solutions Manual
Macroeconomics Canadian 14th Edition Mcconnell Solutions Manual

1. Download the full version and explore a variety of test banks
or solution manuals at https://testbankdeal.com
Macroeconomics Canadian 14th Edition Mcconnell
Solutions Manual
_____ Follow the link below to get your download now _____
https://testbankdeal.com/product/macroeconomics-
canadian-14th-edition-mcconnell-solutions-manual/
Access testbankdeal.com now to download high-quality
test banks or solution manuals

2. Here are some recommended products for you. Click the link to
download, or explore more at testbankdeal.com
Macroeconomics Canadian 14th Edition Mcconnell Test Bank
https://testbankdeal.com/product/macroeconomics-canadian-14th-edition-
mcconnell-test-bank/
Macroeconomics Canadian 15th Edition McConnell Solutions
Manual
https://testbankdeal.com/product/macroeconomics-canadian-15th-edition-
mcconnell-solutions-manual/
Microeconomics Canadian 14th Edition Mcconnell Solutions
Manual
https://testbankdeal.com/product/microeconomics-canadian-14th-edition-
mcconnell-solutions-manual/
Management 13th Edition Daft Test Bank
https://testbankdeal.com/product/management-13th-edition-daft-test-
bank/

3. Nutrition Essentials A Personal Approach 1st Edition
Schiff Test Bank
https://testbankdeal.com/product/nutrition-essentials-a-personal-
approach-1st-edition-schiff-test-bank/
Criminological Theory Context and Consequences 6th Edition
Lilly Test Bank
https://testbankdeal.com/product/criminological-theory-context-and-
consequences-6th-edition-lilly-test-bank/
Engineering Economics Financial Decision Making for
Engineers Canadian 6th Edition Fraser Test Bank
https://testbankdeal.com/product/engineering-economics-financial-
decision-making-for-engineers-canadian-6th-edition-fraser-test-bank/
Business Law The Ethical Global and E-Commerce Environment
16th Edition Mallor Solutions Manual
https://testbankdeal.com/product/business-law-the-ethical-global-and-
e-commerce-environment-16th-edition-mallor-solutions-manual/
Radiographic Pathology for Technologists 7th Edition
Kowalczyk Test Bank
https://testbankdeal.com/product/radiographic-pathology-for-
technologists-7th-edition-kowalczyk-test-bank/

4. Macroeconomics 8th Edition Gregory Solutions Manual
https://testbankdeal.com/product/macroeconomics-8th-edition-gregory-
solutions-manual/

5. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-1
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
McConnell, Brue, Flynn, Barbiero Macro 14ce
DISCUSSION QUESTIONS
1. What are the four phases of the business cycle? How long do business cycles last? Why does
the business cycle affect output and employment in capital goods industries and consumer
durable goods industries more severely than in industries producing consumer nondurables?
LO9.1
Answer: The four phases of a typical business cycle, starting at the bottom, are trough,
recovery, peak, and recession. As seen in Table 9.1, the length of a complete cycle varies
from about 2 to 3 years to as long as 15 years.
Because capital goods and durable goods last, purchases can be postponed. This may
happen when a recession is forecast. Capital and durable goods industries therefore
suffer large output declines during recessions. In contrast, consumers cannot long
postpone the buying of nondurables such as food; therefore recessions only slightly
reduce non-durable output. Also, capital and durable goods expenditures tend to be
“lumpy.” Usually, a large expenditure is needed to purchase them, and this shrinks to
zero after purchase is made.
2. How, in general, can a financial crisis lead to a recession? How, in general, can a major new
invention lead to an expansion? LO9.1
Answer: Unexpected financial bubbles (rapid asset price increases) followed by bursts
(abrupt asset price decreases) can spill over to the general economy by contracting
lending and eroding the confidence of consumers and businesses.
For example, the severe recession of 2008-2009 was precipitated by a combination of
excessive money and a financial frenzy in the U.S. that led to overvalued real estate and
unsustainable mortgage debt.The U.S. recession quickly spilled into Canada. Institutions
bundled this debt into new securities (“derivatives”), which were sold to financial
investors, including Canada. Some of the investors in the U.S.in turn bought insurance
against losses that might arise from the securities. As real estate prices plummeted and
mortgage defaults unexpectedly rocketed, the U.S. securitization and insurance structure
buckled and nearly collapsed. Credit markets froze, pessimism prevailed, and spending
by businesses and households tanked.
Significant new products or production methods such as those associated with the
railroad, automobile, computer, and the Internet can rapidly spread through the economy,
sparking sizeable increases in investment, consumption, output, and employment.

6. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-2
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
3. How is the labour force defined and who measures it? How is the unemployment rate
calculated? Does an increase in the unemployment rate necessarily mean a decline in the size of
the labour force? Why is a positive unemployment rate—one more than zero percent—fully
compatible with full employment? LO9.2
Answer: Statistics Canadameasures the labour force. Statistics Canadadefines the
labour force by dividing the total population in Canada into three groups. One group is
made up of people under 15 years of age and people who are institutionalized, for
example, in mental health hospitals or correctional institutions. Such people are not
considered potential members of the labour force. A second group, labeled “Not in labour
force,” is composed of adults who are potential workers but are not employed and are not
seeking work. For example, they are homemakers, full-time students, or retirees. The
third group is the labour force, which constituted slightly more than 50 percent of the
total population in 2014. The labour force consists of people who are able and willing to
work. Both those who are employed and those who are unemployed but actively seeking
work are counted as being in the labour force.
No, an increase in the unemployment rate does not necessarily mean a decline in the size
of the labour force. For example, individuals who were not in the labour force before
(students just graduating college) may start looking for a job. In this case, the number of
unemployed increases, the labour force increases, and the unemployment rate increases.
The natural rate of unemployment is the sum of frictional and structural unemployment.
This value is always positive because people are transitioning to new jobs by choice or
because the industry they were in is no longer globally competitive. This is why a
positive rate of unemployment is fully compatible with full employment.
.
4. How, in general, do unemployment rates vary by gender, occupation, and education? Why does
the average length of time people are unemployed rise during a recession? LO9.2
Answer: Gender: The unemployment rates for men and women are very similar.
Occupation: Workers in lower-skilled occupations (for example, labourers) have higher
unemployment rates than workers in higher-skilled occupations (for example,
professionals).
Education: Less-educated workers, on average, have higher unemployment rates than
workers with more education. Less education is usually associated with lower-skilled,
less-permanent jobs; more time between jobs; and jobs that are more vulnerable to
cyclical layoff.
Duration: The number of persons unemployed for long periods— 15 weeks or more—as
a percentage of the labour force is much lower than the overall unemployment rate. But
that percentage rises significantly during recessions because businesses lay-off workers
as a result of the decrease in demand or increase in other production cost.

7. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-3
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
5. Why is it difficult to distinguish between frictional, structural, seasonal and cyclical
unemployment? Why is unemployment an economic problem? What are the consequences of a
negative GDP gap? What are the noneconomic effects of unemployment? LO9.2
Answer: It is not easy to distinguish between these four types of unemployment because
the sum of frictional and structural unemployment is itself changing, thus it is difficult to
determine the full-employment unemployment rate. For example, a person who quits a
job in search of a better one would normally be considered frictionally unemployed. But
suppose the former job then disappears completely because the firm is in a declining
industry and can no longer make money. Our still jobless worker could now be
considered structurally unemployed. And then suppose the economy slips into a severe
recession so that our worker cannot find any job and has become cyclically unemployed.
The sum of frictional and structural unemployment fluctuates as the labour force structure
changes. In other words, there is no automatic label on the type of unemployment when
someone is counted as unemployed.
Unemployment is an economic problem because of the concept of opportunity cost.
Quite apart from any idea of consideration for others, unemployment is economic waste:
A unit of labour resource that could be engaged in production is sitting idle.
The “GDP gap” is the difference between what the economy could produce at its
potential GDP and what it is producing, its actual GDP. The consequence of a negative
GDP gap is that what is not produced – the amount represented by the gap—is lost
forever. Moreover, to the extent that this lost production represents capital goods, the
potential production for the future is impaired. Future economic growth will be less.
The noneconomic effects of unemployment include the sense of failure created in parents
and in their children, the feeling of being useless to society, of no longer belonging.
6. Since Canada has an employment insurance program that provides income for those out of
work, why should we worry about unemployment? LO9.2
Answer: The employment insurance program merely gives the unemployed enough
funds for basic needs. Furthermore, many of the unemployed do not qualify for
unemployment benefits. The programs apply only to those workers who were covered by
the insurance, and this may be as few as one-third of those without jobs. Most of the
unemployed get no sense of self-worth or accomplishment out of drawing this
compensation. Moreover, from the economic point of view, unemployment is a waste of
resources; when the unemployed go back to work, nothing is forgone except undesired
leisure. The unemployed are producing nothing—their supply is zero – but the
compensation helps keep demand in the economy high.
7. What is the Consumer Price Index (CPI) and how is it determined each month? How does the
Statistics Canada calculate the rate of inflation from one year to the next? What effect does
inflation have on the purchasing power of a dollar? How does it explain differences between
nominal and real interest rates? How does deflation differ from inflation? LO9.3

8. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-4
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
Answer: The CPI is constructed from a “market basket” sampling of goods that
consumers typically purchase. Prices for goods in the market basket are collected each
month, weighted by the importance of the good in the basket (cars are more expensive
than bread, but we buy a lot more bread), and averaged to form the price level.
To calculate the rate of inflation, Statistics Canada subtracts the CPI for the previous year
from the CPI for the current year, and then divides this difference by the CPI for the
previous year. Multiplying this value by 100 gives us the percentage change in the price
level.
Inflation reduces the purchasing power of the dollar. Facing higher prices with a given
number of dollars means that each dollar buys less than it did before.
The rate of inflation in the CPI approximates the difference between the nominal and real
interest rates. A nominal interest rate of 10% with a 6% inflation rate will mean that real
interest rates are approximately 4%.
Deflation means that the price level is falling, whereas with inflation overall prices are
rising. Deflation is undesirable because the falling prices mean that incomes are also
falling, which reduces spending, output, employment, and, in turn, the price level (a
downward spiral). Inflation in modest amounts (<3%) is tolerable, although there is not
universal agreement on this point.
8. Distinguish between demand-pull inflation and cost-push inflation. Which of the two types is
most likely to be associated with a negative GDP gap? Which with a positive GDP gap, in which
actual GDP exceeds potential GDP? What is core inflation? Why it is calculated? LO9.3
Answer: Demand-pull inflation occurs when prices rise because of an increase in
aggregate spending not fully matched by an increase in aggregate output. It is sometimes
expressed as “too much spending (or money) chasing too few goods.” Cost-push
inflation describes prices rising because of increases in per unit costs of production.
Cost-push inflation is most likely to be associated with a negative GDP gap, as the rising
production costs reduce spending and output.
Demand-pull inflation is more likely to occur with a positive GDP gap, because actual
GDP will exceed its potential only when aggregate spending is strong and rising. As the
economy produces above its potential, bottlenecks and more severe resource scarcity
occur, driving up prices.
9. Explain how an increase in your nominal income and a decrease in your real income might
occur simultaneously. Who loses from inflation? Who gains? LO9.4
Answer: If a person’s nominal income increases by 10 percent while the cost of living
increases by 15 percent, then her real income has decreased from 100 to 95.65 (=
110/1.15). Alternatively expressed, her real income has decreased by 4.35 percent (= 100
- 95.65). Generally, whenever the cost of living increases faster than my nominal
income, real income decreases.
The losers from inflation are those on incomes fixed in nominal terms or, at least, those
with incomes that do not increase as fast as the rate of inflation. Creditors and savers also
lose. Typically those holding debt gain.

9. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-5
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
10. Explain how hyperinflation might lead to a severe decline in total output. LO9.5
Answer: With inflation running into the double, triple, quadruple, or even greater
number of digits per year, it makes little sense to save. The only sensible thing to do with
money is to spend it before its value is cut in half within a month, a week, or a day. This
very fact of everyone trying to spend as fast as possible will speed the inflationary spiral
and cause people to spend more and more time trying to figure out what goods are most
likely to go up fastest in price. More and more people will turn away from productive
activity, because wages and salaries are not keeping up with inflation. Instead, they will
spend their time speculating, transferring goods already in existence and producing
nothing.
Eventually, money may become worthless. No one will work for money. Barter and
living by one’s wits become the only means of survival. Production falls for this reason
and also because investment in productive capital practically ceases. Unemployment
soars. A massive depression is at hand.
The LAST WORD Why was the 2009 hike in the minimum wage in the U.S. probably not
responsible for much of the slow growth in employment after the Great Recession? What is
inefficiently long search and how is it affected by the duration of unemployment benefits? How
might Obamacare have discouraged hiring?Why was the Great Recession more severe in the
U.S.?
Answer: At any given time, fewer than 3 percent of workers are employed at minimum-
wage jobs. So it would be hard to blame the increase in the minimum wage for more than
a very small fraction of the slow post-recession recovery in employment.
“Inefficiently long search” means that many unemployed workers used the extended
period during which they could survive on unemployment benefits to keep searching for
perfect jobs even after they had been offered several so-so jobs. As a result, the
unemployment rate stayed higher than it would have if benefits had continued to end after
just 26 weeks and workers had felt financial pressure at an earlier date to accept so-so
jobs rather than to keep on searching for perfect jobs.
Obamacare might discourage companies from hiring because it increases labour costs.
Both the increase in the Medicare payroll tax and the requirement that by 2014 any firm
with more than 50 employees would have to provide health insurance coverage for all of
its full-time workers increased the cost to hire an employee.
The recession was less severe in the Canada because it did not experience a housing
bubble as in the U.S.

10. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-6
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
REVIEW QUESTIONS
1. Place the phases of the business cycle in order. LO9.1
Recession
Trough
Peak
Expansion
Answer: Peak, Recession, Trough, Expansion.
The typical business cycle goes through four phases in the following order: peak,
recession, trough, expansion.
2. Most economists agree that the immediate cause of the large majority of cyclical changes in the
levels of real output and employment is unexpected changes in ___________________. LO9.1
a. The level of total spending.
b. The level of the stock market.
c. The level of the trade deficit.
d. The level of unemployment.
Answer: a. The level of total spending.
Most economists agree that the immediate cause of the large majority of cyclical changes
in the levels of real output and employment is unexpected changes in the level of total
spending.
Total spending may change for a number of reasons including political events, financial
instability, and monetary factors. But it is unexpected changes in total spending that drive
the large majority of cyclical changes in real GDP.
3. Suppose that an economy has 9 million people working full time. It also has 1 million people
who are actively seeking work but currently unemployed as well as 2 million discouraged
workers who have given up looking for work and are currently unemployed. What is this
economy’s unemployment rate? LO9.2
a. 10 percent.
b. 15 percent.
c. 20 percent.
d. 25 percent.

11. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-7
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
Answer: a. 10 percent.
This economy’s unemployment rate is 10 percent because the number of unemployed is 1
million and the size of the labour force is 10 million.
To see why 10 percent is the correct answer, recall that the formula for calculating the
unemployment rate is
To apply the formula, we need numbers for “unemployed” and “labour force.” Let’s start
with the size of the labour force, which by definition is the sum of the number of people
who are employed plus the number of people who are not currently working but who are
actively seeking work. For this economy, the labour force would consequently be 10
million (= 9 million employed + 1 million unemployed but actively seeking work).
We next need to figure out how many “unemployed” workers there are. Remember that
as far as the unemployment statistic is concerned, we are looking for people who want
jobs, are actively seeking jobs, but don’t currently have jobs. That is, we totally exclude
the discouraged workers. They are excluded because, by ceasing to look for work, they
are no longer in the labour force, which by definition consists of everybody willing and
able to work right now. By focusing only on the workers without jobs who are still
actively seeking work, we see that there are 1 million “unemployed” workers in the
labour force.
By plugging in our values for the labour force (10 million) and the number of
“unemployed” (1 million) we see that this economy’s unemployment rate is 10 percent [=
(1 million/10 million) times 100].
4. Label each of the following scenarios as either frictional unemployment, structural
unemployment, or cyclical unemployment. LO9.2
a. Tim just graduated and is looking for a job.
b. A recession causes a local factory to lay off 30 workers.
c. Thousands of bus and truck drivers permanently lose their jobs when driverless, computer-
driven vehicles make human drivers redundant.
d. Hundreds of Toronto legal jobs permanently disappear when a lot of legal work gets
outsourced to lawyers in India.
Answers:
a. frictional unemployment
b. cyclical unemployment
c. structural unemployment
d. structural unemployment
Let’s go through each scenario in order.
Tim just graduated and is looking for a job is an example of frictional unemployment
because Tim is merely transitioning from school to work. He is not unemployed because
of a recession (cyclical unemployment) or because he lacks skills desired by employers
(structural unemployment).
A recession causes a local factory to lay off 30 workers is an example of cyclical
unemployment because the downturn in the business cycle has led to these 30 workers
losing their jobs.

12. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-8
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
Thousands of bus and truck drivers permanently lose their jobs when driverless,
computer-driven vehicles make human drivers redundant is an example of structural
unemployment because the drivers are losing their jobs as the result of a technological
innovation which has destroyed the demand for human driving skills.
Hundreds of Toronto legal jobs permanently disappear when a lot of legal work gets
outsourced to lawyers in India is an example of structural unemployment because the
demand for legal skills has permanently dropped in Toronto due to competition from
India.
5. The unemployment rate that is consistent with full employment is known as
_________________________. LO9.2
a. The natural rate of unemployment.
b. The unnatural rate of unemployment.
c. The status quo rate of unemployment.
d. Cyclical unemployment.
e. Okun’s rate of unemployment.
Answer: a. The natural rate of unemployment.
The natural rate of unemployment is in fact defined as the unemployment rate that is
consistent with full employment.
Keep in mind that when we say full employment, we mean that the economy is only
experiencing frictional and structural unemployment. That is, there is no cyclical
unemployment. Thus, while not every worker will be employed, only those temporarily
between jobs (the frictionally unemployed) and those whose skills fail to match the needs
of employers (the structurally unemployed) will be without work.
6. A country’s current unemployment rate is 11 percent. Economists estimate that its natural rate
of unemployment is 6 percent. About how large is this economy’s negative GDP gap? LO9.2
a. 1 percent.
b. 3 percent.
c. 6 percent.
d. 10 percent.
Answer: d. 10 percent.
This economy’s negative GDP gap should be about 10 percent.
This estimate is based upon Okun’s law, which indicates that for every 1 percentage point
by which the actual unemployment rate exceeds the natural rate, a negative GDP gap of
about 2 percentage points occurs.
To apply Okun’s law to the current situation, we first note that actual unemployment
exceeds the natural rate by 5 percentage points (= 11 percent actual rate of unemployment
minus 5 percent natural rate of unemployment). It then follows that the negative GDP gap
must be 10 percent (= 5 percentage points times 2).

13. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-9
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
7. Cost-push inflation occurs when there is __________________________. LO9.3
a. Excess inventory.
b. A trade deficit.
c. Rising per-unit production costs.
d. Excess demand for goods and services.
Answer: c. Rising per-unit production costs.
Cost-push inflation occurs when rising per-unit production costs squeeze company
profits, thereby causing firms to reduce the amount of output that they are willing to
supply at the current price level. This leads to higher unemployment because fewer
workers are needed to produce less output.
8. Jimmer’s nominal income will go up by 10 percent next year. Inflation is expected to be -2
percent next year. By approximately how much will Jimmer’s real income change next year?
LO9.3
a. -2 percent.
b. 8 percent.
c. 10 percent.
d. 12 percent.
Answer: d. 12 percent.
Jimmer’s real income will rise by 12 percent next year. You can see this by rearranging
the formula that shows the relationship between real income, nominal income, and
inflation:
Using that formula, we see that the percentage change in Jimmer’s real income will be
approximately equal to the 10 percent increase in his nominal income minus the
percentage change in the price level (which will be minus 2 percent). Taking into account
the fact that a “minus times a minus is a plus” we see that Jimmer’s real income should
be approximately 12 percent [= 10 percent increase in nominal income – (-2 percent
change in price)].
9. Kaitlin has $10,000 of savings that she may deposit with her local bank. Kaitlin wants to earn a
real rate of return of at least 4 percent and she is expecting inflation to be exactly 3 percent. What
is the lowest nominal interest rate that Kaitlin would be willing to accept from her local bank?
LO9.4
a. 4 percent.
b. 5 percent.
c. 6 percent.
d. 7 percent.
Percentage
change in
real income
Percentage
change in
nominal
income
Percentage
change in
price level
= -

14. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-10
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
Answer: d. 7 percent.
The lowest nominal interest rate that Kaitlin would be willing to accept is 7 percent.
She would of course be happier to get more than 7 percent. But the lowest nominal rate
that she would accept is 7 percent because that is the lowest nominal interest rate that
would give her the 4 percent real rate of return that she wishes to earn.
To see why that is true, recall the formula that states that
nominal interest rate = real interest rate + inflation premium (the expected rate of
inflation)
Given that the real interest rate that Kaitlin desires is 4 percent and given that she is
expecting inflation to be 3 percent, the right-hand side of the formula tells us to add the
two values together in order to figure out the nominal interest rate that Kaitlin will accept.
Doing so tells us that she will accept a nominal interest rate of 7 percent (= 4 percent real
interest rate + 3 percent expected rate of inflation). She is happy to accept that rate
because it will yield her the real return of 4 percent that she desires.
By contrast, if she were to accept a nominal interest rate of 5 percent, then she would
only make a real rate of return of just 2 percent. You can see this by rearranging the
formula and solving for the real interest rate. Doing so yields,
real interest rate = nominal interest rate − inflation premium (the expected rate of
inflation)
Using this version of the formula, we can see that the real interest rate in this situation
would only be 2 percent (= 5 percent nominal interest rate minus 3 percent expected rate
of inflation). Because that real rate of 2 percent is less than the 4 percent rate that Kaitlin
wants, she will not give the bank her money if the best they offer is a 5 percent nominal
interest rate. She will hold out for at least a 7 percent nominal rate, as that is the only way
for her to get a real return of at least 4 percent.
10. True or False: Lenders are helped by unanticipated inflation. LO9.4
Answer: false.
This statement is false because lenders are actually hurt (rather than helped) by
unanticipated inflation.
Unanticipated inflation hurts lenders by reducing real returns. As an example, suppose
that you loaned out $1000 at a nominal interest rate of 10 percent. Also suppose that you
had been expecting an inflation rate of 2 percent so that you were anticipating a real
interest rate of 8 percent (= 10 percent nominal interest rate minus 2 percent inflation
rate). But then suppose that inflation turns out to be 10 percent. As a result, your real
interest rate will turn out to be zero percent (= 10 percent nominal interest rate minus 10
percent inflation rate).
Thus, you will suffer substantial financial harm because the unexpectedly high inflation
rate lowers your real rate of return down to nothing in this case. But note that things don’t
have to be that extreme for you to be hurt. Any inflation rate that turns out to be higher
than what you were expecting will lower your real rate of return.

15. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-11
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
11. Economists agree that______________ inflation reduces real output. LO9.5
a. Cost-push.
b. Demand-pull.
Answer: a. cost-push.
The correct answer is that economists agree that cost-push inflation reduces real output.
Cost-push inflation reduces real output because the unexpected increases in resource
prices that drive cost-push inflations reduce firm profits. Those falling profits then cause
firms to reduce output and lay off workers.
By contrast, economists disagree about whether demand-pull inflation increases or
decreases real output. On the one hand, some economists argue that demand-pull inflation
reduces output because people divert time that could otherwise be spent producing output
into attempts to hedge against inflation. On the other hand, a different group of
economists argue that mild levels of demand-pull inflation may help to increase output
because the high levels of spending that cause demand-pull inflation also create high
profits and a powerful incentive for firms to expand their plants, increase their output,
and hire more workers.
PROBLEMS
1. Suppose that a country’s annual growth rates were 5, 3, 4, -1, -2, 2, 3, 4, 6, and 3 in yearly
sequence over a 10-year period. What was the country’s trend rate of growth over this period?
Which set of years most clearly demonstrates an expansionary phase of the business cycle?
Which set of years best illustrates a recessionary phase of the business cycle? LO9.1
Answers: 2.7 percent (rounded to the nearest decimal); years 6-9; years 4 and 5.
Feedback: The trend rate of growth equals the average for the 10-year period, which is
2.7 percent. (= (5 + 3 + 4 – 1 – 2 + 2 + 3 + 4 + 6 + 3) / 10).
The set of years that clearly demonstrate an expansionary phase is years 6 through 9. The
rate of growth is positive and increasing over this period.
The set of years that best illustrate a recessionary phase is years 4 and 5. Growth is
negative (declining GDP) for these years.
2. Assume the following data for a country: total population, 500; population under 15 years of
age or institutionalized, 120; not in labour force, 150; unemployed, 23; part-time workers looking
for full-time jobs, 10. What is the size of the labour force? What is the official unemployment
rate? LO2
Answer: 230; 10%.
Feedback: To find the size of the labour force subtract population under 16 years of age
or institutionalized (120) and those not in the labour force (150) from the population
(500).
The size of the labour force is 230 (= 500 - 120 -150).
The official unemployment rate is the number of individuals unemployed divided by the
labour force converted into percentage form.
The unemployment rate for the values above is 10% (= (23/230) x 100).

16. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-12
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
3. Suppose that the natural rate of unemployment in a particular year is 5 percent and the actual
rate of unemployment is 9 percent. Use Okun’s law to determine the size of the GDP gap in
percentage-point terms. If the potential GDP is $500 billion in that year, how much output is
being forgone because of cyclical unemployment? LO9.2
Answer: GDP gap = 8%; $40 billion.
Feedback: On the basis of recent estimates, Okun’s law indicates that for every 1
percentage point by which the actual unemployment rate exceeds the natural rate, a
negative GDP gap of about 2 percent occurs.
The actual rate of unemployment exceeds the natural rate of unemployment by 4% (= 9%
- 5%), which is cyclical unemployment.
Using Okun’s law, this translates into an 8% GDP gap in percentage-point terms (= 2 x
4%).
Since potential GDP is $500 billion and we are 8% below this amount, the output forgone
is $40 billion (= 0.08 x $500 billion).
4. If the CPI was 110 last year and is 121 this year, what is this year’s rate of inflation? In
contrast, suppose that the CPI was 110 last year and is 108 this year. What is this year’s rate of
inflation? What term do economists use to describe this second outcome? LO9.3
Answers: 10 percent; -1.8 percent; deflation.
Feedback: The inflation rate is the percentage change in the CPI over a period of time.
For the values above we have:
If the CPI was 110 last year and is 121 this year, the inflation rate was 10%
(= ((121-110)/110) x 100).
If the CPI was 110 last year and is 108 this year, the inflation rate was approximately -
1.8%
(= ((108-110)/110) x 100). This outcome is referred to as deflation by economists.
5. How long would it take for the price level to double if inflation persisted at (a) 2, (b) 5, and (c)
10 percent per year? LO9.3
Answer: (a) 35 years; (b) 14 years; (c) 7 years.
Feedback: The “Rule of 70,” which is to divide 70 by the inflation rate, gives us the time
it takes for the price level to double.
Years to double = (70 / Inflation Rate)
Using this formula we have:
(a) The price level will double in 35 years if the inflation rate is 2% (= 70/2).
(b) The price level will double in 14 years if the inflation rate is 5% (= 70/5).
(c) The price level will double in 7 years if the inflation rate is 10% (= 70/10).

17. Chapter 09 - Business Cycles, Unemployment, and Inflation
9-13
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written
consent of McGraw-Hill Education.
6. If your nominal income rose by 5.3 percent and the price level rose by 3.8 percent in some
year, by what percentage would your real income (approximately) increase? If your nominal
income rose by 2.8 percent and your real income rose by 1.1 percent in some year, what must
have been the (approximate) rate of inflation? LO9.4
Answer: 1.5 percent; 1.7 percent.
Feedback: To find the approximate percentage change in the real value of your income,
subtract the rate of inflation from the nominal percentage change in your income.
Percentage change in real income = Percentage change in nominal income - Inflation rate
This implies the percentage change in real income is approximately 1.5% (= 5.3% -
3.8%).
We can also rearrange the equation above as follows:
Inflation rate = Percentage change in nominal income - Percentage change in real income
This implies the inflation rate is approximately 1.7% (= 2.8% - 1.1%) for the second set
of values.
7. Suppose that the nominal rate of inflation is 4 percent and the inflation premium is 2 percent.
What is the real interest rate? Alternatively, assume that the real interest rate is 1 percent and the
nominal interest rate is 6 percent. What is the inflation premium? LO9.4
Answers: 2 percent; 5 percent.
Feedback:
To find the approximate real interest rate subtract the inflation premium from the nominal
interest rate.
Real interest rate = nominal interest rate - inflation premium
This implies the real interest rate is 2% (= 4% - 2%).
We can also rearrange the equation above as follows:
Inflation premium = nominal interest rate - real interest rate
This implies the inflation premium is 5% (= 6% - 1%).

18. Other documents randomly have
different content

19. Degoud Raoul félbe sem hagyta az irást, csak úgy félvállról veté
oda:
– Hát mit tartozik az önre?
– A «szent kékségre!» Ha ön a saját acceptjét az én hamisított
girómmal látja el, az csak tartozik én rám valamelyest!
Erre mégis letette a tollat Degoud Raoul.
– De hát ez önnek valami új dolog? Hát volt önnek valami baja
valaha az én váltóim miatt? Én sokat koczkáztatok. Pontosan
fizetnem kell. Hát akkor ott veszem a pénzt, a hol találom. Most
épen vesztettem. Mihelyt fordul a koczka, rajtam a sor: beváltom a
trattámat s önnek semmi köze hozzá.
– De már ezuttal én beváltottam önnek a trattáját.
– Hát minek tette azt?
– Azért, hogy önnek a nyakát a kezembe kaphassam.
– S mit akar ön az én nyakammal?
– Hát azt, hogy önnek a fejét jobbra vagy balra fordíthassam, s
ha úgy kerül, egészen kitekerhessem.
– Ez a tréfa kezd tragikus lenni.
– Ennek a tréfának a vége a bagno. Ön tudni fogja, hogy a
váltóhamisítás díja a bagno.
– Hát már most miféle más útat akar ön a számomra kijelölni, a
melyen a bagnoba juthatok?
– Ellenkezőleg. Én önből becsületes embert akarok csinálni.
– Hát akkor aztán ön hogy él meg?
– Ön nekem épen egy zsenicyklusomban, mint becsületes ember,
fog lényeges szolgálatot teljesíteni.

