Solution manual for Bond Markets, Analysis and Strategies Fabozzi 8th Edition

Solution manual for Bond Markets, Analysis and Strategies Fabozzi 8th Edition
Solution manual for Bond Markets, Analysis and Strategies Fabozzi 8th Edition
Solution manual for Bond Markets, Analysis and Strategies Fabozzi 8th Edition

1. Solution manual for Bond Markets, Analysis and
Strategies Fabozzi 8th Edition download
http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-bond-markets-
analysis-and-strategies-fabozzi-8th-edition/
Find test banks or solution manuals at testbankbell.com today!

2. Here are some recommended products for you. Click the link to
download, or explore more at testbankbell.com
Solutions Manual to accompany Bond Markets, Analysis and
Strategies 8th edition 013274354x
http://testbankbell.com/product/solutions-manual-to-accompany-bond-
markets-analysis-and-strategies-8th-edition-013274354x/
Solution Manual for Capital Markets: Institutions and
Instruments, 4th Edition, Frank J. Fabozzi, Franco
Modigliani
http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-capital-markets-
institutions-and-instruments-4th-edition-frank-j-fabozzi-franco-
modigliani/
Test Bank for Foundations of Financial Markets and
Institutions, 4th Edition: Frank J. Fabozzi
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-foundations-of-
financial-markets-and-institutions-4th-edition-frank-j-fabozzi/
Auditing and Assurance Services 7th Edition Louwers
Solutions Manual
http://testbankbell.com/product/auditing-and-assurance-services-7th-
edition-louwers-solutions-manual/

3. Solution Manual for Brief Calculus & Its Applications,
13/E 13th Edition Larry J. Goldstein, David C. Lay, David
I. Schneider, Nakhle H. Asmar
http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-brief-calculus-
its-applications-13-e-13th-edition-larry-j-goldstein-david-c-lay-
david-i-schneider-nakhle-h-asmar/
Test Bank for Classical Mythology: Images and Insights 6th
Edition
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-classical-mythology-
images-and-insights-6th-edition/
Test Bank for Corporate Finance, 2nd Canadian Edition :
Berk
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-corporate-finance-2nd-
canadian-edition-berk/
Child Development 9th Edition Berk Solutions Manual
http://testbankbell.com/product/child-development-9th-edition-berk-
solutions-manual/
Solution Manual for First Course in Database Systems, A,
3/E 3rd Edition Jeffrey D. Ullman, Jennifer Widom
http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-first-course-in-
database-systems-a-3-e-3rd-edition-jeffrey-d-ullman-jennifer-widom/

4. Hesi RN Med Surg 2020 Study Guide, Review, and Test Bank
http://testbankbell.com/product/hesi-rn-med-surg-2020-study-guide-
review-and-test-bank/

5. © 2013 Pearson Education, Inc. 1
Solution manual for Bond Markets, Analysis
and Strategies Fabozzi 8th Edition

Full download chapter at: https://testbankbell.com/product/solution-
manual-for-bond-markets-analysis-and-strategies-fabozzi-8th-edition/


OVERVIEW OF CONTENTS

Chapter 1 introduces the text. Chapters 2–5 set forth the basic analytical framework necessary to
understand the pricing of bonds and their investment characteristics. Chapter 6 introduces Treasury
securities, Treasury derivative securities, and federal agency securities. Chapters 7–9 explain the
investment characteristics and special features of U.S. corporate debt, municipal securities, and
non-U.S. bonds. Chapters 10–13 focus on residential mortgage-backed securities. Chapter 14
covers commercial mortgage loans and commercial mortgage-backed securities. Chapter 15 covers
asset-backed securities. Chapter 16 provides the basics of interest rate modeling. Chapter 17
explains the lattice method for valuing bonds with embedded. Chapter 18 discusses the Monte
Carlo simulation model for mortgage-backed securities and asset-backed securities backed by
residential loans. Chapter 19 covers the analysis of convertible bonds. Chapter 20 describes
traditional credit analysis and Chapter 21 provides the basics of credit risk modeling. Chapters 22–
25 discuss portfolio management. Chapter 26 covers interest-rate futures contracts while Chapter
27 covers interest-rate options. Chapter 28 examines interest-rate swaps, caps, and floors while
Chapter 29 looks at credit derivatives.

CHAPTER 1

INTRODUCTION

CHAPTER SUMMARY

This introductory chapter will focus on the fundamental features of bond, the type of issuers, and
risk faced by investors in fixed-income securities. A bond is a debt instrument requiring the issuer
to repay to the lender the amount borrowed plus interest over a specified period of time. A typical
(“plain vanilla”) bond issued in the United States specifies (1) a fixed date when the amount
borrowed (the principal) is due, and (2) the contractual amount of interest, which typically is paid
every six months. The date on which the principal is required to be repaid is called the maturity
date. Assuming that the issuer does not default or redeem the issue prior to the maturity date, an
investor holding this bond until the maturity date is assured of a known cash flow pattern. since
the early 1980s a wide range of bond structures has been introduced into the bond market.

6. © 2013 Pearson Education, Inc. 2

SECTORS OF THE U.S. BOND MARKET

The U.S. bond market is divided into six sectors: U.S. Treasury sector, agency sector, municipal
sector, corporate sector, asset-backed securities, and mortgage sector.

The Treasury Sector

The Treasury sector includes securities issued by the U.S. government. These securities include
Treasury bills, notes, and bonds. This sector plays a key role in the valuation of securities and the
determination of interest rates throughout the world.

The Agency Sector
The agency sector includes securities issued by federally related institutions and government-
sponsored enterprises. The securities issued are not backed by any collateral and are referred to as
agency debenture securities.

The Municipal Sector

The municipal sector is where state and local governments and their authorities raise funds. This
sector is divided into two subsectors based on how the interest received by investors is taxed at the
federal income tax level: the tax-exempt and taxable sectors. The municipal bond market includes
two types of structures: tax-backed and revenue bonds.

The Corporate Sector

The corporate sector includes (i) securities issued by U.S. corporations and (ii) securities issued in
the United States by foreign corporations. Issuers in the corporate sector issue bonds, medium-
term notes, structured notes, and commercial paper. The corporate sector is divided into the
investment grade and noninvestment grade sectors.

The Asset-Backed Securities Sector

In the asset-backed securities sector, a corporate issuer pools loans or receivables and uses the pool
of assets as collateral for the issuance of a security.

The Mortgage Sector

The mortgage sector is the sector where securities are backed by mortgage loans. These are loans
obtained by borrowers in order to purchase residential property or an entity to purchase commercial
property (i.e., income-producing property). The mortgage sector is then divided into the residential
mortgage sector and the commercial mortgage sector.

OVERVIEW OF BOND FEATURES

A more detailed treatment of bond features is presented in later chapters.

7. © 2013 Pearson Education, Inc. 3

Type of Issuer

There are three issuers of bonds: the federal government and its agencies, municipal governments,
and corporations (domestic and foreign).

Term to Maturity

The maturity of a bond refers to the date that the debt will cease to exist, at which time the issuer
will redeem the bond by paying the principal. There may be provisions in the indenture that allow
either the issuer or bondholder to alter a bond’s term to maturity.

Generally, bonds with a maturity of between one and five years are considered short-term. Bonds
with a maturity between 5 and 12 years are viewed as intermediate -term, and those with a
maturity of more than 12 years are called long-term. With all other factors constant, the longer
the maturity of a bond, the greater the price volatility resulting from a change in market yields.

Principal and Coupon Rate

The principal of a bond is the amount that the issuer agrees to repay the bondholder at the maturity
date. This amount is also referred to as the redemption value, maturity value, par value, or face
value. The coupon rate, also called the nominal rate, is the interest rate that the issuer agrees to
pay each year. The annual amount of the interest payment made to owners during the term of the
bond is called the coupon.

The holder of a zero-coupon bond realizes interest by buying the bond substantially below its
principal value. Interest is then paid at the maturity date, with the exact amount being the difference
between the principal value and the price paid for the bond.

Floating-rate bonds are issues where the coupon rate resets periodically (the coupon reset date)
based on a formula. The coupon reset formula has the following general form: reference rate +
quoted margin. The quoted margin is the additional amount that the issuer agrees to pay above the
reference rate.

An important non-interest rate index that has been used with increasing frequency is the rate of
inflation. Bonds whose interest rate is tied to the rate of inflation are referred to generically as
linkers.

The coupon on floating-rate bonds (which is dependent on an interest rate benchmark) typically
rises as the benchmark rises and falls as the benchmark falls. Exceptions are inverse floaters
whose coupon interest rate moves in the opposite direction from the change in interest rates. To
reduce the burden of interest payments, firms involved in LBOs and recapitalizations, have issued
deferred-coupon bonds that let the issuer avoid using cash to make interest payments for a
specified number of years.

Amortization Feature

8. © 2013 Pearson Education, Inc. 4

The principal repayment of a bond issue can call for either (1) the total principal to be repaid at
maturity or (2) the principal repaid over the life of the bond. In the latter case, there is a schedule
of principal repayments. This schedule is called an amortization schedule. For amortizing
securities, a measure called the weighted average life or simply average life of a security is
computed.

Embedded Options

It is common for a bond issue to include a provision in the indenture that gives either the
bondholder and/or the issuer an option to take some action against the other party. The most
common type of option embedded in a bond is a call provision. This provision grants the issuer
the right to retire the debt, fully or partially, before the scheduled maturity date. An issue with a
put provision included in the indenture grants the bondholder the right to sell the issue back to
the issuer at par value on designated dates.

