Peds Notes 1st Edition Luanne Linnardpalmer

Peds Notes 1st Edition Luanne Linnardpalmer
download
https://ebookbell.com/product/peds-notes-1st-edition-luanne-
linnardpalmer-2499460
Explore and download more ebooks at ebookbell.com

Here are some recommended products that we believe you will be
interested in. You can click the link to download.
Peds Rehab Notes Evaluation And Intervention Pocket Guide Daviss Notes
Book 1st Edition Robin L Dole Pt Dpt Edd Pcs
https://ebookbell.com/product/peds-rehab-notes-evaluation-and-
intervention-pocket-guide-daviss-notes-book-1st-edition-robin-l-dole-
pt-dpt-edd-pcs-44437606
Ob Peds Womens Health Notes B Holloway Et Al
https://ebookbell.com/product/ob-peds-womens-health-notes-b-holloway-
et-al-4113166
Hcdte Lecture Notes Part I Nonlinear Hyperbolic Pdes Dispersive And
Transport Equations Giovanni Alberti
https://ebookbell.com/product/hcdte-lecture-notes-part-i-nonlinear-
hyperbolic-pdes-dispersive-and-transport-equations-giovanni-
alberti-4658438
Sleep Deprivation Causes Effects And Treatment Causes Effects And
Treatment 1st Edition Pedr Fulke Sior Vaughan
https://ebookbell.com/product/sleep-deprivation-causes-effects-and-
treatment-causes-effects-and-treatment-1st-edition-pedr-fulke-sior-
vaughan-51348854

Pets People And Pragmatism Erin Mckenna
https://ebookbell.com/product/pets-people-and-pragmatism-erin-
mckenna-51900830
Pens And Swords How The American Mainstream Media Report The
Israelipalestinian Conflict Marda Dunsky
https://ebookbell.com/product/pens-and-swords-how-the-american-
mainstream-media-report-the-israelipalestinian-conflict-marda-
dunsky-51911996
Pens And Needles Womens Textualities In Early Modern England Susan
Frye
https://ebookbell.com/product/pens-and-needles-womens-textualities-in-
early-modern-england-susan-frye-51964200
Pets In Space 5 Se Smith Michelle Diener Veronica Scott Pauline Baird
Jones Laurie A Green Carol Van Natta Regine Abel Alexis Glynn Latner
Jc Hay Kyndra Hatch Cassandra Chandler Leslie Chase
https://ebookbell.com/product/pets-in-space-5-se-smith-michelle-
diener-veronica-scott-pauline-baird-jones-laurie-a-green-carol-van-
natta-regine-abel-alexis-glynn-latner-jc-hay-kyndra-hatch-cassandra-
chandler-leslie-chase-52105810
Pets In Space 8 A Science Fiction Romance Anthology Rj Blain
https://ebookbell.com/product/pets-in-space-8-a-science-fiction-
romance-anthology-rj-blain-54841464

1364-FM_i-xxxvi 02/03/11 3:16 PM Page viii

PedsPeds
NotesNotes
Luanne Linnard-Palmer,
RN, MSN, EdD
Purchase additional copies of this book at your
health science bookstore or directly from F.A. Davis
by shopping online at www.fadavis.com or by
calling 800-323-3555 (US) or 800-665-1148 (CAN)
A Davis’s Notes Book
2178_FM_ii-vi.qxd 10/21/09 1:03 PM Page iii

F. A. Davis Company
1915 Arch Street
Philadelphia, PA 19103
www.fadavis.com
Copyright © 2010 by F. A. Davis Company
All rights reserved. This book is protected by copyright. No part of it may be reproduced, stored
in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical,
photocopying, recording, or otherwise, without written permission from the publisher.
Printed in China by Imago
Last digit indicates print number: 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Publisher, Nursing: Lisa B. Deitch
Senior Developmental Editor: William Welsh
Director of Content Development: Darlene D. Pedersen
Senior Project Editor: Padraic J. Maroney
Cover Design: Carolyn O’ Brien
Consultants: Kathleen Barta, EdD, RN; Jacqueline Brandwein, RN, MA, CPNP; Tammy Bryant,
RN, BSN; Sandra Brzoza, MSN, RN; Nathania Bush, MSN, APRN, BC; Stephanie C. Butkus,
MSN, RN, CPNP; Kathleen M. Cahill, MS, RN; Anne Citarella, RN, MSN; Jennifer J. Coleman,
PhD, RN, CNE; Thomas W. Connelly, Jr., Ph.D, RN; JoAnn Crownover, RN, MSN, CNE; Christy
Davidson, RNC, MSN; Cynthia A. Dyson, MSN, RN, BC, CNE; Emily Gilmore Fite, RN, MSN,
CFNP; Betty Fruend, MSN, RN-BC; Linda Nicholson Grinstead, PhD, RN, CPN, CNE; Laura M.J.
Kerr, RN, MSc, CON(C); Leslie Guthrie, RN, MS, BSN, NRP; Michele Hinds, PhD, RN, CNE;
Marita B. Hoffart, RN, MS, PhD; Jill Holmstrom, RN, MS; Deborah Kramer, EdD, CPNP, FNP;
Sarah Kulinski, MA, MSN; Patti Luttrell, MS, RN; Cherie L. McCann, MSN, RN, BC, CPN; Donna
Miles Curry, RN, Ph.D; Carol Murphy Moore, MSN, RN, CRNP; Jean Rodgers, RN, MSN; Bridget
Parsh, RN, MSN, CNS; Susan Perkins, MSN, RN; Susan Scholtz, RN, PhD; Laurel R. Talabere,
PhD, RN, AE-C; Catherine Webb, RN, MA; Jeannie Weston, MS, BSN, CNS.
As new scientific information becomes available through basic and clinical research, recom-
mended treatments and drug therapies undergo changes. The author(s) and publisher have
done everything possible to make this book accurate, up to date, and in accord with accepted
standards at the time of publication. The author(s), editors, and publisher are not responsible
for errors or omissions or for consequences from application of the book, and make no war-
ranty, expressed or implied, in regard to the contents of the book. Any practice described in this
book should be applied by the reader in accordance with professional standards of care used
in regard to the unique circumstances that may apply in each situation. The reader is advised
always to check product information (package inserts) for changes and new information
regarding dose and contraindications before administering any drug. Caution is especially
urged when using new or infrequently ordered drugs.
Authorization to photocopy items for internal or personal use, or the internal or personal use of
specific clients, is granted by F. A. Davis Company for users registered with the Copyright
Clearance Center (CCC) Transactional Reporting Service, provided that the fee of $.2510 per copy
is paid directly to CCC, 222 Rosewood Drive, Danvers, MA 01923. For those organizations that have
been granted a photocopy license by CCC, a separate system of payment has been arranged. The
fee code for users of the Transactional Reporting Service is: 8036-2178-71169-2/1004 0 + $.2510.
2178_FM_ii-vi.qxd 10/21/09 1:03 PM Page iv

BASICS SAFETY
EMERG
PATHO
A–G
PATHO
H–Q
PATHO
R–Z
TOOLS
PLAY ASSESS PAIN NUTRI TRANS MEDS
Place 2
7
⁄8✓2
7
⁄8Sticky Noteshere
for a convenient and refillable note pad
✓ HIPAA Compliant
✓ OSHA Compliant
CLIN
SKILLS
2178_FM_ii-vi.qxd 10/21/09 1:03 PM Page v

Look for our other Davis’s Notes titles
available now!
RNotes®: Nurse’s Clinical
Pocket Guide, 2nd edition
ISBN-13: 978-0-8036-1335-5
LPN Notes: Nurse’s Clinical
Pocket Guide, 2nd edition
ISBN-13: 978-0-8036-1767-4
DocuNotes: Nurse’s Clinical
Pocket Guide to Effective
Documenting and Reporting
ISBN-13: 978-0-8036-2092-6
IV Med Notes: IV Administration
Pocket Guide
ISBN-13: 978-0-8036-1446-8
IV Therapy Notes: Nurse’s
Clinical Pocket Guide
ISBN-13: 978-0-8036-1288-4
LabNotes: Guide to Lab &
Diagnostic Tests, 2nd edition
ISBN-13: 978-0-8036-2138-1
MedNotes: Nurse’s Pharmacology
Pocket Guide, 3rd Edition
ISBN-13: 978-0-8036-1531-1
MedSurg Notes: Nurse’s Clinical
Pocket Guide, 2nd edition
ISBN-13: 978-0-8036-1868-8
NCLEX-RN® Notes: Core
Review & Exam Prep
ISBN-13: 978-0-8036-1570-0
NutriNotes: Nutrition & Diet
Therapy Pocket Guide
ISBN-13: 978-0-8036-1114-6
OB Peds Women’s Health Notes:
Nurse’s Clinical Pocket Guide
ISBN-13: 978-0-8036-1466-6
PsychNotes: Clinical Pocket
Guide, 2nd edition
ISBN-13: 978-0-8036-1853-4
Critical Care Notes:
Clinical Pocket Guide
ISBN-13: 978-0-8036-2084-1
Assess Notes: Assessment and
Diagnostic Reasoning
ISBN-13: 978-0-8036-1749-0
For a complete list of Davis’s Notes
and other titles for health care providers,
visit
www.fadavis.com.
2178_FM_ii-vi.qxd 10/21/09 1:03 PM Page vi

Contacts • Phone/E-Mail
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
Name
Ph: e-mail:
2178_FM_ii-vi.qxd 10/21/09 1:03 PM Page ii

1364-FM_i-xxxvi 02/03/11 3:16 PM Page viii

1
BASICS
Unique Aspects of Pediatric Nursing
■Number of children in America (2009): 73.7 million
■Percentage of children without health insurance (2009): 11.2% overall,
including 12% to 28% of poor children
■Percentage of children living at or below poverty level in United States:
13 million, ranging from 7% in New Hampshire to 27% in Mississippi
■Ethnic breakdown of poverty levels:
■African American: 35%
■Native American: 29%
■Latino: 28%
■Asian: 11%
■White: 10%
■16% of American children report the experience of food insecurity
■26.3% of American children are covered exclusively by Public Health
Insurance (32.1% age 0–3 yr old)
Source: Centers for Disease Control and Prevention, www.cdc.gov/nchs/fastats/children.htm;
Health, United States (2008–2009) at www.cdc.gov/hus.htmSociety of Pediatric Nurses
The mission of the Society of Pediatric Nurses is to promote excellence in
nursing care of children and families through support of its members via
clinical practice, education, research and advocacy. Their Web site,
www.spn.org, is a resource for conferences, regional meetings, policy
updates, clinical information and guidelines, professional support, and
numerous Web links.
Adult Nurses Caring for Children
Adult nurses need specific competencies to adequately provide safe care
to children whose ages range from neonate to adolescent.
Competencies include medication dosage calculations; pediatric-specific
skills; neonatal, infant and child resuscitation techniques; play therapy; family-centered care principles; and developmentally appropriate care/ communication.
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 1

Follow institutional policy concerning required competencies and do not per-
form pediatric patient care duties that you are not competent to perform.
Read national documents concerning scope of pediatric nursing practice,
standards of care, and required competencies (National Council of
State Boards of Nursing).
Seek nationally recognized pediatric nursing certification to attain a core
body of knowledge and enhance practice. The two national certifica-
tion boards that offer nationally recognized certification are the
Pediatric Nursing Certification Board (PNCB) and the American Nurses
Credentialing Center (www.pncb.org or www.nursingworld.org).
Common Acute Care Hospitalization Diagnoses
■Treatment for infectious diseases
■Treatment for consequences of injuries/accidents
■Surgical procedures
■Treatment for acute exacerbations of chronic childhood conditions
■Treatment of congenital heart defects
■Treatment of hematological, and oncological diagnoses
Critical Pediatric Nursing Issues
■Societal violence and unsafe neighborhoods
■Divorce rate, drug and alcohol abuse
■Lack of prenatal care, screenings through childhood
■Numbers of medically uninsured children in nation
■Violence and bullying in school settings
■Injury and accident rates across childhood
■Poor nutrition and increasing obesity rates
■Exposure to peer pressure with drugs, alcohol, and early sex
■Rates of STDs
■Mental health issues and depression
■Eating disorders
■Teen pregnancy rates
■School dropout rates
■Child abuse and neglect
BASICS
2
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 2

Roles of the Pediatric Nurse
■Health promotion through education, screening, and prevention
measures
■Disease prevention through rapid assessments and early interventions
■Health restoration via acute, critical, and outpatient care
■Community health nursing focusing on communities and client groups
■Complex care coordination for children with multiple morbidities or
complex chronic diseases requiring a multidisciplinary approach
■Death and dying care, symptom management at end of life
Education concerning all aspects of children’s health.
Pediatric Care Locations
■Acute care hospital units
■Critical care hospital units
■Specialty clinics for children with special needs
■Outpatient clinics
■Public health departments
■Home care
■Hospice care
■Private primary care provider offices
■Schools
Definition of Family
Biological, legal and/or emotional relation between two or more persons.
May have a variety of constellations including nuclear, alternative, adop-
tive, foster, and group.
A family is who they say they are.
3
BASICS
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 3

Differences Between Children and Adults
Anatomical, Physiological, Metabolic,
and Biochemical Differences
■Medication pharmacodynamics and pharmacokinetics
■Anatomy and physiology
■Cognitive, motor, and psychosocial aspects
■Developmental processes and milestones
■Immune status
■Responses to illness
■Need for health promotion, frequent regularly scheduled screenings
Body System Differences
■Respiratory
■Tongue is disproportionally larger
■Obligate nose breather for first 8–12 weeks
■Underdeveloped intercostal muscles
■Airway diameter approximate size of infant’s little finger
■Less tidal volume
■With respiratory compromise, rapid development of distress
■Skin: Proportionally larger body surface area leading to body fluid
loss and less temperature regulation
■Cardiac: Higher heart rates, potential for congenital anomalies, lower
blood pressures, higher oxygen demands
■Fluids: Less ability to regulate body fluids and concentrate urine;
higher specific gravity of urine in younger years
■Electrolytes: Values differ in age groups, narrow fluctuations in values
result in display of symptoms
■Neurological: Primitive reflexes in infancy replaced slowly with gross
to fine motor movements
■Sensory: Born with all sensory organs intact except for vision
(approximate visual acuity for a newborn is 20/100 to 20/200)
■Immune system: Need acquired immunity to build adequate immune
response; breast milk provides passive immunity
BASICS
4
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 4