20. – Kiváncsi vagyok erre a hivatalra.
– Megmondom a czímét. Ön meg fogja magát választatni
armignoli mairenek.
– Micsodának?
– Mairenek. Az annyi, mint polgármester. Igen tekintélyes állás.
– Hol van az az Armignol?
– Dél-Francziaország Perpignan departementjában. Csinos kis
mezőváros. Központja a hasonnevű választókerületnek. Az én
nagybátyám, gróf Trimeric Filibert uradalmával szomszédos.
– Hát nincs ennek a mezővárosnak maireje mostanság?
– Van. De hogy az mi módon adjon önnek helyet: leköszönés
vagy elcsapatás útján-e? az már az én gondom.
– De hisz engem senki sem ismer Armignol városában.
– Az megint az én dolgom lesz, hogy megismerjék és
megválaszszák. Azontúl is ki fog önre terjedni jóakaratú
gondoskodásom. Az installatió, a representatió költségeiben bőkezű
leszek. Azt akarom, hogy ön feltünjön, hogy a lakosság és a vidék
bizalmát megnyerje.
– Ez túlhaladja a képzelőtehetségemet.
– Pedig olyan egyszerű, mint a Columbus tojásának a históriája.
Most épen küszöbön állnak az új parlamenti választások. Én fel fogok
lépni az armignoli kerületben képviselőjelöltnek.
– Micsoda? Hát ért ön valamit a politikához?
– Hát van a világon politika? Vagy megfordítom: hát van valami a
világon, a mi nem politika?
– Van önnek valami meggyőződése?

21. – Annyiféle, a hány kell. De ez mind nem az ön dolga. Az ön
feladata velem jönni a választó kerületbe s a miről én beszélek, arról
még lelkesebben szónokolni, a költségeket az ön kezének kell
kiosztani, hogy én érintetlen maradjak.
– S az armignoli képviselőválasztás csak előjátéka annak, hogy
én armignoli maireé választassam meg?
– Talán igen. Talán más czélja is van. A parlamentben aranyeső
esik. De ne puhatolózzék ön tovább. Készüljön az útra. Önnek a
nyaka a kezemben van, – ha nem fordul, a merre én fordítom, akkor
kitekerem.

22. VIII.
Armignol eddigi képviselője, monsieur De L’Arque (a kit rövidség
okáért De L’Arqueencielnek neveztek), egy derék, tudós férfiu volt,
kinek csillagászati tanulmányait Európa minden tudós társasága
méltányolta. Ő volt az, a ki felfedezte, hogy a Mars tengelyének is
van nutácziója, s hogy a napfoltok okozzák a kánikulai forgószeleket.
Az az értekezése pedig, melyben bebizonyítja, hogy az augusztus
11-iki nagy csillaghullást, melyet a népajk «Szent-Lőrincz könyeinek»
nevez, egyenesen a szétszakított Biela-üstökös romjaival találkozása
planetánknak okozza, az egész világon feltünést gerjesztett.
Öt év óta képviselte már e kerületet a parlamentben, s el van
ismerve róla, hogy a legszorgalmasabb tagok közé tartozott. Kivéve
a napfogyatkozásokat, minden ülést végig ült kezdetétől a végéig;
szavazott híven a jobb középpel, sőt egyszer tartott is egy beszédet
a meteorologiai observatoriumok szükségességéről, a mi nagy
érdeket költött fel.
Hanem a választókerületének soha feléje sem ment. Ha jöttek fel
hozzá deputátiók onnan alulról, azok soha meg nem kaphatták,
mindig a csillagvizsgálójában ült s a bolygódok spectrumát észlelte, a
hozzáküldött leveleket ellenben soha sem bontotta fel, a táviratok
ellen pedig volt egy nagy dán molosszusa betanítva, a ki, a mint a
távirat-kihordó belépett, útját állta, elvette tőle a sürgönyt – és
megette.
Így azután Armignol nem kapott se szárnyvasutat, se szőlőszeti
iskolát, se kaszárnyát, se püspöki vikáriust, a mikre mind égető
szükség lett volna.

23. Armignol maireje, monsieur Cousin, szinte egyike volt a
legnevezetesebb férfiaknak. Az ő hivatása azonban, toto cœlo (egész
éggel) külömbözött a képviselőjeétől. Ő szigorúan tartotta magát
ehhez a planétához, a melynek porából kölcsönvétettünk.
Nagyterjedelmű spárga és borsóültetvények tulajdonosa volt,
melyeknek terményét gyárilag kezelt pléhdobozokban, mint
conserveket küldözte szét a világba.
És a mellett a hivatalát is a legjobban betöltötte.
Egy előkelő magyar államférfiutól hallottam (a ki a franczia
közigazgatást legalaposabban ismeri), hogy oly tökéletes speciese a
hivatalnoknak nincs sehol a világon, mint egy franczia maire. Az a
maga hivatalának a teendőit ex asse érti, s ex templo kezeli. –
Hanem aztán semmi egyébhez a világon nem ért a franczia maire,
különösen a magas politikához nem.
Mennyivel előbbre vagyunk mink e tekintetben a francziáknál, a
hol a falusi biró mindenhez ért a világon, különösen a magas
politikához sokat – csak a hivatalához nem.
Hát ez a magas politika könnyen ment az elején, a midőn az ifju
köztársaság átvette a császári kormányzat választási rendszerét,
mely szerint a kormány által kijelölt képviselő-candidatusra falunként
szavaztatták meg a polgártársakat. Okos emberekből áll a
szavazatszedő bizottság! Ugyanazokban a kerületekben, a hol az
előtt imperialista képviselők voltak, megválasztattak a friss
republikánus jelöltek, nehány töredéket leszámítva a deposzedált
bonapartisták, bourbonisták és orleanisták számára. Hát hisz
azoknak is csak kell élni.
A következő választásoknál azonban már az az ötlete született a
belügyminiszternek, a mit a kamara adoptált, hogy ezentúl minden
választás a kerület székhelyén történjék meg. (A lajstromos-
scrutinium csak később következett még.) És egyúttal az is
megkivántatott, hogy a képviselőjelölt adjon programmot, valljon
színt, mutassa be a politikai hitvallását a választók előtt.

24. «Hát ez már mi legyen?» mondá monsieur Cousin. Tizenkilencz
falu összes férfilakossága Armignolban? Ki szekerezi be azokat? Ki ád
nekik szárnyékot? Ki ád nekik enni? De legfőbb dolog, hogy ki tart
nekik programmbeszédet?»
Ez már magasabb politika!
A maire utasítást kért a préfettől, a préfet a belügyminisztertől, a
belügyminiszter azt felelte a préfetnek, hogy «mundus se expediet».
– A préfet aztán tovább adta az armignoli mairenek: «mundus se
expediet». Az pedig nem tudott diákul. De az még jó volt rá nézve,
mert ha megértette volna, hogy az annyit tesz francziául, hogy «a
világ majd segít magán», hát akkor még kevesebbet értett volna
belőle. Azonban tartva magát az instructio szavaihoz, felszólítá a
kormány által kijelölt candidatust, monsieur D’Arqueot, hogy adjon
programmot a tisztelt választóknak.
A tudós férfiu aztán, a mi csak a padlásán található volt,
értekezés a Lőrincz-napi csillaghullásról, azt bál számra elküldé
monsieur Cousinnak. Monsieur Cousin azt szétosztotta a tisztelt
választóknak.
E közben azonban megesett, hogy valami idegen kéz elkezdett
titokban dolgozni a választó-kerület helységeiben.
Mindenféle alakot öltött ügynökök járták be a vidéket, mint
borvásárlók, marhakupeczek, búcsújáró zarándokok, a kik a Szent-
Lőrincz könyeinek hullását sokkal practikusabb módon magyarázták
meg a tisztelt választóknak a korcsmákban, egy pohár bor mellett.
Elkezdtek egy új nevet hangoztatni: De Quimper Ellinor gróf!
Régi nemes az itteni vidékről. A kinek őse Bouillon Gottfried alatt
vezette a kereszteseket a szent földre.
Egyszer csak azt hallja az armignoli maire, hogy odakinn a
falvakon megindult a búcsújárás. A papok vezetik a népet.
Még az a szerencsés véletlen is közbejött, hogy a mennykő
beütött egy falunak a tornyába, torony és templom leégett. S erre

25. De Quimper Ellinor gróf nagylelküen adományozá a szent helyek
fölépítésére szükséges összeget a helységnek. Egyszerre óriássá nőtt
az alakja.
A választási határidő közeledtével maga Ellinor is megjelent a
küzdtéren, kisérve elvtársa és hű barátja Degoud Raoul által.
Megjelenésükkel az egész «kelet-pyrenæi» departement
fenekestől fel lett forgatva. Mintha csak ide költözött volna át a
hajdani vendée szelleme. Búcsújárások indultak meg minden faluból,
csodalátó szűzek hirdettek profetiákat, a sekrestyések vezették a
népet az érkező jelölt elé, szentelt zászlók alatt, ki maga gyalog,
fedetlen fővel, a keresztet maga előtt vitetve, vonult be a helységbe,
s mindenütt előbb misét hallgatott, azután a piacz közepén, a
szentek szobra előtt tartá meg szónoklatát, mely lángoló buzgalmat
manifestált a mai kor erkölcstelen, hittagadó irányzata ellen.
Ez már aztán a derék úr, a ki záporban, sárban együtt járja a
néppel a processiót, faczipővel a lábán, a hogy a többi! Nem is úgy,
a hogy az a másik, a ki még a csillagokat is ledisputálja az égből, s
meg akarja a népet fosztani attól a hitétől, hogy mikor egy csillag
lefut, akkor valaki meghal! Hogy ezentúl a jámbor ember, mikor
csillagot lát az égen végig szaladni, ne vessen magára keresztet, s
ne mondja magában: «Isten irgalmazz szegény léleknek!»
Le a tudóssal!
Az armignoli maire erre a mozgalomra elvesztette a fejét.
Utasítást kért a préfettől, mit tegyen? A préfet azt válaszolta neki,
hogy ő már maga is kért utasítást a kormánytól, hogy mit tegyen?
Kapott is – kétfélét. A belügyminiszter azt rendelte, hogy ezt a
veszedelmes áramlatot minden erőhatalommal vissza kell terelni. A
hadügyminiszter ellenben (már az akkoriban Boulanger volt) azt a
rendeletet adta ki, hogy a katonai haderőt semmi szín alatt nem
szabad a választási mozgalom korlátozására felhasználni. A
pénzügyminiszter pedig azt válaszolta, hogy nem ád pénzt. – Elég
világos volt a helyzet.