A convertible bond is an issue giving the bondholder the right to exchange the bond for a specified
number of shares of common stock. An exchangeable bond allows the bondholder to exchange
the issue for a specified number of common stock shares of a corporation different from the issuer
of the bond.

Describing a Bond Issue

There are hundreds of thousands of bonds issues. Most securities are identified by a nine character
(letters and numbers) CUSIP number. CUSIP stands for Committee on Uniform Security
Identification Procedures. The first six characters identify the issuer: the corporation, government
agency, or municipality. The next two characters identify whether the issue is debt or equity and
the issuer of the issue. The last character is simply a check character that allows for accuracy
checking and is sometimes truncated or ignored. The CUSIP International Numbering System
(CINS) is used to identify foreign securities and includes 12 characters.

RISKS ASSOCIATED WITH INVESTING IN BONDS

Bonds may expose an investor to one or more of the following risks: (1) interest-rate risk,
(2) reinvestment risk, (3) call risk, (4) credit risk, (5) inflation risk, (6) exchange rate risk,
(7) liquidity risk, (8) volatility risk, and (9) risk risk. In later chapters, other risks, such as yield
curve risk, event risk, and tax risk, are also introduced.

Interest-Rate Risk

If an investor has to sell a bond prior to the maturity date, an increase in interest rates will mean
the realization of a capital loss (i.e., selling the bond below the purchase price). This risk is referred
to as interest-rate risk or market risk.

Reinvestment Income or Reinvestment Risk

9. © 2013 Pearson Education, Inc. 5
Reinvestment risk is the risk that the interest rate at which interim cash flows can be reinvested
will fall. Reinvestment risk is greater for longer holding periods, as well as for bonds with large,
early, cash flows, such as high-coupon bonds. It should be noted that interest-rate risk and
reinvestment risk have offsetting effects. That is, interest-rate risk is the risk that interest rates will
rise, thereby reducing a bond’s price. In contrast, reinvestment risk is the risk that interest rates
will fall.

Call Risk

Call risk is the risk investors have that a callable bond will be called when interest rates fall. Many
bonds include a provision that allows the issuer to retire or “call” all or part of the issue before the
maturity date. The issuer usually retains this right in order to have flexibility to refinance the bond
in the future if the market interest rate drops below the coupon rate.

For investors, there are three disadvantages to call provisions. First, the cash flow pattern cannot
be known with certainty. Second, the investor is exposed to reinvestment risk. Third, the capital
appreciation potential of a bond will be reduced. Even though the investor is usually compensated
for taking call risk by means of a lower price or a higher yield, it is not easy to determine if this
compensation is sufficient.

Credit Risk

Credit risk is the risk that the issuer of a bond will fail to satisfy the terms of the obligation with
respect to the timely payment of interest and repayment of the amount borrowed. This form of
credit risk is called default risk. Market participants gauge the default risk of an issue by looking
at the default rating or credit rating assigned to a bond issue by rating companies.

The yield on a bond issue is made up of two components: (1) the yield on a similar maturity
Treasury issue and (2) a premium to compensate for the risks associated with the bond issue that
do not exist in a Treasury issue—referred to as a spread. The part of the risk premium or spread
attributable to default risk is called the credit spread. The risk that a bond price will decline due
to an increase in the credit spread is called credit spread risk.

An unanticipated downgrading of an issue or issuer increases the credit spread sought by the
market, resulting in a decline in the price of the issue or the issuer’s debt obligation. This risk is
referred to as downgrade risk. Consequently, credit risk consists of three types of risk: default
risk, credit spread risk, and downgrade risk.

Inflation Risk

Inflation risk or purchasing-power risk arises because of the variation in the value of cash flows
from a security due to inflation, as measured in terms of purchasing power.

Exchange-Rate Risk

10. © 2013 Pearson Education, Inc. 6
A non-dollar-denominated bond (i.e., a bond whose payments occur in a foreign currency) has
unknown U.S. dollar cash flows. The dollar cash flows are dependent on the exchange rate at the
time the payments are received. The risk of the exchange rate causing smaller cash flows is referred
to as exchange rate or currency risk.

Liquidity Risk

Liquidity or marketability risk depends on the ease with which an issue can be sold at or near
its value. The primary measure of liquidity is the size of the spread between the bid price and the
ask price quoted by a dealer. The wider the dealer spread, the more the liquidity risk. Marking a
position to market, or simply marking to market, means that the portfolio manager must
periodically determine the market value of each bond in the portfolio.
Volatility Risk

The value of an embedded option rises when expected interest-rate volatility increases. The risk
that a change in volatility will affect the price of a bond adversely is called volatility risk.

Risk Risk

There have been new and innovative structures introduced into the bond market. Risk risk is
defined as not knowing what the risk of a security is. There are two ways to mitigate or eliminate
risk risk. The first way is to keep up with the literature on the state-of-the-art methodologies for
analyzing securities. The second way is to avoid securities that are not clearly understood.

11. © 2013 Pearson Education, Inc. 7
ANSWERS TO QUESTIONS FOR CHAPTER 1

(Questions are in bold print followed by answers.)

1. What is the cash flow of a 10-year bond that pays coupon interest semiannually, has a
coupon rate of 7%, and has a par value of $100,000?

The principal or par value of a bond is the amount that the issuer agrees to repay the bondholder
at the maturity date. The coupon rate multiplied by the principal of the bond provides the dollar
amount of the coupon (or annual amount of the interest payment). A 10-year bond with a 7%
annual coupon rate and a principal of $100,000 will pay semiannual interest of
(0.07/2)($100,000) = $3,500
for 10(2) = 20 periods. Thus, the cash flow is an annuity of $3,500 made is 20 payments at the
same two points in time for each of the ten years. In addition to this cash flow, the issuer of the
bond is obligated to pay back the principal of $100,000 at the time the last $3,500 is paid.

2. What is the cash flow of a seven-year bond that pays no coupon interest and has a par
value of $10,000?

There is no periodic cash flow as found in the previous problem. Thus, the only cash flow will be
the principal payment of $10,000 paid by the issuer (and received by the bond purchaser) at the
end of seven years. This type of cash flow resembles a zero-coupon bond. The holder of such a
bond realizes interest by buying the bond substantially below its principal value. Interest is then
paid at the maturity date, with the exact amount being the difference between the principal value
and the price paid for the bond.

3. Give three reasons why the maturity of a bond is important.

There are three reasons why the maturity of a bond is important. First, the maturity gives the time
period over which the holder of the bond can expect to receive the coupon payments and the
number of years before the principal will be paid in full. Second, the maturity is important because
the yield on a bond depends on it. The shape of the yield curve determines how the maturity affects
the yield. Third, the price of a bond will fluctuate over its life as yields in the market change. The
volatility of a bond’s price is dependent on its maturity. More specifically, with all other factors
constant, the longer the maturity of a bond, the greater the price volatility resulting from a change
in market yields.

4. Explain whether or not an investor can determine today what the cash flow of a floating-
rate bond will be.

Floating-rate bonds are issues where the coupon rate resets periodically based on a general formula
equal to the reference rate plus the quoted margin. The reference rate is some index subject to
change. The exact change is unknown and uncertain. Thus, an investor cannot determine today
what the cash flow of a floating-rate bond will be in the future.

12. © 2013 Pearson Education, Inc. 8
5. Suppose that coupon reset formula for a floating-rate bond is: 1-month LIBOR + 220 basis
points.

(a) What is the reference rate?

The reference rate is the 1-month LIBOR.

(b) What is the quoted margin?

The quoted margin is the 220 basis points (or 2.20%).

(c) Suppose that on a coupon reset date that 1-month LIBOR is 2.8%. What will the coupon
rate be for the period?

The coupon reset formula is: 1-month LIBOR + 220 basis points. Therefore, if 1-month LIBOR
on the coupon reset date is 2.8%, the coupon rate is reset for that period at 2.80% + 2.20% = 5.00%.

6. What is a deferred coupon bond?

Deferred-coupon bonds are coupon bonds that let the issuer avoid using cash to make interest
payments for a specified number of years. There are three types of deferred-coupon structures: (1)
deferred-interest bonds, (2) step-up bonds, and (3) payment-in-kind bonds.

7. What is meant by a linker?

A linker is a bond whose interest rate is tied to the rate of inflation. The U.S. Treasury issues
linkers, and they are referred to as Treasury Inflation Protection Securities (TIPS).

8. Answer the below questions.

(a) What is meant by an amortizing security?

The principal repayment of a bond issue can be for either the total principal to be repaid at maturity
or for the principal to be repaid over the life of the bond. In the latter case, there is a schedule of
principal repayments. This schedule is called an amortization schedule. Loans that have this
amortizing feature are automobile loans and home mortgage loans. There are securities that are
created from loans that have an amortization schedule. These securities will then have a schedule
of periodic principal repayments. Such securities are referred to as amortizing securities.

(b) Why is the maturity of an amortizing security not a useful measure?

For amortizing securities, investors do not talk in terms of a bond’s maturity. This is because the
stated maturity of such bonds or securities only identifies when the final principal payment will be
made. For an amortized security, the repayment of the principal is made through multiple payments
over its maturity and not just at the end of its term to maturity. Thus, the maturity is not a useful
measure in terms of identifying when the principal is repaid.

13. © 2013 Pearson Education, Inc. 9

9. What is a bond with an embedded option?

A bond with an embedded option is a bond that contains a provision in the indenture that gives
either the bondholder and/or the issuer an option to take some action against the other party. For
example, the borrower may be given the right to alter the amortization schedule for amortizing
securities. An issue may also include a provision that allows the bondholder to change the maturity
of a bond. An issue with a put provision included in the indenture grants the bondholder the right
to sell the issue back to the issuer at par value on designated dates.