■Hematology: Fetal hemoglobin present at birth; rapid heart rate and
higher hematocrit assists with oxygen delivery
■Musculoskeletal:
■Sequencing of growth is patterned by “spurts” and “lulls”
■Mastery of motor skills is influenced by environment and for each
child is highly individualized
■Genital/urinary:
■Smaller bladder capacity, must learn toileting skills and hygiene to
prevent UTI: girls need to learn wiping front to back
■Urine output at birth is 1–2 cc per hour per kg of body weight; newborn
bladder capacity is 15 cc
■Expectation of newborn and young infant is 6 to 8 wet diapers
per day
■Gastrointestinal: Feces change from newborn meconium to milk
stools adjusting thereafter to eating habits, toileting capacities, and
diet; first meal of protein beyond breast milk or formula may lead
to rash
■Endocrine: Inability to regulate blood glucose levels for first few years;
newborns may demonstrate pseudomenstruation, “witches milk”
Stages of Childhood
■Premature infant: Born prior to 36 weeks’ gestation
■Newborn: First 28 to 30 days of life
■Infant: 30 days to first birthday
■Toddler: One year old to 3 years old
■Preschooler: Three years old to fifth birthday
■Early school age: 6 to 10 years old
■Late school age: 10 to 12 years old
■Adolescent: 13 to 18 years old
Family-Centered Care
The philosophy of family-centered care recognizes the family as the constant in the child’s life and the need to provide support based on respect, encour- agement, enhancement of strengths, and encouragement of competence.
5
BASICS
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 5

BASICS
6
Principles
■Respect that the family is the constant in a child’s life
■Treat the family as a unit because the entire family is affected by the
child’s illness
■Enforce that service systems and personnel support, respect, encour-
age, and enhance the family’s competence and strengths
■Support natural care giving
■Support decision-making roles within the family
■Build unique strengths as individuals and families
■Promote living at home and in the family’s community
■Consider the needs of all family members and their role in the family
structure
■Include siblings and extended family members in care provision
■Acknowledge diversity among structures and promote cultural practices
■Promote normalization and encourage identities beyond the illness state
■Support family goals, dreams, strategies, and activities
■Locate support systems, services, education, and information for all
members
Overarching Concepts
■Empowerment: The interaction between the family and health providers
is such that a sense of control over their family lives continues while
members are supported to foster their own strengths, abilities, and
actions through the caregiving/helping role
■Enabling: Professionals provide opportunities for family members to
master child’s care
Implementation
■Incorporate the philosophy into institutional policy
■Facilitate collaboration at all levels
■Exchange complete and unbiased information
■Incorporate the respect for cultural diversity into all aspects of care
■Provide opportunities for family-to-family support and networking
■Ensure that flexible, accessible and comprehensive services, support
and care is given in all areas of specialized health
■Appreciate that families have a wide range of strengths, emotions,
concerns, and aspirations beyond their need for pediatric health care
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 6

Examples
■Collaborative care conferences
■Involvement in child’s care from the beginning of care
■Teaching various members of the family to provide needed skills and care
Developmental Theorists Defined
Erikson’s Developmental Theory
Cognitive
■Infant
■Trust versus mistrust
■Consistency of care is essential for an infant to develop trust
Attend to expressed needs immediately and consistently
■Need to learn object permanence (9–10 months)
■Need to learn they are separate from primary caregiver
■Toddler
■Autonomy versus shame and doubt
■Begin to tolerate some separation from primary caregiver
■Temper tantrums are normal and negativism is common
Egotistical at this time
■Enjoy rituals, consistency, learning toileting skills and locomotion
■Preschooler
■Initiative versus guilt
■May talk incessantly
■Evolving from egocentrity to seeing other’s viewpoints
■May have magical thinking to solve problems and make sense of
their environment. Most at risk for effective symptom management
as they may deny pain, nausea through their magical thinking
■May be dependent on security objects and items (handle with care
in the hospital and do not lose)
■School-age
■Industry versus inferiority
■Acquisition of skills achieves a sense of competency, failure to do
this leads to a sense of inferiority
■The conscience is forming and peer group interactions are highly
influential
7
BASICS
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 7

BASICS
8
■Adolescent
■Identity versus role confusion
■Think beyond the present, are logical and use reasoning
■Group identity is paramount and risk taking is common secondary
to peer pressures
Kohlberg Theory of Moral Development
■Infant: NA
■Toddler: Preconventional, oriented toward obedience and punish-
ment, discipline patterns affect moral development, praise appropri-
ate behaviors
■Preschooler: Preconventional, conscience emerges, emphasis on
external control, moral standards are those of others
■School age: Increased desire to please others and be seen as “good”
■Adolescent: Postconventional, defined set of morals
Piaget
■Infant: Sensorimotor stage, intellect develops, gains knowledge via
environment through senses. Predictable survival reflexes (sucking and grasping), own body is point of central anxiety
■Toddler: Sensorimotor to preconceptual and preoperational, egocen-
tric, expressive jargon, 300 words
■Preschooler: Preconceptual phase, intuitive phase, cannot see other’s
viewpoints, magical thinkers, average 900 words
■School age: Concrete operations, inductive reasoning, logical operation
■Adolescent: Formal operations, abstract reasoning
Freud
■Infant: Oral stage, sucks for enjoyment, meets the world orally
■Toddler: Anal stage, experiences frustrations and satisfaction as
she/he gains control
■Preschooler: Phallic stage, masturbation, oedipal conflict where jeal-
ousy/rivalry with same sex person, strong bonding with opposite sex
■School age: Latency period, relative sexual indifferences
■Adolescent: Genital stage, masturbation, sexual relations, body image
concerns
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 8

Principles of Growth and Development
Infant
Physical
■Ht increases 1 in. per month
■Wt doubles by 5–6 months
■Wt increases by 1.5 lb/month
■Teeth: 6–8 first year
■Head circumference (HC) increases by 0.5 in./month
■Gross/fine motor
■Rolls back to side at 3 months
■Hold head erect at 4 months
■Voluntary grasp at 5 months
■Rolls from front to back at 5–6 months
■Language
■Coos at 1–2 months
■Laughs at 2–4 months
■Makes consonant sounds at 3–4 months
■Imitative sounds at 6 months
Personal-Social
■Regards a person’s face at 1 month
■Displays social smile and follows object 180 degrees at 2 months
■Recognizes familiar faces at 3 months
■Stranger anxiety begins at 6 months
Older Infant
Physical
■Ht increases 50% of birth ht by 1 year
■Wt increases 1 lb/month
■Triples wt by 1 year
■HC increases by 33%
■Posterior fontanel closes by 2–3 months
■Anterior fontanel closes by 12–18 months
■Central incisors erupt at 5–7 months
■Gross/fine motor
9
BASICS
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 9

BASICS
10
■Begins to crawl at 7 months
■Sits unsupported at 8 months
■Pulls up to stand at 9 months
■Drinks from cup at 9 months
■Builds two-block tower at 12 months
■Walks alone or holding onto one hand at 12 months
Language
■Pronounces syllables (dada, mama) at 8 months
■Says 4–10 words at 12 months
■Personal–social
■Marked stranger anxiety at 8 months
■Emotions such as jealousy at 12 months
Toddler
Physical
■Ht increases 3 in. a year
■Wt increases 5 lb a year
■Weighs about 4 times birth wt
■HC equals chest circumference at 1–2 years
■10–14 temporary teeth erupt
■Gross/fine motor
■Walks without help at 15 months
■Walks up and down stairs placing both feet on each step at 24 months
■Scribbles spontaneously at 15 months
■Builds 3–4 block tower at 18 months
■Jumps with both feet at 30 months
Language
■Says 300 words at 2 years old
■Uses 2- to 3-word phrases and pronouns
■Understands speech at 2 years old
■States first and last name at 2.5 years old
■Personal–social
■Separation anxiety peaks
■Ritualism is very important to child
■Negativism occurs (favorite word is no)
■Striving for independence but very unsafe and needs supervision at
all times
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 10

Preschooler
Physical
■Ht increases by 2.5 to 3 in. per year
■Wt increases by 4–6 lb per year
■HC increases by 0.5 in. per year
■Vision is 20/20 with color vision intact at 5–6 years old
Gross/Fine Motor
■Rides tricycle at 3 years old
■Climbs stairs using alternate feet at 3 years old
■Stands on one foot at 3 years old
■Has broad jump at 3 years old
■Builds 9–10 block tower by 3 years old
■Skips by 4 years old
■Catches a ball by 4 years old
■Laces shoes by 4 years old
■Ties shoelaces by 5 years old
■Uses scissors well by 5 years old
■Prints letters and numbers and name by 5 years old
Language
■Says 900 words by 3 years old
■Speaks in 3- to 4-word sentences
■Says 1500 words by 4 years old
■Asks “why” questions at 4 years old
■Says more than 2000 words by 5 years old
■Knows and names colors by 5 years old
■Names days of the week by 5 years old
Personal-Social
■Shares toys with others
■Imitates caregivers
■Enjoys domestic role-playing
11
BASICS
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 11

BASICS
12
Early School Age
Physical
■Ht increases by 2–3 in. a year
■Wt increases by 4.5–6.5 lb/year
■Secondary teeth erupt and deciduous teeth are shed
■Tanner stage 3 may begin
Gross/Fine Motor
■Rides bike
■Roller skates (needs lessons on safety and use of protective
equipments
■Runs, jumps, and swims
■Cursive writing at 8 years old
■Computer and craft skills become important
Language
■Develops ability to read at grade level
Personal-Social
■School relationships and work important
■Separating from family
■Best friends” develop
Later School Age and Adolescent
Physical
■Puberty begins in girls at 8–14 years old
■Puberty begins with boys at 9–16 years old
■Ht and Wt increases are highly varied
■Progressive Tanner stages of development
Gross/Fine Motor
■Gross motor reaches adult level although takes risks with sense of
invincibility
■Fine motor continues to be refined
Language
■Develops formal thought including idealism, egocentrism, and ability
to consider abstract possibilities
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 12

Personal/Social
■Works through identity issues, status, and relationships
Emotional Factors Associated
with Care of Children
Separation Anxiety
■Manifests in toddlerhood
■Becomes clingy
■Three phases:
■Protest: Cries for caregiver
■Despair: Disinterested in play and environment, show passivity
■Detachment: Adjustment is superficial, detached but shows shallow
interest, occurs after prolonged separation
■Try short periods of separation in the beginning
Stranger Anxiety
■Peaks at 9 months of age
■Unfamiliar situations and people set off child
■Cuddling can ease fears
■May need security object from home
■Try to plan care of child by same providers
Tantrums
■Peaks at 24 months
■Common in toddlers and an expected form of behavior in all children
■Considered normal, healthy way to deal with frustrations
■Avoid situations that are triggers
■Do not give in: Remain calm, gentle but firm
■Offer choices whenever possible
■Reward desired behavior with attention and praise
■Do not overcontrol and be flexible when able
13
BASICS
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 13

BASICS
14
Communicating with Children
Infants
■Direct eye contact: Get to their level
■Imitation sounds
■Emphasizing vowels and consonants
■Close contact with primary caregiver
■Promotion of security through contact and immediate needs gratification
Toddlers
■Playing of age-appropriate games such as large balls, simple games,
reading picture books
■Simple conversations that encourage autonomy
■Praise for desired behaviors
■Inclusion in conversations
■Only make promises you can keep!
Preschoolers
■Imaginative play
■Introduction to group play and conversations
■Learning how to take turns in conversation
■Preschoolers are very aware of surroundings, include child in conver-
sations within earshot
Early School Age
■Engage about schoolwork and accomplishments
■Talk during shared crafts and art projects
■Encourage and praise efforts: “You are doing a great job”
Later School Age
■Enjoys competitive games, support sports by being actively involved
■Enjoys mastering technology/computer games, engage child while
playing
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 14

Adolescent
■Engage in conversations about teen’s goals and life plans
■Ask about peer group members
■Provide time with peers, cell phones, and computer social groups
■Provide Internet access if appropriate
■Discuss family structure and home life
■Provide ample times of privacy
■Ask family to step out when interviewing
15
BASICS
2178_Tab01_001-015.qxd 10/21/09 1:04 PM Page 15

16
Environmental Safety
■Never leave a child unattended in a treatment room, on a scale, in a
stroller, swing, highchair, bouncy seat, or wagon
■Double-check that bed side rails or crib rails are up and locked in place
■Use crib top covers to prevent a child from climbing out
■Do not use cribs with greater than 3
5
/8-in. gap between bars as child
may place head between bars and suffocate
■Do not allow helium- or air-filled latex or plastic balloons into the
hospital or clinic; they pose a risk for aspiration as well as a risk for
latex allergy
■Always use security straps on every product/device according to
manufacturer’s recommendation
■Never leave a child alone during a procedure: Prevent injuries and falls
■Follow all institutional policies concerning wrist or ankle alarms:
Prevent abductions
■Learn the institution’s infant or child abduction policy and procedure
■Wash hands before and after all patient contact to prevent infection;
wash as well between going from a dirty area to a clean area in the
same patient
■Monitor adolescents for evidence of high-risk behaviors: Educate
■Prevent hypoglycemia and hypothermia in the newborn: Monitor
nutritional intake and check child’s temperature and environmental
temperature frequently. Keep infant wrapped and prevent cold stress
■Place infants on their backs for sleep unless medically contraindicated:
Prevent SIDS. Do not allow parents to sleep in the same bed as infant
■Inspect toys brought from home for buttons, sharp edges, removable
pieces, or defective parts
■Never prop bottles in infant’s mouth: Prevent choking. Do not allow
parents or caregivers to do so either as this is an aspiration hazard
Equipment Safety
■Never leave scissors, hemostats, syringes, gloves, or any other med-
ical equipment within reach of young children
■Always cover electrical outlets: Prevent electrical injuries
SAFETY
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 16

■Never place heating pads or water-based warm packs in the microwave
because they can cause burns: Use commercially prepared products
■Do not leave ice packs on a child’s skin for longer than a few minutes
■Do not microwave formula or baby food as there is uneven heating
and can lead to burns; use water baths to heat formula bottles or
baby food jars, or frozen/chilled breast milk
Medication Safety
■Always use two patient identifiers before administering medications
■Double-check with your institution to see which medications require
two nurses for verification
■Do not administer oral medications to a crying child as this poses a
risk for aspiration
■Include family members in medication administration: Teach and
role-model safety
■Never place medications in an alternative container. Leave in original
container with safety caps and administration guidelinesAnticipatory Guidance: Accident
and Injury Prevention
■Teach parents about developmental issues that contribute to childhood
injuries:
■Newborn fall prevention safety practices
■Choking prevention
■SIDS prevention: “Back to Sleep” practices only (www.nichd.nih.
gov/sids/)
■Stair safety for toddlers
■Water burns and kitchen burns prevention
■Use of safety gates
■Drowning safety for toddlers: Never leave child alone in or near
any size body of water
■Monitoring of play/interaction with animals, especially dogs
■Car restraint safety: Appropriate car seat use
■Use of sports safety devices: Wrist, elbow, knee protectors
17
SAFETY
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 17