26. Ellinor pedig még azt a vakmerőséget is elkövette, hogy a
búcsújáró körútja közben Perpignanba is fellátogatott s bemutatta
magát a préfetnek. Természetesen – nem faczipőben.
Monsieur Rochepilon igen udvariasan fogadta a royalista jelöltet,
sőt ebédre is meghívta magához.
Ott azután sincerisáltak.
A párisi politikai ködökben (nem sajtóhiba «körök» helyett)
nagyon járatos gróf sok új dolgot ismertetett meg a préfetvel.
Beszélt neki Uzès herczegnőről is, s annak a disponibilis millióiról.
Maga mókázott legjobban az egész ájtatos mozgalom fölött.
Ez a legolcsóbb korteskedés. – Vízzel is sikerül.
«A czél szentesíti az eszközöket» – hát miért ne lehetne magát a
czélt is eszköznek felhasználni?
A poharazás vége felé egész bizalmasak lettek az urak egymás
irányában.
– Én azt hiszem, gróf úr, hogy ön ebben a mostani
campagnejában valakit teljes tökéletesen meg fog csalni! Mondá a
préfet.
– Talán a választóimat?
– Azokat is egy kicsit.
– Vagy a papokat?
– Azokat úgy félig-meddig.
– De hát kit «egészen?»
– Saját magát fogja a gróf úr megcsalni tökéletesen.
Ellinor nagyot nevetett rajta.
Monsieur Rochepilon pedig csak mosolygott.

27. Gondolta magában, hogy ez az egész politikai komédiajátszás
csak arra való, hogy De Quimper Ellinor gróf kiegyengesse az útját
az armignoli kastélyig, s Trimeric Filibert gróf nagybátyjának a jó
indulatát megszerezze a maga számára.
Ezzel csalja meg magát!
Van annak már törvényes örököse.
Nem szólt semmit erről Ellinornak. Hagyta őt menni a maga
útján.
Mikor aztán a választási mozgalom egészen a nyakára nőtt az
armignoli mairenek, az kapta magát, be sem várta az elcsapatását,
leköszönt, hazament zöld borsót bedobozolni: «utánam az özönvíz!»
Ekkor tünt ki azután Degoud Raoulnak a hasznavehetősége.
Az armignoliak meg voltak rettenve, hogy épen a kritikus napok
alatt hatóság nélkül maradtak, a midőn a vidékről özönlött fel a
fanatisált parasztság.
Ekkor vette a kezébe Degoud Raoul a gondviselés szerepét.
Ő volt a párt vezetője: intéző, rendező egy személyben.
Pénztárnok és élelmezési biztos, biró és taktikai vezér – oraculum.
Ő gondoskodott szállásokról, hevenyészett sátorokról, étkező
helyekről, ő tartotta fenn a rendet az egész választási ténykedés
alatt, s puszta megjelenésével kiegyenlítette a conflictusokat.
Armignol lakossága, mely a vidéki invásiótól gyujtogatást és
tömeges gyilkolást várt, bámulva tapasztalá, hogy Degoud Raoul
vezetése mellett a legnagyobb rend uralkodik s minden kihágás
csirájában elfojtatik.
Ilyen maire kellene Armignolnak!
Nem is kapott a tudós csillagvizsgáló ellenjölt száz szavazatot a
választás alatt; De Quimper gróf óriási többséggel győzött.

28. A választási izgalom elhatott a Trimeric grófi kastélyba is. Az
összes férfi cselédség mind Ellinor-párti volt, s az asszonyok még
jobban szították a kegyes lelkesedés tüzét. Fenn a kastély belső
termeiben azonban két ellentétes áramlat küzdött egymással.
Jacques Pluhar kifogyhatlan volt a hirhordásban. Ellinor
diadalútjának minden étappjáról volt értesülése. Filibert gróf maga is
kegyes érzelmű volt s megnyugodott benne, hogy a leendő
képviselője az ő elveit vallja. Az ugyan eddig imperialista volt, de a
midőn a kis Napoleont a zuluknál cserben hagyta, csatányosan
bizonyítá be, hogy a royalisták híve. Igaz ugyan, hogy az egész élete
csupa humbugcsinálás volt eddig, de a mit egy képviselőjelölt a
választói előtt ezer fül hallattára fogad, az nem lehet tréfa. –
Fernande ellenkezőleg a sceptikus nézeteket képviselte s a gyanut
igyekezett ébren tartani a gróf kedélyében Ellinor iránt. A ki teljes
életében komédiát játszott, a politikában sem fog komoly lenni.
Úgy látszott, hogy Fernande még közelebbről ismerte Ellinort,
mint Jacques Pluhar; de nem mondta meg, hogy honnan ismeri.
Jacques Pluhar csaknem rábeszélte Filibert grófot, hogy a
választás napján maga is menjen fel a városba, a maga tesszeráját
az urnába dobni, de erről sikerült őt Fernandenak, Aïra egyesített
könyörgése mellett, egészségi szempontokból lebeszélni.
Azután arra ösztönözte a komornyik a grófot, hogy a megtörtént
választás után adjon díszlakomát a kastélyában a nap hőse, a szent
rokonelvek diadora tiszteletére. Erre Filibert gróf hajlandó volt.
Már az előkészületekre is kiadta a rendeletet.
Ekkor aztán Fernande, egész hideg, szenvtelen modorral azt
mondá a grófnak:
– Szándékozik a gróf úr De Quimper Ellinor grófot adoptálni?
– Azt nem! Semmi esetre sem.
– Hát akkor miért akarja őt megcsalni?

29. Ettől a szótól tért eszére Filibert gróf.
– Gondolja, kisasszony, hogy azért jár ezen az úton?
– Én csak egyet gondolok. A ki ennek az embernek csak a kis
ujját odanyujtja, az ennek martalékává lesz egészen. S a kinek van
egy leánya, az ugyan őrizze, hogy egy szál haját meg ne kapja ez az
ember, mert annál az egy hajszálnál fogva elviszi magával, – s hogy
hová? arról nem jó beszélni.
Ez a szó fordított a dolgon.
Trimeric gróf visszavonta az előkészületi rendeleteit.
És a midőn a megválasztott képviselőt diadalmenetben kisérte
végig az úton a hívek tábora, az útba eső Trimeric kastélynak a
kapuja be volt zárva, s az ablakokon a redőnyök mind leeresztve. Az
erkélyeken sem álltak bámuló csoportok, nem szórtak koszorúkat a
hős kocsijába; nem lobogtatták kendőiket, egy zászló sem volt
kitűzve a kastély ormára. Filibert gróf nem akarta megcsalni az
unokaöcscsét.

30. X.
Pár nap mulva a választási nagy nap után bejelenté Jacques
Pluhar Filibert grófnak Degoud Raoul urat.
Filibert gróf annyit hallotta emlegettetni ezt a nevet az utóbbi
napokban, hogy emlékében maradhatott. Ez az Ellinor választási
vezére.
Elébb tanácsot tartott a gróf Fernandeal.
– Tud ön valamit erről a monsieur Degoud Raoulról?
– Soha sem hallottam a nevét az utóbbi napok előtt.
– Meg akar látogatni.
– Fogadja el a gróf, de az én jelenlétemben. Majd akkor aztán
megtudjuk, hogy kicsoda ez az úr.
Filibert gróf bebocsáttatá a látogatót.
Degoud Raoul nyilt tekintetü férfi volt, a harminczas évek
javában, vonásai naiv őszinte kedélyre vallottak, modora egészen
ment a világfias hetykeségtől, nagy világos kék szemei előlegeztették
számára a bizalmat.
– Gróf úr! monda, én egyenesen idejövetelem czéljára térek.
Engem Armignol város notabeljei felszólítottak, hogy választassam
meg magamat a leköszönt maire helyébe hivatalutódnak.
– Hát választják a maireket Francziaországban? Az én időmben
kinevezték őket.
– Az a császárság alatt volt. A köztársaság választást rendel.

31. – S hajlandó ön azt elfogadni?
– Engem ez az állás kielégít.
– Vannak önnek ajánlatai?
– Nincsenek. Én Waldeck-Rousseau miniszterrel tartok, a ki azt
mondá: «nekem elég, hogy egy képviselő ajánljon valakit egy
hivatalra, hogy azt az embert ki ne nevezzem». A képességemet
bebizonyíthatom.
– S mennyiben tartozik ez a dolog én rám?
– Elmulaszthatlan kötelességemnek tartottam mindenek előtt
Armignol legtekintélyesebb nagybirtokosának jóakaró véleményét
kikérni, a mi rám nézve irányadó lesz. Ellentétekkel küzdeni nem
akarok.
– Pedig ahoz ön nagyon ért.
– A lefolyt választásokra méltóztatik czélozni. A politika egészen
más, mint a hivatal. Mikor képviselőválasztásról van szó, azokra a
hetekre minden szabálya a törvénynek, a lovagiasságnak, az
igazságszeretetnek, még a logikának is fel van függesztve, a
parlamentbe mindenféle szerpentinákon és spirálokon keresztül,
labyrinthokon át lehet bejutni. Szabad is. De egy közhivatalba csak
egyenes úton, nyilt ajtón át szabad megérkezni.
– Ugyan mondja ön meg, komolyan veszi De Quimper Ellinor
képviselő mind azt a hitvallást, a mit a piaczon hirdetett?
– Gróf úr. Van nekem egy ismerős patikárusom Párisban, a ki a
hirhedett «fogszivarkákat» feltalálta, melyeknek hirdetményével
minden hirlapban találkozunk. Egyszer azt kérdeztem tőle: «ugyan
kedves barátom, használnak a fogaknak azok a te hirhedett
szivarkáid?» Az én emberem egyet mosolygott: «az én fogaimnak
használnak!»
Filibert gróf felkaczagott.