10. What does the call provision for a bond entitle the issuer to do?

A call provision grants the issuer the right to retire the debt, fully or partially, before the scheduled
maturity date.

11. Answer the below questions.

(a) What is the advantage of a call provision for an issuer?

Inclusion of a call feature benefits bond issuers by allowing them to replace an old bond issue with
a lower-interest cost issue if interest rates in the market decline. A call provision effectively allows
the issuer to alter the maturity of a bond. The right to call an obligation is included in most loans
and therefore in all securities created from such loans. This is because the borrower typically has
the right to pay off a loan at any time, in whole or in part, prior to the stated maturity date of the
loan.

(b) What are the disadvantages of a call provision for the bondholder?

From the bondholder’s perspective, there are three disadvantages to call provisions. First, the cash
flow pattern of a callable bond is not known with certainty. Second, because the issuer will call
the bonds when interest rates have dropped, the investor is exposed to reinvestment risk.
Reinvestment risk is the risk that the investor will have to reinvest the proceeds when the bond is
called at relatively lower interest rates. Finally, the capital appreciation potential of a bond will be
reduced because the price of a callable bond may not increase much above the price at which the
issuer will call the bond.

12. What does the put provision for a bond entitle the bondholder to do?

An issue with a put provision included in the indenture grants the bondholder the right to sell the
issue back to the issuer at par value on designated dates. The advantage to the bondholder is related
to the possibility that if interest rates rise after the issue date (thereby reducing a bond’s price) the
bondholder can force the issuer to redeem the bond at par value.

13. The Export Development Canada issued a bond on March 17, 2009. The terms were as
follows:

14. © 2013 Pearson Education, Inc. 10
Currency of denomination: Japanese yen (JPY)
Denomination: JPY100,000,000
Maturity date: March 18, 2019, or an optional redemption date
Redemption/payment basis: Redemption at par value
Interest payment dates: March 18 and September 18 in each year
Optional redemption dates: The issuer has the right to call the instruments in whole (but not in
part) at par starting on March 18, 2012

Interest rate:

Fixed rate for the first three years up to but excluding March 18, 2012: 1.5%

March 18, 2012-September 18, 2012 1.75% − 6 month JPY LIBORBBA
September 18, 2012-March 18, 2013 1.75% − 6 month JPY LIBORBBA
March 18, 2013-September 18, 2013 2.00% − 6 month JPY LIBORBBA
September 18, 2013-March 18, 2014 2.00% − 6 month JPY LIBORBBA
March 18, 2014-September 18, 2014 2.25% − 6 month JPY LIBORBBA
September 18, 2014-March 18, 2015 2.25% − 6 month JPY LIBORBBA
March 18, 2015-September 18, 2015 2.50% − 6 month JPY LIBORBBA
September 18, 2015-March 18, 2016 2.50% − 6 month JPY LIBORBBA
March 18, 2016-September 18, 2016 2.75% − 6 month JPY LIBORBBA
September 18, 2016-March 18, 2017 2.75% − 6 month JPY LIBORBBA
March 18, 2017-September 18, 2017 3.00% − 6 month JPY LIBORBBA
September 18, 2017-March 18, 2018 3.00% − 6 month JPY LIBORBBA
March 18, 2018-September 18, 2018 3.25% − 6 month JPY LIBORBBA
September 18, 2018-March 18, 2019 3.25% − 6 month JPY LIBORBBA

Answer the below questions.

(a) What is meant by JPY LIBORBBA?

The reference rate for most floating-rate securities is an interest rate or an interest rate index. The
mostly widely used reference rate throughout the world is the London Interbank Offered Rate
and referred to as LIBOR. In debt agreements LIBOR is often referred to as BBA LIBOR. The
rate is reported for ten currencies including the Japanese yen (JPY). So, for example, the JPY BBA
LIBOR is the rate for a LIBOR loan denominated in Japanese yens as computed by the British
Bankers Association (BBA).

(b) Describe the coupon interest characteristics of this bond.

The characteristics are based on the floating-rate bonds, which are issues where the coupon rate
resets periodically (the coupon reset date) based on a formula. The formula, referred to as the
coupon reset formula, has the following general form:
reference rate + quoted margin

15. Visit https://testbankbell.com
now to explore a rich
collection of testbank,
solution manual and enjoy
exciting offers!

16. © 2013 Pearson Education, Inc. 11
The quoted margin is the additional amount that the issuer agrees to pay above the reference rate.
For example, suppose that the reference rate is 3.5% and the quoted margin is 150 basis points.
Then the coupon reset formula is

1-month LIBOR + 150 basis points = 3.5% + 1.5% = 5.0%

If the 1-month LIBOR on the coupon reset date is 3.5%, the coupon rate is reset for that period at
5.0% .

(c) What are the risks associated with investing in this bond if the investor’s home currency
is not in Japanese yen.

From the perspective of a U.S. investor, a non-dollar-denominated bond (i.e., a bond whose
payments occur in a foreign currency) has unknown U.S. dollar cash flows. The dollar cash flows
are dependent on the exchange rate at the time the payments are received. For our situation, an
investor purchases a bond whose payments are in Japanese yen. If the yen depreciates relative to
the U.S. dollar, fewer dollars will be received. The risk of this occurring is referred to as exchange-
rate or currency risk. Of course, should the yen appreciate relative to the U.S. dollar, the investor
will benefit by receiving more dollars.

14. What are a convertible bond and an exchangeable bond?

A convertible bond is an issue giving the bondholder the right to exchange the bond for a specified
number of shares of common stock. Such a feature allows the bondholder to take advantage of
favorable movements in the price of the issuer’s common stock. An exchangeable bond allows the
bondholder to exchange the issue for a specified number of common stock shares of a corporation
different from the issuer of the bond.

15. How do market participants gauge the default risk of a bond issue?

It is common to define credit risk as the risk that the issuer of a bond will fail to satisfy the terms
of the obligation with respect to the timely payment of interest and repayment of the amount
borrowed. This form of credit risk is called default risk. Market participants gauge the default risk
of an issue by looking at the default rating or credit rating assigned to a bond issue by one of the
three rating companies—Standard & Poor’s, Moody’s, and Fitch.

16. Comment on the following statement: Credit risk is more than the risk that an issuer
will default.

There are risks other than default that are associated with investment bonds that are also
components of credit risk. Even in the absence of default, an investor is concerned that the market
value of a bond issue will decline in value and/or the relative price performance of a bond issue
will be worse than that of other bond issues.

The yield on a bond issue is made up of two components: (1) the yield on a similar maturity
Treasury issue and (2) a premium to compensate for the risks associated with the bond issue that

17. © 2013 Pearson Education, Inc. 12
do not exist in a Treasury issue—referred to as a spread. The part of the risk premium or spread
attributable to default risk is called the credit spread. The price performance of a non-Treasury
debt obligation and its return over some investment horizon will depend on how the credit spread
of a bond issue changes. If the credit spread increases—investors say that the spread has
“widened”—the market price of the bond issue will decline. The risk that a bond issue will decline
due to an increase in the credit spread is called credit spread risk. This risk exists for an individual
bond issue, bond issues in a particular industry or economic sector, and for all bond issues in the
economy not issued by the U.S. Treasury.

17. Explain whether you agree or disagree with the following statement: “Because my bond
is guaranteed by an insurance company, I have eliminated credit risk.”

Credit risk consists of three types of risk: default risk, credit spread risk, and downgrade risk. These
risks are not necessarily eliminated if there is a financial guaranty by a nongovernment third-party
entity such as a private insurance company. This is because insurance companies themselves can
face financial difficulties. This fact was brought home to market participants at the end of 2007
when specialized insurance companies that provide financial guarantees faced financial difficulties
and the downgrading of their own credit rating. Thus, one would disagree with the statement
because one’s bond guarantee is only as good as the insurance company guaranteeing it.

18. Answer the below questions.

(a) What is counterparty risk?

Counterparty risk is a form of credit risk that involves transactions between two parties in a trade.
The risk to each party of a contract is that the counterparty (or other party) will not be able to live
up to its contractual obligations. In financial contracts, counterparty risk is known as “default risk.”

(b) Give two examples of transactions where one faces counterparty risk.

For a first example of counterparty risk, consider the strategy of a borrower using the borrowed
funds from a lender to purchase another asset such as a bond. In this transaction, the lender is
exposed to counterparty risk. Counterparty risk is the risk that the borrower will fail to repay the
loan if his bond purchase defaults. A second example of counterparty risk involves a trade in a
derivative (which is an investment that derives its value from the value of an underlying asset).
A derivative, such as an option or a futures contract, is traded on an exchange that becomes the
ultimate counterparty to the trade as it guarantees payments on money owed to the purchaser of
the derivative instrument. For derivative instruments that are over-the-counter instruments, the
counterparty is an entity other than an exchange. In such trades, there is considerable concern with
counterparty risk.


19. Does an investor who purchases a zero-coupon bond face reinvestment risk?

The calculation of the yield of a coupon paying bond assumes that the cash flows received are
reinvested at the prevailing rate when the coupon payment is received. Because this rate is not

18. © 2013 Pearson Education, Inc. 13
known in advance it creates uncertainty and so it is called by the name of reinvestment risk to
indicate there is risk or uncertainty in the reinvesting of coupon payments.

For zero-coupon bonds, unlike bonds that pay a stream of coupon payments over time, the payment
is reinvested at the same rate as the coupon rate. This eliminates any risk associated with the
possibility that coupon payments will be reinvested at a lower rate. However, if rates go up, then
the zero coupon bond will fall in value because its “locked-in” rate is below the higher market rate.

