Microeconomics 13th Edition Parkin Solutions Manual

Microeconomics 13th Edition Parkin Solutions Manual
Microeconomics 13th Edition Parkin Solutions Manual
Microeconomics 13th Edition Parkin Solutions Manual

1. Visit https://testbankfan.com to download the full version and
explore more testbank or solution manual
Microeconomics 13th Edition Parkin Solutions
Manual
_____ Click the link below to download _____
https://testbankfan.com/product/microeconomics-13th-
edition-parkin-solutions-manual/
Explore and download more testbank at testbankfan.com

2. Here are some suggested products you might be interested in.
Click the link to download
Microeconomics 13th Edition Parkin Test Bank
https://testbankfan.com/product/microeconomics-13th-edition-parkin-
test-bank/
Microeconomics 9th Edition Michael Parkin Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/microeconomics-9th-edition-michael-
parkin-solutions-manual/
Microeconomics 12th Edition Michael Parkin Solutions
Manual
https://testbankfan.com/product/microeconomics-12th-edition-michael-
parkin-solutions-manual/
Nursing A Concept Based Approach to Learning Volume I.II
and III 1st Edition Pearson-Services Test Bank
https://testbankfan.com/product/nursing-a-concept-based-approach-to-
learning-volume-i-ii-and-iii-1st-edition-pearson-services-test-bank/

3. Strategic Staffing 3rd Edition Phillips Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/strategic-staffing-3rd-edition-
phillips-solutions-manual/
Labor Relations Development Structure Process 12th Edition
Fossum Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/labor-relations-development-structure-
process-12th-edition-fossum-solutions-manual/
International Business Law and Its Environment 8th Edition
Schaffer Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/international-business-law-and-its-
environment-8th-edition-schaffer-solutions-manual/
Contemporary Financial Management 13th Edition Moyer Test
Bank
https://testbankfan.com/product/contemporary-financial-
management-13th-edition-moyer-test-bank/
Groups Process and Practice 9th edition Corey Test Bank
https://testbankfan.com/product/groups-process-and-practice-9th-
edition-corey-test-bank/

4. Modern Advanced Accounting in Canada Canadian 7th Edition
Hilton Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/modern-advanced-accounting-in-canada-
canadian-7th-edition-hilton-solutions-manual/

5. © 2018 Pearson Education, Inc.







A n s w e r s t o t h e R e v i e w Q u i z z e s
Page 230
1. What is a firm’s fundamental goal and what happens if the firm doesn’t pursue this goal?
A firm’s fundamental goal is to maximize its profit. If the firm fails to maximize profit it is either
eliminated or bought out by other firms maximizing profit.
2. Why do accountants and economists calculate a firm’s cost and profit in different ways?
Accountants and economists have different reasons for computing a firm’s costs. An accountant
calculates a firm’s cost and profit to ensure that the firm pays the correct amount of income tax
and to show its investors how their funds are being used. An economist calculates a firm’s cost
and profit in a way that enables him or her to predict the firm's decisions.
3. What are the items that make opportunity cost differ from the accountant’s measure of
cost?
A firm’s opportunity cost includes the cost of using resources bought in the market, owned by
the firm and supplied by the firm's owner. Economists and accountants both include the price of
resources bought in the market as costs. But accountants omit costs included by economists. For
instance, use of a building the owner has already purchased has an opportunity cost that
accountants do not include. Additionally the normal profit, interest foregone, and economic
depreciation are other opportunity costs not recorded by an accountant.
4. Why is normal profit an opportunity cost?
Normal profit is the return to a firm’s owner for the owner’s supply of entrepreneurial ability
and labor to the firm’s production process. Using the owner’s ability to run the business implies
that the owner could have received a return for using it in another capacity, such as running
another firm. This cost is an opportunity cost for the firm because it is the cost of a forgone
alternative, which is running another firm, and must be included in calculating the firm’s
opportunity cost of production.
5. What are the constraints that a firm faces? How does each constraint limit the firm’s profit?
The three types of constraints a firm faces are technology constraints, information constraints,
and market constraints. Technology is any specific method of producing a good or service and it
advances over time. Using the available technology, the firm can produce more only if it hires
more resources, which will increase its costs and limit the profit of additional output.
Information is never complete, for the future or the present. A firm is constrained by limited
information about the quality and effort of its work force, current and future buying plans of its
customers, and the plans of its competitors. The cost of coping with limited information itself
limits profit. Market constraints mean that what each firm can sell and the price it can obtain are
constrained by its customers’ willingness to pay and by the prices and marketing efforts of other
firms. The resources that a firm can buy and the prices it must pay for them are limited by the
willingness of people to work for and invest in the firm. The expenditures a firm incurs to
overcome these market constraints will limit the profit the firm can make.
10
ORGANIZING
PRODUCTION
C h a p t e r

6. © 2018 Pearson Education, Inc.
1 3 8 C H A P T E R 10
Page 232
1. Is a firm technologically efficient if it uses the latest technology? Why or why not?
Technological efficiency occurs when a firm produces a given level of output using the least
amount of inputs. Adopting the latest available technology does not necessarily imply that a
firm’s production process is technologically efficient. As long as the firm is getting the maximum
possible output for a given combination of inputs, it is technologically efficient.
2. Is a firm economically inefficient if it can cut its costs by producing less? Why or why not?
Economic efficiency occurs when the firm produces a given level of output at the least cost. If a
firm can decrease production costs by decreasing output, it is not necessarily economically
inefficient. If it is producing the new level of output at the least possible cost, it is achieving
economic efficiency.
3. Explain the key distinction between technological efficiency and economic efficiency.
The difference between technological and economic efficiency is that technological efficiency
concerns the quantity of inputs used in production for a given level of output, whereas economic
efficiency concerns the value of the inputs used. Economic efficiency requires technological
efficiency, but technological efficiency does not require economic efficiency.
4. Why do some firms use large amounts of capital and small amounts of labor while others
use small amounts of capital and large amounts of labor?
The mix of resources used, such as large amounts of capital versus small amounts of capital,
depends on economic efficiency. Economic efficiency is based on minimizing the value of the
resources used, not the quantity. A firm will use the mix that produces output at the lowest
possible cost, without regard to specific physical quantities or ratios of inputs. As the cost of
capital decreases relative to the cost of other resources, capital-intensive production methods
will become economically efficient and firms will avoid labor-intensive methods.
Page 236
1. Explain the distinction between a command system and an incentive system.
A command system uses a managerial hierarchy, where commands pass downward through the
hierarchy and information (feedback) passes upward. These systems are relatively rigid and can
have many layers of specialized management. Incentive systems use market-like mechanisms to
induce workers to perform in ways that maximize the firm’s profit.
2. What is the principal-agent problem? What are three ways in which firms try to cope with
it?
The principal-agent problem is the problem of devising compensation rules that induce an agent
to act in the best interests of a principal. There are three ways of coping with this problem:
Ownership, often offered to managers, gives the agents an incentive to maximize the firm’s
profits, which is the goal of the owners, the principals; incentive pay links managers’ or workers’
pay to the firm’s performance and helps align the managers’ and workers’ interests with those of
the owners, the principal; long-term contracts tie managers’ or workers’ long-term rewards to
the long-term performance of the firm, encouraging the agents to work in the best long-term
interests of the firm owners, the principals.
3. What are the three types of firms? Explain the major advantages and disadvantages of each.
The three main ways of organizing a firm have both advantages and disadvantages:
• Proprietorship. ADVANTAGES—easy to set up; managerial decision-making is simple and rapid;
and profits are taxed only once. DISADVANTAGES—bad decisions on the part of the owner are

7. © 2018 Pearson Education, Inc.
O R G A N I Z I N G P R O D U C T I O N 1 3 9
not subject to review; the owner’s entire wealth is at stake because of unlimited liability; the
firm dies with the owner; and acquiring capital and labor is expensive.
• Partnership. ADVANTAGES—easy to set up; has diversified decision-making so that more than
one person’s expertise can be utilized; can survive the death or withdrawal of a partner; and
profits are taxed only once. DISADVANTAGES—all the owners’ wealth is at risk because of
unlimited liability; if there are many partners, gaining a consensus about managerial
decisions may be difficult; the withdrawal of partner may create capital shortage; labor costs
are high compared to corporations; and capital costs can be high.
• Corporation. ADVANTAGES—perpetual life; limited liability for its owners; readily available,
large-scale, and low-cost capital; can rely on professional managers rather than the talents of
the owners; and reduced costs from long-term labor contracts. DISADVANTAGES—potentially
complex management structure may lead to slow and expensive decision-making; and
profits are taxed twice, once as corporate profit and once as income to the stockholders.
Page 241
1. What are the four market types? Explain the distinguishing characteristics of each.
Economists identify four market types:
1. Perfect competition is a market with many firms, each selling an identical product. There are
many buyers and no restrictions on entry of new firms. Firms and buyers are all well
informed of prices and products of all firms in the industry.
2. Monopolistic competition is a market with many firms that produce similar but slightly
different goods.
3. Oligopoly is a market in which a small number of firms compete and each firm may produce
almost identical or differentiated goods.
4. Monopoly is a market in which only one firm produces the entire output of the industry.
There are no close substitutes for the monopolist’s product and there are barriers to entry
that protect the firm from competition of entering firms.
2. What are the two measures of concentration? Explain how each measure is calculated.
Two measures of concentration have been developed and are in common use: the four-firm
concentration ratio and the Herfindahl–Hirschman Index (HHI).
1. The four-firm concentration ratio is the percentage of the total industry sales accounted for
by the four largest firms in the industry.
2. The Herfindahl–Hirschman Index (HHI) equals the sum of the squared market shares of the
50 largest firms in the industry.
3. Under what conditions do the measures of concentration give a good indication of the
degree of competition in a market?
Concentration measures give a good indication of the degree of competition in a market if the
following characteristics of the industry market are correct:
1. The industry market is national in scope, rather than local or international.
2. There are no concerns about over-stating or under-stating the extent of barriers to entry.
3. Firms are not misclassified with respect to their markets.
4. Is the U.S. economy competitive? Is it becoming more competitive or less competitive?
The U.S. economy would be considered competitive since three-quarters of the value of goods
and services bought are in markets characterized as perfect competition or monopolistic
competition. The U.S. economy has become increasingly competitive over the decades.