18
■Prevention of drowning
■Hand gun/firearms storage guidelines
■Fireworks safety and prevention of burn injuries
■Teach children stranger danger
■Fire safety in the home
■ATV safety for school-age children and teens
■Sun exposure safety including keeping infants out of the direct sun
■Personal safety at the appropriate developmental level: Internet
safety, never give out personal information, say no to drugs and
smoking
Teaching Families to Prevent Childhood Injuries:
Risk Factors
Anticipatory Care Guidelines for All Parents,
Caregivers, and Guardians
■Gender: Behavioral characteristics of males cause them to experience
large number of childhood injuries
■Difficult temperaments lead to increased injuries
■Stress increases risk of self-destructive behaviors
■Natural curiosity leads to exploration and potential dangers in the
home
■Parents should see the home environment at the child’s level; crawl
around on floor to see what dangers are present at the child’s level of
vision and access
■Developmental ages:
■Infants explore through their mouths, leading to ingestions
• Prevent aspiration and choking by inspecting toys
• Keep cribs safe: No soft pillows, prevent suffocation
• Car seat safety: Backward facing until 20 lb and 12 months
• Prevent falls: Never leave infant alone on high surfaces
• Prevent injury: Never leave infant alone with pets or young
siblings. Never shake a baby
• Check temperatures of warmed formula
• Constantly hold on to infant in a bath tub
• Use baby gates
• Pad coffee tables or furniture with sharp edges
• Lock cabinets with breakables and poisons
SAFETY
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 18

■Toddler’s and preschooler’s magical thinking means they cannot
comprehend danger
• Think crib safety as toddlers will climb over rails
• Car seat safety: Forward-facing when >20 lb and older than 1 year
for toddlers and forward-facing, backseat until 4 years old and
40 lb for preschoolers until they use a booster seat
• Use safety gates, lock cabinets
• Never leave toddler alone in the bathtub
• Never keep buckets of standing water
• Keep toilet bowl lids closed
• Cover electrical outlets
• Do not cook around toddler, cook on back stove top burners,
prevent toddler from playing with stove controls
• Cut foods in very small pieces to prevent choking
• Do not allow young siblings to feed infants and toddlers
• Keep matches, candles, fireplaces out of reach
• Use helmets when riding tricycles, skates, and scooters (or any
mobility toy)
■Young child may not learn from experience and may repeat
dangerous behavior
■School-age children are still learning causal relationships, may
attempt dangerous act without realizing consequences
• Use helmets at all times
• Use booster seats for children between 4 and 8 years of age and
up to 80 lb (state laws vary)
• Supervise children in pools, while swimming
• Teach stranger safety; never approach cars
• Keep guns, swords locked (avoid their storage in homes with
children)
■Adolescents may feel invulnerable and invincible
• Provide appropriate sex education
• Teach about decreasing risk-taking behaviors
• Talk about risks of drugs, smoking, joy riding, alcohol
19
SAFETY
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 19

20
Use of Restraints
A restraint is “any method, physical or mechanical, that restricts a per-
son’s movement, physical activity, or normal access to his or her body”
(Joint Commission on Accreditation of Healthcare Organizations, 2001,
www.jointcommission.org/).
Restrictions
■Policy must be clear and consistent
■Need for restraint must be documented
■At least one alternative method must be attempted before restraint is
applied
■Least restrictive method must be used
■Order must be written and evaluated within 1 hour of application
■Order must include start and stop time, date, reason for use, type,
and signature of person ordering restraint
Nursing Tips
■Always obtain an order before using restraints
■Follow institutional policy carefully
■Assess child very frequently while using restraints
■Prevent injury or death from restraint use
■Document order, method, assessments, interventions, and child’s
response frequently
■Remove restraints as soon as possible
■Never leave a restrained child alone
■Involve and educate parents and caregivers on need for restraint
■Exhaust all other forms of assisting child and situation before
restraining child
■Restraint use is very frightening for the child: Use developmentally
appropriate communication to explain indicationBehavioral Restraints
■Wrist and ankle restraints
■Jacket restraints tied to bed and sheets/straps tied to wheelchairs
SAFETY
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 20

■Blanket/sheet restraints used during procedures
■Mummy wraps or tight swaddles
Guidelines for Using Behavioral Restraints
■Must use caution to ensure patent airway
■Needs either continuous supervision or frequent assessment: Follow policy
■Assess need for physical restraints every 2 hours
■Ensure correct and current physician’s order
■Give supervised rest periods from restraints
■Assess skin color and integrity, pulses below restraint site
Safety Alerts
■Never tie restraint to side rails, tie only to bed or crib frames
■Leave one finger width between skin and device
■Tie knots for quick release
■Try to place restraint over clothing
■Use “No-No’s” when possible as a choice above wrist restraints.
“No-No’s” are soft cotton wraparound devices with a Velco closure
that covers PICC lines or IV devices. They prevent a young child from
picking, chewing or otherwise dislodging bandages or devices. When
wrapped around a child’s elbow, they prevent bending the extremity
and therefore the child cannot reach up and pull out NG tubes or
touch their faces after head, neck, or mouth surgery
■“No-No’s” and other postoperative devices that are worn 100% of
the time do not have the same standards: Assess skin frequently for
breakdown and discomfort
Chemical Restraints
■Medications include:
■Haldol
■Lorazepam
■Diazepam
Guidelines for Using Chemical Restraints
■Use as a last resort
■Always check institutional policy
■Secure sitter or support person to monitor child during use
■Chemical restraints are a pharmacological means of decreasing
combative, self-destructive behaviors
21
SAFETY
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 21

22
Restraining Methods During Procedures
■It is sometimes necessary to restrain a child during a medical proce-
dure. The techniques used involve close physical contact
■Types:
■Modified side-lying for lumbar puncture
SAFETY
■Leg restraint for femoral vein puncture
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 22

■Mummy wraps for nasogastric tube insertion
23
SAFETY
Utilize child life specialists/therapists when available if restraints are
indicated for a child of any age!
2178_Tab02_016-023.qxd 10/21/09 1:18 PM Page 23

Play Therapy
What Is Play?
Play is “work of the child.”All children need opportunities to play. It is
sometimes a challenge to provide appropriate play to match a child’s
interests and skills.
Why Provide Play?
■Play is pleasurable
■Play has no extrinsic goal
■Play is spontaneous
■Play involves active engagement
■Play promotes social, emotional, and physical development
■Play provides learning
Types of Play
■Unoccupied behavior:The child does not seem to be playing. Instead,
he or she is watching whatever is going on that is most interesting (Parteri 1932)
■Onlooker play:The child focuses on play activity of others and
remains close by but does not participate
■Solitary independent play:The child plays alone, using different
materials from other children in the vicinity. The child makes no effort to interact with others. Considered intellectually advanced type of play across childhood and should be encouraged.
■Parallel activity:Two children play in same area with others, using
like materials, but they play independently. Often the children play back to back and have minimal interaction. Sharing infrequently happens during parallel play
■Associative play: Children interact and engage in a common activity.
Materials are exchanged. The play is not organized, although the children may attempt to control or limit participation. The children do not have a common goal
■Cooperative or organized supplemental play:Play with a recognized
group goal, often directed by 1 or 2 players and characterized by sets of different roles. Members control entry
24
PLAY
2178_Tab03_024-027.qxd 10/21/09 6:04 PM Page 24

Distraction
Distraction can be used as a form of play for intellectual and motor devel-
opment, but is also effective when prepping a child for a procedure, or to
help relieve pain. Distractions include:
■Music
■Videos
■Puzzles
■Books or stories read to the child
■Infant mobiles, mirrors, rattles
Child Life
What Are Child Life Interventions?
Child life interventions assist with the serious and long-term conse- quences of a child’s adverse emotional reaction to hospitalization and other medical encounters. Having a child life specialist provide play allows expression, education, and development for the child and siblings through deliberate interventions that minimize stress and anxiety (Thompson & Stanford, 1981).
Indications for Child Life Interventions
■Help the child cope with stress and anxiety
■Provide materials for play activities
■Prepare the child for hospitalization, surgery, or medical procedures
■Lend emotional support to siblings
■Maintain receptive environment for family members
■Advocate a child’s point of view to hospital personnel
■Promote physical, social, intellectual, and emotional development
■Prevent aggressive and hostile behaviors
■Provide stimulating environment and prevent solitude and boredom
■Encourage self-expression (feelings, emotions, vehicle of communication)
■Prevent regression by advocating for group participation and prevent-
ing isolation and independent play
25
PLAY
2178_Tab03_024-027.qxd 10/21/09 6:04 PM Page 25

PLAY
26
Types of Play by Developmental Group
Premature Infants
■Allow uninterrupted sleep
■Give soft touch with warm palms
■If the infant is demonstrating signs of stress (decreased O
2
sat,
increased HR and RR) give rest periods
Newborns
■Promote attachment to parents/caregiver
■Demonstrate and encourage En Face positions (close eye/face
contact)
■Provide soothing soft music
Young Infants
■Hang mobiles above infant
■Infants enjoy contrasting colors such as black and white
■Toys with mirrors hold infants’ attention
■Infant may need breaks: Do not overstimulate
Older Infants
■Encourage activities that promote development of crude pincer grasp
at 8–10 months
■Challenge infant to pick up items to continue development of pincer
grasp at 11 months
■Enjoys banging objects and making sounds
■Play hide and seek to encourage development of object permanence
■Play ball by rolling ball back and forth
■Enjoys nesting cubes, stacking challenges
■Large toys with music, variations in sound
■Encourage child to hold toys
Toddlers
■Dress-up games provide practice in putting clothes on and off
■Push-pull toys, low slides promote development of motor skills
■Toddlers enjoy toy phones, picture books, pail and shovel, safe water
play, stacking cubes
2178_Tab03_024-027.qxd 10/21/09 6:04 PM Page 26

Preschoolers
■Play kitchens, tool chest, medical and nursing kits, and work surfaces
allow children to pretend-play adult work roles
■Tricycles, wagons, trucks, car, puzzles, drawing, crafts of all sorts
School-Age Children
■Team play, making up new games with rules
■Secret clubs
■Board games, card games, computer technology/games
Adolescents
■Activities that represent adult behavior: Studying drivers training
manual
■Access to peer group members; phones, computers, letter writing
■Journal writing, challenging arts and crafts (jewelry making, clay)
■Social clubs, dances, movies
■Activities that discourage tobacco alcohol, drug use, and early sex
Children with Special Needs
■Work with child life specialists and primary caregivers to determine
appropriate activities
■Always provide a slight challenge with support and encouragement
to promote physical, intellectual, emotional, and social development
See Tab 14 for resources for play, play therapy, safe toys, toy safety reg-
ulations and suggestions.
27
PLAY
2178_Tab03_024-027.qxd 10/21/09 6:04 PM Page 27

28
Vital signs
Normal Vital Signs, by Age Group
VS Newborn Infant Toddler School Age Adolescent
HR 100–180 80–120 80–110 70–110 55–90
RR 35 30 23–25 17–21 17–18
SBP 65 65–100 90–105 100–120 110–135
DBP 41 45–65 55–70 60–75 65–85
Temp (C) 36.5° 37.5° 37.2° 36.7° 36.6°
O
2
sat 95% 100% 100% 100% 100%
Temperature Conversion Chart
CFCF
36° 96.8° 38.5° 101.3°
36.5° 97.7° 39° 102.2°
37° 98.6° 39.5° 103.1°
37.5° 99.5° 40° 104°
38° 100.4° 40.5° 104.9°
Tips on Assessment of Vital Signs
Temperature
■Temperature-regulating mechanisms are not well developed in infants and
young children, so temperature may fluctuate as much as 3°F in 1 day
■Young infants do not shiver and lack adequate adipose tissue to
insulate against heat loss
■Factors that influence body temperature include exercise, stress, crying,
environmental temperature, and diurnal variations (lowest temp occurs
between 1 a.m. and 4 a.m., highest between 4 p.m. and 6 p.m.)
■When recording temperature, always include route (oral, axilla, rectal,
tympanic) on documentation form
■Always use least traumatic site
ASSESS
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 28

Respirations
■Count respirations for one full minute, especially when child has a
respiratory illness
■Assess for irregularities in respiratory patterns
■Place hand on chest of infant to assess rate accurately
Respiration Patterns
Eupnea
29
ASSESS
Bradypnea
Tachypnea
Apnea
Kussmaul’s Respirations
Biot’s (Ataxic) Breathing
Hyperpnea
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 29

ASSESS
30
Cheyne-Stokes (Periodic) Breathing
Brachial
artery
Radial
artery
Popliteal
artery
Dorsalis pedis artery
Posterior tibial artery
Blood Pressure
■Assess BP on upper arm when child is quiet
■Select cuff that is correct size (approx. 2/3 of area between shoulder
and AC or knee and ankle)
■Assess BP on thigh as needed
■For child between 1–5, blood pressure can be determined by: approx.
90 +age in years for systolic over diastolic of 56
■For child between 6–18, approx. 83 + (2 X age in years) systolic over
diastolic of 52 +age in years
Appropriate Sizing of BP Cuff
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 30

Pulse
■Pulse is an accessible indicator of cardiovascular status
■Variations in HR are much more dramatic in children than in adults
■Factors that influence HR are medications, activity, pain, hemorrhage,
hypoxia, fever
■Measure pulse when child is quiet, document child’s activity level
■Count for one full minute
■Apical pulse is recommended for assessment across childhood
O
2
Saturation
■Oxygen saturation drops slightly when child is asleep
■Cold fingers or toes will lower readings regardless of type of probe
■Use self-adhering probes for young children: See packaging for
placement
31
ASSESS
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 31

ASSESS
32
Average Growth
Newborn
■Height (Ht): 50.5 cm average (50 percentile) at birth
■Weight (Wt): 3.27 kg; expect up to 10% wt loss by third or fourth day
due to loss of extracellular fluids and meconium
■Head circumference: Increases by 0.5 cm per month
Younger Infant
■Ht: Increases 18–22 cm/year
■Wt: Almost doubles birth weight within first 6–8 months
■Head circumference: Increases by 0.5 cm per month
Older Infant
■Ht: Increases 14–18 cm/year
■Wt: Triples birth weight within first year
Toddler
■Ht: Increases 11 cm/year
■Wt: Increases 1.8–2.6 kg/year
Age Weight (in kg)
Newborn 5
6 months 7
1 yr 10
2–3 yr 12–14
4–5 yr 16–18
6–8 yr 20–25
8–10 yr 26–32
10–14 yr 32–50
14+yr 50+
Normal Weight and Growth Rates
Approximate Normal Weight per Age
Source: From Wong, D. (1991). Pediatric quick reference guide.
St. Louis: Mosby.
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 32

Preschooler
■Ht: Increases 8 cm/year
■Wt: Increases 2.3 kg/year
School age
■Ht: Increases 5–6 cm/year
■Wt: increases 2–3 kg/year
Adolescents
■Rapid accelerating growth; reaches 95% of adult ht by age 17
Adolescent Girls
■Ht: 5–20 cm total growth
■Wt: Gains 7–25 kg
Adolescent Boys
■Ht: 10–30 cm total growth
■Wt: Gains 7–30 kg
Assessment Principles Across Childhood
Following are essential components to include in a health assessment
■Sleep patterns
■Diet
■Dentition
■Immunizations
■Emotional health/family support and involvement
■Symptom assessment
■Discomfort/pain
■Nausea
■Sleep disorders
■Emotional distress
■Fatigue
■Dyspnea
■Hygiene
■Environmental safety: Car seats/restraints (varies by state)
■Four steps for kids program (www.ca.gov)
33
ASSESS
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 33