20. What is meant by marking a position to market?

Marking a position to market means that periodically the market value of a portfolio must be
determined. Thus, it can refer to the practice of reporting the value of assets on a market rather
than book value basis. Marking to market can also refer to settling or reconciling changes in the
value of futures contracts on a daily basis.

21. What is meant by a CUSIP number, and why is it important?

By a CUSIP number, we mean a unique number assigned to a firm’s security to identify it. Thus,
its importance lies in its ability to singularly identify each security. Most securities are identified
by the characters (letters and numbers) found in its CUSIP number. CUSIP stands for Committee
on Uniform Security Identification Procedures. For securities that have nine characters, the first
six characters identify the issuer: the corporation, government agency, or municipality. The next
two characters identify whether the issue is debt or equity and the issuer of the issue. The last
character is simply a check character that allows for accuracy checking and is sometimes truncated
or ignored. The CUSIP International Numbering System (CINS) is used to identify foreign
securities and includes 12 characters.

19. Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:

20. soha; az ő múzsája soha sem csinál rendes lépéseket, csak
kapriolokat; s míg más ordináré poéta most is csak pegázuson utazik
az Olympra, ő rég szárnyas lokomotivon jár oda.
Bizony rég!
Már anno – Pesti Hirnök ilyen fiatalnak ismertem őt, mint most.
Újabb időkben sűrűen volt arról szó, hogy a muzeumnak új
direktor kellene. Úgy tettek az újságirók, mint a régi piktorok, kik az
új olajfestményt a régi fölé oda festették. Mi e hivatalra különösen
ajánljuk Bernát Gáspárt.
Először, mert a «régi pénzeket» senki oly alaposan nem
tanulmányozta, mint ő; másodszor, mert a ki ily jól tudta saját magát
konzerválni, az a kitömött madarakat is bizonyosan szinte jól
konzerválná; és harmadszor, mert csakugyan nincs e világon az a
muzeumdirektor, a ki lassabban tudjon járni, mint a hogy Bernát
Gazsi jár, ha neki indul.
GIRÓKUTI FERENCZ.
Hát hazám legédesebb költőjét nem mutatnám-e be?
De bizony bemutatom.
Legédesebb költőnk ő, mert legédesebb tárgyakról dalol:
dinnyéről, szőllőről és zöldborsóról.
Tudjuk mindnyájan, hogy a zöld borsónak mily versregyújtó
hatása van; ama híres költő: Gottlieb Hiller, genannt der
Naturdichter, furmányos volt, midőn egy őszi zöld borsót
megénekelvén, költővé lett, s utóbb annyira vitte, hogy még a
porosz királynak is bemutatták; a zöld borsó tehát elég magasra törő
tárgy, – kivált ha karó van mellé tűzve.

21. Derűlt kedélyű barátunk valóságos vershooibrenk. Nála minden
fűnek-fának verset kell teremni. Beleoltja ő azt minden növénybe, s
megtermeszti minden földön a kadencziát.
A nála megrendelt növényeket, hogy az úton ki ne száradjanak,
versekbe takarja, s a veteménymagvakat, hogy csíraképességüket
megtartsák, rythmusokba páczolja be.
Gazdászati tanácsadásai mind versekben hangzanak.
«Hexameterben etess, pentameterben itass.»
Ismeri a magyar embert, hogy a mit versben tanult, megragad
nála.
És e mellett merész feltalálója új versnemeknek. Csupán kétféle
lábat találni azokban, az egyik a «karaláb», a másik a «szarkaláb».
Általában tisztelt barátunk műveiről azt az irigységnek is el kell
ismerni, hogy azok igen magvasak (ha dinnyék), igen zamatosak (ha
baraczkok), és az utókor elismerő magasztalására érdemesek (ha
czukorbafőzöttek).
Melynél nagyobb dicséretet egy hirtelen költőre mondani nem
lehet.
Mi részünkről csak a méltányos viszonyosság művét végezzük
ezúttal. Tisztelt barátunk, mint naptárköltő, bennünket egy évben a
szentek közé sorozott, expropriálván számunkra valamely hajdankori
martyr helyét a napok sorában, s helyébe ültetvén szerény nevünket,
és így csupán baráti viszonzás ezúttal, ha mi azt, ki bennünket élve
kanonizált: a halhatatlanok sorába emeljük.
S míg Üstökös jár az égen
Nevét nem felejtik régen.

22. BALLAGI MÓR.
Ballagi Mór azon szerencsés iró, ki oly chef d’œuvret adott át az
olvasó közönségnek, mely minden osztály, rend és életkor szerinti
olvasónál korszükséget képez.
E könyv az, mely utat nyit a magyar és német nemzetnek
egymást kölcsönösen és alaposan megérteni, s a nemzetiségi
differencziákat kölcsönös megelégedésre kiegyenlíteni.
Biztos kútfő után mondhatjuk, hogy még maga az államminiszter
úr is gyakran folyamodik e könyvhöz, felvilágositást szerez belőle
magának.
És méltán tartatik az ily magas becsben.
Mert megtalálható abban Vörösmarty költészetétől kezdve a
Corpus jurisig minden.
Magában foglalja az Csengery államtudományát, Kemény
vezérczikkeit, Arany hősköltészetét, Gyulai kritikáját, Brassay
fűvészetét, Greguss bölcsészetét, Kakas Márton bolondságát,
Remellay históriáját, szóval mindent, a mi magyar nyelven iratott, –
kivéve Oroszhegyi Józsa vegytanát.
Ezen nagybecsű könyv tudniillik Ballagi Mór magyar-német
szótára.
E mű nagy befolyással volt a német emberek
megmagyarosítására.
De nemcsak a szavak rendbehozásának, hanem a szavak
értékesítésének is nagy mestere előttünk álló barátunk, ki bár híven
talált arczképéhez mégis legkevésbbé hasonlít, mert a kik őt
személyesen ismerik, csak szónokolva ismerhetik.
Ő a legbuzgóbb szónokok példányképe, ki, ha francziának
született volna, most a franczia törvényhozó testület vitái alkalmával
a Hon és Pesti Napló extra Beilagokkal volnának kénytelenek

23. megjelenni; s azt kellene azután majd meghallgatni, a mit ő
mondana az ultramontánoknak. Ott volna majd sűrűn látható a
stenografiában bezárjelezett (zaj), – (nagy zaj), – (heves
félbeszakítások), – (felugrálás a padok tetejére) – (ordítás a jobb
oldalon), – (synodalis zsivaj), – (szónok túldörgi valamennyit) stb.
eff. Majd kikapnák azok tőle a magukét! – Hogy a kutya egye meg a
macskát!
Ez az ő szavajárása, melylyel a világ tarthatatlan helyzetét szokta
jelezni. Mely kegyes óhajtását mi is készséggel aláirjuk.
KEMÉNY ZSIGMOND.
Fortes creantur fortibus!
E jelige nemcsak a Vadász és Versenylapok eszmekörére nézve
áll; mi emberek is alá vagyunk vetve e nemesítési procedurának.
És igy nem csoda, ha Kemény Zsigmond, kinek egy őse
fejedelem volt, a másik őse hadvezér, maga is fejedelmi és hadvezéri
állást foglal el az ujságirás mezején.
S ha fölszámítja táborát, bizonynyal több előfizetőt állíthat
hadirendbe, mint a mennyivel fejedelmi őse Nagy-Szőllősnél Kucsuk
Mehemet basával megütközött; de nem is hagyja ám magát, miként
amaz, levágatni Kucsuk János Török basától.
S ha veszszük Kemény Simon élettörténetét, abban is sok
analógiát találunk az övéhez.
Ki volt akkor Magyarország legnagyobb embere? Hunyadi János.
Ki volt annak legbensőbb barátja? Kemény Simon.
Ki most Magyarország legnagyobb embere? Deák Ferencz. Ki
annak legbensőbb barátja? Kemény Zsigmond.

24. S valamikép megtörtént, hogy a török-tatár ellen harczolván,
átengedé Hunyadi fegyverzetét Kemény Simonnak, hogy ő
harczoljon abban és viszont; hasonlatosképen a mostani nagy
journal attakban is gyakran küzd Kemény Zsigmond Deák
fegyvereivel, míg Deák viszont a szerkesztő leeresztett sisakja alatt,
melyről lepattognak azon bizonyos török-tatárnak a nyilai, a kinek az
igazi nevét a hajdani Récsy Emil szerkesztette Pesti Naplóban
Lisznyai Kálmán verse közepett, a betűszedői véletlen olyan
malapropos kivakkantotta.
5)
Kemény Zsigmond abban külömbözik sok más egyéb irótól, hogy
ő igen sok dologhoz ért, és igen kevésről beszél, míg mások igen
kevés dologhoz értenek, és igen sokról beszélnek.
Mikor valami czikk alatt láttuk a mult években a nevét, már előre
tudtuk, hogy itt van a német kérdés legeslegújabb stádiumában. Ez
a kenyérpótlék, a mire az inség ráfanyalítja az ujságírót, miután a
többi tápláléknak mind a Jedikulában kell megadni az árát.
Úgy tett velünk, mint a szakács, a ki tudná, hogy mit kellene
főzni, csak ne félne az epidémiától. Igy azonban a különböző
sauceokban mindig csak azt nyújtja vendégeinek, a mitől azok meg
nem betegszenek, s el akarja velünk hitetni, hogy «e’pur si mouve»;
mégis csak mozog a német kérdés! Pedig optica fallacia: nem a
kérdés forog az értekező körül, hanem az értekező a kérdés körül.
Egy idő óta kezdenek ritkulni a német kérdés fölötti elmélkedései,
s ez jót jelent. Mikor már a Pesti Napló el kezd a magyar kérdésről is
beszélni, akkor már bátran ki lehet bontani a télire bekötözött
baraczkfákat: nem lesz több fagy.
Az életíráshoz tartozik azt is megjegyeznünk, hogy Kemény
Zsigmond barátunk megállapodott 48-as; hanem azért még mindig
igen szeretetre méltó férfiú.
REMÉNYI EDE.
Í