8. © 2018 Pearson Education, Inc.
1 4 0 C H A P T E R 10
Page 243
1. What are the two ways in which economic activity can be coordinated?
Firms and markets both coordinate resources.
2. What determines whether a firm or markets coordinate production?
Firms coordinate resources when they can do so at lower cost than can a market.
1. Firms may reduce transactions costs, which are the costs arising from finding someone with
whom to do business, reaching agreement on the price and other aspects of the exchange,
and ensuring that the terms of the agreement are fulfilled.
2. Firms can capture economies of scale, which occurs when the cost of producing a unit falls as
its output rate increases.
3. Firms can capture economies of scope, where one firm can use specialized inputs to produce a
range of different goods at a lower cost than otherwise.
4. Firms can engage in team production, in which the individuals specialize in mutually
supportive tasks.
Firms coordinate economic activity when they can perform a task more efficiently than markets
can. In such a situation, it is profitable to set up a firm. If markets can perform a task more
efficiently than a firm can, firms will use markets, and any attempt to set up a firm to replace
such market coordination will be doomed to failure.
3. What are the main reasons why firms can often coordinate production at a lower cost than
markets can?
Firms can often coordinate production at a lower cost than can markets because firms lower
transactions costs and achieve economies of scale, scope, and team production. These
opportunities are not present when markets coordinate production.

9. © 2018 Pearson Education, Inc.
O R G A N I Z I N G P R O D U C T I O N 1 4 1
Answers to the Study Plan Problems and Applications
1. One year ago, Jack and Jill set up a vinegar-bottling firm (called JJVB). Use the following data
to calculate JJVB’s opportunity cost of production during its first year of operation:
• Jack and Jill put $50,000 of their own money into the firm and bought equipment for
$30,000.
• They hired one worker at $20,000 a year.
• Jack quit his old job, which paid $30,000 a year worked full-time for JJVB.
• Jill kept her old job, which paid $30 an hour, but gave up 500 hours of leisure a year to
work for JJVB.
• JJVB bought $10,000 of goods and services.
• The market value of the equipment at the end of the year was $28,000.
• Jack and Jill have a $100,000 home loan on which they pay interest of 6 percent a year.
The wages paid, $20,000, and the goods and services bought from other firms, $10,000, are
opportunity costs to JJVB. Other opportunity costs include the interest forgone on the $50,000
put into the firm, which could have been used to pay part of the mortgage, so the interest forgone
is $3,000; the $30,000 income forgone by Jack not working at his previous job; $15,000, which is
the value of 500 hours of Jill’s leisure; and the economic depreciation of $2,000 ($30,000 minus
$28,000). JJVB’s total opportunity cost is the sum of all these opportunity costs and is $80,000.
2. Joe, who has no skills, no job experience, and no alternative employment, runs a shoeshine
stand. Other operators of shoeshine stands earn $10,000 a year. Joe pays rent of $2,000 a
year, and his total revenue is $15,000 a year. Joe spent $1,000 on equipment, which he used
his credit card to buy. The interest on a credit card balance is 20 percent a year. At the end
of the year, Joe was offered $500 for his business and all its equipment. Calculate Joe’s
opportunity cost of production and his economic profit.
Joe’s opportunity costs are the $2,000 paid to the airport for the space; the $200 for the interest
paid on the $1,000 credit card balance; the $10,000 of normal profit; and, the $500 for the
depreciation of his equipment (which equals the $1,000 paid for the chair, polish, and brushes
minus the $500 he was offered for this equipment). Joe’s total opportunity cost is the sum of
these costs, which is $12,700. Joe’s economic profit is his total revenue, $15,000, minus his total
opportunity cost, $12,700, for an economic profit of $2,300.
3. Four ways of laundering 100 shirts are in the table.
a. Which methods are technologically efficient?
All the methods are technologically efficient.
b. Which method is economically efficient if the hourly
wage rate and the implicit rental rate of capital are:
(i) Wage rate $1, rental rate $100?
Method D is economically efficient because the total
cost is the least. Method D’s costs are 50  $1 + 1  $100, or $150.
(ii) Wage rate $5, rental rate $50?
Method D and Method C are economically efficient because the total cost is the least. Method
C’s costs are 20  $5 + 4  $50, or $300 and Method D’s costs are 50  $5 + 1  $50, also $300.
(iii) Wage rate $50, rental rate $5?
Method A is economically efficient because the total cost is the least. Method A’s costs are 1 
$50 + 10  $5, or $100.

Method
Labor
(hours)
Capital
(machines)
A 1 10
B 5 8
C 20 4
D 50 1

10. © 2018 Pearson Education, Inc.
1 4 2 C H A P T E R 10
4. CEO Pay Is Rising Twice as Fast as Workers’ Income
Executive compensation, in salary, stock, and other compensation, increased 8.5 percent in
2016 to a median of $11.5 million. It’s the biggest CEO pay increase in three years.
Source: time.com/money, May 23, 2017
What is the economic problem that CEO compensation schemes are designed to solve?
Would paying executives with stock align their interests with shareholders’?
CEO compensation schemes are designed to overcome the principal-agent problem. A CEO’s
decisions can have large effects on the company’s profitability. The principals, the shareholders
of the corporation, want the CEO, the agent, to carefully consider the decisions and make
decisions that boost the firm’s profit. The CEO, however, has the incentive to shirk and to make
decisions that boost his or her well-being rather than the company’s profit.
Paying executives with stock helps align their interests with shareholders. If the profit rises, then
the company’s stock price will rise. If the CEO’s pay is largely determined by changes in the stock
price, then the CEO’s decisions are directly linked to the company’s fortunes.
5. Sales of the firms in the tattoo industry are in the
table. Calculate the four-firm concentration ratio.
What is the structure of the tattoo industry?
The four-firm concentration ratio is 60.49. The four-
firm concentration ratio equals the ratio of the total
sales of the largest four firms to the total industry sales
expressed as a percentage. The total sales of the largest
four firms is $450 + $325 + $250 + $200, which equals
$1,225. Total industry sales equal $1,225 + $800, which
equals $2,025. The four-firm concentration ratio equals
($1,225/$2,025)  100, which is 60.49 percent.
This industry is highly concentrated because the four-firm concentration ratio exceeds 60
percent.
6. Walmart, Grocery, Target Top Personal Care Market Share
A Personal Care Study conducted by TABS Analytics shows that Walmart has a 19.4 percent
share of the $40 billion personal care market, while grocery stores Kroger and Publix have
a 16.6 percent share, and Target, 12.8 percent.
Source: drugstorenews.com, March 23, 2017
Estimate a range for the four-firm concentration ratio and the HHI for the U.S. personal care
market based on the data provided in this news clip.
Walmart has the largest market share, 19.4 percent, and Kroger and Publix are tied for the
second largest market share, 16.6 percent. Target is fourth with a market share of 12.8 percent.
Consequently, the four-firm concentration ratio equals 19.4 + 16.6 + 16.6 + 12.8 which is ranges
from 65.4 percent.
The HHI equals the sum of the squared market shares of the 50 largest firms. Wal-Mart’s
contribution to the HHI is 19.4
2
which is 376.4; Kroger’s and Publix’s contributions to the HHI is
each 16.6
2
which is 275.6; and, Target’s contribution is 12.8
2
which is 163.8. If there are two
other firms each with a market share of 12.7 percent and one other firm with a market share of
9.2 percent, the HHI attains its maximum of 1,498.6. If there are 36 other firms each with a
market share of 1 percent, the HHI 19.4
2
+ 16.6
2
+ 16.6
2
+ 12.8
2
+ 36×1
2
= 1127. So the HHI can
range from about 1,127 to about 1,500.
7. FedEx contracts with independent truck operators to pick up and deliver its packages and


Firm
Sales
(dollars
per year)
Bright Spots 450
Freckles 325
Love Galore 250
Native Birds 200
Other 15 firms 800

11. © 2018 Pearson Education, Inc.
O R G A N I Z I N G P R O D U C T I O N 1 4 3
pays them on the volume of packages carried. Why doesn’t FedEx buy more trucks and hire
more drivers? What incentive problems might arise from this arrangement?
FedEx does not buy more trucks and hire more drivers because FedEx faces a principal-agent
problem. In particular, it is not easy to monitor its drivers and insure that they are working hard
to efficiently deliver packages. FedEx overcomes this problem by hiring independent contractors
and then paying them based on the amount of packages they deliver. Essentially, FedEx uses a
piecework method of payment.
FedEx pays its drivers based on the volume of packages they deliver. This method of payment
creates a few incentive potential problems for FedEx. First, FedEx must worry about the quality
of its service. In particular, unless FedEx bases part of the payment on quality, its drivers have an
incentive to drop the package and race off to the next delivery with no concern for how the
packages are handled. Second, FedEx must take care that drivers do not attempt to select only
packages that are close to the FedEx location and avoid packages that have a greater than
average driving time. Finally, FedEx also must worry that its drivers do not take undue risks
while driving in order to deliver as many packages as possible. If FedEx trucks were involved in
too many accidents, FedEx would suffer bad publicity and, presumably, would lose some
business.