32. – Nagyon jó! Hát hiszi ön, hogy De Quimper Ellinor híve marad a
royalista pártnak?
– Azt hiszem, hogy az első alkalommal a boulangista párthoz fog
átszegődni, felelt rá gyorsan Degoud. S aztán mosolyogva tevé
hozzá: A mivel egyébiránt nem nagy aposztaziát fog elkövetni.
– Ön derék, nyiltszívű ember, monda a gróf. Pártolni fogom a
jelöltségét.
… Degoud Raoul egyhangúlag lett megválasztva Armignol
mairejenek.

33. XI.
A maire-választás után azt írá De Quimper Ellinor Degoud
Raoulnak:
«És most utasításul adom neked, hogy lehető rövid idő alatt vedd
nőül Fernandeot.»

34. XII.
Bármilyen tökéletesen le voltak is zárva a redőnyök a Trimeric
kastély ablakán, azt nem akadályozhatták meg, hogy egy donzsón
ablakából ki ne lessen Aïra, mikor a nagy parádé végig vonul az
országúton. A választási vezetők szándékosan ott állították meg a
menetet a kastély előtti tágas piaczon, hogy képviselőjüktől búcsút
vegyenek. Ellinor a kocsijában felállva tartott hozzájuk szónoklatot.
Térdig állt a koszorukban, körül volt sátorozva zászlóktól. Ugy állt
ott, mint egy hamis isten.
E leskelődésnek végzetes hatása volt Aïra kedélyére.
Fernande gyakran meglepte, mikor sírt.
– Miért sírsz, leánykám?
– Azért, hogy olyan csúnya vagyok.
– Honnan veszed ezt?
– A tükrömtől.
– A tükör csak a képet adja vissza; de fogalmat nem ád. Rút csak
az, a mi rossz.
– Az is vagyok én: rossz. Irigy vagyok. Azt mondom magamban,
miért nem vagyok én olyan szép, mint te? Miért nincs nekem ilyen
gyönyörű arczom, termetem, mint te neked? Milyen boldogság
szépnek lenni!
– Ne hidd azt, leánykám. Az a kútforrása a boldogtalanságnak.
– Azt én nem értem.

35. – Mert még gyermek vagy. Gyere lepkéket fogni a parkba.
Az armingoli kastély egy völgykatlanban emelkedett, a hol Dél-
Francziaország éghajlata már a délszaki növényzetet is engedi
meghonosulni: olajfa, granátalma, oleánder bozótként tenyészik a
szabadban, s a növényzettel együtt annak a szerelmesei is együtt
vannak, a ritka fajú pillangók.
A lepkegyűjtés volt Aïra kedvencz mulatsága, a mibe aztán
Fernande megjelenésével némi tudományos rendszer is lett behozva.
A mint Aïra egy lepkét elvadászott a lepkehálóval, Fernande annak
rögtön megmondta a nevét, azt is, hogy milyen növényen él, s minő
mesék vannak felőle költve.
A vadászzsákmányt Aïra a szalmakalapjára tüzködve hozta haza a
kastélyba, a hol azután a vergődő pillangókat megölték valami illó
szerrel, hogy a gyűjteménybe tehessék.
Ez a világoskék szárnyú pillangó, a vörös szemekkel a «szép
Argus».
Ez a fehér, vörös szemekkel és fekete félholdakkal a «szép
Apolló».
Ez a sok rendkereszttel felczifrázott a «trójai vitéz».
Azoknak a neveit mind följegyezte a tárczájába Aïra, előbb
gombostűvel odatüzködve őket a szalmakalapja karimájához.
Majd egy pompás példányt fogott el a keleti mákonypipacson.
Ezüst a szárnya, jobbról nézve zöld, balról bibor csillámmal, mind a
négy röpén fekete karikákkal körzött arany szemekkel.
– Ez a «Menelaus».
Az is keresztül lett szúrva gombostűvel. Egy kicsit sírt is a kínzás
alatt, szfinkszek szokása szerint, a kik hangot tudnak adni. De azért
nem kapott irgalmat. «Hiszen olyan szép!»

36. – Hát azt ott az árticsóka virágon miért nem fogod el? kérdé
Fernande.
– Hisz olyan csúnya!
Egy barnás fakó lepke volt, egyszerű fekete foltokkal.
– Látod, pedig ennek a pillangónak a neve «férfihűség».
Azzal Fernande ovatosan odalépett az árticsóka-bokorhoz s két
újjával elfogta a virágillatban kéjelgő lepkét.
– És most nézd meg ezt a pillangót, ha a nap felé fordítom. S
akkor az a sunda fakó lepke egyszerre tündöklő azurkéknek látszott;
a hátsó szárnyai gyöngyház szivárvány fényében játszottak.
– Látod, milyen gyönyörű ez a pillangó! monda Fernande. S azzal
elhagyta repülni a kis szárnyast.
Aïra felsóhajtott.
– Hejh! Ha én rajtam is keresztül tudna úgy sütni a nap!
– Látod leánykám. Te kiszemeled a legszebb lepkéket, elfogdosod
s aztán kegyelem nélkül keresztül szurod őket. Nem kérdezed, hogy
fáj-e az nekik? Neked gyönyörűséget okoz. Hanem azt a fakót, az
egyszerűt, elhagytad repülni. Látod, a leányokkal is így bánnak. Jaj
annak, a ki szép!
– Veled is így bántak? kérdezé Aïra.
Fernande elnevette magát.
– Nézd csak leánykám! Itt repked a fejünk felett egyike a
legritkább pillangóknak. Olyan nagy, mint egy madár. Olyan magasan
és olyan sebesen repül, hogy nem lehet elfogni, tétova röpte miatt
még homoktülökkel sem lehet lelőni. Pedig ez a kincse a
lepkegyűjteményeknek: két szárnya arany, kettő ezüst sávokkal
ragyog és közé arab számjegyek vannak írva kárminnal. Úgy híják,
hogy «Leilus».

37. – Te vagy az a Leilus, úgy-e?
Fernande csak a szempilláival felelt erre a szóra.
– De hát hogy tudják mégis elfogni a Leilust, ha olyan magasan
röpköd? kérdezé Aïra.
– Van egy növény, a minek a neve «lepkefogó apoczin». Ennek a
pilisei valami bódító illatú mézet izzadnak ki. Ez az illat oda csábítja a
magasban repkedő pillangót. De azok a pilisek oly érzékenyek, hogy
a mint a pillangó a hosszú mézszivóját odadugja a virág
mézkelyhébe, egyszerre összehuzódnak s odaszorítják és többé el
nem eresztik. Igy lesz a virág foglyává a Leilus.
– De hát hol van ilyen lepkefogó apoczin? szerette volna tudni
Aïra.
– Én még nem találtam ilyen mesés virágra, vallá meg Fernande.
… (No majd rád talál «az» szép Leilus!)

38. XIII.
Degoud Raoul egy rövid év lefolyása alatt népszerű alakká
izmosodott Armignol városában, sőt annak egész környékén.
Mindenhez értett, s a mihez hozzá fogott, azt mind siker követte. A
város kaszárnyát kapott és garnizont – lovasságból. Az armignoli
hölgyvilág meg volt nyugtatva. Ebben a képviselőnek is lehetett
érdeme, a kinek a nagy Boulanger volt a patronusa.
Itt sem állapodott meg a nagy reformator. A kor szellemét
követve, meghonosította Armignolban a «moulin rouge»-t, a hol a
polgárság az excentrique chansonette-dalosnők és a grotesk
tánczosnők előadásaiban nemesíthette az izlését. Még párisiak is
jöttek le vendégszerepelni: madame Tereza és mamsell Rigolboche.
Ezzel megint a férfivilág lett megnyugtatva.
Mindezeknél nagyobb vívmány volt – az armignolperpignani
szárnyvasut létrehozatala.
A miről az elébbeni maire csak álmodott, azt Degoud
megvalósította. Hát persze! A kinek olyan képviselője van, mint De
Quimper gróf! A ki viszont benső barátja a világhatalmú Bontouxnak!
A szárnyvasut Trimeric gróf birtokát szelte keresztül
Ez oknál fogva Degoudnak többször kellett látogatást tenni a
kastélyban a kisajátítás miatt.
A gróf ingyen engedte át az útbaeső területet.
Sőt maga is aláírt száz részvényt. Egy részvényre száz frank volt
a befizetés.
– Én is szintannyi részvényt jegyeztem, monda Degoud.

39. Az már derék ember, a ki tízezer frankot tud szárnyvasut
részvényekbe elhelyezni!
(Ezt a tízezer frankot Ellinor adta Degoudnak – móringra!)
Az átvágás alkalmával rájöttek, hogy az útbaeső sziklák keble
fősz és czement tartalommal bővelkedik.
Rögtön alakított Degoud részvénytársulatot a kincsterhes bányák
kiaknázására. A puszta völgyekben gyártelepek keletkeztek.
Vasut, gyártelep, mind mesés nyereséggel járt. A társulatok
megválasztották Degoud urat igazgató tanácsosuknak és megküldék
neki zárt levélben a szindikátusi nyereségből háramló összeget.
S a másnapi armignoli Moniteurben olvasható volt Degoud Raoul
nyilatkozata, melyben a megküldött szindikátusi osztalékot a helybeli
kórháznak utalványozza, az igazgatói állást pedig tisztelettel
visszautasítja, ez aranymondással fejezve be nézeteit: «Egy
közhivatalnoknak nem szabad mást szolgálni, mint a közügyet, s más
pénzt elfogadni, mint a fizetését».
– Ez már a korrekt gavallér! tört ki Filibert gróf, mikor ezt
megtudta. Ilyen emberről olvastam én egyszer, de csak regényben.
Ilyen férjet szeretnék a leányomnak.
S ettől kezdve a legszivesebben látott vendég volt Degoud Raoul
a Trimeric grófi kastélyban. Ebédre is sokszor meginvitálták. Igen
kellemes társalgó volt. Széles ismeretekkel birt, sokat tapasztalt, s
minden tárgyról alaposan beszélt. Udvarias volt a hölgyek iránt.
Hordott nekik könyveket, a miknek megválasztása helyes tapintatáról
tanúskodott; Fernandenak a «Legendes des Siecles»-t, Aïrának a
«Contes Bleues»-t s ha ethicai térre vegyegett át a társalgás,
határozottan elitélte a jelenkor könnyelmű, realisztikus, czinikus
áramlatát. Ezek rontják meg a nemzetnek nem csak az erkölcsét, de
a fizikumát is. Ezek az okai annak, hogy ez idő szerint
Francziaországban egy centimeterrel lejebb kellett szállítani a
katonamértéket.