25. Íme egy tisztelt barátunk, a ki hegedűvel írja a világtörténetet.
Valamint a Schwechatnál elfogott czigányok azt mondhatták az
ángázsmánt ajánló horvát bánnak: mi nem akarunk hazánk ellen
hegedűlni; hasonlóul elmondhatja Reményi magáról: én pedig
hazám mellett hegedűlök!
Legelőször életünkben azon emlékezetes vár alatt találkozánk
össze, a mi a többek között arról is nevezetes, hogy egyszer egy
szakács egymaga kiűzte a helyőrségét, pedig Mátyás király katonái
voltak.
Reményi volt ott az egyedüli vitéz, ki nem rakta le fegyverét (a
nyirettyűt); hanem tovább küzdött vele a magyar név dicsőségeért.
S ez valóban bámulatos eszköz Reményi kezében, ez a nyirettyű!
Ez neki toll, mely a legszebb antikritikákat írja, ez neki kard, melylyel
versenytársait levágja, ez neki ecset, melylyel lefesti a magyar búját
és örömét, ez neki sarló, melylyel európaszerte a sterlingtől a
piczuláig, mindenféle termékben arat, ez neki paripa, ha megunja
magát, ráül s beutazza rajta mind az öt világrészt, ez neki hágcsó,
melyen még a franczia császárhoz is felkapaszkodik, ez neki kulcs a
paradicsomba, elmegy Rómába, egyet hegedül Liszt Ferenczczel a
vatikánban, s bejut a konfraternitásba.
E bámulatos nyirettyü kezelőjét látod előtted, kegyetlen olvasó!
(Mert miért volnál te «kegyes olvasó», ebben a czudar időben?)
Épen most vett búcsút tisztelt barátunk Napoleontól, ki csak azért
késleltette algiri útját ily sokáig, hogy még egyszer meghallhassa a
«Repülj fecském»-et, s nagyon kérte, hogy az alatt, míg oda lesz, ő
is használja fel befolyását Antonellire s próbálja meg, hogy tudna-e
még valami variácziót kigondolni a római nótára? mert ő már a
fogytán jár ebbeli művészetének. Reményi Ede barátunk névjegyén
olvasható volt négy év előtt, miszerint ő az angol királynő ő
felségének első hegedüse. Semmi sem rajzolja oly élénken az

26. özvegygyé lett királynő mély bánatát, mint azon körülmény, hogy
tisztelt barátunkat négy év óta nem hivatta vissza.
Most kellene tisztelt barátunknak Amerikába menni: miután úgy
halljuk, miszerint Párisban még a déli államokat képviselő Slidellt is
sikerült becsalogatni hegedűjével a reunióba; most pedig
Amerikában épen azon dolgoznak.
PÁKH ALBERT.
Van szerencsém bemutatni a keresztapámat.
Mert, hogy ő volt az, a ki Kakas Mártont a keresztvízre tartotta –
a Vasárnapi Ujságban.
Vasárnapi Ujság? Ki ne tudná, hogy mi az?
Egy nagy hatalmasság az irodalomban; nem csupán geográfiai
fogalom, mint Metternich Olaszországa és a Bécsi Hiradó; nem is
pusztán európai szükség, mint Törökország és az Idők Tanúja,
hanem valóságos aktiv nagy hatalom, mint Anglia, ki szereti ugyan a
békét, de a háborúra is készen áll.
Bámuljátok még azon írókat, kik magokat halhatatlanokká teszik?
jertek, hát bámuljátok az én keresztapámat, ki nem csak magát, de
azonkívül száz meg száz embert tett már halhatatlanná,
megörökítvén őket a V. U. hasábjain s ha kérdeni lehet, vajjon ez és
amaz írónk honnan vesz annyi tárgyat újabb munkákhoz, még
jobban lehet kérdeni, vajjon Pákh Albert honnan a pokolból fog jövő
esztendőre való híres férfiakat előteremteni? De ő azokat mégis
előteremti.
De nem csak ez az ő főérdeme.
«Non minus est virtus, quam quærere: parta tueri.»

27. (Nem kisebb virtus, mint a híres férfiakat keresni, megóvni
másokat a híressé lételtől.)
Nézzétek meg a Vasárnapi Ujság végén a szerkesztői
mondanivalókat. Ez idő szerint a 7777-ik szám járja. Azok mind
eltemetett fűzfapoéták. Ha fűzfák volnának, poéta nélkül, erdőnek
nevezhetnők. Így csak sírkert. Egy coemeterium
hétezerhétszázhetvenhét fejfával! Miknek nyugvóit Pákh Albert mind
sajátkezüleg szegezé be és temeté el, megírván az ő
epitaphiumaikat; mely epitaphiumok a humor quinteszencziái.
Vannak sokan, kik ezen kezdik olvasni a lapot, sőt azt is kérték már a
szerkesztőtől, hogy ne is adjon a lapban egyebet, mint mondani
valókat. Igaz, hogy ezen halottak közül némelyik hazajáró lélek,
tízszer-húszszor is újra megjelen s újra eltemetteti magát, azt
tartván Vojtina Mátyással, hogy «egy kis halál nem tesz sokat,
őseinknek szintúgy volt.»
Pákh Albert is egyike a tízeknek.
Tudniillik, hogy ezelőtt húsz évvel egy koaliczió alakult az akkori
fiatal (most már vén) írók között, melynek tagjai kötelezték
magukat, hogy szépirodalmi munkákat nem fognak irni, csupán csak
a «tízek könyvébe.»
A többi mind megszegte fogadását, csupán csak Pákh Albert áll
azóta is kitartó jellemszilárdsággal akkor tett kötelezettsége mellett,
s állhatatosan tartja fogadását, végtelen szomorúságára számos
tisztelőinek.
Két év előtt tartá a Vasárnapi Ujság tíz éves jubileumát, az
úgynevezett «bankó-menyegzőt»; kívánjuk neki tiszta szivünkből,
hogy még az ezüst, arany és platina menyegzőket is sorba
megtarthassa, és még akkor se legyen megszorulva nemzetünk nagy
férfiainak felfedezésében.
BRASSAY.

28. Látod, tisztelt publikum, ezt a szép hószinű szakállat és hószín
hajfürtöket?
No, hát tudd meg, hogy ennek minden szála külön tudományban
őszült meg.
Brassay mindent tud, a mit csak tudni lehet: ő nagy filológ,
filozóf, mathematikus, botanikus, kritikus, historikus, grammatikus,
statisztikus, lingvista, belletrista, polémista és jurista; és azonfölül
még muzsikus is.
Ennek a sokoldalú tudományosságának köszönheti, hogy a
magyar tudományos akadémia öt osztálya közül egyikben sem
választják meg rendes tagnak.
Mert mikor a nagy gyülés napja elkövetkezik, s az osztályoknak
ajánlani kellene rendes tagságra kandidátusokat, akkor legelébb is
elkezdi a természettudományi és mathematikai osztály, hogy mint
természettudós is nagy érdemeket szerzett ugyan magának Brassay,
de mik ezek azon nagybecsű szolgálatokhoz képest, a miket a
magyar irodalomnak a nyelvészet mezején tett; ott volna igazán a
helyén; dísze, virága, czímere fogna lenni a filológiai osztálynak, s
minthogy tíz több, mint kilencz, tehát mathematice áll, hogy attól az
osztálytól ajánltassék, a melyiknél több az érdeme. A filológiai
osztály viszont mély deferencziával elismeri, hogy Brassay a
nyelvészetben rendkivüli sikerrel működött, s ha semmi egyebet nem
mívelne, mint ezt az egy szőlőjét az Úrnak, bizony be is választaná őt
osztályába rendes tagnak; de a midőn Brassay annyira kitünő filozóf,
hogy e hajlama és tanulmánya minden egyéb müködésére keresztül-
kasul kiterjed, tehát úgy kívánja mind a költői igazságtétel, mind a
grammatikai superlativus, hogy a hol «legnagyobb», oda
választassék be: a filozófiai osztályba. A filozófiai osztály végre ezen
bölcsészeti dedukcziót állítja fel: «ámbátor elismert dolog, hogy
Brassay a filozófok között is kitünő, mindazonáltal már eddig is a
természettudományok levelezőtagja levén: tehátlan mind logice,
mind naturaliter az következik, hogy ki mely helyen leveledzett, azon
helyen virágozzék is»; s visszautasítja a kandidácziót a

29. természettudósokhoz, s e nemes vetély így foly évről-évre.
Brassaynak minden osztály égig emlegeti a másik osztályban tett
érdemeit s együtt az öt osztály együttes érdemeiért nem választja
meg rendes tagnak; hanem végül azt mondja, hogy «mind ez
semmi! Brassay nagy tudós ugyan, de hát még milyen nagy
zeneértő! válaszsza meg hát a konzervatorium.»
A rossz világ aztán rájuk fogja, hogy félnek a polémiáitól.
Bizony félhetnek is.
Alig van köztünk élő ember, a kinek egy bokréta ne jutott volna
azokból a csalánokból, a miket Brassay herbariumából poéták,
muzsikusok, kritikusok, filozófusok és mathematikusok számára
időnkint ajándékozni szokott.
S hogy polémiáiban mindig ő marad a győztes, arról, úgy hiszem,
az első látásra mindenki meggyőződhetik. Nekünk ki van a hajunk
tépve, mi pedig az övéből csak egy szálat sem birtunk kiczibálni.
Jelenleg mély béke van közöttünk, a mit az is tanúsít, hogy
legközelebbi polémiájában Gyulay Pál barátunkkal még Tallérossy
Zebulonunkat is bizonyságtevő tanúnak hívta fel, a miből az derül ki,
hogy még az Üstököst is tanulmányozza, mint nyelvészeti
speczialitást.
Kívánjuk neki és magunknak, hogy még mint viruló öreggel
együtt élhessük meg a tort, melyet m. t. r. taggá megválasztásakor
fogunk csapni, pendantjaként amaz emlékezetes «haricskapuliszka»
estélynek, melyre egyszer jókedvében kilencz összemarakodott
kritikust és antikritikust meghítt magához, azon olympi élvezet
reményében, hogy mint fogják majd egymást megenni! a mi
azonban nem történt meg; egymás húsára nem került a sor, miután
Brassay bácsi ennyi sűrű érdemei mellett még kitünő – szakács is!
DEGRÉ ALAJOS.