12. © 2018 Pearson Education, Inc.
1 4 4 C H A P T E R 10
Answers to Additional Problems and Applications
Use the following data to work Problems 8 and 9.
Lee is a computer programmer who earned $35,000 in 2016. But on January 1, 2017, Lee opened
a body board manufacturing business. At the end of the first year of operation, he submitted the
following information to his accountant:
• He stopped renting out his cottage for $3,500 a year and used it as his factory. The market
value of the cottage increased from $70,000 to $71,000.
• He spent $50,000 on materials, phone, etc.
• He leased machines for $10,000 a year.
• He paid $15,000 in wages.
• He used $10,000 from his savings account, which earns 5 percent a year interest.
• He borrowed $40,000 at 10 percent a year.
• He sold $160,000 worth of body boards.
• Normal profit is $25,000 a year.
8. Calculate Lee’s opportunity cost of production and his economic profit.
Lee has costs of $50,000 paid for materials, phone, utilities, etc; $15,000 for wages; $10,000 paid
for the machine lease; $4,000 paid for interest expense on the loan; $3,500 of forgone rent for
the cottage plus −$1,000 for the “depreciation” of the cottage (the cottage actually appreciated);
$500 in forgone interest from the savings account; wages forgone of $35,000; and, $25,000 for
normal profit. These give a total opportunity cost of $142,000. Lee’s economic profit is the total
revenue, $160,000, minus the total opportunity cost, $142,000, for an economic profit of
$18,000.
9. Lee’s accountant recorded the depreciation on his cottage during 2017 as $7,000.
According to the accountant, what profit did Lee make?
Lee’s accountant will include costs of $50,000 paid for materials, phone, utilities, etc; $15,000 for
wages; $10,000 paid for the machine lease; $4,000 paid for interest expense on the loan; and,
$7,000 of depreciation expense for a total opportunity cost of $86,000. The total profit according
to the accountant will equal total revenue, $160,000, minus total cost, $86,000, for a profit of
$74,000.
10. In 2016, Toni taught music and earned $20,000. She also earned $4,000 by renting out her
basement. On January 1, 2017, she quit teaching, stopped renting out her basement, and
began to use it as the office for her new Web site design business. She took $2,000 from her
savings account to buy a computer. During 2017, she paid $1,500 for the lease of a Web
server and $1,750 for high-speed Internet service. She received a total revenue from Web
site designing of $45,000 and earned interest at 5 percent a year on her savings account
balance. Normal profit is $55,000 a year. At the end of 2017, Toni could have sold her
computer for $500. Calculate Toni’s opportunity cost of production and her economic profit
in 2017.
Toni has costs of $1,500 for the lease of a Web server; $1,750 for high-speed Internet service;
$55,000 for normal profit; $20,000 of forgone earnings from teaching; $4,000 of forgone rent
from renting her basement; $100 of forgone interest from her saving account; and $1,500 for the
depreciation of her computer (which equals the $2,000 paid for it minus the $500 for which she
could have sold it). These various costs sum to a total opportunity cost of $83,850. Toni’s
economic profit is her total revenue, $45,000, minus her total opportunity cost, $83,850, for an
economic loss of $38,850.

13. © 2018 Pearson Education, Inc.
O R G A N I Z I N G P R O D U C T I O N 1 4 5
11. Starburst “All Pink” Packs Show Importance of Giving Customers What They Want
Giving customers what they want, Starburst candy will produce limited edition bags of “All
Pink”
Source: smallbiztrends.com, Mar 10, 2017
a. Does the news clip imply that Starburst’s goal is customer satisfaction and not profit
maximization?
Although the news clip talks about customer satisfaction, Starburst’s actual focus is on its profit.
If Starburst produced products consumers did not want, no one would buy its candy so Starburst
would shut down. By producing candy that customers want, Starburst will make a profit and stay
in business.
b. What would happen to Starburst if it didn’t focus on maximizing profit, but instead
focused its production and pricing decisions to “give customers what they want”?
In general customers want very tasty, potentially very costly candy sold for an exceptionally low
price. In particular, customers want to pay the lowest price possible regardless of the company’s
profit. If Starburst focused on only giving customers want they want, Starburst would incur a
loss and ultimately would either close or be purchased by another company.
12. Investing in Watches
The values of premium second-hand watches have been rising and a Luxury Investment
Index says they are expected to appreciate 68 percent over 10 years. But investing in
watches is risky. Their prices don’t always rise.
Source: New York Times, September 29, 2015
a. What is the cost of buying a watch?
The (opportunity) cost of buying a watch is the loss of whatever else would have been purchased
with the funds.
b. What is the opportunity cost of owning a watch?
The opportunity cost of owning a watch is the annual forgone return, such as the forgone
interest from buying a watch rather than placing the funds in a savings account, and the
depreciation of the watch.
c. Does owning a watch create an economic profit opportunity?
Yes, owning a watch creates an economic profit opportunity. If the watch appreciates at a rapid
clip, so that the gain in the value of the watch over time exceeds the normal profit from the funds
used to purchase the watch, then owning the watch has lead to an economic profit.
Use the following data to work Problems 13 and 14.
Four methods of completing a tax return and the time taken by each method are: with a PC, 1
hour; with a pocket calculator, 12 hours; with a pocket calculator and paper and pencil, 12 hours;
and with a pencil and paper, 16 hours. The PC and its software cost $1,000, the pocket calculator
costs $10, and the pencil and paper cost $1.
13. Which, if any, of the methods is technologically efficient?
All methods other than “pocket calculator with paper and pencil” are technologically efficient. To
use a pocket calculator with paper and pencil to complete the tax return is not a technologically
efficient method because it takes the same number of hours as it would with a pocket calculator
but it uses more capital.

14. © 2018 Pearson Education, Inc.
1 4 6 C H A P T E R 10
14. Which method is economically efficient if the wage rate is
(i) $5 an hour?
The economically efficient method is the technologically efficient method that allows the task to
be done at least cost. When the wage rate is $5 an hour, total cost with a PC is $1,005, total cost
with a pocket calculator is $70, and total cost with paper and pencil is $81. Total cost is least
with a pocket calculator.
(ii) $50 an hour?
When the wage rate is $50 an hour, total cost with a PC is $1,050, total cost with a pocket
calculator is $610, and the total cost with paper and pencil is $801. The pocket calculator is
economically efficient.
(iii) $500 an hour?
When the wage rate is $500 an hour, total cost with a PC is $1,500, total cost with a pocket
calculator is $6,010, and total cost with pencil and paper is $8,001. The PC is economically
efficient.
15. Would You Let a Robot Perform Your Surgery?
A recent study showed that an autonomous robot can perform soft-tissue surgery, and do
so better than a human surgeon.
Source: CNN, May 12, 2016
a. Assume that performing a surgery with a surgical robot requires fewer surgeons and
nurses. Is using the surgical robot technologically efficient?
Using the surgical robot is technologically efficient because the production technique uses less
labor (and more capital) than the non-robotic technique.
b. What additional information would you need to be able to say that switching to surgical
robots is economically efficient for a hospital?
To determine if the production technique is economically efficient, information about the cost of
the robot and the cost of the nurses and doctors and about the number of doctors and nurses
each production technique uses is needed.
16. Wal-Mart has more than 3,700 stores, more than one million employees, and total revenues
of close to a quarter of a trillion dollars in the United States alone. Sarah Frey-Talley runs
the family-owned Frey Farms in Illinois and supplies Wal-Mart with pumpkins and other
fresh produce.
a. How does Wal-Mart coordinate its activities? Is it likely to use mainly a command system
or also to use incentive systems? Explain.
Wal-Mart is a huge organization. As such, it uses both command and incentive systems. At the
lower, store level, command is the system that is most commonly used. (For instance, an
associate is told that he or she will help unload a delivery and stack the packages against the
South wall.) At the higher, corporate level, incentive is the system most commonly used. (For
instance, regional directors have part of their income tied to their region’s performance.)
However, even at the store level some incentive systems are used (associates can enroll in a
profit sharing plan) and even at the corporate level some command systems are used (regional
directors are told that they must report to their supervisors on a weekly basis).
b. How do you think Sarah Frey-Talley coordinates the activities of Frey Farms? Is she likely
to use mainly a command system or also to use incentive systems? Explain.
Ms. Frey-Talley probably uses a command system significantly more often than an incentive
system. Her farm has few employees and so it is easy to tell each employee what to do, when to

15. © 2018 Pearson Education, Inc.
O R G A N I Z I N G P R O D U C T I O N 1 4 7
do it, and where to do it. Possibly the only use of an incentive system might be if Ms. Frey-Talley
has some higher-ranking family members on a profit-sharing program.
c. Describe, compare, and contrast the principal–agent problems faced by Wal-Mart and
Frey Farms. How might these firms cope with their principal–agent problems?
Wal-Mart faces many more principal-agent problems than does Ms. Frey-Talley. For Ms. Frey-
Talley’s farm, it is relatively straightforward to monitor each employee so employees will find it
difficult to shirk. Plus Ms. Frey-Talley owns the farm herself, and so there is no principal-agent
problem associated with a difference between the owners and the managers. Wal-Mart,
however, has more than one million employees. Each of these employees realizes that if he or
she shirks, it will make little difference to Wal-Mart’s overall performance. So Wal-Mart’s
managers must be constantly alert to this problem. Wal-Mart also faces the principal-agent
problem that results because its owners are not its managers. As a result, the owners must try to
create incentives for the managers to behave in the best interests of the owners. Wal-Mart has a
number of ways that it can try to overcome the principal-agent problems it faces. Its top
management is given stock options. Regional managers, store managers, and top level store
management are given profit-sharing packages that depend on the performance of the region or
a particular store. Buyers for Wal-Mart—people employed by Wal-Mart to determine which
products Wal-Mart will purchase—are often given profit-sharing packages that increase the
buyer’s income depending on how well the products the buyer purchased perform in the stores.
All of these are designed to give the recipient the incentive to make decisions that boost Wal-
Mart’s profit and thereby its stock price, which benefit the owners.
17. Where Does Google Go Next?
Google gives its engineers one day a week to work on whatever project they want. A couple
of colleagues did what many of the young geniuses do at Google: They came up with a cool
idea. At Google, you often end up with a laissez-faire mess instead of resource allocation.
Source: Fortune, May 26, 2008
a. Describe Google’s method of organizing production with their software engineers.
In some sense Google is using a command system because Google “orders” its engineers to use
one day a week to work on their own projects. But in a larger sense Google is using an incentive
system. If one of the engineers comes up with a wildly profitable idea, the engineer will benefit
by gaining stature and probably income within Google.
b. What are the potential gains and opportunity costs associated with this method?
The potential gain is that the creative people working for Google will apply their creativity to
develop new and better products for Google. The potential drawback is the principal-agent
problem. The engineers might use their time for on-the-job leisure rather than for new, cutting
edge research.
18. Market shares of chocolate makers are in the table.
Calculate the Herfindahl-Hirschman Index. What is the
structure of the chocolate industry?
The Herfindahl-Hirschman Index is 1,800. The
Herfindahl-Hirschman Index equals the sum of the
squares of the market shares of the 50 largest firms or
of all firms if there are less than 50 firms. The
Herfindahl-Hirschman Index equals 15
2
+ 10
2
+ 20
2
+
15
2
+ 25
2
+ 15
2
, which equals 1,800.
This industry is moderately concentrated because the
Herfindahl-Hirschman Index lies in the range 1,500 to 2,500.