ASSESS
34
■Rear-facing seats
• Newborns and infants up to 20–35 lb
• Until 1 year AND at least 20 lb
• Never forward facing
■Forward-facing seats
• Children older than 1 year and at least 20 lb
• After 40 lb, most can be converted to belt positioning booster
■Booster seats
• More than 40 lb
• Use with lap and shoulder belts
■Seat belt
• Age 6 or older or over 60 lb
• Back seat only
• All children 12 and younger should be in back seat
■Smoking in the home
■Toxins remain in home for up to 10 days
■Smoke on clothes or residual in car can influence the development
of respiratory distress syndrome
■Home safety measures for young children:
■Crib slats spaced <3
5
/8in. to prevent injury and suffocation
■Water heater turned down to below 120°F to prevent burns
■Electrical outlets covered to prevent electrocution
■Kitchen secured with gates to prevents burns
■Animals secured to prevent bite injuries
■Stairs secured to prevent falls
■Cleaning supplies and chemicals secured to prevent poisoning and
skin irritation
■Medications with safety lids and kept out of reach to prevent poisoning
Assessment Tips for Body Systems
Cardiac
Normal Anatomical Differences
■Innocent heart murmurs may be found in up to 50% of children
■In infants, heart is large in relation to body size
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 34

Assessment Components
■Inspect for cyanosis, mottling, edema, point of maximum impact
(PMI) at apex, nail beds, clubbing, lifts or heaves of chest
■Auscultate heart sounds starting at the aortic and moving to
pulmonic, Erb’s point, tricuspid, and mitral areas. Assess quality,
rate, intensity, and rhythm
■Palpate PMI, all central and peripheral pulses, compare femoral to
brachial
Assessment Tips
■Assess when child is quiet or asleep
■Assess HR for one full minute
■Include respiratory system in assessment
■Warm stethoscope
■Use both bell and diaphragm
■Listen to all specific areas (aortic, pulmonic, tricuspid, mitral, apex,
Erb’s)
■Document, describe, and report murmurs
■Inspect body positioning: Squatting or persistent hyperextension of
neck may indicate hypoxia or heart disease
Respiratory
Normal Anatomical Differences
■Large head, short neck, small mandible, large tongue
■Compliant rib cage, intercostal muscles poorly developed with few
type-1 fatigue-resistant fibers
■Increased likelihood of respiratory failure due to fatigue
■Cartilaginous tracheal rings; cricoid ring is narrowest part of airway
as opposed to larynx in adults
■Young infants are obligate nose breathers and have narrow nasal pas-
sages that are easily obstructed by mucus
■A small amount of resistance to airflow from edema or mucus will
cause increased work of breathing (WOB)
Assessment Components
■Inspect lip color, nail color, pulse oximetry, blood gases, Hgb
■Inspect for restlessness, anxiousness, lethargy, irritability, decreased LOC
35
ASSESS
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 35

ASSESS
36
■Inspect for retractions, nasal flaring, use of accessory muscles,
tachypnea, head bobbing, shoulder rolling
■Auscultate for inspiratory and expiratory time
■Auscultate for adventitious breath sounds such as rales, rhonchi,
wheezing, and stridor
Assessment Tips
■Assess anterior, posterior, and lateral breath sounds to compare
■Assess when child is quiet or asleep
■Count RR for one full minuteSkin
Normal Anatomical Differences
■Many contagious childhood illnesses have associated rashes
■Integument status yields much information about overall status
■In infants, skin pH is high, skin is thin, and secretion of sweat and
sebum is minimal, making infants prone to infections
Assessment Components
■Inspect overall hygiene, note odors
■Inspect skin moisture and color; inspect nailbeds and fingers for clubbing
■Inspect for lesions, rashes, birthmarks, and signs of trauma
■Palpate temperature, texture, turgor, and edema
Assessment Tips
■Reduce tickling by touching child’s skin with palm before using
fingertips
■Assess child’s entire body
■Consider child’s hygiene, nutritional status, body size, and overall
care Gastrointestinal
Normal Anatomical Differences
■Muscle tone of lower esophageal sphincter is not mature until 1 month
of age; young infants may regurgitate after meals
■Stomach capacity is 20 cc in infant compared with 1500 cc in adolescent
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 36

■Stomach acid is not fully present until 6 months
■Stools of newborns are meconium (green/black), changing to pasty
(yellow) within 3 days of birth
Assessment Components
■Inspect umbilicus of newborn for color, discharge, odor, and herniation
■Check for patency of anus in newborn
■Inspect abdomen contour
■Auscultate bowel sounds for one full minute
■Percuss all areas for tympany (air), dullness (organs)
■Palpate superficial to deep for masses, tenderness
■Assess elimination pattern and fluid volume status
Assessment Tips
■Reduce tickling by assessing abdomen with palm before using fingertips
■Assess GI system last: Child may not remain quiet
■Note types of stools:
■Red currant jelly may indicate intussusception
■Ribbon-like may indicate Hirschsprung’s disease
■Frothy, fatty, and foul may indicate cystic fibrosis
■Liquid or watery green or black indicates diarrhea
■Clay or gray may indicate intestinal atresia
Genitourinary
Normal Anatomical Differences
■Young girl’s urethra is short
■Bladder capacity is 15–20 cc in infant compared with 600–800 cc in
adult
■Kidney size is relatively large compared with adult, kidneys are
susceptible to trauma
■Infants’ kidneys are not fully developed: Urine is not concentrated,
nephrons are immature, and filtration and absorption is poor
Assessment Components
■Inspect genitalia
■Assess odor, color, volume of urine
■Palpate kidneys
■Percuss kidney size
37
ASSESS
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 37

ASSESS
38
Assessment Tips
■Provide privacy, respect shyness
■Presence of STD in children may indicate sexual abuse
Endocrine
Normal Anatomical Differences
■For most body functions, hormonal control is lacking until 12–18 months
of age; younger children are at risk for hormone imbalances
■Maternal sex hormones can cause pseudomenstruation, breast milk
production (witch’s milk), and hypertrophy of labia
■Blood glucose levels are labile until close to age 5
■Preadolescent growth spurts may begin by age 8 years in girls and
age 12 years in boys
Assessment Components
■Assess blood glucose level if indicated
■Inspect overall appearance for normal growth patterns
Assessment Tips
■Be sensitive to the endocrine-related differences between genders;
some children are very shy concerning variability of growth patterns
and sexual maturation
Immunity
Normal Anatomical Differences
■Recurrent respiratory infections are common in children
■Suspect an immune disorder if chronic, or unusual infections are
present
Assessment Components
■Laboratory tests for a child with repeat infections include:
■CBC with manual diff
■ESR
■Immunoglobulin levels
■Screenings for B-cell, T-cell, and phagocyte defects
■Screenings for complement deficiency
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 38

Assessment Tips
■If HIV/AIDS is suspected, follow strict HIPAA guidelines; respect the
child’s privacy
■Follow institutional policy concerning labeling specimens
Sexuality
Normal Anatomical Differences
■Infant male’s foreskin is normally tight (do not retract newborn’s
foreskin)
■Infant male’s testicles may be retracted or in the canals (undescended)
■Hypertrophied hymen, pseudomenstruation, and prominent labia
minora are normal in infant girls due to maternal hormones
Assessment Components
■Infants and young children: Inspect external genitalia for normalcy;
descended testes
■Preteens and teens: Tanner stages of sexual development
■Teens: Sexual activity, STD testing, Pap smears, examine testicles or
breasts
Assessment Tips
■Show respect and maintain privacy
■Uncover and inspect only needed site
■To visualize young children’s genitals, use a flashlight
■Do not use a speculum for internal vaginal examinations on young
girls unless warranted
Members of some cultural groups will request a health-care provider of
the same gender as the child: To provide family-centered care, this
request must be respected if at all possibleCognitive
Components of assessment include:
■Pediatric mental status examination
■Assessment of short- and long-term memory
■Assessment of recall
39
ASSESS
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 39

ASSESS
40
Emotional
Developmental Differences
■Young children are prone to emotional distress
■Depression can be diagnosed in children as young as 3 years old
Assessment Components
■Emotional distress
■Situational stress
■Depression
■Attention-deficit disorder
■Attention-deficit hyperactivity disorder
■Eating disorders:
■Bulimia
■Anorexia
Assessment Tips
■Include family in assessments of young children
■Assess and interview teens alone to allow for disclosure that may not
take place in the presence of parents, siblings, or friends
Musculoskeletal
Anatomical Differences
■Purposeful movement replaces primitive reflexes seen in infants
■Average age for walking ranges from 9 to 16 months
Children with delayed developmental milestones will show lags in mus-
culoskeletal performance.
Assessment Components
■Watch child walk, sit up, carry objects, and play
■Assess for stiffness, swelling, pain, limping
■Assess spine for lateral curvatures (scoliosis), kyphosis, or lordosis
■Assess upper and lower extremity strength
■Palpate extremities
■Assess for genu varum (bow-leg) or genu valgum (knock-knee)
■Assess for meningeal irritation by flexing child’s hips, then straighten-
ing each knee (Kerning’s sign)
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 40

Assessment Tips
■Use developmental milestone guidelines to predict lags/delays
■Screen for congenital disorders such as clubfoot, congenital hip dislo-
cation (Galeazzi’s sign, Ortolani’s sign, Barlow’s test)
■Removing clothing assists with inspection
Neurological
Anatomical Differences
■Infants have poorly myelinated nerves
■Assessment of 12 cranial nerves varies with child’s development
stage and age as well as ability to understand and cooperate
■Primitive infant reflexes disappear as child develops
Assessment Components
■Level of consciousness (LOC)
■Pupil reaction (PERRLA)
■Vital signs (trauma: decreased HR and RR, increased BP)
■Motor activity
■Posturing
■Response to painful stimuli
■Fluid status
■Infant primitive reflexes:
■Sucking
■Startle
■Tonic neck/fencing
■Blinking
■Palmar grasp
■Babinski’s sign
■Rooting
■Crawling
■Moro
■Dance/step
■Deep tendon reflexes
41
ASSESS
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 41

ASSESS
42
Pediatric Modification of the Glasgow Coma Scale
Eye Opening
1 year 0–1 year
4 Spontaneously 4 Spontaneously
3 To verbal command 3 To Shout
2 To pain 2 To pain
1 No response 1 No response
Best Motor Response
>1 year 0–1 year
6 Obeys 6 Normal spontaneous movements
5 Localizes pain 5 Localizes pain
4 Flexion withdrawal 4 Flexion withdrawal
3 Flexion abnormal (decorticate) 3 Flexion abnormal (decorticate)
2 Extension (decerebrate) 2 Extension (decerebrate)
1 No response 1 No response
Best Verbal Behavior
0–2 years 2–5 years 5 years
5 Coos, babbles 5 Appropriate words 5 Oriented, converses
4 Irritable 4 Inappropriate words 4 Disoriented
3 Cries to pain 3 Cries/screams 3 Inappropriate words
2 Moans to pain 2 Nonspecific sounds 2 Incomprehensible sounds
1 None 1 None 1 No response
Scoring: • 13-15: mild head injury • 9-12: moderate head injury • <8: severe head injury; intubation may be required
Modified from Jennet, B. & Teasdale, G. (1977). Aspects of coma after severe head injury.
Lancet. 1: 878; James, H. E. (1986). Neurologic evaluation and support in the child with an
acute brain insult. Pediatric Ann. 15:16; Siberry, G., & Iannone, R. (2000). The Harriet Lane
handbook (15th ed.).St. Louis, Moseby, p. 14); and Andreoni, C. Klinkhammer, B. (2000).
Quick reference guide for pediatric emergency nursing. Saunders, Philadelphia).
2178_Tab04_028-052.qxd 10/21/09 1:19 PM Page 42

Other documents randomly have
different content

egymást, a mennyire az lehetséges volt, egyik-másik kijelentette,
hogy beteg s nem mozdult ki a szobából, sokszor néztek egymással
farkasszemet. A fiatalok kezdtek valami uj lakás után nézni, mert
már csaknem kiállhatatlan lett az életük az öreg Böszörményi miatt s
mindig roszkedvüek voltak. Ha az öreg előkaphatta Ferenczet, jól
megkinozta a maga nézeteinek ujra és ujra való elmondásával s már
gyakoriak voltak a heves jelenetek is, mert végre is Gállnak sem volt
végtelen türelme s nem tudta szó nélkül végighallgatni a sok
kötődést.
– Higyje el apám, – mondta ilyenkor türelmetlenül – ha tudtam
volna, hogy igy fordul a dolog, inkább még nyolczvan évig is katona
lettem volna. Ha ez elég, hát most már kérem hagyjon békében.
– De nem elég, dehogy elég. Megismerhettél már, a mióta vőm
vagy, vagy ha nem ismertél, hát megkérdezhetted volna, hogy:
apám ezt akarom, vagy azt akarom, mit szól hozzá? Nem tetted.
Most itt állunk. Férjhez adtam a leányomat egy katonához és nincs
katona férje, hanem épen olyan földturó paraszt, falusi, mint én.
– Ha nem lettem volna katona, nem adta volna hozzám Klárit?
– Persze, hogy nem. Ilyen kérője volt neki minden ujjára egy-egy.
– De ha engem szeretett, nem mehetett máshoz.
– Ne szaporítsuk a szót, rosszul tetted, hogy otthagytad azt a
szép hivatalt. Én soha se egyeztem volna bele.
– De ha roszul éreztük magunkat mind a ketten?
– Elég gyámoltalanság.
Végre letett az öreg a dologról, csak a szemével meg a
hangulataival beszélt, de azokból meg lehetett érteni mindent, a mit
el nem mondott. Mig Ferencz kapitány volt, nagyon büszke volt reá,
most számba se vette. Néha tartlit játszott vele, de éppen ugy
szólott hozzá s általában ugy viselkedett vele szemben, mint egy
szomszéd öreg földesurral. Imádta a katonaságot. Klári volt az

egyetlen leánya, gyönyörüen megrajzolta a jövendőjét s most szánta
szegényt, hogy ennyire pórul járt az urával. Arra nem is gondolt,
hogy a leánya is jobban érzi magát. Önző volt s az öreg emberek
makacsságával nem tudta elhinni azt, hogy másnak van igaza!
Mikor Jenő, a legnagyobb Gáll fiu haza jött az érettségi
bizonyítványnyal, uj remény ébredt az öreg ur arczán. Egyszerre tele
lett tervekkel, nem is járt már többé a földön. Titokban nézegette a
hosszura nyult fiut, hogy vajjon elég erős-e, megkérdezgette, hogy
jók-e a szemei, tanította lőni, régi divat szerint verekedni s
megengedte neki, hogy ezután már ő előtte is szivarozhatik. A többi
gyerek teljesen kiesett az öreg ur kegyeiből, az egész szivét ez a
hosszu fiu foglalta el. Tömte pénzzel, magával vitte a szomszéd
falukba látogatóba s már is ugy beszélt róla, hogy ez az a fiu, a ki
majd helyrehozza, a mit az apja vétett. A fiu ugy találta, hogy soha
se volt ilyen jó dolga. Homályosan sejtette, hogy mit akar vele az
öreg és nem volt ellene semmi kifogása. Nem lett volna az ellen se,
ha orvost vagy mérnököt akart volna belőle faragni az öreg, pedig
irtózott a sok tanulástól. Félig gyermekesze előtt csak az állott, hogy
most következik majd a nagyapja jóvoltából egy pár évi kényelmes
élet sok pénzzel. Annyi pénzt nem tudott volna az apja adni, mint az
öreg Böszörményi, akkor hát sokkal jobb lesz reá nézve, ha az
öregre hallgat. Lassankint kezdte elhanyagolni a maga családját,
nőttek az uri hajlamai s majdnem hogy lenézte a testvéreit. Az öreg
erre azt mondta:
– Büszke! jól teszi.
Mikor eljött a szeptember, az öreg hamar végzett a vejével és a
leányával.
– Jenőt adjátok nekem. Ne kérdezzetek semmit, csak adjátok
nekem, majd csinálok én embert belőle.
– Mit akar apám? kérdezte a kapitány roszkedvüen. Nem tetszett
neki az egész dologban semmi s halványan bár, de ugy érezte, hogy
elvesztette a fiát. Küzdeni akart ellene, de gyönge volt hozzá. Az