30. «Sunt quos curriculo pulverem olympicum concussisse juvat»…
… Íme ez is egyike a tízeknek, kik sok-sok év előtt felfogadták,
hogy a költészet mezején el fogják érni azt a nonplusultrát, a mi
legfőbb czélja az olympi versenyfutónak.
Kettő-három közülök el is érte, hogy halhatatlanná lett, az az
meghalt, s most azt mondják rá gyilkosai, a kritikusok, a mit
Caracalla mondott, mikor sajátkezűleg megölt testvérét, Getát, az
istenek közé emelte: «sit divus, dum non sit vivus!» s a dicsőség is
egyik főczélja a futásnak.
Egy-kettő szinte czélt ért, úgy elhalt, hogy nem háborgatják
többé csendes nyugalmát, s ez is jó czél az olympi versenyen.
Kettő-három megérte, hogy akadémiai lett s számozott széket
nyert a négy sphinx őrzötte palotában, s ez is egyik magas, mert
kétemeletes, czélpontja az olympi tusának. Vannak, kiket hatalmas
szerkesztőkké nevezett ki Apolló s ez is díszes hivatal. Uralkodnak az
egész világon, csakhogy a világ nem fogad nekik szót.
Van, a kit közülök a Bethel szentelt őrévé tett Melpomene s ez is
jutalom; a menynyek kulcsa van kezében.
De a legszebb, legjobb, legbölcsebb jutalmat Degré nyerte el az
olympi küzdelemben: őt a muzsák boldog emberré tevék.
S ha néha méltó panaszszal mondja is, ama büszke dunaparti
palotára tekintve:
«Non ebur, neque aureum Mea residet in domo lacunar.»
De annál édesebb öntudattal teheti utána:
«Satis beatus unicis sabinis.»
Ő nyerte el a tíz között a legmagasabbra tűzött koszorút.
S a míg a többiek folytonfolyvást neked udvarolnak te sokarczú
szépség, te ingatag kegyű, te mindig újat követelő, te szeszélyes,

31. apprehensiv, te csapodár szépség: szép hűtelen magyar közönség!
addig Degré föltalálta a pieridák berkében azt a boldog helyet, a hol
a filomela fészket rak, s ha koronkint megzendíti is még dalát, azt
csak azért teszi, hogy hü párját gyönyörködtesse; de nem azért,
hogy prenumeránsokat csaljon a lépre.
«Beatus ille!»
LONKAY ANTAL.
Bezzeg jó volna most, ha ezt a nagy férfiút is per «barátunk»
titulázhatnánk. Nagy ajánló levél lenne ez ránk nézve mind a földön,
mind az égben; a földön a Honra, az égen az Üstökösre nézve.
Mert vannak tagadhatatlan, országos hirű költők, kik műveikkel
kivívták maguknak a halhatatlanságot. Igen, de milyen
halhatatlanságot? «Itt a bökkenő!» mondja Hamlet. Ám Lonkay nem
azon útat követi, melyen e profánus halhatatlanok járnak.
Ő tudja jól, hogy az ember hüvelyes vetemény, a kinek a külső
hüvelye csak addig jó, a míg zöld; de ha leszedetvén, télire eltétetik,
akkor csak a borsóként bennrejlő szellem becsültetik benne: azért
mindenkép azon kell törekednünk, hogy e télire elteendő kincs meg
ne zsizsikesedjék.
Egy nagy czél lebeg Lonkay előtt s azt soha szem elől nem is
téveszti.
Az ő tolla még azon ludak egyikének szárnyából való, melyek
hajdan rövid, de velős felszólalásaikkal a Capitoliumot
megmentették.
E toll védelmezi most is a vatikánt mindenki ellen, a ki ott
alkalmatlankodni akar: Garibaldi ellen, az olaszok ellen, az eretnekek
ellen, a pogányok és zsidók ellen, a hitetlen ujságírók ellen, a vörös

32. herczeg ellen, a franczia védsereg ellen, sőt még a nagytiszteletű
Palásthy úr ellen is.
Buzgalma még oda is kiterjed, hogy ha más írótársa ujságában
valamely tévedést észrevesz, azt rögtön jobb útra téríteni iparkodik,
melyért is azok neki csak örök hálával tartozhatnak. Kérlelhetlen
szigorral sújtja különösen a profánus magyar írókat, kiket oly módon
igyekezik semmivé tenni, hogy lapjában latin kadencziás verseket
közöl ezen klasszikus mintájára a Csokonai Karinyónéjában foglalt
carmennek:
«Oh Mantuja, oh Mantuja!
Non procul est a Genuja;
Scit jam dominatio tuja:
Merre nyílik a kapuja?»
mely latin versek eddig is köztetszésben részesülvén, már-már
leszorítják a magyar poétákat a Helikonról. Úgy kell nekik.
Lonkay még a siron túl is anathemával üldözi e profánusokat. Egy
haldokló lapszerkesztőre nem rég olyasmit mondott, mintha «döglő
félben» volna s buzgalmáról dicséretesen tanuskodik azon
megjegyzése, miszerint Lincoln nagyon megérdemlette azt a
büntetést, hogy meglőtték, a mért pénteki napon szinházba ment.
Hiszen világos is, hogy a szinész nem hal, hanem hús.
Azonkívül pedig egy egész új genreral szaporította a magyar
litteraturát; e genre a «Péterfillér irodalom». Ő Péterfilléreket gyűjt s
az adakozók minden forinthoz egy kegyes mondatot írnak versben és
prózában s e mondatok gyűjteménye az Idők Tanújában a capite
kinyomattatik. A Péterfilléreket, hajh! Merode generális jámbor
zuavjai menten beiszszák, de a szép mondatok gyűjteménye örök
időkre megmarad; kegyeletes tanúságaul azon Időnek, a melyben a
lelkes hazafiak még pénzt is mellékeltek a verseikhez, a miket
beküldtek valami újságnak.

33. Mindez érdemeiért ragyog e kitünő férfiú keblén amaz érdemjel,
mely őt a Gergely-rend lovagjává teszi, s felhívja a saracénok elleni
harczra. Viselje egészséggel.
De még ez nem minden jutalma az igaznak.
Voltak kegyes érdemekben gazdag emberek, kik szinte kivívták
maguknak a túlvilági halhatatlanságot; de Lonkay minden
megboldogultaknál hosszabb halhatatlanságot szerzett magának,
mert az övé meg van toldva még a túlvilágon innen is három
esztendővel; a mennyiben buzgó honfiak és honatyák három évre
biztosították az Idők Tanúját az «élet» felől.
Halandó ember! halandó ujság! láss példát és okulj belőle!

35. A HÁROM CSÁK.
(Históriai álom.)
Egyet kifelejtett Dante a pokolbeli mulatságok közül: a
«pályadrámák és vigjátékok bírálását.» Mi forró kénkő? mi tüzes
furiák mardosása? mi Ixion malomkereke? ehez a kegyetlenkedéshez
képest.
Mert tudniillik, hogy a kik életükben sok rossz drámát írtak, már
mint magam is ni, azokat arra szokták büntetni, hogy életökben
drámákat biráltatnak velük.
Egy szép reggel azzal köszönt be hozzám az akadémiai kihordó,
hogy «tisztelnek, ihol van tizenkét pályadráma, választani kellene
közüle, hogy melyik nehezebb? még pedig, minthogy körmünkre
égett az idő, hát csak hirtelen; addig se konczert, se svábhegy, a míg
ez meg nincs.»
«Tizenkét dráma egy halomban! van-e torony, a mi ennek a
magasságával felérjen? Vétek volna, ha csak egy is közülök öt
felvonásnál rövidebb lenne. Hatvan felvonást végig élvezni egy
huzamban! s a végén még azt is elmondani, hogy mit látott az
ember? Keresztül törni annyi jámbuson; még pedig ilyen szűk
csizmákban, mint a milyeneket most visel az ember.
Hárman a pályadrámák közül egy és ugyanazon tárgyról valának
írva. Csák Máté, Róbert Károly vetélytársa volt a darab hőse;
ugyanazon mellékszemélyzettel; Porcs, Omodé és fiai, Erzsébet
királyleány, Róbert Károly, Jordán lovag, Zách és a többi; csak azzal
az ártatlan külömbséggel, hogy mind a háromban mind valamennyi
személy más alakot és jellemet és tenni valókat kapott. Az egyikben