Firm
Market
share
(percent)
Truffles, Inc. 25
Magic, Inc. 20
Mayfair, Inc. 15
All Natural, Inc. 15
Gold, Inc. 15
Bond, Inc. 10

16. © 2018 Pearson Education, Inc.
1 4 8 C H A P T E R 10
Use the following information to work Problems 19 to 21.
Two leading design firms, Astro Studios of San Francisco and Hers Experimental Design
Laboratory, Inc. of Osaka, Japan, worked with Microsoft to design the Xbox 360 video game
console. IBM, ATI, and SiS designed the Xbox 360’s hardware. Three firms—Flextronics, Wistron,
and Celestica—manufacture the Xbox 360 at their plants in China and Taiwan.
19. Describe the roles of market coordination and coordination by firms in the design,
manufacture, and marketing of the Xbox 360.
Microsoft entered the market to hire various firms, Astro Studios and Hers Experimental Design
Laboratory to design the Xbox 360 and then entered the market again to hire IBM, ATI, and SiS to
design the hardware of the Xbox 360. Finally, Microsoft once again entered the market to hire
Flextronics, Wistron, and Celestica to produce the Xbox 360. Once Microsoft had contracted with
these firms, the design, manufacture, etc. takes place within the firm.
20. a. Why do you think Microsoft works with a large number of other firms, rather than
performing all the required tasks itself?
Microsoft works with a large number of firms rather than doing everything in-house because it is
less expensive for Microsoft to work with other firms. These other firms have specialized in
various tasks and so have gained economies of scale that Microsoft does not possess. Therefore it
is cheaper for Microsoft to enter the market and hire the expertise it needs than to do it all itself.
b. What are the roles of transactions costs, economies of scale, economies of scope, and
economies of team production in the design, manufacture, and marketing of the Xbox?
Microsoft needed to determine what part of designing, building, and marketing the Xbox would
take place inside of Microsoft and what would take place in other companies that Microsoft
hired. Hiring other companies means that Microsoft incurs the transactions costs of using
markets. However, other companies that specialized in different tasks have economies of scale,
economies of scope, and/or economies of team production that lower the cost to Microsoft of
hiring them. So Microsoft had to determine which parts of the Xbox 360 would be cheaper to
undertake inside of Microsoft and which parts would be cheaper to enter the market to contract
with other firms.
21. Why do you think the Xbox is designed in the United States and Japan but built in China?
The Xbox is designed in America and Japan because America and Japan have a large number of
highly-skilled workers who can successfully design the Xbox. With a large number of technically
adept workers, it is less expensive to design the Xbox in these countries. Manufacturing the Xbox,
however, takes place in China because China has a large number of lower-skilled workers and so
it is less expensive to build the Xbox in China.
Economics in the News
22. After you have studied Economics in the News on pp. 244–245, answer the following
questions.
a. What products do Facebook and Google sell?
Facebook sells social networking services; that is, it allows its users to keep up with their friends.
Google sells search services; that is, it helps its users search the Internet for the topics in which
they are interested.
b. In what types of markets do Facebook and Google compete?
Both markets have other providers of similar services. But in each case there are a few that are
much larger than the other competitors. So both markets are oligopolies.

17. © 2018 Pearson Education, Inc.
O R G A N I Z I N G P R O D U C T I O N 1 4 9
c. How do social networks and Internet search providers generate revenue?
Both social network Internet sites and Internet search providers generate revenue from sale of
advertisements.
d. What is special about social network sites that make them attractive to advertisers?
Social network sites have millions of users. Users typically provide the social network site
information about the user’s interests. Therefore these sites are attractive to advertisers because
an advertiser gains a large audience of people who have a tendency to be interested in the
advertiser’s product.
e. What is special about Internet search providers that make them attractive to advertisers?
Users of Internet search providers often are searching for either a particular product or else a
product to fill a particular need. Often users are searching with an intention to buy. Advertisers
are attracted to these web sites because they allow the advertiser to target an audience that is
frequently going to purchase the product the advertiser has for sale.
f. What technological changes might increase the profitability of social networks compared
to Internet search providers?
Technological change that enables the social networking site to more precisely target the
preferences of individual consumers—such as past buying history from the social networking
website or better information about preferences via the consumer’s past web browsing on the
social network site or on other web sites—would make Internet advertising on the social
website more profitable because the ads would more precisely reflect the potential buyer's
interests. This change would enable the social networking website to set a higher price for each
advertisement, thereby increasing its profitability compared to Internet search providers.
23. Effects of Merit Pay For Teachers
An experiment that awarded teachers higher pay if their students’ test results were higher
suggests that the bonuses didn’t simply lead teachers to teach to the test, but provided their
students with knowledge and work habits that served them well later in life.
Source: The Washington Post, March 16, 2015
How does merit pay for teachers attempt to cope with the principal–agent problem in
public education? Does the information in the news clip suggest that it works?
The principal-agent problem with teachers in public education is the concern that teachers will
not work hard in the classroom. Teachers’ efforts are difficult to monitor and so teachers have
the incentive to shirk by working less diligently and teaching their students less. Merit pay is an
incentive system that links the teachers’ pay to their students’ achievement, in the case at hand,
performance on standardized exams. With this linkage teachers will be paid more the better
their students’ performance which gives the teachers the self-interested incentive to work
diligently to instruct their students. According to the results from this experiment, merit pay
worked because students gained knowledge and work habits that benefited them in later life.

19. Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents

20. melyért össze kellett volna jönnünk. Olyan jól fogok czélozni, mintha
ön saját maga irányozná rám a pisztolyt. Lőjje ki fegyverét a légbe;
bizonyos lehet felőle, hogy az czélba talált. Isten önnel. Bocsásson
meg azokért, a miket ez életben vétettem önnek. Tisztelője Róbert».
Illés ezalatt a másik levelet olvasta át. Ezt Fenyéry irta, tudatva a
gróffal a kettős szomorú hirt és rokona végakaratát, mely szerint a
levelet Brenóczy Illésnek a kitűzött helyre kivánta küldetni.
És Brenóczy Illés gróf, a hideg, szívtagadó férfi, elrejté két
kezébe orczáját s ott valamennyi ismerős és ismeretlen nép előtt sírt
hangosan, keservesen.
Szegény, szegény Cynthia!
XVII. A HOLLÓK, A FARKASOK.
A hó még a szokottnál is korábban lehullt ez évben a kallósfalvi
mezőkön. Kis-Amsterdám romladozó gunyhóiba már október elején
belátogattak a tél énekesei: a hollók, a farkasok.
A zuzmara, mely a hollót kiriasztja fészkéből; a förmeteg, mely a
farkast berkéből kiszólongatja s beszorítja emberek lakásai közelébe,
egy más fenevad lakóját az erdőknek is előhítta rejtekéből, egy
vészkárogó őszült hollót, egy magányában megdühödött farkast, egy
öreg kóbor gyilkost, a ki havak óta járt egyik erdőről a másikra,
farkasokkal, hollókkal osztva szomorú tanyáját.
Ott lakott velök egy berekben. Tűrte a hideget, éhséget, mint
ezek a vadállatok. És talán még valami rosszabbat is, mint az éhség;
a mit a farkas nem érez, ha véres száját megnyalja, a «vér nehéz
emlékét» a jóllakás után.
Két rossz ellenség: zivatar és az éh az országútra kergetik a
vadállatot, éhség és zivatar – és a lélek nehéz gondolatjai űzték a
csavargót emberi lak felé.
É

21. Éjszakánként csak úgy kerülgette néha az ismerős falut, – mint a
farkas; el-elsompolygott a legutolsó házig; onnan megint vissza
botorkázott.
A nagy vörös ház udvarán messziről vonítottak rá az ebek, ha
közelgett; éreznek azok valamit. Soha sem mert egészen közel
menni hozzá. Pedig úgy szerette volna tudni, miért nem füstöl annak
kéménye soha? miért nincsenek ablakai kivilágítva, mint máskor?
Ezen a félen nem mert a faluba bejönni. Egészen megkerülte a
helységet, hogy a tulsó oldalra jusson.
Ott álltak a régi kallósfalviak elszórt sárkunyhói. Kiismerte
közőlök, melyik az öreg Sztropkó Mihályé. Oda lopódzott hozzá;
belesett az ablakán, s látta, hogy a vén ember most is ott ül a tűz
mellett és kosarakat fon. Bizony, száz és egynehány esztendős
korában ritka ember fon kosarat.
Háromszor is a kilincsre tette kezét, mindannyiszor visszalépett;
végre neki szánta magát és benyitott a kis lak ajtaján.
Csak maga volt az öreg Sztropkó Mihály, ő is erőtlen aggastyán,
nem volt tőle mit remegni.
A mint a tűz világánál megismerte a csavargót, meg sem látszott
tőle ijedni, jó estét kivánt neki és kinálta, hogy üljön le a tűzhely
mellé.
A gyilkos tétova szemmel tekinte szét a szobában s azután leült a
tűz mellé egy alacsony fazsámolyra s elkezdte kezeit melegítni.
– Honnan, honnan, Márton öcsém? kérdé tőle a vén ember,
csendesen folytatva munkáját.
– Az erdőből, a berekből; válaszolt ez rekedt hangon.
A vén ember fejét csóválta.
– «Azóta» mindig ott kinn vagy?

22. – «Azóta» mindig.
– Éhes vagy, ugy-e?
– Azt hiszem, hogy éhes vagyok. Régóta nem ettem semmit.
– Nesze kenyér.
A csavargó elvette azt és evett mohón. Kis idő mulva újra
megszólalt:
– De szép fehér kenyered van.
– Kis unokám hordja azt a fiscalis úrtól, a ki a jó kisasszonyt
Tarnóczfalván elvette; azok tartanak engem. Oda is vettek volna
magukhoz, de én már csak jobb szeretek itthon lenni, a meddig még
el kell élnem.
A vén gyilkos szinte pironkodva merészlé a kérdést:
– Hát a fiscalis, meg a felesége, az a jó kisasszony, hogyan
vannak?
– Jó dolguk van, Márton öcsém. Megint visszakapták a tarnóczi
és fenyéri jószágaikat a fekete szájú úr halála után.
– Micsoda? riadt fel a csavargó, szemeit felmeresztve. Krénfy
meghalt?
– Meghalt-e? Hát még azt sem tudod? Meg bizony, még pedig
nagyon kedve ellen.
– Kedve ellen?
– Nagyon sokat nem tudsz te hát Márton öcsém, a mi a világban
történt; már most elhiszem, hogy mindig az erdőben laktál, mert ezt
minden ember tudja a környékben.
– Mondd el.