öreg makacs volt és nem engedett. Megint előállott a panaszaival s
mint a ki görcsösen belekapaszkodik valamibe, dühbe jött a
legkisebb ellenvetésre is.
– A többivel csinálj a mit akarsz, nem szólok semmibe, de Jenőt
adjátok nekem. Csinálj belőlük kasznárt, diurnistát, bánom is én,
ebből az lesz, a mit én akarok.
Klári félve nézett az apjára, még soha se látta az öreget ennyire
kikelve magából. Integetett szemeivel férjének, hogy hagyjon reá
mindent. A kapitány csüggedten, a legyőzött ember
nembánomságával hagyta reá, hogy nem bánja, akármi lesz is.
Szükebben éltek, mint eddig, nagy gond lett volna neki ez a nagy
fiu, a kit most már egyetemre kellett volna küldeni, de azért szivesen
a vállára vette volna ezt a gondot is a többi mellé, csak ne vegyék ki
kezéből a jogait felette. Félt az öreg szándékától. Tudta, hogy ez a
vén ember nem él a mai világban s bántotta az is, hogy a fiu, mig
róla beszéltek, közelebb állott egy lépéssel nagyapjához, mintha
idegen volna. Tele volt az arcza gonddal, homlokára, szemeire kiült a
nagy töprengés és szomoruság, elrekedt a hangja, a mint halkan
megkérdezte a fiát.
– Jenő, mit akarsz? Azt felelem a nagyapádnak, a mit te
mondasz. Gondold meg jól a dolgot.
A hosszu, szegletes fiu nem felelt és nem is látszott meg rajta,
hogy gondolkoznék. Szorongva várta a dolog végét s egyszer-
egyszer fölpillantott a nagyapjára, mintha mondani akarta volna,
hogy: ne hagyd magad öreg, mert ha elgyengülsz, vesztett ügyünk
van.
A kapitány még csak egy pár szót szólott, de elborultan, reszkető
hangon, mintha ez lenne a fiához az utolsó beszéde.
– Jenő, te már bizonyosan tudod, hogy apám katonának szánt.
Jól gondold meg a dolgodat, mert már nem vagy éppen gyermek s
itt ebben a beszélgetésben te vagy minekünk az első. Láttál engem,

itéld meg magadat, hogy van-e kedved a katonasághoz? Ezzel a
perczczel egy élet kezdődik el, vigyázz édes fiam.
A fiu egy perczig elmerült abba, a mit hallott. Az öreg szorongva
leste és a mikor késett a felelettel, maga segítette ki.
– Van, persze, hogy van kedved, ugy-e?
– Van, hogyne…
A kapitány sóhajtott s az előtte ülő öregen át Klárira nézett.
– Hát menj, – mondta aztán.
Nem volt eltelve valami képtelen fogalmakkal a maga régi pályája
iránt, de azt tudta, hogy szeretni kell, inkább kell szeretni, mint
bármi más hivatást. A fiában ezt nem látta s el se tudta képzelni,
hogy honnan vett volna kedvet reá a nagyapja nélkül?
– Légy szerencsés, mondta aztán, mikor már mind régen
hallgattak s ezzel a legnagyobb fiu sorsa eldőlt.
III.
A kapitányéknak még három fiuk és egy leányuk maradt Jenő
után. A fiúk kisebbek voltak még, de a leány már megnőtt. Tavaly
hosszu ruhát kapott, az idén már tánczolt a nagyobb bálakban is és
szerelmes is lett, a kit megszeretett, az egy máramarosmegyei
földbirtokos volt, a kinek nem sok ideje maradt a teketóriára,
különösen a hatodik megyében. Kétszer-háromszor eljött s már
megkérte a leányt. Az öreg Böszörményi olyan közönyösen vette a
dolgot, mintha idegenekről volna szó, neki csak Jenő volt valami az
egész családban. A kapitányék sem ellenkeztek, visszagondoltak
arra, hogy nekik is milyen rosszul esett volna, ha utjokat állják. A
farsangon Klárikát hazavitte az ura. Négylovas, csengetyüs fogaton
robogott ki az udvarból, a vőlegény uri pompáján meglátszott, hogy
nem kell aggódni az uj asszony miatt, hanem az mind nem
változtatott a dolgon. A leány elment, a kapitány meg a felesége

csak ezt érezték az egészből. Szomoruan tértek vissza a szobákba s
nagyon fájt nekik, hogy egygyel már megint kevesebben vannak. A
gyerekek az asztalról elcsent torták felett birkóztak s nem mondta
nekik senki, hogy viseljék magukat becsületesen. – Valami borongós,
szürke hangulat maradt utána, bajos megszokni az életet igy. Most
történt meg először, hogy a kapitány is és a kapitányné is
visszakivánkozott a városba. Nagyon unalmas kezdett lenni a hosszu
tornáczos ház s talán a Jenő dolga se ugy fordult volna, ha
bennmaradnak. Klárika is várhatott volna a férjhezmenetellel, nem
volt miért ugy sietnie. A két nagyobb fiut is nemsokára vissza kell
küldeni a kollégiumba, akkor aztán csak a Pista marad itthon. De ő is
iskolába fog járni, alig látják naponkint egy pár órát, nem jól van igy
no, sehogy sincs jól. Az öreg Böszörményi még a Jenő leveleit is
eltagadja, pedig látták néhányszor, hogy az ő irásával érkezett egy-
egy boriték. Fél, hogy beleszólnának majd a nevelésbe s elrontják a
gyermeket. Érezték, hogy itt falun nagyon ki vannak téve
szeszélyének, de nem tudtak ellene semmit tenni. Ha szólottak,
perpatvar lett belőle, ettől pedig irtóztak, bár az öreg majdnem
kereste rá az alkalmat. Nem az lett az életük, a minek előre
elképzelték.
Egymás előtt is megjelentették az uj állapotokat. Féltek egymás
szeme közé nézni. Beállott náluk az az idő, mikor a férj hallgatva
megy el napokig a felesége mellett s az asszony pedig a férjét kerüli
el. Mindketten magukat érezték hibásnak. Mikor egészen maguknak
éltek, tudták volna, hogy mit tegyenek, kibeszélték volna magukat
mind a ketten a szivük szerint, de itt ez sehogy se ment. Maguk se
tudták, hogy miért. Az a csenddel, gonddal, bajjal telített levegő
rájuk nehezedett, nyomta a mellüket, nem tudtak szabadulni tőle.
IV.
Mikor nagyon elgondolkozott azok felett, a kik körülötte éltek, a
kapitány csak visszatért mindig a Jenő nevéhez. A másikak
kamaszok voltak és semmi jót sem igértek, ez a fia volt az, a kinél

megnyugodott egy-egy perczre. Már nem bánta, akármi is lesz
belőle, fődolog, hogy derék ember, jó nevelést kapott, helyén van a
szive, ez megállja majd a helyét. Nem igen hitte, hogy valami
nagyon szeretné azt a pályát, melyet a nagyapja választott számára,
hanem majd talán beletörődik. Nem boszorkányság az, meg lehet
szokni, ha az ember egyedül van s nincs felesége, a ki leköti.
Mikor elvégezte a katonaiskolát, egyszerre kinevezték
hadnagynak. A kinevezési okmányt hazaküldte s az öreg
diadalmasan lobogtatva hozta át a kapitányékhoz.
– Látod?
Nagy idő óta ez volt az első este, hogy együtt vacsorázott mind a
két család. Az öreg kikergette a fiukat a szobából, nem szerette őket
maga körül s mintha megbékült volna a vejével. Barátságos volt, jól
evett, mesélt a gyermekkorából s néha csillogó szemekkel fel-
felpillantott a szoba tetejére, mintha ma szük volna neki a négy fal.
Vágyott a levegőre, elmagyarázott negyvennyolczból egy egész hadi
manövert, hadonászott a botjával; nagyot ütött egy-egy kőre s odáig
ment, hogy karöltve sétált az udvaron vejével. De azért féltette tőle
Jenőt, ezt kilehetett érezni minden szavából. Ha más ember lett
volna közelében, mással beszélte volna meg a dolgokat, a kapitány
csak annak köszönhete a szerencsét, hogy ő volt a faluban az
egyetlen kaputos ember s előtte esett legjobban az öregnek a
dicsekvés.
– Igy lesz, ugy lesz! Lovat veszek neki, a milyet csak kiván, pénzt
kap, a mennyi kell.
– Mikor látjuk?
– Jaj, abba még sok idő telik. Messze helyezték el.
– Hova?
– Valahova a Dunántulra.
– A várost, a várost…

– Azt nem tudom – és ugy tett az öreg, mintha igazán nem
tudná. Magában azt gondolta: – ugy-e, ugy-e szeretnéd látni?
Elcsavarnád a fejét. Azt már nem engedem. Aztán politikusan tette
hozzá:
– Ha majd megirja, meglátogatom.
– Én is elmegyek – tört ki a vágy a kapitányból.
Az öreg megijedt, mintha arról lett volna szó, hogy most
egyszerre elveszik tőle a katonáját. Olyan volt mint egy gyermek.
Gyorsan utját akarta vágni minden veszedelemnek.
– Hogy jöhetnél, csak nem hagyod itt Klárit? A ház se maradhat
férfi nélkül. Te majd máskor. Vagy majd haza is jön, hiszen irja, hogy
a mint csak lehet, eljön.
– Mutassa meg apám a levelet.
– Eltévedt valamerre, de ne félj, hazajön, haza okvetlenül.
Ezzel sokáig hitegette a vén Böszörményi a kapitányt. Egyszer
aztán meg is jött a fiu.
V.
Mikor leszállott a kocsiról, az öreg Böszörményi nem tudta elfogni
csak magának, pedig látszott a szemeiben, hogy irigyel mástól
minden olyan hangot, a mi a Jenő szájából jön, hogy irigyelte, mint
gyermek a másik gyermek játékát, mintha arra neveltette volna föl
ilyen szép fényesre, nagyra, hogy babázzék vele. Szeretett volna
végigsimogatni a mentéjén mindent, a mi aranyos, a fényes kardját,
megcsókolgatni csákóján a rózsát s mindig ott volt az arczán az a
megelégedett vonás, a mely azt kiabálta: az én müvem, az én
müvem!
Jenő majd térdreesett az anyja előtt, mikor meglátta a szegény,
törődött alakot. Egészen magához akarta ölelni, csókolta a kezét, alig

jutott szóhoz.
– Hogy vagytok édes anyám, apám, hogy vagytok?
Az öreg félt közbeszólni, csak nézett és szorongott hátul. Nem
tetszett neki sehogysem a dolog. A beköszöntés nem elég katonás.
Aztán bántotta, hogy neki csak egy kézcsók jutott s rá akart kiáltani:
Én tettelek azzá, a mi vagy! – de csak elhallgatott. A szép nagy fiut
kézről-kézre adták az apja, meg az anyja, beszélni se tudtak, csak
nézték egymást, belevágtak egymás szavába, mindenki kérdezett és
senki sem felelt. Végtelen örömükben majd hogy el nem ment az
eszük. Enni se tudtak, a fiu pedig fáradt és éhes volt, de mikor a
szájáig vitt egy falatot, mindig eszébe jutott valami, a mit még nem
mondott s kaczagva intett, hogy nem, nem lehet mindent egyszerre,
majd rendben, szépen sorjában beszél el mindent. Az öreghez alig
volt egy-egy szava. A vén embernek látni kellett, hogy ő itt minden
nagy áldozata után is csak a harmadik személy. Ez dühbe hozta.
– Gyerünk aludni, mondta Jenőnek.
– Nálunk alszik, védekezett egyszerre a kapitány és Klári.
– Itt maradsz.
Az öreg már nem tudta tovább türtőztetni magát, majdnem
reszketett dühében.
– Az ebadtát! Hozzám jösz, ha mondom!
Annyira kikelt a szinéből, hogy megijedtek tőle. Engedni kellett.
– Jó, jó, majd holnap Jenő, holnap.
De a fiu menetközben odasugott apjához:
– Maradj fenn apám, ha az öreg már elaludt, visszajövök.
– Jól van, sugta vissza nagy örömmel a kapitány. Tovább adta a
hírt a feleségének és motyogtak csendesen, ne hogy áthallatszék a
vékony falon.

– Visszajön még.
– Ma?
– Ma.
– Szegény fiu!
– Látod, milyen jó szinben van? Csupa egészség.
– Csupa élet. A mienk ő mégis.
– Nem az apámé. Hiába erőlködik az öreg.
Tul a falon valami leesett a földre. Erre nagyon megijedtek.
Egyszerre csendes lépteket hallottak a folyosón, az óra ketyegésétől
alig lehetett meghallani, a mint kinyilt az ajtó. Egyszerre ölelték át
egymást mind a hárman. Csak az asszony sírt, de olyan csendesen,
hogy attól ugyan nem ébred föl odaát az öreg.

LEÁNYVÁSÁR
I.
odó Ferenczné olyan fiatal és csinos volt, hogy maga is
átbálozhatott volna még egy-két farsangot, hanem idő előtt
megvénítette a leánya, Ida. Három fia is volt, de azok
nincsenek mindig az anyjuk mellett s kisebbek is voltak, mint a
leány. Ida az első gyermeke s majdnem együtt fejlődött az anyjával.
Mire az anyja szép harmincznyolcz éves, a nyugodt életmódban jól
megtelt, finom fehér arczu asszony lett, a leány is szinte
észrevétlenül hosszu szoknyához jutott, udvarlókra tett szert s
egyszer csak kirepült a világba egy fehér szalagos rózsaszin ruhában.
Az apja megforgatta egyszer-kétszer, megelégedetten simogatta
meg a haját s évelődni kezdett az asszonynyal.
– Nagy lányod van és mégse akarsz vénülni. Nem szégyenled
magad.
Bodóné akkor nem is érezte, hogy vénülne. Arczával és hajával
együtt fiatal maradt a lelke is. Ő maga dicsekedett el a lányával s
kézenfogva hordozta magával Idát, mintha hozzá lett volna nőve.
Mutogatta, valami önérzetes mosolygással beszélt róla, mintha azt is
mondani akarná, hogy csak szép anyának lehet ilyen leánya. Igazán
bájos is volt. Minden kaczérság nélkül, egyszerüen önmagával
hódított. Üde volt még rajta minden, szép volt akkor is, ha pirult,
akkor is, ha mosolygott s még ha sírt is, a mi akkor esett meg vele
igazan komolyan, a mikor először tagadtak meg tőle egy ruhát. Bodó
nem volt olyan gazdag, hogy idő előtt elkezdhette volna a
toilettevásárlást. Várjon reá a leány addig, mig szüksége lesz reá.
Most még kedves és vonzó karton szoknyában is.