36. Csák szerelmes kalandor volt, a másikban rablólovag, a harmadikban
szabadsághős; egyszer öreg, mogorva kurucz, másszor nyalka,
szerelmes dalia, harmadszor gonosz csapodár, vén lator; egyszer a
királyleánynak fogadott apja, másszor titkos szerelmese, harmadszor
feleséges ember, a ki a feleségét megcsalja, a más leánya szép
szemeiért; ugyanaz a Porcs vitéz egyiknél hajthatlan erényhős,
másiknál intrikus gazember; Róbert Károly itt lovaghős, amott gyáva
jöttment, meg-meg szerelmes kópé. A királyleány egyszer Csákba,
másszor a kisebbik Omodé fiúba, harmadszor Zách Felicziánba
szerelmes, Omodé itt kegyetlen apa, amott szerencsétlen szülő; hol
van felesége, hol nincs; a kit az egyik darabban megöltek, az a
másikban még most is él; s a ki mit elmondott ékes kadencziákban,
azt a másik nem resteli megint puczér jambusokban előadni, vagy
épen ellenkezőt beszélni.
Azt már láttam, hogy én itten igazságot tenni nem tudok.
Kezdtem kijönni a türelmemből.
– Engem ne ámítsanak az urak. Mondják meg igazán: melyikük
Csák Máté? mert egyiket sem ismerem.
Egy torzonborz ficzkó állt elém, szörnyen állt az égnek mind a két
bajusza vége.
– Én vagyok trencséni Csák Máté.
– Ön akarja elvenni a királyleányt?
– Nem, instálom, nekem már van egy feleségem jobbkézre, meg
egy másik balkézre is.
– A királyleányt én akarom elvenni. Szólt bele a másik Csák.
– Istentelenség! kiálta a harmadik, mit nem fognak rám? hisz
atyja lehetnék!
– Teringettét, ha mondom; egyszerre csak egy beszéljen. Kihez
akarsz menni leányom Erzsi?
É

37. – Én a Csák bácsit választom. Nem azt a borzas szakállút, hanem
ezt a másikat ni.
– Nekem biz a nem kell, szól a másik Erzsébet, mert én Omodé
urfival vagyok eljegyezve.
– Ne tessék megengedni, hogy ahoz adjanak, sipíta a harmadik:
nekem van itten egy Csabám.
– Teremtő uram! Hogy menjen egy leány háromfelé? mit
csináljak ennyi eladó leánynyal egy személyben?
– Meg kell ölni! ordítá az egyik Csák, én a magamét megöletem.
– A bizony jó lesz, így leghamarább átesünk rajta.
A leánynyal már elkészültünk.
– Hát ez a sok Omodé hová legyen? vannak vagy huszan; hol az
apjuk? mit csináljunk ezzel a sok ifjú úrral?
– Én elűzöm őket! kiálta az egyik apa.
– Én elszaladok előlük, dörmögé a másik.
– Meg kell őket ölni, szólt flegmatice a harmadik.
– Nagyon jól van, mind meg kell ölni! No hála Istennek
tizennyolcz Omodé fekszik már és nem jár a láb alatt. Majd csak
rendbe jövünk már valahogy. Hát ez kicsoda?
– Én Porcs vitéz vagyok, szól az egyik.
– Nem igaz, szól a másik a föld alól, én már meghaltam.
– Elmégy, semmirevaló! Az a másik már szépen meghalt, s te
még itt élni akarsz. Takarodj! Ezzel is kevesebb! Ki van itt még?
– Itt vagyok én: Róbert Károly, de jelentem, hogy még odakinn
két Róbert Károly várakozik, de azok nem mernek bejönni, mert
félnek, hanem én bátor vitéz vagyok.

38. – No uraim, Csák urak; itt most már nincs más segítség, mint
hogy tessék Róbert Károlylyal megverekedni; a melyik győztes lesz,
az beszéljen majd a száz arany jutalomról.
Elébb még egy kis statistéria volt ott körül, azt par compagnie
Csákok és Róbertek elébb lekaszabolgatták, hogy rajtuk és a súgón
kívül senki se maradjon a színpadon, akkor aztán neki zúdultak
egymásnak: az egyik Zách a csatában vitézül elhullott, a másik
Róbert Károlytól amnesztiát kért és kapott is; a harmadik pedig egy
egérfogóba becsalta Károlyt s rázuhintotta a csaptatót, s mikor ott a
király és az egész suiteje megvalának fogva, akkor nagylelkűen
visszaadá neki életét s koronáját s maga elsülyedt a színpad alá; úgy
hogy végtére sem maradt ott egyéb a három Csákból, mint Róbert
Károly. Annak pedig nem itélem oda a száz aranyat.

40. KAKAS MÁRTON LEVELE SAJÁT
MAGÁHOZ.
(1860.)
I.
Azt a furcsaságot már megértük, hogy két együtt utazó író az
úton összeperelvén, azontul az egész marschruta alatt, daczára
annak, hogy folyvást egy kocsin ültek, egy szobában háltak, mindig
levél által értekezett egymással; de még azt nem, hogy valaki saját
magával korrespondeáljon. No hát legyen meg ez is. Az üstökös úgy
is felfordította a világot. Tehát kedves öcsém Kakas Márton.
Azt mondják, hogy a prágai városház-tornyának négy szegletén
öt bagoly van kifaragva, hanem annak az ötödiknek az a
tulajdonsága, hogy a ki az ő apjának nem igazi fia, az ezt a baglyot
nem láthatja. Ott ugyan voltaképen soha sincsen több négy
bagolynál, hanem azért minden ember, a ki ezt a mesét tudja,
megesküszik rá, hogy ötöt lát: nehogy korcsnak nevezzék.
Nálunk is van ilyen ötödik bagoly, még pedig igen szép számmal:
majd mindjárt produkálok egy párt.
Van nekünk egy épületünk, a mit nemzeti szinháznak neveznek:
ennek a baglyaival azonban megfordítva van a dolog, mint a prágai
toronynál. A ki ezekből egyet meglát, arra azt mondják, hogy rossz
hazafi; ergo, senki sem meri őket látni.

41. Van ennek a színháznak egy nagy operája: ej haj… stb. A nagy
Széchenyi mondott egyszer egy jó adomát egy német vargáról, ki
elkezdett nagy házat építeni, de félmunkában kifogyott a költsége, s
aztán ezt a verset írta a falára:
«Hájzer baun iz a grósze Luszt
Ich aber armer Schuszt-
-Er hab dasz nid gwuszt,
Dasz dasz szu fil kuszt…
Látod-e a baglyot Márton? úgy-e hogy nem látod? én sem látom.
Ha azt mondanók, hogy látjuk, megkergetnének bennünket, mert
rossz hazafiak vagyunk.
Van ennek a színháznak holmi drámája is: ej haj… stb. XIV. Lajos
királynak az udvarában volt egy szegény nemes ember, a ki untalan
szolliczitálta a fejedelmet azért, hogy nagy uraktól elfoglalt
jószágaiba helyeztesse vissza; mire Louis mindannyiszor azt felelte
neki: «Biztosítlak grácziám felől.» Egyszer aztán a szegény nemes
fogta a macskáját, bezárta egy üres szekrénybe s nem adott neki
enni. A macska ordított, nyivákolt, kaparta az ajtót: gazdája mindig
azt mondta neki, hogy «biztosítalak grácziám felől.» Egyszer aztán
megsokalta a macska a tréfát s megdöglött: a szegény ügyes bajos
ekkor újra felment XIV. Lajoshoz, s midőn az ismét azzal nyugtatta
meg, hogy «biztosítalak grácziám felől», szomorúan mondta neki:
«Jaj Sire, ettől döglött meg a macskám.»
Látod-e a baglyot Márton? nem látod? én sem látom.
Vannak ennek a színháznak drámaírói és kritikusai; ej haj stb…
Egyszer egy pap kegyetlen prédikácziót tartott az uzsorások ellen.
Templom után odament hozzá egy fő-fő uzsorás, megköszönte neki,
hogy olyan hatalmasan beszélt, s kérte, hogy csak nógassa ezután is
az uzsoráskodókat, mert annyian vannak már, hogy mind elrontják
az üzletet; ha egy-kettő szivére venné a prédikácziót, a többi aztán
könnyebben vihetné magasabbra a kamatot.
É

42. Te persze nem érted, hogy miről szól a mese? Én sem értem.
A bírálók és drámairók hajdan invitálva voltak ebbe a házba,
most ott kinn tágasabb nekik: ej haj stb… Egyszer egy gazdag
fakereskedő háziúr felizent a padlásszobájában lakó poétához, hogy
beteg és nagyon únja magát, küldjön le neki valami könyvet, csak
egy pár napra kell, míg kiolvassa; a poéta azt izente vissza a
háziurnak, hogy ő meg küldjön hát fel egy öl fát, neki is csak egy pár
hétre kell, míg befűt vele.
Érted? nem érted? Elmehetsz.
Van ennek a színháznak egy igazgató-bizottmánya: hm, hajh
stb… A krimi háború alatt egy franczia tábornok megbetegedett, s
elmaradt Silistriában. Jöttek azután a városon keresztül mindenféle
hadtestek; ott egy pár napig mindegyik megpihent, azalatt a hadtest
törzsorvosa kúra alá vette a beteg vitézt a maga rendszere alapján.
Egyik allopatha volt, az megitatott vele egy veder ipecacuanhát;
lefektette és odább ment; jött a másik hadtest, annak az orvosa
homoeopatha volt, az földhöz verte a decoctumos üvegeket, adott
neki egy csipet lapdacsot, felültette és odább ment; a harmadik
corps feldschere vérbőségnek tulajdonítá a baját, eret vágott rajt s
ment odább; a negyedik hydropatha volt, az hidegvizes lepedőkbe
takartatta s ment odább; az ötödik gőzfürdőt rendelt neki,
megizzasztotta s odább ment; a hatodik delejező volt,
megmagnetizálta s masirozott odább; utoljára a patiens
megharagudott, felkelt az ágyból, kiment a napra, s a napmelegtől
meggyógyult szépen.
Értesz te ebből valamit? úgy-e hogy nem?
Vannak ennek a színháznak nagyságos patronusai: hm, hajh
stb… Az egyszeri spanyol grand kiment a mezőre, s meglátva ott egy
parasztot jóizűn falatozni, kegyelmes leereszkedéssel monda néki:
«te szegény ember, jer ide! én vagyok sennor Grando Caballo y
Tarlatano de santo Caprimolgo: hozd ide sajtodat, én megengedem
neked, hogy a társaságomban ebédelj.» A jámbor paraszt megörült