23. – Jaj, Márton. Rossz ember volt az. Nemcsak minket bántott, de
az urak tálába is belekanalászott. Hamis leveleket irt, mérget kevert
s megölte az öreg Brenóczy István grófot méreg által.
A csavargó bámulatában nagyot ütött botjával a földre.
– Hát aztán? hát aztán mi lett belőle? sürgeté türelmetlenül.
– Mi lett belőle? Kitudták a dolgot; elküldtek a drága úrért hat
fegyveres pandurt, vasra verték szörnyen, úgy vitték a vármegye
házára.
– Vasra verték! kiálta Márton és szemei szikráztak; vasra verték,
mint valami közönséges gonosztevőt!
– Ezerszer ezer forintot igért a gazdag úr az itélő biráknak, ha
megkegyelmeznek neki; tudod mi az, Márton? ezer forint, és
ezerszer annyi! Hanem az alispán úr azt mondta rá: meghalsz! és
nem kellett senkinek az ezerszer ezer forint.
– És meghalt? meghalt? megöletett?
– Ott voltam a halálán én is. Tenger volt a nép, a ki messze
földről összesereglett erre a hírre, erre a látványra. Ott voltam, ott
álltam közel hozzá.
– Ott voltál? Láttad tulajdon szemeiddel? nem álmodtad azt?
– Tulajdon szemeimmel néztem végig, a mint oda hozták, a mint
levették félig ájultan a szekérről, a mint beköték szemeit s leültették
egy alacsony kartalan székre, a mint a hóhér oda jött és leveté
kabátját, s kivette egy hosszú tokból azt a kétélű kardot s a mint a
vér három ágban szökelt fel a magasba egy pillanat mulva, s a fej
elgurult három lépésnyire s a mint megállt, még kétszer felnyitotta a
szemeit, mintha a körül álló népet akarta volna ijeszteni.
A gyilkos kimeredt szemekkel bámult a beszélő öregre, ki a véres
jelenet emlékét oly undorító elevenen tudta előtte elmondani.
É

24. – És bizonyos vagy felőle, hogy ő maga volt az? Krénfy a gazdag
úr, a kit lefejeztek, nem valaki más, valami elitélt zsivány, gyujtogató,
a kinek olcsó az élete, a kit felöltöztettek az ő ruháiba, hogy a népet
elbolondítsák vele? Mi?
– Bizony maga volt az Krénfy, Márton öcsém. Olyan igaz, mint
hogy te nem voltál. Elitélték, kivégezték. Sehol sem kapott
kegyelmet.
A vén gyilkos dörmögve kelt föl helyéből.
– Hm, hm, Mihály, ez nagy dolog, ez nehéz dolog. Ez már más,
egészen más. Nem hallottad, kerestek-e engemet nagyon.
– Nálam nem keresett senki, Márton.
– Ugy-e bár? Mit gondolsz? Ha megfognának, nem itélnének
fogságra, hanem egyenesen kivégeznének?
– Bizony, Márton, aligha azt nem hiszem.
– Mihály. Nem hallottad, van-e az én fejemre valami díj téve?
– Micsoda? szólt az öreg, mint a ki nem akarja a kérdést érteni.
– No a hogy szoktak díjt tenni a hollókra, farkasokra, a mik kárt
tesznek, a ki ennyit meg ennyit behoz, kap egy forintot, két forintot.
Mit kap, a ki engemet elfog? Tíz, – húsz forintot, – tán ötvenet is?
Mi?
– Meglehet biz az…
– Mihály! szólt kevés vártatva a gyilkos. Fogj el engemet.
– Én? öcsém. Bár magam tudjak a lábamon állni, ha nem fog
valaki. Mit beszélsz te nekem?
– Tudod, Mihály, ez az eset nagyon megzavart engem. Ha egy ily
nagy urat utolért az igazság keze, hát akkor egy ilyen szegény
gazdátlan kutya, mint én, mit bújja az erdőket, mi? Az gyilkolt:

25. megölték; én gyilkoltam: nem az-e a rend, hogy engem is
megöljenek?
Mihály gazda nem felelt, csak fejével bólintott a kérdésre.
A vén csavargó lassú hangon kérdezé.
– Sok ember összegyűl olyankor, úgy-e? a birák urak elmondják a
népnek, hogy kit miért büntetnek meg? szép beszédet tartanak,
okosat, tanúságost? ugy-e bár: pap is jön oda, jámbor tiszteletes úr
s beszél a más világról, az úr Istenről és annak az irgalmáról? annak
megmondhatja az elitélt, mit vétett életében és megkönnyebbül
aztán bele? és azután mondják azt is ugy-e, hogy «Isten legyen
irgalmas, kegyelmes szegény nyomorult lelkének!» s imádkoznak,
mikor ő haldokol, ugy-e?
– Igen, igen; hagyá helyben az öreg.
– Mihály, Mihály; szólt a gyilkos szorongó kebellel. Tedd meg azt
nekem. Régi jó ismeretségből, régi barátságból; nem azért az ötven
forintért, a mit kapnál; hanem az én hozzám való jó indulatból;
vezess be engemet a városba, vezess be most mindjárt; el birsz te
odáig jönni; majd én reám támaszkodol az úton. Én magam is
elmehetnék, de látod, nincsen bátorságom. Ha betévedek az
erdőkbe egyedül, megint nem merek belőlök kijönni. De te majd
biztatni fogsz az úton, elvezetsz egész a vármegye házáig; Mihály, jó
öreg Mihály.
A vén ember csak a fejét csóválta s nem felelt rá semmit; hanem
annyit mondott, hogy késő már az idő, az utak hóval befúva,
eltévedhetnének valahol. Inkább háljon az éjjel a csavargó az ő
házában; reggel majd beszélhetnek arról.
– S nem félsz te velem egy házban aludni éjjel? kérdé Márton, ki
szinte kérkedett azzal, a mi félelmetes volt rajta.
– Száz és öt év óta hajtom le minden éjjel fejemet az Isten
kezébe; ő tudja, mikor nem kell felvirradnom többet, szólt az öreg

26. nyugodt lélekkel, s mohából puha fekhelyt csinált csodálatos
vendége számára s azzal lefeküdtek mind a ketten.
A hamvadozó tűz világa derengeté meg egy ideig a kis lak
sötétjét; az altató homálynál még sokáig elbeszélgetett egymással a
két öreg. A gyilkos elmondatta magának hosszasan, körülményesen
mindazon jeleneteket, a mik egy szegény veszendő lélek átmenetét
képezik e világról a másikra.
A gyilkos sokáig is eltalált aludni a jó puha mohágyon.
Ilyen kényelemhez nem volt az ő teste szokva; zörgő haraszt
ébresztése, rekedt holló károgása, széltől csikorgó száraz fa, arczhoz
tapadó maró dér szokták őt felköltögetni. Már a nap is besütött a kis
ház ablakán, midőn felnyitá szemeit.
Gazdája étellel, itallal kinálta, a mint felkászolódott; mi sem
kellett neki, csak egy kis vizet kért, hogy «megmosdjék».
Ez is régen történt vele.
– Már most menjünk; szólt Mihályhoz, midőn készen volt a rövid
öltözéssel.
– Tehát csakugyan fel akarod magadat adni?
Nem jól cselekszem-e? ugy-e, hogy igen? – legalább vége lesz
már egyszer.
Mihály felölté szűrét, vette botját s kikisérve zord vendégét, ment
vele a havas úton végig. A csavargó biztatta, hogy csak
támaszkodjék az ő vállára, ha elfárad.
A mint a szál erdőn keresztül ment a két öreg, valami ijedelmes
sikoltozás állítá meg egyszerre lépteiket. Az útfélről egy pórnő rohant

27. elő, ki annyira meg volt ijedve s féltében úgy futott, hogy meg sem
látta a két férfit, a míg az öreg Sztropkó meg nem szólította.
Akkor meg oda rohant hozzájok és térdre esve előttök, beszélt
őrjöngő hadarással össze-vissza értetlen dolgokat, a miből csak azt a
szót lehetett megérteni: «a farkas, a veszett farkas.»
Egy veszett farkas rémítette már hetek óta a környéket, berontott
a falvakba fényes nappal s a templomból jövő embereket összemarta
és ismét elfutott. Azok elhaltak irtózatos halállal. Sehogy sem bírták
elölni, hasztalan rendeztek ellene hajtó vadászatot; magát a
fegyveres vadászt is összetépte. A megyétől nagy jutalom volt
kitűzve a bőrére, a ki azt behozná!
A megrémült nő nagy nehezen birta kimagyarázni, annyira eszén
kivül volt a rémülettől, hogy reggel fát keresni kiment az erdőre,
nem messze a háztól. Itt van az a szénégető tanya mellett, a férje
szenet vitt a városba, ő egyedül volt, midőn hirtelen kis gyermekét
hallja sikoltozni a házban; erre visszasietett, s a mint be akart lépni a
nyitva hagyott ajtón, akkor látja, hogy egy irtóztató nagy farkas van
a szobában, véres szemekkel, tajtékot turó szájjal; ő ijedtében
hirtelen becsapta az ajtót és elfutott. Azután jutott csak eszébe,
hogy a kis gyermek ott maradt a szobában, felkötve egy lepedőben,
szokás szerint, a gerendára.
A szegény némber e szóknál kétségbeesve veté magát a férfiak
lábaihoz; a gyermeke ott van a farkas torka előtt!
A vén csavargó szemei úgy villogtak e szavakra! Egy perczig sem
gondolkozott; megfogta az öreg Sztropkó kezét.
– Mihály! Már most hagyj el és térj vissza. Én megyek.
– Hová? kérdezé az öreg kalauz aggódva.
A gyilkos csodálatos arczczal tekinte fel az égre és kezét szívére
nyomva, mondá:
– Az én «birám» elé!