Bodóné csak telt és szépült, de már később ennek a szépségnek
ápolásra volt szüksége. Sokat ült a tükör előtt, uj formákba szedte
vastag fonatu fekete haját s már kissé türelmetlenül elevenítette föl
arczán a szineket. Nem akart elveszni a leánya mellett. Az anya
hiusága mellett is sok maradt benne a szép asszonyból, a ki mig csak
lehet, nem hagyja magát. Ment minden, a mig észre nem vették,
hogy már erőlködik. Akkor eloldalogtak mellőle az emberek, vagy
kezdtek tulságos tiszteletteljesen bánni vele. Addig sok fiatal ember
nyüzsgött körülötte, bálban, hangversenyben versenyeztek
egymással, hogy melyik vigye utána a legyezőjét s ki adja fel a
belépőjét, most néha megesett, hogy csak a férje járt a háta
mögött.
– Fogy a gárdád, mondta is egyszer Bodó tréfásan s ő is nevetett
a dolgon, pedig abban a perczben érezte, hogy keserüség szalad át
a lelkén. Előtte, anyja régi udvarlói közül is elhódítva néhányát,
mulatott a leánya. Üdén kaczagott, csaknem repült a tánczban, s a
kis város bálterme olyan szint vett föl, mintha csak a Bodó
kisasszony mulattatására élne ez a jókedvü világ.
A szép harmincznyolczéves asszony nem tudta elhallgattatni
magában a szemrehányásokat.
– Ezért szültelek, neveltelek nagyra?
Nem volt senkije, a kinek elmonhatta volna, a mit gondolt.
Magában érlelődött benne a panasz s észre se vette, hogy már ugy
néz a leányára, mintha gyülölné. Nem igy nevezte volna azt az
érzést, a mely kifejlődött benne, ő csak azt hitette el magával, hogy
a hálátlanság igazságos büntetése az a harag, a melyet nem tudott
leküzdeni. Észre se vette, hogy nem tudja olyan gyöngéden
megfogni a leánya kezét, mint eddig, s hogy már természetévé vált
irigy féltékenysége, melyet eddig menteni igyekezett.
– A kis béka – igy emlegette magában s terhére volt már akkor
is, ha látta. Sokat küldötte a barátnőihez, maga nem igen kisérte el
sehova, s amikor semmi egyéb kifogása nem volt, inkább azt

mondta, hogy beteg s egész délutánokat áthevert egy diványon
bekötött fejjel, pedig semmi baja sem volt. A ház kezdett felfordulni.
Senki se érezte magát olyan jól benne, mint eddig. A fiukat sem
tartották rendben. Bodó csak kapkodott erre-arra. Olyan gyorsan
szakadt a nyakába ez a változás, hogy azt se tudta, merre keresse az
okát. A kis leány pedig élte a világát. A kis rózsaszin ruha hol ebben,
hol abban az utczában jelent meg, de soha sem egyedül.
Hozzászegődtek a gavallérok, fecsegtek, nevetgéltek, hogy az anyja
haragszik vagy nem, abból keveset vett észre, mert annak is
érdekében volt, hogy ne árulja el gondolatait.
– Valamit kell már tenni – mondogatta magában Bodóné.
Utolsókat kapkodott, mint a ki fuldoklik s egy perczre se jutott
eszébe, hogy voltaképen lelketlenség, a mint gondolkozik. Egészen
természetesnek találta ezt a gyorsan kifejlődött ellenszenvet a
gyermeke iránt.
– Rászolgált, kiérdemelte – igy mentegette az érzéseit, pedig a
szegény kis lány csak szép volt és fiatal.
II.
A sok fiatal ember közül egyszerre kivált egy nem nagyon fiatal s
nem is nagyon csinos kereskedő, Stolz ur, s minden teketória nélkül
megkérte az Iduska kezét. Senki se tudta, hogy honnan vette ehhez
a merész lépéshez a bátorságot, csak annyit láttak, hogy néhány nap
óta feltünően sokat suttogott Bodónéval. A dolog különben nem
valami nagy szerencsétlenség. A Stolzék háza ismeretes a határon
tul is, szolid, derék vállalat, tekintély a gyapjuban és lenben.
Bodó nem fogadta nagyon szivesen a kérőt, a szegény ember
telve volt aggodalommal. – Szereti-e a leány? Föltalálja-e magát
mellette, itt-e már az ideje, hogy kiadják a házból? Találnak-e a
természeteik?
– Mit habozol? – kérdezte az asszony már egy néhányszor és már
egy kissé ingerülten is.

– Nem akarom szerencsétlenné tenni.
– Eh, ne szalaszd el az alkalmat csupa aggódásból. Menjen, itt az
ideje. Van valami kifogásod Stolz ellen?
– Félek, hogy te nagyon sietsz.
– Addig sietek, a mig van miért.
Azt tette a mit az asszony akart. A kis leánynak alig volt
beleszólása a dologba. Gyorsan ment minden. Ezt nem Stolz ur
akarta igy, mert ő a komoly, megfontolt cselekedetek embere volt az
üzleten kivül is, hanem Bodóné. Nagy buzgalommal lökdöste ki
leányát a házból. Az ura olyan bután nézte az egészet mint a kit
fejbe vágtak s nem tud gondolkozni. Mikor igazán elment a leánya
azzal a jól megtermett, derék, komoly emberrel, nagyot sóhajtott s
kimeresztette utánuk a szemét. Valami rosszat érzett a jövendőben
és ez szomorította.
III.
Bodóné pedig megfiatalodott vagy tiz esztendővel. Előszedegette
a régebbi ruháit s megint az a kaczagó szép asszony lett a ki volt.
Folytatta ugy, a mint elkezdte. Adott még magának egynéhány
esztendőt s ezt a kis időt még szépen akarta keresztülélni. Azután
már lehetetlen lesz minden. Eljön az az idő, a mi az ilyen mulató
asszonynak a halál kezdete, nem lehet már letagadni az éveket,
fátyolozottabb lesz a hang, meg kell barátkozni a gondolattal, hogy
vénülünk. Addig is előre! Mig a férje kopaszodott mellette és őszült,
őt szörnyen leszólták a többi asszonyok. Ugy mulatott, mint egy
betyár, aki már érzi, hogy jönnek a zsandárok. Udvaroltak neki,
tánczoltatták, pezsgőzött is néha, a szemei égtek, rohanva ment
előre az utján. Telhetetlenül szivta magába az életet, tiltott, édes
gyönyörüségeivel együtt. Bodó szájtátva, lecsüggesztett fejjel
bámult; három ember helyett dolgozott, sok pénzt kellett
előteremtenie a szép asszony feleségének.
É

– Éljen az élet! – mondta az asszony a maga emberei között.
– Jaj de nehéz már, – sóhajtott Bodó s ugy törülgette a homlokát,
mintha ki akarta volna szorítani belőle a vért is.
A leány pedig sehogy se vált be a Stolz-házban. Ennek a hires
czégnek mindég másfajta asszonyai voltak, nem ilyen gyerekleányka,
a ki a czicza mellől jött az üzletbe. Nem értett semmihez.
Stolz ur tanítani akarta, de nem igen volt türelme hozzá. Mig
haszontalanul vesződött a magyarázatokkal, az asszonyka
önkénytelenül is csak a lelke ürességét látta s megijedt attól a nagy
távolságtól, a mely közte és férje között áll. Keveset foglalkozott lány
korában azzal, hogy mi lesz majd azután, ha férjhez megy, de mégis
egészen másképen képzelte el az asszony helyzetét, a férjet, a
környezetét, mindent, mindent, mindent, Stolz uréknál szörnyü nagy
szerep jutott ki a numerusoknak, az asszonyka megijedt, ha arra a
sok vonalozott nagy könyvre nézett, a melyekkel a férje foglalkozott
s a melyekbe ugy elmélyedt néha, hogy alig vette észre háta mögött
az asszonyt. Csupa kiváncsiságból átnézett egyszer a vállán, hogy
vajjon mit csinál, de nagyon mogorván mordult rá Stolz ur:
– Maga ehhez ugy sem ért.
Ebbe bele is nyugodott az asszony. Nem igen érdeklődött semmi
iránt, a férjétől pedig idegenkedett, mert Stolz ur egészen olyan
idegen és üres volt számára, mint a könyvek. Köröttök tolongott a
nagy város, de ez sem érdekelte. Megrémülve érezte néha, hogy
mennyire egyedül áll s felülkerekedett lelkében a kérdés, hogy:
mindig igy lesz hát ez? Csak annyit érzett, hogy ha igy kell tovább is
lemorzsolnia a napjait, elviselhetetlen lesz számára az élet. Jobban
közelébe akart férkőzni az urának, erősen föltette magában, hogy
ezután már ugy gondolkozik róla, mint a hogy más asszonyoktól látta
otthon, tiszteli, megbecsüli, szereti, de mint a gyermek, mindig csak
holnapra tüzte ki a munka kezdetét.
– Holnap reggeltől máskép lesz minden, – ezzel vigasztalta
magát.

Annyira nem volt tisztában semmivel, hogy az érzelmekből is
leczkét akart csinálni.
– Kérem érdeklődjék egy kicsit – mondta néha Stolz ur, s látszott
rajta, hogy boszankodik.
Az asszonyka egy perczre felrezzent, ölébe hullatott kezei
megmozdultak s igért mindent, mintha csak nagyon megijedt volna
ujra.
– Érdeklődni fogok, igen igen…
Sehogy se ment. Lassankint valami csendes nembánomság vett
erőt rajta, napról-napra messzebb ment Stolz urtól. Már nem félt,
hanem irtózott tőle. A folytonos együttlétben megunta és
meggyülölte a husos arczát, kifejezéstelen szemeit s magában őt
vádolta minden veszteségeért. Megismert néhány fiatal embert s ugy
gondolta, hogy mindenkinek inkább lenne a felesége, mint éppen a
Stolz uré. Miért jött közéjük ez a hájas, numerusokkal teli ember,
miért tolakodott bele az életébe. Mikor egy-egy lányismerőséről
hallott hirt, megsiratta a maga lányságát, vénült és fonnyadt.
Kesernyés lett a modora, csupa elhallgatott szemrehányás, sokat sirt
és még többet ült hallgatva, mozdulatlanul, eltompulva egy helyen.
Olyan volt, mintha már nagy mult állana a háta megett, pedig csak
most kellett volna kezdenie az életet, ha mással kezdhette volna el.
Sokszor napokig nem mondott többet, mint igen-t és nem-et a
kérdésekre, lassan, csendesen pusztult Stolz ur mellett.
Végre a férje is megunta a dolgot, pedig nagy türelemmel áldotta
meg az Isten. Nem, nem való ez az asszony a Stolz-házba. Még
próbált. Elkezdett kedves lenni, de akkor még gyülöletesebb lett az
asszony előtt, máskor meg dühöngött, ha már nagyon kijött a
sodrából, de ez se használt semmit.
– Érdeklődni fogok, mondta az asszony, – de nem tudott.
– Készüljön, mondta egyszer Stolz ur – délután utazunk.
– Jól van – felelte az asszony.

– Nem is kérdi, hova?
– Mindegy.
– Hazaviszem.
– Jól van.
– Igy tovább nem mehet.
– Nem.
Este már visszaadta Idát Stolz ur az anyjának. Nem az volt, a kit
két év előtt elhozott. Bágyadt, erőtlen teremtés, a ki még a maga
dolga iránt se tud érdeklődni. Semmi megjegyzése sem volt, a mikor
Stolz ur azt mondta az anyjának:
– Mama, itt a leánya, maradjon is itthon.

AZ ÉJSZAKA
I.
kik egy-két esztendő óta ülnek egy asztal mellett, sok
mindent össze-vissza beszélnek. Az én társaságom is régi és
bizalmas. A ki nem tetszett az embereink között, azt már
kinéztük az asztal mellől. Igy járt nem rég egy fiatal olasz is. Szép
bariton hangja volt, hanem tulságosan rosz nyelve. Folyton pletykát
hordott közénk, mint valami megsavanyodott vén leány, mindenkiről
tudott valamit hazudni, sohase tudtuk, hogy mikor kezdi el a meséit
rólunk. Most már bizonyosan bemártott valamenynyiünket valamelyik
más társaságban. Elmesélt rólunk sok roszat, a mit nem követtünk
el, bizonyosan azt is mondta, hogy bambák vagyunk egytől-egyig s
azért nem tudott közöttünk maradni s e mellett veszedelmes
bombavető, világfelfordító gazemberek is, a kikkel nem érdemes
szóba se állani.
Pedig alig politizálunk egész este egy-két szót. Annyi országból
kerültünk össze, hogy a mig mindnyáját letárgyalnók, nem jutna idő
egyébre. Csak egy veszedelmes ember van közöttünk, egy bizonyos
Vronszki nevü lengyel. Erről beszélhet az olasz, a mit akar, mindent
elhisznek felőle.
Különös ember. Már harminczkét éves és csak most jutott hozzá,
hogy pingálni tanuljon. Eddig egyebekkel volt elfoglalva. Három
esztendeig tömlöczben volt Varsóban s ez az idő nyomokat hagyott a
testén is, lelkén is. Homloka telve van ránczokkal, mintha föl volna
szántva, szemei tüzesek, de olyan mélyen be vannak ásva üregeikbe,
mintha hamuból világítana elő a parázs, arczán nagy gond és
keserüség borong. Haja, szakálla rendetlen, hosszu és meggörnyedt
testéről ugy lóg le a ruha, mintha egy fogason függne minden darab,
czipője, kézelője, gallérja csak nagy ritkán tiszta, olyan az egész

ember, mintha az üstökénél fogva huzták volna elő egy ószeres
raktárból. A feleségét és a kis fiát otthon hagyta s azt mondta, hogy
majd csak akkor hozza el őket, ha egy kis pénzt szerez, hogy nekik is
adhasson. Ez azonban vagy nagyon későn lesz meg, vagy soha, mert
csak az akarata nagy, tehetsége pedig semmi sincs. Hisz,
rettenetesen hisz magában, azért nem mernek vele őszintén
beszélni, csak jobban elkeserítenék, de ki nem gyógyíthatnák
mániájából, hogy nagy, hatalmas müvész lesz valaha.
Idióta mindenben, nemcsak magával szemben. Csupa
szélsőségekben csapong, olyan a fantáziája, mint egy sas repülése.
Fel, fel szikla tetejére! Csak gazembereket és erényhősöket, rabokat
és zsarnokokat, feketét és fehéret ismer. Tele van eszmével,
vágygyal, dühhel s egy perczben imádkozni és veszettül káromkodni
is tud, ugy a mint elragadják az indulatai. Semmi se normális benne.
A ki messziről nézi, az előtt nevetséges is. Csak a maga zagyva
hitvallásának szeretne megnyerni mindenkit, fanatikus
misszionáriusa mindannak, a mi a lelkében felgyulad s a mit nem
tudhat rendszerbe szedni ugy, hogy mások is megértsék, mert maga
sincsen teljesen tisztában semmivel. Ide is, oda is csapkod, mindig
forr, lebeg testében valami, a mit elmondani nem tud és sokszor
olyan, mintha már félig elhagyta volna az esze. Azt hiszem, hogy igy
fog elégni. Egyszer csak összeesik, hamu lesz belőle. Nagy
indulataihoz cseppnyi az ereje.
– A királyok! – kiáltotta egyszer s rácsapott az asztalra – a
királyoknak köszön a világ minden romlást. Mondom, no mondom,
ne vágjanak bele! Ők a nemzetek megölői. Ráülnek egy-egy országra
s mi már alig birjuk. Játszák az Istent s olyan közönséges semmik,
mint én, vagy más. Átkozott valamennyi.
– Van jó is talán közöttük, Vronszki ur.
– Nincs. Ha jó, menjen hát dolgozni, mint más. Ne egyenek meg
minden ember kenyeréből egy darabot. Ugy néz fel reájuk sok
bolond, mint a feszületre. Ez a czudarság! Miért olyan bambák az
emberek? Ezt mondják meg nekem. No, feleljenek rá.