43. a nagy tiszteletnek, odavitte a sajtját s mély deferencziával nézte,
hogy költi el az eccellentissimo senor az ő sajtját, ő maga enni sem
mert belőle a nagy tisztelet miatt: utoljára még kezet is csókolt neki.
Tandarida rididom. Azt mondja a magyar nóta.
Van azután ennek a színháznak egy mindig zúgolódó, és
mindenhez hozzá szokó közönsége: hm, hajh, stb… Egyszer a nagy
Széchenyi elbeszélte: hogyan főnek meg a rákok? Hát mikor a vízből
kifogják őket s behányják a kosárba, akkor zúgolódnak, hogy «ez
czudarság, ez maliczia így bánni a szegény rákokkal, ez nekünk
sehogy sem tetszik.» Akkor aztán a szakácsné berakja őket a
fazékba s vizet tölt rájuk, erre felvidulnak a rákok: «no hála
Istennek, már most megint jól vagyunk, hiába csak boldogok a
rákok!» A szakácsné aztán tüzet rak a fazék mellé, a víz elkezd
melegedni. A rákok magukon kívül vannak örömükben: «minő
holdogság! meleg vízbe jutottunk; van-e olyan boldog publikum több
mint a rák?» A víz azonban mind jobban kezd melegedni; lassankint
kezdik észrevenni a rákok, hogy nem jól megy a dolog, már süti az
oldalukat a fazék: «baj van! veszélyben a rákok!» Ekkor elhúzza a
fazekat a szakácsné a tűztől, hogy ne forrjon olyan hirtelen, a rákok
ismét magukhoz térnek: «rákok, ne csüggedjetek! a veszély jobbra
fordult már, a rákoknak nem szabad elveszni»; a szakácsné azután
megint hol beljebb tolja, hol kiebb húzza a fazekat a tűz körűl, a
jámbor rákokat a szerint veszi elő pirosító kétségbeesés, vagy
boldogabb jövendők reménye, míg egyszer aztán azt veszik észre a
rákok, hogy egészen veresre megfőttek.
Úgy-e öcsém Kakas Márton, ebből sem értettél semmit? Mese ez
is, mint a többi. Ha mese, hát mesd ketté; azt tartja a közmondás.
II.
Kedves öcsém Márton!

44. Valami jó gondolatom támadt. No csak ne vágj a szavamba!
Engedd elmondanom végig.
Közhasznú és épületes, tanulságos és messzire kiható gondolat
ez! Bánom is, hogy ide adtam az Üstökösbe, valami okosabb
újságban kellett volna közlenem, mert itt még majd tréfára veszik,
azt gondolják: csak bohóskodom.
Megmondom, hogy miként jöttem rá erre a jó gondolatra?
Tehát legelébb is azon kezdem, hogy korunk jelszava a
takarékosság, a gazdálkodás. Nagyon szép jelszó, aranyos jelszó!
Bárcsak azok is megtartanák, a kiknek szükségük van rá.
Tudod azt a jó szokást, úgy-e bár, hogy például könyvet csak
akkor vesz az ember, ha kölcsön nem kaphat, s ha egy ember egy
faluban megvesz valami regényt, azt meglátja az asztalán egy jó
barátja, az elkéri kölcsön kiolvasásra, a jó barát, ha elolvassa, nem
állhatja meg, hogy imádottjával meg ne ismertesse, a kisasszony is
elolvassa s aztán közli azt kebelbarátnéjával, a kebelbarátné, ha
átment rajta, elviszi a nagynénjének, a nagynéne elhíreszteli a
penzionátus kapitány úrnak, kivel naponkint együtt tartlizik, a
kapitány úr megmutatja a szomszéd falubeli tiszttartónak, ki épen
vendégül szállt hozzá, az átviszi magával a szomszéd faluba, ott
rendre járja a zsindelyes házakat mind; ott ünnepek alkalmával
meglátja a légatus, elkéri kölcsön, odaadják; bejár vele hat
vármegyét keresztben hosszában, útközben mindenkinek
elolvasgatja, a kinél éjszakára megszáll, az utolsó állomáson ott
felejti, megtalálja a korcsmáros, s az aztán minden megérkező
vendégével elolvastatja sorban, míg a sokat szenvedett kötet
salátává olvasva, elejét hátulját elvesztve, elvégre a szolgálók kezébe
kerül, a kik sylabizálni tanulnak rajta.
Ez adta nekem azt a pompás eszmét, a mit most elakarok neked
mondani.
Vajjon nem lehetne-e ezt a könyvgazdálkodási rendszert a mai
takarékos időkben mindennemű életszükségekre alkalmazni?

45. Például:
Ha az ember bálba készül, minek csináltatna magának frakkot,
mikor a szomszédjáét elkérheti kölcsön? hiszen visszaadja, ha
kitánczolta benne magát.
Nem elég volna, ha két ember tartana egy téli kabátot? a mikor
az egyik kimegy, a másik otthon marad, a szobában nincs rá
szüksége.
Nem lehetne egy faluban beérni egy krinolinnal? sorba
viselhetnék a kisasszonyok, asszonyságok, adván kézről-kézre: én
ma már szép voltam, légy holnap te az.
Milyen szépen lehetne ezt a textust mindenféleképen váriálni:
«ugyan kérem ássan ezt a könyvet kölcsön, majd ha kiolvastam,
visszaadom.»
– Ugyan kérem szépen kedves urambátyám a négy ökrét meg az
ekéjét kölcsön, majd ha beszántattam vele, visszaadom.
– Ugyan kérem szépen édes asszonynéném a svájczi tehenét
kölcsön, majd ha kifejettem, visszaadom, nem lesz semmi baja.
– Ugyan kérem édes szomszéd uram a lovát, kocsiját kölcsön,
majd ha megjártam vele a debreczeni vásárt, visszaadom.
– Ugyan kérem édes komám uram, a sarkantyús csizmáját
kölcsön, majd ha kilyukasztottam a talpát, visszaadom.
– Ugyan kérem édes nemzetes uram a déczbundáját kölcsön,
majd ha kitavaszodik, visszaadom.
– Ugyan kérem édes nagy uram ezt a tál hurkát kölcsön, majd ha
átolvastam visszaadom (t. i. a tálat).
– Ugyan kérem édes öcsém asszony a szakácsnéját kölcsön,
majd ha nálam megfőzte az ebédet, visszaadom.

46. – Ugyan édes komámasszony, kérek szépen kölcsön egy font
szappant, majd ha kimostam vele a ruhámat, visszaadom.
– Ugyan édes nénémasszony, kérek szépen kölcsön egy lábas
zsírt, majd ha kisütöttem benne a fánkot, visszaadom.
– Ugyan édes nagyságos úr, kérek szépen egy hold földet
kölcsön, majd ha kiszedtem belőle a krumplit, visszaadom.
– Ugyan kérem szépen édes tekintetes uram ezt a házat kölcsön,
majd ha kilaktam, visszaadom.
– Ugyan kérünk édes tiszteletes úr egy pár harangot a szomszéd
falu számára kölcsön, majd ha beharangoztunk velük, visszaadjuk.
– Ugyan kedves barátom ott Győrben, adj nekem egy tölgyfa
hajót kölcsön, majd ha leszállítottam a gabonámat Zimonyba, ott
visszaadom.
– Ugyan édes molnármester úr, adjon nekem egy malmot
kölcsön, majd ha megőrlöttem rajta a buzámat, visszaadom.
– Ugyan édes szép kisasszony, adjon nekem egynehány csókot
kölcsön, majd ha megolvastam, visszaadom.
És így tovább…
Hát nem volna-e ez pompás gazdálkodási rendszer? Valamint
hogy mai nap nem szükséges egy faluban többnek mint egy
embernek tartani könyvet, újságot, hogy az egész falu szellemi
szükségei ki legyenek benne elégítve: hasonlatosképen lehetne úgy
alkalmazni a dolgot, hogy frakkot, bundát, krinolint, ökröt, lovat,
tehenet s más afféle vastagabb szükségre való tárgyakat szintén ne
tartana több bizonyos részarányos számnál; a többi azoktól kérné
kölcsön. Mennyi meg volna takarítva ez által, s mennyivel jobban
betöltené minden használati tárgy a maga hivatását, mert valamint
áll az a thézis, hogy a könyv hivatása az, hogy mentül többen
olvassák, hasonlóul áll a másik is; «a bunda hivatása az, hogy
mentül többen viseljék». És így duplex libelli dos est.

47. Hát még ha azt a legnagyobb luxusartikulust: az asszonyt is úgy
lehetne kölcsön kérni!! «ugyan kedves édes urambátyám, kérek egy
feleséget kölcsön: majd ha új ruha kell neki, visszaadom». Az volna
még csak a profit!!!

49. Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.
More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge
connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.
Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and
personal growth every day!
testbankbell.com