28. Azzal markába kapta görcsös botját, azt az emlékezetes botot, s
megcsóválva azt a levegőben, mondá a némbernek: – Asszony, most
jerünk a törvényszékre.
A jámbor nő nem értette bár, mit beszél e vad tekintetű ember
biróról és törvényszékről neki; de a mint látta, hogy az sebesen
megindul a mutatott táj felé, ő is utána szaladt, gyermekét védeni. A
vén Sztropkó is elővont egy hosszú evőkést sarúja szárából s erejétől
telhetőleg ügetett utánok, elszántan odaadni Istennek ezt az ő
százados életét, ha úgy kell.
A csavargó hamarább oda ért a szénégető házához, mint a
némber és az agg.
Kis alacsony viskó volt az a lak, melynek tetejét két felől a föld
tartá; a közepébe rótt ajtó tetején volt egy kis nyílás, mely ablak
gyanánt szolgált neki. E kis ablakon betekinte Márton a lak
belsejébe.
A közép szarufára, mely a két tetőt összetartá, volt felakasztva
két végénél fogva egy darócz lepedő, abban hintálózott egy kis ölbeli
csecsemő, a ki egyre sírt, szepegett, hogy miért hintázzák olyan
nagyon; nem tudott még egyebet mondani, mint a minden gyermek
első tudományát: «mama.»
Volt kinek mondania azt, hogy «mama»; egy roppant fenevad
keringelt alá s fel a szobában, fujtatva dühösen szétnyílt orrlyukain
keresztül; lompos, csuhasz szőre szétborzadva meredt nyakán és
görbe hátán végig; hosszú, vastag farkát hasa alá csapta, füleit előre
hegyezte, a véres tajték habzott lihegő száján; így járt alá s fel
bőszülten a szűk házban, fejét a földnek szegezve, s ha olykor
valami gúnyába, vánkosba botlott, azt dühödten marczangolta
széllyel, a foszlányokat maga körül hányva. Majd megint szilajan
föltekintett a síró gyermek felé, s vérben forgó szemei zöld szikrákat
hánytak a düh és éhség miatt, s azzal roppant szökésekkel ugrált fel
utána. A daróczlepedőből alácsüggő rongyok tanúsíták, hogy fogaival

29. mindig elérte azt, nem sok kell már hozzá, hogy azt egészen
lerántsa.
A mint a fenevad a csavargó közellétét megérezte, hirtelen ott
hagyta a gyermeket, s lábait előre feszítve és torkát kinyujtva,
elkezde bőszülten űvölteni, hogy az undok hang hallatára a gyermek
anyja megrémülve állt meg és nem mert közelebb menni házához.
A csavargó megdöngette öklével az ajtót:
– Én velem beszélj, vén gonosztevő, én velem! kiálta a
vadállatra, görcsös botját kétszer-háromszor markolva, míg jó fogást
talált rajta; s ekkor felrántá a tolózárt és betaszítá maga előtt az
ajtót.
– Akarsz-e velem beszélni, vén sátán? akarsz-e most? kiálta a
farkasra és arcza dühödtebb volt, mint amazé és fején épen úgy
borzadtak az ősz fürtök, mint a fenevad szőrei.
Az lesüté sunda fejét, véres szemeivel leránczolt homloka alól
ellenségére nézett, néhányszor megmutatá neki csattogó sárga
fogait, s azt az elfojtott kurrogást hallatá, melyben a megszorított
fenevad a félelem és düh indulatát fejezi ki, azzal egyszerre egy
tompa röffenéssel neki ugrott ellenének.
A súlyos bot nagyott süvöltött a levegőben s tompa zuhanással
csapott le. Ah, ez volt a csapás! Ez még az ispánnak adottnál is
rettenetesebb volt. A fenevad visszaesett tőle három lépésnyire. Ha
a fejét éri, meg sem mozdult volna többet. Egy hang nélkül lefeküdt
a lak közepére, úgy látszott, hogy nincs már ereje sem állani, sem
elfutni, oldalai erősen fujtattak, s a nyaka görcsösen rángatózott.
Márton be akarta végezni munkáját s közelebb lépett hozzá, feje
fölé emelve botját, hogy a lankadó vadállatot egy második csapással
agyonüsse. Azon pillanatban a legyőzöttnek hitt fenevad mint a
villám szökött fel halálos fektéből s ellenfele nyakába ugorva, annak
mellébe és vállába meríté fogait.

30. A csavargó egy irtóztató ordítást hallatott s elvetve magától a
botot, hirtelen torkon ragadta a vadállatot, mely minden erejével
azon volt, hogy ellenfele arczát marhassa össze. A csavargó elkapta
végre a dühödt vad sötétkék nyelvét, mely dagadtan vonaglott elő
eltátott torkából s annál fogva legyűrte azt maga alá a földre.
Ott néhány pillanatig egymáson hánykodva küzdöttek, végre a
csavargó neki feszíté izmos térdét a vadállat szügyének, hogy
csontjai ropogtak bele, s így tartá ott a földre szorítva.
A vén Sztropkó azon pillanatban érkezett oda.
– Már ez be van végezve, suttogá a csavargó. Mihály, ez fogas
prókátor volt.
Mihály látta, hogy Márton karjából és melléből csorog a vér s azt
akarta bekötözni.
– Ne törődjél már én velem; hanem vedd le azt a gyermeket és
vidd az anyjához. Hívd közelebb. Hadd lássak rá, mikor azt a
gyermeket átöleli. Jól van. Ez jól van. E bizony már meg sem
mozdul. Mi ketten elbántunk egymással.
A farkas utolsót vonaglott térdei alatt.
– Mihály, jó Mihály, szólt most a csavargó, nem kell nekem most
már veled a városba mennem. Nem lesz nekem több biróval dolgom
itt ezen a földön. Légy hozzám azzal a jóval, híjj nekem ide egy
papot. De siess vele, mert azután majd késő talál lenni. Tedd meg
azt, jó Mihály.
Az öreg azonnal sietett Tarnóczfalvára, mely közelebb esett. Csak
maga maradt ott a nő gyermekével.
– Jó asszony, mondá neki a csavargó, te most zárd rám ezt a
házat. Jól bereteszeld az ajtót, feszíts eléje egy pár erős karót, hogy
belülről ki ne lehessen törni. És azután két napig feléje se jőjj ennek
a háznak. Megmondd a falubelieknek is, hogy bárminő ordítozást,
jajgatást hallanak ide benn, tájékára se jőjjenek. Csak azután, ha

31. minden lecsendesült, jöhetnek ide, három-négy nappal utána. Akkor
se jőjjenek be, hanem gyujtsanak jó sok kénkövet, a milyennel a
méheket füstölik, hányják be az ablakon s várják meg, míg elég,
elpárolog. Mikor azután kinyitják a házat, ti minden vakolatot tisztára
leverjetek innen, a faneműt hamus lúggal lemossátok, a szoba
földjét pedig egy ásónyomnyira kihányjátok innen. És azután, ha
ráértek, azt a két hullát, a mit itt találtok, ássátok el valahova, valami
félreeső helyre jó mélyen; – de ne egymás mellé. Ne egymás mellé.
Igaz ugyan, hogy életökben nem sokat különböztek egymástól, de
azért mégis – ne egymás mellé. Igy, fiam; már most zárd be az
ajtódat és hagyj magamra. Ne félj. Nem lopok én el innen semmit.
A némber szót fogadott; eltorlaszolta az ajtót s az istállóba vonult
gyermekével, míg férje és a szomszéd falu hites emberei Mihály
hívására megérkeztek. A jó tisztelendő úr is eljött, ki midőn be akart
menni a gunyhóba, a csavargó kiszólt, hogy már nem lehet bemenni,
ő maga is bekötözte az ajtót belülről.
Csak a kis ajtónyíláson át beszélgethettek egymással.
A vén gyilkosnak olyan sok mondani valója volt; a hit embere alig
talált számára vigasztalást.
A csavargó végre megnyugasztalódott.
Véghetetlen, határtalan az úrnak kegyelme! Jó azt megtudni
szegény bűnös embernek.
– Fognak-e én értem imádkozni? kérdé reszkető hangon a
csavargó, mint a ki nem mer kérdésére igent remélni.
A pap megigérte azt neki.
– A csengetyűt is meg fogják-e húzni, mikor meghalok?
A lelkész ezzel is biztatta.
– És nem temetnek el a…

32. Ezt nem mondta el tovább. Az akasztófát értette. Minek volna oly
sokat kérni egyszerre? Az ember ne legyen oly telhetetlen.
A lelkész szemeit törülte a könyektől, midőn eltávozott. Hisz a
bűnös halála is csak szomorú.
A falubeliek még akartak beszélni Mártonnal, hanem ő nyers
hangon kiszólt hozzájok, hogy ő vele többet ne szóljon senki, hanem
engedjék meghalni magában.
Lassankint elszállingóztak az emberek, magukkal vivén a gunyhó
családját is; csak a vén Sztropkó Mihály várt még ott a nyilásnál.
Márton kiszólt hozzá:
– Mihály, öreg Mihály. Eredj fel most már a vármegyére és mondd
meg az uraknak, hogy az a két üldözött farkas, a kire díjt tűztek ki: –
itt van együtt mind a kettő.
Kevés vártatva tompa hangon megint megszólalt:
– És ahhoz a grófkisasszonyhoz is menj fel, a kivel annyi sok
szerencsétlenség történt és mondd meg neki… magam sem tudom
már, hogy mit? Áldjon meg az Isten téged.
– Mit mondjak meg? beszélj, Márton.
– Azt, súgá a csavargó, hogy én nem árultam el őtet, ne higyje
azt ám én rólam.
Őrjöng ez már, gondolá magában Mihály és ott várt még késő
estig; hanem hogy többször szólt be az ajtón s választ soha sem
kapott rá, azt hitte, hogy már meg is halt a csavargó s haza ment a
hírével.
Nem is hallották neki semmi neszét többé. Illetlen volna az, hogy
mikor valaki oly irtóztató kínnal hal meg, még ijesztő ordításával is
háborítsa a csendes világot.