A társaság egy részét megvette az a meggyőződés, a melylyel
beszélt, mások pedig azért nem szólottak bele a dologba, mert ugyis
tudták, hogy hiábavaló minden ellenmondás. Ez a szegény ember
beteg lesz, ha vitáznak vele, csak akkor van elemében, ha hisznek
neki. Ilyenkor boldog, érzi, hogy hódít, kipirul, ujjong.
– Nem adok el királynak sohse képet. Ha hallom, hogy meg
akarja venni: nem eladó! Inkább meghalok éhen, vagy összetépem
az egész vásznat.
Apró darabokra tépdelt egy ujságlapot, mintha a vászon lenne s
körülnézett, hogy hisszük-e mindnyájan, a mit mondott. A szomszéd-
asztaloknál hüledezve néztek össze az emberek, – borzasztó,
borzasztó, ilyet mondani! Egy katonatiszt kiosont az ajtón. Ő nem
látott, nem hallott semmit, rá ne hivatkozzék majd senki.
II.
Már festett, de a királyokkal még soha se jött összeütközésbe.
Annál több baja volt a kiállításokkal. Visszautasították itt is, ott is
azokat a csodálatosan megfestett képtelen ideákat, a melyekkel
jelentkezett. Eladogatta mindenét ugy, amint vették, alig került ki így
is a kenyérrevalója. Lassankint kezdett rájönni arra, hogy hiába
beszél, semmi sulya sincs a szavának. Valami nagyobbra készült,
mondta is egy párszor:
– Ölni, ölni kell már, máskép nem megy semmi.
A királyok után következett az egész világ, czudar, haszontalan
minden, csupa aljasság, tányérnyalás. Azután az Istent káromolta.
Az sem segít már! Napról-napra foszlott le róla a ruha, észre se
vette, hogy a könyöke kiállt a kabátból s elrojtosodott a nadrágja
alja, mint egy nagy keszkenő széle. Mintha végső vonaglásban élne,
ugy kapkodott levegő után. A mienk nem volt jó neki, más, más, a
mi az ilyen ember lelkét élteti. Egyszer titkos társulatot akart
összetoborzani. Hogy mi legyen vele, azt nem tudta volna
megmondani, csak valami nagyot akart. Másik órában már

lemondott róla, ilyen emberek semmire sem valók. Az egész világ
felégetni való. Kiválni belőle, ez lehet az egyetlen igaz hivatás.
Felszállani, megtisztulni…
A felesége megunta már odahaza várni, utána jött a kis fiával
együtt. Megirta előre, hogy jön, de ez a levél olvasatlanul hevert a
férje valamelyik zsebében. Vagy az is meglehet, hogy elolvasta,
hanem rögtön el is feledte; nem törődött semmivel, egy-egy perczre
szaladt át az agyán, hogy családja is van, de akkor sem maradt
utánuk semmi nyom a szivében. Mikor az asszony megérkezett,
dühbe jött.
– Mit kapaszkodnak belém!
Ez se tartott, csak egy pillanatig, azután rájuk se gondolt. Ha ott
ültek az asztalnál, észre se vette őket.
Az asszony mindig kisirt szemekkel jött közénk és sokat
panaszkodott. A gyermek soha. Csendesen meghuzódott az asztal
végén. Tizenkét esztendős lehetett, de sokkal többnek látszott.
Valami csendes, gyöngéd aggodalom volt a vonásaiban, a mikor az
apjára nézett s figyelemmel kisérte minden mozdulatát. Talán ez
nem tetszett benne az apjának, mert ha rá is pillantott, hamar
másfelé fordult. Mikor a mások arczán is ugyanazt a gyöngéd
aggódást látta, még idegenebb lett.
– Mit bámulnak ugy reám!
Magyarázatot nem hallgatott meg, csak ugy odacsapott kezével a
levegőbe: elég, köszönöm. Nem is próbálta mérsékelni senki. Csak
haladjon a maga utján, tudja az Isten, hogy hol lesz a vége ennek az
utnak.
III.
Az asszonyon határozottan meglátszott, hogy része van a férje
nyomoruságában. Halvány, kicsi teremtés volt, csak sápítozni,

sóhajtozni tudott. Nagyon alkalmatlan lehetett a férjének, mikor még
törődött vele és most sírva beszéli el, hogy mint hagyta ott
éjjelenkint csak azért, hogy a társaival mindig zajosabban és több
keserüséggel beszélje meg a világ dolgát.
– Mit akar a világgal, ha családja van? Törődjenek a nőtlen
emberek a világgal, azok tehetik. Egy házas embernek első a
családja, ugy-e?
– Persze.
– No, mondtam én neki, de rám se hallgatott.
– Majd máskép lesz minden.
– Az lenne jó. Forduljon a dolog vagy erre, vagy arra. – Hogy mi
ez az erre és mi az az arra, azt nem mondta meg, csak sóhajtott.
Nem igen tudtunk neki mondani semmit.
A Vronszki arczán pedig néhány nap óta valami sunyi tervezgetés
ült ki. Zavaros vonásai között is lehetett olvasni, hogy valamire
készül. Kettőzött figyelemmel, szinte reszketve és félve leste apját a
gyermek. Nem szólott senkinek, de mintha minden perczben azt
mondta volna magában: most, most! – arra készült, hogy oda ugrik
az apja mellé és föltartja, ha tenni akarna valamit. Szegény kis fiu
többet szenvedett, mint az anyja, mert jobban látott. Valami korai
ösztön adta meg neki azt a férfira valló éles szemet, a melylyel be-
bepillanthatott az apja lelkébe. Látta, hogy forr valami benne és félt.
Pár nap óta folyton kisérte, észrevétlenül a nyomában volt mindenütt
s figyelte a kezét, szemeit, hangját.
Vronszki nem tudott róla semmit, ő szabadon közeledett a
végzete felé s ehhez nem kivánt tanut. Minket is ritkábban keresett
fel, ha jött is, gyorsan elment. Sokat szaladgált az utczákon czél
nélkül s ha elfáradt, odaült egy-egy ház falához, mint egy koldus.
Tegnap sebesen ment feléje egy kocsi. A lovak majd letapostak
egy utczaseprő asszonyt s az ágaskodó paripák e perczben nagyobb
uraknak látszottak, mint a mekkora asszonyság egy ilyen szegény

asszony. Már alig volt tiz lépésnyire a kocsi, a mikor Vronszki gyorsan
kikapta zsebéből revolverét s rálőtt. A gyermek elkiáltotta magát a
háta mögött: Apám! Az emberek összeszaladtak, egy rendőr elvette
tőle a revolvert, a másik a kezeit fogta le, még mindig tartottak tőle.
A fiu hang nélkül sírt, sürün folyt végig az arczán a köny. Az
összekötözött ember zavaros tekintete rá is tévedt egy pillanatra, de
már nem ismerte meg. Nem értett semmit, csak messze eltekintve a
tömeg feje fölött, ugy állott a sok ember között, mint egy oszlop.
– Apám, apám! – kiáltott a gyermek még egyszer s megrázta a
mozdulatlan embert. – Én vagyok, nem látsz, ide nézz!
Az apja rá se hallgatott, zavarosan mondott egy pár szót az
embereknek. Mindenki látta mindjárt, hogy milyen emberrel van
dolga.
– Csütörtök, sziklák, történelem, a kutyák, száz, ezer, millió…
Minden kerék veszettül kezdett forogni az agyában. Lárma is
lehetett odabenn a koponyája alatt, mert félt behunyni a szemeit,
egy utolsó pillantással inkább kifelé vágyott a világba, a mely épen
akkor kezdett derülni, a mikor elkezdődött az ő hosszu sötét
éjszakája.

SEDAN
gy érzem magam, mintha egy csillogóra öblögetett
kristálypohárban laknám itt Münchenben, a Schrandolf-
strassén. A háziasszonyom egy szegény könyvkötő felesége.
Ügyefogyott kicsi asszonyka, majd meggörnyed a nagy krigli sulya
alatt, a mint délben az urának jóféle fekete sört hoz fel a
korcsmából, de azért folyton takarít. Mikor hazakerülök, mindig a
szobában találom. Porol, törülget, surol, kefél, dolgozik szegény feje
annyit, mint nálunk hat cseléd. Még két szobaur van rajtam kivül, az
egyik kereskedő, a másik technikus. Olyan szépen megférünk,
mintha egy familia volnánk. Általában nem vagyunk kötekedő
emberek s tultesz rajtunk békességes természetben a gazda, a ki a
maguk kis szobájában teméntelen könyveket füz össze s mig
dolgozik, dudorászsza, de nem énekli azt a sok német nótát, a mit
inaskora óta megtanult.
Az első éjszakám után reggel bejött az asszony. Tett-vett és
fecsegett.
– Hogy aludt, uram?
– Jól.
– Szereti a lakást?
– Szeretem.
– Magyar?
– Az.
– Van anyja?
– Van.

– Hát apja?
– Az nincs.
– Nagy baj. Meghalt?
– Meg.
– Mi volt?
– Katona.
– Jesszus! Meglőtték?
– Nem, csak ugy halt meg, mint a czivilek.
– Azért, mert ott sok katonát lőttek meg.
Látszott a szegény asszonyon, hogy nagyon töri magát valami kis
alkalomszerüségért, a melylyel rámutathasson a falon arra a képre, a
melyen nagyon sok katonát lőttek meg. Milyen szerencséje, hogy
katona volt az apám, különben végig kellett volna, hogy kérdezze az
egész rokonságomat, a mig egy katonát talál. Nagyon békés
emberek voltak az őseim, csak anyai ágon emlékezünk kegyelettel
egy Zudor Balázsra, a ki Thököli mellett harczolt és nagyon vitéz
ember volt. Mig odáig eljutottunk volna, ujra beesteledik.
A kép alá az van irva: Sedan.
Napoleon átnyujtja a kardját Vilmos császárnak. Arcza azt a
benyomást tette reám, a mit egyszer akkor éreztem, mikor egy falusi
állatseregletben a czigány szelidítő kegyetlenül elpáholt egy rókát, a
miért nem akart átugrani a tüzes karikán. Ilyen rókaformájura van
festve a legyőzött franczia császár. Előtte áll Vilmos, egy kétakkora
alak, arcza kemény, mint fején a sisak, termete szilárd, mint egy
oszlop s a karjával parancsolólag mutat a földre. A francziák mind
kétrét vannak görnyedve a képen, a németek pedig egyenesebbek a
nyársnál. A földön, félig összegázolva fekszik egy franczia zászló, alig
lehet fölismerni rongyán a szineket, a háttér pedig napos, világos,
ragyogóbb, mint a legszebb májusi reggel.

– Sedan – mondta az asszony.
– Látom.
– Ugy-e szép? Itt marad a szobában, nem visszük el. Ragyogott a
szeme, a mint a képet nézte.
– Az uram is ott volt.
– Katona?
– Nem, könyvkötő, hanem azért ott volt.
– Jól tette.
– Én is azt mondtam neki. Van még ilyen kép a másik szobákban
is, nálunk is. Megnézi?
Végig néztünk minden Napoleonos képet a lakásban. Majdnem
egy volt valamennyi, szines, merev és tulságos rajta minden, uraság,
rabság egyaránt. A győző: Isten, a legyőzött: hangya, de hát igy esik
ez nekik jól, ám lássák.
– Ugy-e szépek?
– Szépek.
– Részletben fizetjük, az uram minden héten három márkát visz
értük a boltba. Már a vége felé járunk. Ha ezekért már nem kell
fizetni, veszünk egy szép nagy, uj képet, az a kicsi már fakulni kezd –
és megtörülgette a rámát.
– Hát azután arra mi lesz festve?
– Rám nézett csodálkozva s olyan természetesen beszélt, mintha
arról világosított volna fel, hogy a krumpli nem baraczkfán terem,
hanem a földben.
– Sedan.

A kávéházban Fräulein Anna fogadott. Hosszu sovány leány, a
feje szőke, dereka elfoly a termetén, mintha nem is volna s csak ugy
találomra kötné fel a kötényét, lábai nagyok, szóval tipusa azoknak
az eldolgozott testü munkásleányoknak, a kikkel telve van ez a
város. A fal telve van képekkel, egyik a római kolosszeum, a másik
valami olasz mező, a harmadik a kávés és egy vastag óraláncz és igy
tovább. Anna látta, hogy én a képeket nézem, nem zavart, hanem a
mikor elhagytam a vásznakat, lelkesülni kezdett.
– Ez mind semmi – azt mondta. – Tessék velem jönni az
emeletre, ott van egy kép.
– Mi az?
– Sedan.
A kép valami olyas, mint a milyen az én szobámban van, csak
nagyobb és finomabb, s a leány nem viczog, mint máskor, csendes
és komoly.
– Az én papám is ott volt.
Lassankint, a kivel csak szóba állottam, mindenkinek volt valami
köze Sedanhoz. Egyiknek a bácsija, másiknak az apja volt ott,
harmadik, negyedik pedig maga sütögette a puskáját a francziákra.
Én Istenem, vajjon kik lehettek idehaza, ha mind háboruzni voltak?
Ezt azonban meg kell szokni, mint a vizet vagy a levegőt. Kissé
csendes hősök, hanem nagyon komolyan adják elő a dolgot. Éreznek
minden szót, a hol egyszerre száz ágyu szól, ott nagyot ütnek az
asztalra, krétával megrajzolják a plánumokat, gyujtóval kirakják a
szituácziót s megemelik a kalapjukat, mikor azt mondják: a császár.
Közbe elfütyölik az indulókat mind a két részről s mikor végre gulába
vannak rakva a franczia fegyverek, olyan nagyot hörpentenek a
fekete sörből, a milyent odahaza a legmerészebb fantázia se tud
elképzelni. A gyerekek körülveszik az asztalt, eltátják a szájukat s
szivják magukba azt a dicsőséges, győzedelmes levegőt, a minek a
neve Sedan.