40. – Lelkemből beszél ez az ember! monda Filibert gróf
Fernandenak. S úgy látszott, hogy Fernande is azon a véleményen
volt.
De a mi legjobban tetszett Filibert grófnak, az a nyilt férfias
nézetnyilvánítás volt, melylyel Degoud Raoul De Quimper Ellinor gróf
ellenében állást foglalt.
– Nekem ő személyes barátom, fényes tehetségeit bámulom.
Rajta voltam, hogy képviselővé legyen. A politikában nagy szerep
kinálkozik a számára. De az ég őrizze Francziaországot attól, hogy a
társadalmi életet is az ilyen emberek vezessék. Ellinor képviseli
Párist, s Páris a megmérgezője Francziaországnak. De a vidék
egészséges test, mely a méreganyagot kiveti magából. A vidéknek
kell meggyógyítani az országot. Páris atheista! Sőt rosszabb!
Bálványimádó! A vidék vallásos. Páris pazarló a vidék takarékos. A
kicsiny embereknél van a nemzet törzsvagyona. S az bizonysága az
erkölcsi szilárdságnak. Jó erkölcs, családi élet nélkül nincs
takarékosság.
(Ez a beszéd is mind komédia volt. Kiosztott szerep. Azzal
természetesen nem dicsekedett Degoud Raoul, hogy a vidék
erkölcseinek nemesítésére milyen jótékony hatással vannak a
megtelepített orfeumok! Az ő kulturális intézményei – párisi mintára!
Hanem hát a frázisok mindig hatalmasabbak, mint a tények.)
Az ilyen frázisokkal csalja le magas röptéből a szép Leilust a
lepkefogó apoczin.
Egyszer csak Aïra kezdte rajta kapni Fernandeot, hogy a szemei
nedvesek.
– Hát te miért sírsz? hiszen te szép vagy.
Nem tudta elképzelni, hogy egy tökéletes szépségű nőnek is
lehessen olyan gondolatja, a min ha soká elmereng, a vége sírás
lesz.

41. … Egy este, mikor ebéd után eltávozott a kastélyból Degoud
Raoul, s a pitvarban felsegítette rá a hawelokját Jacques Pluhár, azt
dörmögé a fülébe a komornyik:
«Megérett a granátalma, uram!»
Másnap szokatlan délelőtti órában látogatott el az armingoli
maire a Trimeric kastélyba.
Jacques Pluhár épen akkor olvasta fel Filibert gróf előtt azt az
érdekes ujdonságot, miszerint Degoud Raoul, armignoli maire, a
közügyek körül szerzett hazafias érdemeiért a becsületrend
keresztjével lett feldiszítve.
Bizonyosan a becsületrend piros szalagját a gomblyukában jön
bemutatni!
Degoud Raoulnak azonban nem az a piros szalag virított a
gomblyukában, hanem egy fehér szegfű.
– Szabad önnek gratulálnom? kiálta eléje a gróf.
– Még nem, gróf úr.
– Hogyan? ön még nem kapta volna meg?
– Azt, a miért idejöttem, még nem.
– Hát miért jött ön hozzám?
– Én nem a gróf úrhoz jöttem, hanem Fernande kisasszonyhoz.
A gróf egyszerre kitalálta a rejtélyt.
– Menjen Jacques a kisasszonyhoz, kéretem, jőjjön a szobámba.
Fernande félbehagyta a zongoratanítást s átjött Filibert grófhoz.
– A maire úr önnel kiván beszélni, kisasszony.
Fernande a maire tekintetéből kitalálta, hogy mit akar az vele
közölni. Olyan szíviglátszó kék szemei voltak a derék férfiúnak.

42. – Kisasszony, ma engemet olyan kitűntetés ért, mely okot ad rá,
hogy a fejemet magasra emeljem. Csak így találkozhatom az ön
tekintetével. A becsületrend lovagjává lettem. Ez a minden világi
czímek között az első, ez az egyetlen, melyet büszkén viselhetünk.
Most már van bátorságom ön elé lépni azzal a merész kéréssel, hogy
legyen nőm. Kincseket nem adhatok önnek, de adhatok egy egész
szívet.
Fernande elgondolkozott.
A gróf segítségére jött a habozónak.
– Nos, kisasszony! ön azt mondta nekem, hogy ha találkoznék
egyszer egy olyan férfiúval, a kit szerelmére érdemesnek tart, azzal
kész volna összekötni a sorsát. Degoud úr olyan ember. Én
beleegyezem, a mennyire beleszólásom van.
Fernande kezét nyújtá Degoud Raoulnak.
Ekkor Degoud kivette a fehér szegfűt a gomblyukából (a piros
szalag az alatt volt, a szegfűtől eltakarva) s átnyujtá a virágot
Fernandenak. A leány odatűzte azt a kebelfodrába.
Akkor aztán egy kis etuisből két karikagyűrűt vett elő Degoud
Raoul s azt egymással kicserélték. (Ezt ugyan a törvény nem szabja
elő, de régi szokás, megtartják.)
Degoud Raoul megengedte magának, hogy jegyesének ujja
hegyét megcsókolja.
– És most szóljunk némi prózai dolgokról, monda Degoud úr,
belső zsebéből egy csomagot húzva elő. Én nászajándékul átadom
Fernande kisasszonynak a tízezer frank névértékű vasuti
részvényeimet. Az átengedés rá van vezetve.
Ez már komoly tett volt! Tízezer frankot átadni móringba.
(Igy parancsolta Ellinor. Az ő pénze volt abban.)
Fernande reszkető kézzel fogadta el a csomagot.

43. Erre Filibert grófban is felpezsdült a nagylelküség.
– Én pedig átruházom a kisasszonyra (hiszen családomhoz
tartozónak tekintem) az armignoli házamat, teljes tulajdonjoggal. Ezt
fogadja tőlem Fernande kisasszony kelengyéül. Kérem, maire úr,
tegye meg ez iránt a szükséges hivatalos intézkedéseket.
– Majd ide fogom küldeni a sous-mairet a felszerelt okiratokkal,
minthogy a magamat érdeklő ügyekben való eljárás hivatalommal
összeférhetetlen. Ugyanazon hivatalnok fogja elhozni a kisasszony
által aláirandó nyilatkozatot is, mely a házasságba beleegyezését
bizonyítja. Ez a nyilatkozat, az enyimmel együtt, a mairei hivatal
hirdetmény-táblájára két hétig ki lesz függesztve. Igy rendeli a
házassági törvény. Az alatt, ha valakinek kifogása van a házasság
ellen, megteheti. A cerimonia külömben nagyon egyszerű. Két hét
mulva a kitüzött órában az egybekelni kivánó felek megjelennek a
mairei hivatalban, két magukkal hozott tanúval. A maire (vagy ez
esetben a sous-maire) felölti a hivatali jelmezét, felköti a nemzeti
háromszínű vállszalagját, felolvassa a felek előtt a törvénynek a
házasságkötésről szóló szakaszát: akkor megkérdi tőlük, hogy
akarnak-e e törvény értelmében házassági viszonyba lépni? Miután
mind a ketten igennel válaszoltak: kimondja, hogy ezennel a
házasság meg van kötve, s annak minden következményei
törvényesek. Mire a házastársak aláirják a protokollumot a tanukkal
együtt, végül aláirja a hivatalnok, feljegyezve a dátumot s rápréselve
a lapra a stampigliát.
– Igen, igen, mondá a gróf. Így megy az. Emlékezem rá. Én is
átestem ezen egyszer. Csakhogy akkor a maire fehér vállszalagot
kötött fel. Hanem mi azután még elmentünk a St. Germain
l’Auxerrois templomba, s az oltár előtti esküvőt is elvégeztük, illendő
papi áldással.
Degoud Raoul ártatlan képpel kérdezé:
– S volt nagy foganatja az áldásnak?

44. Filibert grófnak nem tetszett a kérdés. Boszúsan hányt fittyeket
az ujjaival.
– Ejh! Ejh! Én még is szeretném, ha önök a mairei hivatalból még
a St. Eustacheba is betérnének, az én derék abbémhoz.
– Akarja Fernande kisasszony, hogy a St. Eustacheba is
betérjünk? kérdezé készségesen Degoud Raoul.
– Nem akarom! mondá határozottan Fernande.
Ez már bántotta a grófot.
– Nem akarja? Miért nem akarja? Az a maga makacs fejecskéje!
– Azért, mert én protestáns vagyok.
A gróf elkezdett fütyülni hüledezésében.
– Egy hugonotta!
És ő ezt csak most tudja meg! Hogy kire bizta Aïrának a
nevelését éveken keresztül! Igaz, hogy a vallásra külön oktatta a
káplán. De csak mégis! A Trimeric-kastélyban egy hugonotta leány!
A gróf nagy jelentőségű tekintetet irányzott Degoud Raoulra. Tőle
várta a consequentiák levonását.
Fernande megértette azt az invitáló arczkifejezést s sietett
előzékeny lenni.
– Degoud úr, én nem titkoltam el, hogy mi vagyok, önnek
szabadságában áll visszalépni.
Degoud Raoul vállat vont, a bajuszát pödörgetve; egy pihét
veregetett le a kabátja ujjáról, felnézett a plafondra s félrehúzta a
száját egyoldalú mosolyra.
– Én nem találok semmi okot a visszalépésre.