33. XVIII. TEMETETLEN HALOTT.
Egyik év a másik után haladt; a világ folytatta a maga regényeit,
ezeket a csodálatos regényeket, a miknek soha sincsen végök és
mindig érdekesek. Egy ember kihal belőle, ez bevégezte a maga
fejezetét, a többiek folytatják. És hátha valaki hamarább bevégezte
élete regényét, mint meghalt volna!…
Ti folyvást szaporítjátok az idők tanúságait, ti boldog családok,
szaporodó, felnövő tagokkal; ifju leány, délczeg legény megkezdik a
regényt, boldog anya, boldog apa folytatják azt, gyermekek
megnőnek nagyra, az élet újra kezdődik velök, csoda változataival és
ennek soha sincs vége.
De mikor egyszer mégis vége van… Mikor apák, nagyapák,
dédősök tisztes sora végén ott áll az utolsó lankatag virág, utána
nem következik semmi; előtte csak az ős sírboltok néma kisértetei. A
sors, az a minden költők nagy mestere, leteszi tollát, eltöri
játékszereit s nem kérdi olvasóitól, sajnálják-e azokat, avagy nem?
A fenyéri és tarnóczfalvi kastélyok örömzajtól zengnek vissza,
csarnokaikat a legkedvesebb zene élénkíti: játszó gyermekek zaja.
Egy kis fiu, egy kis leány, és azután megint egy kis fiu, a ki már
beszélni tanul. Minden ember felismeri arczaikon az apa szép, nemes
vonásait s az anya okos, finom tekintetét. A két uradalmat egy
hosszú jegenyefákkal beszegett sétány-út köti össze, melyen úgy
robognak az úri vendégek hintói s a jókedvű pór szekerei, mintha
mindig vásárra járnának egyiktől a másikhoz. Az egész környék,
minden fű, fa boldogságról tanúskodik, még magok az emberek is, a
kiknél pedig ugyan ritka eset, hogy valami ürügyet ne találjanak a
panaszra. Új élet kezdődik itten.
Alig órányira innen áll a brenóczi urak kastélya, némán,
zajtalanul. Minden ajtó zárva rajta, az ablakredőnyök leeresztve; a

34. falakról hullani kezd már a vakolat s tarkán mutatja a különböző
színt, a mikkel egymásra befestették. A hol a tetőzetet egyszer
megbontá a vihar, úgy maradt az, s a lecsavart viharfogókat
senkinek sem jut eszébe helyre egyengetni. Az angol kert utait
széltében benőtte a fű, a vén faunusok ott a ligetben, töredezett
cserépkarjaikkal olyan rosszul tudják magokat védni a természet
ellen, mely vissza látszik kérni tőlök a földet, melyből vétettek s
fejeiket, vállaikat behúzta mohával. A kutakról elvesztek a húzók,
nincs rájok szüksége senkinek, a nagy kocsiszinek üresen tátongnak
a kastélylyal szemben, s egy régibb akol épen düledezőben áll s csak
magasabb jóváhagyásra vár, hogy összeomolhasson. Semmi nesz
sincs körül; nincs senkinek itten semmi dolga, sóhajtalan a ház… Egy
régi élet jár vége felé.
A fenyéri víg társaságok zajában látni rendesen egy csodaszép
hölgyet, kinél a világ minden szobrásza sem gondolhatott ki
remekebbet soha. Nem is más az, mint egy szép szobor. A hölgy oly
szép, oly nyájas, oly magas műveltségű, gazdagsága felülmulja a
környék legnagyobb uraiét; miért, hogy mégis oly távol marad tőle
mindenki, hogy nincs szerelmes ifju, kinek szíve érte megdobbanjon.
Ah, minden reményt, minden gerjedelmet lehűt, megfagyaszt
egyetlen egy szó, a mit az emberek titkon, susogva szoktak
egymásnak megmondani, s a mitől úgy elsápad, a ki legelőször
hallja.
A Brenóczy nagy család utolsó virága az, utolsó hervatag virága,
a «kiszenvedett» Cynthia. Ne higyjetek e piros arczszínnek, a beszélő
ajkaknak, meghalt ő már; ez, a mi itt jár közöttünk, csak egy szép
eleven szobor, melynek kezét félelem érinteni, melynek szemeibe
nézni hideg borzadályt kelt az ember szívében.
Szokott beszélni is, ha ismerősre talál. El szokta mondani, hogy ő
milyen boldog most, hogy nem is kivánhatna több örömet a világon,
mint a mennyivel őt az ég elhalmozta. És arcza, szemei, mosolygása
oly hűn bizonyítják ezt a boldogságot. Az ember azt hiszi, hogy az
most megnyugodva, sorsával kibékülve beszél; hogy valóban boldog.
De mikor azután elmondja boldogságának okait, akkor fut végig a

35. hideg a hallgató tagjain; szegény ábrándozó! azt hiszi, hogy Irén
gyermekei az övéi, hogy ő azoknak anyja. Mindenki előtt úgy beszél
a gyermekekről, mint lelke legfőbb öröméről, ápolja, cziczomázza
őket, tanítgatja olvasni, irni a nagyobbakat, beszélni a kisebbet;
ringatja és dalol neki, hogy elaltassa.
Mindenki hagyja őt e boldog képzelődésében; a nélkül nagyon,
nagyon sokat szenvedne ő. Ha Irén nem viselné gondját, ha Fenyéry
szavát nem hallaná, ha a jó Leonora nem vitatkoznék vele, lelki
betegsége a leggyötrőbb fokra fejlődhetnék. Így megvan csendesen.
Csak olyankor, midőn eljőnek az őszi napok, s a késői verőfény, mely
a dérfestette erdőket megaranyozza, azon elmult órákat juttatja
eszébe, a miknek veszedelmes indulatviharában elveszté lelke
kormányát; akkor látszik valami sötét nyugtalanság erőt venni rajta,
akkor kérdez és felel visszás dolgokat, akkor tekintenek szemei vadul
magok elé s nem látszik ismerni senkit.
Ilyenkor egy perczig sem hagyják őt magára Fenyéryék. A jó Irén
oda viszi hozzá gyermekeit, a kik Cynthiát «kis mamának» nevezik;
az alispán eljár hozzájok kifogyhatlan anekdotáival, a mik Cynthiát
gyakran megnevettetik, s Leonora százféle asszonyos mulatságot
talál ki számára, a miket e szegény rabok, a nők, találtak fel idejök
rövidítésére. Mond neki jóslatokat arczvonásokból,
tenyérvonalzatokból, kártyavetésből.
Ah, a bölcs philosoph nő oly erőszakot követ el magán, hogy
órahosszat kártyát vet Cynthiának, a mi annak kedélyét teljesen el
tudja foglalni és mikor azután a jó Leonora össze-vissza jövendöl
neki mindenféle balgaságot: boldog éltet, váratlan meglepetéseket,
távol útról jövendő kedvest, nagy, ismeretlen örömet, jó hírt és
egyéb képtelenséget, úgy hisz neki, úgy örül rajta, csak azon
vitatkozik néha, hogy Leonora a kártyában a zöld fákat hol jónak, hol
rossznak mondja, a mint távolabb vagy közelebb esnek; hanem
Leonora mindig ki tudja azt magyarázni, hogy a felhőkkel és nappal
való conjuncturák rendelik ezt így, vagy amúgy.

36. Egyszer még Lippay is szaporítá a mulatságot azzal, hogy
Leonorával kártyát vettessen magának. Cynthia ezt igen rendén való
dolognak találta. A véletlen pedig úgy akará, hogy mindjárt legfelül a
szívkirály a szívdelnő mellé került. A kik ezt a nemes tudományt
értik, tudni fogják, hogy ez nagyszerű jelenség. Cynthia magán kívül
volt örömében: az alispán úrnak házasság áll, még pedig nagyon
közeli házasság. Ez derék, ez nagyon jeles!
Lippay komoly képpel mondá, hogy ebben semmi lehetetlen
sincs; ő még elég fiatal arra, csak azt nem tudja, hogy bír-e azokkal
a tulajdonságokkal, a mik egy férjben megkivántatók, mert még azt
nem próbálta, mint az oláh a hegedülést.
Cynthia azt állítá, hogy Leonora majd kiolvassa az alispán
tenyeréből s oda kellett neki tartania tenyerét, – hogy nézze ki abból
a tisztelt delnő jó avagy rossz tulajdonságait.
Fenyéry kis nejét átölelve állt a furcsa tréfás jelenet mellett s
gonosz észrevételeket tett Leonora dodonai mondataira.
– Ez a vonal itt a gyűrű-ujj alatt a hűség vonala, ez mély és
határozott, ez jó; ellenben ez a hüvelyk mellett lefelé a makacsság
és önfejűség vonala s nagyon ki van fejlődve; imez itt a mutatóujj
felé futó, sok gyöngédségről tanúskodik.
Lippay csendesen mosolygott, midőn ilyen kiváló tulajdonokat
hallott magára elősoroltatni. S a mint Leonora elvégezte azokat, azt
mondá neki:
– Ha kegyed annyi szép tulajdont tud a kezemen felfedezni:
akkor egyuttal tartsa is azt meg magának.
Leonora elbámult és tréfát akart sejteni; hanem Lippay egész
komolysággal ismételte szavait s Fenyéryt hítta tanúbizonyságul
szándékának komolysága felől.
Cynthia kezeibe tapsolt és nevetve, kaczagva borult Leonora
nyakába. Ah ez a nap nagyon sok örömet szerzett neki.

37. Leonora később meghatottan vallá meg Irénnek, hogy Lippay volt
azon egyetlen férfi, kit szívében mindig bálványozott, a nélkül, hogy
valaki sejtette volna azt. Nem szerette e férfit úgy soha senki, mint
ő!
Lett alkalma azt bebizonyíthatni.
Minden ember, tán Dobokynét kivéve, azt mondá, hogy jobb
választást nem tehetett volna. Dobokyné most is azt hiszi, hogy ez
csak az ő daczára történt s sajnálja szegény Leonorát.
Így mulnak el az idők szépen egymás után, észre sem veszi az
ember, hogy megvénült s egyet fordult az egész világ. Más öröm,
más bánat, más ifjuság, más öregség.
Egyet-egyet sóhajtunk, mikor egy-egy tekintetes úr, egy-egy
méltóságos úr a régi jó nevek közől elhal, elenyészik. Egygyel megint
kevesebb… a jó táblabirákból.
Olyan nagyot lehet gondolkozni utána!…
A sok között egyszer az is hallik, hogy Maróth Illés, a brenóczi
grófok között a legutolsó, hazatért ősei honába meghalni.
Csapjátok be a könyvet: a Brenóczy család bevégezte regényét.