Hanem én már untam. Hol a házigazdám fogott elő, hol valami
másik bácsi és az obsitos katonák itt is éppen olyan otrombán
hazudnak, mint másfelé. Aztán örökké egy nap, egy helyzet, egy
hangulat, egy szó…
– Sedan, Sedan… aztán ujra meg ujra Sedan.
A technikus lakónk valami nagy nyaralót épít a város mellett,
kiköltözött oda. Mikor üres lett a szoba, a házigazdám hóna alá vette
a csirizes tálat s teleragasztotta az utczában a csatornákat lakófogó
czédulákkal. Másnapra már beköltözött az uj ember.
Kis fekete ember volt, de a mellett jámbor, mint egy bárány. Nagy
könyvet csapott a hóna alá minden reggel s estig nem is láttuk.
Bejárt mindenhova, a hol csak képet talált ebben a nagy
müvészfészekben és másolt. Ugy dolgozott, mint egy favágó. Mindig
és ernyedetlen szorgalommal rajzolt, zsebében csörögtek a vékonyra
hegyezett szénrudacskák, a mint le és fölszaladt a lépcsőn s az
elmaradhatatlan fehér könyv egyre feketébb lett a sok rajztól.
Képviselve volt azokon a lapokon Rubenstől Munkácsiig minden
nemzetiségü mester, de azért minden rajz alá a maga nevét irta a kis
fekete ember: Jules Buarde. Ez a legolcsóbb formája a teremtésnek,
az bizonyos és nem is kell hozzá valami nagy ambiczió. A kis franczia
nem is igen törődött senki véleményével, csak rajzolt a maga
gyönyörüségére nagy jámboran. Nem vétett senkinek, csak a
mestereknek, a kiket lemásolt a fehér könyvbe, de hát azok nem
sokat törődnek az ilyesmivel.
Tegnapelőtt alig tudtam feljutni a lépcsőn. A folyosót is elállották
az emberek, a kik a földszinti kocsmából gyülekeztek fel a nagy
csete-patéra és zsongtak, mint a darazsak.
– Kutyaság, agyon kell ütni.
Mellettem rohant le a lépcsőn a kis fekete ember. A kabátja
gallérját egészen a füléig felhuzva szorította az arczához s
fájdalmasan lihegett. Fenn ökleikkel fenyegetőztek és ugy egybefolyt

a szavuk, hogy nem értettem meg semmit. Egyszer-egyszer
hallottam ki a nagy zsivajból ezt a szót: Sedan.
A könyvkötő elém jött, hebegett, hadonászott a kezeivel s
reszketett, a mint beszélt.
– Hazajött tegnap, nem tudom mi lelte, valahol leitatták.
– Kit, miről beszél?
– A franczia, az a kutya, összetépte a képet…
– Melyik képet?
– Sedant…
A többi is rámondta, hogy azt, azt, Sedant.
– Itt van, csupa rongy. Mérges lettem, kiabáltam ma reggel, a
mikor észrevettem, ő is kiabált, gőzölgött a feje, megütöttem,
visszaütött, megvertem, ő is megvert…
Az arcza össze volt karmolva s néhol még csepegett a vére. A
fején egy nagy daganat kéklett le a homloka közepéig. A felesége
hivta a szobába, hogy mosogassa meg hideg vizzel, nem ment.
Lássa az egész világ, hogy ő nem hagyta magát.
Még a folyosón is sokáig beszéltek a dologról. Egy-egy hang
eljutott hozzám is nagy zavarosan, csak azt értettem ki belőle, a mit
már megszokott a fülem.

A FECSKÉK
szomszéd ház eresze alatt öt fecskefészek van. Az utcza
csendes, elhagyatott, se fogat nem jár rajta, se lovasok nem
vágtatnak végig a porondos uton, ha az ember látni, figyelni
akar, egészen a fecskékre van szorulva. Ezek a legérdekesebb lakók,
a többi tuczat. Azok a szegény fészkek sokkal több viszontagságnak
vannak kitéve, mintsem gondolná az ember. Az eresz nem véd meg
minden ellen, csak éppen födelet ad, mikor a verebek beállítanak
lakást követelni, bizony ki kell szállani a verekedésre minden
fészeklakónak, a ki csak birja a szárnyát és vagdalkozó éles kis
csőrét. Hozzá még a verebek mindig többen vannak s merészebbek
is. Ilyenkor behallatszik ablakomon mind a két fél csatakiáltása.
Minden jóravaló ember fecskepárti lenne itt, hacsak nem
szocziáldemokrata. Én is a fecskéknek szeretnék valamicskét
segíteni, de nem lehet. Egyszer tapsoltam és fütyöltem, de nem
értem el vele semmi eredményt, mert a helyett, hogy a verebek
ijedtek volna meg, az én barátaim rebbentek tova. Szóval, nem kell
beleelegyedni a más állatok dolgába, elvégzik ők valahogyan a
maguk békéjét és verekedését egyaránt s a mellett ráérnek
egészséges kis fecskefiukat költeni ki a mogyorónyi tojásból s
táplálják is a maguktól elvont drága falatokkal. Itt is, ott is kidugja
fejét a fészekből egy-egy uj legény s szaporodik a tábor.
A hatodik fecskefészek fölül van az ereszen és emberek laknak
benne. Ezelőtt atelier volt, most is az, hanem egyuttal benne főznek
s egy szögletben hálószobát is rendeztek be rajta a lakók. Két nagy
táblaablak világítja meg a kis műtermet. Az eddigi lakók folyton
káromkodtak, mert nem lehet védekezni benne a nap ellen. Ha az
egész üvegoldalt elfüggönyzik, sötét van benn, mint a pokolban, ha
világosan hagyják, szinzagyvalékot kevernek a napsugarak a
vászonra. Rángatták egész nap le és fel a függönyt, egyik sarokból a
másikba küldték a modellt s két-három nap alatt megszöktek. A ki

most lakik benne, az türelmes és csendes. Van egy párja, a világgal
nem igen törődik s csak akkor pingál, ha a napnak éppen nem
méltóztat sütni. Nem igen van valami sietős munkája, bár szörnyü
módon szegény ember lehet. Máskülönben igen vigan élnek. Az
asszonyka sokat énekel, ugy látszik az urának is tetszik a hangja,
közben nevetnek, nagy hanczurozást csapnak s az öt másik
fészekből hallgatózva dugják ki fejeiket a fecskék. Sok bajuk van az
esővel. Éppen az ablakuk előtt van a csatorna. Ha nagyon zuhog a
zápor, becsurog a viz házikójukba. Ilyenkor kikönyökölnek az
ablakba, egymásra hajlik a válluk, igen sokat és nagyon kedvesen
komédiáznak a bőséges vizzel. Ugy tesznek, mintha visszahajtanák
tenyerükkel kétfelül a vizet a fedélre, de tulajdonképeni czéljuk
mégis az, hogy végigdörzsöljék vizes kezüket egymásnak az arczán.
Az asszony végig borzong, sikít egyet-egyet, de azért visszajön az
ablakhoz. Aztán meg a férfi dörmög, törülközik nagyban s nagyon
meg vannak elégedve a világgal ebben a pocsék időben. A férfi
nincsen több huszonnégy évesnél s az asszonyka se töltötte még be
a tizennyolczat. Majd megjön az eszük.
Néhány hét előtt ugy látszott, mintha csakugyan
megkomolyodtak volna. A férfi fölrajzolt egy képet s nagyon
komolyan vette a vásznat. Mikor tiz márkáért odacsapta a papirra
valamelyik kövér hentesné arczképét, mindig fütyölt, énekelt és
jókedvü volt. Most belekomolyodott a munkába, a szemeit majdnem
erőszakosan meresztette rá a szinekre, hogy minél többet lásson,
lélegzetét is visszafojtva figyelte a munkáját s mikor egyszer az
asszony megszólította, durván kiáltott rá, hogy hallgasson. Most már
neki is sok munkát adott az ablak, rángatta a függönyt s
káromkodott mérgében, éppen mint az előbbi bérlők.
Csak délben, az ebédnél állott szóba a feleségével, akkor is
komolyan s még sóhajtott is.
– Soha se éreztem annyira, hogy semmi vagyok, mint most.
Találkoztam az utczán egy professzorral, ugy beszélt velem, mint egy
kölyökkel.

– Mit mondott?
– Hát nem fog kiállitani, nem? – kérdezte s megfogta a vállamat.
Jó lett volna ugy-e végezni az Akadémiát? Tudna valamit produkálni
s nem csak mesterasszonyokat rajzolna szénnel. Nem bolondság ám
az iskola, kár volt otthagyni. Csavargó lesz az emberből a nélkül.
– Mit feleltél neki?
– Semmit, mit mondhattam volna. Igaza van, érzem. Unom már
a szenet és a krétát, akarok valamit produkálni is. Van erőm,
dolgozni fogok.
Az asszony egyszerre megijedt.
– S miből élünk addig? – kérdezé.
– Eszünk kenyeret és sajtot.
Délután tovább rajzolt, másnap is, harmadnap pedig már festeni
kezdett. Az asszony egymás után hordta a holmit a zálogházba. A mi
jó ruhájuk volt még, azt eladogatták, a férfinak volt még egy nagy
czimeres pecsétgyürüje, a mi eddig még mindig kivánszorgott a sok
nyomoruságból, most az is elment a többi után s el utoljára az a kis
régi ezüst óra is, a mit még az apjától örökölt s kétszer kellett
naponkint felhuzni egy kopott aranyos kulcscsal.
– Nem lesz semmink – mondta az asszony, a férfi pedig festékbe,
ecsetekbe ölte a pénzt s majdnem elkeseredett dühvel dolgozott.
Nagy volt a nyomoruság a kis fészekben, de a kép haladt.
Csodálatos módon sikerült rajta minden. Volt egy kis köze a
véletlennek is a dologhoz, de nagy tehetség világított elő a sok szin
közül. Hümmögtek és csóválták a fejeiket azok, a kik látták a
munkát, mig készült s kérdezték, hogy meglesz-e a tárlatra?
– Meg, meg kell, hogy legyen, – mondta a piktor s olyan
határozottan beszélt, hogy hinni kellett neki. Leste mindenkinek az
arczát, hogy vajjon igazán beszél-e, a mikor dicséri a képet s
vigasztalta az asszonyt.

– Nem sokáig tart már s majd lesz pénz ujra. Csak még egy kicsit
türjünk, egy kicsit…
– Már is sok.
Körülnézte a szoba csupasz falait és zugolódott. Őt nem
lelkesitette az, a miért az embere hevült. Azok a kis dolgok, a
melyekkel egy nap alatt lehetett pénzt szerezni, jobban tetszettek
neki, mint ez a hosszu munka. Mikor a férfi nem látta, sírt is. Se
kalapja, se czipője nem volt már olyan, a mivel emberek közé
lehetne menni. Lassan-lassan megszokta, hogy minden
nyomoruságért azt a vásznat okozza, a mi mindent felfal, mint egy
örökké éhes szörnyeteg. Ott duzzogott órákig egy szögletben s
szavát sem lehetett hallani, közbe megették azokat a szomoru
ebédeket és vacsorákat, a miket még megengedett nagy kegyesen a
vászon s mióta a képhez kezdett a piktor, csendes és komor lett a
hatodik fészek.
A kávéházban valaki megindította a hírt, hogy ez a kis piktor, a ki
a Schraudolf-strassen lakik a szeretőjével, nagyon szép dolgot csinál
a tárlatra. – Lefőz mindnyájunkat… Kezdték komolyan venni a kis
piktort.
– Van ötlete, szive, ért a pikturához – ez lett a hangulat. Valaki
fölfedezte, hogy egy régibb képén is meglátszik már a tehetség. Egy
tó és két hattyu van rajta. Különösen a tó nagyon szép.
– Szebbek a madarak – mondta valaki.
– Szebb a tó!… és már vitázni kezdtek felette, mig a fészekben ő
csak dolgozott pihenés nélkül s mikor a nap az utolsó sugarát is
megtagadta tőle, fáradtan, pislogó szemekkel hullott a vetetlen
ágyra.
– Még csak egy kicsit türj Mari, – biztatta az asszonyt. Ma
befejeztem ezt az oldalt – mutatta is a kezével – holnap megfestem
a fákat, holnapután következik a napos oldal, aztán…

– Aztán, aztán, aztán, türelmetlenkedett az asszony, sohase lesz
készen. Tegnap is, tegnapelőtt is lett volna megrendelés portré-ra,
ha utána járnál.
– Az nem művészet fiam, értsd meg. Az mázolás, az semmi.
– Meglehet belőle élni.
– Ebből is, csak várjunk.
– Mig ezt a hitvány vásznat föl nem feszitetted, soha sem voltunk
ennyire. Elmegy az embernek minden kedve az élettől.
– Majd csak ezután jön meg igazán.
– Addig meghalunk éhen.
– Ne félj tőle.
– Én nem birom már sokáig.
– Nem is kell, csak még egy kicsit Mari, még egy kicsit…
Másnap következett az erdő. Egymás mellé sorakozott egy halom
üde, zöld levél a fákon s szinte érezte a friss galyak illatát a
vászonon az, a ki a képet nézte, a fák mohos törzséről pedig kedve
jöhetne az embernek bársonyt szakítani. Valami ős talentum lakott
ebben a fiatal emberben, nem tudott sokat és azért teremtett. Az
arcza azért csak ránczos maradt s komolyan függesztette szemeit a
képre, bár sikerültek is a vonásai. Nem örült, kételkedett az
igazságban, még a szemeinek sem hitt. A mellett szenvedélylyel
folytatta a munkát, ugy dolgozott, mintha ettől a képtől függne az
élete és az üdvössége.
– Minden, minden benne van ebben a képben, Mari – mondta
egyszer az asszonynak, a ki kedvetlenül kisírt szemekkel gubbasztott
mellette a földön.
– Minden, az óra is.

Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
ebookbell.com

Peds Notes 1st Edition Luanne Linnardpalmer

About This Presentation

Slide Content

Tags

Categories

Download

Quick Actions

Statistics

Related Slideshows

Peds Notes 1st Edition Luanne Linnardpalmer

About This Presentation

Slide Content

Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45

Slide 46

Slide 47

Slide 48

Slide 49

Slide 50

Slide 51

Slide 52

Slide 53

Slide 54

Slide 55

Slide 56

Slide 57

Slide 58

Slide 59

Slide 60

Slide 61

Slide 62

Slide 63

Slide 64

Slide 65

Slide 66

Slide 67

Slide 68

Slide 69

Slide 70

Slide 71

Slide 72

Slide 73

Slide 74

Slide 75

Slide 76

Slide 77

Slide 78

Slide 79