45. – Hogyan? hebegé Filibert gróf. Hát talán francmaçon az úr?
Szabadkőműves?
– Nem. Hanem zsidó vagyok.
Filibert gróf hanyatt esett a karszékében, a szája is nyitva
maradt, a szemei odameredtek Fernandera. Most már azon a sor,
hogy elszaladjon.
Fernande kisasszony pedig kezét nyújtá a vőlegényének s
szivélyesen ismételt kézszorítással mondá neki:
– Tehát mához két hétre!

46. XV.
Alig mult el nehány nap, midőn Degoud Raoul diadaltól ragyogó
arczczal lépett be Trimeric Filibert grófhoz.
– Van szerencsém egy örvendetes hírt hozni a gróf úrnak.
Armignol város megkapta a püspöki vicariatust. Ime tehát látja ön,
hogy ha nem vagyunk is a felekezet hívei, a vallásos ügyet elő tudjuk
mozdítani. A mit a keresztes vitézek minden sarjadékai nem birtak
kivívni, én, a Makkabéusok ivadéka, keresztül vittem.

47. XVI.
Ez a meglepő felfedezés romboló hatást gyakorolt Filibert gróf
kedélyére. Azt hitte, hogy őt megcsalták és meglopták. Ez a két
ember, a kiket legtöbb bizalmára méltatott, alattomban protestáns
volt és zsidó.
S hogy el tudták azt titkolni!
A leánynak valóságos Madonna-arcza volt. Hogy mer egy
hugonotta leány Madonna-arczot viselni? Hát még ez a Degoud! ő
rendezi a választási gyülekezeteket templomi zászlók, papok, barátok
segédkezése mellett; tart fanatikus szónoklatokat, mint egy
liguriánus, s a mellett a zsebében hordja a tefillim-szíjat: azzal
imádkozik. Filibert gróf nem akarta bevenni, hogy
képviselőválasztásnál ez mind megengedett műfogás: olyankor lehet
az ember tiszteletbeli ultramontán, a másik ember meg tiszteletbeli
zsidó «ad hoc», a hogy jön.
Nem soká áll a világ!
A Fernandenak tett adományt ugyan azért jogerőre emelte. Fájt
ugyan a lelkének, hogy az armignoli házat majd a hitetlen ivadék
fogja benépesíteni; de egy nemes ember, a mit egyszer
odaajándékozott, azt vissza nem veszi. Átiratta rá a házat. Csak épen
a Trimeric-czímert vétette le a kapuja fölül.
Hanem többet nem beszélt Fernandedal.
Bizalmának elvesztését azzal tünteté ki, hogy többé nem
borotváltatta meg az arczát s nem festette tovább a haját és
körszakállát. Annálfogva a haj és szakáll a mint tovább nőtt, tőben

48. fehér volt, azontúl meg lilaszínbe kezdett fakulni. Nem lehetett
ránézni nevetés nélkül.
A mint Fernande férjhez ment, Filibert gróf kedélye még inkább
elborult. Bizalmatlansága egész embergyülöletté mérgedt, a miből
üldözési mánia fejlődött ki. Minden emberben gyilkost látott. A ki
belépett hozzá, az ajtóban meg kellett állnia, úgy beszélt vele:
revolverrel a kezében. Minden zsebében volt egy bulldogpisztoly.
Jaques Pluharnak is fölmondott. Ezt már helyes ösztöne vádolta be,
hogy ő itt a gonosz cselszövénynek a mestere. Ételt csak Marciole
kezéből fogadott el, de annak is elébb meg kellett izlelni, hogy nincs-
e benne méreg? S ebben a bolondságban volt is helyes logika.
Marciole egyszerre Trimeric grófnévá lesz, a mint Filibert gróf után
becsapják a kripta-ajtót.
Egyetlen világosságot derengetett búskomor kedélyében még a
kis leány megjelenése.
Aïra, mióta a nevelőnőjét férjhez vitték, nem volt többé a
penzumokkal elfoglalva, többet időzhetett Filibert gróf szobájában.
Ennek a bohó fecsegése, naiv gyermekpajzánsága tartá fenn az öreg
emberben az életkedvet. Vele nem beszélt Filibert gorombán, oda
ültette a térdére s meséltetett magának regéket a Contes Bleuesből.
Turkált a kezével a leány sürű hajában. Odadörzsölte a borostás
arczát annak az arczához. Elhozatta vele a kézi tükröt s odaszorítva
annak a fejét a magáéhoz, a tükörbe nézette: «No lásd: épen olyan
szép vagy, mint a keresztapád.» (Ez volt a leány előtt a minősége.)
Akkor aztán nagyot nevetett, mikor a leány ezért megharagudott
s durczásan tiltakozott.
– Oh bizony én nem vagyok csunya! Nekem mondta azt már
valaki, hogy szép vagyok.
– Nagyon meg lehetett az éhezve.
Az aztán nagyon tetszett az öreg úrnak, hogy a kis leányt
megboszantotta. Még jobban, hogy kiengesztelhette. «Nekem szép

49. vagy.»
– Nono! Aztán majd csak te is férjhez menj egyszer.
– Megyek is, csak vigyenek.
– Majd eljön értted valami zuáv. Onnan Algirból. A Beni-Nátesz
törzsből. Azok is franczia honpolgárok már. Még egy mohamedán
hiányzik a familiából!
Szegény Filibert gróf! Hiszen ha még egy mohamedán lett volna,
ha egy thúg lett volna, ha egy sátánimádó shamán lett volna: az
még mind tisztességes vő lett volna neki!
Ki volt hát az, a ki Aïrának azt mondta: «Te szép vagy»?
Elkövetkezett a nagy ünnepség, a melyen a püspöki vicariust
armignoli székhelyébe beiktassák.
A hivatalos fogadásnál a sous-maire szerepelt.
A maire ez ünnepélyek alatt betegnek jelentette be magát.
A kik be voltak avatva, tudták a betegségnek az okát. A tisztelt
polgártársnak a «cultus disparitas» lehetetlenné tette, hogy egy
szigorúan egyházi jellegű szertartásnál tényleges közreműködő
lehessen.
De az igazi okát még sem tudta senki.
Ez ünnepélyre maga a választókerület képviselője is lejött.
Mikor De-Quimper Ellinor gróf örvendetes megérkezésének
igéretét falragaszokban közhirré tette Degoud úr: Fernande asszony
zárt ajtók mögött így szólt a férjéhez:
– Uram! Én most arra kérem önt, hogy De-Quimper Ellinor grófot
semmi szín alatt a mi házunkhoz meg ne híja. Mert én abban az

50. órában, a melyben De-Quimper Ellinor gróf ennek a háznak a
küszöbén belép: elhagyom ezt a házat és soha vissza nem térek ide
többet.
– Jól van. Betegnek fogom magamat jelenteni.
Degoud úr nem kérdezősködött Fernandetól e nehéz elhatározás
okai felől. Tudta ő azokat jól. Ellinornak minden titkába be volt
avatva.
Egy olyan főpapi beiktatás egy római katholikus templomban
megragadó szertartás. A papok, szerzetes rendek, apáczák és
zarándokok felvonulása, a felavató egyházfejedelem megjelenése, ki
aranyos mennyezet alatt jő, melynek rúdjait a város előkelői tartják;
a zárt chorusban felzendülő ének, angyalokat utánzó melodiájával; a
symbolikus átöltöztetése a felavatottnak, elébb az ártatlanság fehér
jelmezébe, azután a főpapi méltóság pompájába; a mélységes
csendben felhangzó antifonák szózatai; az inclangorium
felcsendülése, melyre minden térd meghajol, s aztán az orgona
lelkesítő hymnusa, a kétszáz novitius felhangzó zsolozsmája,
koronkint az a névtelen együttes felsohajtása ezernyi ájtatos
kebelnek, a szélzúgáshoz hasonlatos moraja a lenyomott hangoknak:
«Sed libera nos a malo!» minden fogékony kebelre mély benyomást
gyakorol. A művészet a leghívebb szolgája az istenségnek, s a
művészet minden géniusza veszi szárnyaira az eszmét.
E hosszú, minden pompában változatos cerimonia alatt minden
hivő ott marad elejétől végeig azon a helyen, melyet elfoglalt.
A Szent Eustach templom patronusai Szent Lajos király idejétől
fogva mindig a Trimeric grófok voltak. Pompás faragványú ülőhelyük,
egy egész pad, ott támaszkodik a falnak, átellenben a papi
karszékekkel; előtte az örökké égő lámpa, jobbról az oltár.
A beiktatási szertartás alatt Marciole és Aïra ebben a padban
foglaltak helyet.

51. Maga a perpignani préfet, monsieur Rochepilon vezette őket oda.
Annak tudnia kell, hogy kit minő hely illet meg?
Azonban még egy harmadik részvevő is akadt e kiváltságos hely
számára. Ellinor gróf.
Hát anyai ágon ő is a Trimeric család ivadéka.
S úgy hozta a véletlen, (talán nem is a véletlen?) hogy Ellinor a
pad tulsó oldalán lépve be, épen Aïra mellé került. A leány már akkor
feltünés nélkül nem cserélhetett helyet az anyjával.
Ha lehetett volna, sem tette volna. Meg volt igézve. Itt volt a
közelében az a mesebeli tündérherczeg, a kiről annyit álmodott.
Érezte a mámorító parfume-illatát. Hallotta forró suttogását.
– Én vagyok De-Quimper Ellinor.
Tudta azt Aïra jól.
– Én nem tudom, mi a nevem, rebegé a leány.
– Én tudom. Isten előtt rokonok vagyunk.
– Ön ez ünnepélyre jött le hozzánk?
– Én nem ez ünnepélyért jöttem, hanem hogy te veled
találkozhassam.
– Boldogságos szent szűz!
Ott áll szemben, nagy bronzrámában, a Miasszonyunk képe.
– Hidd el nekem, a mit mondok. Az egész képviselőválasztási
küzdelemnek az volt a czélja, hogy hozzád közelíthessek. Maga ez a
mostani ünnepély csak annak az alkalomnak a megteremtéseért lett
létrehozva, mely engem a te oldaladra juttat.
– Hallgasson ön! hallgasson! A szentek mind mi ránk néznek.
– Hallják is meg, a mit mondok.

52. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankdeal.com