38. Lábjegyzetek.
1) Mind ez elmondott ételsurrogatumokat szerző maga is látta
Felső-Magyarországon utaztában. Hiteles vizsgálatokból
bebizonyítható, hogy e szegény nép nemcsak kivételesen, de
általánosan azokkal élt.
2) Szentirási képlet a szegénység felől.
3) «Sok rablással összehordott kőhalom!»
4) «A Cannibalok ellenségeiket eszik meg: te pedig megeszed
hazádfiait.»
5) «Jőjj egy óra mulva.» Ezt mondta Tilly Magdeburg
küldötteinek, kik könyörögni mentek hozzá, midőn a foglaló
katonái gyilkolták a polgárokat. A legenda szerint azután, midőn
Tilly zörgetett a mennyország kapuján, neki is ez mondatott
odafenn.
6) Magyar nép-szójárás, egyenlőt fejez ki a tündérrel.
7) «Halál ellen nincs orvosság». Meg ne lepje az ujabbkori és az
idegen olvasót, hogy nálunk a delnők is tudtak latinul; ez régibb
időben nem volt ritkaság. Ezt a jegyzést ajánlhatom azon lipcsei
lap figyelmébe, mely olvasói mulattatására előszedi a «böhmische
Kolatschen» tisztes vénségre jutott adomáit, s azokat magyarokra
travesztálja, mindazon balgaságokat, a mik a csehekre vannak
költve, mi ránk aggatva, igy a többek között azt is, hogy a beteg,
orvosa azon kérdésére, vajjon appetitussal evett-e? azt felelé,
hogy nem azzal, hanem fokhagymával. – Magyar ember mindig
ismerte a jó appetitust, kivált a régibb időkben.
8) Ez iratott a krimi hadjárat idején.
J. M.

40. TARTALOM.
Valami előszóféle 1
ELSŐ RÉSZ.
I. A halál és a nemtő 5
II. Jött-ment 62
III. A gazda és vendégei 86
IV. Cynthia grófnő 110
V. Estétől reggelig 132
VI. A kis tündér háza 158
VII. Actus majoris 170
VIII. A hárpia 188
IX. Hony soit, qui mal y pense 195
X. A boldog labyrinthok 205
MÁSODIK RÉSZ.
Ember csapásai.
I. A nyugtalan lélek 210
II. A találkozás 233
III. Csak egyedül? 249
IV. A menyegzői éj 268
V. Rossz munka 277
VI. A vád 288
VII. A rém 300

41. VIII. Róbert 305
IX. Kis-Amsterdam 313
X. A puszta ház 333
XI. Post equitem sedet atra cura 342
XII. A nő és a némber 352
XIII. Régi szerelem, régi jellem 366
XIV. Vas kéz 375
XV. A mi a homlokra van irva 382
XVI. A találkozás napja 388
XVII. A hollók, a farkasok 392
XVIII. Temetetlen halott 403
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

42. *** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A RÉGI JÓ
TÁBLABIRÁK: REGÉNY ***
Updated editions will replace the previous one—the old editions
will be renamed.
Creating the works from print editions not protected by U.S.
copyright law means that no one owns a United States
copyright in these works, so the Foundation (and you!) can copy
and distribute it in the United States without permission and
without paying copyright royalties. Special rules, set forth in the
General Terms of Use part of this license, apply to copying and
distributing Project Gutenberg™ electronic works to protect the
PROJECT GUTENBERG™ concept and trademark. Project
Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if
you charge for an eBook, except by following the terms of the
trademark license, including paying royalties for use of the
Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
copies of this eBook, complying with the trademark license is
very easy. You may use this eBook for nearly any purpose such
as creation of derivative works, reports, performances and
research. Project Gutenberg eBooks may be modified and
printed and given away—you may do practically ANYTHING in
the United States with eBooks not protected by U.S. copyright
law. Redistribution is subject to the trademark license, especially
commercial redistribution.
START: FULL LICENSE

43. THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE

44. PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the
free distribution of electronic works, by using or distributing this
work (or any other work associated in any way with the phrase
“Project Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of
the Full Project Gutenberg™ License available with this file or
online at www.gutenberg.org/license.
Section 1. General Terms of Use and
Redistributing Project Gutenberg™
electronic works
1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™
electronic work, you indicate that you have read, understand,
agree to and accept all the terms of this license and intellectual
property (trademark/copyright) agreement. If you do not agree
to abide by all the terms of this agreement, you must cease
using and return or destroy all copies of Project Gutenberg™
electronic works in your possession. If you paid a fee for
obtaining a copy of or access to a Project Gutenberg™
electronic work and you do not agree to be bound by the terms
of this agreement, you may obtain a refund from the person or
entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only
be used on or associated in any way with an electronic work by
people who agree to be bound by the terms of this agreement.
There are a few things that you can do with most Project
Gutenberg™ electronic works even without complying with the
full terms of this agreement. See paragraph 1.C below. There
are a lot of things you can do with Project Gutenberg™
electronic works if you follow the terms of this agreement and
help preserve free future access to Project Gutenberg™
electronic works. See paragraph 1.E below.

45. 1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the
Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the
collection of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the
individual works in the collection are in the public domain in the
United States. If an individual work is unprotected by copyright
law in the United States and you are located in the United
States, we do not claim a right to prevent you from copying,
distributing, performing, displaying or creating derivative works
based on the work as long as all references to Project
Gutenberg are removed. Of course, we hope that you will
support the Project Gutenberg™ mission of promoting free
access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg™
works in compliance with the terms of this agreement for
keeping the Project Gutenberg™ name associated with the
work. You can easily comply with the terms of this agreement
by keeping this work in the same format with its attached full
Project Gutenberg™ License when you share it without charge
with others.
1.D. The copyright laws of the place where you are located also
govern what you can do with this work. Copyright laws in most
countries are in a constant state of change. If you are outside
the United States, check the laws of your country in addition to
the terms of this agreement before downloading, copying,
displaying, performing, distributing or creating derivative works
based on this work or any other Project Gutenberg™ work. The
Foundation makes no representations concerning the copyright
status of any work in any country other than the United States.
1.E. Unless you have removed all references to Project
Gutenberg:
1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must
appear prominently whenever any copy of a Project
Gutenberg™ work (any work on which the phrase “Project

46. Gutenberg” appears, or with which the phrase “Project
Gutenberg” is associated) is accessed, displayed, performed,
viewed, copied or distributed:
This eBook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and
with almost no restrictions whatsoever. You may copy it,
give it away or re-use it under the terms of the Project
Gutenberg License included with this eBook or online at
www.gutenberg.org. If you are not located in the United
States, you will have to check the laws of the country
where you are located before using this eBook.
1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is
derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
contain a notice indicating that it is posted with permission of
the copyright holder), the work can be copied and distributed to
anyone in the United States without paying any fees or charges.
If you are redistributing or providing access to a work with the
phrase “Project Gutenberg” associated with or appearing on the
work, you must comply either with the requirements of
paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or obtain permission for the use
of the work and the Project Gutenberg™ trademark as set forth
in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is
posted with the permission of the copyright holder, your use and
distribution must comply with both paragraphs 1.E.1 through
1.E.7 and any additional terms imposed by the copyright holder.
Additional terms will be linked to the Project Gutenberg™
License for all works posted with the permission of the copyright
holder found at the beginning of this work.
1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project
Gutenberg™ License terms from this work, or any files

47. containing a part of this work or any other work associated with
Project Gutenberg™.
1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute
this electronic work, or any part of this electronic work, without
prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1
with active links or immediate access to the full terms of the
Project Gutenberg™ License.
1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form,
including any word processing or hypertext form. However, if
you provide access to or distribute copies of a Project
Gutenberg™ work in a format other than “Plain Vanilla ASCII” or
other format used in the official version posted on the official
Project Gutenberg™ website (www.gutenberg.org), you must,
at no additional cost, fee or expense to the user, provide a copy,
a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy
upon request, of the work in its original “Plain Vanilla ASCII” or
other form. Any alternate format must include the full Project
Gutenberg™ License as specified in paragraph 1.E.1.
1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
performing, copying or distributing any Project Gutenberg™
works unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or
providing access to or distributing Project Gutenberg™
electronic works provided that:
• You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive
from the use of Project Gutenberg™ works calculated using the
method you already use to calculate your applicable taxes. The
fee is owed to the owner of the Project Gutenberg™ trademark,
but he has agreed to donate royalties under this paragraph to
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty

48. payments must be paid within 60 days following each date on
which you prepare (or are legally required to prepare) your
periodic tax returns. Royalty payments should be clearly marked
as such and sent to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation at the address specified in Section 4, “Information
about donations to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation.”
• You provide a full refund of any money paid by a user who
notifies you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt
that s/he does not agree to the terms of the full Project
Gutenberg™ License. You must require such a user to return or
destroy all copies of the works possessed in a physical medium
and discontinue all use of and all access to other copies of
Project Gutenberg™ works.
• You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in
the electronic work is discovered and reported to you within 90
days of receipt of the work.
• You comply with all other terms of this agreement for free
distribution of Project Gutenberg™ works.
1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
Gutenberg™ electronic work or group of works on different
terms than are set forth in this agreement, you must obtain
permission in writing from the Project Gutenberg Literary
Archive Foundation, the manager of the Project Gutenberg™
trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3
below.
1.F.
1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend
considerable effort to identify, do copyright research on,
transcribe and proofread works not protected by U.S. copyright

49. law in creating the Project Gutenberg™ collection. Despite these
efforts, Project Gutenberg™ electronic works, and the medium
on which they may be stored, may contain “Defects,” such as,
but not limited to, incomplete, inaccurate or corrupt data,
transcription errors, a copyright or other intellectual property
infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
computer virus, or computer codes that damage or cannot be
read by your equipment.
1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except
for the “Right of Replacement or Refund” described in
paragraph 1.F.3, the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation, the owner of the Project Gutenberg™ trademark,
and any other party distributing a Project Gutenberg™ electronic
work under this agreement, disclaim all liability to you for
damages, costs and expenses, including legal fees. YOU AGREE
THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT
EXCEPT THOSE PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE
THAT THE FOUNDATION, THE TRADEMARK OWNER, AND ANY
DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE LIABLE
TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL,
PUNITIVE OR INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE
NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you
discover a defect in this electronic work within 90 days of
receiving it, you can receive a refund of the money (if any) you
paid for it by sending a written explanation to the person you
received the work from. If you received the work on a physical
medium, you must return the medium with your written
explanation. The person or entity that provided you with the
defective work may elect to provide a replacement copy in lieu
of a refund. If you received the work electronically, the person
or entity providing it to you may choose to give you a second
opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund.

50. Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and
personal growth!
testbankfan.com